@zFlag (10704):
"Az ID tudományos magyarázat-e"
Szerintem igen. Vegyük Gábor 6 pontját, és nézzük meg, teljesíti-e ezeket.
1: Vizsgáld meg valamilyen szempontból az univerzumot.
2: Találj ki egy hipotézist, ami összeegyeztethető a tapasztalataiddal.
3: A hipotézis segítségével adj előrejelzéseket.
4: Teszteld az előrejelzéseket kísérletekkel vagy további megfigyelésekkel.
5: Változtasd meg a hipotézist az eredményeknek megfelelően.
6: Folytasd a 3. lépéstől.
ad1. Mi az a szempont, ami alapján vizsgálja a körülöttünk lévő világot? A dolgok eredetére kíváncsi, mégpedig arra, hogy a természeti erők szokásos folyamatába beavatkozott-e értelmes lény, hogy céltudatosan hozzon létre összetett mechanizmusokat, olyan munkavégzésre képes rendszereket, amelyek hosszú ideig is automatikusan működnek, változó körülmények között is fennmaradnak, sőt, még reprodukálják is a rendszer struktúráját.
Az embereket mindig is érdekelték az eredet-kérdések. Mi, honnan ered, hogyan jött létre, mi befolyásolta a tulajdonságait, stb.
Milyen magyarázat található arra, hogy léteznek olyan bonyolult rendszerek, amelyek az ember által alkotott automatákhoz hasonlóan viselkednek?
ad2. Megfigyelték, hogy az energia fajták átalakulása általában egy irányba történik, (pl. helyzeti energiából mozgási energia lesz), ha senki sem tesz tudatos erőfeszítést ennek a fordítottjára. Megfigyelték, hogy tudatos tervezéssel lehet munkavégzésre alkalmas rendszereket alkotni, míg véletlen változtatásokkal egy halom anyagból nem, vagy nagyon ritkán alakul ki olyan szerkezet, ami ciklikusan munkát végez. A kísérletek alapján kijelenthető, hogy minél bonyolultabb egy szerkezet, annál valószínűtlenebb, hogy véletlenül létrejöhet. A hipotézis tehát, hogy bonyolult rendszerek eredetére jobb magyarázat a tudatos tervezés, mint a véletlen, ha annak a valószínűsége, hogy véletlen változások sorozata hozott létre valamit, már meglehetősen kicsi (kijelölhetünk egy valószínűséget, de általában a józan ész elég erre).
ad3. Milyen előrejelzés adható egy ilyen hipotézis alapján? Megfigyelve a tervezett rendszerek, és a tervezés természetét azt mondhatjuk, hogy a értelmesen tervezett rendszerek számos egyszerűsíthetetlenül összetett alrendszert tartalmaznak, speciális funkcióik vannak, ellenállók a környezeti változásokkal szemben, növelik a helyi entrópiát, speciális minták ismerhetők fel a szerkezetükben.
ad4. Az ismeretlen eredetű, de értelmesen tervezettnek feltételezett rendszerekben további összetett, tervezettnek tűnő automatizmusokra fogunk lelni, az eddig funkció nélküli részegységekről felismerjük, hogy milyen funkcióval járulnak hozzá az egész egység létezéséhez. Például a sejtek metabolizmusa egyszerűsíthetetlenül összetett rendszerekre támaszkodik. Így az osztódáskor további, eddig nem felismert rendszerekre bukkanunk, ha megfelelő mélységben vizsgáljuk ezeket. Kísérlet: Nagyobb felbontású mikroszkóp alkalmazása. Eredmény: Felfedezzük az ITF rendszert a csillósejtekben. Felfedezzük a centriolákat, amelyek az osztódáskor speciális funkcióval (kis turbinák) járulnak hozzá a sejtanyag megfelelő elosztásához.
ad5. A biológiában: Kísérletek és tapasztalatok alapján igyekeznünk kell meghúzni egy határt, amely jelzi, hogy milyen feltételek megléte mellett állapítható meg nagy biztonsággal a tervezettség. Ehhez olyan általánosan meglévő jelenséget kell találnunk, ami számszerűen is vizsgálható. Ilyen például egy-egy rendszer működéséhez szükséges fehérjék száma, illetve ha egy már létező funkcióból egy másik funkció alakulhatott ki, akkor az ehhez szükséges új fehérje-fehérje kapcsolatok száma. A véletlen jelenségek természete alapján azt mondhatjuk, hogy garanciát vállalni csak egy bizonyos bonyolultság (egyszerűsíthetetlenül összetett) esetében szabad, amikor az átalakulás feltétele több, mint 3 új fehérje-fehérje kapcsolat véletlen kialakulása egy időben.
ad6. Kutassunk egyszerűsíthetetlenül összetett rész-rendszerek iránt, és ahol ilyet találunk, ott az egész rendszert vizsgáljuk meg, mert a tulajdonságai lényegében ezektől fognak függeni...
Vajon a tervezés természetes, vagy természetfeletti beavatkozás? Amennyiben az ember
része a természetnek, úgy azt kell mondanunk, hogy a tevékenysége is az (függetlenül attól, hogy képesek vagyunk-e részletesen magyarázni a mikéntjét, vagy sem). Így a tervezés tevékenysége is természeti jelenség, így beépítve egy magyarázatba, a magyarázat sem lépi túl a természeti jelenségek határát (nem alkalmaz természetfeletti elemet).
Vajon kell-e többet tudnunk a beavatkozóról (aki tervezte az ismeretlen eredetű dolgot)?
Nem feltétlenül, hiszen a tervező egyéb tulajdonsága, motivációja, sajátos helyzete az emberekkel kapcsolatban nem befolyásolja a tervezettség felismerésének módszerét.