Szkeptikus Fórum

@Gézoo (22437):

Mert ezekből okulva esetleg energia takarékosabb növénytermesztési eljárások kidolgozására is sor kerülhetne.

A novenyt korulvevo vakum tuloldalara langyos testeket kell tenni, arra gondolsz, hogy kevesebb hot sugarozzanak a novenyek?

@Gézoo (22437):

Nos, mint a példában említettem, minden anyag a környezetétől függetlenül, kizárólag a saját hőmérséklete szerint sugároz.

Ezért van az, hogy ha kifekszel napozni, akkor sem a te tested, sem a Nap nem tudja, hogy az a hő amit kisugároztok, majd nyolc perc
azaz 480 másodperc vákuumon keresztüli út után hova érkezik.

A belőled kisugárzott infra fotonok sem az szerint sugárzódnak, hogy nyolc perc múlva a sok millió fokos Napot érik majd el, vagy a melletted álló italban lévő jeget ..

Nem tudják, de nem is tudhatják.. Egyet tudnak, mégpedig azt, hogy az az atomcsoport amelyik kisugározza őket milyen energia szinten van.

magadnak mondasz ellent

37C levegoben vagy 18C vizben mas a holeadasom, pedig allitolag egyetertunk, hogy hosugarzasunk ugyanakkora
En azt mondom, hogy a kulonbseget a hoatadas (vezetes) es aramlas okozza.

@vaskalapos (22443): Kevered a hőkapacitást és a hőátadást..

@Gézoo (22437):

hanem vedd elő a tankönyvet és tanuld meg.

a tankonyv sugarzassal, vezetessel es aramlassal torteno hocsererol tud:

"Hőátadás... hővezetés, hőáramlás, sugárzás révén jöhet létre." irja a tankonyv

A hővezetés szemléltethető a legkönnyebben - a melegebb tárgy gyorsabban "rángatózó" atomjai és molekulái energiájuk egy részét átadják a hidegebb tárgy lassúbb atomjainak, ha a két tárgyat összeérintjük.
Az atomok vagy a molekulák nem cserélődnek ki, az energiájuk igen.
A hőáramlás a mozgó folyadék vagy gáz szállítja a hőenergiát a tárgyak között. Ebben az esetben anyagcsere is lejátszódik, de ez általában ideiglenes.
A hősugárzás az atomok és molekulák úgy cserélnek energiát, hogy ide-oda küldik a hősugárzást. A hősugárzás elektromágneses hullám, mint amilyen fény is. A melegebb tárgy több infravörös fényt küld a hidegebb felé, mint fordítva, és így a melegebb tárgy hőenergiát ad át a hidegebbnek.

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Hovezet.htm
meg keplete is van, imadni fogod: f = l (ADT)/l

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Hoaramla.htm

@Gézoo (22444):

Kevered a hőkapacitást és a hőátadást..

nem
nem is irtam hokapacitasrol

@vaskalapos (22446): "nem is irtam hokapacitasrol" Az a baj, hogy nem tudod, hogy a levegő hőkapacitását a víz hőkapacitásával mérted össze.
"37C levegoben vagy 18C vizben mas a holeadasom, pedig allitolag egyetertunk, hogy hosugarzasunk ugyanakkora"

Se nem azonos a hősugárzásuk, se a hőkapacitásuk, de a hőátadási teljesítményük sem egyforma.

"En azt mondom, hogy a kulonbseget a hoatadas (vezetes) es aramlas okozza."

Nos, ez is baj. Mert a különbséget a két közeg tömege, összetétele és ebből fakadó sugárzási és hőkapacitási különbségei okozzák.

""Hőátadás... hővezetés, hőáramlás, sugárzás révén jöhet létre." irja a tankonyv" Azzal kezdtem, hogy így van, de ez a kicsiknek szó és sajnos helytelen.

Azt ugye érted, hogy soha nem érintkezik semmilyen részecske sem a másikkal?
Csak sugárzással hatnak egymásra.. Ezt is érted ugye?

@Gézoo (22448):

Azt ugye érted, hogy soha nem érintkezik semmilyen részecske sem a másikkal?
Csak sugárzással hatnak egymásra.. Ezt is érted ugye?

Hulyeseg.
Ha talalkozunk, megmutatom, adok egy pacsit, es megszoritom a kezed, es fogadasom van ra, hogy te visszaszoritasz, nem visszavilagitasz.

Nos, ez is baj. Mert a különbséget a két közeg tömege, összetétele és ebből fakadó sugárzási és hőkapacitási különbségei okozzák.

Az en testem attol fuggoen sugaroz ki tobb vagy kevesebb hot, hogy milyen a kornyezetenek a hokapacitasa?
Ne mar!

Frissithetjuk a listat, a hovezetes es hoaramlas is fekerul a Gezoo-listara.

@vaskalapos (22449): "Hulyeseg.
Ha talalkozunk, megmutatom, adok egy pacsit, es megszoritom a kezed, es fogadasom van ra, hogy te visszaszoritasz, nem visszavilagitasz."

Pedig te sem tudsz hozzáérni az én atomjaimhoz.. Csak az erőtereink tudnak egymáséra hatni.
Azaz te is csak "világítani" tudsz és én is ..

"Az en testem attol fuggoen sugaroz ki tobb vagy kevesebb hot, hogy milyen a kornyezetenek a hokapacitasa? "

Nem ártana elolvasnod azt amire felelsz! Csak kb háromszor írtam le, hogy kizárólag a kisugárzótól függ, és a környezettől független a kisugárzott energia.

"Frissithetjuk a listat, a hovezetes es hoaramlas is" és a hőkapacitás is..

Csak az a baj, hogy a listán szereplő tételek azt mutatják amiket te ill. ti nem tudtok..

@Gézoo (22451):
Gezoo! Ez egy jó mondat, ebben minden benne van! > "Csak az a baj, hogy a listán szereplő tételek azt mutatják amiket te ill. ti nem tudtok.." Felesleges magyarázni, úgy sem értik!

@osamuka (22452): Az is lehet.. De remélem elolvassák és csak előbb vagy utóbb megértik..

@Gézoo (22451):

Csak kb háromszor írtam le, hogy kizárólag a kisugárzótól függ, és a környezettől független a kisugárzott energia.

Gondolatkiserlet.

Negy azonos 1kg-os fekete vasgolyo, felguggesztve.
Kiindulasi homerseklet 500K.

1. vakumban van
2. szobahomersekletu levegon
3. szobahomersekletu levegon, es egy ventillator fujja ra a levegot
4. jeges vizbe meritjuk

Egyforma a hosugarzasuk.
Mit gondolsz, hogyan valtozik a homersekletuk, mondjuk 5 perc alatt?
Azonos lesz?

Ha csak sugarzassal adnak le hot es a sugarzas csak a homerseklettul fugg, akkor azonos kene legyen.
En viszont ugy velem, hogy a homersekleteik kulonbozoek lesznek: 1>2>3>4

@Gézoo (22454):
Erre nem sok esélyt látok, mert alapvető dolgokkal nincsenek tisztában!

@Gézoo (22451):

Csak az erőtereink tudnak egymáséra hatni. Azaz te is csak "világítani" tudsz és én is ..

Ebbe a csúsztatásba már sokadszor sodródsz, igazán befejezhetnéd. Nem csak foton tud kölcsönhatni más részecskékkel. Ráadásul van olyan is, hogy gravitáció.

@osamuka (22458):

Erre nem sok esélyt látok, mert alapvető dolgokkal nincsenek tisztában!

Falvédő józsi! Pont a megrontottság hiánya tesz nyitottá és esélyessé, hogy bármit megértsen, aki az igazak népétől ered, te meg ott kotorászol a félrevezetett világod romos csakraszövevényén.

@vaskalapos (22456): Te a lesugárzott hőről kérdeztél, majd felsoroltál négy különböző hőkapacitással működő a hőmérséklet változásáról szóló példát, "kísérletet".

Elsőként azzal legyél tisztában, hogy egy test hőmérséklete az általa
időegység alatt lesugárzott és felvett energia mennyiségtől függ.

Ne keverd a két összetevőt!

Tehát fogj két vasgolyót, vákuumban függesz fel mindkettőt, az egyiket
egy olyan gömbben, amelynek fala 1 millió fokos, a másikat egy olyanban amelyiknek fala -273 fokos.

Szerinted melyik felé fog több és melyik felé kevesebb hőt sugározni a vasgömb?

(Megoldás: Mindkettő felé azonos a lesugárzott energia, a vasgolyó hőmérsékletének függvénye.)

Most nézzük, hogy időegység alatt melyiktől kaphat több energiát, feltételezve, hogy hőkapacitásaik egyformák!

(Megoldás: Nyilván attól amelyik időegység alatt több fotont sugároz ki.)

Ezek után nézzük az egyensúly állapotát!

Szerinted akkor is felmelegszik a vasgolyó, ha vákuumban egymilliárd fényév távolságra van az egymillió fokos faltól ?

@osamuka (22458): Egy vérbeli szkeptikus, minden bizonyítatlan feltevésben kételkedik.
Egy tudományos szkeptikus ezen túl megy és csak a valóban bizonyítást nyert kérdéseket fogadja el, a posztulátumokon alapulót sohasem.

Nos, valahogy így vagyok a tudatlansággal is. Lehet, hogy sokszor úgy látszik, hogy nem tudják az alapokat, de miután legalább általános iskolai képzést kaptak az alapok megtanítása számukra, nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak.

@mimindannyian (22459): "Ebbe a csúsztatásba már sokadszor sodródsz, igazán befejezhetnéd. Nem csak foton tud kölcsönhatni más részecskékkel. Ráadásul van olyan is, hogy gravitáció."

Nos, ha mutatsz fotonok nélkül kölcsönható részecskéket, akkor megvitathatjuk.

(A MEF azaz a mikro energiájú fotonok is fotonok, valamint a fotonok által keltett impulzus irány független a kölcsönhatás létének tényétől.)

@Gézoo (22467):
Ne variald, valaszolj a kerdesemre, vagy ismerd be, hogy tevedtel.

@Gézoo (22467):

Negy azonos 1kg-os fekete vasgolyo, felguggesztve.
Kiindulasi homerseklet 500K.

1. vakumban van
2. szobahomersekletu levegon
3. szobahomersekletu levegon, es egy ventillator fujja ra a levegot
4. jeges vizbe meritjuk

Egyforma a hosugarzasuk.
Mit gondolsz, hogyan valtozik a homersekletuk, mondjuk 5 perc alatt?
Azonos lesz?

Ha csak sugarzassal adnak le hot es a sugarzas csak a homerseklettul fugg, akkor azonos kene legyen.
En viszont ugy velem, hogy a homersekleteik kulonbozoek lesznek: 1>2>3>4

Erre koss csomot, ha tudsz.

A jeges viz tobb hot sugaroz, mint a vakum.
Megis, szerintem a jeges vizben gyorsabban fog hulni a golyo. Hoppa! Kinos, nagyon kinos.
Lehet mellebeszelni.

Mellesleg, elvegeztem egy kiserletet.
Ket azonos homero kozul az egyiket magara hagytam, a masikat megerintettem egy lehutott femlappal.
Mit gondolsz, melyiknek hogyan valtozott a komerseklete?

@Gézoo (22469):

(A MEF azaz a mikro energiájú fotonok is fotonok, valamint a fotonok által keltett impulzus irány független a kölcsönhatás létének tényétől.)

ahogy azt moricka elkepzeli
csak a fantaziadban leteznek

@Gézoo (22468):
Gézoo! Hogy Te milyen nagy lelkű vagy!

@vaskalapos (22471):
"A jeges viz tobb hot sugaroz, mint a vakum." - Naná, 273 fokkal melegebb a vákuumnál

"Megis, szerintem a jeges vizben gyorsabban fog hulni a golyo."

Nos, ha a vákuumba helyezed a vasgolyót, például a világűrbe és egy ugyanolyat
vákuummal elszigetelve jeges hideg vízbe, akkor az első hűl gyorsabban.

Ha pedig a tonnás golyót 1 g jeges vízbe mártod, akkor még vákuum sem kell a víz és a golyó közé.. akkor is a vákuumban hűl le jobban.

"Ket azonos homero kozul az egyiket magara hagytam, a masikat megerintettem egy lehutott femlappal.
Mit gondolsz, melyiknek hogyan valtozott a komerseklete?"

Nos, a hőmérődet nem érinthetted a fémlaphoz, legfeljebb azt hiszed, hogy hozzáért.

Ezzel együtt ha valóban magára hagyod önállóan az egyik hőmérőt, a másikat a fémlemez társaságában, akkor

a magára hagyott éri el a Naprendszerben e 4K fokot előbb, a fémlemezes pedig később, mert az utóbbinak magasabb az energia tartalma induláskor, nagyobb a felszíne, ezzel több Napenergiát tud elnyelni.

Jobban járnál, ha meg tudnád különböztetni a hő közlés, azaz az energia közlés folyamatában részvevő momentumokat, és nem úgy reagálnál mint egy kis tini amikor a tudatlan önérzetét sérelem éri.

@vaskalapos (22470):
"Ne variald, valaszolj a kerdesemre, vagy ismerd be, hogy tevedtel."
Nos, hatalmas tévedésekkel próbálkozol. Olvasd el ezt:
@Gézoo (22467): Figyelmesen! És válaszold meg a kérdéseket.
Ha jól csinálod, akkor megérted azt, hogy csak sugárzással közölhet energiát egymással két részecske.
Megértheted azt is, hogy a távolság négyzetével fordítottan arányos az egymásnak átsugározható energia mennyisége.

Valamint egy test hősugárzása független minden más test hősugárzásától:
ahol:
T a test abszolút hőmérséklete, A a sugárzásra merőleges felszín, egységnyi t=1 s idő alatt,

( http://hu.wikipedia.org/wiki/Stefan%E2% ... rv%C3%A9ny )

Amiket te hoztál példáknak, azok pedig a testek közötti sugárzások eredőinek különböző körülmények között alakulásairól szóló példái.

@osamuka (22475): Ó, nem.. Csak örök optimista.

@Gézoo (22469):

Nos, ha mutatsz fotonok nélkül kölcsönható részecskéket, akkor megvitathatjuk.

Az előbb írtam, nem figyelsz? Két elektron taszítja egymást. Fotont lövellnek talán emiatt egymásra? Továbbá hallottál már W, Z bozonokról, és gluonokról?
Olvasd át, és gyere vissza meghunyászkodni:http://en.wikipedia.org/wiki/Fundamental_interaction

@Gézoo (22483):
Most lebuktal! Te direkt csinalod, nem vagy te hulye, csak annak tetteted magad.

Nos, ha a vákuumba helyezed a vasgolyót, például a világűrbe és egy ugyanolyat vákuummal elszigetelve jeges hideg vízbe, akkor az első hűl gyorsabban.

Ugyan minek elszigetelni?
Eddig epp arrol irtal, hogy ugysem ernek osssze, hogy csak sugarzas van.
Most kiderul, hogy tudod te jol, ha vakumszigeteles nelkul vizbe teszed, akkor vezeteses es aramlasos hoatadas is fellep.

Miert csinalod?
Miert nem irod, hogy ja bocs, tevedtem, nem csak sugarzassal adhat le hot a vasgolyo.

@vaskalapos (22490): A csacskaságok erőltetése helyett inkább figyelj!
Csak sugárzással "érintkezik" egymással minden részecske. Ezt megértetted?

Ami pedig a példáidat illeti.. Vegyünk két, egymás fogai közé illeszthető, azonos kiosztású, két "fésűt". Az egyiket tartsuk 1000 C fokon, a másikat 0 C fokon.

Ha az egyik mellé teszed mondjuk 1 méterre a hőmérődet, akkor 1000 C fokosnak méred, ha a másik mellé teszed akkor 0 C fokosnak.

Most told össze a két fésűt, hogy a fogaik egymás mellé kerüljenek!

Továbbra is biztosítjuk az 1000 C fokos hőmérsékletét az egyiknek és a 0 C fokos hőmérsékletét a másiknak.. Tegyük fel, hogy a fogak szélessége 1 nm.

Szerinted, továbbra is 1 méterről a hőmérő mekkora hőmérsékletet mér?
1000 C fokot? 0 C fokot vagy pl 500 C fokot?
( Esetleg (1273+273)/2=773-273=500 C fokot ?)

Vagy egy másik példa:

1 liter 100 C fokos és 1 liter 0 C fokos vizet összekeverünk. A hőmérőd 50 C fokosnak méri a keveréket.
Áruld el, hogy azok a vízmolekulák, amelyek a 100 C fokos 1 literhez tartoznak, honnan tudják, hogy melyikek azok a molekulák amelyikek a 0 C fokos vízhez tartoztak?
Nyilván még ilyen közelről sem tudhatja a tudattalan vízmolekula, sem azt, hogy ő maga melyik vízből származik, és azt sem, hogy melyikek vannak mellette..

Így marad Stefan-Boltzmann törvénye: Mindegyik a saját energiájának megfelelően sugároz a környezete felé, függetlenül attól, hogy szinte érintési távolságban tőle milyen energiájú molekulák vannak. A hőmérőd a sugárzások átlagát fogja mérni.

A sugárzások sorozatának eredményeképpen idővel kialakul a molekulák közötti Maxwell típusú harang görbe szerinti energia eloszlás.

Azaz lesznek olyan molekulák amelyeknek az energiája jóval az 50 C foknak megfelelő alatt van, és lesznek olyanok, amelyeknek az energiája sokkal az 50 C fok felett van.

@mimindannyian (22488): "Fotont lövellnek talán emiatt egymásra? Továbbá hallottál már W, Z bozonokról, és gluonokról?"

Nos, igen. Fotont, bozonokat, gluonokat. Melyik mit.

Ne tettesd butának magadat! Nyilván sugároznak egymásra a kölcsönhatók, ha más módon nem lehetnek kapcsolatban..

@Gézoo (22492):

Ne tettesd butának magadat!

Én miért tettetném? Hozzászóltam egy égbekiáltó hülyeségedhez. Teneked viszont tettetni sem kell, ez van.

@Gézoo (22469):
Idézet:Nos, ha mutatsz fotonok nélkül kölcsönható részecskéket, akkor megvitathatjuk.

@mimindannyian (22488): "Fotont lövellnek talán emiatt egymásra? Továbbá hallottál már W, Z bozonokról, és gluonokról?"

Nos, igen. Fotont, bozonokat, gluonokat. Melyik mit.
Nyilván sugároznak egymásra a kölcsönhatók, ha más módon nem lehetnek kapcsolatban..

Sugároznak egymásra a kölcsönhatások?!? Te milyen világban élsz? Olcsó az ára? Hideg a hőmérséklet?

Nem csak fotonok közvetítenek kölcsönhatást, bárhogy igyekszel akár a magyar nyelvet is megmásítani. Vagy mi jön ezután az igaz és a hamis fogalmát felcseréled, hogy megmutasd, eddig mindig igazad volt? Na, ezzel a kikötéssel sikerülne. Merthogy kvázi mindig mellébeszélsz és ontod az általános iskolás modelleken nyugvó buta általánosításokat.

@mimindannyian (22493): "Ne tettesd butának magadat!
Én miért tettetném? " - Oké. Nem tetteted.. Ezt csak te tudhatod.


"Nem csak fotonok közvetítenek kölcsönhatást, bárhogy igyekszel akár a magyar nyelvet is megmásítani."

Miután a foton is bozon, használhatjuk a fotonok helyett a bozonok kifejezést, ha számodra úgy érthetőbb.
Bár megjegyzendő, a "bozon" kifejezés csupán a spinre vonatkozó megkülönböztetés.
Ezért tartalmilag a helyes kijelentés:

"Nos, igen. Fotont, bozonokat, gluonokat. Melyik mit.
Nyilván sugároznak egymásra a kölcsönhatók, ha más módon nem lehetnek kapcsolatban.."

**jav: Köszönet a moderátoroknak, hogy kitöröltették a személyeskedő sértő soraidat!

@Gézoo (22491):

Csak sugárzással "érintkezik" egymással minden részecske. Ezt megértetted?

Ha igy lenne, akkor miert irtad ezt?

Nos, ha a vákuumba helyezed a vasgolyót, például a világűrbe és egy ugyanolyat vákuummal elszigetelve jeges hideg vízbe, akkor az első hűl gyorsabban.

Minek a vakumszigeteles, ha ugysem erentkeznek?
A vakum a sugarzast nem szigeteli, de a vezeteses es az aramlasos hoatadast gatolja.

Tudod te jol, csak keptelen vagy beismerni.
Most jossz a keptelennel keptelenebb modellekkel, forro fesu stb...

maradj a vasgolyonal

Mi a kulonbseg, ha vakumszigetelessel vagy anelkul merited jeges vizbe.
Van kulonbseg? Nyilvan sejted, hogy van, azert kototted ki a vakumot... mi a kulonbseg?
Vagy mashogy sugaroz, vagy sugarzason kivul mas uton is hot cserel.
Abban egyetertunk, hogy ugyanugy sugaroz.
Na...?

@vaskalapos (22497): "Ha igy lenne, akkor miert irtad ezt?"
Folyton megkavarod magadat a hőkapacitás beleszövésével..

Válaszd elemeire a folyamatot! Nem érintkezhetnek, "még a fekete lyuk belsejében sem az atomok.." - írta valaki, kicsit helytelenül, mert a Napban milliárd számban érintkeznek, és ennek eredménye a magátalakulás, az a hő ami lehetővé teszi ezt a beszélgetést.

Namost, ha nem vagy Nap, akkor nyugodj bele, hogy nem érintkezhetnek az atomjaid sem a saját atomjaiddal, sem a máshoz tartozókkal.

Ezt vedd alapnak! Innen már világos, hogy akkor csak sugárzással hathatsz..

Namármost, a sugárzás pedig a Stefan-Boltzmann törvény értelmében független a környezettől.

Ez legyen a második alap! Innen pedig már az is világos, hogy a vízbe mártásnál olyan sugárzás is van, amit nem vettél figyelembe eddig.

Mi lehet ez a sugárzás? Van tipped?

Van egy találós kérdésem. Az űrben ugye baromi hideg van. Vajon az űrruhát iszonyatosan hőszigetelő anyagból kell készíteni, hogy ne fagyjanak igen gyorsan halálra az űrhajósok űrséta közben?

@Gézoo (22498): Ne beszelj melle.

Mi a kulonbseg, ha vakumszigetelessel vagy anelkul merited jeges vizbe a meleg vasgolyot.
Van kulonbseg? Vagy nincs?

@Gézoo (22498):

Namármost, a sugárzás pedig a Stefan-Boltzmann törvény értelmében független a környezettől.

Ez legyen a második alap! Innen pedig már az is világos, hogy a vízbe mártásnál olyan sugárzás is van, amit nem vettél figyelembe eddig.

Mi lehet ez a sugárzás? Van tipped?

A viz hutosugarzast bocsajt ki, ezert a vizbe martott meleg vasgolyo gyorsabban hul, mint a vakunbeli tarsa.
Nyilvan negativ energiaju fotonokat sugaroz a viz, azert hut.

@vaskalapos (22501): Sajnos rossz a tipped..
Elektrosztatikus erőterét nekipréseli a magasabb pályán haladó elektron a szomszédos atomok elektronfelhőjének.

Azaz az általam MEF-nek nevezett mikro energiájú fotonok árama hat a környező atomokra.
Ezzel éppen úgy mint ahogy a termikus fotonok esetében, az sugároz többet akinek magasabb az energia szintje.
Azaz a sugárzások eredője nem csak a termikus fotonok kisugárzásából és elnyeléséből alakul ki, hanem az összes sugárzás együttes egyenlege alkotja.

@Gézoo (22503): Egyre melyebbre asod magad.

Ha ugy lenne, ahogy irod, akkor nem hutene a hideg viz, marpedig tapasztalati teny, hogy hut.

@Szilágyi András (22499): Igazából a vákuum hőkapacitása miatt nem a lehűléssel, hanem a felmelegedéssel van a baj.
Amire rásüt a Nap az a Földpálya távolságán kb 150 C fokra felhevül.
(A sisakban azért van aranyfüstből a napfénypajzs mert megvakulnának nélküle az űrhajósok, leégne a bőrük.)

@Gézoo (22503):

Elektrosztatikus erőterét nekipréseli a magasabb pályán haladó elektron a szomszédos atomok elektronfelhőjének.

a halado elektron statikus erotere amit preselni lehet... ezert erdeme sidejarni, mindig tanul az ember

elektromust csopog a felhos presbol, azutan megerjed az alacsonyabb szinten (pince)... Leideni palackban taroljak...

@vaskalapos (22504): Oké.. Látom ez lassan megy.. De csak meg fogod érteni.. A kicsik is megértik.

Tehát egyszer van: kizárólag a sugárzás kapcsolhat össze minden részecskét.. Eddig érted? Elfogadod?

@Gézoo (22506): Jó, de most tegyük fel, hogy árnyékban vannak az űrhajósok.

@Szilágyi András (22510): Itt a felszínen átlagban 300 K sugárzó felszín vesz körül minket.
Ha odakint árnyékban vagyunk, akkor ezt a sugárzó felszínt kell pótolni ..
Azaz elvben egy 100%-os tükörrel (vákuumban) még több hő maradna a ruhában mint kellene..
Az elektropolírozott Alu tükör 92%-körüli visszaverő képességével 8% a sugárzási veszteség.
Azaz elvben pár réteg tükörrel megoldható a lehűlés problémája.

@Gézoo (22513): Nem talált.
Nincs lehűlési probléma. A világűr felé a vákuum miatt nagyon gyenge a hőtranszfer. Sokkal inkább az a probléma az űrruhával, hogy az űrhajósok saját testhőjét hogyan vezessék el, hogy ne legyen baromi melegük benne.

@Szilágyi András (22514): Lehetséges.
Nem számoltam utána..

És akkor hogy vezetik el azt a hőt amit termel a testük és a napsütésben órák alatt felvesz a ruha?

@Gézoo (22515): Hűtőfolyadékot keringtetnek benne.

@Gézoo (22496):

Miután a foton is bozon, használhatjuk a fotonok helyett a bozonok kifejezést, ha számodra úgy érthetőbb.

LOL. A halmaz és részhalmaz kifejezéseknek javaslom nézz utána.
Géza a piacon:
- Enyhén savanyú, zöld almát kérek!
- Az most nincs
- Jó, akkor használjuk az alma kifejezést, ha az magának érthetőbb!

@Gézoo (22513):

-A z elektropolírozott Alu tükör 92%-körüli visszaverő képességével 8% a sugárzási veszteség. Azaz elvben pár réteg tükörrel megoldható a lehűlés problémája.
- Nem talált. Nincs lehűlési probléma.
- Lehetséges. Nem számoltam utána.

Nem számoltam utána!

Géza a piacon:
- Kérek 3 kiló almát! Hm, egy kiló 500Ft, akkor kb. 1400Ft-ot kell, hogy adjon nekem a zöldséges.
- Nem, maga ad nekem 1500-at!
- Lehetséges, nem számoltam utána.

@Gézoo (22509):

Tehát egyszer van: kizárólag a sugárzás kapcsolhat össze minden részecskét.. Eddig érted? Elfogadod?

Nem.

Vasgolyokrol van szo, az egyiket hideg vizbe martjuk, a masikat nem.
Az egyik gyorsabban hul, pedig egyforma a hosugarzasuk, az csak a homersekletuktol fugg.
Vajon miert hul gyorsabban a hideg vizbe martott vasgolyo?

@Szilágyi András (22516): "Hűtőfolyadékot keringtetnek benne." - Na jó, jó, de a keringetéstől nem tűnik el .. Vagy hogy gondolod?

@mimindannyian (22517): Tök mindegy. Fény sebességű sugárzással ható, hatások.