Oldal: 26 / 84

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 21:35
Szerző: Szilágyi András
@mimindannyian (32557):
Lásd itt, hozzászólás vége.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 21:36
Szerző: Pezo
@sötétvödör (32559):
De első ránézésre a logika azt diktálná,hogy szintén 2 golyó mozdúl el. Elvégre az ütköző tömeg mindkét esetben egyforma.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 21:38
Szerző: sötétvödör
@Pezo (32564):

Igen,itt bukott el az én logikám is
De fizika az nem logika :D

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 21:39
Szerző: Szilágyi András
@Pezo (32564): Ha egy 2m tömegű golyót nekigurítasz egy m tömegű álló golyónak, mi történik?

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 21:40
Szerző: vaskalapos
@Pezo (32564):
De első ránézésre a logika azt diktálná,hogy szintén 2 golyó mozdúl el. Elvégre az ütköző tömeg mindkét esetben egyforma.
Probald meg lepesenkent felirni az utkozeseket.

a ket darab m tomegu indulo gollyo egymas utan utozik:

eloszor 2. utkozik 3.-ba, es megall, majd 1 utkozik 2-be es az is megall...

egy darab 2m tomegu golyo utkozik az elozo elrendezes szerinti 3. szamu m tomegu golyoval: nem all meg, csak lelassul!

nagyon nem egyforma a ket utkozes kimenetele

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 21:47
Szerző: mimindannyian
@Szilágyi András (32563): OK. "A vége rántja magával a mögötte lévő sort." - kár, hogy itt nem ránt semmi semmit, mert csak lökik egymást. De kihámozom a "marhaságaidból" (szakszerű idézet tőled :D ), hogy mire gondolhattál. Over.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 21:48
Szerző: Pezo
@Szilágyi András (32566):
Mindkét golyó továbbgurul külömböző sebességgel.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 21:52
Szerző: Szilágyi András
@Pezo (32570): Bizony ám! Ha viszont a második golyó után további golyók vannak, akkor a második golyó neki fog ütközni a következőnek és meg fog állni. Akkor az első golyó újra nekiütközik. És ez ismétlődik újra meg újra meg újra. Tehát egy csomó ütést kap balról a golyósor.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 22:01
Szerző: Pezo
@Szilágyi András (32571):
Ez így logikusnak tűnik,de még jó alaposan végig kell gondolnom,hogy valóban ez-e a helyes magyarázat.. :)

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 22:32
Szerző: vaskalapos
Itt vajon mi tortenik, es miert?

Egy ido utan nem pattognak a golyok, hanem egyutt inagak jpbbra-balra. Mi lehet az oka?

A robbanas csak vicc, ne arra koncentraljatok.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.10.31. 23:02
Szerző: mimindannyian
@vaskalapos (32576): Leginkább az, hogy el akarják tanácsolni a nézőt efféle kísérletezéstől, ezért szándékosan felrobbantják a sütőt. Ha nem raksz be semmit, vagy egy vasüllőt, olymindegy, túlmelegedés ellen a magnetron védve van. A newton bölcső pedig, mint antenna izzhatna, vagy szikrát is szórhatna, de robbanni nemigen tud.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 17:53
Szerző: Gézoo
Az általam gyakorta felemlegetett spinfotonok mozgása okozta sűrűsödések téridőbeli alakját leíró animáció letölthető innen:
http://www.friweb.hu/gezoo/hullam.exe
Leírása itt: http://www.youtube.com/watch?v=Jg9hM3-Swcc
Képek "élesben" itt http://www.friweb.hu/gezoo/1/3_1.jpg
3_1.jpg -től 3_15.jpg -ig megtalálhatók.
Kép

Természetesen a folyamatos centripetális gyorsulással folyamatos spinfoton áram jön létre, de a gépek sebességkorlátjai és a szemléletesség kedvéért alaposan meg lett ritkítva (a sárga pontokkal jelzett spinfotonok), hogy nyomon követhető legyen egy-egy spinfoton pályájának a kisugárzójához viszonyított helyzete.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 18:55
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (32606): EXE? Te még windows-t használsz, ember?! :D :D

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 19:11
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (32610): Mi bajod az exe progikkal? A világon a progik döntő többsége exe..

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 19:12
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (32606): Mi az a spinfoton?

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 19:16
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (32616): Hadd ne fejtsem ki, mert még röhögök a videón. Cuki a hangod :D

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 19:33
Szerző: vaskalapos
@Szilágyi András (32617):
A spinfoton a tehetetlen tomeg okozoja es gravitacio magyarazata. Gezoo vilagaban:
A spin, azaz a perdület minden részecskénk sajátja. Ezt sokan nem tudják, mint ahogy azt sem, hogy a perdület mindig centripetális gyorsulással jár.
Azt pedig még kevesebben tudják, hogy minden gyorsulás a nagyságától függő energiájú foton kisugárzással jár együtt. Mégpedig elválaszthatatlanul.
Ennek az a következménye, hogy minden spinnel rendelkező, azaz az összes ismert részecskénk a spinjének következtében eleve foton kisugárzó.

Nevezzük a spinek okozta foton kisugárzást spinfoton sugárzásnak, a kisugárzott energia csomagokat spinfotonoknak.

Látjuk, hogy minden részecske spinnel rendelkezik, ezért gömbszimmetrikus sugárzó.. Viszont éppen a gömbszimmetria révén a kisugárzás közbe rá visszaható impulzus okozta spin "körben jár" azaz körbe-körbe azonos nagyságú ereje statisztikusan minden irányban hatva

eredője zéró.. mind addig amíg nem kényszerítjük gyorsulásra mert akkor azonnal

ΔI = ΔI1-ΔI2 visszahatással "válaszol a gyorsulást okozó hatásnak..

Ha megszűnik a gyorsulást okozó hatás, akkor ΔI1=ΔI2 azaz ΔI=ΔI1-ΔI2=0 lesz újra.. Vagyis

F=(ΔI1-ΔI2)/t=ΔI/t csak addig "működő" és pontosan olyan nagyságú erőt kelt, ameddig hat a gyorsulás.

de mi van a gravitációval?

Ó, innen már csak egy parányi lépés.. Ugyanis a MEF (azaz a mikro energiájú spin fotonok, vagy nevezzem inkább

MESF -nek? ) vagy ha úgy találóbb, a MESF tér energia teret, mezőt okoz.. Amely mező sűrűsége a benne lévő minden részecskére hat..( idejét részben lelassítva! )

Egyszer mint kisugárzókra és mint elnyelőkre..egyaránt. Minél nagyobb ez a térerősség, annál nagyobb az impulzus átadások okozta "merevítő hatás" az időlassítás.

Hiszen amikor impulzust fogad egy részecske akkor a kintről jött impulzus iránya megváltoztatja a spinnek a belső, azaz a saját kisugárzásból származó irányát.. és új eredő spin irányt képez.

Sok eredőképzés következménye sok megváltoztatás, azaz lelassul a reakciósebessége.. nade minden olyan részecskének lelassul amely abban a MESF sűrűségű (fluxusú) térrészben van.. ...
Azaz minél nagyobb a MESF azaz a spinfoton fluxus, annál jobban lassult minden részecske, és ezzel folyamat amiben ezek a részecskék részt vesznek..

Lelassul az óra járása.. szóval minden lelassul..

Azaz amikor egy egy MESF áthalad (elnyelődik és kisugárzódik) egy részecskén az éppen olyan, mintha az érkezési irányából egy időlassító lejtő érné el az eltalált részecskét..

Igen ám!

FrownDe ha az eltalált részecskének a MESF érkezési irányának oldalán jobban lassul az idő, mint a túloldalon, akkor

az F=I/t függvényben ezen az oldalon nem ugyanakkora t értékkel kell számolni, mint a túloldalon..

Azaz az elalált részecskének az "érkezési" oldalán t' a másik oldalán t idő lesz az adott oldal felé kisugárzott MESF-jének a "hatás ideje".

Ezzel az erők F1=I/t' és F2=I/t különbözete képződik azaz Feredő=F2-F1 az érkező MESF oldala felé ható Feredő erővel hat..

Azaz amit mi gravitációs erőnek vagy téridő görbületnek nevezünk, az igazából mindkettő, csak másként..

Mert erőnek erő, azaz helyesebben egy eredő erő, amelyre a MESF sűrűségnek a forrástól távolodására igaz

F=k*m*M/R² függvényét Galilei óta ismerjük.. Nade Einstein téridő görbület elve nélkül eszünkbe sem juthatna az, hogy valami lelassítja az "időt"..

Pedig akkor is mérhetnénk a MESF áramban a Föld felszínén üldögélve a magasságtól azaz a MESF sűrűségtől függő óra lassulást, ha Einstein nem is lett volna.. csak egy nagyon pontos óra kellene hozzá..
Szóval ilyen egyszerű..
FORRAS: http://gezoo-vilaga.blog.hu/

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 19:55
Szerző: Szilágyi András
@vaskalapos (32619): Nobel-díjat neki azonnal! :mrgreen:

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 20:02
Szerző: vaskalapos
@Szilágyi András (32622):
Azert nem adnak neki Igazi Dijat, mert ezek a fotonok Gezoo Vilagaban nem okoznak elektromagneses vagy egyeb kolcsonhatast es egyaltalan nem kimutathatoak.

Igy csak a teljesen kimutathatatlan Virtualis Mikro Dijazasu Kituntetest (VMDK) kapta meg erte (ez a kituntetes olyan kicsi, hogy senki nem tud rola).

Azt kene meg megoldani, hogy a spin fotnoknak is van spinjuk, igy azok is tovabbi spin-spin fotonokat kell kibocsassanak Gezoo Vilagaban, es igy tovab, vannak spin-spin-spin fotonok is, stb... spin-spin-spin-spin fotonok... az energiajuk meg mindnek ugyanakkora*, hiszen az csak spintol fugg, a centripetalis gyorsulastol...




* energiajuk nulla :-(

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 20:11
Szerző: sötétvödör
@Szilágyi András (32622):

Majd egy év múlva,akkor majd elnézést kérhettek tőle

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 20:15
Szerző: vaskalapos
@sötétvödör (32624): en mar most kerek, elore...

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 20:32
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (32623): Nos, megleptél.
Megható, hogy belinkelted. Köszönöm szépen.
A spinfotonok sűrűsödéseinek már akkora az energia sűrűsége, hogy képes az elektromágneses kölcsönhatások keltésére.
Kép Ezek a sűrűsödések láthatók a külső gyorsulás irányára merőlegesen haladó "csúcsos" sűrűsödési részek esetében.
Bár egy picit félreértetted.. Sem a fotonoknak, sem a spinfotonoknak nincs spinje.. Csak a részecskéknek lehet spinje.
A spinfotonoknak és a fotonná összesűrített csomagjainak polarizációt keltő hatása van a beérkezéseiknek a sorrendje és téridőbeli eloszlása alapján. Ezt a polarizációs folyamatot szemlélteti ez a kép:
Kép

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 23:52
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32627):
A spinfotonok sűrűsödéseinek már akkora az energia sűrűsége, hogy képes az elektromágneses kölcsönhatások keltésére.
kepes, csak nem akarja, azert nem teszi... azert nem mutahato ki... de ha akarna, akkor csinalna...

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.01. 23:58
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (32627): A fotonoknak van spinjük, ez köztudott. Bozonok, azaz egész spinű részecskék.
Wikipédia: Foton
"A fotonnak spinje is van, amely független a frekvenciájától. A spinjének nagysága Kép és a mozgásirányába mért vetületének nagysága, azaz helicitása, Kép. Ez a két lehetséges helicitás a foton két lehetséges cirkuláris polarizációjával (jobbos és balos) kapcsolatos."

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 00:02
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32627):
Sem a fotonoknak, ...nincs spinje.. Csak a részecskéknek lehet spinje.
meg egy uj dolgot tanultam Gezoo alternativ vilagarol

Vannak olyan nezetek (pl a Vikin igy olvashatod), hogy a foton az reszecske, es van spinje.
Nyilvan ez is teves... Gezoo vilagaban nincs neki, csak a mi vilagunkban.

In physics, a photon is an elementary particle, ...The intrinsic properties of photons, such as charge, mass and spin, are determined .... the photon is predicted to be massless, and to have zero electric charge and integer spin... The particular form of the electromagnetic interaction specifies that the photon must have spin ±1; thus, its helicity must be . These two spin components correspond to the classical concepts of right-handed and left-handed circularly polarized light.

http://en.wikipedia.org/wiki/Photon

(Andras megelozott, de ha mar megirtam, bekuldom)

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 07:30
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (32664): "A fotonoknak van spinjük, ez köztudott. Bozonok, azaz egész spinű részecskék."
Nos, ez a kijelentés félig igaz is lehetne, de.. csak akkor ha a haladó fotonoknak az ideje nem lenne végtelenül lelassult a forrásukhoz rendelt rendszerben.
Ez persze ellentmondásnak látszik ha figyelmen kívül hagyjuk azt a lehetőséget, hogy egy-egy foton azaz energia csomag az csomagja az energiának. A csomagokról pedig fogalmilag tudjuk, hogy összetettek.
Azaz a bennük lévő elemeik eredője bozonként viselkedve egész számú spinnel kelthetők és egész számú spint kelhetnek csupán azzal is, hogy csomag lévén az első és az utolsó elemük hatása között dt idő telik el.
Azaz amit idéztél igaz ha egyetlen kavicsként értelmezzük a fotont és ugyanakkor nem igaz, ha a "kavics" elemeire szeretnénk alkalmazni.

Azért illesztettem be a polarizációs ábrát, mert szépen szemlélteti a polarizációs és a spin átadós mechanizmusok működését.

Azt látjuk, hogy amíg egy-egy spinfoton csomag önmagában se nem polarizál se nem adhat át spint okozó hatást,
addig a téridőben meghatározott sorrendben és irányok mentén beérkező spinfoton sorozat annak ellenére polarizációs illetve spint keltő tulajdonságot mutat, hogy egyesével egyiknek sincs spinje.

Ha pedig azt szemléljük, hogy egy forrásból érkező hatást a befogadó részecskéje, a téridőnek csak egy "vetületeként-metszeteként" érzékelhet, akkor az is nyilvánvaló, hogy ennek a vetületnek a tulajdonságai-jellemzői nem lehetnek azonosak a forrásból kilépő eredő hatás tulajdonságaival.
Így például egy elektron által kisugárzott spinfotonok dt/ds gradiens mentén sugárzódva bármilyen külső pontra eljutva, ezen a külső ponton csak és kizárólag az indulási gradiens okozta állapotot közvetíthetik.
Azaz az összetett komponensekből álló részecskék spinjeinek "kisugárzását" fermionként érzékelhetjük a dt/ds gradiensek következtében.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 07:34
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (32667):"Vannak olyan nezetek (pl a Vikin igy olvashatod), hogy a foton az reszecske, es van spinje.
Nyilvan ez is teves... Gezoo vilagaban nincs neki, csak a mi vilagunkban."

Nos, majdnem. Olvasd el amit Andrásnak írtam éppen erről.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 10:08
Szerző: mimindannyian
Ez igen! Barkács-kvantumfizika!

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 10:37
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (32679): Alapból csodálkoznom kellene az ilyen megnyilvánulásaidon.. De olvastam azt is ahogy korábban reagáltál. "ELTE fizikus hallgatót kérdeztél" .. de Andrásnak a mechanikai hullám terjedéssel leírt válaszát nem értetted meg.. pedig szemléletes és egyértelmű. És még egyetemi végzettség sem kellene hozzá.. legfeljebb egy babafürdető kád, két kicsi kéz amikkel hullámokat ütköztetsz és megfigyeled a hullámok viselkedését.
Szóval, ha nincs értelmesebb megnyilvánulásod a "cuki hangom" dicséreténél, vagy a barkács-kvantumfizika kijelentésednél, akkor inkább ne erőlködj azon, hogy megismerjük az elképzeléseidet.
Inkább azon fáradozz, hogy jót és jól írj! Mi mindannyiunk örömére. :D

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 12:34
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (32682): Valamit nagyon félreértettél, amit én magyaráztam, azt nem értették ők :). Jóhiszeműen mondjuk azt, hogy azért, mert hülyén fogalmaztam.

Viszont a te kitalált részecskéid kitalált kölcsönhatásáról szóló EXE programjaid, hát szakadni lehet a röhögéstől. Kvantummechanika körzővel és vonalzóval a fészerben. :D És sajnálom, hogy ezen a helyzeten még az se segít, ha megpróbálsz engem kritizálni :).

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 12:51
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (32685): Nos a helyzet az, hogy nem kitaláltak.. Amint gyorsulással mozog a detektor egy nyugalomban lévő detektor számára nem sugárzó semleges test felé azonnal mérjük a gyorsulás okozta sűrűsödéssel létrejövő fotonok létét, energiájának nagyságát.
Azaz a távoli "forrás" attól "távolhatással" sem válik sugárzóvá, mert valami gyorsulva közelít feléje.

Hacsak a fény sebességénél sokszorta nagyobb üzenetet nem kap a feléje gyorsulók számáról és gyorsulásaik mértékéről, nem fog a távoli semleges forrás sem annyiféle sugárzást távolhatással a térbe ugrasztani, ahányan gyorsulnak éppen feléje.

Ergo, a térben már ott halad az a "láthatatlan" sugárzás, ami a gyorsulás hatására válik láthatóvá.

Persze a spinfotonok nagyobb csomagjai is lehetnek láthatatlanok, ha például látható fény sávjában működő detektorral szeretnénk érzékelni őket..
Ilyen például a nagyon kis energiájú csomagok esete.. amiket az igen erős kék eltolódással már az egyenletes sebesség okozta rel.Doppler is képes a láthatósági sávba tömöríteni..

Szóval attól, hogy egyesével a hatásküszöb alatti az energiájuk, még nem láthatatlanok minden esetben.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 13:01
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32675): Miert nem szerkeszted at a Vikit, miert hagyod, hogy teves allitasokat olvashassak benne, miert nem irsz Uj Fizikakonyvet, az Uj Nemet Medicina mintejara Uj Magyar Fizika cimmel?

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 13:03
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32686):
Nos a helyzet az, hogy nem kitaláltak.. Amint gyorsulással mozog a detektor egy nyugalomban lévő detektor számára nem sugárzó semleges test felé azonnal mérjük a gyorsulás okozta sűrűsödéssel létrejövő fotonok létét, energiájának nagyságát.
Nem, nem azt merjuk. Azt nem merjuk.
A detektor akkor sem jelez fotonokat, ha gyorsul.
Persze a spinfotonok nagyobb csomagjai is lehetnek láthatatlanok, ha például látható fény sávjában működő detektorral szeretnénk érzékelni őket..

Te milyen hullamhosszon (vagy frekvancian) mukodo detekrorral szeretned merni?
Ilyen például a nagyon kis energiájú csomagok esete.. amiket az igen erős kék eltolódással már az egyenletes sebesség okozta rel.Doppler is képes a láthatósági sávba tömöríteni..

Milyen sebessegkulonbseg kell ehhez szerinted?

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 13:39
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (32687): Egy ideig megtettem, megtettük a kollégákkal. Lelkesen javítgattuk.
Aztán egy idő múlva azt vettük észre, hogy mások visszaírogatták a hibás tartalmakat.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 13:46
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (32688): "Nem, nem azt merjuk. Azt nem merjuk.
A detektor akkor sem jelez fotonokat, ha gyorsul."
Kérlek ne fárassz.. inkább bontsd a vizet 110V-os váltóval. Annak volt némi hozadéka..

"Te milyen hullamhosszon (vagy frekvancian) mukodo detekrorral szeretned merni?" - elképedek. Leírtam. Nem volt olvasható?

"Milyen sebessegkulonbseg kell ehhez szerinted?" - Nagy..

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 13:49
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32692):
Vannak kollegaid is a Gezoo vilaga alternativ fizikai (virtualis) kutatasban?

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 13:53
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (32695): "Vannak kollegaid is a Gezoo vilaga alternativ fizikai (virtualis) kutatasban?"

Nem érzed, hogy mennyire nagyon olcsó és szánni való egy ilyen kérdésed?

Persze ha azt nézem, hogy az érdemi ellenvetések helyén írtad, akkor burkolt beleegyezésnek kell tekinteni.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 14:07
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (32695): Egyébként találtam a wikiben olyan részt amit nem mi írtunk és mégis az általad vitatott korábbi kijelentésemet igazolja:
" mozgások felbonthatók a molekula tömegközéppontjának elmozdulására, a merev molekula forgására és - ha ennek vizsgálatára is szükségünk van - az atomok molekulán belüli rezgéseire is. Így vizsgálva a szabadsági fokok számát, molekulánként a transzláció 3 szabadsági foka (a sebességvektor három komponensének megfelelően), a rotáció 2 vagy 3 szabadsági foka mellett (aszerint, hogy a molekula lineáris-e vagy sem), minden rezgés pedig 3 további szabadsági fokot jelent (amplitúdót, periódusidőt és kezdőfázist), ha a rendszer hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy a molekulák klasszikus harmonikus oszcillátorként viselkedjenek."
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabads%C3%A1gi_fok)
Lehet, hogy megleplek vele, de ezt a meghatározást kiterjesztették minden részecske mozgási energiáira is.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 14:29
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32697):

Nem latom, hogy az idezet melyik kijelentesedet igazolna.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 14:31
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32696):
Nem érzed, hogy mennyire nagyon olcsó és szánni való egy ilyen kérdésed?
Kérlek ne fárassz.. inkább bontsd a vizet 110V-os váltóval. Annak volt némi hozadéka..
Azota is bant, hogy nem volt igazad? Sajnalom.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 15:14
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (32699): Miért bántana. Az első válaszomban már leírtam: Képződik némi durranógáz is.. De, és ez a lényeg!, csak messzi töredéke fordítódik a bevezetett energiának a forralás melletti víz bontásra.
Az autódat sem szúnyog irtónak gyártják, mégis több szúnyogot írt a használata közben mint egy háztartási szúnyog irtó készülék..
Akkor most nevezzük szúnyogirtónak csak azért mert a funkcionálisan szúnyog irtásra tervezett készülékeknél hatékonyabban írja a rovarokat?

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 18:50
Szerző: Nsolt
@Gézoo (32704):
Ember, egy 66000 W-os autó a sokszorosát használja el annak az energiának mint amit egy 12 W-os szúnyogirtó elhasznál, míg megöl ugyanannyi szúnyogot. Gézoo fizikában ezt nevezik hatékonyságnak??

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 18:59
Szerző: Gézoo
@Nsolt (32754): Nagyon Jó!
Csak a példát fordítva értetted..
Vaskalapos 110V /60Hz váltóval forralta a vizet és mellette 20 ezred liternyi durranógázt termelt fél perc alatt.
Azaz felhasznált kilowattokat forralásra és nem vízbontásra használta.

Azaz az általad és általam is emlegetett arányban hasznosította az energiát a víz bontására..
Azaz ha jól értem szerinted sem a nagyon-nagyon mellékes folyamat a meghatározó, hanem a fő folyamat az ami az energia elsöprő többségét emésztette fel.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 19:28
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32755):
Vaskalapos 110V /60Hz váltóval forralta a vizet és mellette 20 ezred liternyi durranógázt termelt fél perc alatt.
Tegyuk hozza, hogy a viz homerselete a kulonbozo, megismetelt kiserletekben 18-50oC kozott mozgott.
Gezoo Vilagaban a forraspont is mahol van, nalam 100oC-nal forr a viz, es ezt az arteket egytelen ksierletben sem ertem ezt el. meg sem kozelitettem.
Azaz felhasznált kilowattokat forralásra és nem vízbontásra használta.
Kilowattokat???

Mellesleg Gezoo eredeti allasposntja szerint a valtoaram egyaltana nem kepes a viz bontasara. Orommel latom, hogy tanult valamit, most mar szerinte is kepes a 110V 60Hz valtoaram vizbontasra, csak a hatekonysaga nem tetszik neki.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 20:06
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (32755): Ezt a vélekedésedet azért számokkal is alá kéne ám támasztani!
30 s alatt 20 ml gáz fejlődött. Kéne tudni, hogy mennyi víz hőmérséklete hány fokkal emelkedett ezalatt.
Ha úgy számolok, hogy 30 ml víz hőmérséklete nőtt 18 fokkal, akkor bizony az jön ki hogy kb. 405 W teljesítményt vett fel a rendszer, ebből 330 W fordítódott vízbontásra és 75 W melegítésre.
Ami nem éppen téged támaszt alá!
De jó, tegyük fel, hogy nem 30 ml, hanem 300 ml víz melegedett! Akkor is ugye 330 W vízbontás, 750 W melegítés. Semmi esetre sem mondható elhanyagolhatónak a vízbontás a melegítés mellett! Mindenképpen hasonló nagyságrendű a két dolog.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 20:14
Szerző: Nsolt
@Gézoo (32755):
Te írtad, hogy hatékonyabban írtja az autó a szúnyogot mint egy erre kifejlesztett készülék. Ami persze nem igaz, ha a hatékonyságnál szempont az energiafelhasználás.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.02. 20:23
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (32755): Ne felejtsuk el, honnan indult az eszmecsere:
@Gézoo (30295):
Tetejében már 50 Hz-en sem bontja a vizet, hiszen a bontott molekulákat szinte azonnal egyesíti a pólusváltáskor keletkező molekulákkal.
Ehhez kepest hatalmas haladas, hogy most mar csak a folyamat hatekonysaga, hatasfoka a kerdes, a jelenseg (valtoaramu vizbontas) letezeset ezek szerint egyhanguan elfogadtuk.
Hogy 0.000000000001 km3 a termelt gaz terfogata, vagy esetleg 100000000000 um3 az adott ad hoc kiserletben az teljesen mellekes, mindegy.
A lenyeg a jelenseg letenek sikeres es megismetelt igazolasa.

Kép

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.03. 08:16
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (32765): Nos, jó.. Számokkal.. Azon a filmen amelyiken a 20 ml gáz képződött:
kétszer melegedett 18-ról 95 fok fölé (Δt=95-18=77 fok) a 300 ml~300 g víz mutatták a képen bejelölt 95 fok felett képződő buborékok.

Azaz a folyóvizes hűtés miatt kétszer 300~ 600 g víz 77 fokkal melegítéséhez:
E= 4,2*600*77=194040 J energia kellett..
A 20 ml gáz 2H2O=O2+2H2 --> 3 mól arányából 3*22,41 liter akkor lenne ha 4*96500 C töltés használtunk volna fel, de helyette csak 20/3/22,41/1000=0,0003 térfogat aránnyal

3*96500*0,0003=86,85 C vízbontó töltés áramlott át..30 másodperc alatt, azaz Ivb=86,9/30=2,9 Aeff
P=110*2,9=319 W ~ E=319*30= 9570 J
Tehát melegített 194 040 J és vizet bontott 9570 J
arány 9570 J/194 040 J = 0,05 vagy ha úgy jobban tetszik 1:20
Persze igaz.. én saccra ennél nagyobb különbséget feltételeztem, de talán bocsánatos bűn.. hiszen 194 040J melegítő és ~9600 J bontó energia aránya esetében a saccnak elfogadható a kevesebb mint 5%-ot elenyészőnek venni.

De ha csak akkor lesz nyugodt a lelked ha kimondom.. igen.. mint már az első válaszomban is írtam, melléktermékként képződik durranógáz is.

*** Jav:Elírtam. Bocs! Q=4*96500*0,0003=115,8 C
így Ieff=115,8/30=3,86 A
P=110*3,86=424,6 W
E~424,6*30=12 738 J
Azaz az arány nem 1:20 hanem 0,066 ill. 1:15 .. mea culpa..

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.03. 08:20
Szerző: Gézoo
@Nsolt (32768): A darabszámra értettem a hatékonyságot.

Energia, tömeg, impulzus

Elküldve: 2011.11.03. 08:24
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (32761):
E=194 040+9600=203640 J
P=6'788 W = 6,8 kW .. ez talán nem kilowattok?
"Gezoo Vilagaban a forraspont is mahol van, nalam 100oC-nal forr a viz,"
Miért ez a személyeskedés?
Nem tudod, hogy egyszerű számsor többet ér?