Na jó, nem bírom tovább. Nem gondoltam, hogy idáig süllyedek, hogy megpróbálok érdemi vitába szállni egy elmegyógy esettel.
Fekete Gábor!
Eltöltöttem az oldaladon körülbelül 3x1,5 percet. Ezek alapján megállapítottam:
1. Ha a gyalázkodást leveszem, nem marad semmi.
2. Ha a hülye mellébeszélést leveszem, nem marad semmi.
3. Érdemi rész: azt mondod elfogadod a klasszikus fizikát. Mi több, abból csinálsz atomfizikát. Lelked rajta. De akkor legalább magadnak ne mondj ellent!
Az ütközése kinetikája nem mond ellent a klasszikus fizikának. Éppen abból van levezetve, valamint kísérletileg igazolva. Viszont az, amit itt előadsz, az ellentmond mind a klasszikus elméletnek, mind a kísérleteknek. Tehát ellentmondasz magadnak is. Ez amúgy gyakran előfordul irományaidban. Pont ezért találták ki a matekot, hogy ilyen ne történhessen meg, de te annak is ellentmondasz.
Eddig senki nem írta le, megpróbálok -számodra is érthetően - rámutatni a hibáidra. Nem is mindre, mert sok van, csak egyre. A kinetikát nem érted, ezért nem is hiszed el.(Bár klasszikus fizika, amiről azt írod magad, hogy elfogadod. Mi több, ezen áll az elméleted.
) Nem baj, van másik. Megpróbálom elmagyarázni számodra mindezt dinamikailag, bár ez egy kicsit bonyolultabb: ez rámutat arra, mi is történik valójában.
Newton törvényeit elfogadod-e? Azon belül a II. és III. törvényt elfogadod-e?
Ha igen, akkor haladhatunk tovább. A III. törvény (erő-ellenerő) miatt a puttonyos kocsit ugyanakkora erő gyorsítja, mint amekkora a golyót lassítja. Minden pillanatban, amíg hatnak egymásra. Ebben egyetértünk? Ha igen mehetünk tovább.
A II. törvény miatt a puttonyos kocsi gyorsulása a1=F1/m1. F1 az adott pillanatban a golyó által a kocsira ható erő.
A golyó "gyorsulása" (merthogy lassulás van): a2=F2/m2. F2 az adott pillanatban a kocsi által a golyóra ható erő.
F1+F2=0. Igaz? Ez volt a III. törvény.
Tehát m1*a1(=F1)+m2*a2(=F2)=0. Itt ugyebár a II. törvényt használtuk fel.
Na már most. Mondhatnám azt, hogy integráld fel ezt az egyenletet, de ezt úgy sem értenéd. Se Blackhawk. Ezért inkább másként mondom:
Jól látszik, hogy a gyorsulások:
1. ellentétes előjelűek. (GYK.: az egyik gyorsul, a másik lassul).
2. mértékük a tömegükkel fordítottan arányos. Ugye? Példádban a 10kg-os kiskocsi kevésbé gyorsul, mint ahogy a 8 kg-os golyó lassul. Tehát a gyorsulások, azaz a "sebességek megváltozása" (kínkeserves mindezt olyan embernek leírni, aki nem tudja, mi az a derivált) a tömegekkel fordítottan arányosak.
Matematikailag mindezt úgy mondhatjuk, hogy m1dv1+m2dv2=0.
No de mit ad Isten? (akarom mondani Newton, meg az én utolsó képletem)
Hát, ez itt fönt pont a lendületek megváltozása (Newtonnál). Azaz a 2 test összesített lendületváltozása 0! Azaz nulla. MINDEN EGYES PILLANATBAN!
Na, ezt hívják lendületmegmaradásnak.
Azt hiszem sikerült megmutatni, hogy aki a lendületmegmaradást tagadja, az Newton II és III. törvényét tagadja. A klasszikus fizikát elfogadni és a lendületmegmaradást tagadni egyszerre nem megy. Viszont te pont ezt tetted.
Hát ezért igaz a lendületmegmaradás mind (tökéletesen) rugalmas, mind (tökéletesen) rugalmatlan ütközésnél, valamint minden esetben a kettő között.
Amennyiben (tökéletesen) rugalmas ütközésről beszélünk, ott megmarad a kinetikus energia is.
Amennyiben rugalmatlan volt az ütközés (részben vagy tökéletesen), ott némi gyűrődés, surlódás közrejátszott, ami elvitt némi energiát. Ezért a kinetikus energia nem marad meg, csak az "energiák". Ami hiányzik a kinetikus energiákból az ütközés után, az elment a gyűrődésre vagy a súrlódásra.
Na, ennyi. Tudopm, hogy úgy sem érted, de ennyit tudtam tenni az érdekedben.