Energia, tömeg, impulzus

[Gézoo]

Mi lenne ha az energia felhasználásának jobb módszereiről is ejtenénk pár szót?


Tételezzük fel, hogy Hall-elemes érzékelővel, szervó-vezérléssel finoman felfüggesztenénk a járműveinket egy például 0,01% lejtésű mágnespályára?

Azaz 10 m magasságkülönbség képződne így 100 km távolságon. Nyilván, ha a felfüggesztéssel kapott gördülési ellenállás kisebb mint a gravitációs erőnek az 0,01% lejtésből kapott vízszintes irányú komponense, akkor lecsúszna a felfüggesztett tömeg ezen a lejtőn.

Vagyis csak a h=10 m magasságra emeléshez kellene mondjuk m= 1000 kg (=1 t) tömegű jármű esetében W=m*g*h = 1000*10*10 =100 kJ munkát befektetnünk.

És az eredménye az lehetne, hogy az 1000 kg tömegű jármű, "ingyen" lecsúszna
a 100 km-es lejtőn.

Mennyibe kerülne az emelés?

1 kg benzin 43 000 kJ energiájából 36% hatásfokkal 0,36*43 000= 15 480 kJ munkavégzés nyerhető.

Azaz 100 km csúszások 100 kJ energia igényét 15 480/100= 154,8-szor tudná egyetlen kg benzin fedezni.

Vagyis a 100 km-es utat a jelenlegi 430 Ft/liter ( 0,73 kg/l) azaz 590 Ft/kg árával
Ft=590/154,8 = 3,8 Ft áron tehetné meg az egy tonnás tömegű jármű. Ahogy nézem ez sokkal olcsóbb lenne a jelenlegi módszereknél.

Ha 10 literes átlaggal számolunk, akkor 430*10=4300 Ft helyett ~ 4 Ft az ugye kb. ezerszer olcsóbb lenne?

Miért nem így csináljuk?

[alagi]

@Gézoo (51958):

Miért nem így csináljuk?

Mert nem ettunk meszet.

Szamold ki, nagyokos, hogy milyen sebesseggel (vagy mennyi ido alatt) csuszna le egy atlagos tomegu auto a csuszdan.

Aztan a vicc kedveert becsuld meg, hogy mennyibe kerulne megepiteni a palyat meg a jarmuveket. Ne felejtsd el figyelembe venni hogy a terepviszonyoktol fuggetlen kell legyen a palya.

[Gézoo]

@alagi (51960): Mekkora sebességgel?
Mégis mekkorával szeretnéd? 3,8 Ft/100 km a felfüggesztési ellenállás leküzdésének költsége.

Gyorsítsuk 144 km/h sebességre? Oké!

Annak mennyi az energia igénye? Ki tudod számolni? (E=(40/2)*1000*40= 20*40*1000=
800 kJ azaz 8*3,8= 30,4 Ft Megéri a sebesség? )

Közegellenállást csökkenthetjük, számos módon. (Mondjuk nem ilyen vacak cv-vel készült járgányokat építünk. Vagy akár differenciál vákuummal dolgozunk [csőposta]. )

Mibe kerülne a pálya? Nos, ez attól függ mekkorát szakítanak a gyártók. De biztosan nem érné el a jelenlegi gépkocsipark kereskedelmi árát.

[mimindannyian]

@Gézoo (51961): Rohadt drága lenne egy ilyen pálya építése. Arról nem is beszélve, hogy teljesen kötöttpálya lenne. Nem fordulhanék le nyékládháza alsón, és mégcsak meg sem állhatnék mint a vasúttal, végig kellene csúszni, ha nem szeretnénk mindenhova gyorsító berendezést. Ha viszont a gyorsítót is pl. az autóba beépítjük, akkor ott vagyunk, mint a mágnesvasút. Úgyhogy feltaláltad a létező technológia egy gazdaságtalan verzióját.

[Szilágyi András]

@Gézoo (51961):
Ezekkel a paraméterekkel aligha megvalósítható. Két dologgal nem számoltál:

1. A pályát elképesztően pontosan kellene megépíteni: 1 méteren csak 1 tizedmillimétert süllyed. Itt már századmilliméteres eltérések is számítanak. Még ha sikerülne ilyen pontossággal megépíteni 100 km-en keresztül, a külső tényezők, mint hőtágulás (időjárástól függően), szennyeződés, stb. lehetetlenné tennék, hogy ez a pontosság fenn is maradjon.

2. Légellenállás. A jelenlegi autók üzemanyag-felhasználásának jelentős része nem a gördülési ellenállás, hanem a légellenállás legyőzéséhez szükséges. Végezzünk egy gyors számítást! A te pályádon az 1 t tömegű autót kb. 1 N erő gyorsítaná. Egy tipikus autó légellenállási tényezője c_d=0,3 körül van.

Ha az autó keresztmetszetét 2 m²-nek, a levegő sűrűségét 1,2 kg/m³-nek veszem, kijön, hogy kb. 6 km/h-nál a légellenállás már egyenlő lesz 1 N-nal. Tehát ezen a pályán az autó maximum 6 km/h-ra gyorsul fel. Ennyivel jószerével gyalog is lehet menni...

Nem beszélve arról, hogy már egészen kis szembeszél is megállítaná a kocsit.

[alagi]

@Gézoo (51961):

Gyorsítsuk 144 km/h sebességre? Oké!

Annak mennyi az energia igénye? Ki tudod számolni? (E=(40/2)*1000*40= 20*40*1000=
800 kJ azaz 8*3,8= 30,4 Ft Megéri a sebesség? )

A legellenallasra probaltam utalni, ugy latszik sikertelenul.
Ha mar motort is epitunk a jarmuvekbe, akkor ez semmi lenyegesben nem kulonbozik a vasuttol.

[Szilágyi András]

@Szilágyi András (51967): Sőt, 6 km/h-nál nagyobb szembeszél már visszafújná a kocsit a pályán

[mimindannyian]

@Szilágyi András (51971): Ez pompás, kötöttpályás vitorlásként is működik! Nem gyors, de legalább kiszámíthatatlan az iránya is! Kell ennél jobb közlekedési jármű?!

[Gézoo]

@Szilágyi András (51967): Szuper! Ügyes vagy!
Tehát van egy buktató amire felhívtad a figyelmet, Köszönet érte!
Most tedd hozzá azt is, hogyan lehet elhárítani!

("Azt, hogy hogyan nem fog működni mindenki tudhatja! De azt, hogy hogyan működhet, csak az értelmes, gondolkodó ember azaz a homo sapiens képes megoldani!" )

[Gézoo]

@alagi (51969):

Ha mar motort is epitunk a jarmuvekbe, akkor ez semmi lenyegesben nem kulonbozik a vasuttol.

Tényleg csak eddig jutottál a gondolkodásban?

[mimindannyian]

@Gézoo (51976): Van erre egy egészen működőnek tetsző megoldás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vas%C3%BAt

[Solaris]

@Gézoo (51958):

Ezt a bugyuta ötletet már elsütötted a blogodban Gézoo "Potenciál alagút" címen. A hasam is fájt a nevetéstől. Ott úgy magyarázod, hogy mágnessel akkora erőhatást gyakorolunk az autóra, hogy mindössze néhány, vagy töredék Newtonnyi erővel nyomja a kerekein át a pályát. Így aztán nagyon frankó lesz, mert ugye a gördülési ellenállás bla, bla, bla..... Azt persze elfelejted, hogy az autó tetejére szerelt támasztókerekek meg csaknem az egész autó súlyával nyomnák a pályát, úgyhogy a szerkentyűd meg se mozdulna. Aztán van más is. Az autók lég és gördülési ellenállása. Kb. 40 km/h sebességig a gördülő ellenállás, felette a légellenállás dominál. A gördülőt ugyan csökkentenéd, de a légellenállással mit kezdesz emberke? Aztán azt csak te hiszed, hogy mágneses térben a vezető elmozdulásához nem kell erő. Dehogynem kell, nem is kevés, hiszen mi a csodának hajtják gőzturbinával pld. az erőművek generátorait? Mondd Gézoo, a hülyeségek halmozásán kivül mihez értesz egyáltalán?

Ez legalább annyira jó, mint az az állításod, hogy megfelelő rezgéseket alkalmazva képes vagy átmenni a falon, vagy az, hogy az agy nem a testünk része és nem is azzal gondolkodunk. Ilyeneket írogattál tegnap a "Mi a matematika?" topikba. Gondolom, az agyamputálást továbbra sem vállalod, pedig ha igazad van, akkor nem is kockáztatsz semmit.

[Gézoo]

@Solaris (51979): A blogban szereplő doktor Maci hozzászólásod figyelmeztetett arra, hogy megértés nélkül bíráltad, ezért vélelmezhető, hogy mások szintén megértés nélkül fogják bírálni.

"Ezt a bugyuta ötletet "

Nos, van egy javaslatom: Te elolvasod azt amiről véleményt szeretnél mondani, értelmezed, megérted és ha még így sem érted, akkor kérdezel. Majd csak azután alkotsz véleményt. Ellenkező esetben azt teszed amit most is: Az ellenkezőjét szidod a leírtaknak.

Én pedig cserébe türelemmel segítek abban, hogy megérthesd.

Előzetesként a pályán lévő kerekek nem teherviselők, ezért a gördülési ellenállásuk a súlytalanságuk következtében zéró. Rendeltetésük kizárólag a helyes távolság beállítása és fenntartása.

[Gézoo]

@mimindannyian (51978): Felhívom a figyelmedet arra a lényegi különbségre, hogy a terhelés a gördülési ellenállás nagyságát meghatározza. Ebből adódóan még csak köszönő viszonyban sincs egymással a két rendszer működési elve..

[mimindannyian]

@Gézoo (51993): Mágneses vasútról hallottál már? Akkor gondold át újra a köszönő viszonyt!

[Solaris]

@Gézoo (51992):

Bocs Gézoo, a blogodba beleolvastam, s kb. öt perc után elegem lett belőle, mert egyetlen értelmes, épkézláb gondolatot sem találtam benne. Gézoo-féle baromságok gyűjteménye. Semmi kedvem a hülyeségeiden ott vitázni veled, úgyhogy oda nem írtam és nem is írok semmiféle kritikát. Éppen elég itt bajlódni veled, lásd, a tegnap esti faljárásodat és az agyamputációdat. Akinek ki van a négy kereke és konyít valamit a műszaki dolgokhoz, a matematikához, fizikához, az nem firkál össze minden ostobaságot, ahogy te műveled.

Légy nyugodt, seperc alatt átlátom, hogy műszaki analfabéta vagy, úgyhogy ne okoskodj itt velem és másokkal sem. Leülhetsz Gézoo, elégtelen!

[Solaris]

@Gézoo (51993):

Bocs Gézoo, de megfogadom a tanácsod és kérdezek, s te pedig remélem türelmesen magyarázol majd, ahogy írtad az #51992 sz. hozzászólásodban!

Legyen egy lejtő hajlásszöge 25°. Legyen a lejtőn egy 0,1 m sugarú homogén korong, aminek a tömege 10 kg. A gördülő ellenállás karja legyen 0,01 m. A korong középpontjában a lejtővel párhuzamosan F erő hat. A gravitációs gyorsulást veheted 10m/s^2 értékűnek. A korong a lejtőn felfelé halad. Legfeljebb mekkora lehet F erő, ha a korong még éppen csúszásmentesen gördül? Mekkora lesz ekkor a szöggyorsulása?

Legyen két azonos tömegű, különböző sugarú korong azonos szilárdsági tulajdonságokkal azonos anyagú pályán. Melyiknek nagyobb a gördülő ellenállása és miért?

[Gézoo]

@Solaris (52041): OFF/

Bocs Gézoo, a blogodba beleolvastam, s kb. öt perc után elegem lett belőle, mert egyetlen értelmes, épkézláb gondolatot sem találtam benne. Gézoo-féle baromságok gyűjteménye. Semmi kedvem a hülyeségeiden ott vitázni veled, úgyhogy oda nem írtam és nem is írok semmiféle kritikát.

Te komolyan gondoltad, hogy ilyen sértések után segítek neked? Sürgősen menj orvoshoz!

Kedves Ivivan, solaris, dörmögő dömötör doktor.. Te komolyan azt hiszed, hogy az indexről ide átpofátlankodhaszt sértegetni?
Már megbocsáss a nyíltságomért, de Te egy olyan tudatlan vagy aki Newton törvényeit sem képes felfogni.
Csak úgy élsz meg azon a fórumon is, hogy nyalod Gergő73 és a többi véglény seggét. Ismerve a tudatlanságodat nem tudom még feltételezni sem, hogy saját magadtól egyetlen értelmes mondatot le tudnál írni.
/ON

[Solaris]

@Gézoo (52047):

Azt hiszem Gézoo, hogy üldözési mániád van.

Miért vagy irígy? Miért nem osztod meg a tudományod türelmesen, ahogy ígérted? Vagy nincs is mit megosztani?

[Solaris]

Kihalt ez a topik. Úgy látszik, Gézoo máshol vert tanyát és elvitte Repair barátját is. Biztosan együtt tanulmányozzák a Gézoo-féle fizikai törvényeket és minket puszta irígységből kihagynak belőle.

[Gézoo]

@Solaris (52339): Az offolásaidra nem kívánok reagálni. Sorra zárja a topic-okat az offolásaitok nyomán.
Nem csak nekem tűnik úgy, hogy ti csak az ürügyet teremtitek meg a topic-ok bezáratásához.

[tomkahaw]

@Gézoo (52360):

ték.

[Solaris]

@tomkahaw (52438):

"ték."

Lényegretörő, igen mély, magvas hozzászólás.

[tomkahaw]

@Solaris (52462):

thx.

[Morcos]

Íme a gravitációs állandó a kvantumfizika nyelvén, az Ocean University of China kutatási anyaga alapján. Értékét eddig még nem sikerült pontosan meghatározni, most itt van hat tizedes pontosságig:



Ami csak kissé tér el a CODATA jelenlegi adatától.

[mimindannyian]

@Morcos (52855): Ez egy érdekes adat!

[Gézoo]

@Morcos (52855): Egészen jó, de lehet ezt pontosabban is mérni. Miután a spinfoton áram okozta időlassulási mérték határozza meg a gravitációs erő nagyságát, elegendő a forrástól egymásra fekvő két sugáron időszakaszt mérni, és az időegység eltérés nagyságából megkapjuk.
Az idézett függvény is a frekvencia azaz a reciprok periódusidő mérésén alapul. Csak sajnos a pontatlanul levezetett alfa értékkel számol.
Ha a frekvencia különbséget attosec vagy nagyobb felbontással (pontossággal,) mérjük, akkor pontosabb gravitációs állandót kapunk.

[Solaris]

@Gézoo (52988):

"spinfotonáram" Inkább a sötétség áram, aminek a forrása a fejed!

[Gézoo]

@Solaris (53009): Nem érted, oké. Trollkodnod akkor sem kell, csak ha kényszered van reája.

[Solaris]

@Gézoo (53053): Ugyan Gézoo! Ez a megjegyzésed "Egészen jó, de lehet ezt pontosabban is mérni." a te szádból nem egyéb, mint bohóckodás, egy kupac sötétségfoton, ami kitört a buksidból.

[Gézoo]

@Solaris (53062): Ne sértegess!
Nyilván azért személyemmel foglalkozol, mert felfogni sem vagy képes a soraim tartalmát. Tanulj! Tanulj! Tanulj!
Amire hetedikes leszel, csodás dolgokat fogsz megismerni!

[tomkahaw]

@Gézoo (53094):

ez a szöveg annyira unalmas, hogy már nagyon valami újabb szerepet kéne felvenned a "kioktatós tanárbácsi" helyett. próbáld meg az "önjelölt Nobeles világmegváltó tudós"-t. az Feketének sem jött be.

[Robur]

Ez mennyire hülyeség?:
http://index.hu/tudomany/urkutatas/2012 ... ik_a_nasa/

[mimindannyian]

@Robur (54321): Szkeptikus csemege topic-ban különböző "válaszokat" találsz

[Szilágyi András]

Akit bővebben érdekel: Warp Field Mechanics 101

[Szilágyi András]

és még: Alcubierre drive

[mimindannyian]

@Szilágyi András (54334): Parádés matematikai konstrukció. Vajon, minek lesz előbb kézzelfogható hatása, ennek a warp drive elképzelésnek, vagy a prímszámok közt felfedezett kapcsolatnak...

[Gábor]

A Warp meghajtás nagyon jó dolog, emlékeim szerint anno fiatal fizikus doktorai volt. Saját bevallása szerint Star Trek adta az ötletet neki, hogyan lehetne a "fénynél gyorsabban semmi nem haladhat" törvényt megkerülni. Matematikailag sikerült neki. Hogy amit leír az valóság, vagy csak játék a matematikával senki nem tudja. Mindenesetre abban mindenki egyetért, hogy a warp meghajtáshoz negatív anyag kellene (nem anti-anyag!), ki is számolták, hogy kb. Jupiter mennyiségű elég is lenne belőle egy űrhajó működtetéséhez... Ja, van egy másik megoldás is, csak ahhoz végtelen mennyiségű energia kellene. Se több, se kevesebb.

Én voltam olyan jó és megnéztem a NASA propagandáját. Ha jól értem egy interferométer detektor akarnak építeni, különböző effektek tanulmányozásához? De javítsatok ki ha tévedek. Így azért mindjárt más a helyzet.

[mimindannyian]

@Gábor (54348):

Én voltam olyan jó és megnéztem a NASA propagandáját. Ha jól értem egy interferométer detektor akarnak építeni, különböző effektek tanulmányozásához? De javítsatok ki ha tévedek. Így azért mindjárt más a helyzet.

Az nem csak ahhoz kell, hogy teszteljék, sikerül-e a nevezett térbuborékhoz szükséges valamiféle effektet produkálni?

[Solaris]

Nos Gézoo? Mit szólsz a NASA új vadhajtásához? Régen jártál erre, s végre itt egy neked való téma.
Én úgy gondolom, hogy mindaddig lehet kísérletezni és elméleteket gyártani, ameddig van rá finanszírozó.

Itt egy hivatkozás arról, hogy a gondolat nem annyira új:

http://www.sg.hu/cikkek/41871/hiperter_ ... ai_kormany

Egy másik:

http://www.sg.hu/cikkek/67246/nem_lehet ... terhajtomu

Azt hiszem, egy egészen új fizika kellene, illetve születne, ha eredményes lenne valamelyik kísérlet.

[Gábor]

@Solaris (54380):

Sg? Most vagy a fizikát kell átírni, vagy az Sg.-t hagyjuk...

Amennyiben sikerül létrehozni egy elég erős mágneses mezőt, az űrhajó egy másik dimenzióba csúszik át, ahol a fény sebessége gyorsabb, így a jármű egészen hihetetlen sebességeket érhet el.
...
Az elméleti hajtómű egy erőteljes mágneses mező létrehozásával működik, ami gravitációs mezőt alkot, és tolóerőt eredményez az űrhajó számára. Az elvet elsőként a 2001-ben elhunyt Burkhard Heim fejlesztette ki az 1950-es években.

De ezt hagyjuk is. Amiről most szó van, annak legalább van matematikai alapja. Persze tükrökkel nem fognak warphajtást csinálni. Ha jól értem, spontán kialakuló warp-buborékokat akarnak, kvantum effektek apró eltérésével kimutatni. Nem jósolok nekik nagy sikert. Én csak azt nem értem, hogy ha valóban bíznának abban, hogy kimutatható, akkor miért hozzák nyilvánosságra? Nem félnek, hogy más kutatócsoport lecsap, és előbb publikálja? Nyilván nem.

[Solaris]

@Gábor (54405): Egyelőre nem ismeretes olyan ok, amiért a fizikát szükséges lenne átírni. Az SG-t pusztán annak illusztrálására hoztam, hogy ötletben nincs hiány.

"Amiről most szó van, annak legalább van matematikai alapja." Úgy tűnik, hogy igen, ugyanakkor nincs arra biztosíték, hogy a világ olyan, amilyennek elképzeljük a matematikai levezetés alapján.
A nyilvánosságot talán a kutatási források megszerzése indokolja. Ezzel is bizonyíthatják, hogy olyasmit kutatnak, amire érdemes áldozni, s az esetleges konkurenciával szemben lépéselőnyben vannak.

[Szilágyi András]

@Gábor (54405):
Nem jól érted. Ők akarják létrehozni a buborékot is.

[Gábor]

@Szilágyi András (54408):

Két tükörrel, és egy nyalábelosztóval?

[Szilágyi András]

@Gábor (54409):
Nem. Más is van az ábrán.

[Gábor]

@Szilágyi András (54410):


Igen, http://en.wikipedia.org/wiki/Corona_ring, de ennek a hatása a lézersugárra számomra teljesen homály. Van neki?

[Szilágyi András]

@Gábor (54411):
Itt van leírva az ötlet alapja: http://www.earthtech.org/publications/d ... ence_2.pdf
Eszerint a toroidális pozitív energiasűrűség egy negatív nyomású gömböt hoz létre.
Tehát ez a tórusz hozza létre a térbuborékot.

[Szilágyi András]

Az Időkép cikkírója, Nagy Gergely is foglalkozik a hiperhajtóművel:
Tényleg hiperhajtóművet fejleszt a NASA?
Kicsit jobban utánanézett a témának, bár szerintem a kísérletet félreértette. Ugyanis ha a fentebb linkelt cikkben leírt elképzelés igaz, akkor nem kell egzotikus anyag a buborék létrehozásához.

[Solaris]

@Szilágyi András (54570): A kis csapatom meg időgépet fejleszt. Részeredmények már vannak. Pld. 24 óra alatt pontosan 24 órányit tudunk előrehaladni az időben. Kb. ennyit fog elérni a NASA, bár származhat a kísérletekből olyan melléktermék, aminek haszna lehet.

[Szilágyi András]

@Solaris (54607):
Úgy látszik, a jövőbe látáshoz is értesz.