Morcos! Vegyél egy réz és egy acélhuzalt. Forraszd össze őket az egyik végükön, de jó a sodrott kötés is. Nyisd ki egy kissé V alakban. Tartsd a napfényen az összeerősített részt, a szárakat árnyékban. Mérd meg a feszültséget a szárak között!

Morcos! Vegyél egy réz és egy acélhuzalt. Forraszd össze őket az egyik végükön, de jó a sodrott kötés is. Nyisd ki egy kissé V alakban. Tartsd a napfényen az összeerősített részt, a szárakat árnyékban. Mérd meg a feszültséget a szárak között!
Ki tudod egészíteni egy érdekes kísérlettel. Az így kialakult feltöltött kondi kapacitását megpróbálod lecsökkenteni a feszültsége megnövelése érdekében. De nem a lemezek távolításával hanem a közte lévő dielektrikum (jelen esetben ferrit) ε permittivitásának lecsökkentésével. Közismert az hogy a ferritnek csak µ mágneses permeabilitása van, ami mágneses térrel lecsökkenthető. Viszont vannak olyan anyagok, aminek mágneses tér hatására nem csak a µ permeabilitása csökken le hanem az ε permittivitása is. Csak érintőlegesen lehet erről a témáról olvasni és bizonytalan az infó de a ferrit is ilyen anyag lehet.
Ja igen, nem szorozta meg g-vel, ezt észre se vettem. Meg ha jól látom, a körfrekvenciát se jól számolta ki. Ilyen "apróságokat" már nem is figyeltemSolaris írta: Bocs, de a hivatkozott szorzatnak a dimenziója kg*m/s, a teljesítményé pedig kg*m^2/s^3 lenne SI egységekben.
Azt jól kiszámoltam (és nem csak én), különösen a Flynn motornál kell figyelembe venni, a forgórészre ható erők kiszámításánál.Antares írta:Valahogy úgy, ahogy Morcos is kiszámolta a 4 B^2-et
Bonyolult a megvalósítása. Én most csak önfeltöltő kondenzátorokkal kísérletezek, mert ez az ingynenergia nyerés egyik lehetősége.Krokodil Dundee írta:Ki tudod egészíteni egy érdekes kísérlettel. Az így kialakult feltöltött kondi kapacitását megpróbálod lecsökkenteni a feszültsége megnövelése érdekében. De nem a lemezek távolításával hanem a közte lévő dielektrikum (jelen esetben ferrit) ε permittivitásának lecsökkentésével. Közismert az hogy a ferritnek csak µ mágneses permeabilitása van, ami mágneses térrel lecsökkenthető. Viszont vannak olyan anyagok, aminek mágneses tér hatására nem csak a µ permeabilitása csökken le hanem az ε permittivitása is. Csak érintőlegesen lehet erről a témáról olvasni és bizonytalan az infó de a ferrit is ilyen anyag lehet.
A Testatica gép leírásánál lehet ilyen kísérletről olvasni, hogy az ilyen kondit amit most létrehoztál, mágneses térbe helyezik és attól a dielektrikum polarizálódik és lecsökken a permittivitása és megugrik a feltöltött kondi feszültsége. Neodimium mágnes hatására igaz hogy a ferritmágnesed vagy lemágneseződik vagy akár átfordul a mágneses polaritása, de ha ilyen lapos ferrited nincs akkor feláldozásra kerülhet egy ferritmágnes, mivel csak a két lemez közé kell egy ilyen dielektrikum. Bár a ferrited eléggé vastagnak tűnik a kísérlethez.
Valóban nagyrészt a Flynn motorral foglalkozok, de ezzel is.Solaris írta:Hogy te mekkora ...kupac vagy! Hát nem most kaptad meg a pénzt a Flynn motor gyártására? Neked azzal kellene foglalkozni nem ilyen hiábavalóságokkal!![]()
![]()
Kis polihisztor! Roppant kár, hogy semmi hasznosat nem tudsz felmutatni a polihisztori munkásságodból. Néha még nevetek rajtad, de többnyire bosszankodom a hülyeségeiden.
Na ebben igazad van, és milyen jó a rövidítés is!Szilágyi András írta:Fiúk, most már lassacskán megalapíthatjátok a Magyar Örökmozgóépítők Szövetségét, vagyis a MÖMÉSZ-t.
Remélem ez nem valami Hungarikum
És az éves közgyűlés díszvendége Egely leszidegen írta:...Ja és a krokodil legyen a szellemi vezető.Ő a legalkalmasabb
Na akkor mérd meg hogy mennyi áramot tudsz kivenni és mennyi lesz a 111mV-ból.Mivel folyamatosan töltődik "valahonnan"(Egely tudja csak igazán hogy honnan).
A kép teljesen meggyőző. Különösen a színválasztás győzött meg. Látszik, hogy ennek működnie KELL!!!444!!
Nem. Az epoxigyanta önmagában jó elektromos szigetelő. A szénpor teszi gyengén vezetővé.idegen írta:Grafitpor nélkül is működik?
Működik is.mimindannyian írta:A kép teljesen meggyőző. Különösen a színválasztás győzött meg. Látszik, hogy ennek működnie KELL!!!444!!
Lime battery.Szilágyi András írta:Erről még egy nyamvadt LED-et sem tudsz üzemeltetni. Mondok jobbat, egy citromba szúrjál bele egy rézpénzt meg egy horganyzott szöget, ennél sokkal használhatóbb eszközöd lesz.
Legfeljebb hülye emberek számára.Morcos írta:Lime battery.Szilágyi András írta:Erről még egy nyamvadt LED-et sem tudsz üzemeltetni. Mondok jobbat, egy citromba szúrjál bele egy rézpénzt meg egy horganyzott szöget, ennél sokkal használhatóbb eszközöd lesz.Ellenben ingyenenergia demonstrációra a filléres elemem egy voltmérővel már tökéletes.
Kontaktpotenciál nemcsak fém-fém között jöhet létre, hanem fém-szigetelő vagy fém-félvezető között is.
Ez ingyenenergia. Kisütöd, újratöltődik. Most tovább hagytam öntöltésen 330 millivoltra töltődött fel.szabiku írta:Na jó, de ez az energia sem ingyen van. Állandóan rá, meg le, meg rá, meg le kell kapcsolgatnod a terhelést, hogy generáld, és szerintem ennek a hatásfoka roppant gyatra. Itt is be kell fektetned a munkát, és szerintem rossz hatásfokkal.
Az enyémben egyáltalán nincs elektrolit, víz is kizárva.Szilágyi András írta:Szárazelem.
Szilágyi András írta:Szárazelembe miért kéne víz?
Ez szárazelem.
Ami a két elektróda között van.
Nem is lesz potenciálkülönbség a két lemez között, csak akkor ha feltöltöd. Két különböző fém elektróda között meg alapból lesz (ha a dielektrikum enyhén vezető anyagú), az eltérő kontaktpotenciálok miatt.Szilágyi András írta:Kondenzátorhoz nem kellenek különböző anyagú elektródák.
Zöldség Morcos módra.
Morcossal mindenről vitát kell indítani, ami az általános iskolás tananyagon túltesz.
Azért arra kíváncsi lennék ebben az esetben milyen atom vagy molekula diffundál és hova.Solaris írta:Zöldség Morcos módra.Még a legkeményebb fémekben, anyagokban is elmozdulhatnak a helyükről a teljes atomok is és el is mozdulnak. Ha pld. egy tiszta réz és egy tiszta nikkel tömböt szépen simára csiszolsz és összeilleszted a réz a nikkelbe, a nikkel a rézbe diffundál. Kellően hosszú idő után réz - nikkel ötvözeted lesz és a két fémtömbből egy lesz.
Andrásnak igaza van, te szárazelemet csináltál, nem kondenzátort. Nem értem, miért kell vitatkozni erről?
én csak véletlen kerültem erre a fórumra (a mocskosul felháborító 500 milliós ingyenenergiamotor kifejlesztő fejlesztő kutató kutatás modellezés program pénz fejlesztés ingyenenergia eus támogatás halna duna szélhámos férgek cikk által), de - mivel úgy tűnik senki nem teszi meg - muszáj lelőnöm a poént és elmondanom, hogy ez az ember, aki indította a témát csúnyán beszopatott itt mindenkit hölgyeim és uraim, és teszi újra és újra, ahogy látom már sok éve
Nem értem, szerinted ki szopatott be kit?esakreativ írta: mocskosul felháborító 500 milliós ingyenenergiamotor kifejlesztő fejlesztő kutató kutatás modellezés program pénz fejlesztés ingyenenergia eus támogatás halna duna szélhámos férgek cikk által . . . ez az ember, aki indította a témát csúnyán beszopatott itt mindenkit hölgyeim és uraim, és teszi újra és újra, ahogy látom már sok éve
A diffúzió működik, de a kérdésed értelmetlen, mert sem a molekulák, sem az atomok nem különböztethetők meg.
Ezt bizony nem vitte el, mert hasonlóan gondolom én is. Nemrég egy rajzon szemléltettem is, ahogyan azt is, miért töltődik fel újra.Solaris írta:A diffúzió működik, de a kérdésed értelmetlen, mert sem a molekulák, sem az atomok nem különböztethetők meg.
A szenet tartalmazó epoxigyantát feleslegesen használod a réz és az alumínium - valójában alumíniumoxid, mert az alumínium azonnal oxidál - között, mert elvileg ugyanazt a kontaktfeszültséged kapod, mintha ott sem lenne közöttük szén. Az elemed működése a fémek sávelmélet alapján megérthető neked is, ha utána nézel. A kütyü addig fog működni, ameddig a két fém között kialakuló kettősréteg elektromos tere a további elektronátlépést meg nem akadályozza.
Nos, ezt a nagy találmányodat is elvitte a cica, mint a többit.
Nem. Lehet három réteg fém, vagy fémes jelleget is mutató anyag. Három réteg esetén nem számít, hogy a középső réteg ott van-e, avagy sem, ugyanannyi lesz a két külső fémréteg között a kontaktfeszültség.
Honnan töltődne fel ember? Nem akkumulátort barkácsoltál, hanem szárazelemet, abból is igen tökéletlen fajtát. Az R ellenálláson még veszteség is fellép. Ez csak olcsó játék helikoptereknek.
A fickó különféle sókat kevert össze és olvasztott egybe, a sótömb pedig az elnyelt pára hatására elektrolitként funkciónált, így a magnézium nyilván hogy degradálódott.Szilágyi András írta:Ez a fickó készített hasonló elemeket:
https://www.youtube.com/watch?v=3cJFkIDImuM
Csak ő rezet és magnéziumot használt. Mutatja, hogy 4 évig működött, aztán szétrepedt a cella. Ketté is vágta, és mutatja, hogy a belsejében a magnéziumrúd degradálódott.