Ősrobbanás

[mimindannyian]

Feladtam.

[Mojjo]

Feladtam.

Ugyan... pedig sokkal viccesebbnek ígérkezik, mint Gézoo, vagy Gézoo2, vagy Morcos - ők csak unalmasak. De ezeken az idegen-féle meglátásokon legalább őszintén lehetett nevetni. Szóval ez már most jobb, mint amit azok hárman eddig idepakoltak.

[Rigel]

Mondjuk, éppen mostani hír:
http://www.origo.hu/tudomany/20160309-v ... melet.html

Hogy azok a fránya tudósok nem tudják az eszükbe vésni, hogy a tér és az idő az csak filozófiai fogalom, azoknak semmi tulajdonsága nem lehet mivel a valóságban nem léteznek, és természetesen a filozófiai fogalomra az anyag és energia sem lehet semmi hatással...

[Mojjo]

Hogy azok a fránya tudósok nem tudják az eszükbe vésni, hogy a tér és az idő az csak filozófiai fogalom, azoknak semmi tulajdonsága nem lehet mivel a valóságban nem léteznek, és természetesen a filozófiai fogalomra az anyag és energia sem lehet semmi hatással...

Mondjuk idegen írásának, ha valamilyen oknál fogva komolyan akarod venni, bőven nem az a legnagyobb baja, hogy szerinte az idő és az energia csak filozófiai fogalmak.
A 2 idődimenzió (múlt és jövő) különösen tetszik - ennek mintájára lehetne 6 térdimenzió. Jobbra és balra, előre és hátra, felfelé és lefelé. Kéne is írni erről egy cikket valami nívós folyóiratba. A másik kedvencem, hogy növekednie kell a gázmennyiségnek, merthát a lufi is úgy tágul. Gondolom a tágulás szemléltetésére lufis példa nőtt leginkább a szívéhez, a kétdimenziós, nyújtunk egy szalagot példát meg nem szerette annyira.
Külön említést érdemel, hogy mivel H és He van a legtöbb a megfigyelhető anyagból, ezért az univerzum gáznak tekinthető. Szegény, ha tudná, hogy egy anyagnak többféle halmazállapota is lehet. Meg, hogy a megfigyelt anyag az univerzum össztömegének csak ötredékét alkotja... És még sok minden más. Az a hozzászólás egy komplett aranybánya. Csak abban reménykedem, hogy folytatni fogja

[technikás]

Hogy azok a fránya tudósok nem tudják az eszükbe vésni, hogy a tér és az idő az csak filozófiai fogalom, azoknak semmi tulajdonsága nem lehet mivel a valóságban nem léteznek, és természetesen a filozófiai fogalomra az anyag és energia sem lehet semmi hatással...

Mondjuk idegen írásának, ha valamilyen oknál fogva komolyan akarod venni, bőven nem az a legnagyobb baja, hogy szerinte az idő és az energia csak filozófiai fogalmak.
A 2 idődimenzió (múlt és jövő) különösen tetszik - ennek mintájára lehetne 6 térdimenzió. Jobbra és balra, előre és hátra, felfelé és lefelé. Kéne is írni erről egy cikket valami nívós folyóiratba. A másik kedvencem, hogy növekednie kell a gázmennyiségnek, merthát a lufi is úgy tágul. Gondolom a tágulás szemléltetésére lufis példa nőtt leginkább a szívéhez, a kétdimenziós, nyújtunk egy szalagot példát meg nem szerette annyira.
Külön említést érdemel, hogy mivel H és He van a legtöbb a megfigyelhető anyagból, ezért az univerzum gáznak tekinthető. Szegény, ha tudná, hogy egy anyagnak többféle halmazállapota is lehet. Meg, hogy a megfigyelt anyag az univerzum össztömegének csak ötredékét alkotja... És még sok minden más. Az a hozzászólás egy komplett aranybánya. Csak abban reménykedem, hogy folytatni fogja

1. Nem az idő és az energia ! A tér és az idő !!!
2. Leírtam, hegy a tér 3 dimenzióban végtelen. Ez a hatosfogat cikizésnek se jó.
3. A lufi illik az ilyen lapok színvonalához. A gázmennyiségnek nem kell növekedni, hanem - csak a hülye nem tudja, hogy egy gáz mitől tágul.
4. A gázokat nem a csillagok anyagára mondtam, hanem az Univerzumban lévő atomos hidrogénre, melynek gravitációs csomósodásából keletkeznek a csillagok.
5. Nem feltétlenül akarok bárkivel bájcsvegni. Ha nem kívánatosak ezek az információk ezen az oldalon - akkor a moderátorok nyugodtan töröljék a hozzászólásaimat.

[Mojjo]

1. Nem az idő és az energia ! A tér és az idő !!!
2. Leírtam, hegy a tér 3 dimenzióban végtelen. Ez a hatosfogat cikizésnek se jó.
3. A lufi illik az ilyen lapok színvonalához. A gázmennyiségnek nem kell növekedni, hanem - csak a hülye nem tudja, hogy egy gáz mitől tágul.
4. A gázokat nem a csillagok anyagára mondtam, hanem az Univerzumban lévő atomos hidrogénre, melynek gravitációs csomósodásából keletkeznek a csillagok.
5. Nem feltétlenül akarok bárkivel bájcsvegni. Ha nem kívánatosak ezek az információk ezen az oldalon - akkor a moderátorok nyugodtan töröljék a hozzászólásaimat.

1, Igaz-igaz, figyelmetlen voltam, mea culpa.
2, Csak gondoltam, igazítsuk már az idő 2 (múlt-jövő) dimenziójához is a teret. Tudod, process standardization. De ha nem, hát nem, igazán nem erőszak.
3, Nem, kérem, én ragaszkodom a nyúló gumizsinórhoz! Nem szeretem a lufikat!
4, Gáznak az egész univerzumot szeretnéd tekinteni, látszólag pusztán amiatt a tény miatt, mert a megfigyelt elemek közül valóban a H és He fordul elő legnagyobb arányban. Én csupán arra akartam rávilágítani, hogy ez több okból is, hát, nem akarok olcsó szóvicceket elsütögetni, de gáz.
5, Ugyan-ugyan. Pont ellenkezőleg. Épp arról beszéltem, hogy végre egy üde színfolt a sok unalmas sunfizseni után.

[technikás]

1. Nem az idő és az energia ! A tér és az idő !!!
2. Leírtam, hegy a tér 3 dimenzióban végtelen. Ez a hatosfogat cikizésnek se jó.
3. A lufi illik az ilyen lapok színvonalához. A gázmennyiségnek nem kell növekedni, hanem - csak a hülye nem tudja, hogy egy gáz mitől tágul.
4. A gázokat nem a csillagok anyagára mondtam, hanem az Univerzumban lévő atomos hidrogénre, melynek gravitációs csomósodásából keletkeznek a csillagok.
5. Nem feltétlenül akarok bárkivel bájcsvegni. Ha nem kívánatosak ezek az információk ezen az oldalon - akkor a moderátorok nyugodtan töröljék a hozzászólásaimat.

1, Igaz-igaz, figyelmetlen voltam, mea culpa.

ok.
2, Csak gondoltam, igazítsuk már az idő 2 (múlt-jövő) dimenziójához is a teret. Tudod, process standardization. De ha nem, hát nem, igazán nem erőszak.

Két külön világ. Max. abban lehet szerepe az ötletednek, hogy egy bizonyos térrész időbeni változását modellezze - mondhatni térbeli diagram-szerűen.
Kerülöm a sztenderd modelleket, nem hagyom magam megvezetni.
Ezért sikerült egy elfogadhatóbb modellt összeraknom. Ezt szeretném egy profi kozmológussal "ütköztetni".

3, Nem, kérem, én ragaszkodom a nyúló gumizsinórhoz! Nem szeretem a lufikat!

Nem jó a hasonlat, mert a gumi szilárd és nem gáz, valamin a gumi csak két dimenziós.
Hagyjuk a hasonlatokat. Felfúvódás és kész.
4, Gáznak az egész univerzumot szeretnéd tekinteni, látszólag pusztán amiatt a tény miatt, mert a megfigyelt elemek közül valóban a H és He fordul elő legnagyobb arányban. Én csupán arra akartam rávilágítani, hogy ez több okból is, hát, nem akarok olcsó szóvicceket elsütögetni, de gáz.

Talált. Gáz. Ha egy közeg (az Univerzum azon része, melyet valamilyen szinten ismerünk) ~90 %-ban hidrogénből van, akkor az elvárhatóan hidrogénként fog viselkedni. Ezt teljes mértékben alátámasztják a megfigyelések. Ebből vezettem le a tágulást és a gyorsulva tágulást is, de erről majd ...
5, Ugyan-ugyan. Pont ellenkezőleg. Épp arról beszéltem, hogy végre egy üde színfolt a sok unalmas sunfizseni után.

[Rigel]

2. Leírtam, hegy a tér 3 dimenzióban végtelen.

És ezt honnét tudod? Mint Chuk Norris, te is lemérted? (Kétszer. )
Attól hogy te ezt ex chatedra kijelented, még nem lesz igaz és még nem lesz elfogadható. Gondolom, te semmiféle differenciálgeometriát vagy topológiát nem tanultál. Nem szégyen, én sem. De ha már érdekel a téma, akkor az alapokat illett volna csak úgy önképzősen felszedegetni.

A tér Bólyai és Gauss után már nem ugyanaz a dolog, mint amit azelőtt a jó öreg Euklidesz-re alapozva hittek róla. Kiderült, hogy a gömbfelszín vagy a nyeregfelszín ugyanolyan saját jogán létező tér-fajta, mint a sík papírlap felszíne. Ebből csak egy icipici absztrakció annak belátása, hogy a pozitív, negatív vagy éppen nulla görbület a 3D térnek is elidegeníthetetlen tulajdonsága lehet. Ha pedig egy tér pozitív görbülettel rendelkezik, akkor az törvényszerűen véges térfogatú önmagába záródó lesz.
Ami a vicces, hogy ha egy tér nulla vagy negatív görbülettel rendelkezik, még akkor sem biztos, hogy végtelen térfogatú! Persze a végtelen térfogat ekkor a triviális megoldás, de vannak trükkösebbek is, amelyeket a topológia mutathat meg nekünk. Kétdimenzióban maradva, ha egy papírlapot hengerbe csavarsz, a felülete továbbra is síkgeometriájú marad. De lám! Egyik kiterjedés irányában véges a befutható tér. Most kapaszkodj meg! Ha a henger alsó és felső élét egy négydimenziós térben egymáshoz hajtjuk és összeragasztjuk, akkor a létrejött test felszíne továbbra is síkgeometriájú, de már mindkét kiterjedés irányában véges. A testet sík hipertórusznak hívják.

Itt is csak egy kis absztrakció annak belátása, hogy sík vagy negatív görbületű 3D tér is nyugodtan lehet önmagába záródó, ún. kompaktifikált.

Azaz, hogy a 3D tér végtelen, egyáltalán nem egyértelmű! Pláne úgy nem lehet ilyesmit kijelenteni, hogy nem raksz mellé semmiféle megfigyelési vagy mérési adatot. (Ha érdekel, akkor itt megtalálod az univerzum terének mért görbületét: http://xxx.lanl.gov/abs/1502.01589, itt pedig az esetleges kompaktifikációk vizsgálatának eredményét: http://xxx.lanl.gov/abs/1502.01593)

[Rigel]

Ezért sikerült egy elfogadhatóbb modellt összeraknom. Ezt szeretném egy profi kozmológussal "ütköztetni".

Mielőtt ütköztetnéd, remélem alaposan végigtanulmányoztad a Planck-misszió 2015 évi eredményeit. Tudod, ma már a "precíziós kozmológia" korában élünk. Azaz vége az alaptalan, vakvilágba fantáziálásnak. Az univerzumot megmértük, és aki magyarázatot akar találni rá, annak kutya kötelessége az összes mérési adattal tisztában lennie, és azokat számszerűen magyaráznia...

Nem akarlak megsérteni, de szerintem te még a CMB teljesítményspektrumából leolvasható paramétereket sem ismered, és hogy azok milyen fizikai összefüggések szerint következnek a mért görbéből. Így aztán igazán nagy bátorság tőled, hogy kozmológiai modellt dolgozol ki magadnak. (Ahogy a viccben a cigány mondja a lováról: Nem vak az, hanem bátor!)

[Mojjo]

Ha egy közeg (az Univerzum azon része, melyet valamilyen szinten ismerünk) ~90 %-ban hidrogénből van, akkor az elvárhatóan hidrogénként fog viselkedni.

Ha ennek a 90%-nyi hidrogénnek mindössze igen kicsi része fordul elő valójában gáz halmazállapotban, akkor miért viselkedne gázként? Mert gondolom a "hidrogénként viselkedik" alatt te azt érted (bár nem azt jelenti). Ráadásul többször említettük, utaltunk rá: attól, hogy az ismert anyag legnagyobb része hidrogén az univerzumban, még nem lesz a hidrogén a legnagyobb tömegben előforduló alkotórész. Hallottál már a gonoszról, a csúf, kopasz Hókuszpókról a sötét anyagról pl?

[Teofil]

Mondjuk, éppen mostani hír:
http://www.origo.hu/tudomany/20160309-v ... melet.html

Az igazi szimuláció az lesz, ha elindítanak egy szuperszámítógépet üres memóriával, szoftver nélkül, s bizonyos idő múlva ott lesz a memóriában a jelenlegi univerzum modellje, anélkül, hogy beletöltötték volna.

[mimindannyian]

Az igazi szimuláció az lesz, ha elindítanak egy szuperszámítógépet üres memóriával, szoftver nélkül, s bizonyos idő múlva ott lesz a memóriában a jelenlegi univerzum modellje, anélkül, hogy beletöltötték volna.

Miért kellene üres memóriával indítani? Melyik modell szól arról, hogy "nem volt semmi, aztán telt-múlt az idő és hopp, lett valami"? Egyik sem.

[Solaris]

Mondjuk, éppen mostani hír:
http://www.origo.hu/tudomany/20160309-v ... melet.html

Az igazi szimuláció az lesz, ha elindítanak egy szuperszámítógépet üres memóriával, szoftver nélkül, s bizonyos idő múlva ott lesz a memóriában a jelenlegi univerzum modellje, anélkül, hogy beletöltötték volna.

Az nem szimuláció lesz, hanem csoda.

[Morcos]

Az nem szimuláció lesz, hanem csoda.

Nem nagyobb, mint hogy a sárból magától lett az élet, ahogy állítjátok.

[mimindannyian]

Nem nagyobb, mint hogy a sárból magától lett az élet, ahogy állítjátok.

Ki állít ilyet? Hol? Egyébként meg de nagyobb, hiszen a sár sokkal több, mint a semmi.

[Solaris]

Az nem szimuláció lesz, hanem csoda.

Nem nagyobb, mint hogy a sárból magától lett az élet, ahogy állítjátok.

Idézd már, lássuk, hogy ki állított ilyesmit? Rigel szépen összefoglalta ezt a kérdést. Az élet a fizikai és kémiai folyamatok, törvények eredményeképpen jött létre.

[Morcos]

Idézd már, lássuk, hogy ki állított ilyesmit? Rigel szépen összefoglalta ezt a kérdést. Az élet a fizikai és kémiai folyamatok, törvények eredményeképpen jött létre.

Én úgy tudom, de cáfolj meg, hogy eddig nem sierült még csak a legkezdetlegesebb életet sem létrehozni lombikban. Pedig fizikai és kémiai folyamatok eredményeképpen jött létre. Akkor most mi van?

[Solaris]

Idézd már, lássuk, hogy ki állított ilyesmit? Rigel szépen összefoglalta ezt a kérdést. Az élet a fizikai és kémiai folyamatok, törvények eredményeképpen jött létre.

Én úgy tudom, de cáfolj meg, hogy eddig nem sierült még csak a legkezdetlegesebb életet sem létrehozni lombikban. Pedig fizikai és kémiai folyamatok eredményeképpen jött létre. Akkor most mi van?

Hol van az idézet Morcos? Mindig másról beszélsz, mint Bodóné, amikor a bor árát kérték tőle!

Nem csak te tudod úgy, hogy még nem sikerült laboratóriumban élő organizmust előállítani, ez tény. A természetnek több ideje volt a kísérletezésre a Földön és a világűrben is, ugyanakkor az ilyen kutatások csak pár évtizede folynak. Hozhatnak eredményt akár holnap, vagy száz év múlva, nem tudni. Talán olvasd el Mérő László könyvét, az Élő pénz címűt. Itt - ott ugyan elveti a sulykot, de mindenképpen figyelemre méltó gondolatokat találsz a műben a téged érdeklő problémáról.

[Morcos]

Nem csak te tudod úgy, hogy még nem sikerült laboratóriumban élő organizmust előállítani, ez tény.

Talán azért nem sikerült, mert az élet megalkotásához nem elég egyik kémcsőből a másikba öntögetni a szerves anyagokat, oda tudatos tervezés kell. Tehát a sárból soha sem lesz élet, akármennyi ideig is fújja a szél, vagy mossa a víz a homokot. Tanulság? Szarból nem lehet várat építeni.

[mimindannyian]

Talán azért nem sikerült, mert az élet megalkotásához nem elég egyik kémcsőből a másikba öntögetni a szerves anyagokat, oda tudatos tervezés kell.

TALÁN igen. De TALÁN a te véleményed az eddigi ormótlan besüléseid után fabatkát sem ér.

De hadd folytassam a talán-t: ha eddig senki sem volt képes örökmozgót építeni, akkor talán nem is lehet! Ezt az érvet fel kell fogd, hiszen használod. Ott miért vagy más véleményen?

[Morcos]

De hadd folytassam a talán-t: ha eddig senki sem volt képes örökmozgót építeni, akkor talán nem is lehet! Ezt az érvet fel kell fogd, hiszen használod. Ott miért vagy más véleményen?

Az igyenenergia kísérletezgetés az teljesen más, csak egy jó hobbi, elektronikai játék.

[mimindannyian]

Ja, értem. Egy komoly dologban megengedett a hamis érvelés, a játék esetében viszont nem. Nooooormális....

[Solaris]

Nem csak te tudod úgy, hogy még nem sikerült laboratóriumban élő organizmust előállítani, ez tény.

Talán azért nem sikerült, mert az élet megalkotásához nem elég egyik kémcsőből a másikba öntögetni a szerves anyagokat, oda tudatos tervezés kell. Tehát a sárból soha sem lesz élet, akármennyi ideig is fújja a szél, vagy mossa a víz a homokot. Tanulság? Szarból nem lehet várat építeni.

Ez bejegyzésed azt bizonyítja, hogy a legcsekélyebb fáradtságot sem vetted magadnak, hogy utána nézz az ilyen irányú kutatásoknak. Azok biz' nem úgy folynak, hogy egyik kémcsőből a másikba szerves anyagokat öntögetnek találomra. Komolyan megtervezett kísérletekről van szó, amelyekben megpróbálják a földi környezetet és az abban zajló fizikai és kémiai folyamatokat rekonstruálni az élet feltehető keletkezése idején. Meglepő eredmények vannak, de életet még nem sikerült előállítani, de ami késik, nem múlik. Arról azonban nem vagyok meggyőződve, hogy siker esetén jól járunk az eredménnyel.
A tudatos tervezésre semmi bizonyíték nincs, s ennek a témának nem is itt a helye. Az érveid súlytalanok éppen az ismereteid hiányossága miatt, ahogy mimindannyian megírta neked.
Abban is tévedésben vagy, hogy szarból nem lehet várat építeni. Lehet, csak szikkasztás és sajtolás kérdése. Örökmozgót azonban, amivel te előszeretettel foglalkozol, aranyból sem és szarból sem lehet építeni, de azért kísérletezz nyugodtan. A lehetőségek korlátlanok, akár az emberi butaság.

[Teofil]

Miért kellene üres memóriával indítani? Melyik modell szól arról, hogy "nem volt semmi, aztán telt-múlt az idő és hopp, lett valami"? Egyik sem.

AZ ősrobbanásnak milyen előzményei vannak feltételezve?
Volt előtte valami? Semmi.

[Teofil]

ha eddig senki sem volt képes örökmozgót építeni, akkor talán nem is lehet!

Az anyag jó ideje fáradhatatlanul mozog. A mozgás a természetes állapot, s nem az állás.
(Az utóbbi elképzelés még az ókori görög országban élt.)

Az más kérdés, hogy egyelőre makroszkopikus szinten ezt nem tudtuk kihasználni, de az örökmozgó ott van mindenki orra előtt.
Mielőtt elkészült az első repülő, cáfolták, hogy levegőnél nehezebb test repülhet, pedig biztos akkor is éltek madarak, s nem voltak súlytalanok,
s csak az ablakon kellett kinézni.

[Morcos]

Örökmozgót azonban, amivel te előszeretettel foglalkozol, aranyból sem és szarból sem lehet építeni

A világegyetem is egy hatalmas örökmozgó. Miről beszélünk?

[Isaac Ányos]

Már a magyar paraszt is tudta, hogy a világ perpétum mobile, mert kivitte a szekérrel a trágyát a határba, majd beszántotta, majd belevetette a lucernát, amit lekaszált, odaadta az állatainak, majd az egész kezdődött elölről. Abdul bácsi, akiről az Evolúció bizonyítékai oldalon írtam, azt mondta, hogy a Nap is azért süt, mert a föld hatása miatt kavarog. Azt is mondta, hogy ha volt ősrobbanás, akkor az geometriailag egybeesik nagyjából a Föld középpontjával és akkora lehetett, mint az a szikra, amivel a vizipipáját meggyújtja. A Föld azóta növekszik, mégpedig belülről, mert a belsejéből, mint dimenziókapun keresztül valakik megpróbálják eltömni a nyílást, amin a napból érkező hő állandóan bezavar nekik. Abdul bácsi tetőtől talpig nagy koponya, úgyhogy hiszek neki.

[Mojjo]

A világegyetem is egy hatalmas örökmozgó. Miről beszélünk?

Morcos, Morcos, te mindig meg tudsz lepni. Nem elég, hogy szinte heti rendszerességgel készítesz olyan csodamasinériákat, amik az emberiség történetében jelentőségre talán csak a tűz felfedezéséhez foghatóak, nem elég, hogy a kisujjadban van a nullponti ingyenergia minden ismerete, de emellett páratlan jártasságról teszel tanubizonyságot a GMO, a diéták, az abiogenezis, valamint a világegyetem működése terén is.

Talán nem tudsz róla, de a világegyetem minden, csak nem örökmozgó. Szép lassan neki is lejár az órája. Idővel kialszik az utolsó csillag is, elpárolog az utolsó fekete lyuk is, majd még némi idővel később elbomlik az utolsó proton is. A mostani változó, mocorgó, energiaégető világegyetem bizony ki fog hunyni. Szomorú, de nem kerüli el a sorsát. Méghogy örökmozgó...

[Mojjo]

Az anyag jó ideje fáradhatatlanul mozog. A mozgás a természetes állapot, s nem az állás. .

Newton I. törvénye megvan? Érdemes utánanézned, meg fogsz lepődni... Egyébként azt ugye tudod, hogy "örökmozgó" alatt nem azt értjük, hogy valamit elindítunk, ami, mivel nem hat rá külső erő, elmegy a végtelenségig? (Persze, ha nem bomlik el.)

az örökmozgó ott van mindenki orra előtt.

Lótúrót van. Lsd: amit Morcosnak írtam.

Mielőtt elkészült az első repülő, cáfolták, hogy levegőnél nehezebb test repülhet, pedig biztos akkor is éltek madarak, s nem voltak súlytalanok,
s csak az ablakon kellett kinézni.

Légyszíves mutass már egy korabeli fizikai szakcikket, amiben cáfolják, hogy a levegőnél nehezebb test repülhet. Tudod, amit most leírtál egy egyszerű urban legend. Persze, az utca egyszerű emberei, a vetést kapáló Józsi bácsi, a klubokban szivarozó úri közönség stb stb gondolhatta így. De soha senki nem alkotott egyetlen fizikai törvényt és/vagy nem firkantott papírra egyetlen egzakt levezetést sem meglévő fizikai törvényekből, miszerint levegőnél nehezebb dolog nem repülhet. Lehet, te lemaradtál róla, de a fizikai elméletek megmérettetése a valósággal való megfeleltetés: az a modell, ami nem felel meg a megfigyelt valóságnak, megbukott. Ez mindig is így volt a fizika történetében. Épp ezért, mivel, ahogy te is írtad, már akkoriban is láttak az emberek madarakat fepülni, ekkora baromságokat soha egyetlen szakember sem állított.

[Mojjo]

Amúgy Isaac Anyos valószínűleg csak egy troll, aki nem gondolja komolyan, amiket ide írogat, csak röhög itt rajtunk, hogy felhúzzuk magunkat az irományain. Kár komolyan válaszolni neki, mert csak etetjük vele a trollt. Még Gézoo is őszintén volt hülye, a hazugságai (pl, hogy ő fizikatanár) ellenére, de ez itt alighanem csak hülyül velünk.

[Teofil]

A repülésre vonatkozó megállapítását Simon Newcomb tette.

[Rigel]

Amúgy Isaac Anyos valószínűleg csak egy troll, aki nem gondolja komolyan, amiket ide írogat, csak röhög itt rajtunk, hogy felhúzzuk magunkat az irományain.

Mindegy, hogy azon röhög a szobája magányában egyedül, amit művel ezen a fórumon, vagy hogy véresen komolyan gondolja azt a zagyvaságot, amit ideír. Mindkét esetben valami nagyon durva mentális probléma húzódik meg a háttérben. A második eset az egyszerűbb, mert az tiszta tévképzetes baj. Az első rafináltabb, ugyanis az valamiféle szociopata probléma lehet, hiszen nem tudja felmérni, hogy a trollkodása egyáltalán nem vicces senki más számára, inkább csak szánakoznak az erőlködésén, és senki sem veszi komolyan. Ha pedig ebben a helyzetben ő magában röhög, hogy "hűdemilyenjól odaszurkálok ezeknek a beképzelt szkeptikusoknak, hát nem zseniálisan vicces?", az egyértelműen mutatja a szociális helyzetfelismerő-képességének a hiányosságait. (Röviden: egy troll legalább legyen vicces és szellemes, de ehhez persze tudnia kéne, hogy mások számára mi a humor!)

[Rigel]

A repülésre vonatkozó megállapítását Simon Newcomb tette.

Még ő sem tett ilyet.
A városi legendával szemben, Simon Newcomb nem azt állította, hogy a levegőnél nehezebb dolgok nem repülhetnek, hanem a Is the Airship Possible? című cikkében azt vizsgálta meg, hogy az EMBER építhet-e olyan eszközt, amely a levegőnél nehezebb és repül. Arra a végső megállapításra jutott, hogy EGYELŐRE NEM, ugyanis a megoldáshoz új fémek és új erőforrások feltalálása szükséges. És ez igaz: a repüléshez csökkenteni kell a súlyt és növelni a tolóerőt, és az akkoriban tudomása szerint létező motorok, minden volt csak éppen nem pehelysúlyú szupererőgépek.
Az más kérdés, hogy valószínűleg alábecsülte az ember mérnöki leleményét, hiszen a Wright-fivérek már nagyban ügyködtek a belsőégésű motorra alapozott repülő masinájuk fejlesztésén, amikor Newcomb a cikkét megírta.

[Solaris]

A repülésre vonatkozó megállapítását Simon Newcomb tette.

Még ő sem tett ilyet.
A városi legendával szemben, Simon Newcomb nem azt állította, hogy a levegőnél nehezebb dolgok nem repülhetnek, hanem a Is the Airship Possible? című cikkében azt vizsgálta meg, hogy az EMBER építhet-e olyan eszközt, amely a levegőnél nehezebb és repül. Arra a végső megállapításra jutott, hogy EGYELŐRE NEM, ugyanis a megoldáshoz új fémek és új erőforrások feltalálása szükséges. És ez igaz: a repüléshez csökkenteni kell a súlyt és növelni a tolóerőt, és az akkoriban tudomása szerint létező motorok, minden volt csak éppen nem pehelysúlyú szupererőgépek.
Az más kérdés, hogy valószínűleg alábecsülte az ember mérnöki leleményét, hiszen a Wright-fivérek már nagyban ügyködtek a belsőégésű motorra alapozott repülő masinájuk fejlesztésén, amikor Newcomb a cikkét megírta.

Csak kiegészíteném az írásod! A Wiki szerint Newcomb a cikkét 1903-ban írta - ez év decemberében repültek motoros géppel a világon elsőként a Wright - fivérek -, azonban Otto Lilienthal már 1891-ben első ízben sikeresen repült levegőnél nehezebb siklórepülőgépével. Newcomb tisztában volt kora repülési ismereteivel, s ha jól értettem, akkor az "egyelőre nem" arra vonatkozott, hogy nagy teljesítményű, kontinenseket is átszelni képes, gyors repülőeszközökről beszélt, vagyis nem tévedett se nagyot, se kicsit. Arra nézve ugyanis nem nyilatkozott, hogy szerinte az új anyagok és motorok kifejlesztéséhez mennyi idő szükséges.

[Teofil]

A városi legendával szemben, Simon Newcomb nem azt állította...

Ahhoz képest elég sok helyen hivatkoznak rá (bár ez az igazság tartalmát nem befolyásolja).
Simon Newcomb cikke letölthető-e valahonnan, esetleg magyarul is fellelhető?
Mi bizonyítja, hogy nem utólag kozmetikázott cikkről van szó?

[Teofil]

s ha jól értettem, akkor az "egyelőre nem" arra vonatkozott, hogy nagy teljesítményű, kontinenseket is átszelni képes, gyors repülőeszközökről beszélt, vagyis nem tévedett se nagyot, se kicsit

Az első Atlanti óceán átrepülése ("kontinensek között") 1927. május 20-án, a repülő nagy része fa és vászon.

[pierredelacroix]

1.: A wiki pocsék, mert a cikk 1901-ben jelent meg.
2.: A google a barátod, mert fél perc alatt megtaláltam, mert vannak országok, ahol a régi folyóiratok nagy részét digitalizálták. Itt van la:
http://www.unz.org/Pub/McClures-1901sep-00432
3.: Tudja a franc, utazzál ki és keresd meg az összes korabeli újságot, hátha... (Trollok, eh.). De itt van egy másik oldalon is: http://invention.psychology.msstate.edu ... oming.html
4.: És? Nem volt igaza? Tényleg új anyagok (amibe belefér a régről ismert anyagok újszerű felhasználása kellett volna hozzá) és motorok kellettek hozzá.

[Solaris]

s ha jól értettem, akkor az "egyelőre nem" arra vonatkozott, hogy nagy teljesítményű, kontinenseket is átszelni képes, gyors repülőeszközökről beszélt, vagyis nem tévedett se nagyot, se kicsit

Az első Atlanti óceán átrepülése ("kontinensek között") 1927. május 20-án, a repülő nagy része fa és vászon.

Ebben nincs ellentmondás. A motorok szerkezete és a gyártásukhoz felhasznált szerkezeti anyagok azonban már újak voltak. Az igazság pedig ez:

"1919 júniusában két brit pilóta, John Alcock és Arthur Brown alig több mint 16 óra alatt jutott el Newfoundlandről Írországba egy e célra átalakított Vickers Vimy kétfedelű bombázógéppel."

[pierredelacroix]

s ha jól értettem, akkor az "egyelőre nem" arra vonatkozott, hogy nagy teljesítményű, kontinenseket is átszelni képes, gyors repülőeszközökről beszélt, vagyis nem tévedett se nagyot, se kicsit

Az első Atlanti óceán átrepülése ("kontinensek között") 1927. május 20-án, a repülő nagy része fa és vászon.

Ebben nincs ellentmondás. A motorok szerkezete és a gyártásukhoz felhasznált szerkezeti anyagok azonban már újak voltak. Az igazság pedig ez:

"1919 júniusában két brit pilóta, John Alcock és Arthur Brown alig több mint 16 óra alatt jutott el Newfoundlandről Írországba egy e célra átalakított Vickers Vimy kétfedelű bombázógéppel."

Amivel Teo nem számol, hogy egy nagyobb áttörés esetébe "hirtelen" felgyorsulnak az ahhoz kapcsolódó eredmények - több okból is. (Például a közelmúltból a Humán Genom projektet tudnám felhozni: a 90-es években alig lehetett megjósolni a fejlődés mértékét a genetikában. A CERN még kétesélyes, de több eredmény mutat ebbe az irányba.)

[Morcos]

A CERN még kétesélyes, de több eredmény mutat ebbe az irányba.

Mindenekelőtt a Higgs-mező módosítására kellene ráfeküdni mert az a jövő! Ahogy Dávid Gyula írja:

"...következzen a jóslatom: harminc, de legkésőbb ötven éven belül megtanuljuk szándékaink szerint lokálisan manipulálni a Higgs-kondenzátumot, azaz a vákuumot. Lesznek kicsiny elektronikus vagy optikai eszközeink, amelyek a megfelelő számítógéphez kapcsolva a tér egy adott tartományában az általunk kívánt módon megváltoztatják a Higgs-mező értékét.

Mire jó mindez? Ne felejtsük el, hogy a Higgs-mező ad tömeget az összes többi elemi részecskének, köztük a legközönségesebb elektronoknak. Az elektronok viselkedésén múlik viszont a körülöttünk levő köznapi anyag szinte mindenfajta (mechanikai, szilárdságtani, optikai, elektromos, mágneses, és persze kémiai) tulajdonsága. Ha pontosan kiszámítjuk, hogy hol és mennyire változtatjuk meg a Higgs-mező segítségével az elektronok tömegét, akkor a fenti tulajdonságok mind közvetlenül manipulálhatóvá válnak. A rengeteg energiát pazarló és durva nagyolvasztók használata helyett a lokálisan megpuhított fémek udvariasan belecsordogálnak a legbonyolultabb formába is, nem utólag kell lereszelnünk a nagyját; egy megfelelően alkalmazott lokális Higgs-mezővel az űrhajó fémfala helyileg átlátszóvá válik, anélkül, hogy az „ablak” szélét tömíteni kellene; sőt ajtó sem kell a fémfalra, az anyagon Higgs-kulccsal kis nyílást nyithatunk, majd visszazárhatjuk; könnyen létrehozhatók a szobahőmérsékletű szupravezetők; az anyag helyi, akár atomi szintű manipulációja korábban elképzelhetetlen sűrűségű információtárolást tesz lehetővé; stb. - a lehetőségeknek csak a képzelet hiánya szab határt. És akkor még csak az elektronokhoz nyúltunk, nem avatkoztunk bele a protonok lelkivilágába, nem alakítottuk tulajdonságaikat az egyszerűen, szobahőmérsékleten létrehozható magfúzióhoz illővé…"

[Mojjo]

Teljesen mindegy, hogy ki mennyire becsülte alá az áttörések utáni események sebességét, vagy mekkora volt a motorok tömege, meg milyen anyagokat kellett kifejleszteni. Teofil állítása ez volt:

cáfolták, hogy levegőnél nehezebb test repülhet

Newcomb pedig soha nem állított ilyen baromságot, end of the story. A repülő szerkezetek technikai megvalósításának problémái, meg az, hogy általánosságban repülhet-e levegőnêl nehezebb test, csöppet más. Ekkora csúsztatás mellett ne menjünk már el szó nélkül...

Lényeg az, kedves Teofil, hogy továbbra is várom az állításod alátámasztását, mert ez nagyon nem jött be...

[Morcos]

És akkor idézzük fel csak a DGY jósjatot:

egy megfelelően alkalmazott lokális Higgs-mezővel az űrhajó fémfala helyileg átlátszóvá válik, anélkül, hogy az „ablak” szélét tömíteni kellene; sőt ajtó sem kell a fémfalra, az anyagon Higgs-kulccsal kis nyílást nyithatunk, majd visszazárhatjuk... És akkor még csak az elektronokhoz nyúltunk, nem avatkoztunk bele a protonok lelkivilágába, nem alakítottuk tulajdonságaikat az egyszerűen, szobahőmérsékleten létrehozható magfúzióhoz illővé…"

Ugye-ugye máris a kinevetett ufóeltérítéseknél járunk. Hogyan lehetséges hogy a kis "zöld" űrlények éjszaka áthatolnak a falakon az embereket elrabolni... Hát itt a válasz az alvási paralízis helyett.

[mimindannyian]

AZ ősrobbanásnak milyen előzményei vannak feltételezve?
Volt előtte valami? Semmi.

Rossz a kérdésfelvetés. Már ott tévedsz, hogy felteszed, hogy valami miatt volt ősrobbanás, és hát mit tudnál odarakni oknak, számodra két út van, semmi vagy egy teremtő. Nem, a kérdésed rossz. Nincs előzmény. Nem semmi, hanem az előzmény szó elveszti az értelmét az idő elején.
Ezért nem tudod ezt számítógépes szimulációval utánozni, mert nem tudsz idő nélküli állapotból kiindulni.

[pierredelacroix]

És akkor idézzük fel csak a DGY jósjatot:

egy megfelelően alkalmazott lokális Higgs-mezővel az űrhajó fémfala helyileg átlátszóvá válik, anélkül, hogy az „ablak” szélét tömíteni kellene; sőt ajtó sem kell a fémfalra, az anyagon Higgs-kulccsal kis nyílást nyithatunk, majd visszazárhatjuk... És akkor még csak az elektronokhoz nyúltunk, nem avatkoztunk bele a protonok lelkivilágába, nem alakítottuk tulajdonságaikat az egyszerűen, szobahőmérsékleten létrehozható magfúzióhoz illővé…"

Ugye-ugye máris a kinevetett ufóeltérítéseknél járunk. Hogyan lehetséges hogy a kis "zöld" űrlények éjszaka áthatolnak a falakon az embereket elrabolni... Hát itt a válasz az alvási paralízis helyett.

Mert az űrhajó fala és a téglafal-fafal-betonfal-stb. között olyan nagy hasonlóság van. És mert lokális Higgs-mezőt olyan könnyű létrehozni. Egy kb. kézi méretű eszközzel.

[mimindannyian]

És akkor idézzük fel csak a DGY jósjatot:

Ez nem jóslat, ez egy szabadjára engedett fikció. Te ezeket játszi könnyedséggel kevered össze a tudománnyal, azért olyan zavaros a világképed.

[pierredelacroix]

AZ ősrobbanásnak milyen előzményei vannak feltételezve?
Volt előtte valami? Semmi.

Rossz a kérdésfelvetés. Már ott tévedsz, hogy felteszed, hogy valami miatt volt ősrobbanás, és hát mit tudnál odarakni oknak, számodra két út van, semmi vagy egy teremtő. Nem, a kérdésed rossz. Nincs előzmény. Nem semmi, hanem az előzmény szó elveszti az értelmét az idő elején.
Ezért nem tudod ezt számítógépes szimulációval utánozni, mert nem tudsz idő nélküli állapotból kiindulni.

Nem mellékesen nemcsak fizikailag, hanem filozófiailag (nem röhög, azon kevés axióma, amit még ők sem tudnak vitatni) is értelmetlen a felvetése, mert semmiről csak akkor beszélhetünk, ha mellette vagy röviddel előtte létezik már valami, amihez viszonyítani tudunk. (Tehát az ősrobbanás előtt semmi sem volt - a semmi sem.)

[Morcos]

És akkor idézzük fel csak a DGY jósjatot:

Ez nem jóslat, ez egy szabadjára engedett fikció.

Ja mint ezek:

"'A számítástechnika elérte fejlődésének határait". (Neumann János, 1949)

"Ennek a telefonnak túl sok hátulütője van ahhoz, hogy kommunikációs felhasználását komolyan mérlegelni lehessen. Az eszköznek természetéből fakadóan nincs értéke a számunkra." (Western Union, belső emlékeztető 1876)

[mimindannyian]

Ja mint ezek:

Igen. Jók a példák. Ebből láthatnád, hogy mennyire megbízhatatlanok a jövőre vonatkozó spekulációk.

[Morcos]

Ja mint ezek:

Igen. Jók a példák. Ebből láthatnád, hogy mennyire megbízhatatlanok a jövőre vonatkozó spekulációk.

Pedig tipikus szkeptikus vélemények. Ha ezekre hallgatunk, még a kőbaltát sem találtuk volna fel.

[Szilágyi András]

Ja mint ezek:

"'A számítástechnika elérte fejlődésének határait". (Neumann János, 1949)

"Ennek a telefonnak túl sok hátulütője van ahhoz, hogy kommunikációs felhasználását komolyan mérlegelni lehessen. Az eszköznek természetéből fakadóan nincs értéke a számunkra." (Western Union, belső emlékeztető 1876)

Milyen kár, hogy mindkét idézet hamis.