@Popula(c)tion (17069): Nem én definiáltam.
A hangkeltő eszköz, például a hangfalban lévő membrán mozgása nyomásfrontokat hoz létre. Ezek a nyomásfrontok haladnak a szobában a füledben a dobhártyádig is.
Ez az áramlás egyszerre tartalmaz haladó és helyben oszcilláló komponenseket.
Azaz valóban, jól látod, van az egyik része, amelyben ha egy a levegőben kijelölt pontban (koordinátán) vizsgáljuk az áramlást, akkor a pontba ugyanannyi levegő áramlik bele, a hullámfront megérkezésekor, mint amennyi kiáramlik a hullámfront továbbhaladásakor.
Így az adott pontban csak a hang hullámhosszának megfelelő ideig van áramlás.
Abban az esetben viszont, amikor a hullámok egymást megfelelő ütemben és frekvenciával követik, akkor az áramlás nem oszcilláló, hanem haladóvá válik.
Ezt a módozatot használjuk fel a hangfrekvenciás hűtésnél.
Azaz ekkor a hanghullámokkal az edény egyik felébe "söpörjük" a molekulákat.
(Megjegyzem, hogy ezzel a módszerrel a kompressziós hűtőgépeknél sokkal jobb hatásfokú hűtést valósítunk meg.)
Visszatérve az adott pontbéli oszcillációra, érdemes tudni azt is, hogy ez az oszcilláció nem tökéletesen 100%-kiáramlásból és 100% visszaáramlásból áll..
Hanem van pár százalékos "elfolyás" mindkét irányú áramlásnál.
Ezt a jelenséget például egy feszített víztükrű medencében mellúszás közben akkor figyelhetjük meg, ha csak mi vagyunk a hullámkeltők. (Azaz egyébként sima a víztükör.)
A jelenség a keltett hullámok csúcsánál a haladási irány szerinti hátsó oldalon jelentkezik. Itt a folyadék egy része, mintegy "lefolyik" a hullámfront hátsó oldalán.
Ezt a jelenséget a gázokba diszpergált kolloidokon interferálódó lézer fénnyel szépen megjeleníthetjük hanghullámok esetében is.
A hullámfront első és hátsó faláról oldal irányba történő áramlások egyirányúak.
Azaz a magasabb nyomású oldalon kifelé, a kisebb nyomású oldalon befelé történik az áramlás.
Tulajdonképpen a szűk nyalábú hangsugárzás rohamos energia vesztésének ez a kiegyenlítő áramlás az oka.
Ha egy fallal megszüntetjük az oldal irányú áramlásokat, akkor ugyanazon nyalábszélességgel, ugyanazon induló energiával sokszorosára növekszik a hullám terjedési távolsága.
Ezt a jelenséget felismerve, az elektromosság alkalmazása előtt már építettek "távolsági" telefon vonalakat csővezetékek felhasználásával.
Persze miután az üvegszálas technikánál a határfelületről visszaverődő fény terjed a vezetőben, így sokan tévesen a csőben a falazatról "visszaverődőnek" hiszik a hanghullámot is.
Pedig ez téves, mert a csőben terjedő nyomásfront faltól-falig tartó szélességű, szemben a fotonokkal, amelyek valóban fontszerűek lévén, a fallal csak a visszaverődések idején találkoznak.