
Tételezzük fel, hogy Hall-elemes érzékelővel, szervó-vezérléssel finoman felfüggesztenénk a járműveinket egy például 0,01% lejtésű mágnespályára?
Azaz 10 m magasságkülönbség képződne így 100 km távolságon. Nyilván, ha a felfüggesztéssel kapott gördülési ellenállás kisebb mint a gravitációs erőnek az 0,01% lejtésből kapott vízszintes irányú komponense, akkor lecsúszna a felfüggesztett tömeg ezen a lejtőn.
Vagyis csak a h=10 m magasságra emeléshez kellene mondjuk m= 1000 kg (=1 t) tömegű jármű esetében W=m*g*h = 1000*10*10 =100 kJ munkát befektetnünk.
És az eredménye az lehetne, hogy az 1000 kg tömegű jármű, "ingyen" lecsúszna
a 100 km-es lejtőn.
Mennyibe kerülne az emelés?
1 kg benzin 43 000 kJ energiájából 36% hatásfokkal 0,36*43 000= 15 480 kJ munkavégzés nyerhető.
Azaz 100 km csúszások 100 kJ energia igényét 15 480/100= 154,8-szor tudná egyetlen kg benzin fedezni.
Vagyis a 100 km-es utat a jelenlegi 430 Ft/liter ( 0,73 kg/l) azaz 590 Ft/kg árával
Ft=590/154,8 = 3,8 Ft áron tehetné meg az egy tonnás tömegű jármű. Ahogy nézem ez sokkal olcsóbb lenne a jelenlegi módszereknél.
Ha 10 literes átlaggal számolunk, akkor 430*10=4300 Ft helyett ~ 4 Ft az ugye kb. ezerszer olcsóbb lenne?
Miért nem így csináljuk?