@Gézoo (47492):
Fogunk két atomórát. Egymás mellé téve az egyiket a kérdéses pontra illesztve vagy lassabb vagy gyorsabb lesz mint a másik.
Ennek a példának a Föld körüli repülőn lévő, és a földi atom óra különbség az alapja?
A lényeg, hogy a hangsúly a hatás keltőjének az erősségén-sűrűségén van.
Rendben van.
Ha mint a víz hullámai, úgy a hullámok sokaságának a nagyobb amplitúdó az eredménye
Ez mint szuperpozíció elv rendben van.
Megjegyzem:
Amikor először értelmeztem ezt a kifejezést, úgy kódoltam magamnak mint a két paklis römi kártyajátékban a jolly jokert. ” Speciális ” leosztás, a két partnernél kint van a 8 darab 4-es.
Nálam kőr sorozat van természetesen a 4-es nélkül. Mégis használhatom a sort. Nekem lett handrömim. Statisztikailag lehetetlen, 9db 4-es, viszont a szabály az szabály! / bocs a triviális példáért /
Nem vonom kétségbe a szuperpozíció elvet. főleg nem a kvantummechanikában, de azt nem értem:
a vonatos példánál miért kellene alkalmazni. Azért mert megfelel egy lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszernek? Két egyenlet, egy közös konstans, és egy változó.
Én mint érzékelő, vagyok a konstans?
Ez már ugyan nem az én ” asztalom ” itt a mottóm csak az – a kibicnek semmi sem drága -
Káoszelmélet. A légkör bonyolultsága. Te is, én is irtunk már róla.
Ha egy közeg egyenletesen mozog, bármilyen irányban, ehhez viszonyítva a másik mozgás sebessége függ az egyezés irányától ill. arra merőleges iránytól.
Úgy gondolom ezt akár axiómának is vehetjük.
Kiindulásom: a légköri nyomás, egy állandó sebesség eredménye, nem pedig a felette lévő levegő oszlop tömegének súlya.
,… az egyedi hullámformákat éppen a torkuk
Talán nem is a torkuk, hanem a rezonancia doboz, a mellkas a levegő oszlop, ami a hangot alátámasztja. Simándy, Gregor, Caruso, de valóban jellemző.
A hang színére, lehetne használni a szuperpozíció elvet. Ugyanis ez a felharmonikus hangok összessége, egy jellemző ” speciális ” hangzásegyüttes. Ezért más a hangszín a 440 kamarahang, és az orgona 440 hangja között. Viszont akkor ez speciális eset.... Csak egy hangszerre jellemző.
A felharmonikus rezonanciák ” szuperpozíciója ” adja az illető hangszer jellegét, ezt használják fel a szintetizátor gyártásnál. Manapság olyan szintetizátorokat készítenek aminek szinte ugyan olyan hanghatása van mint az akusztikusnak, de ha jó füled van megtudod különböztetni egymástól, hiába egyezik a két hangszín burkoló görbéje.
Szerintem ezért nem, csak maga az áltrel ” elve ” a nem jó, hanem a relatív –kiválasztása- használata is hibás.
Ez a fenti példa nagyon jó.
Mondjuk az orgona hanghatása, / szuperpozíció / amit természetes körülmények között hallunk, hasonlítunk egy mesterségesen elő állított /ugyancsak ezen az elven működő- digitális jellé alakított hanghatással.
…….. sajnos más.
Első sorban, az eredmény szubjektív. Másodsorban, a felhasznált szuperpozíció elv, ezek szerint is csak hasonló mint a természetben./ eredeti templomi orgona /
Végeredményben igazad van. Adat kell hozzá!
De szerintem, így soha nem lesz ” reversibilis. ”
Nem tudtam még összeszámolni a wiki-ben leírt mondatokat, aminek az a jelentés – nem szó szerint - ….ennek bevezetésére azért van szükség, hogy könnyebb legyen értelmezni és számolni, az elméleti műveletek során.
Nem a valóság a kiindulás lényege, hanem az elmélet értelmezése,használhatósága.
Megkockáztatom azt a kijelentést, a relatív - nálam a jelentése a mihez képest – szót, régebben használom mint ahogy Einstein két elmélete a köztudatba került, de főleg - szerintem – pontosabban.
Különben ez nem Einstein ötlete. Időszámítás előtt már Arkhimédesz is mondta:
” adjatok egy fix pontot és én kifordítom sarkaiból a világot ”
Gondolkoztál e már azon, ennek a vizsgálata a speciális vagy az általános tárgykörbe tartozna?
Szerintem, szinte minden eset a speciális eset tárgykörébe tartozik. De nem mindegy, hogy magát az esemény vizsgálatát melyik elv alapján kezdem.
Az eredmény döntené csak el hova tartozik.
Megint a véleményed kérem, és számodra nem biztos, hogy kapcsolódik ehhez a témához.
A kör kerület számolásánál, miért nem használják már a régebbi számítást?
d *O,785
A kvantummechanikai jelenségeket Einstein szinte szóról szóra megjósolta.
Biztos vagy a sorrendben - a vonat - esetében? előbb általánosítom és vizsgálom, vagy
- nemáltalánosított Newton elmélete alapján –vizsgálom,- mint speciális eset - és döntöm el speciális vagy általános eset.
Véleményed szerint, a tévedés elvi lehetősége melyik esetben kisebb?
És még egy vélemény kérés!
Lehet, hogy nagy hülyeség, és nincs is megfelelő adat hozzá.
Ha a vonatos példát áttenném az űrbe. Pl. egy űrséta esetében.
Ugyan ezt a hatást, ott indokolni.
Az űrruhát és a sisakot a hallás szempontjából ne hozd fel, mert ha én süket vagyok, a földi magyarázat akkor is magyarázat, csak az érzékelés lesz feltételes.
Itt álljunk meg egy pillanatra! Ne is nevezzük hullámoknak a fotonok egymást követő beérkezéseit! Mondjuk nevezhetnénk ütemeknek, vagy akár sorozatoknak.
Érdekes gondolat.
Én nem olvastam még ilyenről. Az intuícióm azt súgja nagyobb a lehetősége a - valósághoz való viszonya – mint egy foton 0 súlyának a feltételezése, sőt ez axióma.
De ezt lehetne , vagy nem, összefüggésbe hozni a foton súlyával azt nem tudom.
Én még egy darab kvarc kristályt ” szurkáltam ” egy darab dróttal, hogy eltaláljam a frekit.
Igazad van az SSB is amplitudó változtatás, de ezt modulációnak hívják, ezért van az, ha nagy a moduláció ott is torzítás lép fel.
Próbálj egy kamarahang hullámformát a szkópon lassan megváltoztatni, zörej lesz belőle.
Itt egy vivő jelre van ” ráültetve ” az információ, csak a hordozót elnyomják. Ez keveréses eljárás.
Az énekes vagy hangszernél csak egy adott freki van, de a hangnál csak az a kérdés milyen jó a füled, ha egy felharmonikus amplitúdóját megváltoztatod elveszti a tisztaságát /intonálás /.
) 
