Azt hiszem erre nem reagáltam, de a harmadik beidézésedre írtak ide is vonatkoznak.
Nos, hát ugye alapvetőség, hogy a Galilei-féle téridő homogén és izotróp. Ezekből máris következnek az eltolási és elforgatási szimmetriák miatt a megfelelő és alapvető megmaradások: energiamegmaradás, impulzusmegmaradás, impulzusmomentum megmaradás. A gravitáció leírásához azonban sérteni kell minden egyes pontban a téridő Galilei-féleségét, azaz általában sehol sem egyenes a téridő, hanem görbült. Ez hoz némi nehézséget magával, de az erős alapvetőség és annak lokalitása miatt ezek a fő-fő megmaradások továbbra is használható kiindulást nyújtanak az einsteini gravitációs elmélet felállítására. Mégpedig úgy, hogy ezen fő-fő mennyiségekbe a gravitáció, pontosabban a változó metrika általi hozzájárulásokat is beleértjük, és most így megmaradóak, folytonosak. Alkalmazható a potenciálelv. Aztán, hogy utána esetleg veszünk egy mozgásegyenleteket változatlanul hagyó kozmológiai tagot a már felállított Einstein-egyenletekbe, meg hogy a szükséges peremfeltételek és a magasabb strukturáltság miként töri és osztja meg a fő-fő mennyiségeket, az már egy következő kérdés, és az eddigiek szempontjából csupán mellékes vagy ráépülő dolog.