Gézoo magyarázatai

[borzaszt]

Nálad pattog a labda. Tudtommal te adod át a tudást.

(Az eddigiek szerint szerintem szerinted:
1. Ha lapközépen hat az F erő akkor F=m*a, azaz a =1000N/1000kg = 1 m/s2
2. Ha az a él közepén F/2=m*a, azaz a=0,5 m/s2.)

Megtennéd, hogy korrekten leírod a kérdésedet? Hogyan bontod fel az F eredő erődet? Az eredő és komponenseinek hatásvonalai hol vannak és milyen irányúak?

Mekkora a gyorsulás a két esetben?.
Az F erő a kérdéses lap normálisának irányába, kifelé mutat. A támadáspont is adott.
Mi hiányzik neked? Az erőt majd felbontod, ha akarod. Te adod át a tudást.

[Rigel]

A tévedések elkerülése végett az olvasóknak megjegyzem, hogy amit Szilágyi András ír, az a HELYES, viszont amit Gézoo zagyvál össze, az a hibás, működésképtelen, használhatatlan, zavaros "gézoofizika". Magának találta ki a szerencsétlen saját kútfőből, mivel amit tanítottak neki az iskolában azt nem érte fel ésszel, így inkább megpróbálta "levezetni". De hát ehhez is szerények a képességei, és így a "levezetésébe" millió és egy hibát vétve eljutott a totálisan hibás gézoofizika "kidolgozásáig".

Kedves Rigel!
Ne nézd hülyének az olvasókat!

Én téged nézlek hülyének.
Az olvasókat esetleg csak tájékozatlannak, akiket könnyen megvezethet a hamis, hazug és hibás állításaival a hozzád hasonló szellemi szélhámos. A tájékoztatásom csak ezt elkerülendő íródott.

Mindenki el tudja dönteni, hogy szerinte ki és mit írt le helyesen.

Rettegj Mekkelek, hogy ez tényleg igaz...

[Gézoo]

Mekkora a gyorsulás a két esetben?.
Az F erő a kérdéses lap normálisának irányába, kifelé mutat. A támadáspont is adott.
Mi hiányzik neked? Az erőt majd felbontod, ha akarod. Te adod át a tudást.

Milyen két esetben? Melyik lap? Milyen hatásvonalon? A támadáspont is adott, jó-jó de hol van?
Aztán mire értetted a g=10 m/s² gyorsulást? Milyen irányban? Mi gyorsul?

Nem lenne egyszerűbb ha előbb felfrissítenéd az erőrendszerekről szerzett tudásodat? Úgy valószínűleg azt kérdezhetnéd amit szeretnél.

[Gézoo]

Kedves Rigel!
Ha úgy van ahogy írod, akkor mit izgat az, ha egy szerinted hülye ember, hülyeségeket írogat?
Nyilván ide normális olvasók járnak és mindenki eldönti magában azt, hogy kit tart hülyének és kit tart trollnak.

[borzaszt]

Mekkora a gyorsulás a két esetben?.
Az F erő a kérdéses lap normálisának irányába, kifelé mutat. A támadáspont is adott.
Mi hiányzik neked? Az erőt majd felbontod, ha akarod. Te adod át a tudást.

Milyen két esetben? Melyik lap? Milyen hatásvonalon? A támadáspont is adott, jó-jó de hol van?
Aztán mire értetted a g=10 m/s² gyorsulást? Milyen irányban? Mi gyorsul?

Nem lenne egyszerűbb ha előbb felfrissítenéd az erőrendszerekről szerzett tudásodat? Úgy valószínűleg azt kérdezhetnéd amit szeretnél.

Mégegyszer: Te adod át a tudást, ne játszd a hülyét!
Bár fölösleges, mert csak kötözködsz.
Mint ahogy ezt már minden jóindulatú olvasó tudhatja:
Súrlódásmentes vízszintes talajon egy a=1m, b=1m, c=0,1m élhosszúságú homogén m=1000kg tömegű, merev téglatest nyugszik az egyik 1mx1m-es lapján, homogén függőleges, lefelé irányuló g=10m/s2 gravitációs térben. A téglatest A, függőlegesen álló, 10mx0,1m-es, lapjára, annak kifelé irányuló normálisa irányában F=1000N erő hat. Az erő támadáspontja
a) az A lap középpontja
b.) az A lap alsó élének közepe
Hogyan mozog a téglatest? Mekkora a gyorsulása?

[Szilágyi András]

De akár elejthetsz egy függőlegesen tartott, hosszú vonalzót is, majd miközben szabadon esik
1. a közepénél ütöd meg (hatsz rá erővel.)
2. valamelyik végénél vízszintes irányban ütöd meg.

Az 1. esetben messzire repül, a 2. esetben csak forogni fog és nem repül messzire, még akkor sem ha a két erő nagysága és hatóideje azonos volt.

Na ez az, amit iszonyú nehéz megoldani, mivel az 1. esetben az ütő hosszan tolni fogja maga előtt a vonalzót, míg a 2. esetben a vonalzó azonnal kifordul az ütő elől.

Ha mégis sikerül valahogy megoldani, akkor pontosan egyforma messzire fog repülni a két esetben a vonalzó.

[borzaszt]

A kiterjedt merev testre nem a tömegközéppontján átmenő vonalon ható F erővektor mindig felbontható, egy tömegközéppontra (mint pontszerű tömegpontra) ható F erővektorra, és a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektorra.

Igazad van,de a

a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektor

helyett nem lehetne-e az Északi sarkra vonatkozó?
Az M forgatónyomaték vektor nem vonatkozik pontra.
Erőpár forgatónyomatéka, minden pontra azonos.
Bocs!

[Szilágyi András]

A kiterjedt merev testre nem a tömegközéppontján átmenő vonalon ható F erővektor mindig felbontható, egy tömegközéppontra (mint pontszerű tömegpontra) ható F erővektorra, és a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektorra.

Ez így hibás megfogalmazás, az erőnek és a forgatónyomatéknak még a mértékegysége is más, erővektort nem bonthatsz fel forgatónyomatékvektorra.

[Rigel]

Ez így hibás megfogalmazás, az erőnek és a forgatónyomatéknak még a mértékegysége is más, erővektort nem bonthatsz fel forgatónyomatékvektorra.

Jogos! Legyünk precízek.

"Helyettesíthető" a megfelelő kifejezés. Bocsika.

[Solaris]

Látom felébred a fórum, mert megjött Gézoo mester a szokott bla-bla szövegeivel. Még külön topikot is kapott. No Gézoo, most mutasd meg!

[Solaris]

A kiterjedt merev testre nem a tömegközéppontján átmenő vonalon ható F erővektor mindig felbontható, egy tömegközéppontra (mint pontszerű tömegpontra) ható F erővektorra, és a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektorra.

Igazad van,de a

a tömegközéppontra vonatkozó M forgatónyomaték vektor

helyett nem lehetne-e az Északi sarkra vonatkozó?
Az M forgatónyomaték vektor nem vonatkozik pontra.
Erőpár forgatónyomatéka, minden pontra azonos.
Bocs!

Egy erőről és egy kiterjedt merev testről volt szó, ha jól értettem az eddigieket. Ha az erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton, az erőt áthelyezhetjük a tömegközéppontba, s ekkor pótolni kell az erő tömegközéppontban érvényes forgató hatását egy M nyomatékvektorral. A tömegközéppontból az erővektor hatásvonalának egy pontjára mutató vektor legyen r, ekkor M = r x F. Így kerül a képbe a tömegközéppontra számított forgatónyomaték, ami természetesen szabad vektor, tehát a továbbiakban önmagával párhuzamosan a merev test bármelyik pontjára áthelyezheted. A kezdeti egy erőből álló rendszer és az áthelyezett erőből, valamint a fenti módon számított nyomatékvektorból álló rendszer egyenértékű.
A fentiek szerint az Északi sarkra csak akkor számolhatnád az áthelyezett erő nyomatékát, ha a merev test tömegközéppontja éppen ott lenne.

[borzaszt]

A fentiek szerint az Északi sarkra csak akkor számolhatnád az áthelyezett erő nyomatékát, ha a merev test tömegközéppontja éppen ott lenne.

Látom nem érted:
Merev testre ható erők hatása helyettesíthető egy a tömegközéppontra ható erő és egy erőpár hatásával.
Mind a tömegközéppontra ható erőnek, mind az erőpár forgatónyomatékának a nagyságát és irányát a testre ható erők határozzák meg.
Erőpárnál nincs értelme a kérdésnek, hogy melyik pontra vonatkozik a forgatónyomatéka.
Tetszőleges P pontra: M=Fxr1-Fxr2=Fxr, ahol a jelölések gondolom értelemszerűek.

[borzaszt]

Ha az erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton, az erőt áthelyezhetjük a tömegközéppontba, s ekkor pótolni kell az erő tömegközéppontban érvényes forgató hatását egy M nyomatékvektorral.

Elég zagyva leírás.Az Északi sarkra vonatkozó hatást miért nem kell pótolni?
A szokásos módszer az ekvipartició elvén alapul. Nem helyezünk át erőket. A tömegközéppontban felveszünk egy F és egy -F erőt.
Az eredeti erő és a -F alkotja az erőpárt. Nyilván a forgatónyomatékát számolhatjuk a tömegközéppontra, vagy az Északi sarkra vonatkozólag is. Esetleg egyszerűen az alkotó erők távolságát vesszük alapul.

[Solaris]

A fentiek szerint az Északi sarkra csak akkor számolhatnád az áthelyezett erő nyomatékát, ha a merev test tömegközéppontja éppen ott lenne.

Látom nem érted:
Merev testre ható erők hatása helyettesíthető egy a tömegközéppontra ható erő és egy erőpár hatásával.
Mind a tömegközéppontra ható erőnek, mind az erőpár forgatónyomatékának a nagyságát és irányát a testre ható erők határozzák meg.
Erőpárnál nincs értelme a kérdésnek, hogy melyik pontra vonatkozik a forgatónyomatéka.
Tetszőleges P pontra: M=Fxr1-Fxr2=Fxr, ahol a jelölések gondolom értelemszerűek.

Én úgy gondolom, hogy te nem érted amit írtam, vagy nem akarod érteni. Fuss neki újra. A képletedben magyarázatra szorul és hibás.

[Solaris]

Ha az erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton, az erőt áthelyezhetjük a tömegközéppontba, s ekkor pótolni kell az erő tömegközéppontban érvényes forgató hatását egy M nyomatékvektorral.

Elég zagyva leírás.Az Északi sarkra vonatkozó hatást miért nem kell pótolni?
A szokásos módszer az ekvipartició elvén alapul. Nem helyezünk át erőket. A tömegközéppontban felveszünk egy F és egy -F erőt.
Az eredeti erő és a -F alkotja az erőpárt. Nyilván a forgatónyomatékát számolhatjuk a tömegközéppontra, vagy az Északi sarkra vonatkozólag is. Esetleg egyszerűen az alkotó erők távolságát vesszük alapul.

Amit írsz, az a zagyvaság. Olvasd már el újra, hogy mit írtam és próbáld értelmezni.

[borzaszt]

Ha az erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton, az erőt áthelyezhetjük a tömegközéppontba, s ekkor pótolni kell az erő tömegközéppontban érvényes forgató hatását egy M nyomatékvektorral.

Elég zagyva leírás.Az Északi sarkra vonatkozó hatást miért nem kell pótolni?
A szokásos módszer az ekvipartició elvén alapul. Nem helyezünk át erőket. A tömegközéppontban felveszünk egy F és egy -F erőt.
Az eredeti erő és a -F alkotja az erőpárt. Nyilván a forgatónyomatékát számolhatjuk a tömegközéppontra, vagy az Északi sarkra vonatkozólag is. Esetleg egyszerűen az alkotó erők távolságát vesszük alapul.

Amit írsz, az a zagyvaság. Olvasd már el újra, hogy mit írtam és próbáld értelmezni.

Unalmasak vagytok, Gézoostól együtt. Amit írtál azt értelmezd te, ha úgy tűnik, hogy valakinek nem világos.
Én leírtam, hogy miért zagyvaság a tiéd. Te meg csak pattogsz.
Még egyszer részletesebben: Nem kell pótolni semmit, az ekviparticiót kell alkalmazni. Ha már valamilyen kifacsart módon elfogadjuk, hogy pótolni kell, akkor nem egy hatást kell pótolni, hanem mindet.

[borzaszt]

A képletedben magyarázatra szorul és hibás.

Magyarázatra ugyan nem szorul, csak ha tényleg kiakarnám magyarázni, hogy jó. Meg lehetne tenni, nem lenne nehéz. De minek?
M=r1xF-r2xF=rxF, ahol r az r1-r2 vektor F-re merőleges vetülete
Így OK?

[agen_kolar11]

Látom felébred a fórum, mert megjött Gézoo mester a szokott bla-bla szövegeivel. Még külön topikot is kapott. No Gézoo, most mutasd meg!

Solariiiiiiiis!Szervusz,már hiányoltalak a klubból!Hol késtél eddig,öreg cimbora?

[Solaris]

A képletedben magyarázatra szorul és hibás.

Magyarázatra ugyan nem szorul, csak ha tényleg kiakarnám magyarázni, hogy jó. Meg lehetne tenni, nem lenne nehéz. De minek?
M=r1xF-r2xF=rxF, ahol r az r1-r2 vektor F-re merőleges vetülete
Így OK?

Látod? Tökéletesen hibás elgondolás. Az erő forgatónyomatéka a merev test bármely P pontjára M = r x F, ahol r az F hatásvonalának egy tetszőleges pontjára mutató vektor, melynek kezdőpontja éppen P. Látom, itt már jól írtad fel a vektorszorzatot, de bonyolítod azt, amit nem kellene. Akárhány erőről van szó, azt mind áthelyezhetjük a merev test egy tetszőlegesen, vagy célszerűen megválasztott pontjába. Erre a pontra vonatkozó nyomatékaikat az általam adott formulával ki kell számolni és összegezni. Ha az erőrendszer tartalmaz koncentrált erőpárokat is, ezeket is összegezni kell a leírt módon kiszámított forgatónyomatékokkal. Ezt úgy hívják, hogy az erőrendszer redukciója. Az eredménye általános esetben egyetlen erővektor és egyetlen nyomatékvektor, amit koncentrált erőpárként kell kezelni. Nem tartom szükségesnek mélyebben belemenni. Ha nem érted, akkor kérdezz! Nagy bajaid lehettek, vagy lehetnek neked statikából.

[Solaris]

Látom felébred a fórum, mert megjött Gézoo mester a szokott bla-bla szövegeivel. Még külön topikot is kapott. No Gézoo, most mutasd meg!

Solariiiiiiiis!Szervusz,már hiányoltalak a klubból!Hol késtél eddig,öreg cimbora?

Szia! Nem volt miért írni. Néma csönd és hullaszag volt a fórumon. Sehol egy hülye, aki felkavarta volna az állóvizet.

[agen_kolar11]

Sehol egy hülye, aki felkavarta volna az állóvizet.

Sajnos nekem nincs ekég gyakorlatom ebben,de ezegyszer sikerrel jártam (elkezdtem a golyós rugókat tárgyalni régebbi ismeretim alapján,és Gézoo jött segíteni)

[Solaris]

Sehol egy hülye, aki felkavarta volna az állóvizet.

Sajnos nekem nincs ekég gyakorlatom ebben,de ezegyszer sikerrel jártam (elkezdtem a golyós rugókat tárgyalni régebbi ismeretim alapján,és Gézoo jött segíteni)

Na hiszen, jól besegített neked.

[agen_kolar11]

Sehol egy hülye, aki felkavarta volna az állóvizet.

Sajnos nekem nincs ekég gyakorlatom ebben,de ezegyszer sikerrel jártam (elkezdtem a golyós rugókat tárgyalni régebbi ismeretim alapján,és Gézoo jött segíteni)

Na hiszen, jól besegített neked.

Akkor egy ismétl kérdés:Általánosan,paraméterekkel levezetve egy egyenletes körmozgást végző test sugárirányú sebességkomponense mikor éri el a z érintőirányúé nagyságát?
(Gézoo ezt a kérdést akarja feltenni a fórumozóknak holnap,de megengedte,hogy én is megkerdezzem.A választ neki lehet írni)

[agen_kolar11]

legyen r=10m,v_k=5 m/s

[Szilágyi András]

Akkor egy ismétl kérdés:Általánosan,paraméterekkel levezetve egy egyenletes körmozgást végző test sugárirányú sebességkomponense mikor éri el a z érintőirányúé nagyságát?
(Gézoo ezt a kérdést akarja feltenni a fórumozóknak holnap,de megengedte,hogy én is megkerdezzem.A választ neki lehet írni)

Ilyeneknek már nem dőlünk ám be!
Gézoo találjon ki valami új hülyeséget, a régieknek már lejárt a szavatossága.

[borzaszt]

A képletedben magyarázatra szorul és hibás.

Magyarázatra ugyan nem szorul, csak ha tényleg kiakarnám magyarázni, hogy jó. Meg lehetne tenni, nem lenne nehéz. De minek?
M=r1xF-r2xF=rxF, ahol r az r1-r2 vektor F-re merőleges vetülete
Így OK?

Látod? Tökéletesen hibás elgondolás. Az erő forgatónyomatéka a merev test bármely P pontjára M = r x F, ahol r az F hatásvonalának egy tetszőleges pontjára mutató vektor, melynek kezdőpontja éppen P. Látom, itt már jól írtad fel a vektorszorzatot, de bonyolítod azt, amit nem kellene. Akárhány erőről van szó, azt mind áthelyezhetjük a merev test egy tetszőlegesen, vagy célszerűen megválasztott pontjába. Erre a pontra vonatkozó nyomatékaikat az általam adott formulával ki kell számolni és összegezni. Ha az erőrendszer tartalmaz koncentrált erőpárokat is, ezeket is összegezni kell a leírt módon kiszámított forgatónyomatékokkal. Ezt úgy hívják, hogy az erőrendszer redukciója. Az eredménye általános esetben egyetlen erővektor és egyetlen nyomatékvektor, amit koncentrált erőpárként kell kezelni. Nem tartom szükségesnek mélyebben belemenni. Ha nem érted, akkor kérdezz! Nagy bajaid lehettek, vagy lehetnek neked statikából.

Kár volt kedvezményt adni neked. Az eredeti is helyes volt. Hülyébb vagy mint Gézoo, mivel ő nem tudja mi a helyes, de te tudod és mégis bohóckodsz és zagyválsz.

[Solaris]

Kár volt kedvezményt adni neked. Az eredeti is helyes volt. Hülyébb vagy mint Gézoo, mivel ő nem tudja mi a helyes, de te tudod és mégis bohóckodsz és zagyválsz.

Szerintem totál hülye vagy ezekhez a dolgokhoz. Dixi!

[agen_kolar11]

[EGY KIS NOSZTALGIA]


Sziasztok!

Bizonyára emlékeztek még rám. Pár évvel ez előtt, körülbelül 6-7 éve aktív tagja voltam a szkeptikus fórumnak. Annak idején úgy találtam rá a közösségetekre, hogy apukám, aki egyetemi előadó, kapott egy levelet egy Fekete Gábor nevű fizikusjelölttől. Nagyon tetszett a topik: a beszólások, és a kialakuló csihi-puhi a kommentelők között. Akkor még középiskolás diák voltam, gimibe jártam.

Közben egyre többet olvasgattam a fórumot, és láttam, hogy itt van Gézoo is. Mivel nagyon tetszettek a magyarázatai, ezért elhatároztam anno, hogy a "védelmére kelek". Úgy tettem, és úgy beszéltem róla, mintha a mesterem lenne, én pedig egykori diákja, tanítványa. Mindezt csupán azért, mert úgy éreztem, hogy ezzel a trollkodással is csak egy kis hangulatot hozok a fórumba.

Aztán telt-múlt az idő. Közben egyetemre jártam, szereztem egy mechatronikai mérnöki diplomát, és alapítottam egy sikeres vállalkozást. Valahogy az utóbbi időben eszembe jutott, hogy milyen jó is volt feljönni erre a fórumra középiskolásként, és a topikokban folyó kommentharcon nevetni, illetve azokat felpörgetni.

Így, ennyi idő után, úgy érzem, hogy nyugodtan leránthatom a leplet. Soha nem voltam Gézoo tanítványa (kivéve akkor, ha a fizikatanárom éppen nem Gézoo volt teljesen véletlenül).

Ti hogy emlékeztek vissza rám, és Gézoora? Hiányzunk a fórumnak vagy sem? Úgy látom, eléggé kihalt az élet, amióta mi nem járunk ide. Ti hogy gondoljátok?

Köszönettel, Agen Kolar

[szabiku]

Én is olyan 5-6 éve verődtem ide, mert kitaszított a rezsim a kozmofórumról. Akkor itt pont volt egy kis nyüzsgés a fizika szektorban, de kb. átvándorlás lett az index fórumra, mert ott volt aztán több érdeklődő. Az meg most halt ki. Szóval most már fizika témában kb. mindegyik halott.

Én azóta sokat tanultam, több megértésem lett, és amik most érdekelnek, azok már inkább világszéles angol nyelvű fizika fórumokon dumálódnak meg. Úgyhogy én oda készülődök. És a google fordítót fogom használni hozzá :DD