@vaskalapos (22433): Megint rossz a megközelítésed!
Nem a vákuumtól függ, a lehűlés mértéke, hanem attól, hogy a vákuum túloldalán mekkora az ott lévő anyag hőmérséklete.
A távolság, azaz a vákuumban megteendő úthossznak csak akkor lehet jelentősége, ha adott hőmérséklet különbséget vizsgálunk, különféle úthosszakkal.
De ebben az esetben sem a vákuumnak mint szigetelésnek, hanem a fénynek, azaz az infra fotonoknak a vákuumban töltött idejének van jelentősége, olyan szempontból, hogy kétszer hosszabb úton, kétszer hosszabb ideig tartózkodik a foton.. Azaz nem a mennyiséget, hanem az átadható teljesítményt szabályozza az úthossz nagysága.
"nem tudod ertelmesen leirni a hokozlest vezetessel."
Ó, dehogynem. Az amit vezetésnek tanítunk, az nagyon kis távolságú sugárzással történő energia közlés.
Azaz a távolság teljesítmény szabályozó hatása kicsi. Ugyanakkor a vákuumhoz viszonyítva megjelenik a vezető közeg hőtehetetlensége - "hőkapacitása".
Egy régi típusú parasztházban a 80-90 cm vastag száraz agyag hőkapacitása olyan nagy mértékben beleszól az átviteli teljesítmény értékébe, hogy szinte beavatkozás nélkül, télen-nyáron azonos lehet a szoba hőmérséklete fűtés és légkondi nélkül.
(Megjegyzem, hogy a falazatban tárolódó hőenergia a közel 10-szerese egy azonos alapterületű panelben lévő szoba teljes éves fűtési és kondícionálási energia készletének.)
"Kiserleti teny, hogy a hideg es hot jol vezeto testtel erintkezo masik test sokkal gyorsabban lehul, mint egy jo hoszigetelovel erintkezo, vagy vakunkb helyezett ugyanolyan test."
Ez így nem igaz. A termosz abban különbözik a kettős falú vákuumozott üvegedényektől, hogy fotonvisszaverő fémtükör borítja a teljes belsejét.
Ha egymás mellé teszünk egy tükörrel bevont és egy nem bevont vákuumozott üvegedényt, és forróvizet töltünk mindkettőbe, akkor már egyetlen perc múlva 2-3 fokkal kisebb a hőmérséklete a tükör nélküli edényben lévő víznek.
Az előadás (az óra) végére pedig annak ellenére, hogy méretében, anyagában és a benne lévő vákuumban valamint a szigetelő zárósapkában teljesen azonos a mellette álló tükröző réteggel bevont változatával, általában 30 fokkal hidegebb a benne lévő víz.
Kár, hogy a biológusok nem végeznek ilyen kísérleteket fizika órán.
Mert ezekből okulva esetleg energia takarékosabb növénytermesztési eljárások kidolgozására is sor kerülhetne.
"most azt kene feltetelezd, hogy az anyag tudja, hogy van a kozeleben egy masik es akkor erosebben sugaroz..."
Nos, mint a példában említettem, minden anyag a környezetétől függetlenül, kizárólag a saját hőmérséklete szerint sugároz.
Ezért van az, hogy ha kifekszel napozni, akkor sem a te tested, sem a Nap nem tudja, hogy az a hő amit kisugároztok, majd nyolc perc
azaz 480 másodperc vákuumon keresztüli út után hova érkezik.
A belőled kisugárzott infra fotonok sem az szerint sugárzódnak, hogy nyolc perc múlva a sok millió fokos Napot érik majd el, vagy a melletted álló italban lévő jeget ..
Nem tudják, de nem is tudhatják.. Egyet tudnak, mégpedig azt, hogy az az atomcsoport amelyik kisugározza őket milyen energia szinten van.
Mert kizárólag ez az energia szint fogja meghatározni a frekvenciát és az intenzitást, azaz az összes kisugárzott energia mennyiségét, teljesítményét.
A Nap belsejéből elindult sugárzás sem tudhatja azt, hogy majd miután áthaladt a nap felszínén, a világűr vákuumán, akkor hova fog elérkezni, milyen meleg vagy hideg helyre..
Azt a sugárzást is kizárólag a kisugárzónak az energia állapota határozza meg, és semmi más.
Nos, nekem nem kell semmit sem meggyőzően bizonyítanom. Planck és a többiek megtették.
Így ha ezeket nem tudod, akkor ne velem vitázz, hanem vedd elő a tankönyvet és tanuld meg.
)
