Peter Krassa: Akasha krónika! Amit írtál elég jó, ez volt az egyik legértelmesebb hozzászólásod! DE! Az Akasha nem mese, úgy van ahogy előtte írtad!


Kérdeztem, de nem válaszoltál, honnan lenne ez a tudás, ha el sem olvasod Atlantiszról szóló EREDETI írásokat? Másokat majmolsz?Nem, hanem tudom! Azonkívül a Csendes-ósceánban is volt egy földrész, Mu vagy ataisz!Ezt is tudom! Küld egy emailt az osamuka55gmail.com-ra, úgy tudok küldeni egy pár képet.
Persze, igazol...Jó amit írtál, de én sokkal régebben tudom, hogy mindig itt éltek őseink, mint ez a tanulmány! Ez csak igazol engem!
http://www.megavideo.com/?v=ME76LMFH
Szántai Lajos a Pörzsölő című műsorban, Pörzse Sándorral:
Pörzse Sándor: Nem tudom, tudják-e a kedves nézők, de a Karácsony az tipikusan - maga a szó is - magyar dolog.
Azok a szláv népek vették csak át ezt a szót, és nem a Christmas szónak valamilyen változatát, akik itt, a Kárpát-medencével a magyarokkal valamilyen kapcsolatban voltak, vagy vannak. (...)
Szántai Lajos: Most természetesen egy kicsit regényes változatban tárgyaljuk ezeket a dolgokat. Tehát amikor Szűz Mária őt a bölcsőben ringatja, egyáltalán nem mindegy, hogy közben, mikor dúdolgat neki, akkor mit mond neki. Na most nagy valószínűség szerint a Karácsony, vagyis Kerecsen, az a név, amit maga Mária adott Jézusnak.
Pörzse Sándor: Tehát nem azt mondta neki, a kisfiának, hogy Jézuska, Jézuska...
Szántai Lajos: Mondhatta, valóban mondhatta, de ez egy annyira belső...
Pörzse Sándor: De lehet hogy mondhatta neki, hogy kis Kerecsenem?
Szántai Lajos: Így van, így van, így van. Annyira belső ez a névhasználat és annyira jellegzetes magyar nyelvterületen és a magyarság kereszténységén belül, hogy ennek más magyarázata végeredményben nincsen. Tehát van egy titkos neve, ma így mondanánk, Jézusnak, azon túl, hogy nevezik Jézusnak, keresztelés után hívják Krisztusnak, tehát ezáltal válik ő Jézus Krisztussá.
De van egy olyan személyes, belső, csodálatos, lényegi sugárzó neve, amit végeredményben senki más nem tud, csak az édesanyja és ő. És nálunk a kereszténység erről a vonalról származik, és ennek a Karácsonynak a változatai között, névváltozatai között megtaláljuk a Kerecsent. Na most ha én keresem a turul, a koronás fejű turulnak az eredettörténetét - tehát ez az Árpád-ház, pontosabban Turul-nemzetség, más változatban Attila király nemzetségének a belső lelki megnyilatkozását kifejező szárnyaló erő -, akkor már ott vagyunk a koronásfejű turulmadárnál, ez egy fénymadár, és ennek a legközelebbi alakváltozata lehet a kerecsensólyom.
És a Kassai kódexből tudjuk, megint csak pontos hivatkozásokkal rendelkezünk, hogy az ősöknek még az Árpád-korban is, tehát úgymond a Szent István-i térítésfordulat után is, téli napfordulta alkalmával az egyik legősibb ünnepük éppen az a Kerecsen-Karácsony ünnep volt, amikor a fiatal kerecsensólymokat röptették az újjászülető nap felé.
Pörzse Sándor: Ez óriási! (...) Hát ez olyan érdekes összefüggéseket vet föl, hogy most a hátralévő két percben ezt már nem is tudjuk végigbeszélni.
meg ez is....
Meg kell említenünk egy magyar „kiszámoló” rímet,versikét a sumír-magyar kapcsolat keretében.
An tan témusz
Szoraka témusz
Szoraka tiki taka
Ala bala bambusz
Pass László nyelvész megfejtette ezt a rímes szójátékot, melyet magyar gyerekek már évezredek óta ismernek. Ezzel biztatták a Napot, hogy süssön ki, keljen fel. E versikének több változata is van. A második így szól:
Anta dunguz
Szúr raga dunguz
Szúr raga digi daga
Ala bala banduz.
Pass László elemzi az első szót:
ANTA ugyanaz, mint a sumír ANTA, melynek értelme „fenn”.[20] TA a szónak második része, mely a UG, DU sumír szó származéka, értelme pedig „cselekedni, tenni” (D.79.) Ez az összetett szó jelentette a „kelt fel, felemelkedés”-t. TÉMUSZ és DUNGUZ a második szó, amely a legtöbbet változott. Mérlegelnünk kell a történelmi és nyelvi változásokat. A „T” „D”-re változott. Az „U” magánhangzó, mint „témusz”, eredetileg a DUMUZ volt, amely csak változata a DUNGUZ szónak. NG hangzó eredetileg M-nek volt kiejtve. TAMUZ a föníciai és babyloni istenek egyike. (TAMUZ Gilgames sumír neve volt. Ezt a nevet megtaláljuk sumír névként, mint DUMUZI ABSU.) DUMU értelme „fiú”, ZI pedig „hűséges”, ABSU jelentette a „tenger, óceán”-t, ABSU vagy ZU-AB – „vízház” vagy „vízi szálló” (Hommel: 1-6.).
A sumír legenda szerint a Nap-Isten éjjeli szállása az óceán volt. Pass László megállapítása szerint DUMUZU ABSU értelme „vízi otthona DUMUZ Istennek”. DUMUZ nevét megtaláljuk a magyar legendában is. Atilla legkisebb fia, Csaba királyfi a hun vezéreket DAMASZEK Istenre eskette fel, hogy Atilla birodalmát, a Kárpát-medencét visszafoglalják. DUNGUZ a neve Atilla másik fiának, egy kis eltérõ változattal: DENGIZING. Az ősi nevekről továbbá: TONUZOBA volt az egyik besenyő herceg neve.
SZUR szó a második sorban, sumírul SUR, értelme: „nyomás” vagy „szülés”. (Precizion, 266-154.) A következő szó:
AGA sumírul RA, értelme „tiszta, fényes, csillogó”. (D. 189.) Ebben az esetben értelme „fénye a napfelkeltének”.
REG a régi magyar nyelvben és a palóc tájnyelvben „regvel” volt, és ebből alakult ki a „reggel”.
GA szó volt a második része, melynek értelme „ház, otthon”.
DIGI szó sumírban DIG „túlfolyó, áradat” értelemmel. (D. 83.) ez esetben értelme „fény, áradat”. A következő szó:
DAGA sumírul DAG, értelme „kiterjed, szétterjeszt”. (Hommel: 17-20.) Ez esetben „terjed vagy dagad”.
AL, ALAG a negyedik sorban, értelme „vágni, ütni”.[21]
BALA a sumírban BAL és értelme „elvenni, eltávolítani”. (D. 25.)
BAMBUSZ szó létezik még a jelenkori székely szóállományban, de a kereszténykor előtti időből származik, azaz I. István előtti korból. BAMBUSZ volt a neve a sötétség szellemének. Ezzel szokták jóirányba téríteni a gyermekeket. Az eredeti sumír név valószínű BAR-BUZ volt.
BAR sumírul „nap, világosság”.
BUZ értelme „kártevés, pusztaság”. A BUZ szót felismerjük a „buzogány” szavunkban.
A teljes rímsor értelme:
„Kelj fel DUNGUZ, adj életet a reggelnek,
Áraszd a fényt, üsd és üldözd Bambuszt.”