Transzverter és wikipedia?

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.15. 14:20

@Gézoo (30852):
Tanárbácsi vagyok több évtizede.
Ez sajnalatos. Reszvetem.
A tanitvanyoknak.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.15. 14:28

@vaskalapos (30855): Nincs szükségük a sajnálatodra, ők sem sajnálnak "tegedet" azért mert úgy végzed az elektroforézist napról napra, hogy közben az alapokkal sem vagy tisztában.
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2011.10.15. 14:32

@Gézoo (30856): És mikor is zárták be a lipótot? Már ott is tanárbácsi voltál, ugye?
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.15. 17:13

@Gézoo (30852): Kár a gőzért, amit te itt írogatsz, azt mindenki tudja, nem erről beszélünk.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.15. 17:24

@Szilágyi András (30868): Nos, te sem tudod, vaskalapos sem tudja, mimindannyian sem tudja..
Most is ahelyett, hogy jelezted volna, hogy megértetted-e a potenciál létét, tartalmát értelmét.. Azt írtad, hogy "nem erről beszélünk."
Nos az a legnagyobb baj ha nem az alapokról beszélünk. Ha az alapok nem számítanak.
Ha az alapok helyett a netről rosszul kipuskázott butaság terjeng..

De tudod mit?
Csak megismételni lehet: én leírtam, az pedig, hogy megértitek-e, megtanuljátok-e
a ti dolgotok.

Az pedig, hogy mit írnak kritikaként az olyanok akik az alapokat sem ismerik.. nem számít senkinek sem. Ennyi erővel azon sem csodálkoznék ha egy napon a Fekete úr megjelenne mint moderátor. Ő legalább a szavakat ismeri.. ha a hozzájuk tartozó jelentést nem is, de a szavakat legalább igen.
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.15. 17:35

Mivel az eredmeny amit bemutattam egyesek egyvalaki szamara hihetetlen, megprobalja felremagyarazni, hat megismeteltem a kiserletet, csak az o epulesere.

- lathato, hogy a fali halozati aramot hasznalom, a dugo formaja arulkodik, hogy ez az USA-ban hasznalatos konnektor
-lathato, hogy az aramkor zarasakor azonnal intenziv gazfejlodes indul meg, a buborekok elerik a felszint, ez nem forras, hanem elektrolizis
- 33 masodperc alatt kb 20 ml gaz fejlodott
- az oldat elszinezodese tovabbi elektrokemiai reakciok lejatszodasat igazolja (amelyek szinten nem osszeegyeztethetoek Gezoo elkepzelesevel, azzal, hogy szerintecsak forralas tortenik, a keletkezett termekek azonnal rekombinalodnak)
- a keletkezett gazt lehutottem folyo viz alatt: terfogata csokkent, de jelentos mennyisegu gaz maradt csoben
- tovabbi 10 masodpercig folytattam az elektrolizist, ekkor mar jelentos merteku forralas is megfigyelheto volt, majd ujbol lehutottem a kemcsovet,

osszesen kb 17 ml gazt allitottam elo kevesebb, mint egy perc alatt
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.10.15. 17:40-kor.
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.15. 17:38

@Gézoo (30870):
Nos, te sem tudod, vaskalapos sem tudja, mimindannyian sem tudja..
Most is ahelyett, hogy jelezted volna, hogy megértetted-e a potenciál létét, tartalmát értelmét.. Azt írtad, hogy "nem erről beszélünk."
Senki nem tudja, csak Gezoo. Gezoo mindet (jobban es mashogy) tud.

De igen, arrol beszelunk, hogy a valtoaram, 50 vagy 60Hz valtoaram kepes-e a viz bontasara.

Kepes. Lathatod.
Ember, miert nem probalod ki magad, ha ennyire hitetlen vagy?
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.15. 17:47

@vaskalapos (30872): Na jó, csak még pár mondat..
Szóval mondod ezt nekem, annak aki galván üzemet vezetett, annak aki a fürdőket, a teljes technológiát tervezte, és naponta csinálta két éven át..
Tudod lehet hogy harminc évvel ezelőtt az régen volt, és azóta csak tanítom, de nagyon erősen kétlem, hogy átírták volna a kémiát, az elektrokémiát azóta..
És azért nem foglalkozom az offtopic-olásoddal, mert semmi esélyt sem látok arra, hogy valaha is megtanuld.
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.15. 18:15

@Gézoo (30873): igen, neked mondom

rosszul tudod, hibasan tanitod, ha azt tanitod, amit ideirsz,

nem a kemia valtozott, eleve rosszul tanultad

tudom, hiaba

de tenyleg: miert nem probalod ki?
Felsz, hogy meghasonlasz onmagaddal?
0 x

Avatar
sötétvödör
Hozzászólások: 1422
Csatlakozott: 2011.08.11. 20:56
Tartózkodási hely: Death Star

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: sötétvödör » 2011.10.15. 18:24

@Gézoo (30873):

Értjük,vaskalapos csalt,hazudott,és megvezetett mindenkit...
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2011.10.15. 18:33

@sötétvödör (30876): Az semmi, de a kémia és a fizika is csal!
0 x

Avatar
sajnos_kacat
Hozzászólások: 680
Csatlakozott: 2009.12.09. 21:43
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: sajnos_kacat » 2011.10.15. 19:41

@vaskalapos (30871):
Ne vidd túlzásba ezt a kísérletezgetést. Ha túl sok gázt fejlesztesz, az egyik elektróda víz fölé fog kerülni, és szikrát csihol a durranógázba. Gázoo hülyeségének cáfolata nem ér annyit, hogy az arcodba robbants egy kémcsövet.
0 x

Avatar
vegyati
Hozzászólások: 575
Csatlakozott: 2009.12.09. 18:49

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vegyati » 2011.10.15. 19:55

@vaskalapos (30871):
vaskalapos írta:hihetetlen, megprobalja felremagyarazni
Egy olyan helyen élsz, ahol hihetetlen fizikai anomália létezik! A képződött vízgőz nem csapódik le hidegvizes hűtés hatására! :P
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.16. 10:58

@vaskalapos (30875): Szóval nekem, aki sokszor csinálta..
Oké.. Mi ez? Kép
Ja igen.. buborékok..
És ez? Kép
Na igen, a vízforralás nélkül nincsenek buborékok.
Nade ha gőz akkor lecsapódik? Kép
Le bizony! Pedig műanyagra, lévén hogy jó hőszigetelő elég nehezen.. de a beste megtette..

Még vársz egy percet és beletehetted volna a teafiltert..

Jaaa, hogy ez az intenzív gőzfejlődés lesodort az elektródok felszínéről némi,
majdnem egészen 20 ezred liternyi gázt is?

Várható volt, mint írtam a gőzfejlődés lesodor az elektród felszínéről néhány gyököt..

Na és ezzel mit bizonyítottál?

Hogy nem forral a váltóáram? Mert látványosan forral.. Hogy elenyésző melléktermékként vizet is bont? Nem kellett igazolni mert azzal kezdtem kb egy hete..

Úgy látom csak azt bizonyítja, hogy még mindig nem érted.. Még azt sem amit bizonygatni akarsz.

Ja és igen.. Legközelebb egy hőmérőt is tegyél a kémcsőbe és egy áram/feszültség vagy mindjárt felvett teljesítmény mérőt a vezetékre..
Csak azért, hogy te magad is láthasd azt, hogy a felvett energia ezreléke fordítódott a lesodort atomok energiájára, azaz a bontásra és 99,99%-a a forralást végezte..

Bár igaz.. a vizes hűtést is azért tetted be középre, hogy ne nagyon látszódjon, hogy olyan forró a pohár, hogy azt már alig bírta a kezed..

Ugyan már vaskalapos! Ezer éves galvánost akartál te az amatőr megvezetni? A sok még amatőrebbet sikerült.. Ez igaz..elismerem.

Nade engemet aki csinálta, és tanítja? Ahhoz a produkciód kevesebb mint a mackósajtban a brummogás.. :D
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2011.10.16. 12:04

@Gézoo (30949):
Nade engemet aki csinálta, és tanítja? Ahhoz a produkciód kevesebb mint a mackósajtban a brummogás.. :D
Ez most hazugságverseny? Akkor beszállok. 10 évig a Lipóton dolgoztam, mint főorvos, míg be nem zárták, és jól ismerlek, te voltál a napóleon család házi fizikusa, mindig jókat kuncogtunk a meséiden, főleg amikor a középiskolás kisegítő szociális munkások is bizonyítani tudták a tévedéseidet. Szép világ volt, bizony Gézoo, még mondtam is mikor zártunk, hogy vannak remek fórumok, ahol ugyanezt kiélheted, mindened meglesz hozzá.

Ha csak állítod, hogy te ezeket a marhaságok tanítod, akkor szimplán nem hiszi el senki. Mutass hivatalos igazolást erről.
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.16. 12:59

@Gézoo (30949):

A már idézett 1929-es cikkben beszámolnak olyan kísérletekről, melyekben meghatározták a váltóáramú elektrolízis során felszabaduló gáz összetételét.

Egy példa: 220V 60Hz váltóárammal, vas elektródákat alkalmazva 24 óra alatt az elektródatérben 200 cm3 gáz gyűlt össze. Ennek összetétele a következő volt:

Szén-dioxid 1,6%
Oxigén 18,4%
Hidrogén 35,2%
Nitrogén 44,8%

A gázkeverék szikra hatására heves robbanással felrobbant.
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.16. 13:16

Váltóáramú (110V 60Hz) elektrolízis hatására fejlődő gáz mennyisége az áramsűrűség függvényében, különböző elektródák esetén.

Vízszintes tengely: áramsűrűség (amper per cm2)
Függőleges tengely: fejlődő gáz mennyisége cm3-ben, az elektróda egy négyzetcentiméterére számítva.

Az origóból induló vonal egyenáram esetén érvényes, Faraday törvényét tükrözi.
Csatolmányok
acelectrolysis.png
0 x

Avatar
Caspi
Hozzászólások: 860
Csatlakozott: 2009.12.09. 18:31

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Caspi » 2011.10.16. 13:50

@Gézoo (30949):
Hogy nem forral a váltóáram? Mert látványosan forral.. Hogy elenyésző melléktermékként vizet is bont?
Jó lenne, ha a hideg vizes fürdetésre is olyan gondosan visszatekernél, mint a buborékaidra.
Ha jól nézem nagyjából vizespohárnyi víztérfogatról beszélünk, amit két alkalommal is körülbelül 10-10 másodpercre beállított a csap alá. Műanyag felületen eddig még nem próbáltam gőzt kikondenzáltatni, de nehezen hihető, hogy ilyen körülmények között nem kondenzálna ki a nagy része.
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.16. 17:13

@Gézoo (30949):

Megtisztelo a figyelem amivel szereny munkamat elemzed.
Na igen, a vízforralás nélkül nincsenek buborékok.
Egy ujabb tevedesed. A muanyag cso fala meglehetosen hidrofob. Kitapadnak ra a buborekek. Az ott, baratom-uram, levego.
Na igen, a vízforralás nélkül nincsenek buborékok.
Tenyleg?
Kép
Hogy elenyésző melléktermékként vizet is bont? Nem kellett igazolni mert azzal kezdtem kb egy hete..
Ne hazudj, kerlekszepen. Ezzel kezdted:
@Gézoo (30295):
Tetejében már 50 Hz-en sem bontja a vizet, hiszen a bontott molekulákat szinte azonnal egyesíti a pólusváltáskor keletkező molekulákkal.
De orulok, hogy sikerult meggyozzelek, tortenik vizbontas. Nem baj ha nem tudod beismerni, hogy tevedtel. (lasd az alairasomat ;-)
A lenyeg, hogy egyetertunk, 50 sot 60Hz is kepes vizbontasra

Vegezetul:
Legközelebb egy hőmérőt is tegyél a kémcsőbe és egy áram/feszültség vagy mindjárt felvett teljesítmény mérőt a vezetékre..
Felesegul ne vegyelek?

Na jo, figyelj.
Az egeszet annyi ido alatt megcsinalltam, mig a reggeli bundaskenyer megsult. Miert nem probalod ki te magad? Ne nekem higgy, hanem a sajat kiserletnek.

Mivel nincs igazad, a csokibol nem kapsz.

Tudom, a valaszod, hogy nalunk 37C alatt forr a viz... ;-)
Meg, hogy a fekete edeny kulonosen jol melegszik egy sokkal nagyobb szobaban, ami korbeveszi es hosugaroz. ;-)

u.i.: Azt senki soha nem allitotta, hogy az aram nem melegiti a kozeget kozeget, amin athalad. Vizbontas soran is melegszik a viz. Ahogyan azt be is mutattam. A vitatott kerdes csak az: tortenik-e vizbontas, vagy sem.
Tortenik.
Mi tobb, forralasos gyoksodras nelkul.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára vaskalapos 2011.10.16. 17:21-kor.
0 x

Avatar
vegyati
Hozzászólások: 575
Csatlakozott: 2009.12.09. 18:49

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vegyati » 2011.10.16. 17:16

Egy érdekes szabadalom:

US 2006169595 (A1)

Electroionic Generation of Hydrogen or Oxygen from an Aqueous Solution

Abstract of US 2006169595 (A1):
The present invention relates to a method of generating hydrogen or oxygen from an aqueous solution within a flow cell by applying a high frequency AC signal to the flow cell. The present invention further relates to an apparatus for generating hydrogen or oxygen from an aqueous solution, and a method of generating hydrogen peroxide in an aqueous solution.
OFF
Assignee: BIOIONIX INC., Madison, WI
Esetleg nem jár arra valaki, hogy megkérdezze tőlük, tényleg lehet-e nagyfrekvenciás váltóárammal vizet bontani? ;)

/OFF Elnézést!

A szabadalom arról szól, hogy nagyfrekvenciás váltóárammal elektrolizálják a vizet, úgy lövik be a folyamatot, hogy ez történjen 2 H2O :arrow: H2 + H2O2. Ez utóbbi vegyület fertőtleníti a szennyezett vizet.
Csatolmányok
AC.jpg
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.16. 17:23

@vegyati (30986): A forralasos ionsodras modszeret alkalmazzak talan? ;-)

Vagy arrol van szo, itt masfajta a viz, az itteni viz nem olyan stabil, mint a Gezoo vize, es bomlik, a Gezoo vize meg inkabb forr de akkor sem bomlik.
Nem az amit kiprobalt, hanem az amire emlekszik, meg az amit tanit. ;-)
0 x

Avatar
sötétvödör
Hozzászólások: 1422
Csatlakozott: 2011.08.11. 20:56
Tartózkodási hely: Death Star

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: sötétvödör » 2011.10.16. 17:27

@vaskalapos (30985):

Az egy rossz hőmérő volt,különben is biztos felmentél 20 ezer méterre ott kb 37 fokon forr a víz.
Amúgy meg csalsz :-P
Kérem a csokit!
0 x

Avatar
Caspi
Hozzászólások: 860
Csatlakozott: 2009.12.09. 18:31

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Caspi » 2011.10.16. 19:42

@vaskalapos (30985):
Végignéztem a legutóbbi videot (egyes eészeket többször és lassítva), azoknál a részeknél, ahol kihúztad a vízből ott a gáz gyulladt be?
(0:39-nél még elég kisülés-szerű kinézete van, de 0:53, 1:26 és 2:05-nél már elég határozottan égő gáznak látszik)
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.16. 22:26

@Gézoo (30949):
majdnem egészen 20 ezred liternyi gázt is?
Nem husz ezred liter, hanem husz ezredliter magyarul milliliter.
De kifejezheted ugy is, 20*10-6m3 vagy 20*10-15km3 hogy meg kevesebbnek tunjon az a nyavalyas 20ml.
A te stilusodben azt kene valaszoljam, hogy 20 000ul vagy 20*106nanoliter keletkezett. Ugye milyen sok?
Vagy hogy belegondolj, kevesebb mint egy perc alatt nagyjabol 1020 darab gaz atomot allitottam elo. Nem nehanyat, ahogy kesobb utaltal ra. Szaz-trillio atom az nem nehany atom...
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.17. 05:47

@Caspi (30997):
Végignéztem a legutóbbi videot (egyes eészeket többször és lassítva), azoknál a részeknél, ahol kihúztad a vízből ott a gáz gyulladt be?
(0:39-nél még elég kisülés-szerű kinézete van, de 0:53, 1:26 és 2:05-nél már elég határozottan égő gáznak látszik)
Nem tudom megitelni.
Arra gondolok, hogy amikor zarom es kulonosen amikor nyitom az aramkort (a drotot bedugom vagy kihuzom a vizbol/vizbe), akkor pici szikra keletkezik, ivet huz. Hogy kozben esetleg a jelenlevo egheto gazok (hodrogen) is eg: lehetseges, de nem biztos. Csak nagyon apro bubik vannak jelen, es a mar kibuborekolt hidrogen nagyon gyorsan szetdiffundal, ha nem fogjuk fel egy zart edenyben.

Itt csak annyit akartam mutatni, hogy a buborekolas pillanatszeruen indul ahogy a drot vizbe merul, es kozben a homerseklet nem valtozik jelentosen. A buborekok nem olyanok, mint a meuloforralon, hogy nonek, majd osszehuzodnak, hanem teljes meretukben a felszinre emelkednek: nem goz hanem gaz.

De varjuk meg, Gezoo nyilvan erre is kiizzad valami (felre)magyarazatot.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 08:14

@vaskalapos (30985):
Kedves vaskalapos!
Idézve a 11.-én 12:15-kor elküldött írásomból: "Persze, természetesen, exrtém nagy áramok okozta intenzív gőzképződés esetén a felületről a gőzmolekulák magukkal sodorhatnak néhány aktív gyököt..
De ez messze sem jellemzője a folyamatnak."

Azaz mit jelentett ez a mondat? Csupán annyit, hogy a folyamatban elenyésző melléktermékként ezred százalékban az energia vizet is bont 50 Hz esetében.

Az elektródák felszínén felszabaduló gőz pedig: Kép 18,5 C fokról néhány másodperc alatt Kép 36 C fokra melegítette a vizet..
Persze most "óvatos duhajként" arra gondosan ügyeltél, hogy messze se keletkezzen annyi gőzbuborék mint amennyi az előző filmen volt látható..Kép
nehogy megint hűteni kelljen .. mint ott ahonnan az előző képeket kiemeltem.

Összefoglalva: Állítod, hogy kizártam a vízbontás lehetőségét > Bizonyíték arra, hogy ez az állításod hamis a fenti idézet egy héttel korábbi, 11.-ei dátuma.
HAMISAN állítod, hogy te győztél meg a vízbontás létéről. Bizonyíték ugyanazon írásom dátuma, tartalma:"Persze, természetesen, exrtém nagy áramok okozta intenzív gőzképződés esetén a felületről a gőzmolekulák magukkal sodorhatnak néhány aktív gyököt.."

"Tudom, a valaszod, hogy nalunk 37C alatt forr a viz... ;-) " - Nos nem.. Az elektródok felszínén keletkező gőzzel elkerülted a hőmérőt. Ezért: Nyilván csak a hőmérő helyén lévő vízhőmérsékletet mutathatta és NEM a buborékok helyén lévő hőmérsékletet.

'Meg, hogy a fekete edeny kulonosen jol melegszik ' - Éppen ellenkezően!
A filmen látható, hogy a 36 C fokról két másodperc alatt:Kép 33,5 C fokra hűlt le a víz, azaz nagyon jó hővezető a "fekete edény"..

A mindösszesen= húsz ezred liternyi gáztérfogatról elmélkedésedet a csatavesztett vergődésedként értelmezheti mindenki..
A többit betudhatják a "kötöd az ebet a karóhoz" amikor már az egész "a veszett fejsze nyele"..
De csak magyarul!
Magyarul még mindig fogalmad sincs az elektrolízisről.. és ahelyett, hogy egy hét alatt megtanultad volna, arra fecsérelted az energiáidat, hogy bizonygasd a tévedésed igazát..

Nos, mint mindenki láthatja, a nálad még amatőrebbeket megvezethetted, de engemet, a profit, egy pillanatra sem tudtál megvezetni..
Hiába akartál csalni, hiába állítottad, hogy én nem mondtam.. Minden le van írva:viewtopic.php?p=30345#p30345 már egy hete.. És csak a nagyon buta ember szál vitába ezzel a ténnyel.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 08:38

@vegyati (30986):
És persze az is érdekes a folyamat vitelének szempontjából, hogy a tartályban milyen elektródokon, (netán platina elektródot használunk?) játszódik le a peroxid képződés, ahol a platinában abszorbeálódik a hidrogén ?
Mert ugye az sem mindegy, hogy a platinában abszorbeálódott hidrogén az impulzus jellegű váltakozó áram esetén néhány százalékban nem H2O hanem H2O2 képződésben vesz rész..
Persze miért is lennél korrekt? Hiszen csak kolléga vagy.. Talán úgy hiszed, hogy nem a felvilágosítás, hanem a szerencsétlenek további megvezetése sokkal jópofább dolog.. Hát nem az!
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 08:47

@Szilágyi András (30968): kedves András!
Nem tudom, hogy miért nem tűnt fel neked az, hogy a diagramról hiányzik a kezdő és végpotenciál értéke.. Így nem arról szól amit én írtam..
Ez a diagram a folyamatnak csak egy szűk szakaszocskáját ábrázolja..

Bár igaz! Jól felismerhető rajta a gázfejlődés megszűnésének szakaszai, amikor az áramsűrűség következtében a gőzfejlődés már távol tartja az elektrolitot az elektródoktól. (A szaggatottal jelzett és megszakadó vonalak! - Csak, hogy érthesse mindenki azt, hogy melyik az a görbe szakasz..)

És persze a szaggatottal jelzett, de a diagram szélét elérő görbék azt jelzik, hogy a kiemelt szakaszon belül azoknak a görbéknek a vége már "rá se fért" .. és nem azt, hogy folyamatosan szaggatottan zajlik az elektrolízis..
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 09:39

@Gézoo (31029): Ej-ej, látom, még a grafikonértelmezés is nehezen megy neked.
A szaggatott részek nem azt jelzik, hogy ott megszűnt a gázfejlődés. Csak annyit, hogy azon a tartományon már nem mértek. A szaggatott vonal mindössze az egyenes extrapolációja.

A gázfejlődés mindenhol követi Faraday törvényét, egy konstans levonása után. Ugye ezt abból lehet látni, hogy az egyenesek mind párhuzamosak a Faraday törvényének megfelelő egyenessel.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 09:54

@Szilágyi András (31039): Jópofa ötlet!
Szóval neked nem kellett a labor gyakorlaton elvégezni ugyanezeket a méréseket!
:D értem..
Nos, mi velünk (akkor ezek szerint eléggé galád módon, :shock: ) elvégeztették. Nem szimpla interpolációja a mérhető szakasznak, hanem a mérési pontok közötti szakaszok interpolációja a mérési pontokon mért értékekből.
Miután véletlenszerű a nagy áramoknál a gőzfejlődéssel lesodort atomok mennyisége, ezért a szórásképből interpoláljuk a görbének a szaggatottal jelzett szakaszát.

Tudod csak azt nem értem, hogy ha már ennyi energiát beleöltél a rossz válaszok alátámasztásába, hogy-hogy nem tudtad legalább elolvasni az elektrolízisről szóló cikkeket? Hogy lehet az, hogy még mindig nem tudod, nem ismered a katód/anód folyamatokat?
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 10:25

Kis segítség a váltóáramú elektrolízis értelmezéséhez:
acelectrolysis2.png
Amikor a feszültséget ráadjuk az elektródákra, azokat ionok veszik körbe, pl. a pozitív elektródát OH- ionok. Amikor a feszültség eléri a bomlási feszültséget, megkezdődik a töltések távozása az OH- ionokról. Két, immár töltetlen OH csoport egyesül, vizet és atomi oxigént eredményezve. Az oxigén egy része az elektróda felszínén vagy a felszíni rétegben megkötődik, a többi pedig oxigénmolekulákat képez és felszabadul.

Jelöljük qox-szal azt a töltésmennyiséget, amely megfelel az elektródák felszínén megkötődni képes atomi oxigén mennyiségének (tulajdonképpen az anyagmennyiséget most a töltésmennyiséggel mérhetjük). Jelöljük továbbá q-val a negyed periódus alatt átmenő töltést.

Ekkor az ábra szerinti első negyedhullám alatt q-qox töltésnek megfelelő mennyiségű oxigén szabadul fel a pozitív elektródáról.

Amikor az áram eléri a zérust, az elektróda tehát már megkötve tartalmaz qox töltésnek megfelelő mennyiségű oxigént.

Most megfordul az áramirány, az elektróda negatív töltésűvé válik, így protonokat változtat hidrogénatomokká. Azonban az elektródán jelen lévő qox mennyiségű oxigénatom miatt ugyanennyi töltésnek megfelelő hidrogén ott helyben egyesül az oxigénnel, azaz visszaalakul vízzé.

Miután ez megtörtént, még további hidrogénatomok képesek megkötődni az elektróda felszínén vagy a felszínközeli rétegben. Ennek mennyiségét jelöljük qh-val. Miután már ez a mennyiség megkötődött az elektródán, a félperiódus további részében a hidrogén már molekuláris hidrogénné alakul és gázként felszabadul. Amint látjuk tehát, 2q-qox-qh mennyiségű hidrogén szabadul fel.

Majd jön a negatív félperiódus. Itt megint oxigénnek kéne felszabadulnia, de előbb semlegesíteni kell az elektródán megkötődött qh mennyiségű hidrogént, majd pedig az elektródán megkötődik újabb qox mennyiségű oxigén, és csak ezután következhet az oxigéngáz felszabadulása. Ebben a félperiódusban tehát 2q-qox-qh töltésnek megfelelő mennyiségű oxigén szabadul fel.

Jelöljük most 2Q0-val a qox+qh összeget, ami tehát nem más, mint az elektródákon megkötődni képes hidrogén és oxigén mennyiségének megfelelő töltésmennyiség.

Ekkor a teljes periódus alatt 4q-4Q0 mennyiségű gáz szabadul fel. Ha a frekvencia f, akkor 1 másodperc alatt tehát a felszabaduló gáz mennyisége: 4fq-4fQ0. Mármost a 4fq szorzat éppen az 1 másodperc alatt áthaladt töltés, vagyis az áramerősség átlaga. Ha az átlagos áramerősséget Iátl-lal jelöljük, akkor tehát a felszabaduló gáz mennyisége Iátl-4fQ0. Arányos tehát az áramerősség és egy konstans különbségével.

Mint látjuk tehát, a váltakozó áram hatása, hogy minden periódusban a töltés egy része veszendőbe megy, mert abból nem lesz felszabaduló gáz, hanem csak az elektródán az előző félperiódusban megkötött atomokat alakítjuk vissza vízzé, illetve újabb atomokat kötünk az elektródához. Ez azonban egy konstans része a töltésnek. A töltés fennmaradó része rendes elektrolízist végez.

Természetesen a gőzfejlődésnek az egész ügyhöz semmi köze.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 11:10

@Szilágyi András (31042): Na! Ez már majdnem jó!

"Mint látjuk tehát, a váltakozó áram hatása, hogy minden periódusban a töltés egy része veszendőbe megy, mert abból nem lesz felszabaduló gáz, hanem csak az elektródán az előző félperiódusban megkötött atomokat alakítjuk vissza vízzé,"

Ez így van, mint írtam egy hete!

"Természetesen a gőzfejlődésnek az egész ügyhöz semmi köze."

Na ez nem így van.. Miután az OH+H=H2O hőtermelése és az Ohmos szakaszban átfolyó áram együttesen felforralja a vizet.

Nem hogy köze van, de ez a folyamat kelti a gőzt!

Már majdnem megdicsérhetnélek.. :( Sajnos azt elfelejtetted jelezni, hogy az
Kép Az ábrán jelölt oxigén potenciál értéke 2,3 V
és a csúcsfesz nem 110*gyök(2)= 155 V hanem csupán 3 V

Amitől egészen más a "leányzó fekvése".. :D

Ja és még csak annyit.. A gázfejlődés, akkor is megszakad a félperiódus alatt, ha a nagy felület és jó hőelvezetés esetében, nincs látható gőzfejlődés.
Ugyanis az elektródákon leváló oxigén és hidrogén atomok is lezárhatják a felszínt, úgynevezett gázpotenciált okozva, aminek az értéke például oxigén esetében a 40-70 V-os feszültséget is elérheti elektródonként. Azaz kapocsfeszültsége 80-140 V értékre is növekedhet.
Vagyis ezen atomosan (és NEM gázosan!) felhalmozódott oxigén is képes leállítani az áramot.
(Persze ehhez nagy felületű elektródáknál kicsi áramsűrűség kell.)

Szóval, még tanulnod kell ezt..

*** jav: Van egy mondás az Alu kohászoknál: "Tudod mitől nem lesz kiskohász?"
A válasz: A kádakon lévő normál üzemben 4 V kapocsfeszültség, az oxigénpotenciál okozta 40-70 V túlfesze miatt az áram odavezető sínjét az ilyenkor képződő mágneses tér 40-60 kN erőfel felszakítja és kb 1-1,5 m magasra dobja..
Na ha éppen átlép felette a kohász, akkor nem lesz többé kiskohász :D
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 11:51

@Gézoo (31047): Butuska vagy. A grafikon függőleges tengelyén eleve nem feszültség, hanem áram van. Tudod, ezért az integrálja a töltés.
A gőznek meg semmi szerepe nincs az egész folyamatban. Az jóval később jön, amikor a hőmérséklet eléri a forráspontot.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 12:07

@Szilágyi András (31049): Ó, most megleptél! :shock:
Azért van bejelölve a küszöb potenciál értéke a hidrogénnél és az oxigénnél is..

Ohm bácsi törvényéről már nem is szólva.. Arról a Coulomb törvényről már nem is szólva, hogy akkor van áram ha ?
Ha van erő ami mozgathatná szegény töltéshordozókat.. Ezt a fránya áramot az E=F/q térerősség okozza, amit az egyszerűség kedvéért azzal az U=F*s/q=W/q azaz U=E*s függvénnyel jellemezzük amelyik azt is megmutatja, hogy a q töltés s úton való elmozgatása munkavégzéssel jár..

Ó, Istenem! Pedig ez csak gimi II. osztályos anyag.. hogy lehet, hogy nem ismered?
Hogyan lehetséges, hogy nem tudod azt, hogy az áram tengely párhuzamos a feszültségtengellyel
az általad belinkelt ábrán? Nem is értem, hogy miért állok le alapokról vitázni..?
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 12:31

@Gézoo (31053): Dehogy van bejelölve a küszöbpotenciál. Mondd, te milyen ábrát nézel? :shock:
Az áram eleve csak a küszöbpotenciál elérése után indul meg. Most jóval nagyobb feszültségekről beszélünk, emlékeztetnélek, hogy 110V-os váltóárammal végzett kísérletekről beszélünk. Az, hogy 2-3 V tájékán mi történik, elhanyagolható. A grafikonon csak egy pixelnyi.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 13:06

@Szilágyi András (31054): Nos ez az.. A hidrogén és oxigén leválás ~2,5 V és ~3,8 V között történik (a felső értéket a koncentrációs potenciál szabja meg).
Így a 4V és a 155 V közötti szakaszon nincs gáz termelés csak gőztermelés.

Erről regélek már egy hete.. Nagyon szuper, hogy akad aki felfigyel rá..

Ugyanis éppen ezért olyan rossz a vízbontás hatásfoka a hálózati ~110V/60Hz váltó fesszel végezve a bontást.
A ~220V/50Hz pedig arányában még a fele annyi gázt sem tud termelni, ezért forralásra használtuk és nem durranó tea készítésre :D
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 13:11

@Gézoo (31055): Te meg miről beszélsz? Koncentrációs potenciál? Ez meg hogy jön ide?
Teljes tévhitben vagy. Megnyugtatlak, hogy gyönyörűen megy az elektrolízis 4V fölött is. Nincsen semmiféle határ 3,8V-nál.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 13:53

@Szilágyi András (31057): Nocsak?
Teljes tévhitben vagy. Megnyugtatlak, hogy gyönyörűen megy az elektrolízis 4V fölött is. Nincsen semmiféle határ 3,8V-nál.
Nagyobb potenciálon is működne?
Akkor ez ELTE-n butaságokat tanítanak? http://kation.elte.hu/fklab/meres/elektr/elek.htm
Érdekes.. Már az egyetemekben sem bízhat az ember..

Itt van ez is.. http://www.uni-miskolc.hu/home/web/wwwk ... k_kieg.pdf Szóval ők is butuskák..?

Nem is értem, hogy végezhet annyi okos mérnök, ha ennyi butaságot tanítanak az egyetemek? :shock: :roll:
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gézoo 2011.10.17. 14:01-kor.
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:00

@Gézoo (31055):
@Gézoo (30295):
Tetejében már 50 Hz-en sem bontja a vizet, hiszen a bontott molekulákat szinte azonnal egyesíti a pólusváltáskor keletkező molekulákkal.
"Persze, természetesen, exrtém nagy áramok okozta intenzív gőzképződés esetén a felületről a gőzmolekulák magukkal sodorhatnak néhány aktív gyököt..De ez messze sem jellemzője a folyamatnak."
Így a 4V és a 155 V közötti szakaszon nincs gáz termelés csak gőztermelés.Erről regélek már egy hete.. Nagyon szuper, hogy akad aki felfigyel rá..
Ja igen, meg egy tevedesed (megszoktuk toled):
'Meg, hogy a fekete edeny kulonosen jol melegszik ' - Éppen ellenkezően!
A filmen látható, hogy a 36 C fokról két másodperc alatt: 33,5 C fokra hűlt le a víz, azaz nagyon jó hővezető a "fekete edény"..

Az baratom-uram, nem az edeny hovezetese miatt volt ugy, hanem konvekcios aramlasos hutes miatt. Errol mar beszeltunk egyszer korabban, ha jol csalodom.
Ha nem hiszed szines oldattal, fedtekkel szemletetni fogom.
Szoval a kedvedert ugy vegeztem a kiserletet, hogy a homero a ket elektroda koze keruljon. Ott folyik aram, ott melegszik a viz. Azt a melegedest mertem a kedvedert. 18 fokrol 37 kornyekere melegedett, mikozben mar 10-20 masodpercig buborekolt (szerinted forrt).
Ahogy abbahagytam az elektrolizist, a kornyezo szobahomersekletu viz azonnal lehutotte a homerot (ez annak a demonstralasara is jo, hogy milyen a gyorsan reagal a homerom).

Legkozelebb odarakok melle forro vizet, hogy lasd, hany fokon forr felenk a viz. Azt hittem, ez trivialis, es nem kell demonstraljam.

(mellesleg a fekete edeny, tudod, ez is muanyag edeny, emlekszel, tegnap hogyan irtal a muanyagrol - ugy csavarod ahogy epp kedved tartja)
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 14:04

@Gézoo (31059): Idézd már légy szíves, hogy hol írják, hogy 3,8 V fölött már nem lehet vizet bontani! Akárhogy nézem a linkeidet, nem látok ilyen állítást.
Akkor egy zsebteleppel nem lehet vizet bontani, mert az 4,5 V?
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:06

@vaskalapos (31061): :D vaskalapos úr! A filmed önmagáért beszél. Forralod a vizet akkor van elenyésző pár ezred liternyi gázképződés is.. Ha nem forr az elektródok felszínén akkor nincs melléktermékként gázképződés..
De legalább a belinkelt oldalakat elolvasnád.. Vagy kinyitnál egy középiskolás tankönyvet..
Még most sem értem, hogy miért nem a tanulásra fordítod az energiádat?
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:07

@Gézoo (31059):
Teljes tévhitben vagy. Megnyugtatlak, hogy gyönyörűen megy az elektrolízis 4V fölött is. Nincsen semmiféle határ 3,8V-nál.
Nagyobb potenciálon is működne?
Akkor ez ELTE-n butaságokat tanítanak? http://kation.elte.hu/fklab/meres/elektr/elek.htm
Érdekes.. Már az egyetemekben sem bízhat az ember..
Gezoo, mar megint felreolvasol valamit.
Abban a cikkben amit citalsz, semmi ilyet nem allitanak.
Par ora mulva jon a video, ahol mutatom, hogy mi tortenik 3.8V folott a vizbontassal.
A laborbeli tapegysegeink 4000V-ig kepesek egyenfeszultseget eloallitani, keszits valami magyarazatot, mert azt fogom bemutatni, hogy 4000V-ig a feszulseggel aranyosan novekszik a vizbontas sebessege.

Jajj baratom-ura, egyre melyebbre asod magad.
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2011.10.17. 14:10

@Gézoo (31063): Pár ezred liter... hát igen, de gőz is csak egy pár ezred liter keletkezett, meg az egész kísérlet pár ezred liter vízzel lett végezve... szóval akkor az egész kísérlet úgy ahogy van, elhanyagolható? :P
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:11

@Gézoo (31063):
Forralod a vizet akkor van elenyésző pár ezred liternyi gázképződés is..
Nem forrt a viz. 37oC volt a homerseklet a kiserlet vegen. A gazkepzodes pillanatszerien megindult, ahogy az elektrodok a vizbe merultek.

Proooobald ki Gezoooo! Ne nekem (ne) higgy, hanem a sajat szemednek (sem).
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:13

@Szilágyi András (31062):
"Az elektródok nagyon fontos csoportját alkotják a gázelektródok. Ezekben nem fém,
hanem platina vagy valamilyen más nemesfém (pl. Au) felületén megkötdött gáz és az abból
képzd vizes oldatban lév ionok közötti elektródreakciók következtében alakul ki
elektródpotenciál. Ilyen gázelektród pl. a hidrogénelektród. Ennek potenciál-meghatározó
folyamatai az alábbiak:
½ H2 ® H+ + eilletve
H+ + e- ® ½ H2
Az elektród potenciál pedig az alábbiak szerint írható fel:
EH+/H2 = E0
H+/H2 + (RT/F)*ln[cH+/(pH2)1/2]
Ahol E0
H+/H2 a hidrogénelektród normálpotenciálja, cH+ az oxóniumion-koncentráció -
mol/dm3-ben, pH2 pedig a hidrogéngáz nyomása.
Egy másik fontos gázelektród az oxigénelektród. Ennek elektródreakciói:
4 OH- Û 2H2O + O2 + 4 e-
Az elektród elektródpotenciálja pedig:
EO2/OH- = E0
O2/OH- + (RT/4F)*ln[(cOH-)4 /pO2]"
Na, szerinted is ez azt jelenti, hogy végtelenül kicsiny áram mellett 1,7V+0,6=2,3 V alatt nem lehet vizet bontani?
És azt is, hogy ha eléri az elektród felületén a 1036 hPa nyomást az zoxigén akkor leáll az elektrolízis?
Vagy te másmilyen logaritmust használsz?
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2011.10.17. 14:14

@Szilágyi András (31065):
Szerintem kobkilometerben kifejezve meg jobban alatamasztja Gezoo allaspontjat, hogy mennire jelentektelen mennyidegi gaz fejlodott.

"A mindösszesen= húsz ezred liternyi gáztérfogatról elmélkedésedet a csatavesztett vergődésedként értelmezheti mindenki.." -irta o maga. Megis folytatja.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:15

@vaskalapos (31066): Azonnal forr a víz, amint a 4 V fölötti feszültséget eléri a váltóáram. Ezt látjuk.. A gőzbuborékok feloldódnak a vízben, ezt is látjuk..
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:16

@vaskalapos (31068): Jelzem, hogy egy mólnyi Zoxigén és két mólnyi hedrogén 66 liter térfogatúúúú..

Nem mili--- azaz nem ezred.. Hanem 66 egésznya literu!
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:25

@Szilágyi András (31065): Három decis a pohár a korábbi videón.. Az 300 ml .. A keletkezett és a vízben elnyelődött gőz több liternyi, minden másodpercben kétszer felér lentről a buborék.. Azaz még a kezdeti időben is a másodpercenként fejlesztett gőz:
Kép térfogata sokszorosa a keletkezett és nem oldódó gázok térfogatának..
Ez a kémcsőben melegedő víz többségének forrásával tovább növekszik.. Ekkor már
Kép minden másodpercben közel 0,1 liter gőzt nyel el a víz.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Transzverter és wikipedia?

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2011.10.17. 14:27

@vaskalapos (31064): Vizet forralsz? :roll: teszel bele tojást vagy teát főzől?
0 x

Lezárt