Oldal: 3 / 5

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2016.10.04. 09:43
Szerző: ghepard
Szilágyi András írta: Kutatások szerint a sportteljesítmény 35-40 éves kor után évtizedenként 10-15 százalékkal csökken, de ez sportágtól is függ: futásban, úszásban jobban csökken, mint dobásban és biciklizésben. Robert Marchand azért különleges, mert neki csak kb. 8 százalékkal csökkent évtizedenként a teljesítménye.
Nekem egész jó évem volt (még nincs vége), még így majd 5 év után sikerült ebben az évben hatalmasat fejlődni, javulni. Augusztusig 155 lépést tudtam lemenni egyetlen belégzéssel. Ez most hirtelen egy hónap alatt felment fokozatosan egész 184 lépésre, ami kb 19%-os javulás. Egyenlőre pontosan nem is tudom, hogy mi vitt fel ennyire, de kibogozom mit csináltam stb. Mindenesetre nagy erőt ad az embernek a továbbiakhoz. Ez a belső erő olyannyira nagy volt, hogy ezen a héten a gerellyel bal kézzel már túl is jutottam a 40 méteren - egész pontosan 40.35 méter sikerült (májusban dobtam 39.85 métert, ez volt az eddigi csúcsom ballal) - de úgy érzem, lehetett volna több is, lehet majd még lesz. A jobb is javult a múlt hónapokhoz képest (majd 1 métert), de nem nagyon kedvezett a szél egyik napon se a jobb kéznek és így elmaradtam kb 80 centivel a legjobbamtól. Nekem ez kb annyi, mintha megmásztam volna a Mount Everestet. Az idei javulásom az előző évekhez képest a gerelyben is igen magas, 5 év után igen magas, nagyon magas. Az alábbi táblázat ezt jól mutatja:

2012 2012 2013 2014 2015 2016
0 1 2 3 4 5
jobb 29.80 39.30 40.00 41.70 43.25 46.25 m
bal 19.90 32.20 35.20 36.40 37.30 40.35 m
bal/jobb 66.78 81.93 88.00 87.29 86.24 87.24 %
jobb trend 31.87 1.78 4.25 3.71 6.94 %
bal trend 61.81 9.32 3.41 2.47 8.18 %

Nem jól mutatja a gép, hiába rakok be több szóközt és az írásnál jól van, betéve csak egyet mutat, de talán kivehető. Ebből jól látszik, hogy a bal kéz a kezdeti 66%-ról (a jobb kézhez viszonyítva) feltornázta magát a kb 87%-ra 2 év leforgása alatt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy max 90% érhető el, több nem - hát nekem se sikerült eddig, pedig ugyanúgy és ugyanannyit gyakorlok mindkét kézzel - még a 90%-ot sem értem el. Igaz egy hétem belül már volt 92.7% is, de az nem mérvadó, hisz ilyenkor nagyon kedvez a szélirány az egyik kéznek a másiknak meg nem. Az utolsó két sor az azévi és az előző évi teljesítmény aránya, vagyis hogy hány %-al nagyobb. Na most, ha úgy vesszük akkor a bal kéz a majd 5 év alatt több mint 100%-ot javult (az utolsó és az első szám aránya), a jobb kéz meg kb 55%-ot - ez nem is olyan rossz. Remélem a csökkenés még odébb van......

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2016.10.25. 08:23
Szerző: ghepard
ghepard írta: Ez most hirtelen egy hónap alatt felment fokozatosan egész 184 lépésre, ami kb 19%-os javulás. Egyenlőre pontosan nem is tudom, hogy mi vitt fel ennyire, de kibogozom mit csináltam stb.
Nos ez már nem ér, ugyanis ma reggel sikerült 188 lépés egyetlen belégzéssel. Ez már elég közel van a 200 lépéshez, ami pár hónappal ezelőtt még teljesen lehetetlennek tűnt számomra. A hideg miatt gondoltam, hogy az idén már nem lehet elérni javulást, de ma hajnalban elég meleg volt és a levegő páratartalma is kedvező volt - de akkor is igencsak meglepett, persze kellemesen. Talán egyszer még elérhetem a 200 lépést is, ha nem az idén, akkor talán majd jövőre. Annak fényében, hogy átlagban egy 70 éves ember tüdőkapacitása, légcseréje stb csak kb 30%-a egy mondjuk 30 éves emberéhez képest - ez a javulás jó érzéssel tölt el. De az ember sose tudhatja, hogy mi fog történni....

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2016.10.27. 07:06
Szerző: ghepard
ghepard írta: Nos ez már nem ér, ugyanis ma reggel sikerült 188 lépés egyetlen belégzéssel.
Nos már ez sem ér, tegnap sikerült még több, igaz csak egyetlen lépéssel, tehát 189 lépés. Olyan 170-nél azt hittem meg lesz minimum 190, de nem jött össze. Tegnap még elég meleg volt hajnalban, ma azonban már csak 5 fok volt - s ez már nem engedi, hogy többet lehessen elérni. Csak egy kisérlet van minden reggel melóbamenet. Kiszállok a vonatból 5:20-kor, megyek olyan 150 métert, próbálok jó légzéstechnikát alkalmazni, hogy kihajtsam magamból a legtöbb mérget, salakanyagot és aztán feltöltsem magam oxigénnel. Sok részleten múlik.

Már van egy jó tippem, hogy miért ment ez fel augusztus óta az addigi maximumomról, ami 155 lépés volt, a mostani 189 lépésre. Ez röpke 2 hónap alatt kb 22%-os javulás - na ez brutális ebben a korban. Az egyik ok biztos az, hogy utoljára augusztus elején mentem focizni. Nehéz döntés volt, de meghoztam - 57 évig fociztam rendszeresen legalább egyszer egy héten. Csak szabi miatt, vagy meló miatti távollétek (jópárszor hetekig mentünk mérésekre messzire) volt egypár kihagyás. Most más miatt volt 2-3 hét kihagyás, de akkor eszembe jutottak a futás táblázatai - mondom az hosszú távon talán nem is jó. A focin meg rengeteget futok. A srácoknak nem győzök magyarázkodni, hogy miért hagytam abba, egyenlőre nem tudnak rászedni, hogy megint menjek.

Na most ez azért óriási meglepi, hogy mégis ennyire felment a legzéskapacitásom, meg a légcserém. Igaz futok azért minden gerelydobálás után (ezelőtt azt nem tettem) - de az egy kicsit más, mint a foci közben. Na meg nem 90 percet futkározok, hanem csak alig 3-4 percet, már ha megvan ennyi. Na ez azért így elég meglepi, ez nagyon gondolkodóba ejtő.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2016.12.02. 08:04
Szerző: ghepard
Majd minden a fejben dől el. Ezt én is próbálom kihasználni például a gerelynél. Egy más fórum-hsz linkjével próbálom is bemutatni egy ábra segítségével, mert ide talán direkt nem lehet betenni ábrát.

http://forum.index.hu/Article/viewArtic ... &t=9038710

A linken egy hsz-ra szóltam, amiben azt írta kb a topiktárs, hogy 80%-ban a fejben dőlnek el a dolgok (a többi genetika meg stb). Egy példát hozott fel, valami olyasmit, hogy egy iskolába ellátogattak a tudós bácsik és a kisgyereknek megmondták (mondjuk tudományos alapossággal), hogy milyenek lesznek, mikor felnőnek - és hogy ez be is vált, mert a kis gyerekek nagyon hiszékenyek, még a mesékben is hisznek. Talán nagyon elhitték, amit a tudós bácsik mondtak nekik és tartották is magukat e mellett.. Tényleg, ha az ember hisz a célban, amit maga elé tűzött - akkor meglehet olyan dolgokra is képes lehet, amiről régebben azt gondolta, hogy az kivitelezhetetlen. Nálam is ez a helyzet, 5 éve teljesen lehetetlennek nézett ki, hogy el tudjam valamikor érni a legjobbak teljesítményének a kétszeresét. Ma már nem is néz ki olyan lehetetlennek...

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2016.12.09. 06:49
Szerző: ghepard
Nos, az embert érik néha meglepetések. Egyre hidegebbek lettek és örültem, ha elértem a 160-163 lépést - azzal már nagyon meg voltam elégedve ezeken a nagyon hideg hajnalokon. Tényleg semmi se vetítette előre, hogy még ebben az évben megdönthetem azt a 189 lépést. Mostanában elég hidegek vannak, ma hajnalban is -3 fok volt (gyakorlatilag a hegyekben szállok ki a vonatból hajnali 5.20-kor) és mégis sikerült 192 lépés egyetlen belégzéssel. Pár napja próbáltam újszerűen feltölteni magam oxigénnel. Így még nem próbálkoztam, s láss csodát, másnap már felment 170 fölé, aztán a következő két napon (vagyis hajnalban, kb 5 óra 20 perckor) egyaránt 184 lépés sikerült. S ma hajnalban pedig az említett 192 lépés. Na ez borzasztó mentáslis erőt ad, még mindig lehet fejlődni, a 200 lépés elérése már egész közel van........

Mint már írtam, egyik oka az augusztus óta tartó folyamatos javulásomnak (addig 155 lépés volt a maximumom) ezen a téren az is lehet egyebek között, hogy abbahagytam a focit, legalábbis egyenlőre. A srácok nem tudnak rászedni, hogy újra menjek - minden héten próbálnak rászedni, többen is. Nem tudják elhinni, hogy csak úgy abbahagyom. 57 évig fociztam. El kezdtem azonban futni a gerelyezés után, de ez egészen más futás, mint a focin. Meg nem is kb 90 percet futkározok, hanem csak néhány percet, de azt egész másképp. Nagy meglepi számomra, hogy a sok futás elhagyása ellenére ennyire feljavult a légzésem, a tüdőm kapacitása, légcserém. A sok futás hosszútávon nem jó, ezt mutatják a világcsúcsok is, meg már olvastam erről egypár cikket is. Na ez volt nagyjából az ok, hogy most nem focizok. Saját magam akartam erről valahogy meggyőződni. De akkor is óriási meglepi ez számomra. Lehet most már semmi se fog tudni rászedni, hogy újból focizzak.

Ez a javulás augusztutól már (a nagy hidegek ellenére is) kb 24% - ami egész brutálisnak mondható ebben a korban....... A 200 lépés már szinte kézzel fogható közelségben van......

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2016.12.21. 09:16
Szerző: piciloo
ghepard írta: "Nos, az embert érik néha meglepetések. Egyre hidegebbek lettek és örültem, ha elértem a 160-163 lépést - azzal már nagyon meg voltam elégedve ezeken a nagyon hideg hajnalokon. Tényleg semmi se vetítette előre, hogy még ebben az évben megdönthetem azt a 189 lépést. Mostanában elég hidegek vannak, ma hajnalban is -3 fok volt (gyakorlatilag a hegyekben szállok ki a vonatból hajnali 5.20-kor) és mégis sikerült 192 lépés egyetlen belégzéssel. Pár napja próbáltam újszerűen feltölteni magam oxigénnel. Így még nem próbálkoztam, s láss csodát, másnap már felment 170 fölé, aztán a következő két napon (vagyis hajnalban, kb 5 óra 20 perckor) egyaránt 184 lépés sikerült. S ma hajnalban pedig az említett 192 lépés. Na ez borzasztó mentáslis erőt ad, még mindig lehet fejlődni, a 200 lépés elérése már egész közel van........


Mint már írtam, egyik oka az augusztus óta tartó folyamatos javulásomnak (addig 155 lépés volt a maximumom) ezen a téren az is lehet egyebek között, hogy abbahagytam a focit, legalábbis egyenlőre. A srácok nem tudnak rászedni, hogy újra menjek - minden héten próbálnak rászedni, többen is. Nem tudják elhinni, hogy csak úgy abbahagyom. 57 évig fociztam. El kezdtem azonban futni a gerelyezés után, de ez egészen más futás, mint a focin. Meg nem is kb 90 percet futkározok, hanem csak néhány percet, de azt egész másképp. Nagy meglepi számomra, hogy a sok futás elhagyása ellenére ennyire feljavult a légzésem, a tüdőm kapacitása, légcserém. A sok futás hosszútávon nem jó, ezt mutatják a világcsúcsok is, meg már olvastam erről egypár cikket is. Na ez volt nagyjából az ok, hogy most nem focizok. Saját magam akartam erről valahogy meggyőződni. De akkor is óriási meglepi ez számomra. Lehet most már semmi se fog tudni rászedni, hogy újból focizzak."

Ez a javulás augusztutól már (a nagy hidegek ellenére is) kb 24% - ami egész brutálisnak mondható ebben a korban....... A 200 lépés már szinte kézzel fogható közelségben van......

Azt mindig sejtettem, hogy az élsport meg a túlzott edzés egészségtelen. Régebben én is sokat sportoltam (nem versenyszerűen) ,túl izmos lettem nő létemre ,meg a jobb térdem már huszonéves koromban vesztett a 100% ból. Továbbá nagyon megnövelte az étvágyam.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2016.12.22. 11:44
Szerző: ghepard
piciloo írta: Azt mindig sejtettem, hogy az élsport meg a túlzott edzés egészségtelen. Régebben én is sokat sportoltam (nem versenyszerűen) ,túl izmos lettem nő létemre ,meg a jobb térdem már huszonéves koromban vesztett a 100% ból. Továbbá nagyon megnövelte az étvágyam.
Én már régen sejtettem, de azt is lehet mondani, hogy tudtam. Az élsport gyakorlatilag a test idő előtti kinyírása. Nagyon sokat sportoltam, de edzeni sose szerettem és senki se tudott rászedni. Most is sporrtolok, mozgok eleget - de azt igyekszem a leggazdaságossabban véghezvinni. S így gyakorlatilag fordítva állok hozzá a jobb teljesítmény eléréséhez, mint azt az élsporolókkal teszik. Amolyan böjtösen eszek, iszok, böjtösen lélegzek és a kemény edzés is csak amolyan böjtös (csak 50-70 mp naponta). Tehát igyekszem el lenni kevesebb kajából (munkanapokkor 3-szor eszek, szabadnapokkor meg csak kétszer - s a felkelés után jó darabig nem is esszek iszok - de mozgok és edzek ezt azt), kevesebb levegőből (tehát ehhez szoktatom a testemet, hogy hatásosabban csinálja), s a megerőltető mozgást is ennek megfelelően igyekszem a leghatásosabban kivitelezni - s azt is lassú vagy éppenséggel semilyen légzés mellett (vagyis visszatartom a levegőt). Eddigi adataim azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel el fogom tudni érni az országos csúcs kétszeresét gerellyel - mégpedig úgy, hogy nem is fogok nekifutni. Ez hosszú folyamat lesz, de állok elébe - persze biztosat soha se lehet tudni. Pedig a gerelyhajítás nagy erőt, még nagyobb gyorsaságot és rugalmasságot és nem utolsó sorban ügyességet is kíván a testtől - s persze fejben is rendben kell lenni, mert nagyon nem mindegy, hogy repül a gerely.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.01.03. 12:37
Szerző: ghepard
Újra itt az új év, új ciklus, mintegy új kezdés stb. Lassan majd felébred a természet is és az ember is idővel nagyobb erőre kaphat. Én is megpróbálom ezt kivitelezni ebben az évben is. Annak ellenére, hogy nagyon rosszak voltak a körülmények, rögtön az első hétvégén sikerült többet dobnom mindkét kézzel, mint a tavalyi januári legjobb, igaz csak 20-30 centivel (de még mindig van 4 hétvégém), de már ez is hatalmas mentális lökést ad a továbbiakhoz.

Egyre reálisabb, hogy el lehet érni a szlovák országos csúcs kétszeresét, kb 80 éves korban. Az akkori csúcs 16 méter és azt már 400 grammos gerellyel vitték véghez. Én 600 grammossal dobálgatok. Ötven évig 800, 50-59 év között 700, 60-69 év között 600, majd 70-79-es években 500 grammos, és 80 évtől az említett 400 grammossal dobálgatnak. A 600 grammos ugyebár a másfélszerese súlyban a 400 grammosnak és sokkal messzebbre lehet vele eldobni. A táblázatokból úgy kb 4 méterrel 32 méternél. Tehát nekem elég 28 métert dobnom a 600 grammossal 80 évesen. Most 46.25 a maximumom, tehát 15 év alatt kb 18 métert csökkenhet a teljesítményem és meg is van. Ez évente 120 centi kb, ami 2.59% évente, tehát majd 26% évtizedenként – ami messze a várható csökkenés felett van. Tehát simán elérhető még az átlagembernek is.

De úgy néz ki, hogy simán elérhető az országos csúcs 3-szorosa is, persze ezt már csak kb 90 évesen érhetném el. A magyar csúcs ugyanis 6.56 méter (szlovákot már nem is vezetnek és a cseh is kb ennyi), a háromszorosa tehát kb 19.80. Három métert simán le lehet venni a 400 gr gerely miatt - nos így a 25 év alatt így kb 29.50 métert csökkenhetne a teljesítményem és simán meg volna - egy év alatt 118 centit. Ez még mindig 2.55% csökkenés évetne, tehát kb 25% évtizedenként, ami szintén simán tartható még az átlagembernek is.

S ha az ember megéli a 100 évet, akkor talán a világcsúcs kétszerese se olyan lehetetlen feladat. A világcsúcs itt 12.48 méter – a duplája tehát 25 méter s kb 21.50 métert kellene tudnom 100 évesen a 600gr gerellyel. Ez a 35 év alatt 24.70 méter csökkenést jelent (évente 71 centit), ami 1.53% csökkenés évente, tehát kb 15% évtizedenként - s ez még mindig bőven a várható csökkenés felett van. Dobásoknál kisebb a várható csökkenés, mint mondjuk futásnál stb. Ráadásul én helyből dobálgatok, ami szintén plusz pont, hisz ez nem terheli le annyira a testet és így tovább lehet képes magas teljesítményre – így végül sokkal többre leszek képes, mint mások nekifutással. Legalábbis ez a terv.

Papíron tehát tök egyszerű, de hogy mi lesz azt nem tudom. Millió dolog történhet, ami miatt nem sikerülhet, már akár holnap is felfordulhatok – az ember sose tudhatja. Mindenesetre megpróbálok még az idén is javulni, ami csak tovább növelné az esélyt, mert akkor a csökkenés még nagyobb lehetne és így könnyebben teljesíthető. S mekkorák lesznek majd az éves csökkenéseim – na az is a fellegekben van. Igyekszem majd minél kisebbet elérni, de egyenlőre azon agyalok, hogy ebben az évben hogyan lehetne többet dobni a 46.25 méternél. Csak úgy megjegyzem, hogy most az 55 centis csökkenés mutatna 150 évre, ami most 12%-os csökkenést jelentene évtizedekként - ami szintén elérhetőnek néz ki a dobásoknál...

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.01.07. 09:18
Szerző: piciloo
ghepard írta: Újra itt az új év, új ciklus, mintegy új kezdés stb. Lassan majd felébred a természet is és az ember is idővel nagyobb erőre kaphat. Én is megpróbálom ezt kivitelezni ebben az évben is. Annak ellenére, hogy nagyon rosszak voltak a körülmények, rögtön az első hétvégén sikerült többet dobnom mindkét kézzel, mint a tavalyi januári legjobb, igaz csak 20-30 centivel (de még mindig van 4 hétvégém), de már ez is hatalmas mentális lökést ad a továbbiakhoz.

Egyre reálisabb, hogy el lehet érni a szlovák országos csúcs kétszeresét, kb 80 éves korban. Az akkori csúcs 16 méter és azt már 400 grammos gerellyel vitték véghez. Én 600 grammossal dobálgatok. Ötven évig 800, 50-59 év között 700, 60-69 év között 600, majd 70-79-es években 500 grammos, és 80 évtől az említett 400 grammossal dobálgatnak. A 600 grammos ugyebár a másfélszerese súlyban a 400 grammosnak és sokkal messzebbre lehet vele eldobni. A táblázatokból úgy kb 4 méterrel 32 méternél. Tehát nekem elég 28 métert dobnom a 600 grammossal 80 évesen. Most 46.25 a maximumom, tehát 15 év alatt kb 18 métert csökkenhet a teljesítményem és meg is van. Ez évente 120 centi kb, ami 2.59% évente, tehát majd 26% évtizedenként – ami messze a várható csökkenés felett van. Tehát simán elérhető még az átlagembernek is.

De úgy néz ki, hogy simán elérhető az országos csúcs 3-szorosa is, persze ezt már csak kb 90 évesen érhetném el. A magyar csúcs ugyanis 6.56 méter (szlovákot már nem is vezetnek és a cseh is kb ennyi), a háromszorosa tehát kb 19.80. Három métert simán le lehet venni a 400 gr gerely miatt - nos így a 25 év alatt így kb 29.50 métert csökkenhetne a teljesítményem és simán meg volna - egy év alatt 118 centit. Ez még mindig 2.55% csökkenés évetne, tehát kb 25% évtizedenként, ami szintén simán tartható még az átlagembernek is.

S ha az ember megéli a 100 évet, akkor talán a világcsúcs kétszerese se olyan lehetetlen feladat. A világcsúcs itt 12.48 méter – a duplája tehát 25 méter s kb 21.50 métert kellene tudnom 100 évesen a 600gr gerellyel. Ez a 35 év alatt 24.70 méter csökkenést jelent (évente 71 centit), ami 1.53% csökkenés évente, tehát kb 15% évtizedenként - s ez még mindig bőven a várható csökkenés felett van. Dobásoknál kisebb a várható csökkenés, mint mondjuk futásnál stb. Ráadásul én helyből dobálgatok, ami szintén plusz pont, hisz ez nem terheli le annyira a testet és így tovább lehet képes magas teljesítményre – így végül sokkal többre leszek képes, mint mások nekifutással. Legalábbis ez a terv.

Papíron tehát tök egyszerű, de hogy mi lesz azt nem tudom. Millió dolog történhet, ami miatt nem sikerülhet, már akár holnap is felfordulhatok – az ember sose tudhatja. Mindenesetre megpróbálok még az idén is javulni, ami csak tovább növelné az esélyt, mert akkor a csökkenés még nagyobb lehetne és így könnyebben teljesíthető. S mekkorák lesznek majd az éves csökkenéseim – na az is a fellegekben van. Igyekszem majd minél kisebbet elérni, de egyenlőre azon agyalok, hogy ebben az évben hogyan lehetne többet dobni a 46.25 méternél. Csak úgy megjegyzem, hogy most az 55 centis csökkenés mutatna 150 évre, ami most 12%-os csökkenést jelentene évtizedekként - ami szintén elérhetőnek néz ki a dobásoknál...
Te aztán lassú víz partot mos típus vagy :) Jó dobálást !

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.01.09. 08:55
Szerző: ghepard
piciloo írta: Te aztán lassú víz partot mos típus vagy :) Jó dobálást !
Köszi szépen, igyekszem majd. Jelenleg nagyon élvezem a dobásokat is, a kintlétet, a természetet, a mozgást - és úgy az életet, ahogy van.

Valahogy úgy, ahogy írod, szerintem máshogy nem is menne igen. Lassan kell menni, de kitartóan, akkor sokáig mehetsz és így végül messzebbre is. Van olyan mondás is, hogy lassan jársz tovább érsz. S mindezt úgy kellene elérni, hogy ne csökkenjen drasztikusan az ember ereje, rugalmassága, gyorsasága. Mert mondjuk a gerely egész biztos nem fog messzebbre repülni, ha kisebb sebességgel hagyja el az ember kezét. Ebben már van több éves tapasztalatom – ezt egész máshogy érem el, mint az élsportolók teszik. Így a ráfordított energia töredékével tudom ugyanazt elérni, még az is lehet, hogy ez idővel sokkal többet fog érni.

A második hétvége nagyszerű volt, el se hiszem. Kettő, a dobást befolyásoló tényező, jobbra fordult - a szél és a szárazság. De egy harmadik meg nagyon leromlott - drasztikus hidegek lettek. Pénteken mínusz 9 fokot mutatott a kinti hőmérő, mikor indultam dobálni kb 11 órakor – a szél miatt ezt az ember olyan kb mínusz 16 foknak is érezheti, vagy annál is hidegebbnek. A szél aránylag erős volt, de az iránya nem is volt olyan kedvező – de a nagy hideg miatt óriási meglepi volt, hogy sikerült 205 centivel többet dobnom a jobb kézzel (ballal 145 centit), mint tavaly januárban – tehát sikerült 45.35 métert dobnom jobbal. Úgy láttam, hogy volt 2 kisérletem kb 46 méter körül, de a gerely elpattant a nagyon kemény füves-gazos talajtól és így nem tudom pontosan, hogy mennyi lett volna. Nagy kihívás volt, hogy melegen tartsam magam a lenge öltözékben kb 1 teljes órán át, míg ledobom a megszokott adagomat (20 kisérlet jobbal és 20 kisérlet ballal visszafelé) – közben meg csak ugyanúgy lassan menjek a gerelyért (és visszafelé dobjak a másik kézzel), mint szokásom. Vannak erre hang, légzéses meg vibrációs technikáim – így nem vesztek gyakorlatilag energiát mondjuk a futáshoz visoznyítva, meg mindenféle más megterhelőbb melegítő mozgáshoz viszonyítva. No meg maga a dobás is azért felmelegít - annak ellenére, hogy csak kb 0.7-0.8 mp-t vesz igénybe. De a nagy szél miatt ez most nem lett volna elég. Tegnap a kinti hőmérő majdnem mínusz 12-t mutatott, de csak kicsi szél fújt – szabályosan melegnek éreztem a pénteki nagyon szeles mínusz 9 fok mellett.

Ez a 205 centis javulás januárban egészen pontosan 4.79%-s javulás a tavalyihoz képest – ami megintcsak igen magas. Ezt már igazán nem vártam, hiszen tavaly valami brutálisat javultam – ani 3 évre előre is bőven elegendő lett volna. De tudom kb, hogy miért és ez a két gyakorlat (is) még mindig vihet előbbre. Ezeket 2015 októberében találtam ki és azóta el is végzem őket minden nap. Az egyiket olyan 8-9 ismétléssel a másikat csak 4-5 ismétléssel. A számok nem csalnak, de néha nehéz még azoknak is hinni. Most ez a januári 45.35 egész reálisan előrevetíti, hogy jobb széliránynál és kb 30 fokkal melegebb levegőben, száraz talajon – túlszárnyaljam azt a bizonyos tavalyi 46.25 métert. Mert eddig az évi legjobb 290, 220, 265 és 290 centivel volt jobb a januári legjobbtól. Így azért reálisan remélhetem, hogy az év folyamán legalább 1 métert rá tudok tenni erre a januári teljesítményre. Hát ezt majd meglátjuk....

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.01.16. 11:06
Szerző: ghepard
Mivel én magamat a világ 3 leglustább embere közé sorolom, minél kevesebb ráfordított energiával, idővel, kemény edzéssel – próbálom magas szinten tartani a teljesítményemet, erőnlétemet és így talán az egészségemet is. Hogy mennyi is ez pontosan? Már említettem, hogy minden nap a kemény fizikai edzésem kb 1 percig tart. Erre rájön a hétvégi gerelyhajítás. Az évben 52 hét van, így 104 nap a hétvégék (szombat, vasárnap), erre jön még a 30 nap szabim és olyan kb 10 nap állami ünnep – de mondjuk ezen napok közül olyan kb 10-szer nem megyek dobálni. Tehát marad a 134 nap. Egy nap huszat dobok ballal és huszat jobb kézzel – ez tehát 40 dobás egy napon, ami kb fél percet vesz igénybe (már maga a dobás, mert a többi csak relax), mivel egy dobás kb 0.7-0.8 mp ideig tart csak. Ez évemte csak kb 70 perc, ehhez jön a napi 1 perc kemény edzés – ami 70+365=435 perc. Tehát nagyjából 6 és negyed óra – ami nem valami sok. Néha ennyit edzenek az élsportolók hetente, vagy itt ott akár egyetlen nap alatt is!

Tehát úgy is mondhatom, hogy kb 4 év alatt a tiszta kemény fizikai terhelésem eléri az egy napot, vagyis 24 órát. Ez eddig működik, meglátjuk, hogy fog e továbbra is. Nem mondom, kell a kemény edzés is, anélkül nem erősödnék – de lehet elég az az 1-2 perc is naponta, nagyon fontos az is, hogy hogyan éli meg az ember azt a további 1438 percét a napnak. Ez a kb 1438 perc nálam olyan relaxos felfogásban telik (az alvás is az, a melót is annak próbálom felfogni, persze párszor nem sikerülhet) - élvezni kellene az élet minden percét - mert sose tudhatjuk előre, hogy melyik lesz az utolsó. Minden ami szép és jó – az lassan növekszik. Van olyan mondás is, hogy nem az a boldog, akinek a legtöbb van – hanem az, akinek a legkevesebb elég. Talán igaz lehet.....

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.01.31. 10:04
Szerző: ghepard
Az utolsó januári hétvégén is fújt egy kis szél és az iránya most a bal kéznek kedvezett, s továbbra is száraz volt ott a talaj, ahol dobálgatok. Így sikerülhetett a bal kézzel is nagyon nagyot dobni a tavalyi januárihoz képest, kereken 2 méterrel. Ez pedig 5.34%-os javulást jelent bal kézzel - ami megintcsak igen magas javulás. A jobb kézzel már az említett 205 centis javulás 4.79%-os javulás a tavalyihoz képest. Ezeket azt hiszem jövőre nagyon nehéz lesz überelni januárban, mert most tényleg kedvezőek voltak a körülmények, csak a borzasztó hideg volt rossz körülmény.

Most jön a február, meglátjuk mi lesz - ha esik majd csapadék (nálunk eső lesz azt hiszem), akkor már nehezebb lesz a dolog. A csúszós, füves, vizes talaj nagyon rontja a lehetőségeket. Ha netán az idén hozom legalább a tavalyi legjobbamat, akkor már egy évvel közelebb fog mutatni a várható év a 150-hez. Ha netán még ráteszek mondjuk 80 centit, akkor már kb 2 évvel lenne közelebb.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.02.13. 09:55
Szerző: ghepard
A múlt hétvégén arról szólt a dobálás, hogy ne sérüljek meg. Nagyon rossz volt dobálgatni, mert esett a hó s aztán eső is és így minden sáros, csúszós volt. Ezen a hétvégén már megint száraz volt minden ott és aránylag kemény, mert megint jól fagyott az éjjel. S így már sikerült bal kézzel 2.90 %-al többet dobni, mint tavaly februárban és a jobb kézzel is többet, de csak 0.69%-al. Tehát még mindig javulásra mutatnak az adatok, persze van még 2 hétvége februárban, talán az egyikben jobb lesz a szélirány a jobb kéznek is - már ha egyáltalán fog fújni. Majd meglátjuk.

Karácsony a szeretet és a béke ünnepe - de nekem akkor volt egy elég meleg helyzetem. De besegített a hangom. Már reggel mentem hajigálni gerellyel a szokásos utamon, már a város szélén voltam és csak kb 150 méter volt a földi útig, mikor észrevettem, hogy két nagy kutya van az útmenti gazban. Az egyik farkaskutya volt, a másik meg nem tudom miféle, de olyan harci kutyának nézett ki. Hatalmas állkapocs, villogó, szinte gyilkos szemek. A farkaskutya már azt hiszem nagyon öreg lehetett. Már sokszor találkoztam kint elhagyott, kóborgó kutyákkal, szomorú és néha veszélyes látvány, élmény volt. De ilyen harci kutyával még nem kellett szembe néznem védtelenül. Ember sehol, a farkaskutya csak úgy lassan hömpölygött és lassan elmentem mellette, de az a másik nézett rám nagyon mérgesen, próbáltam mosolyogni, nyugtatni, de erre még jobban kezdett ugatni és nagyon csúnyán nézett. Mondom baszki, ez meg fog támadni. Már amúgy is lassan mentem a bicajon, de most megálltam, megfordultam. Próbáltam a legmagasabbnak tünni, fel tettem a kezeimet, még a gerelyt is a magasba emeltem - de nem hatódott meg, nem ijedt meg, beszéltem is hozzá, integettem is, hogy menjen el. Erre eddig az összes kutyus elfutott (már amelyiket barátságtalannak itéltem meg, sokukkal azonban el tudtam még szórakozni is), de ez nem. Na akkor nincs más, kitámasztottam a bicajt és két kézzel fogtam a gerelyt, hogyha támad, akkor tudjak szúrni vele, vagy a lábammal erősen rúgni. Ahogy így farkaszemet néztünk, gondolkodtam - nem akartam bántani, szeretem az állatokat, de azt se akartam, hogy megharapjom és sérülést okozzon nekem, vagy kövessenek, hisz még 4 km volt előttem a helyemig, ahol dobálgatok. Aztán eszembe jutott, hogy tudok kiadni bizonyos torokhangokat. Na azok nagyon ilyesztő hangok. Ezeket nem a hangszálak adják ki, mert a hangszálakkal hogy legfejjebb kb 90Hz-es hangot tudnak kiadni a férfiak, nők meg 100 alatt nem is tudnak. Azok a torokhangok csak valami 20-80 Hz-sek lehetnek. Tényleg félelmetesen, borzalmasan hangzanak, tudom nagyon hangosan is kiadni. Na ráhangoltam magam egy ilyenre, olyan mélyebbre - na megelégedéssel láttam, hogy a kutya nyomban elhallgatott, de a még nagyobb meglepetés az volt, hogy nyomban meg is fordul és szinte vágtázva futott el tőlem, a farkaskutya meg utána. Azt hiszem valamit megérthetett abból a hangból - lehet alapból nem tudnak mit kezdeni az ilyen mély torokhangokkal.

Hú ez meleg helyzet volt, én megúsztam. De alig egy hétre rá a kolléganőm újságolta, hogy a falujuk mellett széttéptek egy embert a kint kóborgó farkaskutyák. Fiatal gyerek volt még (valami 28 éves) a felesége terhes volt, nyolcadik hónapban - borzasztó lehet neki így elveszteni a férjét.

Nehéz az élet, millió dolog történhet. Azóta párszor megállok szombat vasárnap az üzemek előtt, ahol tanított kutyák őrzik az épületet és nagyon ugatnak rám, ha például futok stb. Próbálom őket elcsitítani így meg úgy – azok a torokhangok igencsak hatnak, még akkor is, mikor a felemelt kéz (hogy magasabbnak látszon az ember) már nem segít. Persze sose lehet tudni, volt már hogy 4-5 kutyával kellett szembenéznem.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.01. 10:59
Szerző: ghepard
Vége a februárnak és nem voltak valami jó körülmények, így végül csak 1.38%-al tudtam többet, mint tavaly februárban. Ez jóval kisebb (125 centivel), mint most januárban sikerült, akkor az egyik héten elég jók voltak a szél és talajviszonyok . Most jön a március, na az már nehezebb dió, mert tavaly is elég nagy dobások sikerültek mindkét kézzel. Meglátjuk, remélem szerencsésebbek lesznek a körülmények, na meg melegebbek is lesznek. Eddig az idén is nagyszerű a javulás, már a fél %-os javulással is nagyon meg lennék elégedve.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.01. 20:36
Szerző: Haibane
ez a topic valami unalmas naplóvá változott, érdekel ez bárkit is?

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.02. 06:42
Szerző: ghepard
Haibane írta:ez a topic valami unalmas naplóvá változott, érdekel ez bárkit is?
Érdekes ember vagy. Kényszerít rá valaki, hogy megnézd, vagy olvasd a topikot? Azt hiszem nem. Ettől még van unalmasabb is, mégpedig az, hogy nincs semmi hsz éveken keresztül. Van valami ötleted inkább, hogy hogyan lehetne?

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.14. 02:12
Szerző: kusulj
Van néhány áltudományos lózung amivel foglalkozni kellene, például az, hogy "nem érdemes vitamint és ásványi anyagot szedni, mert attól csak drága lesz a vizeletünk....." aminél nagyobb baromságot az elmúlt 10 ezer évben aligha ejtett ki bármelyik kuruzsló a száján...


Hogy csak a saját példámat mondjam el:

Savtúltengésem volt (igen, csak volt). A sav miatt éjjel aludni sem tudtam, folyton a savamtól fuldokolva ébredtem. Akkor 130 kiló voltam és képtelen voltam fogyni. Ezért némi gyomortükrözéses kínzás után (ugyanis orrsövény ferdülésem van illetve a baloldali orrsövényem majdnem teljesen összemeszesedett, összenőtt, emiatt a vizsgálat felért egy fuldoklásos halálközeli élménnyel), felírtak nekem savlekötőt. Nos valamennyire helyrejött, de nem teljesen. Ezenkívül elég erős fájdalom csillapítót szedtem a gerinc, és nyaki gerinc problémáim miatt. Valamint a köszvény, az extrém magas vérzsír miatt. Ráadásul gyakorlatilag cukorbetegnek számítottam (igen múlt időben), mivel a terheléses vércukor vizsgálatoknál az eredmény így nézett ki: éhgyomri első vételnél 5,8-6,2 között, 120 perc után 6.5-7,1 között.

Ezután pár évvel kirúgtak rokkantságiból. Szenvedtem, nem is keveset. ráadásul magas vérnyomásom is lett, először sima Coverex, majd forte. Így nagyjából tartottam a 145-150/90-100 közötti értéket. A gyógyszereknek köszönhetően 162 kilóra híztam, menni is alig tudtam, nemhogy bármiféle munkát végezni. A sok gyógyszertől még gondolkodni is alig tudtam, a szellemi teljesítőképességem a nulla közelében tendált. A közmunkában kis híján kinyiffantam, mert a szívem úgy dübörgött és kalimpált 1 óra munka után, hogy öntudatlanul fetrengtem a fűben, a többiek meg röhögtek, mert meg voltak győződve róla, hogy szimulálok.

Ekkor olvastam a kolloid ásványi anyagok és vitaminok hatásáról. Például arról, hogy a kálcium rendszeres szedése helyrehozza vérnyomást, akár túl alacsony akár túl magas. Hogy mese, hogy a kálcium szedésétől lesz a vesekő. Valójában épp ellenkezőleg. A kálcium hiány miatt, a szervezet elkezdi lebontani a csontokat, hiszen nincs miből építenie, erősítenie őket és az így a vérbe került kálcium az, ami felhalmozódik a vesékben. Ugyanezért magas a kálcium szintje a vizeletben, egyes csontritkulásos betegeknek és persze ezért megvonják tőlük a kálciumot, minek következtében gyógyszerekre szorulnak, majd tolószékben végzik.

Szóval visszatérve hozzám ez volt a helyzet. Eldobtam a gyógyszereimet kivéve a vérnyomás csökkentőt. Szedtem az ásványi anyagokat és a vitaminokat. Eleinte iszonyatos volt a szenvedés. A sav szanaszéjjel mart. Éjjelenként fél órákat aludtam. Néha már fel akartam adni. Aztán kb 6 hónap elteltével, normalizálódott a savam. Csak akkor folyt fel éjjel, ha telezabáltam magam hússal, tojással, vagy hasonlóval. De ez egyre ritkábban történt meg, ugyanis egyre jobban tudtam olvasni a testem jeleiben. Már tudtam mikor mondja, hogy ez jó, mikor azt hogy ez rossz. Minél egészségesebben étkeztem, annál egyértelműbben jelzett a szervezetem. Zöldségek, tészta, kéthetente egy kis hús mindig zöldségkörettel. Kolloid ásványok és vitaminok, plusz kálcium külön.

1 év alatt jutottam el oda, hogy most 112 kiló vagyok folyamatosan fogyok, nincs szükségem savlekötőre. 1 hónapja raktam le a vérnyomás csökkentőt, a vérnyomásom egyszer sem volt 135/85 fölött. Igen ez volt a legmagasabb érték. A cukrom? 120 perces terheléses vizsgálat legutóbbi 3 eredménye, amit mellesleg a belgyógyászom el sem akart hinni.... éhgyomri/120 perc: 4,8/3,9; 5,1/4,0; 4,9/3,1.


Ennyit az áltudományokról. Az összes orvosom azt mondta, mikor ebbe belevágtam, hogy meg fogok betegedni. Meghalok. A magas vérnyomás tönkre fogja tenni a vesémet, mert a kálcium szart sem ér. Ráadásul vesekövem lesz a kálciumtól. Az ásványi anyagok túl fogják terhelni a szervezetemet és vérem tele lesz ezekkel és mindenféle betegségeket fogok kapni tőlük. Ehhez képest 20 éve nem voltam ilyen egészséges! Elgondolkodtam vajon az efféle orvosi áltudományos ijesztgetéseknek milyen kutatási, klinika tesztelési alapjai vannak? Elég sokáig keresgéltem de semmit sem találtam, csak feltételezéseket, ex katedra kijelentéseket, amiket semmi sem támasztott alá. Örülök, hogy ebbe belevágtam!

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.14. 08:16
Szerző: ghepard
kusulj írta:Van néhány......
Először is nagy gratula, amit elértél. Így talán sokkal nagyobb az esélyed, hogy jóval tovább élj, mint mondjuk 165 kilósan.

Én mindenesetre nem szedek calcium tablettákat, meg vitaminkészítmények stb. Elég a friss nyers gyümölcs meg zöldség, egypár sajt, meg hús, főleg halak. Meg amúgy mindent eszek, ami jön – de ezek minden nap legyenek.

Nem semmi, hogy volt merszed elhagyni az orvosok által felírt bogyókat – pedig azok hogy tudományosan kikisérletezett hatásos szerek. A jó kérdés az, hogy pontosan mit ér el az ember, ha állandóan szedi?

Nagyon klassz, hogy most már figyeled a tested jelzéseid és tudod, hogy jelez és reagálsz rá.
Nem olyan egyszerű az, hogy szedsz valamit, vagy éppenséggel nem szedsz ezt azt, akkor már minden OK lesz. Ahhoz talán több kell. Ha leraksz az asztalra minden összetevőt, ami egy könyvhöz kell – ahhoz sokkal több kell, hogy azokból az asztalon lévő anyagokból kialakuljon mondjuk egy Encyklopedia Britannica.

És mondjuk az a calcuim, amit tabletta formájában beszedsz – az nem jut a véráramba? Az hogy szívódik fel?

Még egyszer nagy gratula, hogy ebbe belevágtál. Sok sikert a továbbiakhoz.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.14. 10:35
Szerző: Szilágyi András
kusulj írta: Ehhez képest 20 éve nem voltam ilyen egészséges!
Memóriáddal is minden rendben? Csak mert ugyanezt a hozzászólást már megtetted pár napja egy másik topikban.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.14. 13:45
Szerző: ghepard
Szilágyi András írta:
kusulj írta: Ehhez képest 20 éve nem voltam ilyen egészséges!
Memóriáddal is minden rendben? Csak mert ugyanezt a hozzászólást már megtetted pár napja egy másik topikban.
Hát szerintem mondjuk nem lehet nagy baj, hisz emlékezett rá, hogy ezt valahova már írta és így, hogy ide is betette, megtakarította az írást :)

De szerintem a neheze csak most jön számára, ezt az aránylag jó állapotot megtartani huzamosabb ideig - na az talán már keményebb dió lesz. 160 kiló feletti súlyt cipelni jó darabig, az nyomokat hagyott a csontokban is gondolom, meg máshol is. De én drukkolok Neki, ha kitartó lesz, akkor sikerülhet....

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.22. 09:55
Szerző: ghepard
Hosszú idő után keresgéltem egy kicsit és találtam kutatási anyagot (magyarul) a vibráció emberre gyakorolt hatásáról. Teljesítménynövelő, egészségmegőrző stb. Érdekes írások. Persze itt speciális rezgőgépet alkalmaznak, az meg nem ugyanaz, amit az ember sajátkezűleg tud elérni. Én ismán tudom hozni azokat a frekiket (1-90 Hz között is), kis kilengésekkel, még 4mm alatt is simán, akár olyan kicsit is, hogy nem is látszik szinte. A szakdolgozatban írja, hogy a hosszabb alkalmazás már nem növelte, vagy még csökkentette a teljesítményt. Ez csak részben igaz szerintem, ugyanis másképp is lehet azt csinálni, hogy ne legyen csökkenés a hosszabb ciklusoktól se. Régen azt nem tudtam és ráfizettem én is, de aztán rájöttem, hogy hogyan lehet úgy csinálni, hogy a hosszabb alkalmazás, hatás után se legyen romlás, csökkenés stb. Sok még a teendő, de azért már kezd alakulni, úgy látszik már sok helyen végeznek ilyenirányú kutatásokat.....

Az első linkbeli szakdolgozatban említi azt is, hogy a hormonháztartás is jelentősen megváltozott, például egyik rezgősorozat után a növekedési hormon szintje 460 százalékkal megemelkedett. Na ez azért nem semmi...........

Itt a két link (pár oldalas olvasmányok):

http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/v ... e-mpdf.pdf

http://www.bodycoach.hu/media/Vibracio.pdf

A légzésben és a vibrációban óriási lehetőségek vannak, csak valahogy ki kellene használnunk, én igyekszem....

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.22. 15:21
Szerző: TranszfettiAcid
Egy kicsit kiakadtam, bár most nem a "kedves naplóm" kezdetű/típusú bejegyzés volt, amit Haibane hozzászóló már jogosan egyszer megemlített.

"Freki". Saját magának. 1-90 Hz csodálatos. Nem is mernék kételkedni, hiszen akár gyorsabb, mint a váltóáram, tehát biztos igaz.
A disszertációban nem a résztvevők rezgették magukat, hanem egy külső "rezgető" - de ettől is tekintsünk el, eddig is elég sok hangzatos, nem életszerű valamint rossz szóhasználatot olvashattunk. (Apropo, van akinek a "Flabelos" ismerősen hangzik?)
Az lesz az igazi, ha valaki nem olyan gyorsan rezeg, hogy az már nem is látszik, sőt szinte állásnak felel meg, hanem fordítva. Mondjuk korral ez el is jön elég sokaknál - de ez egy más téma.
Megaztán képzeljük el, hogy megemelkedik a növekedési hormon 460%-kal, azokban, aki rezgetőt használnak. Csupa akromegáliás felnőttünk lesz! DE ez egy lehetőség a túlsúly ellen! Akinek nem a súlyával, hanem a magasságával van gondja, az rezgesse/rázza meg magát. Csodálatops BMI változásoknak lesz tanuja. Emelkedik a tesztoszteron szint is - ez jó nőknek? És férfiaknak?

Tényéleg sok még a teendő, tanulandó, de ezen a fotelfilozofálgatás és a rossz következtetések tömkelege, a félreértelmezések, kijelentések, stb. végtelen sora nem segít. Nekem. Aki csinálja, az biztos élvezi, hiszen hatalmas igaszságok tanuja lehet pillanatok alatt. Rengeteg önmegfigyelés, téves következtetés, magyarázat. De ennek mi a köze ahhoz, hogy élhetünk-e 150 évig? Az, hogy a helybengerelyhajítást bármilyen korban elkezdve folyamatosan edzésben tartva lehet fokozni? Ezt edzésnek és teljesítménynövelésnek nevezik. Ez létező dolog, mi ebben a "csoda"?

Nem lehet, hogy arról van szó, hogy a helybengerely meghosszabbíthatja a telomereket? Én egyszer megpróbáltam hosszabbítani, nyújtani, és éreztem, hogy az egyik egyik kicsit hosszab lett mondjuk a TLC gyakorlatok végére :-) - na jó, ez így nem igaz -

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.23. 06:59
Szerző: ghepard
TranszfettiAcid írta:Egy kicsit kiakadtam, bár most nem a "kedves naplóm" kezdetű/típusú bejegyzés volt, amit Haibane hozzászóló már jogosan egyszer megemlített...........
Hát gondolom, ki tudsz akadni sok mindenen, én inkább igyekszem nem kiakadni.
A 90Hz nem is olyan sok, 2000 felett is simán megy, még Neked is. 100 alatt viszont már nehezebb. Ha olvastad, akkor világos, hogy egy külső gép rezegtette a sportolókat és más embereket – s ezt meg is említettem. Azt a gyakortlatilag nem látható rezgést, vibrációt azért még érezni lehet.

Mindenesetre ez nem csoda, csodák nincsenek. Csak úgy néz ki, hogy egyszerűbben el lehet érni bizonyos dolgokat – nemcsak a teljesítmény növelését. Hogy mi köze az élhetünk-e 150 évig-hez – talán segít egyszerűen jó kondiban és egészségben tartani – s így talán meghosszabbítani az életet. Inkább azt díjaznám, ha mondanál valami okosabbat, amit fel is lehetne használni - s nem csak a semmitmondó szóáradatot.

Majd az idő eldönti, hogy jó vagy rossz.

A vibráció gyógyászati, rehabilitációs célú felhasználása egyre jobban kezd elterjedni. A 30 és 50 Hz közötti egésztest vibráció a biológiai rendszerre hatással van: fiziológiai változásokat idéz elő a bőrreceptorok, az izomorsó, az ízületi mechano-receptorok, és a vesztibuláris rendszer területén, hatására változik az agykérgi aktivitás, neurotranszmitter és a hormon koncentráció – olvasom egy másik szakdolgozatban, ami már elég terjedelmes, több mint 100 oldal.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.23. 11:41
Szerző: TranszfettiAcid
Nem tudom, milyen okosságra, okosabb dologra vársz, amit fel lehetne használni? A topik elején még feltettem pár kérdést azzal kapcsolatban, hogy többletoxigén, vérnyomás és oxigénnyomás kapcsolata, stb. Ezekre nem válaszoltál adekvát módon, hanem csak leírtad az érzéseidet. Ez nem baj, de ilyenkor egy idő után nem fogom cáfolni a leírt, tegyük fel, hogy téves megfogalmazásból adódó félreértéseidet. Pl. megnöveled magadnak az O2 mennyiségét a véredben. Ezt nem tudod megtenni, mert ez több helyen ellentmond az élettani sajátosságoknak, de ezt nyugodtan figyelmen kívül is hagyhatod. Sőt, lehet, hogy nem is azt akarod írni, hogy megnövekszik az O2 a véredben, hanem alkalmazol mondjuk egyfajta hasprést (amiről lehet, hogy nem is tudod, hogy az), amitől jobban érzed magad és elnevezed O2 fokozásának. Nem mérted meg, csak így érzed, tehát tudod.
Azt, hogy a belélegzett levegő O2 tartalmának mesterségesen 100%-ra való emelése amúgy nem fokozza a vörösvértestek O2 szállító kapacitását, már leírtam, valószínűleg elkerülte a figyelmedet. Téves az a logika, hogy: ha csökken az O2, akkor csökken a (mondjuk) izmok összehúzóképessége, hamarabb kifáradnak, stb., tehát, ha növelem az O2-t, akkor fokozódik. Ez igaz lenne, ha ezek (és a hozzá tartozó) folyamatok nem fehérjék segítségével következnének be, hanem spontán reakciók lennének. De nem azok. Szerencsére. És így tovább. Ugyanígy a folyamatosan belélegzett 100% O2 nem növeli meg az életkort sem - csak bizonyos, már-már súlyos betegségek esetében.

A rezgésekkel kapcsolatban szerintem tévedsz, bár mivel nem írtad le, hogy mi megy akár 2000 (gondolom Hz) felett is, nem tudni milyen folyamatokra gondolsz.
Teszek egy kísérletet: mi a jó abban, ha valakinek megnövekedik a növekedési hormon szintje 460%-kal? (A flabelostol/rezgésektől függetlenül, de felőlem lehet a rezgések miatt is.) Tovább él?
ghepard írta: fiziológiai változásokat idéz elő a bőrreceptorok, az izomorsó, az ízületi mechano-receptorok, és a vesztibuláris rendszer területén, hatására változik az agykérgi aktivitás, neurotranszmitter és a hormon koncentráció
Ha forgatom a fejem, az ugyanezt a hatást hozza létre.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.23. 13:20
Szerző: ghepard
TranszfettiAcid írta:Nem tudom, milyen okosságra, okosabb dologra vársz, amit fel lehetne használni? ......
Hát például olyasmi valamit, amitől esetleg tovább lehetne élni, már ha ez a topik címe. Amivel én próbálkozom, azt nem tudom, hogy tényleg jó lesz e, de próbálom alátámasztani azokkal az adatokkal, amik nem tetszenek Nektek. Nem tudom, de szerintem is, ha magasabban vagy, akkor talán több idő alatt juthatsz le a nullára – vagy nem? Persze millió dolog közbejöhet, de azért valamire mutathat.

Válaszoltam, de úgy, hogy én nem vagyok biolóhus meg orvos stb, csak keresem a válaszokat. Ha már miért nem tudnád növelni, vagy csökkenteni a véred oxigéntartalmát? Normálisan hogy 96-98% van telítődve oxigénnel kb függetlenül attól, hogy hogyan lélegzel az artériákban és kb 80%-ban a vénákban. Fel lehet menni egész 100%-ig is az artériákban és bizonyos esetekben csökkenés is lehet. A vénákban meg a nem helyes légzés miatt lecsökkenhet az oxigénszint akár 70% alá is. Tehát a helyes légzéssel magasabb szinten tarthatod. Hát ha egyszer több van bennük akkor talán többet is szállítanak - vagy az úton kiesik belőlük?

Azt nem is mondtam, hogy a 100% oxigén légzése növeli az életkort, inkább fordítva. A pillanatnyi teljesítményt viszont növeli. Vannak törzsek fennt a magas hegyekben, akiknél nagyon magas a várható életkor – mindez annak ellenére, hogy a magas hegyekben jóval kevesebb az oxigén. Én is inkább azon igyekszem, hogy kevesebb oxigénnel ellegyek – tehát lassú légzés, főleg kilégzés nagyon hosszú. Képes vagyok akár 60 másodperces légzőciklusokra is akár 1 teljes órán keresztül. A sejtek magas széndioxidtartalma a cél, hogy aztán jóval jobb hatásfokkal át tudják venni a vérből az oxigént.

Miért tévednék a rezgésekkel kapcsolatban? Persze Hz. Saját hangokkal simán vihetsz be rezgéseket a testedbe. A férfiak hogy 90Hz és kb 3000Hz között tudnak hangot kiadni. A nők hogy nem tudnak 100Hz alá menni. Ezek a hangszálakkal kiadható hangok. Az ember ezen kívül még ki tud adni ún torokhangokat – ezt nem a hangszálak rezgései adják hanem valahol alatta és sokkal erőteljesebb (nagyobb amplitúdójú, kilengésű) rezgést keltenek. Ezek olyan 20-140Hz között lehetnek - persze nem mértem, mert nincs mivel. Na és a testet meg lehet tanítani az ún vibrációs (megszakításos) légzéssel – erre a ritmusra bemozgatni, bevibrálni bizonyos testrészeket. Lehet később a torokhangokkal is fog menni – s aztán beindulhatnak majd azok nélkül is, ha megszokják. Ez kb úgy fest, mintha maguktól mozognának – de nem egyszerű ezt elérni, sok gyakorlás van mögötte. Ezzel el tudok érni 1-50Hz vibrációkat.

Az a 460%-os növekedése a növekedési hormonnak csak bizonyos esetben volt a kisérletben. Az nem jellemző. Azoknál a kisérleteknél volt tapasztalható, melyeknél a láb felől jött a rezgés (álltak a rezgőgépen). A kisérletek túlnyomó többségben így zajlottak. De most olvasom azt a hosszú dolgozatot és abban kézzel támaszkodnak a rezgőgépre – és ott nem tapasztaltak számottevő hormoningadozásokat – lehet azért, mert a kezekben sokkal kevesebb az izom, mint mondjuk a lábakban. Idős korban, hogy már nemigen nőnek, erősödnek, rugalmasodnak stb az ember izmai. Hát ha belegondolok, hogy hogy néztek ki az izmaim 2012-ben (akkor kezdtem gerelyezni) és most - nagyonis látom a difit. Kíváncsi vagyok, mi lesz mondjuk olyan 5-6 év múlva – már ha életben maradok, az ember sose tudhatja, hogy mi lesz. Mint írtam párszor, én gyakorlatilag nem is edzek.

Igen lehet ugyanazt eléred úgy is, csak ha mozgatod a nyakad, akkor jobban megdolgozol, mintha csak megvárod, hogy a vibrációs masina hatására megtörténjen.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.23. 15:15
Szerző: TranszfettiAcid
ghepard írta: Válaszoltam, de úgy, hogy én nem vagyok biolóhus meg orvos stb, csak keresem a válaszokat.
Jah, hát így könnyű... pl. hogyatúróba ilyen meleg a nap, pedig, ha jobban megnézem, elférne a tenyeremben is, nem is olyan meleg; nem? - A nap fizikájával, csillagászattal nem foglalkozol? Pedig ott is rengeteg kérdés van, és gondolom nem vagy se fizikus, se csillagász.
Ja, az élettannal összefüggésben könnyebb/hihetőbb magunkat meggyőzni? Akár annak az árán is, hogy a válasz teljesen távol van a valóságtól? Nem kellenek egyenletek? Csak érzések, állítások? De, kellenek egyenletek..
ghepard írta: Hát ha egyszer több van bennük akkor talán többet is szállítanak - vagy az úton kiesik belőlük?
No, látom, ezt a részt nem érted, ezért írtam, hogy pl. a sejtek O2 szállítása fehérjék által történik. Nem olyan, mint egy lufi. "Többet fújok bele, több van benne."
ghepard írta: A sejtek magas széndioxidtartalma a cél, hogy aztán jóval jobb hatásfokkal át tudják venni a vérből az oxigént.
Esetleg nézz meg egy hemoglobin O2 telítettségi görbét. Próbáld ahhoz illeszteni, amiket leírsz - keresd a válaszokat.

A többire már inkább nem reagálok, mert nem okoz örömet.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.24. 07:06
Szerző: ghepard
TranszfettiAcid írta: Jah, hát így könnyű... pl. hogyatúróba ilyen meleg a nap, pedig, .........
Igazad van, semmi nehézség nincs benne. Hát igazad van, rengeteg kérdés van a Nappal kapcsolatban is, meg a csillagokkal is – meg a Földdel kapcsolatban is. 1973 óta szinte napi téma a Nap, meg a hatása Földünkre, gravitáció, elektromágneses erőtér, földrengés stb – ugyanis olyan helyen melózok, ahol ezt is kutatják (egy geofizikai intézet). Csillagászokkal is sokat dumálgattam.

Az élet lehet nem olyan bonyolult, mint amilyennek be van állítva. Nekem ott például nem kellenek az egyenletek, elég ha meg tudom érezni a különbséget: ez jó vagy rossz, jobb vagy rosszabb, sötét vagy világos, gyenge vagy erősebb, hideg vagy melegebb, használ vagy nem használ stb stb. Persze a tudományos cikkekhez kellenek egyenletek, rengeteget írtam (persze nem én agyaltam ki), voltak olyan hosszúak, hogy égnek állt a hajam tőlük (5-6 oldalasak). Emlékszem volt egy dolgozat, ami kb 250 oldalas volt – de a szöveg benne csak valami 4 oldal volt – a többi egyenlet. Mikor megvolt, akkor dumcsiztunk róla - mondom, ami ott le van kaparva, azt el lehet modani 2-3 mondatban is. Igazad van, kellenek az egyenletek, de ahhoz amivel kisérletezgetek – nekem ahhoz nem kellenek.

Ha nem ért az ember valamit, az még nem olyan nagy baj - ha azonban valamit nem jól csinál, az nagyobb baj lehet idővel.

Miért nézzem meg azokat a görbéket? Anélkül is kereshetem a válaszokat, magamban kell keresnem – mert ott lapulnak. Nem kell semmire se reagálnod, hisz nem kényszerít rá senki, azt tedd ami jólesik.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.25. 16:35
Szerző: kusulj
ghepard írta:
Szilágyi András írta:
kusulj írta: Ehhez képest 20 éve nem voltam ilyen egészséges!
Memóriáddal is minden rendben? Csak mert ugyanezt a hozzászólást már megtetted pár napja egy másik topikban.
Hát szerintem mondjuk nem lehet nagy baj, hisz emlékezett rá, hogy ezt valahova már írta és így, hogy ide is betette, megtakarította az írást :)

De szerintem a neheze csak most jön számára, ezt az aránylag jó állapotot megtartani huzamosabb ideig - na az talán már keményebb dió lesz. 160 kiló feletti súlyt cipelni jó darabig, az nyomokat hagyott a csontokban is gondolom, meg máshol is. De én drukkolok Neki, ha kitartó lesz, akkor sikerülhet....
Igen sajnos, amit az extrém túlsúlyos időszakban szedtem össze, ízületi kopások, nyakcsigolya összenövés, gerincbántalmak, artrózis, az ujjaim összevissza görbülése - ezek maradandó, nem igazán gyógyulók vagy csak nagyon lassan és korlátozott mértékben. Sajnos vannak alig vagy nem visszafordítható károsodásaim ezeken nyilván nem segítenek a vitaminok és ásványi anyagok, de ezt nem is vártam el.
Elsősorban az általános közérzetem, a hétköznapi fizikai és szellemi teljesítő képességem valamint a lelki beállítottságom az ami jótékony irányba változott.

Ez már óriási dolog ahhoz képest, ahogyan 162 kilósan gyógyszerekkel tömve magam, reménytelen és öngyűlölő lelkiállapotban éreztem magam. Úgy gondolom, hogy aki MÉG nincs ilyen állapotban és egy hasonló életmód váltásba kezd, ennél sokkal jobb eredményeket is elérhet! De nem biztos, hogy pont ugyanúgy ugyanazzal, ahogyan, amivel én! A legfőbb probléma a modern orvostudományban, hogy egyformának tekinti az embereket, egy darab atomtömegnek ami véletlenül épp így van összeállva, de tök egyformán mindenkinél. Ez nem így van. Állíthatnak fel tucatnyi képéletet, ez akkor is téves. Nem vagyunk egyformák, nincsenek tuti receptek, amik mindenkinél egyformán jó működnek, ezt saját tapasztalatból mondhatom. Próbáltam ki olyan gyógynövény kivonatot, amire másvalaki esküdött és be is vált neki magas vérnyomás ellen. Nekem meg nem. Lényeg, hogy mindenki találja meg a maga útját az egészséghez. A lehető legkevesebb gyógyszerrel, vegyszerrel. Ez egyben azt is jelenti, hogy igen, van az az eset amikor tényleg a gyógyszerhez kell nyúlni.
Van amikor a sebészkés kell.
De tudni kell azt is hogy mikor és természetesen akkor sem kell lemondani a vitaminokról, ásványi anyagokról vagy a PI vízről, amit megszoktunk. Előfordulhat, hogy a gerincemet, a térdemet vagy a nyaki gerincemet végül műteni kell majd, de ha rászánom magam, csakis olyan orvosra fogom magam bízni, aki nem ordítja le a fejemet ha szedek kolloid ásványi anyagot, vitamint vagy iszok egy üveg PI vizet csak mert úgymond "bekavar a véreredményekbe".

Lényeg, hogy meglegyen az egyensúly. És elnézést hogy megint egy litániát írtam, többé nem fogom megígérem. :D :mrgreen:

Igen valóban leírtam már máshol is, de nem hiszem, hogy akkor érdeklődésre tart számot, hogy különösebb tragédia lesz belőle amiért itt megismételtem. :) Amúgy a memóriám is javul az utóbbi időben. Nem lett belőlem élő fényképezőgép, sajnos de azért javult. :mrgreen:

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.25. 16:58
Szerző: Szilágyi András
Pi víz. Na, helyben vagyunk.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.27. 07:56
Szerző: ghepard
kusulj írta: Igen sajnos, amit az extrém túlsúlyos időszakban szedtem össze, ízületi kopások, nyakcsigolya összenövés, .....
Hát az a 162 kiló nem kevés, amit cipeltél, de már jóval kevesebb s így már talán többet is mozoghatsz, meg jobban is lélegezhetsz – ami hosszú távon még előbbre vihet. Amit elértél, mentális és fizikai erőt is kell hogy adjon a továbbikahoz. Az orvoslásról és a sok bogyóról nekem sincs jó víleményem – igyekszem kerülni, ahogy tudom. Persze fejlődött az orvostudomány, a technikai oldal nagyon magas szinten van (sebészet stb) – de az emberek nem gépek.

Én 1979 óta megyek a magam útján – gyakorlatilag nem járok orvoshoz és ettől az évtől egyetlen napot se hiányoztam a melóból. Igazad van, az emberek messze nem egyformák – de mintha szinte egyformának kezelnek, ráádásul nem az okokat segítenek feltárni és kiküszöbölni - hanem csak a következményt. Én se mondom sose, hogy nem kell néha orvos, vagy ha másképp nem megy, itt ott kell a bogyó is – de most már az emberek szinte bogyó meg orvosfüggők.

Nem vagyunk egyformák és ezért én is azt vallom, hogy mindenkinek magának kellene megtalálnia a maga útját, az egyensúlyát - más ezt nehezen találja meg helyette.

Szerintem nincs azzal semmi gond, hogy az ember néha betesz pár soros szöveget 2-3 helyre is.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.27. 08:01
Szerző: ghepard
Szilágyi András írta: Pi víz. Na, helyben vagyunk.
Andris, mi a baj a Pi vízzel? Én nem iszom, jószerivel azt se tudom, hogy pontosan mit csinálnak a vízzel, hogy Pi neve is legyen - csak gondolom, se igen rosszabb, se igen jobb nem nagyon lehet a normális víznél. Így azért nagy gond nem lehet vele, már magával a vízzel....

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.27. 08:08
Szerző: ghepard
A légzés fontosságára már többször felhívtam a figyelmet. Van egy újabb mozzanat, egész friss felfedezés, ami miatt még jobban oda kellene figyelni a légzésre. Elég beírni a googleba a tüdő ismeretlen funkciója és magyarul is kidob pár linket. Igaz, ezt eddig az egereken mutatták ki, de mint a cikkekben is említik, valószínű, hogy az emberben is megvan ez. Ez is egy kis meglepi. Ma reggel olvastam egy topikban, ahol felhívta erre a figyelmemet a topiktárs.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.27. 12:55
Szerző: Szilágyi András
ghepard írta:
Szilágyi András írta: Pi víz. Na, helyben vagyunk.
Andris, mi a baj a Pi vízzel? Én nem iszom, jószerivel azt se tudom, hogy pontosan mit csinálnak a vízzel, hogy Pi neve is legyen - csak gondolom, se igen rosszabb, se igen jobb nem nagyon lehet a normális víznél. Így azért nagy gond nem lehet vele, már magával a vízzel....
Csak annyi, hogy szélhámosság. Csapvizet adnak el százszoros áron.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.27. 14:02
Szerző: ghepard
Szilágyi András írta:
Csak annyi, hogy szélhámosság. Csapvizet adnak el százszoros áron.
Tehát maga a víz mondjuk se nem jobb, se nem rosszabb - ezt mondjuk én nem tudom. Hát olyesmi van rengeteg, hogy el tudnak adni ugyanazt sokkal drágábban, mert hogy az jobban hat. Ezért azt hiszem Nobel díjat is kaptak, nem azt a rendeset, hanem azt a különlegeset. Hogy az ugyanaz, csak drágább hatásosabb. Két új fájdalomcsillapítót teszteltek, senki se tudta (az orvosok se és a páciensek, kisérleti alanyok se), melyikben mi van, hogy hat stb. Rajta volt az ára is, az egyik 5 dollárba került a másik 100 dollárba, mindkettőben volt 100 bogyó (csak tippelek). Na a kisérlet úgy zárult, hogy a drágább sokkal hatásosabb - a végén kiderült, hogy mindkét dobozban ugyanaz volt és mindkettő teljesen hatástalan. Ennyit tud hozzátenni az ember - de sokszor már ez is elég, hogy jobban legyen....

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.29. 17:55
Szerző: kusulj
Szilágyi András írta:
ghepard írta:
Szilágyi András írta: Pi víz. Na, helyben vagyunk.
Andris, mi a baj a Pi vízzel? Én nem iszom, jószerivel azt se tudom, hogy pontosan mit csinálnak a vízzel, hogy Pi neve is legyen - csak gondolom, se igen rosszabb, se igen jobb nem nagyon lehet a normális víznél. Így azért nagy gond nem lehet vele, már magával a vízzel....
Csak annyi, hogy szélhámosság. Csapvizet adnak el százszoros áron.

És gondolom ezt a rendkívül megalapozott véleményedet alá is tudod támasztani... netán ittál valaha, kipróbáltad? Kötve hiszem!

Mellesleg az áráról:
431,80 köbmétere a csapvíznek és ez csak az alapdíj! ez kb 10 liter víz, vagyis minimum 41 forint, a PI víz ugyanennyibe kerül, felébe, mint az ásvány víz, az az ásvány víz, aminek annyi köze van a hirdetett ásvány víz forrásához, mint UHT tejnek tehénhez: semmi.
Szóval hülyeségeket beszélsz, mert valaki akiről azt hiszed tudós orvos, ezt mondta neked. Nem kéne végre a saját szemeddel látnod és a saját fejeddel gondolkodnod? Tudom, hogy piszok nehéz, de megéri, elhiheted....

Továbbá, hogy ez is csak csapi víz... erre van egy kis történetem.

Mikor anyukám rákos lett, megkérdeztem az orvost, hogy ha hazajön anyum a kórházból, adnék neki Pi vizet. Nevetett, azt mondta az csak drága csapi víz. Én is nevettem és mondtam neki, hogy konkrétan ugyanannyiba kerül csak épp a csapi vízre még rájönnek a szolgáltató extra profit kamudíjai is.....

Aztán 4 nappal később letámadott, hogy mit képzelek én, hogy PI vizet viszek be a kórházba édesanyámnak. Mondom neki miért fáj az magának az én pénzem. A válaszon magam is megdöbbentem és gyanítom, hogy te is megdöbbennél ha a saját fejeddel gondolkodnál:

"A Pi víz bizonyítottan módosított víz tönkreteszi a véreredményeit és nem tudjuk beállítani a gyógyszerét és felmérni az állapotát."

Tetszik érteni? Nem csak, hogy igenis komoly változásokat generál, hanem még félnek is, hogy meggyógyítja a kísérleti alanyokat (mert nekik a beteg csak ennyi, meg persze megélhetési forrás, hiszen a gyógyszergyár a kísérleti eredményekért adja a Karibi nyaralást, nem a gyógyulásért), akkor meg nem tudják végigkísérni hogyan rákosítja el, hogyan vérezteti ki az új szívgyógyszer a beteget, és akkor nem tudnák módosítani sem, hogy lassabban öljön, több profitot hozva a konyhára...

Ennyit a PI vízről.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.29. 18:16
Szerző: Szilágyi András
kusulj írta: És gondolom ezt a rendkívül megalapozott véleményedet alá is tudod támasztani... netán ittál valaha, kipróbáltad? Kötve hiszem!
Inni nem ittam, de kísérleteztem vele:
A fillér forintosítása Pi vízzel
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human ... /piviz.htm
kusulj írta: 431,80 köbmétere a csapvíznek és ez csak az alapdíj! ez kb 10 liter víz
Tessék? 1 köbméter szerinted 10 liter?

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.30. 07:08
Szerző: ghepard
kusulj írta: És gondolom ezt a rendkívül megalapozott véleményedet alá is tudod támasztani...
Hát Andris valahogy alátudta. Nem tudom, hogy pontosan honnan veťte az orvos, hogy az módosított víz stb. Keverhetsz hozzá sok mindent, oldhatsz benne ezt azt, kivehetsz belőle sok mindent - de hogyan lehet módosítani magát a H2O-t az jó kérdés. De egyetértek Veled, nem jó irányba megy az orvoslás. Ez olyan mesterséges.

Nos és meggyógyult az anyukád a rákból? Ha igen, akkor az nem a Pi víz miatt lett/volt szerintem, hanem valami más miatt - ami a testében zajlott le. A rák egy nagyon stresszes állapot, kórház, tömnek bogyókkal, sugaraznak, kemóznak, alig kapsz levegőt, gyenge vagy, félsz hogy meghalsz, félsz a fájdalmaktól stb stb. Erre jössz a Pi vízzel, elmondod Neki, hogy így meg úgy, elhiszi, ebbe kapaszkodik - ezzel megváltozik a gondolkodása, de főleg a légzése, nyugodtabb lesz, megváltozik a hormontermélése, az emésztése is javul stb stb - erősödik stb stb. A stressz szükséges, van ún negatív és van pozitív stressz is. Azzal a Pi vizes körülményekkel az anyukád kapott egy kis pozitív stresszt - a pozitív stressz építő, a negatív romboló.

A negatív stressz nagyon betesz az embernek, az állandó stressz meg egyenesen romboló. Jobban mondva nem is maga stressz, stresszhelyzet, hanem inkább a rá adott válaszunk, hogyan kezeljük, hogyan rendezzük gondolatainkat, légzésünket, mozgásunkat, táplálkozásunkat stb. Ezt már több kisérlettel is igazolták. Számomra az egyik legmeggyőzőbb kb így folyt: rákkutatás céljára kikisérleteztek génmanipulácíóval olyan egereket, melyeknél kb 70%-uknál kialakul a rák. Ezeken tesztelik a rákellenes gyógyszereket (szegény állatkák). Valamelyik kutatónak az eszébe jutott, hogy elvégeznek rajtuk stresszes kisérletet. Születésük után két csoportot alakítottak ki. Az egyik csoportot nagyfokú stressznek tették ki, (zsúfoltság, szűk ketrec, váratlan zajok, rázkódás, rendszertelen táplálás stb). A kutatók azt várták, hogy a daganat előfordulása kb 80%-os lesz. Az eredmények jócskán meghaladták várakozásukat, mivel az egerek 96%-a betegedett meg rákban. Az igazi meglepetést azonban nem ez okozta. Az egerek másik csoportját a kutatók kellemes, stresszmentes környezetbe helyezték. Igazi egér-paradicsomot varázsoltak az állatkáknak (bőséges tér, hinták, mászókák szórakozás céljára, kellemes egyenletes hőmérséklet, rendszeres táplálék stb). A kutatók azt várták, hogy a daganatok keletkezése ebben a csoportban talán néhány százalékkal alacsonyabb lesz, de voltaképpen csak a stressznek kitett csoport eredményeit akarták velük kontrolálni. Az eredmény megdöbbentő volt. A genetikailag terhelt egértörzsnek mindössze 7%-ában alakult ki rák. Na ez azért megsüvegelendő, ez már kézzel fogható eredmény.......

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.03.30. 16:04
Szerző: Popula(c)tion
:
Szilágyi András írta:
kusulj írta:
kusulj írta: 431,80 köbmétere a csapvíznek és ez csak az alapdíj! ez kb 10 liter víz
Tessék? 1 köbméter szerinted 10 liter?
Nem, szerinte kb 10...Korubelul, nagyjabol, hozzavetoleg, tobbe-kevesbe, uszkve, nagysagrendileg, kozelitoen 10. (Nem pont 1000.) :facepalm:

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.06. 10:18
Szerző: ghepard
A hétvégén kedvező szelek fújtak a bal kézzel való gerelydobáláshoz és sikerült jóval túlszárnyalni az egyéni legjobbamat, ami a tavalyi 40.35 méter volt. Most már 41.45 méter a bal kéz etalonja. Na ez megint egy brutális javulás, már tényleg nem nagyon vártam ekkorát, már örültem volna, ha sikerül legalább a tavalyi. De tényleg, hol is van a határ - ez már helyből bal kézzel 285 centivel több, mint a szlovák csúcs nekifutással. Ez a cikk is egy nagyon figyelemreméltó magyarázattal szolgál, hogy mi is lehet többek között a háttérben:

https://fuggetlen.wordpress.com/2013/09 ... letmoddal/

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.12. 21:45
Szerző: kusulj
Popula(c)tion írta: :
Szilágyi András írta:
kusulj írta:


Tessék? 1 köbméter szerinted 10 liter?
Nem, szerinte kb 10...Korubelul, nagyjabol, hozzavetoleg, tobbe-kevesbe, uszkve, nagysagrendileg, kozelitoen 10. (Nem pont 1000.) :facepalm:
:mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: Benéztem... nem kicsit, nagyon, ahogy retardált elmebeteg pszichopata Ferkó elvtárs mondta volt. :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen:

Tök mindegy a csapivíznél drágább az ásványvíznél olcsóbb. De nem is ez a lényeg.
A valódi lényegen ez sem változtat, hogy kijelentéseket tesz a PI vízről úgy, hogy szart sem tud. Én még régebben tettem egy roppant egyszerű dolgot, tettem üvegbe csapi vizet, ásványvizet és PI vizet. A PI víz tisztított víz elvileg, gondoltam akkor tovább eláll. 5 napra tettem be a szekrénybe mind hármat, és valóban, a PI víz teljesen iható volt, míg a másik kettőnek a szagától is elájultam....

Szóval mégsem egyszerű csapi víz.

ghepard írta
"Nos és meggyógyult az anyukád a rákból? Ha igen, akkor az nem a Pi víz miatt lett/volt szerintem, hanem valami más miatt - ami a testében zajlott le. A rák egy nagyon stresszes állapot, kórház, tömnek bogyókkal, sugaraznak, kemóznak, alig kapsz levegőt, gyenge vagy, félsz hogy meghalsz, félsz a fájdalmaktól stb stb. Erre jössz a Pi vízzel, elmondod Neki, hogy így meg úgy, elhiszi, ebbe kapaszkodik - ezzel megváltozik a gondolkodása, de főleg a légzése, nyugodtabb lesz, megváltozik a hormontermélése, az emésztése is javul stb stb - erősödik stb stb. A stressz szükséges, van ún negatív és van pozitív stressz is. Azzal a Pi vizes körülményekkel az anyukád kapott egy kis pozitív stresszt - a pozitív stressz építő, a negatív romboló."

Nem gyógyult meg, hiszen mellette még szívbeteg is volt és tömték kísérleti szívgyógyszerrel, ami kivéreztette. Naponta 3-4 szer is vérzett a végbelén keresztül, azt hazudták, hogy a ráktól, de olvastam a zárójelentésben, hogy ezt végül nem sikerül igazolniuk.... kivérzett, legyengült és meghalt. Nem evett, mert az étele is ehetetlen volt sótlan, mondván só árt a szívének. A PI vizet kiöntötték, amit bevittem neki. Az étele mindenféle műanyag, mérgező, e katalógusos, ocsmány rákkeltő fos szalámikból és kenyerekből állt, az nem volt baj. A PI víz volt a baj. Nem engedték a béres cseppet sem, mert az állítólag a máját bántja. Vettem Dávid professzor féle teát, azt sem engedték, mondván az bántja a gyomrát, pedig nem is ismerték!

Hiába főztem valódi falusi alapanyagokból ételt nem engedték bevinni neki, csak a saját rákkeltő szarjaikat, így el volt dőlve a sorsa.A magyar kórház az én saját tapasztalatom szerint egyszerű emberkísérleti haláltábor semmi más. Ahol a gyógyszergyárak, a szívgyógyászok (meg sem érdemlik ezt a kifejezést) és az onkológusok degeszre keresik magukat a kísérletezéssel. Ha valaha rákos leszek engem tuti nem fognak egy kórházban kínozni!

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.12. 21:57
Szerző: kusulj
ghepard írta:
kusulj írta: És gondolom ezt a rendkívül megalapozott véleményedet alá is tudod támasztani...
Hát Andris valahogy alátudta.
Nem vettem észre. Amit betett az egy leírás ha akarom elhiszem ha akarom nem. Semmivel sem hitelesebb, mint a PI víz feltalálójának állításai. Mint már írtam én elég egyszerű módon teszteltem a PI vizet.

Akárhogy is, nekem bevált és ez a lényeg, és mivel nagyjából 6 hónapja iszom placebo hatásról már nem lehet szó. Továbbá mint mondtam az ásványvíznél olcsóbb, az itteni csapivíztől meg hányingerem van olyan undorító. Úgyhogy ez így teljesen rendben van. Iható, kellemes víz.


:mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: Írja a cikk, hogy a PI víz és a cspi víz spektruma teljesen azonos hurrá, nem csináltak vele semmit csalás az egész..... jah

én még életemben nem ittam még egy sokkal kisebb városon belül sem két ugyanolyan csapi vizet, a város két végén, nemhogy PI víz meg csapi víz teljesen azonos legyen.........

szóval ne nézzenek már ekkora hülyének kösz!

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.12. 22:01
Szerző: Szilágyi András
kusulj írta: Mint már írtam én elég egyszerű módon teszteltem a PI vizet.
Amit betettél, az egy leírás, ha akarom elhiszem, ha akarom nem.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.12. 22:09
Szerző: kusulj
Szilágyi András írta:
kusulj írta: Mint már írtam én elég egyszerű módon teszteltem a PI vizet.
Amit betettél, az egy leírás, ha akarom elhiszem, ha akarom nem.
Ne hidd el, végezd el. Ha sajnálsz 40 forintot egy liter PI vízre elküldöm postán. :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen: :mrgreen:

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.12. 22:25
Szerző: Szilágyi András
kusulj írta: Ne hidd el, végezd el.
Te végezd el, amit én csináltam.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.18. 07:50
Szerző: ghepard
kusulj írta: Nem gyógyult meg, hiszen mellette még szívbeteg is volt és tömték kísérleti szívgyógyszerrel, ami kivéreztette.....
Hát ez mindig nehéz. Gondolom Te is tudod, hogy előbb utóbb úgy is megadta volna magát a szervezete. Nehéz dolog ez, az ember másképp látja kívülállóként és másképp érintettként. De nekem se tetszik a mai orvoslás. Van egypár dolog, amiben nagyon jó (technika, sebészet meg egypár dolog) - de úgy összességében érzésem szerint túl mesterséges. Ezért én is igyekszem azon, hogy minél többet megértsek a test működéséről és valamit tenni tudjak, ha baj adódik.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.18. 07:57
Szerző: ghepard
kusulj írta: Nem vettem észre. Amit betett az egy leírás ha akarom elhiszem ha akarom nem. Semmivel sem hitelesebb, mint a PI víz feltalálójának állításai. Mint már írtam én elég egyszerű módon teszteltem a PI vizet.
Nem kell elhinned azokat a mérési eredményeket, attól még igazak lehetnek. Neked többet ér az, ha magadnak hiszel - ez nálam is így van. Ha meggyőződésed, hogy jobb a PI víz, akkor idd - már ezért is valami hatása lesz. Persze nem kizárt, hogy valamilyen hatása ezen kívül is lehet.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.18. 10:53
Szerző: mimindannyian
ghepard írta: De nekem se tetszik a mai orvoslás. Van egypár dolog, amiben nagyon jó (technika, sebészet meg egypár dolog) - de úgy összességében érzésem szerint túl mesterséges
Kevés az füstölő és az imamalom a kórházban?

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.18. 12:26
Szerző: ghepard
mimindannyian írta:Kevés az füstölő és az imamalom a kórházban?
Hát mondjuk nekem azok nem hiányoznak, de valami más viszont igen. Az alábbi sorokat hogy egy Nóbel díjas orvos írta, tehát egy kicsit meglepő, hogy hogyan ír az orovoslásról:

....Az egészségnek kétféle fajtája van: a természetes és a mesterséges. A tudományos orvostan megadja az embernek a mesterséges egészséget és a védelmet a legtöbb fertőző betegség ellen. Csodálatraméltó adomány. Ám az ember nem elégszik meg olyan egészséggel, amely csupán a betegség hiányát jelenti és különleges étrendektől, vegyszerektől, belső elválasztású mirigyek termékeitől, vitaminoktól, időszakonkénti orvosi vizsgálatoktól függ, továbbá kórházak költséges ápolásától, orvosoktól és ápolónőktől. Az ember azt a természetes egészséget akarja, amely a fertőző és degeneratív betegségekkel szemben való ellenállásból és idegrendszerének egyensúlyából ered. Az embernek olyan alkatúnak kell lennie, hogy megéljen az egészségére való gondolás nélkül is. Az orvostudomány akkor fogja elérni legnagyobb diadalát, ha majd fölfedezi, hogyan adhat a testnek és léleknek természetes immunitást betegségekkel, fáradtsággal és félelemmel szemben.

.....A természetes egészségnek ez a fölfogása erős ellenkezést fog kiváltani, mert megzavarja gondolkozási szokásainkat. Az orvostudomány jelenlegi törekvése a mesterséges egészség felé irányul, valamilyen irányított élettan felé. Az eszménye az, hogy tiszta vegyszerek segítségével beavatkozzon a szövetek és szervek munkájába, hogy élénkítse vagy pótolja a fogyatékos működéseket, hogy gyorsítsa a szervek és nedvek reagálását kórokozó tényezőkre, hogy fokozza a szervezet ellenállását fertőzésekkel szemben és így tovább. Még mindig úgy tekintjük az emberi lényt, mint egy rosszul megszerkesztett gépet, amelynek egyes részeit állandóan újra meg kell erősíteni vagy meg kell javítani

…A mesterséges egészség nem elegendő az emberi boldogsághoz. Az orvosi vizsgálatok, orvosi gondozás kényelmetlenek és gyakran hatástalanok. A gyógyszerek és kórházak költségesek. A férfiaknak és nőknek állandóan szükségük van apró javításokra, noha látszólag jó egészségben vannak. De nem érzik magukat eléggé jól és nem elég erősek ahhoz, hogy teljes mértékben játszhassák a szerepüket, mint emberi lények. A közönség fokozódó elégedetlensége, bizonyos mértékig, erre a bajra vezethető vissza. Az orvostudomány nem adhatja meg az embernek azt a fajtájú egészséget, amelyre szüksége van, ha nem veszi tekintetbe az ember igazi természetét.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.18. 13:10
Szerző: mimindannyian
Te Alexis Carrel 1935-ben megjelent könyvéből idézgetsz, amiben az addigi tapasztalatairól és filozófiai töprengéseiről ír. Tehát durván 100 évvel ezelőtti orvostudományról van benne szó, plusz személyes ötletelésről. Iszonyatos mértékben fejlődött azóta az orvostudomány.

Ne a hitedhez keress valami teljesen elavult irományt, hanem ismerd meg a valóságot.

Élhetünk 150 évig, vagy tovább is?

Elküldve: 2017.04.18. 13:54
Szerző: ghepard
mimindannyian írta:Te Alexis Carrel 1935-ben megjelent könyvéből idézgetsz, amiben az addigi tapasztalatairól......
Pont ez benne a megrendítő számomra, hogy ez majd 100 évvel ezelőtt íródott. Azóta valóban nagyon sokat fejlődött az orvostudomány, de az akkor említett szakadék a mesterséges és természetes között csak még nagyobb lett.

Ez látszik abban is, hogy mennyi pénz megy erre meg arra. Az orvoslás rengeteg pénzt felemészt és ennek a rengeteg pénznek a kb 95%-a a technikákra, a fizetésekre, a kivizsgálásokra stb megy el – tehát a mesterséges irány. Csak nagyon keveset használnak fel ebből a természetes megelőzésre, hogy elhitessék és megtanítsák az emberekkel a természetes védekezést, javítást stb…

Szerinted ebben nincs semmi potenciál és így marad továbbra is a gépies, mesterséges hozzáállás? Annak ellenére, hogy rengeteget fejlődött az orvostudomány – nem lehet azt mondani, hogy jóval kevesebb lett a beteg ember, a segítségért folyamodó ember stb. Inkább úgy néz ki, hogy több van, sokszor hónapokig is kell várni, míg sorra kerül egy kivizsgálásra, műtétre stb. Ez azért egy kicsit furcsa…..

Igyekszem megismerni a valóságot, hogy jobb, erősebb, gyorsabb és egészséges tudjak lenni/maradni....