@Áramlat (43308):
Ha korrektül akarsz érvelni - akkor legalábbis tesztelhetted volna egy kérdéssel,
hogy jól foglalod-e össze ... ; és csak utána tetted volna meg a következtetésedet.
Úgy gondoltam, hogy a példámból kitűnik a tesztelés módja.
De most nem tudom eldönteni, hogy játszod a hülyét, vagy túlbecsültelek.
Somogyi János könyvet írt arról, hogy 2+2 az 4.
Horák Behemót könyvet írt arról, hogy 2+2 az Bakonyoszlop.
A kettő között tudunk különbséget tenni, és van módszer aminek segítségével eldönthető, hogy melyikőjük kókler.
Én, ha kivonok négyből kettőt, kettőt kapok eredményül, nem bakonyoszlopot, tehát eldönthető, hogy Somogyi János hiteles, míg Horák Behemót nem.
Honigner Alajos könyvet írt arról, hogy halálközeli élményben megvilágosodott és egy angyal megsúgta neki, hogy a vízöntő jegyébe érve csak azok fognak üdvözülni, akik naponta mákostésztát esznek.
Brumányi Rozália könyvet írt arról, hogy ükapja szelleme rávezette a helyes ösvényre, aminek az alapja, hogy az ember csak akkor üdvözül, ha soha, semmilyen körülmények között nem eszik mákostésztát.
Üdvözült emberek ellenőrizhető megnyilvánulásai hiányában egyik feltevés se tesztelhető, nincs semmilyen mód a hitelesség kérdésének eldöntésére.
Mielőtt még kimoderálsz, gyorsan válaszolok:
$$1. Meditáció/Jóga - mennyire igazolt számodara?
Amennyiben gyógyászati módszerként akarja valaki használni, és más gyógymódokhoz mérten igazolt hatásuk van, mellékhatásaik pedig szintén vizsgáltak, el tudok képzelni hiteles jógával foglalkozó szerzőt. HA csak a kulturális vonzatait, történetét írja le valaki, nyilván nincs ilyen kényszer. Ott a kultúrantropológia-történelemtudomány szakmai szabályainak kellene szerintem megfelelnie.
Viszont így már egyik se fér bele az ezotériába szerintem, hanem kilépett onnan az EBM vagy antropológia-történelem irányába.
$$2. Keleti filozófiákat - egyáltalán a filozófiát hogyan tartod ellenőrizhetőnek? mi a hiteles filozófia?
Az egész filozófia lényege, létező (vagy létezőnek tartott) dolgok igazolása vagy cáfolata. Ideális esetben az ilyen művek magukban hordják hitelességük bizonyítékait. Ha nem, akkor tényleg nem megkülönböztethetőek az ezotériától hitelesség szempontjából.
$$3. A Vallások mennyire ellenörizhetőek ? Mi a hiteles vallás?
Pont azért sem témája a Társaságnak a vallások hitelességének vizsgálata általában, mert általában fel sem merül hitelességük ellenőrzésének a módja. De mivel ezt a vallásosok többsége se állítja, ezért nincs is ezzel gond. Ha valaki vállaltan bizonyítékok nélkül nyilatkozik, az szerintem más kategória, mintha azt állítaná, hogy neki van bizonyítéka(hiteles), másnak meg nincs(hiteltelen).
Ez a topik meg pont azért született, mert volt aki állította, hogy van ilyen mérce ezotériában.
$$4. A HumánEtológia és az Evoluciós nézőpont miért nem tudományos számodra?
Én nem tudományosságot, hanem bármiféle hitelességet ellenőrizhetővé tévő mércét keresek. Erre persze általam ismert legjobb módszer a tudományosság, de elfogadnék mást is. Csak ugye te sem amellett érvelsz, hogy más a hitelesség mércéje ezóknál, hanem hogy kár ilyet keresni. Legyen elég az, hogy az is mém, azt is emberek írják, sőt az is papíron van, tehát kettősmérce a szintén mém-emberi-papír alapon összevethető tudományos-szkeptikus művektől való megkülönböztetés.
$$5. A Szkeptikus témában publikáló szerzők hitelességére-hiteltelenségére
mi a módszertanod?
Ezek a szerzők eleve az adott állítás hitelességére-hiteltelenségére koncentrálnak. Ha rosszul csinálják, saját kollégáik, vagy akár az ezósok erre rá tudnak mutatni. Erre tényleg az alapfokú matematikai műveletek a legkézenfekvőbb példa, de bármi más témakörben író szerző hitelessége csak akkor merülhet fel, ha a szubjektív élményen túl is van valami ellenőrizhető adat az általa elmondottakra, ami indoka lehet a hitelesség-hiteltelenség kérdésének eldöntésére.
Ezóknál ilyen az itteni dolgok állása szerint sincs.
De ezzel nincs feltétlenül gond, mert J.R.R. Tolkienen se kérem számon, hogy mutassa meg, hol élnek a hobbitok, de ő sem állította, hogy a műve hitelesebb pl. Narnia krónikáinál.
Ezós (és általában hitelesség kérdésében nem vizsgálható)szerzők művei fantasyként szerintem abszolút jól lennének kategorizálva. Aztán az már ízlés kérdése ha valaki Tolkien, vagy David Gemmel helyett inkább Deepak Chopra-t akar olvasni.
.
- de ez csak kiscsoportnál müködik.