@repair (41186): Nagyon szépen köszönöm a dicsérő szavaidat!
Szóval, ez pont olyan mint az egyenes vonalú mozgásnak és a körmozgásnak a viszonya..
Ha az energia egyenes vonalú mozgást végez, akkor a sebessége folytán nem ér el bennünket a gravitáló és a többi hatás..
Ebből a tapasztalatból kiindulva azt is gondolhatjuk, hogy egyenes vonalú haladáskor az energia nem gravitál, nincs töltésre jellemző hatást okozó képessége és így a polarizáltan áramló töltésre jellemző hatásokat sem tapasztalunk.
Bezzeg amikor befogódik! Amint egy elektron elnyeli az addig egyenes vonalú mozgást végző energiát, az energia hozzáadódik az elektron energia készletéhez 1 az 1-ben ..
Azaz ez a logika szerint csak olyan esetekben van így amikor az összeadandók egy neműek.
Vagyis ez az egy az egyben összeadhatóság azt mutatja, hogy a korábban egyenes vonalú haladást végző energia ott van az elektronban, de miután az elektronról ezt "nem látjuk", vélhetően valahogyan a Te példáddal analóg módon,
ahol az egyenes vonalú mozgásmennyiség (impulzus,ill. a mozgási energia, ) a forgó korong forgásában tárolódott,
a korábban szintén egyenes vonalú mozgást végző energia is perdület-rotáció formájában tárolódhatott, azaz egyszerűen hozzáadódott az elektronban lévő (többi) energiához..
Amikor pedig egy elektron nem a legutóbb kapottal azonos adagú energiát sugároz ki, akkor pedig megerősíti ezt a képzetet.
Hiszen az energia leadás csomagjainak nagysága nem a push-pop elven történik, hanem a beérkezett csomagok sorrendjétől függetlenül, mindig a külső környezet okozta kényszer hatásának engedelmeskedve.
Magyarul, hacsak nincs minden elektronban egy komplett raktár, polcokkal, könyveléssel és címkékkel, ahol szigorú raktáros külön-külön tárolna minden egyes beérkezett energia csomagot,
akkor csak úgy lenne lehetséges az egymástól eltérő nagysággal beérkező és távozó csomag nagyságok esete, ha minden beérkező csomag hozzáadódna a többihez, a vele teljesen egyneműhöz, mint az esőcseppek a ciszternába gyűlt többi csepphez,
majd amikor leadásra kerül sor akkor ebből a "közösből merítene" az éppen aktuális kényszerítő hatás.
Na persze éppen akkora adagot kimerve, amekkora adag kimerésére képes.
Viszont így, az összegyűjtött energiák az elektronban nem egyenes vonalú haladást végezvén, álló elektron képét is okozhatják..
Olyan álló elektronét amely gravitál és tetejében tehetetlensége van az egyenes vonalú gyorsítási kényszerekkel szemben, sőt!
Még a gravitálása mellett a sok nagyságrenddel erősebb hatású töltésével is hat a környezetére.
Azaz amikor egyenes vonalú mozgást végez az energia akkor nem érzékeljük, csak a beérkezése után, amikor rotációra kényszerül, mert ekkor látszólag állóvá válik, és tömegként viselkedik.
Az erőhatásokra visszatérünk.. Oké?