Hali Kibuc!
Kevés az orvos - nem csak külföld miatt, sokan teljesen magánba mentek, vagy államiban heti pár órát vállalnak - és bármit megtehetnek.
Nekem 2015-ben egy altatóorvosnő jött azzal egy budapesti kórházban, hogy csak akkor gyógyulok meg ha hallgatok valami német orvos meditációs zenéit, mit tudom hány Hertzen, és cserében le akart beszélni a műtétről, amit sebész írt elő. (A neten később utána néztem, már nem emlékszem a doki kacifántos nevére, meg kidobtam a papírt, amire írt róla, de a saját országában kitiltották a mestert az orvosi kamarából.) Még a doktornő arról is papolt, hogy a betegségnek lelki okai vannak és biztos azért lett miómám, mert megláttam az utcán egy jóképű férfit, akitől rögvest gyereket akartam, de mivel az tovább sétált a csalódás daganatot idézett elő. Mondtam neki nem szoktam az utcán ismerkedni, régóta nem ismerkedés foglalkoztat, hanem, hogy ne legyenek fájdalmaim és a gyerekvállalás fizikai, anyagi meg egyéb tekintetben felelősebb dolog annál, hogy első ránézésre akarjuk. Egyáltalán nem élem meg traumának ha egy jóképű férfi elsétál mellettem, itt Magyarországon ez szerencsére gyakori, én inkább élvezem.
A legelkeserítőbb, hogy a germán csodadoktor prospektusai stb, ott voltak a rendelőjében és kapacitált is, hogy menjek el (pénzes) találkozókra. Szerencsére valami miatt végül nem ő volt a műtétnél. Az operációm napját viszont tudta és másnap jött okoskodni, hogy a lelki problémám miatt vannak fájdalmaim, majd mondtam neki, nem, hanem mert felvágták a teljes hasam, drasztikus beavatkozás ért, nagy sebem van, ilyen fizikai dolgoktól fáj. Na, lehet morcos pofit is vágtam, de akkor csendben távozott, ám látszott rajta magában sérelmezi, hogy nem értek egyet a lelkizős véleményével. Ha nekem ezt valaki meséli, hogy állami rendelésen ilyeneket nyomathat egy orvos, nem biztos, hogy elhiszem, de mivel velem történt, kénytelen vagyok.
Sajnos nincs ellenőrzésük.
Sokan már nem csak a magánrendelésekkel élnek vissza, hanem állami szinten és furcsa, aggályos dolgokat engednek meg.
A protokollról meg annyit, hogy sajnos vannak olyan betegségek, amik elég sok embert érintenek, lehetne általános kezelési módszer rá, de a protokollt se dolgozták ki hazánkban rá.
Nekem van két betegségem, amit diagnosztizáltak, de ritkák és hivatalosan BNO kódjuk sincs - nem csak itthon, a világon sehol se. Nagyon nehéz lehet a fejeseknek egy új számot adni.... Sokáig a nem létező "elsődleges magas-vérnyomást" számolták el rajtam a TB felé, aztán jött más bajom, amire kis ideje végre tudnak BNO kódot adni.... Nagy a gond, amíg ilyen kis aljasságok mennek, pusztán azért mert hiányos a rendszer.
Azt hiszem az egészségügyben a legnagyobb gond, a tudáshiány, a kapkodás, a kommunikációs problémák, a szervezetlenség és az ellenőrzés hiánya, meg, hogy általában nincs is szándék a hibák kijavítására. Persze vannak becsületes, nagy szaktudású orvosok is, ám igyekezetük, szakértelmük eléggé elhal ebben a környezetben.
Remélem sosem kerülök a Te orvosodhoz.
Neked pedig tiszta szívből jó egészséget kívánok!