@zFlag (8916):
Sajnos nem vagyok se biológus, se paleontológus, de bizonyára számos tanulmány született arról, hogy...
És számos tanulmány született az ellenkezőjéről is. Azokat is elolvastad? Ha egy elmélet vitatott a szakértők körében, érdemes mindkét oldalt meghallgatni.
Az olvasmányaim szerint a paleontológusok nem tudják bizonyítani a fosszíliák leszármazását, csak örülnek, ha az elképzelt sorozatba beleillik egyik másik, illetve szomorúak, ha egy-egy lelet felborítja az elképzeléseiket.
Még azt sem tudták eldönteni, hogy a dínók vérkeringése milyen típusú volt, komoly viták folynak erről is. De ez nem zavarja őket abban, hogy általános kijelentéseket tegyenek a hüllők és madarak
biztos leszármazási kapcsolatáról. Hmmm.
A molekuláris kutatások adatai és a régészek feltételezései gyakran ütköznek egymással, a feltételezett élet fája egyáltalán nem egységes elképzelés, főleg a "gyökerek"-nél. De később is hiányoznak a feltételezett elágazásokban lévő leletek. A megtalált fosszíliákról mind azt mondják, hogy már
'kialakult' faj, egyik sem illeszthető be két ismert faj közé, mint elágazási pont.
Az evolúció elméletből következne, hogy a feltételezetten sorba rendezhető leletek számához képest nagyságrenddel nagyobb számú 'elvetélt' kísérletre utaló leletet kellene találni, de ezek hiányoznak.
Vannak időszakok (a kambrium kor), amikor a leletek épp ellenkező irányú 'fejlődés'-t támasztanának alá, de ennek ellenére az evolúció elméletek 'túlélik' az ilyen ellentmondásokat. Miért? Mert nem elég szigorú az a követelmény, ami alapján kiértékelik őket.
A véletlen változások biztosan léteznek. A kérdés a hatáskörük (illetve az, hogy milyen körben kínálnak fel jó magyarázatot jelenségekre). Hivatkoztál a tenyésztésre. A tenyésztők tudják, hogy nem lehet új fajokat létrehozni, a kutya kutya marad, mindegy, hogy már nem lehet párosítani az egyedeket a túlságosan eltérő méretek miatt. Az így kialakuló külön vonalak természetes környezetbe engedve az állatokat újra összetalálkoznak, a mesterséges eltéréseket a természet nem támogatja, és ami a lényeg: még a legszaporább fajoknál sem tapasztaltak semmilyen lényeges strukturális változást.
http://ertem.hu/page/kiderul-valosag-ko ... szticitas/
"Meglepő, ám ritkán emlegetett tény, hogy a genetikusok a világ laboratóriumaiban több mint hatvan éve tenyésztenek muslicákat – amelyek tizenegy naponként új generációt hoznak létre –, ám soha nem láttak új fajt, vagy akár csak egyetlen új enzimet megjelenni.” (Gordon R. Taylor: The Great Evolution Mystery. 1983, 48. old.)
Ezek tehát tények.
Nincsenek részletes levezetések!!!
Nincsenek releváns példák!!!
Alan H. Linton bakteriológus így ír:
„A bakteriológia elmúlt 150 éve alatt egyetlen példa sem volt rá, hogy egy baktériumfaj egy másikká alakult volna át… Mivel még a legegyszerűbb egysejtű élőlényeknél sem találunk bizonyítékot arra, hogy a fajok átalakulnának, nem meglepő, hogy… a magasabb rendű, többsejtű élőlények egész táborában sincs bizonyíték az evolúcióra.”
Egy kísérlet során az E. coli baktérium képessé vált a citromsav feldolgozására, amire (oxigén jelenlétében) általában nem képes. A kólibaktérium azonban fakultatív módon tud anyagcserét folytatni, oxigénhiányos környezetben mindig is képes volt beszállítani és feldolgozni a citromsavat. A kísérlet során tehát nem történt más, minthogy ez a meglévő képessége aktiválódott. E parányi változásról még a kísérletet végző tudós sem állította, hogy „új baktériumfajt” hozott volna létre, hiszen a citrát emésztése nem új képesség a faj számára. Azaz a baktériumok meghatározásnál használt szempontok szerint a változáson átesett kólibaktérium továbbra is ugyanaz a faj maradt.
Mi minderre a tervezettség érve?
Találó hasonlatok:
Jogos-e az élő szervezetek modellálására egy gyár, egy város, vagy más ember alkotta eszközök, gépezetek példáját alkalmazni? A hasonlatok helyességét mindig annak alapján kell megítélni, hogy pontosan mely jellemzők közötti hasonlóság érzékeltetésére használják őket. Az élő szervezetek sok szempontból hasonlítanak az emberek által alkotott eszközökhöz vagy gépsorokhoz: egymással kapcsolatban álló elemekből állnak, amelyek együttes működése valamely funkciót valósít meg. Bruce Alberts biokémikus (1993 és 2005 között az Amerikai Tudományos Akadémia elnöke) szintén rámutatott e nyilvánvaló hasonlóságra:
„Alábecsültük a sejteket… A sejt egészét olyan gyárnak tekinthetjük, amely gondosan összehangolt összeszerelő gépsorok hálózatából áll. E gépsorokat nagyméretű fehérjegépezetek együttese alkotja. Miért nevezzük fehérjegépezeteknek a sejt működését biztosító fehérjék együttesét? Pontosan azért, mert ugyanúgy, ahogy az emberek által feltalált gépek, amelyek hatékonyan működnek a makroszkopikus világban, ezek a fehérjerendszerek precízen összehangolt mozgó alkatrészekből állnak.” (The Cell as a Collection of Protein Machines. Cell, 1998, 291. old.)
Más szempontból persze vannak különbségek: az élőlények életjelenségeket mutatnak és szaporodnak, míg az élettelen gépek nem. Ez azonban nem teszi hibássá az összehasonlítást az összetettség és működés komplexitása szempontjából.
A gépek és a biológiai szervezetek között létezik egy fokozatbeli különbség is. A földi lények szervezete sokkal aprólékosabban kidolgozott, mint az emberi műszerek mechanikája. Ráadásul az élőlények magukhoz hasonló utódokat tudnak létrehozni. Véleményünk szerint ebből jogosan vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az élőlények felépítését megtervező értelem intelligenciája magasabb, mint az egész emberiségé együttvéve.