Rigel írta:@Solaris (80820):
Solaris írta:Igen, igazán frappáns, de mielőtt megszólaltál volna, gondolkodhattál volna egy kicsit,
Ne kérj tőle lehetetlent.
Amúgy sem az eszéért tartjuk (tartják a tulajok) ezen a fórumon, hanem hogy megnevettessen minket az efféle mélysötét hozzászólásokkal.
Trollkodásaitokkal, a személyeskedéseitekkel sikeresen elriasztottatok mindenkit. Legutóbbi áldozatotok Borzaszt volt. A többieket most nem sorolom fel.
Azon sem lenne hátrányos elgondolkodnotok a cimboráiddal, hogy miért nem ír ide az a sok-sok látogató. Ez a fórum második legolvasottabb topic-ja és erősen kétlem, hogy az a sok ember az idétlen személyeskedéseitekért olvasná.
Két város távolságát valóban sokféleképpen meghatározhatják. Én egyik módszert sem választottam, egyszerűen az első adatot vettem a példához. Ahol egyébként is mindegy volt, hogy 4100 km vagy 3800 km vagy a felhasznált 3984 km szerepel, miután egy hajszál csak 0,05 mm vastag így hajszál pontossággal felírva:79 680 000 000 db-ot kapunk eredményül.
Nyilván a nagy-nagy trollkodásban végig sem gondolhattátok mit jelent ez. Könnyebb volt a lelkednek az is, hogy ahelyett, hogy elismernéd az eltérés tényét, átváltottál sértegetésbe.
Igaz ugyan, hogy minden alkalommal amikor a fizika helyett a személyeskedésetek, a neveletlen bunkóságotok kerül elő, ez egyben azt is jelenti, hogy nincs ide illő érvetek.
Nem hogy tudományos érvvel-adattal nem tudtok élni, de még paraszti szintű okoskodással sem tudtok élni.
Az sem érv, hogy az egyik elmélet szerinti néhány tizedes pontosság fedi-e a másik elméleti pontosság tíz vagy húsz jegyét.
Egyszerűen azért nem érv mert ezek mind csak borzasztó pongyola közelítések.
Ha egy gazdaságban csak 10 jegy pontossággal számolnánk, akkor minden tízmilliárdnál nagyobb számot kezelő műveletnél elvesznének az értékes adatok. Amit ugyan kerekítésekkel, köszönve a valószínűségi függvényének, összességében korrigáltnak tekintünk, de ezek a számítások messze nem tudományos szintűek, értékűek.
Érzékeltetésül egy példa.
Sok-sok évvel ezelőtt több cég használta könyvelésre a Commodore-64 (ámítógépeket?)
és gyakorta a gépet hibáztatták a mérleg drasztikus hibáiért.
Amikor megkeresett az egyik ilyen cég, hogy a hibát orvosoljam, megmutattam nekik a következőt:
Keressünk prímszámokat Commodore-64 "ámítógéppel" olyan algoritmussal, amelyben a számláló I=0 értékről indul és minden ciklusban I=I+1 művelet után ellenőrizzük, hogy az I prím-e.
Elindul a program és megdöbbenve tapasztalhattuk, hogy 1,2,3,17, után hosszasan nincs kijelzés. Tetejében a 17-nél kisebb prímek is hiányoznak a listából.
Mint kiderült a C64 aritmetikájában az ismételt I+1 az utolsó biten a carry értékét kvázi véletlenszerűen használja. Ezért még egy ilyen primitív művelet elvégzésére sem alkalmas.
Nyilvánvalóvá vált, hogy csak fejlettebb aritmetikai programmal lehet könyvelés pontosságot elérni, olyannal amelyik saját maga kezeli a számokat, képzi a műveletek eredményeit.
Pedig ezek a számítás nagyságrendek csupán pár száz milliósak voltak. Amikor viszont
csupán annyiszor egymáshoz láncolt műveletet akarunk pontosan végigszámolni, mint ahány sejt van egy emberben (~kvadrilliárd), - ami ugye a Föld méretéhez-atomjainak számához viszonyítva semmiség - akkor a nagyságrendek felénél már nagyobb lenne a hiba mértéke, mint a kezelt adat nagysága.
Ezért írtam, hogy jó pontosság az amit ma elér a QED, de messze nem elegendő például ahhoz, hogy egy kísérleti berendezésben fellépő összes kölcsönhatás eredő hatását akár csak becsülni lehetne vele.
Mondhatjuk, hogy "Igen, de nyilván ezért kísérletezünk." - és ez igaz is!
Na de ne verjük a mellkasunkat, hogy hú de pontosak vagyunk, amikor még azt sem tudjuk pontosan megmondani, hogy hány darab atomból áll a berendezés, vagy hány atom van azokból hatással a mérési eredményeinkre amik a labor falazatában vannak - hogy ne említsek nagyobb térfogatot -.