@Solaris (65794):
@repair (65780): A máig legjobb meghatározás Lenintől származik.
Most már világos. Nálad ez jelenti a tudományos magyarázat színvonalát.
A tudományos körök egyik ” legjelentősebb ” képviselőjének a meghatározása a szubjektív kiindulásod alapja.
Az anyag filozófiai kategória? Szerinted melyik konkrét filozófiai ághoz tartozhatna?
Ezek után nem is csodálkozom, hogy egy racionális, és objektív tudományos meghatározás
( érme feldobás, egy - egy nem negatív valószínűség) értelmezése nálad
egyenértékű azzal a felfedezéssel, hogy a tehénszar mindig a lapjára esik.
Ha tartani szeretném a szintedet
hogy a tehénszar mindig a lapjára esik.
azt azért vitatnám. Az sem igaz, hogy mindig a lapjára esik.
Hiszen ha egy meszesgödör szélén állt a szükségleteinek elvégzése közben a kísérlet alanya, a matéria a gödör oldalára kerül.
Ezt viszont nem tanítják sehol. Ez nem trollkodás, hanem objektív tényeken alapuló, egy nevezetes hegeli mondás objektív értelmezése:
” A jelenség lényeget hordoz, a lényeg megjelenik. ”
Viszont ha a kiindulásod szubjektív, mégis csak igazad lesz, hiszen ha a gödör ” függőleges ” oldala számodra a gödör alapja, akkor igazad van.
Úgy gondolom nálad ez lenne a lényeg.
Van valami kifogásolni valód ebben a racionális magyarázatban?
Ergó, ( objektív szempontból )ez sem igaz.
Elolvastam „ Az anyag meghatározása for Posta József természet dialektikája ” c. linket,de erősen kétlem, hogy te tartod magad a dialektikus materializmus alapelveihez, mert te csak egy betanított szellemi munkás vagy. Amit a tanító bácsi/néni a fejedbe vert azt tilos felülbírálni.
A dialektikus gondolkodás egyik jellegzetessége:
Idézet.
” Keresni kell azt a két pólust, ami között feszül a jelenség. Minden dolog, jelenség ellentmondásos, kétpólusú. Mágneses monopólus nincs! ”
Neked ( és több más fórumozónak ) csak egyetlen pólusod van. Csak az az egy magyarázat igaz, amit te tanultál.
Ez viszont szöges ellentétben áll egy tudományos meghatározással, miszerint a tudomány mindig új lehetőséggel áll elő, kvázi az új lehetőség ténye, örökösen adott.
Posta József írása szerint akkor én egy régi materialista vagyok mert nem tudom levezetni az anyagból a tudatot. Igaz nem is áll szándékomban. Idézet a természet dialektikája c. írásból.
” A dialektikus materialista anyagfogalom esetén a testi létezés, a tulajdonság és a viszony szoros egységet képez. A tulajdonság azért fontos, mert ennek segítségével értelmezhető a tudat.
- Írhatta volna ezt is.
A KÉPESSÉG azért fontos, mert ennek segítségével értelmezhető a tudat.
Ez szintén az anyag legfejlettebb formájának a tulajdonsága. Ez már filozófia tárgykör.
És bizonyítható,vizsgálható, hogy az evolúcióra képes anyag befolyásolja a képességet.
Létezik biológiai fejlettségi vizsgálat. -
A tudat ( képesség )ugyanis az anyag legfejlettebb formájának, az emberi agynak a tulajdonsága, funkciója. ( A következő nagybetűs rész is Posta József írása.)
EBBŐL PERSZE AZ IS LÁTHATÓ, HOGY A TUDAT NEM ANYAG, ”
EZ a tipikus áltudományra jellemző bizonyítási eljárás (magyarázat ). Egy szubjektív ellentmondásra épülő állítás, a pólus egyik sarka. LÁSD AURA TESZT: A kísérletben a kiindulásakor felhasznált bizonyítékot a kísérlet rögtön meg is cáfolja.
Ez ugyan az a koreográfia elméletben, mint a fenti kísérlet.
EZ IS ÁLTUDOMÁNYOS , HISZEN AZ ELLENTMONDÓ ÁLLÍTÁSBÓL AZ ELLENTMONDÁS MINDKÉT PÓLUSA LEVEZETHETŐ.
AKI EZT AZ EGYSZERŰ MONDATOT NEM KÉPES FELFOGNI AZ CSAK EGY ” SZELLEMI BETANÍTOTT MUNKÁS ”
Az idézet folytatása:
A viszony pedig azért fontos az anyaggal kapcsolatban, mert e nélkül nem lenne értelmezhető a
tér-idő, mint viszony.
Ugyan az a jelenség mint az aura teszt esete.
Miközben elismeri, hogy a tudat nem anyag, de szubjektív módon, mint absztrakció beemeli a filozófiájába. Az indoklása pedig az, hogy e nélkül nem lenne értelmezhető a tér-idő, mint viszony???
Szintén idézet:
”A filozófia sajátos tudomány; ha maradandót akar alkotni, akkor a szaktudományokhoz hasonlóan tudományos eszközöket és módszereket kell használnia ”
Ebben az esetben viszont ez a filozófia nonszensz, mert itt a két pólus CSAK egy szubjektív megítélés kérdése.
A két pólust, ami között feszül a jelenség, az élettelen és élő anyag között kell keresni.
Ez az amit szegény Török Zsolt próbál már időtlen idők óta magyarázni ( nem csak neked ).
Mivel csak mozgó anyag létezik, a nem-mozgás a Világmindenségben nem képzelhető el.
Idézet Hegeltől:
” Minden önmaga története, minden jelenséget történetiségében kell vizsgálni.”
Ez a két pólus ami között feszül a jelenség.
Az élettelen és az élő anyag is eredendően mozog, DE az élettelen anyag
- természetes környezetben – MINDIG a természet törvényeinek megfelelően viselkedik,
( mert nem volt képes az evolúcióra ) míg az élő anyag az evolúciója miatt képes előre magával vinni az esernyőjét, mert képes megjósolni, hogy másnap havazni fog.
Gumiszoba #65568
Minden ember elektronokból, kvarkokból és gluonokból áll.
Azt mondja a fáma az elektronról: élettartalma stabil.
Ha nem létezne ÉLŐ,és ÉLETTELEN matéria akkor ( ezek szerint ) az elhalálozás nem jelentene változást.
Azt mondja a fáma a kvarkokról: A kvarkok nem létezhetnek szabadon. Az erős kölcsönhatás az úgynevezett szín- töltésre hat.
Akkor ezzel magyarázhatnám az aura színét?
Azt mondja a fáma a kvark-gluon plazmáról: a kvantum-színdinamika egyik fázisa, ami igen magas hőmérsékleten ÉS/VAGY igen nagy sűrűség esetén jön létre.
Most nem egy ” érdek ” filozófus mondását idézem, hanem egy nevezetes hegeli mondást :
” A jelenség lényeget hordoz a lényeg megjelenik.”
Létre jött egy ” mókus kerék ”!
Ha igaz az állításod, akkor megmagyaráztam mitől színes az aura, ha valótlant állítottál az én magyarázatom sem helytálló.
Melyik alternatívád vállalod?
)
