Szkeptikus Fórum

@Caspi (21003):

Szerintem tévedsz, az elektronfelhők nem interferálnak és hullámoznak, csak érzéki csalódás azok részéről, akik hullámosan nézik az elektronfelhőket...

Szerencsére erről az elektronfelhők nem tudnak.. Ezért végeznek hullámmozgást az elektronjaik.

@Gézoo (21012):

/gézoosztájl on

egy foton esetén is fellép az interferenciaminta. ezt jegyezd meg. sikerült megértened? majd ha megjegyezted szólj. addig meg tanulj. elsőben nem tanították? akkor hiányozhattál. pótold be! aztán gyere ide. ezt érted amit mondok?

/gézoosztájl off

@tomkahaw (21313):


Ha szabira megy, majd te helyettesíted. Mindent tudsz hozzá.

@Gézoo (21012): Egyébként nagyon érdekes!

Milyen sokan vannak akik a hullámzásra képes helyett olyantól várnának el hullámzást, ami fizika törvényei szerint nem végezhet hullám mozgást.

@Gézoo (21396):

akkor nem ártana megismerkedned a fizika törvényeivel. javaslom, kezd valami elsős fizika könyvvel.talán ismerkedj meg előbb a gyorsulás és a sebesség fogalmával.
Javaslom olvasd el figyelmesen minden írásomat, vagy vedd elő a fizika könyvedet.. De mindenképpen meg kell tanulnod az alapfogalmakat:

egyetlen foton is képes interferálni.

Amíg ezt álmodból felriasztva nem tudod, addig gyakorold, memorizáld!

@tomkahaw (21403): Ne írj valótlanságokat!

@Gézoo (21406):
olyat te szoktál csinálni

@Gézoo (21011):

1. A vákuumot azért nevezzük így, mert ott nem túl gyakori az anyag. Így van hely a foton haladása számára.
2. A fotonoknak utól sem kell érniük egymást, ha egymás mellett haladtak eleve.
Nem haladnak egymás mellett az egymás után indított fotonok.
3. Az anyaghullámok az anyagokra jellemző belső surlódás miatt csillapodnak. (néhány extrém kivételtől eltekintve) Ez viszont helyes. Minden anyaghullámra jellemző.

Légy szíves és olvasd vissza a saját hozzászólásaidat...

@Caspi (21458):
Ezt elszúrtad! Úgy kellett volna, hogy kamuból odaírni, hogy ezeket Szilágyi András írta, kicsit más szavakkal átírni, hogy ne ismerjen azonnal rá, úgy egyből egy csomó hibát találna benne.

@Caspi (21458): Nem értem a problémádat.. Mit szeretnél kérdezni/mondani?
Az anyagon belül nincs vákuum? Mert erre tudod a választ: Az anyagon belül nagyon sok üres tér van.
Azaz az anyagot nem tartalmazó üres tér neve:vákuum, akkor az anyagon belüli üres terek neve is lehet a vákuum.
Vagy nem értesz egyet ezzel?

@Gézoo (21521):

Pontosan hol is?

@Gézoo (21521):
Ez hibás nyelvzsonglőrködés. A vákuum definíciójából adódik, hogy az anyagban nem lehet. Hiszen, ha az anyagban lehetne vákuum, akkor azt ki is lehetne tölteni anyaggal, és akkor lenne az anyagban anyag, és mindezt addig folytathatnánk, amíg fekete lyuk sűrűségig el nem jutunk, s akkor Gézoo azt mondaná, na jó, ez végre egy tisztességes anyag. Csak épp nem. Attól még, hogy a részecskeként is modellezett anyag alkotórészek nem "érnek össze", nem jelenti, hogy köztük vacuum van. Épp úgy, ahogy a vízzel teli pohárra se mondod a pincérnek, hogy "dehát ez szinte teljesen üres!!! a hidrogének és oxigének között nincs semmi, becsapás!".

@mimindannyian (21553):
"Ez hibás nyelvzsonglőrködés. A vákuum definíciójából adódik, hogy az anyagban nem lehet. Hiszen, ha az anyagban lehetne vákuum, akkor azt ki is lehetne tölteni anyaggal," Nos, ki lehet tölteni anyaggal. Így születtek a félvezetők.
Ezt a feliratot sem olvashatnád el, ha nem lehetne az anyagban lévő vákuumot kitölteni anyaggal.

Kár, hogy megint előbb írtál.. de nem gondolkoztál.

@Gézoo (21521):

Nem értem a problémádat..

Pedig egyszerű, rühellem a sarlatánokat.

Mit szeretnél kérdezni/mondani?

Nem mindegy?
Amit kérdezni szeretnék, arra úgysem tudsz érdemi választ adni, amit meg mondani szeretnék, azt meg nem akarod megérteni...

Az anyagon belül nincs vákuum? Mert erre tudod a választ: Az anyagon belül nagyon sok üres tér van.

Tény. Erre az egyik legjobb példa pont te vagy...

Azaz az anyagot nem tartalmazó üres tér neve:vákuum, akkor az anyagon belüli üres terek neve is lehet a vákuum.

Filozofálni lehet, csak nincs sok értelme. Ha gondolod kísérletileg bemutathatjuk, hogy a vákuumal töltött és az ólomatomok közötti vákuummal töltött léggömb két külön kategória, ha letaglózásról van szó...

Vagy nem értesz egyet ezzel?

Az eggyel igen, az ezzel nem, az értesszel talán...

@Gézoo (21558):

Kár, hogy megint előbb írtál.. de nem gondolkoztál.

Kár, hogy, hogy nem, akár még sok is...
Szvsz, filozófiai szempontból pedig igazából vákuum nincs, mert minden üres tér teli van zsúfolva virtuális részecskékkel...

@Caspi (21574): Oké.. Ilyen szempontból igaz: nincs sehol sem vákuum.

@Gézoo (21624): dehogysincs... a zürben.  **MODERÁLVA** 

@Caspi (21573): "hogy a vákuumal töltött és az ólomatomok közötti vákuummal töltött léggömb két külön kategória, ha letaglózásról van szó... "

Jééé! Te is használtál vákuummal töltött lufit? Te hogy készítetted?

@Gézoo (21881):

sajnos nem értetted meg az iróniát. arra mutattott rá Caspi, hogy a "anyagon belüli üres térről" külön nincs értelme beszélni, az az anyag része.

@tomkahaw (22575): Sajnos sem az iróniát, sem a fizikát nem érted.
Egyébként látványos bemutató az amiről írtam. Az üvegbúra alá tett, felfújás nélkül bekötött szájú lufi felfújódik, amint vákuumozzuk a búra alatti teret, mert mindig marad pár molekulányi levegő a bekötözéskor a lufiban.

@Gézoo (22625): Bekötözéskor nem pár molekulányi levegő marad a lufiban, hanem rengeteg. Ugyanis attól, hogy egy lufit nem fújsz fel, még nincs benne vákuum.

@Szilágyi András (22635): Ez érdekes megközelítés.. A vákuum jellemzője az adott térfogatban lévő atomok-molekulák száma.
Amint a búra alól kiszivattyúzzuk a levegőt, a lufiban lévő kevés molekula nyomása elegendően nagy ahhoz, hogy "felfújja" a lufit. Ezt látjuk.
Ugyanakkor a "felfújt" térfogatban, a térfogategységre jutó molekulák száma kevesebb mint a 0,05 bar nyomású vákuumtartályban.
Így, ha a vákuumtartály nyomásához viszonyítom, akkor vákuum van benne.

Azaz nem az a kérdés, hogy bekötözéskor volt-e benne vákuum, hanem az, hogy a felfújás után vákuum volt-e benne?
A válasz: Igen, felfújta a vákuum.

A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy nem a belsejében hanem a lufi és a búra közötti vákuum, és nem fújta, hanem szívta.. Többi stimmel.

@Gézoo (22638): Láttál te már leeresztett lufit? Abban nincs vákuum, öregem. Levegő van benne. Hacsak előtte rá nem kötötted egy vákuumszivattyúra, és alaposan ki nem szivattyúztad.

@Szilágyi András (22640): Nos igen, de csak addig amíg a búra alól ki nem szivattyúzzuk a levegőt, mert ezzel a lufiban lévő levegő térfogatát megnöveljük.
Nem írom le újból.. Az előző írásomat elolvastad, abból meg lehet érteni.

@Gézoo (22642): Ennek semmi köze a búrához. A leeresztett lufiban nem csak pár molekula levegő van. Tehát butaságot írtál.

@Szilágyi András (22644): Miután 1 bar nyomáson a lufiban lévő levegő térfogata nem érte el az 0,1 ml-t. Tehát csak pár molekula volt, nem írtam butaságot.

@Gézoo (22646): Számítsd már ki, hogy 0,1 ml levegőben hány molekula van 1 bar nyomáson.

@Szilágyi András (22648): n=,0001 l/22,41*6e23 db Ez soknak tűnik? Mihez viszonyítva sok?

@Gézoo (22650): Hát az nem éppen "pár molekula"!

@Szilágyi András (22654): Tízezerszer kevesebb mint amennyi egy literben van.. Az bizony csak pár molekula.. Túl kevés ahhoz, hogy vegyünk belőle egy lélegzetet..

@Gézoo (22657): Akkor talán keresd meg az értelmező szótárban a "pár" vagy a "néhány" szó jelentését. Eléggé biztos vagyok benne, hogy a 10¹⁸ vagy 10¹⁹ már nem tartozik abba a számtartományba, amit "pár"-nak nevezhetnénk. Maradjunk abban, hogy rettenetesen sok molekula van abban a lufiban.

@Szilágyi András (22660): Talán nem tűnt fel, de a vákuumot a térfogat egységben lévő atomok által okozott nyomásértékkel jellemezzük.

Teljesen mindegy, hogy hány darab molekula volt kezdetben összesen.. ha kitáguló térfogatban egy literre jutó molekulák száma számít.

@Gézoo (22662): Ezzel mit akarsz mondani? 1 bar, az nem vákuum, igen messze van tőle.
A butaságot a "pár molekulá"-val mondtad.

@Szilágyi András (22664): "Ezzel mit akarsz mondani?"

Azt amit a fizika: A térfogat egységben lévő molekulák energiája határozza meg a térfogatban a nyomás nagyságát.

És nem az, hogy valamikor a kezdetek kezdetén hány molekula volt valahol..

Vákuumban a vákuum "nagyságától" függően, térfogategységenként mindig van valamennyi molekula.
Nem a molekulák össz száma határozza meg a vákuumot, hanem a térfogategységre jutó darabszámuk.

Ezért a "pár darab" kifejezés még erősen túlzó is volt a 0,01 bar nyomás jellemzésére. Persze igaz, kötözködésre elegendő alap..

@Gézoo (22666): Egyszázad bar, az vákuumnak még mindig nagyon gyenge. Az, hogy "térfogategységenként" hány molekula van, a térfogategységtől függ. Ami az SI rendszerben a köbméter. 1 köbméter egyszázad baros gázban meg még mindig van ~10²³ darab molekula, vagyis messze nem "pár". A pár, Gézoo, az 2-3 darab, na jó, esetleg 5, de semmiképpen sem 10²³.

@Szilágyi András (22669): Ó, hát ez a te problémád!

Az "egy pár" vagy a "pár darab" kifejezés.. Nos, ez nem egzakt darabszám megjelölés, hanem akár viszonyítási alapon történő relatív azaz arány megjelölését is szolgálhatja.
Mint ahogyan a példában erre szolgált.. Szó szerinti "egy pár" az valóban két darab.
És bár ebben teljesen igazad van, a hentesnél a "Kérek egy szál kolbászt!" kérésre egy pár kolbászt szoktak lemérni.. Pedig ott a hiba 100%.. és mégis hetente megismétlődik..

A nagyságrendileg 10-100 ezrede a szokásos mennyiségű atomszámnak, szerintem és gondolom még nagyon sokak szerint szintúgy csak pár atom..

De természetesen ebbe is bele lehet kötni, mert az "egy pár atom" jelentése 2 azaz kettő darab atom.

@Gézoo (22684): A "pár darab" az nem relatív megjelölés. Az egy abszolút megjelölés.

@Gézoo (22684):

nagyságrendileg 10-100 ezrede a szokásos mennyiségű atomszámnak

a szokásos mennyiségű atomszám?
mire szokasos, hol szokasos?

A kozoseges levego akkora terfogataban, amekkora az a nem felfelfujt lufi pontosan az a szokásos mennyiségű atomszám. Nem tobb, nem kevesebb.

@Gézoo (22657):

Tízezerszer kevesebb mint amennyi egy literben van.. Az bizony csak pár molekula..

Es egy litarben is csak par molekula van, mert ugye az is tizezerszer kevesenn, mint ami a szobanban van.
A szobaban is csak par molekula van, mert az tobb tizezerszer tizezerszer... kevesebb, mint a fold legkore...

@vaskalapos (22707):
Ott a pont! Ha elfogadnánk, hogy 10²³ = pár, akkor hol lenne a sok? 10¹⁰⁰? De miért épp ott? 10¹⁰⁰⁰?

A "kérek pár darabot!" - kérésre a legritkább esetben tesznek a mogyoróból, almából, vagy szilvából pontosan két azaz kettő darabot a tasakba.. Persze nyilván csak a tudatlan parasztemberek, vagy kofák tömegei ennyire műveletlenek, hogy nem tudják, hogy a pár darab az szigorúan kettő darabot jelöl és nem relatív jellemző, egy köznapi szólás, amelynek az értelme nem a kettes számjegyhez, hanem a "néhány" fogalmához kötődik.

@Gézoo (22842):

A "kérek pár darabot!" - kérésre a legritkább esetben tesznek a mogyoróból, almából, vagy szilvából pontosan két azaz kettő darabot a tasakba.. Persze nyilván csak a tudatlan parasztemberek, vagy kofák tömegei ennyire műveletlenek, hogy nem tudják, hogy a pár darab az szigorúan kettő darabot jelöl és nem relatív jellemző, egy köznapi szólás, amelynek az értelme nem a kettes számjegyhez, hanem a "néhány" fogalmához kötődik.

10¹⁸ vagy 10¹⁹ darab almat vagy mogyorot sem adnak, ha par darabot kersz... 2-3 darabot adnak nem tizet, nem szazat, nem szazezret, nem szamilliardot... parat. Nehanyat.
A billio az nem nehany...

@Gézoo (22842):
És mákból? Az valahogy találóbb...
Ha azt mondod hogy pár szem mák, még csak nem is a 3300 db/g-ra gondolsz, hanem gondolhatsz néhány száz szemre... De nem a kb 10¹² tonnára....

@Tamási Jocó (22848): "hanem gondolhatsz néhány száz szemre..."
Nocsak.. Alakul az a "néhány" .. Még ha tonnás túlzásokkal is..

Tudtad, hogy egy mák vetőmagos zacskóba, a legkisebb kiszerelés esetében 30 db mákszemet csomagolnak? Azt is tudod, hogy mekkora a súlya egy átlagos mákszemnek?

@Gézoo (22850):
Tehát tartod magad ahhoz, hogy a NÉHÁNY MÁKSZEM inkább sokmillió tonna mint mondjuk LEGYEN NEKED KARÁCSONY 100 szem...
Ezen vitatkozol EMBER már egy napja... nem veszed észre mennyire nevetséges, hogy ezt a szimpla tévedésedet, vagy elirásodat vagy akármit úgy véded, mintha az életed múlna rajta.... próbálod adni itt a tévedhetetlent mikor mindenki számára nyilvánvaló (ebben az egyszerű hétköznapi, laikusok számára is jól érthető) dologban lényegében hülyét csinálsz magadból azzal, hogy ragaszkodsz egy totálisan röhejes állásponthoz.

Azt is tudod, hogy mekkora a súlya egy átlagos mákszemnek?

Tudom. Leírtam.

Még ha tonnás túlzásokkal is..

Valóban... elszámoltam... ISZONYÚAN... nem 10¹² hanem 10⁹ tonna...

Akkor?
100 szem, vagy 10⁹ tonna a néhány?
200, 500, 1000, 3300=1g vagy 10¹⁸ szem...?

@Tamási Jocó (22851): Egy üresen, felfújás nélkül bekötözött szájú lufiban levő néhány gázmolekula, az néhány gázmolekula.
Ezen kötözködtök napok óta. Nyilván azért ezen, mert érdemi vitát nem lehet a "néhány" határozatlan számnévre alapozni, de kötözködéshez éppen elég ez a néhány molekula is.
Mint ahogy a néhány mákszem sem tonnás, főleg nem sok millió tonnás, legfeljebb néhány milliomod tonnás..

@Gézoo (23040): Dehogy kötözködik! Dehogy! Félreérted! Csak mindenki próbálja beláttatni veled, hogy egy erőset csúsztatsz! Ez mindenki előtt világos, csak te ragaszkodsz még mindig hozzá, hogy a 10¹⁸-10¹⁹ az "néhány".
Nem "mindenki kötözködik napok óta" hanem te egyedül fafejüsködsz napok óta. Tudod... a sok hülye szembe jön az autópályán.

Sziasztok! Nagyon jó gondolataik vannak a srácoknak, mindenkinek csak ajánlani tudom!  **MODERÁLVA** http://www.dimenzioelmelet.hu/[/moder]

@Gy123 (29273):

Regisztráltam a honlapon, ezt kaptam:
(Igen alacsony a színvonal.)

@Várhegyi Márton (29336):

ez egy szandekos trukk, ismert jelenseg felhasznalasa