@mimindannyian (74070):
Kedves Mimike!
Ne részlekérdésekben vessz el
Viszont Te már a részletkérdésekben elvesztél, mert nem értelmezted, mit írtam!!
miért lenne gazdaságosabb a folyamatos üzemelés
Félreérted a folyamatos üzemelést!!
Nincs folyamatos üzemelés családi házaknál. Ezért van a termosztát ami szabályozza a kazán működését! Nem beszélve a külső hőmérséklet érzékelő lángszabályozásról,stb...stb.
Idealizált fizikai tekintetben is ezt állítod?
Ahhoz nem kell fizikusnak lenni, hogy ha nem fűtök, akkor nem kerül pénzbe!! A fűtés pénzbe kerül!! Az én példám az állandó 18C fok mellett értendő és ne gyertek ilyen hülyeségekkel, hogy ha nulla fok van az épületben, akkor az milyen szuper, mert a hőveszteség sokkal kevesebb! Ezt mindenki tudja.
Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy egy épületet,lakást befűtsünk X Watt energia szükséges.
Bármilyen rendszert használunk, a beépítendő teljesítmény közel azonos lesz. (Természetesen a technológia függvényében ez változhat pl. hőtárolós kályhával jellemzően magasabb teljesítményűt szükséges beépíteni.) Csodák nincsenek, az egyes fűtési módok között jellemzően a hőérzet miatt lehet a fogyasztásban eltérés: bizonyított tény, hogy az ember optimális hőérzetéhez nagyon közel álló padlófűtés esetén a helyiség hőmérséklete alacsonyabban tartható, mint pl. egy elektromos fűtőpanellel történő fűtés esetén.
A megtakarítás mértékét számos tényező befolyásolja (pl.: fűtési rendszer kialakítása, szabályzása, a felhasználói szokások, stb.)
A kondenzációs gázkazánok hatásfoka elméletben
111 % lehet, a gyakorlatban ettől csak pár százalékban marad el. A 100 % fölötti hatásfok nem az energia megmaradás törvényének megsértését jelenti, hanem abból adódik, hogy maradtunk a régebben szokványos viszonyítási alapnál. Ez a viszonyítási alap a fűtőérték (nevezik alsó fűtőértéknek is és
Ha-val jelölik), ami megadja egységnyi mennyiségű tüzelőanyag érzékelhető hőtartalmát. Van azonban egy másik fontos tüzeléstechnikában használatos fogalom is, az égéshő (nevezik felső fűtőértéknek is, és
Hf-fel jelölik), ami megadja egységnyi mennyiségű tüzelőanyag összes hőtartalmát. Ez utóbbiban benne van a füstgáz kondenzált vízgőz tartalmának a hőtartalma is, ami 11 %-os többletet jelent a fűtőértékhez képest, és így már érthető is, hogy hogyan lehetséges a 111 % hatásfok. Éppen a kondenzáció miatt ezeknek az újfajta kazánoknak az a nagy előnye is megvan, hogy részterhelésen, amikor alacsonyabb a visszatérő vízhőmérséklete is, és így a füstgáz nagyobb arányban képes kondenzálni, akkor a hatásfok is jobb. Ez azonban nem érvényes bármilyen kicsi részterhelésen.
Esettanulmányok alapján néhány példa, a kazánok hatásfokáról:
1.A kazán állandó (80/60 °C) kazánvíz-hőmérsékleten üzemmel, hatásfoka 73-90% közt változik. Éves hatásfok: 84% körül.
2.A kétszeresen túlméretezett kazán hatásfoka 58-85% között változik. Éves hatásfok: 75% körül.
3.Az alacsony hőmérsékletű kazán hatásfoka állandó üzemben 86-92% között változik. Éves hatásfok: 90% körül.
Az éves hatásfok tehát a fűtési üzemviszonyok figyelembe vételével mért éves átlag, ami mindenképpen alacsonyabb a névleges hatásfoknál. A fentiek természetesen a ma kapható, korszerű kazánokra vonatkoznak. Így levonható az az egyszerű következtetés is, hogy egy régi, túlméretezett, rossz vezérlésű gázkazános rendszer éves hatásfoka akár 65-75% is lehet.
Sokan a végletekben gondolkodnak, s ezáltal vagy a komfortérzetük sérül vagy a pénztárcájuk csappan meg. Pedig létezik középút. A szabályozó arra való, hogy szabályozzunk egy fűtésrendszert.
Ha nem tartózkodunk a helyiségben vagy elmegyünk otthonról, lejjebb vehetjük a hőmérsékletet,(nem kell kikapcsolni teljesen, ha az épület hőszigetelése jó) ha hazaérünk, akkor pedig gyorsan felfűthetjük, s melegebben, kényelmesebben élhetünk a lakásban, cs.házban.Központi fűtés esetén az egész házra, lakásra vonatkozóan egyenletes, folyamatos, szabályozott fűtést tudunk megvalósítani, így a felfűtési veszteségektől eltekinthetünk!
A gazdaságos fűtést sokminden befolyásolja, PL: a környezeti meteorológiai állapot (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség,üvegfelület,hőszigetelés, stb...stb.), az épület tájolása, az épület szerkezeti tulajdonságai, a fűtőrendszer hatékonysága a működési jellemzőinek és az egyéni igénynek a függvénye!!
Fogalmazzuk meg tehát, mi a jó fűtés célja.
A jó fűtés célja a jó közérzet feltételeinek időjárástól független, állandó hőmérséklet biztosítása. A jó fűtési rendszer tehát biztosítja, hogy a legszélsőségesebb időjárási viszonyok mellett is jók a közérzetünk feltételei, lakásunk minden helyiségében. Hozzátéve, hogy a mindenkori legkisebb költséggel, pazarlás nélkül!
Az érvényben lévő tervezési irányelvek szerint Magyarországon a fűtési rendszerek méretezési külső hőmérséklete - 20 °C. Fűtési berendezésünknek tehát legalább - 20 °C-ig az előírt belső hőmérsékletek(helyiség fűggő) biztosításához elegendő kapacitással kell rendelkeznie.
Most már csak arra kell választ kapnunk, hogy hogyan tudjuk fűtőberendezésünket gazdaságosan üzemeltetni. Először vegyük a fűtési idény elejét és végét, az ún. átmeneti időszakot. Gyakorlatilag ez az időszak két hónapot jelent, az októbert és az áprilist. Mindkettőre jellemző, hogy fűtési rendszerünk teljesítőképességének teljes kihasználására nincs szükség, elegendő, ha időszakosan fűtünk, fűtésünket ki-és bekapcsoljuk. Ezt a fűtési módszert nevezzük szakaszos fűtésnek, helyes alkalmazásával jó közérzetünk biztosított.
Vegyük példaként az október utolsó napját, amikor az átlagos napi hőmérséklet 8,6 °C. Ha lakásunkban 22 °C-t kívánunk tartani, ez annyit jelent, hogy a 8,6 °C-os külső hőmérsékletű levegőt kívánjuk 22 °C-ra felmelegíteni, azaz 13,4 °C-kal.
Mekkora is a fűtőberendezésünk teljesítőképessége - Akkora, hogy még - 20 °C külső levegő-hőmérsékletnél is biztosítani tudja az általunk megkívánt 22 °C-ot, azaz lakásunk légterét 42 °C-kal tudja felfűteni. Mivel a 13,4 csupán 33,3 százaléka 42-nek, megállapítható, hogy a nap egyharmadában, azaz 8 órán keresztül történő, teljes intenzitású fűtés is biztosítja egész napon át a szükséges 22 °C-ot lakásunkban.
Nemcsak az átmeneti időszakban, de a teljes fűtési idényben alkalmazható módszer az éjszakai fűtéscsökkentés. Ez annyit jelent, hogy lefekvéskor, vagy azt egy-két órával megelőzően lecsökkentjük a lakásunkban megkívánt belső helyiséghőmérsékleteket, ezzel nemcsak tüzelőanyag-megtakarítást, hanem a jobb és teljesebb pihenést is elérjük!
A hőmérséklet csökkentés beállítható a szobatermosztátokon, vagy a fűtőtestekre szerelt termosztatikus radiátorszelepeken. A szakaszos fűtés és az éjszakai fűtéscsökkentés jól alkalmazható együttesen, kombinálva is. Viszonylag magas energia-megtakarítás érhető el akkor, ha az éjszakai fűtéscsökkentés mértékét megtartjuk reggel is, és a termosztáton csak a Pl.esti hazatéréskor emeljük meg a kívánt hőmérsékletszintet, az esti lefekvésig.
Hőnyereség figyelembe-vétele
Helyes fűtési magatartásunk ismertetése nem lenne teljes, ha a lakások rendeltetésszerű használatából származó hőnyereség figyelembevételének lehetőségével nem foglalkoznánk.
Amikor otthon tartózkodunk, lakásunkat rendeltetésszerűen használjuk, azaz felkapcsoljuk a villanyt, felmelegítjük az ételt, bekapcsoljuk a rádiót, a televíziót, egyszóval éljük normális életünket. Ugyanezt teszik családunk tagjai is. Ne felejtsük el, minden tevékenységünk hőfejlődéssel jár, mi vagy az általunk bekapcsolt berendezések hőt fejlesztenek.
Mennyi hő fejlődik, ha egy átlagosnak mondható 4 fős család (szülők és két gyerek) otthon tartózkodik - Egy személy kb. 100 watt hőt termel, ég négy darab 75 wattos lámpa az előszobában, a konyhában, a nappaliban és a gyerekszobában, a nappaliban folyamatosan működik a tévé (100 watt), a gyerekeknél a CD (50 watt), a konyhában pedig részlegesen a gáztűzhely (1000 watt), a páraelszívó (300 watt) és a mikrohullámú melegítő (800 watt).
Ha e hőtermelőket összeadjuk, 850 wattos folyamatos és 2100 wattos részlegesen működő hőtermeléssel számolhatunk. A részlegesen működő hőtermelőknek csak az egynegyedét, óránként 15 perces üzemidőt figyelembe véve, a hőnyereség mértéke óránként 1350 wattot tesz ki!
Egy normál méretű, átlagosnak számító 70 négyzetméteres lakás hőigénye - 20 °C külső és 22 °C belső hőmérsékletek mellett kb. 4000 watt , azaz 4kW. Látható, hogy nagy jelentősége van a hőnyereség figyelembevételének, mivel annak mértéke esetünkben a leghidegebb időszakban fellépő hőigénynek is egyharmadát teszi ki, de megfelel a 7-8 °C külső hőmérsékletű napok teljes hőszükségletének is. A leírtak csak irányelvül kívánnak szolgálni, figyelembevételükkel azonban megismerhetjük saját fűtési rendszerünk sajátosságait, és magunk alakíthatjuk ki a közérzetüknek és pénztárcánknak legjobban megfelelő fűtésüzemeltetési módszert.
THE END!