@Popula(c)tion (77214):
Én ezzel nem értek egyet.
A kakukkfűnek bizonyítottan van hatása, mégis fűszerként is fogyasztjuk.
A gyógyhatással kapcsolatos tudást viszont felhasználhatjuk olyankor is, amikor nem vagyunk betegek.
Pl. emésztésre jó hatású kakukkfű fűszerben nehéz ételhez, amivel csökkenthetjük az emésztőrendszer terhelését, vagy elkerülhetjük a gyomorrontást.
És tudtommal megelőzésben, egészségmegőrzésben is van szerepük.
Én citromfű teát is szoktam azért fogyasztani, mert finom, jól esik, és a kertünkben megterem. Akkor ez is problémás?
De fogyaszthatók csak úgy élvezeti teaként pl. a mentafélék, a hibiszkusz, málnalevél, áfonyalevél. Vagy szörpként a bodza. Fel lehet ilyen módon használni az ánizsot, a gyombért, a gyermekláncfüvet, a levendulát, és a gyógynövények talán 80-90%-át. Gyakran gyógynövénytúrákon teakóstolás is lehetséges csak úgy. Ezért érzem úgy, hogy amikor kis betegségem van szelídebb az, ha olyan szert használok pl. egy megfázásnál 4-5 napig, amit amúgy a mindennapokban is fogyaszthatok ennyi ideig.
Egyébként pedig a fekete tea, a zöld tea és a kávé is gyógynövénynek számít (a legtöbb gyógynövényes könyv, tankönyv és tanár szerint is), ami manapság számtalan ember mindennapi itala. Én nem bírom a kávét, de a cikóriát szeretem, ezért azt rendszeresen iszom. Ez is gyógynövény. Kedvezőnek tartom, az emberek ismeretterjesztését a témában, hogy tudják, számtalan tea készíthető el gyógynövényekből, melyet ha néha fogyasztanak az egészségesebb, mint ha egy éven keresztül folyamatosan csak egyfélét innának.
Fontos lenne, hogy az emberek ismerjék a növényeket, és tudják, hogy melyikből mennyit szabad fogyasztani, vagy legalább azt tudják, hogy hol tudnak ennek utánajárni, hogy tudják a gyógynövényekkel is óvatosan kell bánni. Én bízom annyira az emberekben, hogy ha felhívjuk a figyelmüket a gyógynövények átgondolt, ésszerű alkalmazására és segítünk az ismeretek átadásával, akkor felelősen fogják azokat használni. Mert a legtöbb embernek van annyi józan esze.
Azért is írtam le ezt, mert ugye a Diabetess teát pl. elismerik a ködpiszkálón egy hozzászólásban, hogy van hatása, de azt róják fel hibájának, hogy pontosan nem ismert hogy hat.
A tea összetétele ismert. Katánggyökér, gyermekláncfű gyökér. (Mindkettő pótkávé alapanyag, tehát elvileg a napi fogyasztása nem valószínű, hogy problémás.) Áfonyalevél (élvezeti teák alapanyaga is, a tapasztalatok szerint ugyanolyan biztonsággal fogyasztható, mint a teacserjéből készült tea.)
Csalánlevél (eddig biztonságosnak tartott gyógynövény, szintén élvezeti alapanyagként is használható, ha az ember különlegességre vágyik, de ezt már azért minden nap szoktuk alkalmazni.)
Orbáncfű (az öszetevők közül ez lehet a legveszélyesebb gyógynövény, de a depresszió ellen sikerrel alkalmazzák biztonsággal.) A teába a leírás szerint azért van, mert a cukorbetegség fokozott mentális megterheléssel jár, és ennek a kiküszöbölésére tartalmazza.
A keveréknek hatást a tapasztalaton kívül az anyagcserére ható gyógynövények miatt tulajdonítanak neki. Cukorbetegek egy része kap anyagcserére ható gyógyszert, tehát ésszerű az összetétele.
Nyilván orvosi kontroll szükséges a használatához.
A gyógynövények keverékben történő használatának biztonságát tapasztaltra alapozzák, és arra hogy külön-külön nincs velük probléma.
Azért írtam az élvezeti szereket példának, mert ha egy ilyen szernél nem jelent semmit a tapasztalat, és a külön-külön biztonságosság egyszerre, akkor megfordul a fejemben, hogy ez nem jelent semmit akkor sem, ha a növényeket nem a gyógyhatásukért alkalmazzuk. pl. fűszerkeverékben, vagy mondjuk egy gyógynövényes likőrben.
Számomra ellentmondásos, ha a biztonságosságot tapasztalatként nem fogadjuk el egy ismert összetételű, külön-külön biztonsággal alkalmazható összetevőket tartalmazó szernél, de elfogadjuk élvezeti szernél, melyről fogalmunk sincs , hogy mi van benne. Bár épp ezért már sokan a gyógynövényes likőrök gyógynövénytartalmát is megkérdőjelezik. De számtalan házi recept is van, melyek szintén gyógynövénykeverékeket tartalmaznak, és sokkal kevésbé kérdőjelezik meg a biztonságát, mint egy teakeveréknek.
A dióleveles kérdésre még mindig kíváncsi lennék, mert azt már kiderítettem, hogy a zöld dió, illetve dióburok több juglont tartalmaz, mint a levél, valamint hogy a juglon vízzel kevésbé, alkohollal viszont sokkal jobban kioldható.
Ezeket nem azért írom le, hogy mindenbe belekössek, hanem mert számomra is bizonytalanságot okoz.
Elbizonytalanít az általam fogyasztott termékek biztonságával kapcsolatban is, pl. cikóriakávé, gyógynövényes likőrök.
Pedig én valamennyi tudással is rendelkezem a témában. Tanultam gyógynövényeket, de nem gyógyszerész vonalon, hanem én a botanikus, illetve mezőgazdasági vonal miatt állok közel hozzá.
Bár tudom, hogy nem tudok mindent, és hogy sok mindenben tévedhetek is, mégis eddig azt hittem nagyrészt reálisan meg tudom ítélni, hogy mit és mikor szabad használnom. illetve, hogy bizonyos dolgokat jól tudom.
A szekeptikus írások viszont számomra arra jók, hogy elbizonytalanítsanak, hogy azt erősítsék bennem, hogy inkább ne foglalkozzak az általam annyira szeretett ökológiával, melyről annyit tanultam, annyit önképeztem magam, illetve eddig úgy éreztem ez az amihez legjobban értek.
Főleg ne környezeti neveléssel, de ha mégis foglalkozom vele, a gyógynövényekről, vagy az ehető növényekről egy túrán inkább ne ejtsek szót, mert ez csak a gyógyszerészek létjogosultsági területe, és amit én biztonságos tudásnak érzek az is lehet veszélyes, vagy megkérdőjelezhető.
Pedig az fontos dolog lenne tudni, hogy mi ehető meg, és mi mérgező a környezetben.
Egyébként számomra a gyógynövényes tudás azért is fontos, mert ha néha hosszabb-rövidebb ideig keleti országokban Pl. Romániában, Ukrajnában tartózkodok terepen, előfordulhat, hogy probléma esetén nem tudok rögtön orvosi segítséghez jutni, úgy érzem nem árt tudni, hogy mi hívható segítségül ilyen helyzetben. Mivel ez arra felé esetenként még egy faluban is előfordulhat, ezért a termesztett, ott általánosan használt gyógynövények ismerete is hasznos lehet.
Bár itthon is előfordult már velem, hogy azért kellett gyógynövényes tudáshoz fordulnom, mert egy kiránduláson problémám adódott, hétvége volt, és nem találtunk nyitva levő ügyeletes gyógyszertárt (nem volt nálunk, csak 3 féle gyógyszer, mely épp nem volt jó) , akkora problémám meg nem volt, hogy sürgősségi ellátást keljen igénybe venni.
Ezért sem árt tudni ilyen dolgokat. Könyvében Gyuri bácsi is leírja, hogy ezt pl. nem azért írja le, hogy használjuk, hanem mert véleménye szerint semmit nem szabad elfelejteni, ami hatásos lehet, hátha egyszer egy ilyen tudásra fog rászorulni.
Még egy két fontos idézetet leírok tőle, ami nem pontos lesz. Ami nekem azt mutatja, hogy számára fontos a gyógynövények meggondolt alkalmazása.
„ Véleményem szerint ha ésszerűen, mértékkel és odafigyeléssel fogyasztjuk, ami más gyógynövényekre is érvényes, nem lehet belőle baj. „ Ezt az orbáncfűre írja. Netről
Szemről: „Ha a szem már be van gyulladva, vagy árpa van rajta, menjenek el orvoshoz. Ha a kezeléshez elegendő a kamilla úgyis azt fogja ajánlani. A szem nem játék, mondta mindig nagymama is.” (Ez és a többi a már említett könyvből lesz.)
Vérehulló fecskefűről:
Erős Hatású gyógynövény, ezért nagyon óvatosan használják, lehetőleg orvosi felügyelet mellett. Ezt a növényt, mi úgy ismertük, hogy vérképző, vértisztító, és májregeneráló. A gyógynövényekkel foglalkozó könyvek szerint máj és epebántalmak ellenszere, gyomor és bélhurut ellen való szer.
Magában a vérehulló fecskefüvet senkinek sem ajánlom. Keverékekben és tinktúrában lehet alkalmazni, de mindenképp orvosi felügyelet mellett. A vérehulló fecskefű a mákcsalád tagja, és morfinszármazék (cheliomint-a morfinhoz hasonló hatású hatóanyag) van benne, ezért óvatosan kell használni.”
Lehet, hogy ennek az idézetnek nem minden szava pontos, de legalább óvatoságra inti az embereket, ettől a tényleg veszélyes gyógynövénytől. A morfinszármazék említése szerintem elég ilyessztő bárkinek.
Figyelemre méltó még, hogy leírja, mi az, amit ő a népi tudás alapján tanult róla, és mi az, ami a gyógynövényes könyvek szerint is megalapozott.
„Akinek a hóna alatt, vagy a mellében egy-egy tej, vagy izzadságmirigy begyullad a fent leírt módon megszüntetheti, de nőknél ezzel a tünettel is azonnal orvoshoz kell fordulni.”
Nyilván azért, mert rákot is jelezhet. Ez szerintem pont arra utal, hogy nem gondolja azt, hogy a rákot orvos nélkül kellene gyógyítani.
Még azt jegyzem meg, hogy bizonyos hibáját (fekete nadálytő belsőleges alkalmazása, amit egyébként max. 2 napig, vagy egy 20-ad részt tartalmazó keverékben tartott elfogadhatónak.) javította, miután figyelmeztették a növény használatának kockázatára.
Úgy gondolom, ez nem a sarlatánok jellemző tulajdonsága, illetve ha egy ember fejlődik, és a hibáit, (amiből van nagyobb is, de azért nem túl sok) kijavítja, akkor talán a hibák kijavítására a legfontosabb ösztönözni, és nem az ellenségeskedésre, illetve a szakadékok mélyítésére.