Vákuumból nyert energia, Adams motor, és társai
Elküldve: 2013.07.25. 14:19
@Gézoo (69928): Kösz Gézoo! Ezzel a válaszoddal is igazoltad, hogy nem vagy több egy trollnál. Nem tudsz te semmit, csak a szád jár.
A Szkeptikus Társaság vitafóruma mindenki számára
https://forum.szkeptikus.hu/
Az a kifejezés, hogy az anyag kettős természetű, nem túl szerencsés. Onnan eredhet, hogy bizonyos kísérletekben pld. a fényt korpuszkulának, más kísérletekben pedig valamiféle hullámnak észlelték. Az egészen apró anyagrészek egyaránt mutatnak részecske és hullámtulajdonságokat, azaz valójában se nem részecskék, se nem hullámok, hanem mindkettő egyszerre, azaz egy új minőség. A makroszkópikus testekhez, akár pld. a Földhöz is rendelhető hullám bármi furcsán is hangzik. Az anyagnak nem kettős természete van, hanem "kimeríthetetlen" megjelenési és mozgásformái, ugyanakkor filozófiai értelemben csak egy tulajdonsága, az, hogy objektív.ennyi írta:Ugye a feny kettos termeszetu, elektromagneses hullamkent is es reszecskekent (foton) is viselkedik.
Kerdesem, hogy ez a ketto atvalthato-e egymasba, azaz van-e ertelme feltenni azt a kerdest, hogy egy foton, az milyen hosszusagu, hany periodusbol allo hullamnak felel meg?
Ha van ertelme a kerdesnek, akkor hogyan lehet megvalaszolni?
A rövid válasz: nem, nincs értelme.Kerdesem, hogy ez a ketto atvalthato-e egymasba, azaz van-e ertelme feltenni azt a kerdest, hogy egy foton, az milyen hosszusagu, hany periodusbol allo hullamnak felel meg?
Inkább úgy képzeld, hogy az izzószálban hőmozgást végző atomok minden "irányváltásukkor" ontják magukból a fotonokat. Vagy a LED-ben minden alkalommal, amikor egy elektron p-n átmenetet végez, kibocsát egy fotont (ha fényporos a lED, akkor ezek egy részét a fénypor átkonvertálja kisebb energiájú, tehát más színű fotonná).Amikor bekapcsolom a fenyforrast, akkor indul a fenyhullam eleje fenysebesseggel, es merheto is meg szamolhato is, hogy merre jar.
Nem "egy fényhullám" van, hanem fotonáradat. Azt meg lehet számolni, hány fotont tartalmaz. A fotont meg úgy képzeld el, mint a kiloccsant kakaót, ami épp a levegőben repül. Arról mondd meg, hol van, mennyi a sebessége!Mivel ismert a feny hullamhossza, frekvenciaja (pl a lathato feny kb 400-800nm), ki lehet szamolni, hogy 1meter hosszusegu, vagy 1 masofpercnyi fenyhullam hany periodust tartalmaz.
Légy szives megadni a fent említett előfordulási valószínűséget! (Elég lesz ha csak a három dimenziós euklideszi térre szorítkozol.)Kezdjük az egyetlen fotonnal.
Ennek az egy fotonnak amíg nem detektáljuk, addig csak előfordulási valószínűségét ismerhetjük, valahol a +- végtelenek között.
Légy szives megadni a fent említett előfordulási valószínűségeket! (Most is elég lesz ha csak a három dimenziós euklideszi térre szorítkozol.)Most a detektorunkkal ugyanott állva egy fotonáram halmazt vizsgáljunk.
Most is kezdetben amíg nem detektálunk egyetlen fotonját sem, addig a fotonoknak szintén csak előfordulási valószínűségét ismerhetjük, valahol a +- végtelenek között.
Ugyan publikáld már e topikban a fentebb emlegetett két hullámfüggvényt!Tehát mit tudunk? Mozog a térben egy hullámzó sűrűségű fotonáram, amely amikor megérkezik a detektorunkhoz, akkor 3,31 nsec-enként eléri a maximumát. Vagyis a hullám hossza a térben pontosan egy méter.
Felírhatunk rá egy hullámfüggvényt? Naná! Minden adat ismert ehhez. Tudjuk a hullámhosszot, az amplitúdót, sőt még azt az időpontot is ismerjük amikor a detektor helyén eléri a maximumát.
Vagyis a detektorunkhoz illeszthetünk egy valós hullámfüggvényt, konkrét paraméterekkel +- végtelen... (helyesebben ez esetben a Nap és a detektor) közötti kiterjedéssel.
Képezd Gézoo, lássuk!Mi következik ebből?
Ha egy konkrét fotonról kérdezel, akkor ne lehetne hozzá hullámfüggvényt rendelni?
A fentiek alapján belátható, hogy a detektálása pillanata előtt csak valószínűségi alapon képezhetjük a hullámfüggvényt.
Nos, akkor értelmezed a fotont, mint részecskét, majd értelmezd, mint hullámot, vagy annak a részét! Nagyon kíváncsi vagyok a válaszaidra.Azaz igen! Részecskeként és hullám-(része)-ként is értelmezhető a foton.
Ez sem rossz:Szilágyi András írta:@Rigel (69933):... Amúgy meg: "Nem tudjuk, hogy a fény hullám vagy részecske, ahogy azt sem tudjuk, hogy a repülőgép evezőscsónak vagy lovaskocsi" - ahogy Tichy Géza egyetemi tanár fogalmazott.
Van egy anekdota a magyar fizikusról, Marx Györgyről, aki annak idején kvantummechanikát oktatott az egyetemen. A történet szerint a kurzus legelső előadását azzal kezdte, hogy felírta a táblára a Schrödinger-egyenletet, majd ezt mondta hallgatóknak:
"Itt láthatják a táblán a híres Schrödinger egyenletet. Ezt az egyenletet maguk persze nem értik. Ami azt illeti, én sem értem, s maga Schrödinger sem értette, de ez magukat ne zavarja. Én majd felírom ezt minden óra elején, maguk pedig szépen lassan hozzászoknak."
A kvantummechanika nem arról nevezetes, hogy szemléletes és ezen se könyv, se tanár nem segíthet. Általános hiba, hogy olyasmit is szemléletesen szeretnének elképzelni, amit nem lehet.Fontos, hogy megtanuld a leírást, de közben az is érthető igény, hogy el is tudd képzelni. Ehhez kell egy jó kvantummechanika könyv/tanár.
Ha jol gondolom, akkor ezzel a multbeli (a meres pillanataban volt) helye pontosan ertelmezett.Ezt azért kiegészíteném azzal, hogy a foton helyét elég bajosan lehet értelmezni. Ha a helyét meghatározzuk, azzal meg is semmisítjük.
OK, akkor van egy folyamatosan uzemelo fenyforrasom es egy rest (zarat) kinyitok, majd bezarok. A resen atjuto fotonaramnak van kezdete es van vege.Idézet:
Amikor bekapcsolom a fenyforrast, akkor indul a fenyhullam eleje fenysebesseggel, es merheto is meg szamolhato is, hogy merre jar.
Inkább úgy képzeld, hogy az izzószálban hőmozgást végző atomok minden "irányváltásukkor" ontják magukból a fotonokat. Vagy a LED-ben minden alkalommal, amikor egy elektron p-n átmenetet végez, kibocsát egy fotont (ha fényporos a lED, akkor ezek egy részét a fénypor átkonvertálja kisebb energiájú, tehát más színű fotonná).
OK ott a fotonaradat, ami megszamolhato (szamithato) darab fotont tartalmaz.Nem "egy fényhullám" van, hanem fotonáradat. Azt meg lehet számolni, hány fotont tartalmaz. A fotont meg úgy képzeld el, mint a kiloccsant kakaót, ami épp a levegőben repül. Arról mondd meg, hol van, mennyi a sebessége!
Dehogynem! Az E-tér --> B-tér váltakozás sebessége a frekvencia. Ennek akkor is van értelme, ha nem vársz vágig egy periódust. Ha lerajzolok egy 1/10 szinuszt, abból is kitalálhatod az egészet és megmondhatod a hullámhosszat.Gondolom legalabb egy szinuszhullamnyi adag kell belole, kulonben nem lenne ertelme a sem a hullamhossznak, sem a frekvencianak.
Egyreszt ebben nem vagyok biztos, hogy igaz (ha az amplitudo tetszoleges), masreszt, akkor meg nincs is neki hullamhossza, frekvenciaja, hiszen eppenseggel nem valtakozik az elektromos es a magneses ter... ha egyetlen foton rovidebb mint egy teljes periodus, akkor az nem terjedo elektromagneses rezges, marpedig egyetlen fotonra is ertelmezheto a hullamhossz es a frekvencia.Ha lerajzolok egy 1/10 szinuszt, abból is kitalálhatod az egészet és megmondhatod a hullámhosszat.
Egy izzónál a fotonok függetlenek egymástól. Egy LED-nél egyforma a frekvenciájuk (közel). Egy lézernél a fázisuk is egyforma. De nem csatoltak, ha erre gondolsz.A masik fotonnak meg nem kotelesseg ott folytatni, ahol az elso abbahagyta.
Két koherens sugár interferenciája hosszú ideig változatlan, ezért beszélünk róla. Ha két nem koherens foton útja keresztezi egymást, akkor sem ütköznek, hanem interferálnak, persze, de ennek képe időben nem állandó, mert minden fotonnak más a frekvenciája, fázisa és iránya, így az interferenciakép folyton változik: nem látunk mintázatot.Egy hetkoznapi (nem lezer) fenyforras eseten miert nem interferalnak a kulonbozo fazisban mezgo elektromos es magsese terek?
Ezt mondom en is. Legalabb egy teljes szinuszhullamot le kell irjon, nem hagyhatja abba 1/10 szinusznal, hogy bealljon nullara.A t=0: E=0, t=1: E=0,1, t=1.0000001: E=0 nem szinusz. A foton ilyet nem tud, csak szinuszosan változni. Nem kell teljes hulám ahhoz, hogy hullámhosszról beszéljünk, legfeljebb nem tudod elképzelni. A hullámhossz a két legközelebbi térbeli pont távolsága, melyekben a foton azonos fázisban van. Nem kell ezt a távot "átérnie" a fotonnak.
Attol tartok, most te kevered a hullamot a reszecskevel.A hullámhossz a két legközelebbi térbeli pont távolsága, melyekben a foton azonos fázisban van. Nem kell ezt a távot "átérnie" a fotonnak.
majd hozzá tetted, hogy:A hullámhossz a két legközelebbi térbeli pont távolsága, melyekben a foton azonos fázisban van. Nem kell ezt a távot "átérnie" a fotonnak.
Ebben a válaszban több félreértés is szerepel. Egyfelől különféle leíró módokat egyetlenként említettél. Amikor elektromágneses tér rezgését emlegetjük akkor az elektron hullámzást a fentebb leírt módon kiváltó fotonok, a detektorban végzik.Attol tartok, most te kevered a hullamot a reszecskevel.
A foton az egy reszecske, es mint olyannak nincs fazisa, az elektromos es magneses ter az aminek fazisa van. A foton az az elektromos/magseses ter rezgesenek (ami terjed, azaz hullam) legkisebb egysege.
A foton sehogyan sem tud változni. Nem csak szinuszosan, hanem sehogyan sem, mert az ideje a mi rendszerünkben zéró. Azaz elindul, halad, megérkezik a leghalványabb változás, hullámzás nélkül.
bkercso írtad: A t=0: E=0, t=1: E=0,1, t=1.0000001: E=0 nem szinusz. A foton ilyet nem tud, csak szinuszosan változni. Nem kell teljes hulám ahhoz, hogy hullámhosszról beszéljünk, legfeljebb nem tudod elképzelni. A hullámhossz a két legközelebbi térbeli pont távolsága, melyekben a foton azonos fázisban van. Nem kell ezt a távot "átérnie" a fotonnak.
Nos nem! Nem függetlenek semelyik esetben sem. Csupán a függés mértékében térnek el egymástól."Egy izzónál a fotonok függetlenek egymástól. Egy LED-nél egyforma a frekvenciájuk (közel). Egy lézernél a fázisuk is egyforma. De nem csatoltak, ha erre gondolsz."
Ez fogalmi keveredés." Ha két nem koherens foton útja keresztezi egymást, akkor sem ütköznek, hanem interferálnak, persze, de ennek képe időben nem állandó,"
Ez jogos.Ezt azért kiegészíteném azzal, hogy a foton helyét elég bajosan lehet értelmezni. Ha a helyét meghatározzuk, azzal meg is semmisítjük.
Nem. Nem létezik.Mert ugyan létezik olyan jelenség amelyben téridőben egy helyen lévő fotonok kölcsönhatnak egymással,
Azoknak, akik jobban átlátják a dolgokat a szóban forgó trollunkon kívül, megemlítem, hogy azért van egy kivétel: a nagyenergiájú gammafotonok képesek "ütközni". De ezt trükkösen teszik. A kvantumbizonytalanság miatt a foton az ideje egy részében elektron-pozitron párként létezik (mert az energiája biztosítja, hogy átbillenjen ilyen állapotba véletlenszerűen), és ez idő alatt a másik foton kölcsönhathat az egyik töltött virtuális részecskével, ami olyan eredménnyel járhat például, hogy a foton-foton reakcióból más részecskék keletkeznek, vagy legegyszerűbb esetben az impulzusok megváltoznak, azaz úgy néz ki, mintha a fotonok lepattantak volna egymásról.Úgyhogy nem, a foton nem hat kölcsön soha a másik fotonnal.
Létezik, csak nem tudsz róla. A jelenség neve "autófókuszálás". (És itt nem a kamerák fókuszálásáról van szó!)Nem. Nem létezik.
Coulomb törvénye, bármennyire is fájó a számodra nem sületlenség!többi leírt sületlenségeddel most nem foglalkozom.
Nagyjából amit én is leírtam. Foton nem hat kölcsön fotonnal, mert nincs töltésük. Ha mégis kölcsönhatást tapasztalunk, akkor az egy trükkösebb kvantumfizikai folyamat eredménye.From quantum electrodynamics it can be found that photons cannot couple directly to each other, since they carry no charge, but they can interact through higher-order processes.
Ó, csak nem te vagy a nagy "csillagász" személyesen? Na az is egy szemét közös akciótok volt solaris-szal. Szégyelheted magadat amiatt is.Azt hiszed, hogy te mindent megengedhetsz magadnak, mert megtűrnek itt? A végén innen is úgy kivágnak, mint a KÖMAL fórumárol, és csak nézegethetsz értetlenül.
Mit jelent az, hogy energia értelmű hatás?MINDEN energia értelmű hatás
Például, elektromos, mágneses, elektromágneses (fotomnáram), gravitációs térerősségek hatása energia értelmű. Mindegyikkel végeztethetünk munkát azaz mindegyiknek van energia (azaz munkavégző) értelme-képessége.Mit jelent az, hogy energia értelmű hatás?
Jó kérdés!Mit jelent az, hogy energia értelmű hatás?
Az állandó mágneses térrel nem.Mindegyikkel végeztethetünk munkát...
Dehogynem, csak egy vezetot kell benne mozgatni es a keletkezo elektromos aramal meghajtani egy motort.Az állandó mágneses térrel nem.
Mi a kulonbseg a mezo es hullam kozott?kvantumvilágban a térbeli kiterjedés egy megfoghatatlan valami: a dolog ugyanúgy pontszerű korpuszkula mint teljes térre kiterjedő mező
Nos ezt a solaris-rigel félék állítják.De azt mondjatok, hogy a fotonokrol, amik alkotjak, ezt nem lehet tudni, azok barmerre maszkalhatnak.
Ez örvendetes!Kezdek raerezni a gondolkodasmododra.