Antigravitáció

[Szilágyi András]

@Morcos (58981): Hát az biztosan jót tenne neki.

[Morcos]

@Gábor (58982):

Dehogynem. Ezekre épül a String és Brane Cosmology.

Én nem azt mondom hogy az elméletem bármivel is jobb, ez egy nagyon egyszerű modell és mégis sokmindent megválaszol, amit eddig csak a sokdimenziós modellek tudtak.

[Gábor]

@Morcos (58987): Így mindjárt más, ezekre épül és nem az. Érted a különbséget...? De így sem igaz, mert nem ezekre, hanem csak a húr- és az m-elméletre. Feltettem neked egy kérdést, nem válaszoltál, ezt te mind érted?

Én nem azt mondom hogy az elméletem bármivel is jobb, ez egy nagyon egyszerű modell és mégis sokmindent megválaszol, amit eddig csak a sokdimenziós modellek tudtak.

Mi az amire eddig csak a sokdimenziós modellek tudtak válaszolni? A MOND a TeVeS, vagy a Superfluid Vacuum Theory szerinted sokdimenziós elméletek?

[Morcos]

@Gábor (58989):

Másra gondoltam. Az alapvető 3 kölcsönhatást is nagy nehezen tudják egyesíteni, pláne a gravitációs kölcsönhatást a többivel, itt sokadik dimenzió közbeiktatásával próbálkoznak 11 dimenzióban stb. Az én modellemben nincs szükség ilyesmire. A gravitációs és az elektromágneses sugárzás hasonlósága folytán egyesíthető a kettő, mint ahogy azt meg is tettem.

[Gézoo]

@Morcos (58991): Átnéztem a linkelt írásodat. Nem mennék bele az aprólékos vitatásába, inkább csak a lényegeset a végéről:
Gondold át azt, hogy a mérhető nagyságú gravitációs sugárzást csak tíznek a sokadik hatványával leírható számú forrás egyidejű működése hozza létre. Te ezt az energiát egyetlen forrásból származónak tekinted.
Nyilván ezért van az, hogy az általad számított frekvencia teljesen rossz.

Számolj egy atomsúlynyi anyag gravitációs mezejében legalább az Avogadro féle nagyságrendű számmal leírható forrásokból eredő sugárzások interferencia terével!
Azonnal észreveszed, hogy a függvényeid a valós mérésekhez közeli eredményeket adnak majd.

[Solaris]

@Gézoo (58993): "Nem mennék bele az aprólékos vitatásába, ..." Milyen kár. Megfosztod az olvasókat attól, hogy jókat röhögjenek rajtad.

[Solaris]

@Morcos (58900): Pazar! Immár csak Szász Gyulával - Iszugyi - kellene szót értened. Ő teljesen másként gondolja és már meg is küldte a könyvét a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának és az összes egyetemnek. Az is lehet, hogy mégsem csak vele kellene egyezkedned, mert úgy tűnik, önképzőköri fizikus túltermelés van Magyarországon, s nem csak ott. A sok új elméletben csak egy a közös, az, hogy nincs bennük semmi közös.

[Gábor]

@Morcos (58991):

Megint félre érthető vagy, a kölcsönhatásokat nem kell egyesíteni, lehet nincs is egyesített elmélet. Ez csak egy lehetőség, amit ráadásul a jelenlegi elméletekkel is meg tudunk tenni, akárhány dimenzió nélkül. Ezt hívják GUT-nak. A probléma a bizonyítása (az ábra), hogy ez olyan nagy energián történik amit előállítani nem tudunk, viszont a húr, m-elmélet ezt kisebb energiákon is megengedi, tehát lehet tesztelni. Ennyi.

[Gézoo]

@Solaris (58995): Tévedésben vagy. A megfontolás alapvetően jó, csak figyelmen kívül hagyta a források számát. Ha ezt kijavítja egészen jó függvénye lesz.
Iszügyi doktor töltés elve sem más, csak látszólag tér el annyiban, hogy másként kvantálja az energia csomagokat.
Ezek az elvek egyazon jelenségkört különböző oldalairól írnak le. De összességében ugyanaz a tartalom van mögöttük.

[ennyi]

@Gézoo (58997): Virtualis fotonok, amik mindenfelol tologatjak a testeket, kiveve ha egy nagyobb test arnyekolja oket, ez a virtualis vonzas, a virtualis taszitas hianya.

Epp ugy, mint ahogy nem a vakum sziv, hanem a legnyomas nyom.

[Gábor]

@Morcos (58991):

Ahogy olvasom a válaszaidat nem ismered a felsorolt (és szerinted rossz) elméleteket, persze ezzel nem is lenne baj, hiszen egy új elmélet van a tarsolyodban! Rendben, szeretném megérteni. Két kérdésem lenne, melyik fizikai elmélet az amit még elfogadsz, vagyis miből indultál ki amikor megalkottad az elméleted, vagy ha az egész (fizika) rossz akkor milyen kísérletekkel bizonyítottad az elméletedet?

[Morcos]

@Gábor (58999):

Ahogy olvasom a válaszaidat nem ismered a felsorolt (és szerinted rossz) elméleteket

Hát ezekben a húr meg brán elméletekben tényleg nem vagyok otthon, bár figyelmetlenül olvasol mert ilyet sehol nem írtam hogy rosszak lennének. Azonban meg kell mondjam a rakás dimenzióval nem vagyok kibékülve, mert szerintem 11. dimenzió a valóságban nem létezik csak egy matematikai absztrakció, vagy mondhatjuk úgy mankó amivel fizikai jelenségeket próbálnak megmagyarázni.

Két kérdésem lenne, melyik fizikai elmélet az amit még elfogadsz, vagyis miből indultál ki amikor megalkottad az elméleted

A Standard Modellből. Elfogadnám én a brán és húr elméleteket is, de tudtommal nincs rájuk bizonyíték, csak elméletek.

ha az egész (fizika) rossz

Ezt a baromságot honnan veszed? Hol írtam én ilyesmit?

akkor milyen kísérletekkel bizonyítottad az elméletedet?

A kísérlet szintén ott van az feltett anyag végén, a gond az hogy bele sem néztél.
Így pedig nem vagy vitaképes partner.

[ennyi]

@Morcos (59001):

A kísérlet szintén ott van az feltett anyag végén, a gond az hogy bele sem néztél.

Mi a kiserlet eredmenye?

[ennyi]

@Morcos (58900):

egy elektromágneses hullám teljesítménye és frekvenciája is meghatározhatja egy adott test tömegét

Hogyan?

Van egy lezeres mutatopalcam, 635nm hullamhosszusagu, 1mW a teljesitmenye. Mekkora a tomege?

[Gábor]

@Morcos (59001):]

Hát ezekben a húr meg brán elméletekben tényleg nem vagyok otthon, bár figyelmetlenül olvasol mert ilyet sehol nem írtam hogy rosszak lennének. Azonban meg kell mondjam a rakás dimenzióval nem vagyok kibékülve, mert szerintem 11. dimenzió a valóságban nem létezik csak egy matematikai absztrakció, vagy mondhatjuk úgy mankó amivel fizikai jelenségeket próbálnak megmagyarázni.

Az M-elmélet, az 5 darab húrelmélet és a szupergravitáció egyesített elmélete (az szól 11 dimenzióról). Sem Maxwell elmélete az elektromágnesességről, sem Einstein relativitáselmélete nem adja meg a dimenziószámot. A jól ismert 3 tér és egy idődimenziót "kézzel" helyezzük bele ezekbe az elméletekbe. Ezzel szemben a húrelméletben megjósolható a téridő dimenziószáma alapvető elvekből. (Adott dimenziószám szükséges ahhoz, hogy az elmélet Lorentz-invariáns legyen.) Te mivel magyarázod ezt?

A Standard Modellből. Elfogadnám én a brán és húr elméleteket is, de tudtommal nincs rájuk bizonyíték, csak elméletek.

Valóban nincs rá bizonyíték, csak matematikai bizonyítása van neki. Standard modell alatt mit értesz? Én kapásból kettőt is tudnék mondani, de nem akarlak félreérteni, szóval melyikre gondolsz?

Ezt a baromságot honnan veszed? Hol írtam én ilyesmit?

Ez egy kérdés volt, nem kijelentés. Ha nem igaz, ugorjunk, felesleges felidegesíteni magadat.

A kísérlet szintén ott van az feltett anyag végén, a gond az hogy bele sem néztél. Így pedig nem vagy vitaképes partner.

Megint csak felesleges ez a támadó hangnem, nekem nem nyitja meg az oldaldaladat a gépem, sorry, csak azt tudom az elméletedről amit ide leírsz. Szóval azt állítod megoldottad a sötét anyag rejtélyét, remek! Én elég régóta foglalkozom vele, elárulod nekem is?

[Morcos]

@Gábor (59004):

Az elmélet itt közvetlenül is elérhető pdf-ben:

http://gravitacio.weebly.com/uploads/1/ ... 8/aaab.pdf

Már ne haragudj, de ez nálad szokás hogy, úgy mondasz valamiről véleményt, hogy nem is tudod mi áll benne? Nézd meg azt utána alkoss véleményt ha lehet.

[Gábor]

@Morcos (59005): Már ne haragudj, de semmilyen véleményt nem mondtam az elméletedről, eddig. Feltettem néhány kérdést, amire valamilyen különös oknál fogva nem vagy hajlandó válaszolni, és csak sértegetsz. Ez így korrekt szerinted?

[Solaris]

@Gézoo (58997): Az a helyzet G Zoo, hogy mindegy mit írsz, az nem több blőd viccnél, bár te nem annak szánod. Szász munkája papírkosár fizika, s mi több, nem hiszem, hogy érdemben hozzá tudnál szólni a könyvéhez, mert bár hülyeség amit ír, magas az neked, mint tyúknak az ABC. Utóbbi kitétel - magas az neked, mint tyúknak az ABC - áll Morcos munkájára is, úgyhogy hiába kontrázol, vagy rekontrázol, nincs mögötte semmi, s bölcsebb volna, ha hallgatnál.

[Morcos]

@Gábor (59007):

Bocs de felmegy a pumpa, ha olvasom a cinikus megjegyzéseket, még ha netán nem is szándékosak. Például:

Szóval azt állítod megoldottad a sötét anyag rejtélyét, remek! Én elég régóta foglalkozom vele, elárulod nekem is?

Én egyszer válaszoltam, de újra visszakérdezel immár elméleti kérdéseket bevonva, amit nekem most nincs sem időm sem energiám megvitatni.

[Gábor]

@Morcos (59009):

Én egyszer válaszoltam, de újra visszakérdezel immár elméleti kérdéseket bevonva, amit nekem most nincs sem időm sem energiám megvitatni.

Itt válaszoltál? Bemásolnád? A pdf-fájlt még mindig nem tudom megnyitni.

[Morcos]

@Gábor (59010):

A pdf-fájlt még mindig nem tudom megnyitni.

Megértem. Én meg válaszolni...

[Morcos]

Nincs kedvem tovább vitatkozni, mentem.

Nem tudja megnyitni a fájlt. Na ja... Világos. Még véleményt kéne mondani. Hát inkább elromlott a szoftver

Sziasztok

[mimindannyian]

Ezen már ne múljon! Engem is érdekel a kísérlet, ami számomra kicsit olyan ízű, mintha a "nehogy kimutatható eredmény jöhessen ki" célkitűzéssel született volna. De ez csak puszta rosszindulat.

Kísérlet: Egy Litron LDY-90(T) típusú 20W teljesítményű és 5mm
átmérőjű 1064nm-es CW Nd:YAG ipari lézersugár halad keresz-
tül egy 3mm vastag Schott BG25 típusú szűrőüvegen.
1064nm-en az üveg áteresztése 1mm vastagságra vonatkoztat-
va 45%-os, vagyis egy 3mm vastag üvegben az elektromágneses
hullám 91%-a, azaz 18.2W teljesítmény nyelődik el.
A (62) képleből a szűrőüveg gravitációs tömege: m_g=60g.

Amiből (68) alapján, az üveglap tömegének 60 grammal kel-
lene csökkennie. Mivel a lézerfény nem teljesen monokromati-
kus hullám, ezért a valós tömegcsökkenés ennél jóval kisebb
mértékű lesz.
Azonban a tömegcsökkenés csak akkor érvényesülhet, ha a lé-
zersugár átmérője illetve a szűrőüveg vastagsága a (48) képlet
szerint nem nagyobb, mint az gravitációs tömegből számolt
hatásos gravitációs távolság.

Megj:

(48) hatásos gravitációs távolság: , ahol R_U az Univerzum Schwarzschild sugara


(62) Elektromágneses hullám esetén a test gravitációs tömege:


(68) Azonos teljesítmény mellett, minél rövidebb az elektromágneses hullám hullámhossza, tehát minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb métékben változik a gravitációs tömeg:

[ennyi]

@mimindannyian (59013):
Mit jelentenek a kulonbozo betuk?

En nem tudom, melyik adatot hova kene beheyettesiteni.

A 60g nagyon konnyen kimutathato lenne.

Ha igy van, akkor vilagosban minden targy konnyebb kene legyen, mint sotetben.
Es a feketere festett targy nehezebb kene legyen, mert jobban elnyeli a fenyt, a feher meg konnyebb, mert az visszaveri.

[Gábor]

@ennyi (59014): Szerintem ezt a pdf-et nem ő írta, semmilyen kérdésre nem hajlandó válaszolni, nem is érti a kérdést, és még válaszokat sem.

[mimindannyian]

@ennyi (59014): A betűk jelentését "megtalálod" a "levezetésben".

A 60g nagyon konnyen kimutathato lenne. Ha igy van, akkor vilagosban minden targy konnyebb kene legyen, mint sotetben.

De figyeld a megfogalmazást:
- "Mivel a lézerfény nem teljesen monokromatikus hullám, ezért a valós tömegcsökkenés ennél jóval kisebb mértékű lesz."
- "a tömegcsökkenés csak akkor érvényesülhet, ha a lézersugár átmérője illetve a szűrőüveg vastagsága a (48) képlet
szerint nem nagyobb, mint az gravitációs tömegből számolt hatásos gravitációs távolság."

Ez a két kitétel már előre azt sejteti, hogy még lézerrel sem igen fog működni a kísérlet - szerinte se.

Az olyan szépirodalomban tetszetős szösszenetekről nem is beszélve, hogy pl:

Mivel a testek tömege meghatározza a kisugárzott gravitációs
hullám teljesítményét és frekvenciáját is, ugyanígy fordítva, egy
elektromágneses hullám teljesítménye és frekvenciája is meg-
határozhatja egy adott test tömegét, a már említett gravitációs
és elektromágneses hullámok hasonlósága mentén.

A test tömege pl. aligha határozza meg a grav.hullám frekvenciáját, a gyorsulásnak annál nagyobb szerepe van, amire meg nem is tér ki.

Ad-hoc képletzsonglőrködés.

[Morcos]

@mimindannyian (59013):

"a tömegcsökkenés csak akkor érvényesülhet, ha a lézersugár átmérője illetve a szűrőüveg vastagsága a (48) képlet szerint nem nagyobb, mint az gravitációs tömegből számolt hatásos gravitációs távolság."

De drágám ez annyit jelent, hogy 60g-ra számolva a hatásos gravitációs távolság 10cm. Mivel a lézersugár átmérője ennél jóval kissebb így a tömegcsökkenés lehetséges.

A "nem nagyobb" azt jelenti, hogy nagyobb nem lehet, de kisebb igen!

[Morcos]

@mimindannyian (59016):

Ad-hoc képletzsonglőrködés.

Jól mondod nálad. De mondhatnám úgy is cáfolatot eddig nem olvastam csak kötözködés amit írsz.

[Morcos]

Na cáfolatok hiányában zsonglőrködjetek tovább én mentem.

[mimindannyian]

@Morcos (59019):

Na cáfolatok hiányában zsonglőrködjetek tovább én mentem.

Cáfolatnak mondjuk ott van az a mese, amit a gravitációs hullámokról bevágtam.

De megértelek, ilyen munkát én se szívesen védenék. Kezdő vagy, az a helyzet. Tanulhatnál G Zoo-tól, aki hajmeresztő tévedéseket is napokig képes védeni.

[Szilágyi András]

@Morcos (59019):
Én a tudományos publikációkat úgy szoktam olvasni, hogy a következő 4 dolgot próbálom meg kiszűrni belőle:

1. Mi a kérdés/probléma/feladat, amit a szerző feltesz/meg akar oldani/el akar végezni?
2. Mi a vizsgálati objektum?
3. Milyen módszert alkalmaz a szerző a kérdés/probléma/feladat megválaszolására/megoldására/elvégzésére?
4. Mi kérdésre a válasz/a probléma megoldása/a feladat elvégzésének eredménye?

(+1. Melyek a munka korlátai?)

Namost ha a te irományodat elkezdi az ember olvasni, elég nehéz ezeket kiszűrni belőle. Csak úgy folydogál a cikk, hogy namost írjuk fel ezt a képletet, azt a képletet, aztán időnként kijön valami, amiről nem tudjuk, hogy ezt akartuk-e vagy csak úgy kijött, stb., de hogy miért, minek, miért pont így, hova akarunk kilyukadni, az nem derül ki. A végén teljesen váratlanul egy kísérlet van leírva, annak se tudni az okát, célját. Szóval azt javaslom, írd meg a fenti szempontok szerint strukturálva. Akkor fogjuk csak látni, hogy végül is mit akarsz ezzel az egésszel.

[Morcos]

@Szilágyi András (59021):

Ebben teljesen igazad van, felbővítem az anyagot. Ezt délelőtt is megbeszéltük. Több magyarázat lesz benne.

[Solaris]

Ez a Morcos - féle dolgozat egy betű szerinti wikidézettel indít:

"A Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker (FLRW) metrikát alkalmazva, ha az energia - impulzus tenzorról feltesszük, hogy homogén és izotrop, akkor a Friedmann-egyenleteket kapjuk:"

Ez után jön a képlet egy az egyben a wikiről. A térről/téridőről szokás feltenni, hogy homogén és izotrop, de a tenzoroknak nincsenek olyan tulajdonságaik, hogy homogén és izotrop. Ez hibásan szerepel a wikin és Morcosnál is.
Morcos az 1 és 2 egyenletet a 3 és 4 alkalmas választásával - sík univerzum - átírja 5 és 6 alakba. Ezek már egyeznek meg a wiki formuláival. Az 5 jó, a 6 nem, mert hiányzik belőle a sugár második differenciálhányadosa, s innentől nincs miről vitázni, mégpedig azért, mert Morcos modellje e szerint állandó állapotú Univerzumot ír le, holott világosan kifejti később, hogy az Univerzum sugara és tömege folyamatosan növekszik.

A Friedmann megoldás az Einstein - téregyenletek megoldása. E téregyenletek megoldásairól bizonyította be Hawking és Penrose, hogy nincs szingularitás nélküli megoldásuk. A gravitáció vagy téridő görbület, vagy a gravitonok okozzák, de a kettő együtt nem megy. Vagy Einstein áltrelje, vagy a gravitonok elmélete, de a kettő hibridje több, mint gyanús. Morcos mégis az Einstein - téregyenletekből indul és bevezeti az ő gravitonját - ezzel elkerülni véli a szingularitást, a gravitáció nem renormálható -, amely graviton tulajdonságait nem adja meg. A képlethalmazt megtűzdeli ex - katedra kijelentésekkel, pld: "Vagyis a (24 ), (25 ), (26 ) és (27 ) képletekből, a gravitáció és az elektromágnesesség közötti hasonlóság alapján, a gravitációs sugárzás az elektromágneses hullámokhoz hasonlóan, gravitációs hullámok formájában terjed a térben."
Több helyütt előfordul, hogy így fogalmaz: "az univerzum Hubble térfogata által kibocsátott gravitonok hullámhossza √2-vel nagyobb a Planck-hossznál vagyis: √2⁄(lambda)."
Ez nem √2-vel nagyobb, hanem √2-szerese a Planck-hossznak.

Első, laza olvasatra ez sem több, mint G Zoo fejlettebb kiadásban.

[Gábor]

@Solaris (59054):

Sejtettem. Most már tudom miért olyan ideges a kérdésektől, mert nem tud rájuk válaszolni, a pdf-jét csak összeollózta wikiről! Nagy az isten állatkertje, akarom mondani nagy a biodiverzitás...

[mimindannyian]

@Solaris (59054): Hííjnye... Nagyon jó a hozzászólásod, de van benne egy hatalmas baki. Azt írod "laza olvasatra". Hát kéérem?! Ez tudod mit jelent? Magas labda, hogy azt mondja a tudóskám: azért nem érted, mert csak lazán olvasod.

[Morcos]

@Solaris (59054):

Ez után jön a képlet egy az egyben a wikiről. A térről/téridőről szokás feltenni, hogy homogén és izotrop, de a tenzoroknak nincsenek olyan tulajdonságaik, hogy homogén és izotrop. Ez hibásan szerepel a wikin és Morcosnál is.

Csak az a kár hogy az energia-momentum tenzor homogén és izotróp:
http://casa.colorado.edu/~ajsh/phys5770_10/frw.pdf

"10.14 Types of mass-energy
The energy-momentum tensor Tμv of an FRW Universe is necessarily homogeneous and isotropic"

Morcos az 1 és 2 egyenletet a 3 és 4 alkalmas választásával - sík univerzum - átírja 5 és 6 alakba. Ezek már egyeznek meg a wiki formuláival. Az 5 jó, a 6 nem, mert hiányzik belőle a sugár második differenciálhányadosa, s innentől nincs miről vitázni, mégpedig azért, mert Morcos modellje e szerint állandó állapotú Univerzumot ír le, holott világosan kifejti később, hogy az Univerzum sugara és tömege folyamatosan növekszik.

Ez megint súlyos tévedés... Ebben a modellben az univerzum tágul a tágulás állandó a Hubble szféra határán fénysebességű, azon túl ennél nagyobb sebességű.

Tanulj kozmológiát.

[Morcos]

@Gábor (59056):

Nagy az isten állatkertje, akarom mondani nagy a biodiverzitás...

Mitől érzed magad feljogosítva hogy sértegess, faszfej?

(Ez a Gábor nevezetű tudós zseni, még egy pdf fájlt is képtelen megnyitni, de állítása szerint a sötét anyagot és energiát kutatja... Igaza lehet mert ebből a sötétség már kétségtelenül megvan.)

[Morcos]

Elnézést de kihozta belőlem a finn bunkója.

[alagi]

@Solaris (59054):

de a tenzoroknak nincsenek olyan tulajdonságaik, hogy homogén és izotrop.

dehogynem van. Izotrop akkor ha forgatasra nem valtozik, homogen akkor ha fuggetlen a koordinataktol.

Több helyütt előfordul, hogy így fogalmaz: "az univerzum Hubble térfogata által kibocsátott gravitonok hullámhossza √2-vel nagyobb a Planck-hossznál vagyis: √2⁄(lambda)."
Ez nem √2-vel nagyobb, hanem √2-szerese a Planck-hossznak.

Nyilvan o is erre gondolt, ha nem teljesen hulye.

Nem tudom hogy Morcos irasanak van-e sok ertelme, en nem olvastam, de a kifogasaid rendszeresen igen feluletes kifogasok. Ha velemenyezni akarsz valamit, akkor szerintem igen rosszul nez ki ha a kifogasaid igen nagy resze (es itt most nem csak errol a hozzaszolasodrol beszelgetek, hanem altalaban az irasaidrol) ilyen feluletes semmisegek, amik persze altalaban igazak (most eppen meg az sem, lasd fentebb), de egy ovodas is tudna a szoveget ugy modositani hogy az a kifogasaidat elharitsa. Azaz nyilvan eliras volt, vagy pedig fogalmazasgatlo hasznalataval keszult a szoveg (azaz szerencsetlenul fogalmazott, de minden bizonnyal jora gondolt). Olyan mintha melysegeben nem latnad at hogy mirol van szo*, csak a feluleten megpiszkalod es tanarbacsikent kormost adsz ha valami nem szo szerint es vegtelenul pedansan a tananyagnak megfelelo.

*vagy nem akarod atlatni, mert elirasokat keresel csak, es ha talalsz nehanyat akkor ugy gondolod az mar eleg, hogy invalidalja az egesz iromanyt.

[Gábor]

@alagi (59069): És mi a véleményed Morcos pdfjéről? Én nem láttam, de az eddigi válaszai alapján nem igazán van képben, én nagyon is el tudom képzelni, hogy összeollózta az egészet.

[mimindannyian]

@alagi (59069): Szabad a pálya, igazán helye lenne a példamutatásnak . Szerintem neked hamar szemet kell szúrjon, hogy tényleg van-e benne egy árva eredeti gondolat, vagy könnyed képletzsonglőrködés hozott anyagból.

[Solaris]

@alagi (59069): A tenzor független attól, hogy milyen koordináta rendszerben reprezentáljuk, így nem világos, hogy miről beszélsz. Itt van egy hivatkozás, ami tömören összefoglalja a lényeget:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tenzor

Egy mukk sincs arról, hogy egy tenzor lehet homogén és izotrop. A tér, vagy valami más, amit egy tenzor reprezentálhat az más, az lehet homogén és izotrop.

Nem tudni, hogy Morcos mire gondolt, de szerintem arra, amit leírt. Az idézettet nem is egy alkalommal vetette képernyőre. Tessék, fogj neki óvodásokat keresni, akik könnyedén elhárítják a kifogásaimat, de neked is szabad mélyre hatolni Morcos dolgozatába, s rámutatni a dolgozat erényeire, vagy éppen hibáira.

[Morcos]

A szellemileg elmaradottak kedvéért, akik még pdf-et sem tudnak megnyitni itt van az egész:


----------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------

[Solaris]

@Morcos (59061): "The energy-momentum tensor Tμ of an FRW Universe is necessarily homogeneous and isotropic, by assumption
of the cosmological principle, taking the form (note yet again the trick of one index up and one
down to remove the distorting effect of the metric)"

Ha te ezt úgy fordítod, hogy a tenzor a homogén és izotrop, akkor sajnálom. A tenzornak nincsenek ilyen tulajdonságai! Felőlem citálhatsz bármilyen nyelven, a szerző, ki ezt állítja, téved.

A munkádat úgy értelmezem, hogy állandó állapotú, sík univerzumot írsz le, ez a szándékod, de ahogy rámutattam, nem ilyen univerzumról szól a munkád.

Ne is haragudj, egyelőre az a véleményem, amit korábban írtam, de megtoldom. Két oldal törzsanyaghoz ollóztál 100 másikat, ahogy nagyjaink szokása diploma és doktorátus ügyben. Meglátom mire alakítod a munkád, ha átdolgozod Szilágyi útmutatása szerint.

[Solaris]

@Gábor (59056): Itt - ott érezhető olyan, mintha fordítási hiba lenne. Azt látom, hogy a kérdésekre nem válaszol, s tényleg lehetséges, hogy nem érti. A végén, a kísérlet leírása ... Olyan nagy effektusokról van szó, amelyek nem maradhatnának rejtve az iparban sem, nemhogy a fizikai kutatókban.

[ennyi]

@Morcos (59078): erdeklodve olvasnak, ha tudnam, hogy a betuk mit jelentenek es az egyenletek mire vonalkoznak.
Komoly munkakban ugy szokas, hogy amikor eloszor hasznalnak egy roviditest, akkor megadjak, hogy mit ertenek alatta.

Sokszor hivatkozol a "modellunk"-re de nem latom a leirasat, hogy mi ez a modell?
Latom, hogy sik (ketdimenzios?) univerzumrol szol amiben a sugarzas (milyen sugarzas) dominal (mit jelent az, hogy valami dominal?)...

[Solaris]

@mimindannyian (59058): Tudod, egy ilyen munkával kettőt tehetsz. Lazán átolvasod és a benyomásaid alapján elveted, vagy magad is nekilátsz és pontról - pontra követed, számolsz, jegyzetelsz, hátha mégis igaza van a szerzőnek. Nagyon sok idő és nagyon sok munka. A tapasztalat szerint Einstein relativitáselmélete megállta, megállja a helyét. Tovább fejlesztése eddig nem sikerült senkinek, s azt végképpen nem hihetem, hogy éppen itt, ezen a fórumon veti papírkosárba valaki, akinek itt - ott nyilvánvalóan sántít a munkája. Egynéhány ilyen bicegős gonbdolatra már te is, Gábor is rámutatott. Igen, jó kifejezésnek érzem a képletzsonglőrködést erre a műre.

[Gézoo]

@alagi (59069): Az a meglátásom, hogy van akivel érdemes vitáznod, mert tanulhatsz a vitából, és van akivel nem érdemes, mert csak felhúz az értelmetlenségeivel.

[Gézoo]

@Morcos (59078): Nem javítod ki a tévedésedet? Vagy nem tudod kijavítani?
Interferencia térnek nem lehet azonos az energiája, mint a monofázisú sugárzás terének.
Na jó! Felelj arra az egyetlen kérdésre, hogy a gravitációs sugárzás forrásainak száma alapján hány fázisú a sugárzással képződik?

[Solaris]

@Gézoo (59085): Így igaz G Zoo. Sajnos, azt kell látnom, hogy te abba a kategóriába tartozol, aki "csak felhúz az értelmetlenségeivel." - mármint azokat, akik komolyan vesznek téged, mert bizám, a többség nevet rajtad, helyesebben a gézooságaidon.