Szkeptikus Fórum

@lorenz (27928): Jaja, ízletesek a paradoxonjai.

@bajai (27903):


"Hiszen több nem lehet"


Attól függ,hogy pozitív vagy negatív a görbület.
Más szóval gömb-vagy nyereg felület,ahová a háromszöget rajzoljuk-tesszük.

Lassan kell nyitnom egy szövegfájlt, mert már nem tudom követni a szkeptikus igazságokat.
Akkor valóban felvéshetem közéjük?:

szkeptikus igazság írta: A Bolyai-geometriában a háromszög szögeinek összege 180 foknál nagyobb is lehet.

Ugy-e nem értettem félre?

@bajai (27964):

Mindenki aki ide ir "szkeptikus" kiveve teged?

@vaskalapos (27965):
Egyrészt az SZT-k a szkeptikusok és az ő véleményük, ha egyetértenek a "szkeptikus igazság".
Másrészt, ha van egy vitatott állítás, amelyiket a fórum elfogad, akkor az is a "szkeptikus igazság" rangjára emelkedik, hiszen ha "nem igaz" darabokra szeditek.
Azért tettem fel a kérdést, hogy lássam tényleg ez-e a "hivatalos" vélemény.
Majd meglátjuk.

@bajai (27968):
Felreerted ezt is.
A forumnak nincs hivatalos allaspontja.
Meg Szkeptikus Tarsasag tagjai is csak sajat magenvelemenyuket irjak itt le.
A tarsasag hivatalos allaspontjait mashol keresd.

Másrészt, ha van egy vitatott állítás, amelyiket a fórum elfogad, akkor az is a "szkeptikus igazság" rangjára emelkedik, hiszen ha "nem igaz" darabokra szeditek.

Kerdesedre az valaszol, aki akar.
Az, hogy egy allitasra senki nem reagal, egyaltalan nem jelenti azt, hogy mindenki egyetert vele.
Ha egyvalaki nem ert egyet egy allitassal es megirja, nem jelenti azt, hogy masok igy igy gondoljak.

Nem egy homogen tarsasag es te alltok szemben, hanem sok egyen ir kulonbozo velemenyeket.
Az, hogy te velemenyeddel sokan es gyakran nem ertenek egyet, nem jelenti azt, hogy lenne egy egyseges Szkeptikus Forum Allaspont.

Mellesleg: a hozzaszolok jelentos resze nem tagja Tarsasagnak, es viszont, Tarsasag tagjainak ugy velem jelentos resze nem ir a Forumra.

@lorenz (27935): Van a hiperbolikus meg az elliptikus geometria.
A Bolyai-Lobacsevszkij-féle, az történetesen a hiperbolikus.

@bajai (27964): Na, na, dörzsölöd már a tenyered, hogy valakiről bebizonyítod, hogy tévedett? Szánalmas, hogy örökösen ezen görcsölsz. Kizárólag arról árulkodik, hogy hülyének és tanulni képtelennek érzed magad. E kettő következménye, hogy számodra egy boldogító lehetőség van: másokról belátni, hogy ők se jobbak.
Inkább tanulj, nem lehetetlen feladat.

Jogos!

Elnézést,bajai!

@lorenz (27982):
Na, ez a beszéd!
És bocs, de nem láttam más módot, hogy helyrerakjuk a kérdést.

@bajai (27984):

Mondjuk leírhattad volna egyből azt ,amit András.

@lorenz (27985):
Általában azt hiszem, hogy elég rámutatni a hibára és aki hibázott az kapcsol vagy utána gondol, néz és úgy védi az igazát.
És ha igaza van, akkor meg is védi.
Egyébként ilyen varázsszavakat én nem tudok és nem is fogadok el érvként.

@bajai (27987):

elég rámutatni a hibára

Az nem rámutatás, hogy felkéred szkeptikusok nevében, hogy vésse kőtáblára, mert te most nekiindulsz, hogy körbevidd a szélrózsa minden irányában, mint itt hallott új ismeretet. Kérdezd inkább meg, hogy "Ez biztos, nem fordítva?".

@mimindannyian (27990):
Ne trollkodj! Ezt írtam:

bajai írta:@lorenz (27888):

Bolyai ... geometria ...
A háromszög szögeinek összege itt lehet 180 foknál több vagy kevesebb

Ez így van, de mégis félrevezetés. Hiszen több nem lehet.

Ennél világosabban nem lehet rámutatni a hibára.

lorenz válaszára

Sajnos,lehet!

még válaszoltál is:

mimindannyian írta:@lorenz (27925): Nem sajnos! Még szerencse, hogy lehet

Ezek szerint te csak hőzöngsz ész nélkül? Aztán azt is elfelejted, hogy mit írtál és mire?
Válaszolj még valami trollt, aztán ki is merült a téma.

@bajai (27991): 1) saját mondataidra sem emlékszel, segítek, erre utaltam:

Lassan kell nyitnom egy szövegfájlt, mert már nem tudom követni a szkeptikus igazságokat.
Akkor valóban felvéshetem közéjük?:

2) nem konstruktívan igyekeztél korrigálni, nem rámutatni a tévedésre, hanem a szokásos tufa stílusoddal, tenyérdörzsölve vártad, hogy bekeretezhesd a félreértést. Nem jött össze (Sokat kell még igyekezned, ha annyi tévedést össze akarsz lopva kotorni, mint amennyi sületlenséget te vállszélességgel képviseltél.)

Bajai, már megint mennyire igazad van!

@mimindannyian (27994):


Ne hibáztasd! Ki szeretné élvezni a pillanatot!
Ő így szokott győzni.

@lorenz (27996): Ja, télleg, oké.

@mimindannyian (27768):

Kvantum-teleportáció #27768
@lorenz (27698):
Idézet:
A kísérletből levont következtetés, egy O tömeget feltételez , / amit én ép ésszel nem vagyok képes felfogni /
. Miért, mert ahhoz szoktál hozzá, hogy a tárgyaknak tömege van?...

Ezt nekem akartad címezni?

@Gábor (27701):

Az inerciarendszer kérdésekre, .
Próbáltátok az inerciarendszert megfogalmazni, ki ki a saját nézőpontjából.

Itt van egy ” mihez képest ” értelmezése:

” A fizikában azt a rendszert, amelyben az erőhatástól mentesített mozgási törvények érvényesek, tehetetlenségi vonatkoztatási rendszernek, röviden inerciarendszernek nevezik.
Ezeket nem én találtam ki.
Ezen a fórumon szinte kivétel nélkül elfelejtik ezt a fontos szót. relatív ” mihez képest , viszonylagos ” ez alól, talán, csak a szakmai eszmefutatás a kivétel.

….. téridőre (görbül) amiben szalad a foton

” A súlytól eltérően a tömeg mindig ugyanaz marad, akárhová kerül is a hordozója. ”
A foton tömege O. Tehát a tömeg mindig ugyan az marad.
” Az általános relativitáselmélet szerint pedig az anyag meggörbíti maga körül a teret( időt),”

A benne lévő anyagok melyeknek van tömege, meg görbítik a teret. Ez eddig világos.
Mivel indokolod azt, hogy a foton ezt miért követi, ha nincs tömege?
Tehát marad az eredeti kérdésem,
Mi az a tulajdonság amivel a foton mozgását ” manipulálni tudjuk?
Ha jól következtetek ebből a példából, – határesetben, - ha ez a görbület egy kör, akkor a fény nem tud kilépni ?
Ez helyes következtetés?

@repair (28010):

A benne lévő anyagok melyeknek van tömege, meg görbítik a teret. Ez eddig világos. Mivel indokolod azt, hogy a foton ezt miért követi, ha nincs tömege?

Ezek szerint akkor még sem világos. Nem követi, az az egyenes út, és a foton egyenes úton halad, nem tud befordulni. (Elemi fizika)

@Gábor (28012):

Bocs. most a példánál maradva. ami a határhelyzet volt,a kör. ezek szerint
a foton egyenese halad körbe?
Miután a kiindulás az volt, görbül a tér / igaz, ez nem volt meghatározva mihez képest / na de ha ez a kiindulás alapja akkor igenis a foton is körbe megy.
Ha önkényesen választasz egy viszonyítási alapot. - ezt minden további nélkül megteheted – de akkor mind a kettőre kell, hogy vonatkozzon.
Ezen az alapon, ha az mondod 2+2=4 akkor bebizonyítom nincs igazad.

@repair (28023):

a foton egyenese halad körbe?

Az egyenes: két pont között a legrövidebb út. Egy gömbfelületen, vagy nyeregfelületen - még ha neked görbének tűnik is -, az az egyenes. (Elemi matematika)

@Gábor (28025):

Egy gömbfelületen, vagy nyeregfelületen - még ha neked görbének tűnik is -, az az egyenes. (Elemi matematika

Az egyenes: két pont között a legrövidebb út. Teljesen igazad van.
Egy gömbfelületen, két pont között Teljesen igazad van
Nyeregfelületen két pont között Teljesen igazad van
Akkor egyet még tegyél hozzá ! Melyik síkból nézed az egyenest?
Egy gömbnél még rendben van, mert ezt papíron egy kör szemlélteti
Ha a papírra lerajzolod a nyeregfelületet azt a sík miatt annak csak axonometrikus képét tudod ábrázolni.
Ha meghajtod a papírt nyereg formára akkor viszont az egyenest is ugyan abból a szögből nézd és már mindjárt nem egyenes

@repair (28030): Egy személtő példa volt a gömbfelület, téridőről van szó. Ha van tömeg akkor meggörbíti a teret, ha nincs tömeg nem görbíti meg a teret. Mondjuk ehhez képest... Hihetetlen, hogy egy személtető példából hogyan okoskodsz ki valami eszméletlen marhaságot.

@repair (28030):

Még próbálkozom:


Egy szobában vagy.Az ablakodat eltakaró függönyön aprócska lyuk van.
A napsugár átvetül rajta és a szemben lévő falon egy fényfoltot rajzol ki.A fénykéve pontosan egyenes.
Ha a szobád hirtelen gyorsulva emelkedne felfelé,a fényfolt egyre lejjebb és lejjebb mutatkozna,a fénysugár meggörbülni látszik.
Azt ugye tudjuk ,hogy a gyorsuló mozgás erőtere megkülönböztethetetlen a gravitációs erőtértől(ekvivalencia-elv),ezért az egész jelenséget úgy értelmezzük,hogy az ilyen erőterekben a fény meggörbül.

@repair (28030):

"Mivel indokolod azt, hogy a foton ezt miért követi, ha nincs tömege?"

A foton a számára legrövidebb utat követi a térben.Ha van görbület,ha nincs.

@lorenz (28053):
Bocs, bocs, bocs.
Mielőtt eldurvul a helyzet!

Te azt szeretnéd bizonyítani , hogy a foton, miként viselkedik a földön ha nincs is nyugalmi tömege?
Szerintem ezt nem lehet. értelmetlen. Ha matematikából vennék példát. ez a nullával való osztás.
Értelmezhetetlen

Mondtam már. Magát azt, hogy valaminek nincs tömege,- mondjuk én egy csepp formát képzeltem hozzá - értelmetlennek tartom . Ne példa legyen a kiindulási alapod, inkább a nulla tömeg.

Nekem most könnyű volt mert a Gábor " földi " példát mondott,egy ” dimenziost ”mind a három példája igaz volt csak az volt a dolgom, mihez képest kell néznem az egyenest. Gondolatban felrajzoltam a három esetet egy papírra, sőt a nyerget csak úgy mint egy kövér nyolcast majd ezt félbe vágva a hossztengelyénél elvágtam a lapot, és elképzeltem, hogy együtt meghajtom egy kb. ómega formára. Ez csak, ebben az esetben működött mert a példájára volt jó. Világos ha a papírra merőlegesen nézek a vágásra a vonala egyenes, ha a síkjával párhuzamosan
/ez viszont csak most az írásközben jutott eszembe / ahogy elindulsz a 90 fok csökkentése felé, közeledve a papír síkjához,

a görbe formája állandóan változik, amíg el nem éred a párhuzamos síkot, ( O fok ) akkor ómega formája lesz – Majd ha közelítesz a - 90 fok fele megint változik de fordított értelemben mint az előbb. Bocs nem tudom ez mit magyaráz de ez is tény. - nem is érdekes.

Talán földi viszonylatban a CERN-ben tudnák ezt szemléltetni.

Sokat gondolkoztam rajta csak kicsit hasonlót sikerült, de ez is csak vizuális.
Mágnes fölé tett papírlapra vas reszeléket szórsz, majd rászórsz lisztet, ha vízszintes síkból rá fújsz a papírra a liszt lesodródik, a papi síkjával párhuzamosan, de a reszelék nem. Csak kicsit hasonló. A reszelék példázná azokat a részecskéket aminek tömege és súlya van míg a mágnes a tömegvonzást, a liszt pedig a fotont aminek nincs súlya.

De neharagudj a példád nagyon nem jó.

Első sorban az egyenes fénycsík a falon felfele fog mozogni. mert a fényforrás fix (relatíve), de értem mit akarsz belőle kihozni, / talán Zénon nyílvessző paradoxonjára hasonlít, a görbületet meg a szobamozgása idézné elő /szerintem erre normál körülmények között a Földön nincs lehetőség.

@lorenz (28055):

A foton a számára legrövidebb utat követi a térben.Ha van görbület,ha nincs.

Lásd az előzőt.

Megint a relatív. Mihez képest a legrövidebb? Te tudod hogy mi a rövidebb ,de a fény nem.
Ha a fény nem hajlana meg a különösen nagy gravitáció hatására, akkor mindenben neked volna igazad.
Az bizonyított tény. A fény is hajlik. mint a többi részecske. Csak pont az az – egy - tulajdonsága hiányzik? amivel a többi hajlását magyarázzák. Itt a baj!

@Gábor (28032):
Neharagudj! ez nem eszméletlen marhaság!

Nem téridőről volt szó! görbült téridőről.
Írjál már valamit vissza, ami nem volt igaz a szemszögedből.
Akkor, hogy ér oda a foton az elméleti kör végére?
Egy jó megállapítás volt benne számodról az út. Ez viszont akkor nem egyforma, a tömeggel rendelkező részecskék és a foton között.
Kár, hogy nem kötöttél bele az összeadásba, mert az a példa szerintem érthetőbb lett volna számodra.

Hihetetlen, hogy egy személtető példából hogyan okoskodsz ki…

Ez pedig nagyon egyszerű.

Megpróbálom a legpontosabban értelmezni a szemléltető példát.
A Newton elmélet, ami beleivódott az emberbe a két kritériummal együtt, eddig működött,a Földön.
ha valami paradoxonhoz vezet, a hibát csak ott kereshetem, ami ebből hiányzik. A másik ” inerciarendszer megállapításának hibája miatt, Nem egyforma a két rendszer!

Komolyan mondom . Nagyon szeretem én is a példákat. De néha nehezebb megfogalmazni, mint értelmezni, szerintem. De ha ez sikerül, akkor azt jelenti érted is, azt amire felhozod.

És igazság szerint ha ezt írod:

: valami eszméletlen marhaságot

akkor ennek az lenne a z logikus folytatása, ezért vagy azért…. marhaság.

@repair (28183):


"Első sorban az egyenes fénycsík a falon felfele fog mozogni. mert a fényforrás fix (relatíve), de értem mit akarsz belőle kihozni,"


Igen ,azt írtam,hogy lefelé hajlik.Miért?
Mert amíg a lyuktól a szemben lévő falig eljut,addig a szoba gyorsulva elmozdul.Most tekintsünk el ennek a mértékétől,az elv a lényeg.


"
Megint a relatív. Mihez képest a legrövidebb? Te tudod hogy mi a rövidebb ,de a fény nem."

A kő honnan tudja milyen pályát kell követnie?Ugyanúgy halad a görbült térben,mint a fény,eltekintve a sebességétől.
A gravitációs görbült térben halad egy 1 kg-os kő és a 0 tömegű foton.A gravitáció mindenre hat,nem csak a tömeggel rendelkezőkre.
Egyébként a foton hordoz energiát,csak nyugalmi tömeget nem.
A fény az elektromágneses tér rezgése,nem lehet soha állónak , befagyottnak tekinteni vagy definiálni.

"Csak pont az az – egy - tulajdonsága hiányzik? amivel a többi hajlását magyarázzák. Itt a baj!"

Mi a baj ezzel? Halad a térben,tömeg jelenlétében elhajlik,ő maga nem okoz térgörbületet,mert nincs tömege.

Az egyáltalán nem zavar,hogy a fényelhajlást kísérletek ezrei bizonyítják?
Valami óriási rejtélyt sejtesz a dolog mögött?
Ha jobb magyarázatod van a gravitáció definiálására,akkor halljuk!
Dobó Andor mit mit mond a foton tömegnélküliségéről?
Tényleg érdekel,próbáld meg elmagyarázni!

@lorenz (28187):

Igen ,azt írtam,hogy lefelé hajlik.Miért?
Mert amíg a lyuktól a szemben lévő falig eljut,addig a szoba gyorsulva elmozdul. Most tekintsünk el ennek a mértékétől,az elv a lényeg

Nézd! Én javasoltam a példák felhozását fejezzük be mert ezt földi viszonylatba nem lehet modellezni .
Külön leírtam azt is, hogy értem amit akarsz vele kifejezni.

Jó! Folytassuk

Elsősorban: Nem hajlik lefele, felfelehajlik! Szerinted a mozgással ellenkező irányban hajolna?
Ez abszurdum

Másodszor az a fény pont ami először éri a falat, az ott is maradna, az lenne, a görbület kezdete, / akkor mihez képest tudnád a görbületet folytatni? /majd ehhez képest felfele kezdene hajolni, a mozgás irányába.

Többek között ezért volt jó a ” Zéno nyilas példa.” A fénysugár az íj húrja, a kezed középen a szoba mozgása.
Mivel a fényforrás fix az a fal amire a fénypont esett az is fix. Itt az íj egyik vége a fényforrás a másik vége a fal .
a megfeszítés iránya, pedig a szoba elmozdulás iránya.
Ezt földi viszonylatban csak így tudom elképzelni. Itt az paradoxon, hogy az íj /fénysugár/ rögzített távolság. Amit a görbület növekedésével elveszt csökken.

Most olvasgatom a fórumot és ezt Te írtad

A foton bármikor elnyelődhet!

Ez mind kettőnk számára lehetne bizonyíték. Pro vagy kontra. Én nem tudom létezett e ilyen mérés, hátha Te tudsz róla?
Pontosan lemérik az elnyelető anyag súlyát, majd elnyeletnek vele X mennyiségű fényt, majd újra megmérik. Világos bizonyíték lenne nem?

@repair (28186):

Neharagudj! ez nem eszméletlen marhaság! Nem téridőről volt szó! görbült téridőről.

Nem két külön fogalom, a "görbület" a téridő egy attribútuma. Nincs külön görbület, vagy görbül, vagy nem. (elemi nyelvtan) De ez az egész nyelvtani szösszeneted azért volt, hogy ezt leírd? Ezt:

Írjál már valamit vissza, ami nem volt igaz a szemszögedből. Akkor, hogy ér oda a foton az elméleti kör végére?

Miféle körről és miféle kör végéről beszélsz? Az egész írásod értelmetlen és értelmezhetetlen.

@repair (28183):

azt szeretnéd bizonyítani , hogy a foton, miként viselkedik a földön ha nincs is nyugalmi tömege? Szerintem ezt nem lehet. értelmetlen. Ha matematikából vennék példát. ez a nullával való osztás.

Miért? Most miről van szó, a te felfogóképességed határairól, vagy fizikáról?

@lorenz (28187):

…. mit mond a foton tömegnélküliségéről?
Tényleg érdekel,próbáld meg elmagyarázni!

Nem mond semmit csak képletekkel bizonyítja hogy a (k) paraméter nem lehet egyenlő 1-el.Ennek meg a következménye a foton nem lehet O tömegű.

Nem ekkora vagy akkora. Csak amit én itt a földön tanultam, hogy mindennek van, kell legyen
/akármilyen minimális / súlya tömege. Ezt meg matematikai úton bizonyítja, ezért szimpatikus ez számomra.
Próbáld meg a logikámat végig gondolni most.

Az első ” szakember ” aki ezekkel foglalkozott meg állapított egy igazságot MIUTÁN AZT A TERMÉSZETBEN MEGFIGYELTE, jött, egy másik aki hozzátette a saját igazát, a következő más szemszögből megállapított valamit vagy összefésülte vagy egy másik igazat állított.
Aztán jött egy zseniális ember aki ” csak ” annyit csinált elméletben összerakta ezeket, majd tovább gondolta ugyancsak elméletben.
Einstein egy gyakorlati tapasztalatokra építette fel az elméletét,meg volt a bizonyított alap.

Most hajtsd félbe a papírt amire írtad, és kezdjük előröl.

Mit csinálhatunk most? Szaladunk a zseniális elmélet után, ami jóval meghaladja a gyakorlatot, mert nincs mire támaszkodni. Most tesszük azt, próbáljuk a kvantum elméletet egyáltalán meg érteni, mert nincs gyakorlati példa., / felállunk a hegycsúcsra és próbáljuk a fénysebességet mérni, majd eldöntjük kicsi a távolság ez így nem jó./
Ugyan az kezdődik előröl! Jön egy ember aki már nem a gyakorlatot magyarázza hanem azt mondja , helyes vagy nem, helyes az elmélet, erre vagy arra, Itt a gyakorlati példa. És jön a következő stb .stb. Ennyí

@Gábor (28191):

Nincs külön görbület, vagy görbül vagy nem. (elemi nyelvtan)

Ezzel jó volna, ha az illetékeshez Grétsy Lászlóhoz fordulnál.

a "görbület" a téridő egy attribútuma.

Itt nem hiányzik egy " és" :
Mi a paramétere az attribútumnak?

@repair (28184): Szálljunk már le erről a gumicsontról! A fotonnak csak nyugalmi tömege nincs. Relativisztikus, tehetetlenségi tömege van: m=E/c². Erre hat a gravitáció. Ennyi!

@repair (28189):


"Elsősorban: Nem hajlik lefele, felfelehajlik! Szerinted a mozgással ellenkező irányban hajolna?"


Igen.A szoba felfele gyorsul ,ha egy követ hajítasz be,az is lefelé mozdul el.
Próbáld elképzelni ,mint egy gépfegyversorozatot.A golyók egyre lejjebb csapódnak be.A golyókat helyettesítsd fotonokkal.
Így se megy?

"Mivel a fényforrás fix az a fal amire a fénypont esett az is fix. Itt az íj egyik vége a fényforrás a másik vége a fal .
a megfeszítés iránya, pedig a szoba elmozdulás iránya."

Teljesen rossz! A fényforrás fix,a szoba gyorsul felfelé.A nyílvessző beérkezéséig a szoba elmozdul.A szemközti fal egy alsóbb pontjába fog becsapódni,ahhoz képest,hogy ha nem gyorsult volna felfelé.


Egyébként helyesen Zénón.
Zénó egy gyurmafigura.


"Pontosan lemérik az elnyelető anyag súlyát, majd elnyeletnek vele X mennyiségű fényt, majd újra megmérik. Világos bizonyíték lenne nem?

Hát,lehet abba kéne hagynom a napozást?

@repair (28197):

"Mi a paramétere az attribútumnak?"

A görbületet a jelenlévő tömeg határozza meg.

@repair (28196):

"Szaladunk a zseniális elmélet után, ami jóval meghaladja a gyakorlatot, mert nincs mire támaszkodni."

Az egész fizika erre támaszkodik.Remekül megvan a mestered nélkül.

@repair (28196):


"Most hajtsd félbe a papírt amire írtad, és kezdjük előröl."

Talán nem szerénytelenség részemről,ha elmondom,hogy fejből írok.

@lorenz (28215):

"Szaladunk a zseniális elmélet után, ami jóval meghaladja a gyakorlatot, mert nincs mire támaszkodni."

Ez szerinted nem igaz?

Az egész fizika erre támaszkodik.Remekül megvan a mestered nélkül.

Úgy érzem, ezt egyik írásomban sem cáfoltam. Csak a ” remekül ”-t vontam kétségben

@lorenz (28282):

Talán nem szerénytelenség részemről,ha elmondom,hogy fejből írok.

Természetesen nem!
Sőt. Még a viszonyítás fogalmát is ismerteted ,ezt nem lehet félre érteni . Legalább is én nem szoktam! Előfordult már a fórumon, hogy válasz adásakor a hasonló kijelentés, figyelmen kívül maradt, ezáltal aki kapta,annak az érzése,támadt,minek erősködsz, neked nem lehet igazad!

Egy tévedés, nem feltétlen ” csak ” az IQ szinttel kapcsolatos.

saját írásom:

Gondolatban felrajzoltam a három esetet egy papírra,

Ez nem a Te konkrét példádra van írva igaz,de a fejemben volt.

Ebben az esetben szemléltetés miatt volt írva az írásom

Most hajtsd félbe a papírt amire írtad, és kezdjük előröl.

mert ezáltal megfordul annak sorrendje is .Nem írtam
” gondolatban ”
Ennek ellenére!!!!!
Szerintem az észrevétel jogos.

Viszont a ” szoba elméletet ” szívesen folytatnám,de magamra értettem András mondását

Szálljunk már le erről a gumicsontról

és így azt abba hagytam

@repair (28309):

"Viszont a ” szoba elméletet ” szívesen folytatnám,..."

Ezek szerint nem értetted meg!
Bár nem tudom,mit nem lehet azon érteni,hogy amíg a fénysugár(golyók,nyílvesszők) a lyuktól elérnek a szemközti falig,addig az gyorsulva elmozdul felfelé és a sugár (golyók,nyílvesszők) a fal egy alsóbb részére fog vetődni.

Bocs,András,ennyit szerettem volna hozzáfűzni!

@Szilágyi András (27970):

A Bolyai-Lobacsevszkij-féle, az történetesen a hiperbolikus

Ez így igaz, de nem egyforma.

A régi fórumban említett link, a sebességek összeadásának tételére vonatkozott?

Lehet, hogy mégis lehet információt küldeni fénysebesség felett?
http://index.hu/tudomany/2011/09/23/atl ... ysebesseg/

@Robur (28762):
Mar volt szo rola mas topikokban.
Az elteres a feny sebessegetol nagyon-nagyon pici.
Nem egyedi neutrinok sebesseget mertek, hanem egy nagy halmazt, es statisztikai illesztessel probajak meghatarozni, melyik neutrino mikor indulhatott... mi tobb, a neutrinok egy 1000 meteres szakaszon spontan kepzodnek (valahol es valamikor)... a meres viszont 20 centimeteres pontossaggal nezi az erkezesuket...

Nagyon erdekes eredmeny, de sok tovabbi ellenorzesre van szukseg mielott elkezdenenk felrugni a jelenelegi vilagkepunket.

@vaskalapos (28763):

Bocs, nem tudtam, hogy volt már. Melyik topikban?

@Robur (28765):
semmi baj

viewtopic.php?f=8&t=409

viewtopic.php?f=8&t=306

Nem csodálom, hogy kifogytak az érvek.

Egy O tömeget nem lehet egzakt módon bizonyítani. csak magyarázni.
Aki a Newton féle szemléletet tanulta, annak meg kevés ez a magyarázat.
Ha jól emlékszem ezen vita kiindulási alapja számomra az volt:
Nem értettem, hogy lehet valaminek a tömege O, egy Newton féle szemlélet alapján, ahol az abszolút tér és az abszolút idő a feltétel.

Erre szerettem volna magyarázatot kapni a fórumon. Ez nem sikerült.

Nem az volt a kérdés kinek miben van igaza vagy nincs igaza, itt nincs nyertes vagy vesztes.


Hraskó Péter szerint a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlősége öt tizedes pontosságal meg van határozva és ezt a gyenge ekvivalencia-elvnek nevezzük
Ennek származtatásakor, adva volt az abszolút tér és az abszolút idő.
Ez mind máig kitűnően működik.

Majd feltételeztek egy másik ” párhuzamos ” inerciarendszert, és megpróbálták az eredetit rávetíteni. Született egy paradoxon. Valami aminek nincs tömege.
Ennél logikusabb következtetés nem igen lehet:
Nem párhuzamos a két rendszer !

Nem ismeretes Occam borotvája?

Miért kapta a gyenge jelzőt az előző esetben? Mert ezt az új elmélet ” csak” meggyengítette azt, a valódit kétségbe vonni nem lehet, sem kizárni.

Logikus a következtetés:

Az eredetit nem támasztja alá sőt gyengíti.
Miután mind a kettő igaz, - saját magára nézve -, a paradoxon eredete: a párhuzamosság,
és annak kritériuma. Valami aminek nincs tömege, csak mozgási energiája.

Bárhogy magyarázzák a O tömeget mindig paradoxon lesz belőle

A Tömeg-energia egyenértékűség képlet
E=mC2

a foton esetében érdekesé válik
m= foton tömeg
E= foton nyugalmi energia
c= Fényseb. / foton mozgásbeli energiája /
És ha az m a nevezőbe kerül?

Milyen definíciókat használnak benne?
Minden eleme ugyan az, mint amit keresek. önmagát használom fel az eredmény bizonyítására?

A matematikában és a logikában indirekt bizonyításnak nevezzük azt a fajta bizonyítást, amelyben feltesszük a bizonyítani kívánt állítás ellenkezőjét, majd ebből szabályos logikai lépések útján ellentmondásra jutunk

Einstein az egyenlőségéből kiindulva az inerciarendszerek egészen új felfogását dolgozta ki, amely tartalmazza az ekvivalencia-elvet is.
Mi az amiben eltér a többitől? Az hogy itt / foton esetében / az m- nek nincs abszolút értéke,

csak akkor ha felhasználom az speciális relativitáselmélet következményét.

Mi a következtetés? egy feltételezés
Ez minden más esetben működik? Foton esetében csak az ekvivalencia-elvnek felhasználásával lehet értelmezni. Ez így összességében sem magyarázat a foton O tömegére.
Gábor pontosan leírta, minden paradoxon elméletileg feloldható !
Semmi más teendő nincs. Elméletileg ki kell ezt próbálni milyen esetben szűnik meg a paradoxon.
Ennyi !

@repair (28941): A zöldségesnél nincs ennyi zöldség... Talán ott a lényeg, hogy

Egy O tömeget nem lehet egzakt módon bizonyítani. csak magyarázni.
Aki a Newton féle szemléletet tanulta, annak meg kevés ez a magyarázat.

Nem az a baj, ha valaki Newtont tanult, hanem az, ha abban leragadva akar olyat megérteni, ami az ő elméletének már nem része. Pont azért alakultak ki újabb elméletek, hogy efféle kérdésekre értelmes magyarázatok születhessenek.

De ez nagyon érdekes tendencia. Azt hiszem, egy jól körülhatárolt kasztot képeznek azok, akik eljutnak egy bizonyos elméleti eszköztár ismeretéig, majd onnan továbblépni nem akarnak/tudnak, hanem a világon mindent azon a szinten akarnak megmagyarázni, vagy megmagyaráztatni. Sok ilyet ismerünk itt a fórumon is. Olyan ez, mintha a gyerek, aki megtanult homokvárat építeni, azon erősködne, hogy felhőkarcolók márpedig nincsenek, mert ő jól tudja hogyan lehet nagy várat építeni, de olyan nincs, hogy függőleges fallal, 100m magasan egy építmény megáll. Mondják meg neki, hogyan készül, ő nagyon is tisztában van a víz és a homokozólapát kezelésével.