Kvantum-teleportáció

[mimindannyian]

@repair (27194):

Nem! nemtudod felfogni. Ez volt az utolsó válaszom neked.

Ezt a kimenekülést! Rámutatok, hogy bizony pont arra nem válaszoltál, amire érdemben lehetett volna, erre besértődsz. Szánalmas.

[Szilágyi András]

@repair (27185): Forrásmegjelölés nélkül nem illik idézgetni. Amúgy meg elég rosszul választottál, ha Dobó Andort választottad tanítómesterednek.

[repair]

@lorenz (27198):

Mi a bánatért nem folytatod a gondolatmenetet?

Mert ezt már nem lehet folytatni.

Ezt szerintem csak pontosítani lehetne, vagy, logikusan végig gondolni. Itt viszont igazad lehet, végeredményben ez is csak folytatás.
Akkor megpróbálom folytatni.

Ha a (k) konstans =1 akkor, ebben az esetben elveszti az értelmét az energia megmaradás törvénye.

" Mivel a tömeg megmaradása az energia megmaradását jelenti, és fordítva, ezért a fotonra
nézve ezt a törvényt nem lehet megnyugtatóan értelmezni."

Ez szerinted nem helyes következtetés?

De ha a (k)>mint 1 akkor ez már érthetővé válik.
Nem jól gondolom?

Nem beszélve ha ezzel a (k) értékkel számolsz, ugyan úgy bizonyítható válik, hogy a két inerciarendszer
- a relativítás mint jelző,- nem valós. A két inercia rendszer között kell, hogy legyen kitüntetett inerciarendszer is.

Ezt próbáltam a saját fogalmazásomban is érzékeltetni, úgy hogy a föld az egyik inerciarendszer, a másik ami ezen kívül van. Egymáshoz képest nem párhuzamosak.

A viszonylagosság szerintem ezért nem állt fenn. /Mondjuk ha az éter létezne ez már talán megtehető lenne/.

Egyrészt, értelmezhető lenne a foton gyorsítás, és a fénysb. meghatározás is módosulna. Legalább is az első lépésben. Utána meg CSAK az erre épülő, meghatározások.

El tudod képzelni ez is mekkora káoszt jelentene? és most nem említem a kvantummechanikát

Gondolj többek között a hosszmértékünkre ennek is a fényseb. az alapja.
Tisztába vagyok vele. Ezt sem én, sem az ellenkezőjét ti sem tudjátok, főleg blog szinten bizonyítani.

Van Amerikának egy úgy nevezett ” beyond Einstein ” eléggé durva fogalmazású kísérlete.
Képzeld el mekkora potenciális előnnyel fognak rendelkezni az egész világgal szemben, - nem azt mondom hogy máris konkrétumnak veszik-, de mindenképpen kialakíthatnak folyamatosan az eredmények kapcsán egy alternatívát, mivan akkor, ha igaz?
Ne feledd valószínű sokkal több információjuk van róla mint amennyit publikálnak.

Mi meg csak vitatkozunk az alapokon. Mondjuk csak a magunkét ahelyett, hogy azon gondolkoznánk van e benne hiba vagy ellentmondás.

A régi felfogást NEM LEHET EGYBEN elvetni sőt, ezt semmi nem is indokolja, ez világos. Ennek X% valóság, tény, Na de az info. felhasználásnak a lehetőségét is elvetni szerintem, butaság.

A ” szokásos ” példám.
Számtalanszor megtett úton jársz, akár világosban akár sötétben, nem volt semmi baj soha.
Egyszer csak fél fülel hallod, hogy mondjuk apró gödröket ásnak azon az úton. Ezt nem kötelező tudomásul venned, de ha figyelembe veszed nagyon kicsi az esélyed hogy belelépsz. A legfontosabb semmibe nem kerül, és nem veszthetsz semmit!

[vaskalapos]

@repair (27187):

A relativitás elmélet, a két inercia párhuzamosságára épül ugye?


Ez most azért - nem - mert nem írtam ki inerciarendsze(rek)?

Nem azert.
A relativitás elmélet, NEM a két inerciaRENDSZER párhuzamosságára épül.

[mimindannyian]

@vaskalapos (27231): Te érted, hogy mit jelent, hogy két inerciarendszer párhuzamos?

[vaskalapos]

@repair (27221):

Ezt próbáltam a saját fogalmazásomban is érzékeltetni, úgy hogy a föld az egyik inerciarendszer, a másik ami ezen kívül van. Egymáshoz képest nem párhuzamosak.

1. a Fold nem tekintheto inerciarendszernek. (tudod, mi az inerciarendszer? ami vagy mozduatlanul all, vagy csak egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez. Talan egy abra segit.)

Latod, nem egyenesvonalu egyenletes a mozgasa...
ezt eleg regen tudjuk...

2. Mi az, hogy ket inerciarendszer parhuzamos?
Ket vonal eseten tudom, mi az, hogy parhuzamos: egymastol valo tavolsaguk mindenhol ugyanakkora, konstans.
Ket sik eseten is isgy van.
Ha ket inerciarendszer tavolsaga konstans, akkor azok egymashoz kepest nem mozgnak, azaz ugyanarrol az inerciarendszerrol van szo.

[vaskalapos]

@repair (27188):

"Gyémánttűz lángol
az idő kitágul, és görbül a tér
Reggel a tejboltban
Künstlerné slafrokban csodát mesél"

Hát egy kicsit körülményesen fejezted ki az igazságot, de a lényege igaz ,amit írsz.

Künstlerné slafrokban csodát mesél...

[lorenz]

@repair (27221):


"A két inercia rendszer között kell, hogy legyen kitüntetett inerciarendszer is."

De nincs!
Ahhoz ki kellene lépned a négydimenziós téridőből,de nem teheted ,mert te is annak a részét képezed.

És ,könyörgöm,mi az ,hogy "egymáshoz képest nem párhuzamosak"?
Valami lehet önmagával párhuzamos?


A foton tömegnélküliségének problémáját már megbeszéltük.
A tömeg és az energia általad idézett ekvivalenciája a nyugalmi tömegre vonatkozik.
alagi képletére emlékszel?


"Ne feledd valószínű sokkal több információjuk van róla mint amennyit publikálnak."


Az ilyen amerikai titkoskísérletes összeesküvés elméleteket inkább hanyagoljuk.


Ha új megközelítésed van arra a jelenségre,hogy két mozgó megfigyelő közül mindegyik a másik óráját látja lelassulni,akkor halljuk!

[ge3lan]

@vaskalapos (27234):
OFF
Az Uránusz miért nincs a képen?
/OFF Elnézést!

[Tamási Jocó]

@ge3lan (27269):
vaskalapos meghamisította a naprendszert... ezek után én egy szavát sem hiszem

[pounderstibbons]

@ge3lan (27269):

OFF
It is in Ur anus.
/OFF Elnézést!

[vaskalapos]

@ge3lan (27269): Csak a Fold palyajat illusztralni kerestem egy egyugyu kepet... a tobbi csak azert van a kepen, mert.

@Tamási Jocó (27270):
ott van a lap aljan: not to scale (azaz ne skalazz vele, mert hamisan szol)

[bajai]

@vaskalapos (27234):

tudod, mi az inerciarendszer? ami vagy mozdulatlanul all, vagy csak egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez.

Mivel senki sem javította gondolom, "szkeptikuséknál" ez helyes meghatározás.
Mihez képest áll? Vagy mihez képest végez egyenesvonalú egyenletes mozgást?

[vaskalapos]

@bajai (27282):

ne azonosits engem a Szkeptikusokkal (nem erdemlem meg a megtiszteltetest), emlitettem volt, hogy en a sajat nevemben irok

http://hu.wikipedia.org/wiki/Inerciarendszer

"A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye). Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye. A gyorsuló vagy forgómozgást végző vonatkoztatási rendszert nem tekintjük inerciarendszernek. Newton törvényei csak ebben a vonatkoztatási rendszerben alkalmazhatóak."

Mondanivalom lenyege ez lett volna: gyorsuló vagy forgómozgást végző vonatkoztatási rendszert nem tekintjük inerciarendszernek - a Fold tehat nem keintheto inerciarendszernek.
Pont a lenyeget nem ertetted meg.

[bajai]

@vaskalapos (27286):

ne azonosits engem a Szkeptikusokkal

Ezt nem tettem. Azt írtam: Mivel senki sem javította...

Pont a lenyeget nem ertetted meg.

??

Nem

Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez

és

bármely hozzá viszonyított tökéletesen magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye

Hanem ha benne a "magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye", akkor inerciarendszer. Független attól, hogy gyorsuló vagy forgómozgást végez-e valamely más rendszerhez képest.
Sablon példák: zuhanó lift, Föld körül tehetlenségi pályán keringő űrhajó.

[mimindannyian]

@bajai (27293):

Hanem ha benne a "magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye", akkor inerciarendszer.

Ez egy magyar mondat?

Mondd, nem érted mi az az inerciarendszer, vagy csak jól esik már végre valamibe belekötni?
Egyébként meg mi újság a relativitáselmélettel logikus alapon? Már nagyon várom a folyatást.

[bajai]

@mimindannyian (27294):
?? Tehát szerinted:

inerciarendszer? ami vagy mozdulatlanul all, vagy csak egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez

Egészségedre!

OFF
A másik topikon egyelőre én várom, hogy elolvassátok Einstein cikkét és a belinkelt előszót. Valamint, hogy válaszoljatok az órakésésekkel kapcsolatos kérdésemre. Persze, ha ismét lesz időm, akkor a jegyzet állításaira is visszatérek.
/OFF Elnézést!

[vaskalapos]

@bajai (27293):

ne azonosits engem a Szkeptikusokkal
Ezt nem tettem. Azt írtam: Mivel senki sem javította...

nem jelenti, hogy egyetertenek
lehet, hogy unjak
nem kotelessege senkinek mindenert szolni amivel nem ert egyet

ha te valami itt leirt allitassal nem ellenkezel egy oran belul, az nem jelenti azt, hogy egyetertesz, ugye?

[vaskalapos]

@bajai (27293):

Hanem ha benne a "magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye", akkor inerciarendszer. Független attól, hogy gyorsuló vagy forgómozgást végez-e valamely más rendszerhez képest.
Sablon példák: zuhanó lift, Föld körül tehetlenségi pályán keringő űrhajó.

biztos, hogy ezek inerciarendszerek?

[mimindannyian]

@bajai (27299): Bocsáss meg, ha rajtad kívül itt nincs másnak gondja az inerciarendszer fogalmával. Ha neked van, vezesd elő, biztos lesz, aki válaszol a problémádra.

?? Tehát szerinted:
ami vagy mozdulatlanul all, vagy csak egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez
Egészségedre!

Ha elkezdünk a szavakon lovagolni, akkor persze ez nem lehet igaz, hiszen mondhatjuk, hogy amíg az univerzumunkban van gravitáció (márpedig az eléggé belengi), addig semmi sem végez egyenesvonalú egyenletes mozgást, legföljebb csak megközelíti azt rohadtul, mint pl. a galaxisok közi térbe kidobott cigarettacsikk. Igen ám, de a cigarettacsikk nem lehet inerciarendszer, mivel az inerciarendszer egy fogalom, egy a fizikai modellekben nagyon hasznos fikció, míg a csikk egy tárgy, vagy legalábbis így említve egy tárgyról referáló köznév. Merre igényled a folyatást, meséljem el, mi a csikk, vagy szeretnél elkalandozni oda, hogy mit jelent, hogy az inerciarendszer nem gyorsul, mi a gyorsulás, és egyáltalán mi ez az egész, amit úgy hívunk, hogy fizika?

A másik topikon egyelőre én várom, hogy elolvassátok Einstein cikkét és a belinkelt előszót. Valamint, hogy válaszoljatok az órakésésekkel kapcsolatos kérdésemre.

Ezt ott már többször tisztáztuk. A labda egyes egyedül nálad van ott. Te nyitottad a topic-ot, de állítottad, hogy felvázolod, mi az a teljesen hibás interpretáció a specrelben, amit mindenki hibásan fog fel, te viszont helyesen látod. Egy lehetőséged van ott: ismertetni a nézeteidet, és köszönetet mondani mindazoknak, akik foglalkoznak veled. Csókolom.

[bajai]

@vaskalapos (27309):

biztos, hogy ezek inerciarendszerek?

Nem. Nem azok. Ezek csak sablonok. A megértést segítő közelítő példák.
A lift akkor jó, ha a gravitációs tér homogén.
Az űrhajónál meg elég bonyolult a helyzet.
Mint minden valós inerciarendszer, csak bizonyos hibahatáron belül azok.

A lényeg: Nem az inerciarendszer mozgására vonatkozik a megkötés, hanem a benne mozgó testekre.

Részemről ennyi. Nem a dedóban vagyunk.

elkalandozni oda, hogy mit jelent, hogy az inerciarendszer nem gyorsul

Bizony ez jó kérdés lenne. Szerinted a zuhanó lift nem gyorsul, vagy nem inerciarendszer?
Ne nekem válaszolj, magadnak, én befejeztem.

[vaskalapos]

@bajai (27316):

Bizony ez jó kérdés lenne. Szerinted a zuhanó lift nem gyorsul, vagy nem inerciarendszer?
Ne nekem válaszolj, magadnak, én befejeztem.

szerintem gyorsul, es szerintem nem inerciarendszer (peldaul van benne Coriolis fele ero)

majd jonnek a 'szkeptikusok' es egyetertenek, vagy kijavitanak

[mimindannyian]

@bajai (27316):

Nem a dedóban vagyunk.

Nem is tudom, ki kezdett problémázni az inerciarendszer fogalmán ...

Szerinted a zuhanó lift nem gyorsul, vagy nem inerciarendszer?

Vagy? Ezek nem egymás kizáró lehetőségek. A Földhöz vagy az Orion ködhöz képest gyorsul, ahhoz képest nem inerciarendszer. Viszont a benne magukra hagyott tárgyak (kellően kis térrészt és időintervallumot vizsgálva) hozzá képest egyenesvonalú egyenletes pályán mozognak, így ott jó közelítéssel annak tekinthető. Persze fontos észrevenni, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgás definíciója modellfüggő (newton: az abszolút tér-idő euklideszi egyenesei, specrel: minkowski sík egyenesei, áltrel: geodetikusok).

Ne nekem válaszolj, magadnak, én befejeztem.

Parancsod számomra óhaj! Örülök, hogy befejezted, megint mindenki okosabb lett.

[repair]

@lorenz (27256):

De nincs!

Igazad van nincs. Ez az egyik oka,hogy nem értjük egymást.

Ahhoz ki kellene lépned a négydimenziós téridőből,de nem teheted ,mert te is annak a részét képezed.

Ezt meg ,hogy érted?
Az M.M. kísérletnél, nem a földről keresték az étert? Miért használtak interferométert? Azért , hogy találjanak egy fix pontot egy abszolút nyugvó rendszert, legyen valamihez képest viszonyítani. De ezt nem találtak meg ,mert a kísérletet pontatlan volt, ennek az lett az eredménye, hogy éter nincs .És a vizsgált inerciarendszerek egyforma sebességgel mozognak . Tehát a fix alapnak lőttek! Kénytelen vagy különböző szempontokat alkalmazni,a viszonyításnál, itt a hiba.

Le írnád mit értesz a négy dimenzió alatt?

Kössünk egy kompromisszumot:
Ha bebizonyítod hogy ehhez ki kell lépni a negyedik dimenzióból elfogadom a válaszod.

És ,könyörgöm,mi az ,hogy "egymáshoz képest nem párhuzamosak"?

Ha párhuzamos lenne, nem lehetett volna az én példámat felhozni. /múltba látás /

De ne mond azt, hogy nem ködösítesz. hogy lehet ezt a kérdést értelmezni

Valami lehet önmagával párhuzamos?

Az elején elismered nincs kitüntetett rendszer, ” a két inercia rendszer között... ” itt meg már önmagához hasonlítod?

Talán egy válasz megspórolható, ha ezt konkretizálod.

Egy párhuzamos hány huzamost jelent?
két párhuzamos hány huzamost jelent?
Definició: huzamos= vonal

A foton tömegnélküliségének problémáját már megbeszéltük.

Képtelen vagyok felfogni nálad, mit jelent a logikus gondolkodás. Leirtatok egy összefüggést, aminek semmi köze nem volt ahhoz, amit az előző írásomban felhoztam a foton 0 tömegére. Most megkerülöd azzal, hogy azt már letárgyaltuk.
Nem próbálnád meg az energia megmaradással is igazolni a 0 tömeg létezését?

Az ilyen amerikai titkoskísérletes összeesküvés elméleteket inkább hanyagoljuk.

Látod megint bagatelizálsz.

Én csak tanulságként írtam ezt . Te már titkos kísérletről beszélsz ami eleve nem igaz mert akárki olvashat róla, ergó összeesküvés sem lehet mert az első megállapítás igaz.
De igazad van ezt abba hagyom.

[repair]

@vaskalapos (27286):

Pont a lenyeget nem ertetted meg.

Lehet, hogy igazad van. Akkor ez egy másik meghatározás.
Tehetetlenségi, a tehetetlenség elvén alapuló inerciális navigáció lát el, a modern rakétákon és űrrakétákon használatos távvezérlési eljárás.
http://www.kislexikon.hu/inercialis.html

Ugyan elfelejtetted közölni, hogy ebben a mechanikában az inerciának mindjárt három fajtáját ismerjük.
Ha valaha méreteztél , terveztél már mechanikában valamit, tudhatnád.
1 Hajlító
2Hajlító, és csavaró
3Hajlító, csavaró és szakító

De mivel Newton ezen megállapításakor két feltétel volt. Az abszolút tér, és az abszolút idő,
Ezért a föld forgása itt szerintem itt nem játszott szerepet . Mi volt a fix pont?

Nálatok ez szinte bevett szokás, amit bajai is észrevett. A mihez képest. Ami magában még nem is annyira lényeges.
Ott van a nagy baj ha azonos témában már két különböző mihez képest alapján vitatkoztok. Lásd foton.

A speciális relativitás elmélet csak azokkal a megfigyelőkkel foglalkozik akik egymáshoz képest egyenletesen mozgó rendszerben, úgynevezett inerciarendszerben helyezkednek el.
Itt sem nem kizáró tényező a forgómozgás.. Szerintem.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Relativit% ... m%C3%A9let
Itt aztán megtalálod szinte az összes hiba okát, amit felhoztam.

[lorenz]

A gyorsuló vagy gravitációs mezőben mozgó rendszerek nem inercia rendszerek.
A speciális relativitás elmélet az ilyen rendszereket vizsgálja,az általános pedig kiterjeszti a magyarázatot a nem inercia rendszerekre is.

[repair]

@lorenz (27339):

Ha jól értem akkor, az általános nem esete a speciálisnak?

[lorenz]

@repair (27338):

Annyi hülyeséget összehordtál,hogy csak kapkodom a fejem!
Nem tudtam,hogy olyan messziről kell induljunk,mint a dimenziók kérdése,de legyen!

Egy pont helyzetének meghatározásához a térben 3 db számra és egy időpontra van szükséged.
Három térdimenziónk és egy idődimenziónk van(ha a húrelmélet szerinti felcsavarodott dimenziókat nem számoljuk,de ezzel ne foglalkozz,mert csak összezavar).

Ha egy helyben állsz,akkor csak az idődimenzióban haladsz,ha elindulsz valamelyik irányba,akkor a mozgásod megoszlik a dimenziók között,az időben való haladásod egy részét térbeli mozgássá fordítod.Ezért az idődimenzióban való haladásod lelassul.


A Michelson-Morley kísérlet meglehetősen pontos volt,egyébként azóta csak tökéletesedtek a műszerek,mégsem sikerült az étert kimutatni.
Olyasmire hivatkozol,amire nincs bizonyíték.Ilyen alapon bármit feltételezhetsz kiindulási alapként.

A kitüntetett rendszerrel kapcsolatban csak annyi a kérdésem,hogy milyen tér- és időparaméterekkel rendelkezik?

Másképpen fogalmazva hol helyezkedne el térben és időben?

Adj nekem egy pontot az Univerzumban, amihez nem tartozik tér-vagy időkoordináta!


Hányszor kell még leírjam,hogy rossz képletet használsz az energiamegmaradás fotonra történő alkalmazásánál!
A tömeg és energia ekvivalenciája a nyugvó,másképp tehetetlen tömegre érvényes.
Láttál már álló fotont?


vaskalaposnak írod:

"Itt sem nem kizáró tényező a forgómozgás.. Szerintem."

Jól írod! Szerinted!
Egyébként kizáró ok.

Egy körhintára helyezett golyó pl.soha nem marad nyugalomban,hanem elgurul.
Ha meglököd ,nem egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.


Gyakorlatilag minden mondatodat szétcincálhatnám,de már nincs türelmem hozzá!
Egy komoly kérdéshez úgy állsz hozzá,hogy még az alapfogalmak ismeretével sem rendelkezel.

[lorenz]

@repair (27342):

"Ha jól értem akkor, az általános nem esete a speciálisnak?"

Inerciarendszer-Nem inerciarendszer

Rágódj rajta!

Mi lenne ,ha külön-külön elolvasnád mind a kettőt a neten,aztán jönnél a kérdéseiddel?

[Szilágyi András]

@vaskalapos (27318): Egyszerű recept: inerciarendszer az, amiben ha egy testet elengedünk, akkor nem megy sehova, hanem ott marad szépen lebegve, ahol van.

Ennek értelmében minden szabadon eső rendszer inerciarendszer. Eleget rágódtunk ezen Gézooval

[Szilágyi András]

@repair (27221): Már megint Dobó Andor?

[repair]

@lorenz (27346):

Szerinted ez fair play vita?
Mi lenne ,ha külön-külön elolvasnád mind a kettőt a neten,aztán jönnél a kérdéseiddel?
Lehet más esélyem mint amit Te állítasz? Nem !

Ahhoz ki kellene lépned a négydimenziós téridőből,de nem teheted ,mert te is annak a részét képezed.
Lehetne más esélyem ha ezt bebizonyítanád, miért kell kilépni ehhez?
Igen. lehetne. De ezt véletlenül sem teszed meg, mert nem vagy képes rá.
Akkor minek vitatkozunk.
De mivel Newton ezen megállapításakor két feltétel volt. Az abszolút tér, és az abszolút idő,
Szerinted erre a két feltételre miért volt szűkség?

[repair]

@Szilágyi András (27349):

Igen.
Ez kifogásolható a blogon?

[repair]

@Szilágyi András (27347):

És mihez képest nem megy sehova?

[mimindannyian]

@repair (27353): Az inerciarendszerhez képest.

[repair]

@Szilágyi András (27349):

A lényeg:
Elég régen ismerem a nevét. Mivel ezek az ellentmondások felismerése nálam, sokkal hamarabb keletkeztek,tehát / nem tőle származik / igen szimpatikus a véleménye, mivel a képzettsége, is meg van hozzá, a bizonyításra. Nagyon fontos számomra. Eddig nincs tudomásom, hogy valaki ezeket megcáfolta volna. érdemben. Szavakkal mindent lehet.

És ha én, csak a statisztikára gondolok, Einstein sem lehet kivétel ez alól, minél többet alkot valaki, annál nagyobb a valószínűsége a tévedésnek. Mivel ezek kezdetben nem olyan horderejűk voltak könnyű volt elsiklani felette? / lásd Lorentz elmélete szinte ugyan az csak az éter kérdése nem / A másik fontos dolog. Sokkal többet bizonyított, mint amennyi a tévedése.
Csak ennyi a szimpátia értelme.

[Szilágyi András]

@repair (27357): Nekem úgy tűnik, hogy idézgetsz tőle anélkül, hogy 1. megjelölnéd a forrást, 2. értenéd a szövegét. Csak számodra tetszetős részeket bemásolsz.

[Szilágyi András]

@repair (27357): Amúgy olvasd el ezt:
http://regihonlap.szkeptikus.hu/forum/vakuum_es_eter

Dobó Andor úgy látszik, buta matematikai félreértésekre alapozza az állításait.
Semmiképpen sem ajánlom, hogy tőle tájékozódj tudományos kérdésekben.

[bajai]

@Szilágyi András (27347):

Egyszerű recept: inerciarendszer az, amiben ha egy testet elengedünk, akkor nem megy sehova, hanem ott marad szépen lebegve, ahol van.

Ez körülbelül olyan, mint az, hogy a véletlen egy olyan szám, aminél nincs nagyobb.
Talán nem kellene ezen a színvonalon megragadni.

[Szilágyi András]

@bajai (27362): Te a kötözködésen kívül nem sok mindent tudsz, ahogy látom.

[repair]

@Szilágyi András (27360):

..idézgetsz tőle anélkül, hogy 1. megjelölnéd a forrást,...

Igen ezt már múltkor is írtad,de nem válaszoltam rá.
Szerinted, ha egy állítást mondok, ennek van értelme?

Ha egy saját fogalmazást, csak ellenőrzés céljából nézek vissza nála, és nem az értelmezésem változtatom csak helyes szó használat keresem szerinted hol van a régi értelembe vett plagizálás,v agy határ?

Természetesen ha egy komplett állítását használom szoktam minimum idézőjelbe tenni.

[lorenz]

@repair (27350):

Nem értem!
Dobó Andort elolvasod,de azt amit kritizál ,azt nem!
Tehát nem tudod mit bírál,csak tetszik,hogy beolvas Einsteinnek!

Idézel tőle az inercia rendszerekről,de neked,személy szerint,fogalmad sincs mi az.
A mestered nem ért egyet Einstein téridő szemléletével,de te még a dimenziók fogalmával sem vagy tisztában.

Kezdjük az alapokkal:

1+1=2

[bajai]

@Szilágyi András (27363):

Te a kötözködésen kívül nem sok mindent tudsz, ahogy látom.

Te a felületes gondolkodáson kívül nem sok mindent tudsz, ahogy látom. (Ráadásul hozzászólásod puszta kötözködés, érvek nélkül.)

Egyszerű recept: inerciarendszer az, amiben ha egy testet elengedünk, akkor nem megy sehova, hanem ott marad szépen lebegve, ahol van.

Vegyünk fel egy olyan erőteret, amelyben az m tömegpontra F=m*w*w*r erő hat, ahol w állandó, r egy adott z tengelytől mért távolság.
Vegyünk egy olyan rendszert, z-tengely körül w szögsebességgel forog.
Ezen rendszer bármely pontjában, ha elengedünk egy a rendszerrel együttmozgó próbatestet az továbbra is együtt fog vele mozogni (nem megy sehova, hanem ott marad szépen lebegve, ahol van).
Egy ilyen rendszer mégsem inerciarendszer, mint arra korábban már vaskalapos is igen helyesen utalt.

[lorenz]

@bajai (27362):

"Ez körülbelül olyan, mint az, hogy a véletlen egy olyan szám, aminél nincs nagyobb. "


A véletlen az egy szám?

[bajai]

@lorenz (27368): OK. Elszúrtam.
Nem véletlen, végtelen.
Tehát :

a végtelen egy olyan szám, amelynél nincs nagyobb

[lorenz]

@bajai (27369):

A végtelen nem egy szám!

Hol írta ezt András?

[Szilágyi András]

@bajai (27367): De igen, ez inerciarendszer.
A kötözködésed pedig nagyon unalmas.

[Szilágyi András]

@lorenz (27370): Ez csak definíció kérdése! A hiperegész, ill. hipervalós számok körében definiálva van a végtelen mint szám.

[bajai]

@lorenz (27370):

Hol írta ezt András?

viewtopic.php?p=21999#p21999

Figyelj már! A végtelen definíciója: olyan szám, aminél nincs nagyobb.

[lorenz]

@bajai (27373):

Azt nem Gézootól idézte?