Szkeptikus Fórum

@ennyi (64130):

De ugye mi arrol az esetrol beszelunk, amikor epp igy bomlik...

Oké, nem erről volt szó, hanem a spontán bomlásról, de rendben egészítsük ki a befogással bekövetkező bomlásokkal.
Befoghat elektront, pozitront, lassú 1 db neutront, 2 db neutront, sok db neutront, minden esetben más és más "spontán" bomlás következik be a befogások után.

Na igen, de nem erről volt szó. Hanem a spontán bomlásról. Ott viszont csak egyetlen egy folyamat fordul elő izotóponként.

@Gézoo (64131):

a igen, de nem erről volt szó. Hanem a spontán bomlásról.

Menjunk vissza a kezdetekhez:

@alagi (64026):
Idézet:
*Az atommagok kozott is van olyan ami tobbfele modon is tud bomlani (peldaul bizonyos esellyel alfa bomlassal vagy elektron befogassal).

@Gézoo (64131):an egy rossz hírem a számodra. Egy-egy atomnak az izotópjai bomlanak másként.
Egy fajta izotóp ugyanazon a módon bomlik.

Lathatod, hogy pontosan errol volt szo!

Kevered a neutron befogast, ami valoban "sugarzas" egy kulso neutronforrasbol szarmazo neutron utkozese az adott atom magjaval, es az elektron befogast, ami az adott atomon belul, mindenfele kulso beavatkozas (sugarzas vagy egyeb) nelkul, valoban spontan vegbemeno folyamat.
Az elektronbefogast az adott atom spontan vegzi, atomon beluli atalakulas, nem kulso beavatkozas hatasara jon letre.

Gazoo: sikerelmenyt sikerelmenyre halmozol.

[ha valaki nem emlekezene: Gezoo sikerelmenynek nevezi, amikor (allitolag szandekosan) teves-buta-hulye allitast publikal]

@ennyi (64133): Ez volt:

Egy-egy atomnak az izotópjai bomlanak másként.
Egy fajta izotóp ugyanazon a módon bomlik.

Lathatod, hogy pontosan errol volt szo!

Bizony erről.

"Az elektronbefogast az adott atom spontan vegzi, atomon beluli atalakulas, nem kulso beavatkozas hatasara jon letre. "

Ha van elnyelhető elektron. Viszont ha nincs, akkor a befogás sincs. Ennyi?

viewtopic.php?p=64078#p64078
Az inverz Éterről még csak ötleted sincs? Inkább kötözködsz a nyilvánvaló tévedéseddel?

De legalább végre jól válaszolhatnál, hogy lehessen sikerélményed!

@Gézoo (64135):

a van elnyelhető elektron. Viszont ha nincs, akkor a befogás sincs. Ennyi?

Atomokrol van szo!
Lattal atomot elektronok nelkul?
Sikerelmeny Ur!

Adott egy atom, ami magara hagyva, mindenfele kulso behatas nelkul, spontan ketto vagy akar haromfele radioaktiv bomlas kozul valamelyiket fogja demonstralni.

Nem igaz az a gezoosag, hogy egyfele atom adott izotopja csak egyfele spontan radioaktiv bomlason mehet keresztul.

"Egy fajta izotóp ugyanazon a módon bomlik."

Ez egy Gezoo fele "sikerelmeny". Magyarul: tevedes, nem igaz allitas.

Az inverz Éterről még csak ötleted sincs?

Ha mar erolteted: zagyvasag, ez a velemenyem. A szokkeno szarvas (akarom irni) térerősség eloszlás amit reszecskek folyamatosan sugaroznak... a virtulais fotonokat szeretned ide visszacsempezni, de nem vagy eleg jo komuves ehhez.

Onmagaddal ellentmomdasba kerulsz a kifejtese soran, es semmi erdekeset nem allitasz, plane semmi kiserletesen ellenorizhetot nem.

@Gézoo (64078): Azon csodalkozom, hogy te ezen csodalkozol.
Ez egy "sikerelmeny" erteku elgondolas.

@Gézoo (64135):

Nezd vegig pl. az olom izotopjainak a listajat, es amulj el, hogy milyen keves van ami csak egyfelekeppen tud bomlani.

http://en.wikipedia.org/wiki/Isotopes_of_lead

@alagi (64138): Na ez egy nagyon jó példa!

@ennyi (64137):

Onmagaddal ellentmomdasba kerulsz a kifejtese soran, es semmi erdekeset nem allitasz, plane semmi kiserletesen ellenorizhetot nem.

Érdekes, hogy nem érdekes szerinted. Éter ami nem a térben van és beleütköző részecskékkel lép reakcióba, hanem maguk a részecskék hozzák létre mint mezőt, viszonyt így az ismert és ellenőrzött törvények szerinti nagyságú hatásokat kelt.
Nem ellenőrizhető? Oké! Nézzük! Gyorsítsunk 'a' gyorsulással, 'm' tömeget, dt idő alatt dv sebesség változást okozva és mérjük meg, hogy
F = m* a/gyök(1-(dv/c)²) erőre van-e szükség az 'a' gyorsulás eléréséhez!
Ja, hogy ezt már mérésekkel igazolták? Jé! Tényleg pont ekkora erő kell!
Tehát tévedtél! Megmérhető, és mi több már meg is mérték!

@Gézoo (64140):

Tehát tévedtél! Megmérhető, és mi több már meg is mérték!

Ez utólagos rizsa, nem ez a kérdés, hanem, hogy jósol bármi többet annál, mit amit enélkül tudunk, s ezen új dolog ellenőrizhető-e, falszifikálható-e kísérletileg. Nos?

@mimindannyian (64141): Jósol-e? Nem jósnő!
Komolyra fordítva egyébként igen, a "jóslata" a részecskék poláros "töltése", a kétréses kísérlet eredménye, a tehetetlenség, a gravitáció képződésének mechanizmusa, az atomi elektronpályák pályaegyenletei... Koherens a relativitás elvével és kvantumelmélettel.
További "jóslatok" a "sötét energia és a sötét tömeg" pontos nagyságai, elhelyezkedése.

@Gézoo (64143): Tehát konkrétan? Milyen - még nem létező - kísérleti eredmény fogja megerősíteni és milyen fogja megcáfolni?

@mimindannyian (64144): Konkrétan ha a mérés azt bizonyítja, hogy F=m* a/gyök(1-(dv/c)²) függvény hibás eredményt ad, akkor ez cáfolná az inverz Éter létezését.

Vagy például, ha a szökkenéskor az elektromos töltéssel rendelkező részecskék nem sugároznának ki fotont, akkor az is cáfolhatná az inverz Éter létezését.

Vagy például, ha a szökkenés létrehozására fordított energiával nem lenne arányos a kisugárzott foton energiája, az is cáfolhatná az inverz Éter létezését.

Soroljam még?

@Gézoo (64146): De mondom, ezekben nincs semmi új. Olyat mondj, amiről az eddigi elméletek nem beszélnek, csak a tiéd.

@mimindannyian (64147): Már megbocsáss, de Einstein elmélete sem adott semmi újat, csak pontosabban fogalmazta meg Newton és Galilei elveiből már egyébként is következőket.
Na de oké, legyen! Az inverz Éter elvből következően a kellően nagy energia sűrűségű koherens monokromatikus sugárzás önmagát fókuszálja vékony nyalábbá.
Ezt a jelenséget ellenőrizni lehetne például kémiai gázlézerekkel 10e10 J/mm² energia sűrűségnél.
Szerinted működne ilyen folyamat?

@Gézoo (64146):

Konkrétan ha a mérés azt bizonyítja, hogy F=m* a/gyök(1-(dv/c)²) függvény hibás eredményt ad, akkor ez cáfolná az inverz Éter létezését.

Ehhez még mérés sem kell. Ez a függvény hibás eredményt ad, hiszen ez egy értelmetlen képlet.

@Gézoo (64148):

Már megbocsáss, de Einstein elmélete sem adott semmi újat, csak pontosabban fogalmazta meg Newton és Galilei elveiből már egyébként is következőket.

Marhaság, pl. az egyidejűség léte és nemléte között nem pontosítás a különbség.

Ezt a jelenséget ellenőrizni lehetne például kémiai gázlézerekkel 10e10 J/mm² energia sűrűségnél.
Szerinted működne ilyen folyamat?

Ez az aparadox féle marhaság? Vagy morcos, vagy ki jött ezzel?

@Gézoo (64140):

Nem ellenőrizhető? Oké! Nézzük! Gyorsítsunk 'a' gyorsulással, 'm' tömeget, dt idő alatt dv sebesség változást okozva és mérjük meg, hogy
F = m* a/gyök(1-(dv/c)²) erőre van-e szükség az 'a' gyorsulás eléréséhez!
Ja, hogy ezt már mérésekkel igazolták? Jé! Tényleg pont ekkora erő kell!
Tehát tévedtél! Megmérhető, és mi több már meg is mérték!

Az elmeletebol ez nem kovetkezik, fuggetlenul attol, hogy igaz, vag sem.

Az elmeleted ott esik ossze, hogy ha az etert a testek/reszecskek viszik magukkal, akkor napsutotte tengerparton mit csinal az eter? Ugy ertem a Nap, a Fold vagy a viz mozgasat koveti-e?
Elmeleted szerint egyszerre mindegyiket.

Orommel olvastam, hogy Gezoo szukszavuan beismerte a sikerelmenyet a radioaktiv bomlasokkal kapcsolatban.

Tegnap este ota viszont annyi sikerelment irt Gezoo, hogy most kicsit kipihenem a sikereit. Sikerelmeny tultengesem van.

@Gézoo (64146):

Vagy például, ha a szökkenéskor az elektromos töltéssel rendelkező részecskék nem sugároznának ki fotont, akkor az is cáfolhatná az inverz Éter létezését.

En ugy tudtam, hogy a gyorsulo elektromos toltes kelt elektromagneses sugarzast, fuggetlenul attol, hogy gyorsulasa konstans, vagy valtozo. Nem a gyorsulas valtozasa (szokkenes) az ami az elektromagneses hullamot kelti.
Raadasul semmifele etert nem kell feltetelezni ehhez a sugarzashoz. Sem inverz eter sem semmilyen nem kell.

Vagy például, ha a szökkenés létrehozására fordított energiával nem lenne arányos a kisugárzott foton energiája, az is cáfolhatná az inverz Éter létezését.

Akkor mar meg is van cafolva, mert a foton energiaja nem a gyorsulasvaltozas (szokkenes) energiajaval aranyos.
Konstans gyorsulas eseten szokkenes = nulla, a nulla szokkenes letrehozsahoz nulla energia szukseges, a fontonnak meg van energiaja...

Tehat sikerelmeny volt a mit irtal az invers eterrol.

Gezoo, elhalmozol bennunket.

@ennyi (64154):

En ugy tudtam, hogy a gyorsulo elektromos toltes kelt elektromagneses sugarzast, fuggetlenul attol, hogy gyorsulasa konstans, vagy valtozo.

Sokan tudják úgy.
De nézd meg ezzel, http://phet.colorado.edu/hu/simulation/radiating-charge
hogy ha csak gyorsulás van akkor hogyan alakul a térerősség változás a forrástól fénysebességgel távolodó "felhőben" és hogyan ha szökkenés következik be.

Egyenletes gyorsuláskor csak "sűrűsödik" az erővonalszám, szökkenéskor (azaz változó nagyságú és/vagy irányú gyorsuláskor) pedig leszakad önálló, határozott térfogattal jellemezhető térerősség csomag a töltött részecskéről.
Az előbbit a mező hullámzásaként, az utóbbit fotonként értelmezzük.

"Raadasul semmifele etert nem kell feltetelezni ehhez a sugarzashoz. Sem inverz eter sem semmilyen nem kell."

Nem figyeltél? A térerősség eloszlás viselkedik éter szerűen. És azért inverznek neveztem, mert nem a térben van, és a részecskékkel való kölcsönhatása kelti a hatásokat,

hanem maguk a részecskék sugározzák ki a térerősséget okozó hatást.

"Akkor mar meg is van cafolva, mert a foton energiaja nem a gyorsulasvaltozas (szokkenes) energiajaval aranyos."

Lássuk a bizonyítást!

"Konstans gyorsulas eseten szokkenes = nulla, a nulla szokkenes letrehozsahoz nulla energia szukseges, a fontonnak meg van energiaja..."

Mutass egy olyan esetet ahol szökkenés mentes azaz j=0 esetben foton képződik!

"Az elmeleted ott esik ossze, hogy ha az etert a testek/reszecskek viszik magukkal, akkor napsutotte tengerparton mit csinal az eter? Ugy ertem a Nap, a Fold vagy a viz mozgasat koveti-e?"

Látom nem figyeltél rendesen. Nem sodorja, hanem kisugározza a részecske az erőterét keltő hatást!
Akkor sodorná, ha a részecskék mindegyikében lenne egy-egy Higgs bozon és lenne olyan Higgs éter amelyet borzolhatna a Higgs bozon. Mint ahogyan a klasszikus Lorentz féle éter leírásában szerepel.

@Gézoo (64155):

Egyenletes gyorsuláskor csak "sűrűsödik" az erővonalszám, szökkenéskor (azaz változó nagyságú és/vagy irányú gyorsuláskor) pedig leszakad önálló, határozott térfogattal jellemezhető térerősség csomag a töltött részecskéről.
Az előbbit a mező hullámzásaként, az utóbbit fotonként értelmezzük.

Ujabb sikerelmeny dijas allitast sejtek.

Nezzuk, mit mond a tankonyv:

Egy hozzánk képest nyugvó elektromos töltés elektromos teret, egyenletesen mozgó töltés
elektromos és mágneses teret hoz létre maga körül. Kimutatható, hogy a fenti két esetben a tér
és a benne felhalmozott energia a töltéstől nem szakítható el, mintegy hozzá van láncolva. Ha
azonban a töltés gyorsul, akkor a körülötte kialakuló, időben változó elektromágneses tér
elektromágneses hullámot kelt, amely a töltésről leszakadva a térben tovaterjed, és energiát
visz magával: a gyorsuló töltés elektromágneses sugárzást bocsát ki magából. Természetesen
a hétköznapi értelemben lassulónak nevezett töltés is sugároz, aminek közismert
megnyilvánulása a fékezési röntgensugárzás létrejötte: nagysebességű elektronok egy
fémtömbbe ütközve lefékeződnek és elektromágneses sugárzást (röntgensugárzást)
bocsátanak ki (ezt a jelenséget használják ki a röntgensugárzás létrehozására a
röntgenkészülékekben).

http://www.fat.bme.hu/student/pub/Fizik ... eny_bk.pdf

De nezd meg mashol is, csemegezz:
http://www.google.com/webhp?sourceid=ch ... 06&bih=636

@Gézoo (64155):

Mutass egy olyan esetet ahol szökkenés mentes azaz j=0 esetben foton képződik!

Minden esetben, amikor egy toltes egyenletesen gyorsul vagy lassul.

@ennyi (64157): Tehát te még az életedben sohasem láttál elektroncsövet, vákuumban gyorsuló elektronnyalábot, lineáris gyorsítóban töltött részecskéket, Képcső ernyője és katódja közötti elektronsugarat.
Mindegyikben j=0 és a=dv/dt > 0 egyenletesen gyorsuló töltések vannak.

Vagy láttad már valamelyiket?

@ennyi (64156): A lassuló és a gyorsuló az nem jelenti az a=dv/dt=állandó > 0 esetet!

A szökkenés is lassuló vagy gyorsuló mozgást jelent.

" hullámot kelt, " - kifejezésben szökkenés szerepel.

Ügyesen találtál idézeteket! Most már csak azt kellene tudnod, hogy mit jelent az amit olvastál!

@Gézoo (64159):

" hullámot kelt, " - kifejezésben szökkenés szerepel.

A hullámot kelt kifejezésben hol van szökkenés? Nooormális?

A kisugárzott energia a gyorsulástól függ, annak deriváltjától nem. http://en.wikipedia.org/wiki/Larmor_formula

@mimindannyian (64162):

A hullámot kelt kifejezésben hol van szökkenés?

A gyorsulás irányt vált azt is szökkenésnek nevezzük, mert j=da/dt # 0

" where a is the acceleration, e is the charge, and c is the speed of light." Neked se ártana elolvasnod azt amit idézel!

@Gézoo (64167): így amellett érveltél, hogy szökkenéskor van sugárzás, ám ezt senki sem tagadta. Nézd csak meg azt a képletet, ha már idézted. Gyorsulás van benne, nem a deriváltja.

@mimindannyian (64182):
Ez a szökkenés tényleg létező fizikai fogalom egyébként?
Én csak Gézoo hozzászólásaiban láttam....

@Question (64189):

Létező, bár én "rándulásnak" tanultam, ha jól emlékszem.

@funlol (64191):
A rándulást meg is találtam, a szökkenést viszont továbbra sem

@Question (64189): Az angol "Jerk" magyar megfelelője a szökkenés vagy más szóval rándulás, a magyar zsargonban ritka.
Valószínűleg ezért nem sűrűn találkoztál vele. Más országokban az idő szerinti deriváltját a "kitörést" is tanítják burst néven.
b=dj/dt ; j=da/dt ; a=dv/dt ; v=ds/dt

@mimindannyian (64182): Igazából sok minden van benne ds/dt; dv/dt ; Q/F ; stb. alakok, átrendezve a szökkenés,azaz a gyorsulás "gyorsulása" is.

@Question (64189):

Létező fogalom, az angol wikin körüljárják, pl. arra használatos, hogy hullámvasutat tervezzenek: amikor a gyorsulás változása túl gyors, azt extrém rosszul viselik az "áldozatok" .

@Gézoo (64224):

Igazából sok minden van benne ds/dt; dv/dt ; Q/F ; stb. alakok, átrendezve a szökkenés,azaz a gyorsulás "gyorsulása" is.

Hülyeség. Nagy képletzsonglőr vagy, de erre befizetek... Rendezd azt a képletet addig, hogy benne legyen a szökkenés!

Jó ezt a topikot olvasni. A barátunk annyi sikerélményt szedett össze az elmúlt héten, hogy egy további hétig eltart, mire a csuklásom, amit a röhögéstől kaptam - elmúlik.
Nagyszerű sikerélmény az antiéter, a szökdelés és társai. Csak remélni tudom, hogy barátunknak van rá valamiféle bizonyítéka, vagy bizonyítási eljárása.

@Gézoo (64223): Amennyire csekély angolnyelv tudásomból telik, a jerk még sok mást is jelent, többek között olyat, amit ha megírnék, hogy műveld, a modi biztosan összevonná a szemöldökét, mint anno Rózsa Sándor a szögedi pusztában.

Mondd hát nagytudású barátunk, mit kezdünk egy akárhányszor differenciálható gyorsulásfüggvény magasabbrendű differenciálhányados függvényeivel? példa: a(t) := exp(t) Miért újdonság a számodra az, hogy egy bármilyen szerkezet, vagy szabott/szabad pályán mozgó test gyorsulásait meg kell vizsgálni? Miért újdonság neked, hogy amennyiben differenciálható a gyorsulásfüggvény, akkor a szélső értékei - ha vannak - meghatározhatók. Miért újdonság a számodra, hogy ez alapján számíthatók a gyorsulásból származó erők? Nem értem. Ilyennel még a fémipari gyalus melós is találkozik a gyalugépe mellett, ha megbámulja a himbás - kulisszás hajtóművet, nem beszélve az egyre ritkább, de még gyakori négycsuklós, vagy bütykös mechanizmusokról, szelepvezérlésekről. Még nem hallottál arról, hogy a rosszul méretezett dugattyús szivattyú rugóterhelésű szelepei a nem megengedett gyorsulások miatt nem működnek és a leáll a folyadékszállítás? Miért tálalod ezt az egészet úgy, mintha te találtad volna ki a gépszerkesztés alapjait?

@mimindannyian (64230): Nem csak arra. Egyszerűen arról van szó, hogy a technikában is alkalmazzák az integrál és differenciálszámítást, s utóbbiak létrejöttét éppen a gépkorszak beköszönte serkentette.

@mimindannyian (64182): De, de, a deriváltja, csak már integrálta no! Nem igaz, hogy nem látod!

@Gézoo (64159): Az egyenletes körmozgást végző testnél mennyi a sugárirányú "szökkenés" értéke és integrálva mi az eredmény?

@Gézoo (64148):

Már megbocsáss, de Einstein elmélete sem adott semmi újat, csak pontosabban fogalmazta meg Newton és Galilei elveiből már egyébként is következőket.

Ez egy akkora sikerélmény, hogy én itt feladom, nem bírom tovább. Holnap estére összeszedem magam és addigra írd már le, hogy Galilei és Newton munkásságából miképpen következik a relativitáselmélet?

@ennyi (64137): Éter. A varázsszó. Ne feledd, az éter feltételezésével is megmagyarázható pld. a M - M kísérlet és még sok más, ahogy pld. Jánossy Lajos kifejtette. Jánossy elismert fizikus volt, de olyan marhaság, mint az antiéter, éppen ezért nem jutott az eszébe. Az éterelméleteket Occam borotvája intézte el. A rel.elm. nem igényel egy mindenen ellenállás nélkül áthatoló valamit, aminek a Young modulusa sokszorosa pld. az acélénak.

Úgy látom, nem kapkodod el a választ gézu, holott akinek ilyen, a fizikát fenekestül felforgató ötletei vannak, kapásból kellene, hogy válaszoljon. Talán higyjem azt, hogy nincs is logikus válaszod egyik kérdésre sem?

@Solaris (64282): Ne várj tőlem választ. Bár igaz, a többiek sem állnak veled szóba. Hogy vajon miért?

@Gézoo (64403): Nem is gondoltam, hogy érdemben képes lennél válaszolni.
Amit írtam, azt nem nagyon lehet vitatni - ezért nem szólnak a többiek, téged illetően meg lásd az előző sort!
Mellesleg, neked címeztem a hozzászólásokat.

Amióta néhány trollfizikus lelépett, pang ez a topik. Adok néhány linket a forradalmian új fizikákról:

Ebből megtudjuk, hogy a gravitáció az nem is az ami, hanem a "tér áramlása".

http://www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko/index.htm

Ebből megtudunk mindent. A gravitációt az éter okozza.

http://www.ujfizika.hu/

Ebből azt tudjuk meg, hogy a gravitációt az elemi gravitációs töltések okozzák:

http://www.magtudin.org/Gravitacio%201.htm

Ebből is:

http://www.magtudin.org/Gravitacio%202.htm

Innen meg dőlni fog mindenkihez az ingyenenergia:

http://nibiru.hu/tudomany/linkek_tudomany.htm

Jó szórakozást!

Sajnos a relativitás elmélet le van zárva, úgyhogy ide teszem be. Valek Béla neve valakinek ismerős a tanulmányaiból? Legalább egy fórumon hirdeti magáról, hogy könyvet irt (nagy cucc, én is), a könyv címe ami érdekes: Általános relativitáselmélet kézikönyv, illetve a kissé fura szóhasználat a könyvben. Egyébként lehet, hogy jó a "könyv", csak én nem találtam meg könyv formájában. Persze a pdf, is könyv... Ha valaki többet tud mondani, annak örülnék. Köszönöm.

Bela Valek's personal website

@Gábor (67456):

szerintem papír formában nem adta ki.. az túl drága lenne.

@Solaris (67368):

van ám még:

hiperrelativitás és gravimágnesesség: http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu/
a fórumban gézu gyerek is beszólt: http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu/forum

és egy másik gyöngyszem innen: http://aparadox.hupont.hu/

A magam részéről úgy vélem, hogy a fény alapvetően részecske. Azonban ez a részecske, mondjuk úgy, hogy a foton feje, maga után húz egy hullámzó kondenzcsíkot. A fej pedig nem egyetlen golyócska, hanem kettő, melyek kézen fogva keringenek egymás körül.

Sziasztok,
Elöre is elnézést, ha megszegem a forumszabályzatot , de a tudatos témakörben
felmerült a kvantumfizika.
Láttam egy elöadást, megosztom veletek http://youtu.be/dEaecUuEqfc
Ahogy én értettem a valóság ugymond egyszerre nulla és egy, egy interferencia esetén pl az elektron v foton mindkét kivágáson átmegy - ha mérjük, akkor mindig csak az egyikben van.
A valóságot ezért nem a valós számok irják le, hanem a komplex számok, és a részecskét az eloszlásfüggvénye - ami leirja hol mennyire valószinü hogy a részecske ott van - és ez a függvény egy komplex (a+i*b) számok halmazán értelmezett függvény.
Amikor mérünk, és sok más esetben, lejátszodik az amit "entanglement" nek hivnak
ez tulajdonképpen a rendszert elemeit leiro komplex függvények összetevödése (remélem jól irom) és ha sok ilyen játszodik le, a jelenség ireverzibilis lesz.
Egyesek szerint minden állapot megvalósul , ez a multi-verzum elmélet.
A másik lehetséges következtetés, hogy nincs egyetlen valóság sem, tehát a világunkat nem a valós számok, hanem a komplex számok irják le.
Kérem, aki tényleg meg tudja oldani a Schödringer egyenleteket, legyen olyan kedves, kometelje mennyire jó ez a kép amit bemutat

@csbened (71250): Akár fotonnal, akár elektronnal, akármivel elvégezzük a kétréses kísérletet és interferenciaképet kapunk az összes magyarázatból hiányzik a legfontosabb alap:
Mi kellett ahhoz, hogy egyesével kiküldhessük azt a részecskét és eközben mit hoztunk még létre?

Ugyanis sem foton, sem elektron nem fog önként elindulni a rések felé. Ahhoz, hogy az elindulás megtörténhessen elektronok milliárdjait kell mozgatni.
Ezzel pedig elektronok milliárdjainak Coulomb mezejét kell megmozgatni. És mint tudjuk, a Coulomb mező a forrásától mindig fénysebességgel távolodó "hatósugáron" kiterjed a végtelen felé, azaz még az előtt eléri az ernyőt a réseken át, a majdan kisugárzást végző elektronok milliárdjainak mozgó elektromos erőtere, mielőtt az interferencia képet megjelenítő elektron vagy foton elindulna.

A két résen át is terjedő mező alakját pedig meghatározza a rések egymás közötti és az ernyő távolsága.
Tehát már készen várja az ernyőnél a mezők interferencia tere a megjelenítéshez szükséges energiát hordozó fotont vagy elektront.

Így nincs szükség arra, hogy a foton vagy az elektron jusson egy időben egyszerre a két résen át az interferenciakép képződéséhez.
Nem a foton interferál "önmagával" és elektronos kísérletnél sem az elektron interferál "önmagával", hanem mindkét esetben az őket kisugárzó forrás elektronjainak mezeje halad át a réseken.

Azaz az egész felhajtás amit a matematikával próbálnak felverni a jelenség körül éppen olyan tévedés, mint anno az a "matematikailag bizonyított tény", hogy levegőnél nagyobb sűrűségű testek nem repülhetnek.