@lorenz (24447):
Mivel korában az idő értelmezéséből is adódtak viták,ezért most,egy tovább már nem egyszerűsíthető definíciót javasolok:legyen az idő az amit az órák mérnek.
Az idő nem az, amit az óra mutat. Az óra az idő egy mérési reprezentációját mutatja.Az idő egyetlen tényleges tulajdonsága az, hogy egy irányba folyik. Minden olyan leírás, amelyik helyesen írja le az események sorrendjét helyesen írja le az időt. Minden olyan leírás, amelyik felcseréli az események sorrendjét, az idő hibás reprezentációja. Az idő tehát sohasem önmagában áll, hanem csak két (vagy több) esemény viszonylatában értelmezhető.
De fogadjuk el hipotézisként azt a képtelenséget, hogy az idő az amit a spec.rel. óra mér. Mivel az általános törényszerűségek az egyediben is tükröződnek, így nem fogunk ellentmondásra jutni.
Nézzük mit mér az óra.
1. Tegyük fel, hogy egy P0 pontban n óra szinkronban jár (n lehet akár kontinuum számosság is), legyen t=0. Ezek az órák mozogjanak különbözőképpen. Legyen P={p: p-ben az összes óra találkozik}.
Egy tetszőleges P-beli pontban az órák különböző értékeket mutatnak 0 és egy az adott pontra jellemző maximum között. A maximum az az érték, amelyet az az óra mutat, amelyik a P0 pontból egyenletes mozgással jutott ide.
Ezen felül még azt mondhatjuk a különböző órák által mutatott értékekről, hogy minden óra szerint a találkozások sorrendje ugyanaz.Az idő az amit az óra mutat. Melyik óra? Mindegyik óra az időt mutatja. Mi az idő tulajdonsága? Az órák által mutatott értékek közös tulajdonsága: Az, hogy azoknak az események, amelyek oksági kapcsolatban lehetnek egymással a sorrendje egyértelműen meghatározott.
(A pontokra jellemző maximális értéket a mérési rendszer tulajdonságának tekinthetjük. Ha ezt nem fogadjátok el, akkor szerintetek milyen tulajdonságot tükröz?)
2. Az előző megállapításunk nem teljesen pontos, hiszen olyan események között is lehetséges hatás, amelyek épp a hatástávolság határán találhatóak. Ez esetben az órák nem találkozhatnak.
Viszont, ha feltételezzük, hogy minden órával együtt mozog egy az adott órával szinkronizált órarendszer, akkor megállapíthatjuk, hogy a sorrend ebben ez esetben is egyértelmű.
3. Abban az esetben, ha két esemény között a hatás kizárt, a szinkronizált órák által mutatott értékekből nem állapítható meg sorrend. Hiszen ilyen nem is létezik.
A két esemény közötti időkülönbségnek nincs fizikai tartalma.
A szinkronizált órák által mutatott idő nincs fizikai tartalom nélkül, hiszen azon események kapcsolatát (sorrendjét) helyesen tükrözi, amelyek fizikai kapcsolatban lehetnek, lehettek vele.
Ez a hármas megkülönbözetés természetesen a spec.rel.-ben is jelen van. Ez a hatás véges terjedésének következménye. (Pontosabban annak, hogy létezik olyan véges c érték, amelynél gyorsabban nem terjedhet.)