Multinacionális vállalatok
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Multinacionális vállalatok
Azért gondolom szükségesnek egy ilyen topic megnyitását, mert a gazdasági szervezetek működéséhez nem értő emberek gyakran túlzott mértékben, vagy alaptalanul kritizálják a multinacionális cégeket.
Vitaindítónak a wikipédia összefoglalása a témáról: http://en.wikipedia.org/wiki/Anti-corporate_activism
Az én véleményem az, hogy önmagában a multinacionális vállalat, mint szervezeti forma se nem pozitív, se nem negatív. Konkrét vállalatok esetén lehet azok pozitív ill. negatív hatásairól beszélni, általánosságban nem. Ezért ami ellen én fel szeretnék szólalni ebben a témában, azok a demagóg módon vállalat-ellenes különböző vélemények, melyeknek egyik legismertebb képviselője talán a Corporation című film: http://en.wikipedia.org/wiki/The_Corporation_(film)
Érdemes egyébként megemlíteni még a témával kapcsolatban két tévhitet. Az egyik, hogy a vállalatok szükségszerűen nem veszik figyelembe a társadalom által diktált morális elvárásokat. Éppen ellenkezőleg, feltörőben van a CSR, ( http://en.wikipedia.org/wiki/Corporate_ ... onsibility ), amit egyre növekvő számban alkalmaznak a modernebb felfogású vállalatok.
A másik, hogy a gazdasági szervezetek szükségképpen kihasználják a szegényeket, és nem segítenek rajtuk, mert ez nekik nem éri meg. Ezen a téren sajnos nem tudok kedvező tendenciáról, viszont az elméleti alapjait C.K. Prahalad megteremtette annak, hogy a szervezetek mindkét fél számára kedvező módon használják ki a szegényebb rétegekben rejlő gazdasági lehetőségeket, erről lásd pl. Prahalad magyarul is megjelent Esélyek a piramis alján c. művét.
Vitaindítónak a wikipédia összefoglalása a témáról: http://en.wikipedia.org/wiki/Anti-corporate_activism
Az én véleményem az, hogy önmagában a multinacionális vállalat, mint szervezeti forma se nem pozitív, se nem negatív. Konkrét vállalatok esetén lehet azok pozitív ill. negatív hatásairól beszélni, általánosságban nem. Ezért ami ellen én fel szeretnék szólalni ebben a témában, azok a demagóg módon vállalat-ellenes különböző vélemények, melyeknek egyik legismertebb képviselője talán a Corporation című film: http://en.wikipedia.org/wiki/The_Corporation_(film)
Érdemes egyébként megemlíteni még a témával kapcsolatban két tévhitet. Az egyik, hogy a vállalatok szükségszerűen nem veszik figyelembe a társadalom által diktált morális elvárásokat. Éppen ellenkezőleg, feltörőben van a CSR, ( http://en.wikipedia.org/wiki/Corporate_ ... onsibility ), amit egyre növekvő számban alkalmaznak a modernebb felfogású vállalatok.
A másik, hogy a gazdasági szervezetek szükségképpen kihasználják a szegényeket, és nem segítenek rajtuk, mert ez nekik nem éri meg. Ezen a téren sajnos nem tudok kedvező tendenciáról, viszont az elméleti alapjait C.K. Prahalad megteremtette annak, hogy a szervezetek mindkét fél számára kedvező módon használják ki a szegényebb rétegekben rejlő gazdasági lehetőségeket, erről lásd pl. Prahalad magyarul is megjelent Esélyek a piramis alján c. művét.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@Question (55464):
Például, ha veszem azon értékrendet, melyben pozitívum a "kis dohos üzletben egy néni intéz mindent", akkor ebben minden multi elvérzik. Természetesen, mivel a multi gyűjtőfogalom, így erre kevesebb specializált igaz összefüggés fogalmazható meg, mint a halmaz egyes elemeire, de ez a témától függetlenül mindig így van, és akár tovább is mehetnénk, hogy egy üzletláncra is kevesebb konkrét ténymegállapítás tehető, mint az egyes manifeszt üzleteire.
Summa summarum, nem kizárható, hogy vannak a multik mindegyikére érvényes és jogos előítéletek.
Ez csak akkor lehetne igaz, ha a multiknak nem lennének olyan általános jellemzőik, melyek megkülönböztetik őket a nem multiktól. Ha viszont így állna, akkor a multi, mint kategória értelmetlen/használhatatlan lenne. De nem az. Ebből kifolyólag, ahogy egyes vállalatok esetén ki lehet emelni bizonyos értékrend szerint pozitívnak vagy negatívnak betudható jegyeket, úgy a multik, mint általános kategória esetén is mód nyílik erre.Az én véleményem az, hogy önmagában a multinacionális vállalat, mint szervezeti forma se nem pozitív, se nem negatív. Konkrét vállalatok esetén lehet azok pozitív ill. negatív hatásairól beszélni, általánosságban nem.
Például, ha veszem azon értékrendet, melyben pozitívum a "kis dohos üzletben egy néni intéz mindent", akkor ebben minden multi elvérzik. Természetesen, mivel a multi gyűjtőfogalom, így erre kevesebb specializált igaz összefüggés fogalmazható meg, mint a halmaz egyes elemeire, de ez a témától függetlenül mindig így van, és akár tovább is mehetnénk, hogy egy üzletláncra is kevesebb konkrét ténymegállapítás tehető, mint az egyes manifeszt üzleteire.
Summa summarum, nem kizárható, hogy vannak a multik mindegyikére érvényes és jogos előítéletek.
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Multinacionális vállalatok
Ebben igazad van, úgyhogy pontosítom is, milyen értelemben használtam itt a "pozitív" ill. "negatív" kifejezéseket. Természetesen a pozitívon valami olyasmit értek, hogy az emberiség jólétét előremozdítja-e, vagy hátráltatja. Ebben az értelemben tehát amit mondok, az az, hogy nem jelenthető ki, hogy "csak előre" vagy "csak hátra" mozdítja azt a bizonyos jólétet.Ebből kifolyólag, ahogy egyes vállalatok esetén ki lehet emelni bizonyos értékrend szerint pozitívnak vagy negatívnak betudható jegyeket, úgy a multik, mint általános kategória esetén is mód nyílik erre.
Persze, újabb érdekes kérdés lehet ennek kapcsán, hogy mit értünk az "emberiség jólétén", de azt hiszem, ez túlmutat e téma keretein. De persze ha van rá igény, és a moderátorokat sem zavarja, beszélhetünk erről is.
0 x
-
- Hozzászólások: 1279
- Csatlakozott: 2011.08.30. 14:31
- Tartózkodási hely: UK
Multinacionális vállalatok
@Question (55464):
Tényleg nagyon szubjektív ez a pozitív és negatív dolog.
Mondok egy példát:
A Nagy Gonosz Angol Halfeldolgozó (NGAH) egy multinacionális vállalat, amely leginkább norvég és indonéz halászokat foglalkoztat a saját norvég és indonéz telepein. A norvég halászoknak azonban havonta 5000 fontot fizet a jó minőségű norvég nyúlhalért, az indonéz falusi halászokból toborzott legénység a nem sokkal rosszabb minőségű indonéz rézpöndörítő harcsáért meg 100 fontot kap havonta, és hazavihetnek pár kiló halat minden hétvégén. Tegyük fel, hogy mindkét csoport ugyanannyit dolgozik havonta, és nagyjából ugyanakkorra kockázatot is vállalnak.
A Baloldali Tarisznyás Bölcsészek Szövetsége (BTESZ) emiatt folyamatosan tüntet a NGAH székházai és telepei előtt, indonéz halászhajók oldalára láncolják magukat, mert hát egyértelműen negatív dolog ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetni szegény kis ázsiai halásznak. Annyira sokat tüntetnek, hogy már az indonéz halászok is zúgolódnak, hogy a cég fizethetne nekik többet, az egész sztrájkba fordul. Az NGAH ezért belegyezik, hogy felviszi a fizetéseket 120 fontra havonta, és egy kicsivel több halat ad az halászoknak hétvégére. A BTESZ aktivisták örülnek, pezsgőt bontanak, aztán elkezdenek zúgolódni azon, hogy azért az a 120 font se sok, ateremburáját, miközben a norvég még mindig 5000-et kap. Borítékolható, hogy egy éven belül újra zúgolódni fognak, vagy ha nem ők, akkor egy másik szervezet.
Közben az NGAH kénytelen növelni az indonéz rézpöndörítő árát, mert a részvényesek nem tolerálnák a fizetésemelések miatti bevételkiesést. Hozzá kell tenni, hogy a NGAH fő részvényesei angol nyugdíjpénztárak részvényalapjai, akiknek az a fő céljuk, hogy a nyugdíjra gyűjtögető kliensek minél nagyobb hozamhoz jussanak öregkorukra, és nehogy pénztárat váltsanak, mert az alap által vásárolt részvények értéke csökken. Ezért bizony a NGAH részvényesei nem ismernek tréfát, nem fogadják el a bevétel kiesését.
Az áremelés miatt visszaesik a indonéz rézpöndörítő angliai fogyasztása, mert így a Vérszívó Német Halvállalat (VNH) kínai káposztacápája vagy 80 pennyvel olcsóbb kilónként, így az emberek inkább azt veszik, így hiába emelte az árakat a cég, bevételt veszítenek. Az NGAH részvények meg is csúsznak lefelé a tőzsdén, néhány befektető ki is veszi a pénzét, ami miatt a cégnek kicsivel több hitelt kell felvenni jövőre, és ki is kell rúgni 300 indonéz halászt.
Mivel az NGAH folyamatos versenyben áll az VNH-val, ezért a cég vezetői összedugják a fejüket, hogy hogyan ússzák meg a profit további kiesését. Számolgatás és piackutatás révén rájönnek, hogy a horvát tangózó repülőhalat sokkal olcsóbban tudnák árulni, ha azt közvetlenül a Kis Horvát Halásszövetségtől (KHH) veszik meg, akik saját hajóflottával és legénységgel dolgoznak. Így megspórolják az indonéz részleg összes költségét, flottástul, és vagy 50 pennyvel a VNH káposztacápája alá mennek, úgy hogy csak a szállításról és a feldolgozásról kell nekik gondoskodniuk.
Így az NGAH inkább bezárja az indonéz üzemeit, eladja az ottani hajókat, és szélnek ereszti az indonéz halászokat, akik miután felvették az utolsó fizetésüket, hazamennek a kis indonéz falujukba, ahol egy rozoga ladikban ugyanazt csinálják, amit a jól felszerelt halászhajón, csak éppen nem kapnak érte fizetést, hanem remélhetik, hogy bejön valamennyi a Csóró Indonéz Halpiacon (CsIHa) abból a halból, amit a család nem eszik meg.
Aki a fenti sztoriban rá bír mutatni egy gazdaságilag és/vagy szociálisan kizárólagosan pozitív, vagy kizárólagosan negatív tevékenységre, hát annak gratulálok.
Tényleg nagyon szubjektív ez a pozitív és negatív dolog.
Mondok egy példát:
A Nagy Gonosz Angol Halfeldolgozó (NGAH) egy multinacionális vállalat, amely leginkább norvég és indonéz halászokat foglalkoztat a saját norvég és indonéz telepein. A norvég halászoknak azonban havonta 5000 fontot fizet a jó minőségű norvég nyúlhalért, az indonéz falusi halászokból toborzott legénység a nem sokkal rosszabb minőségű indonéz rézpöndörítő harcsáért meg 100 fontot kap havonta, és hazavihetnek pár kiló halat minden hétvégén. Tegyük fel, hogy mindkét csoport ugyanannyit dolgozik havonta, és nagyjából ugyanakkorra kockázatot is vállalnak.
A Baloldali Tarisznyás Bölcsészek Szövetsége (BTESZ) emiatt folyamatosan tüntet a NGAH székházai és telepei előtt, indonéz halászhajók oldalára láncolják magukat, mert hát egyértelműen negatív dolog ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetni szegény kis ázsiai halásznak. Annyira sokat tüntetnek, hogy már az indonéz halászok is zúgolódnak, hogy a cég fizethetne nekik többet, az egész sztrájkba fordul. Az NGAH ezért belegyezik, hogy felviszi a fizetéseket 120 fontra havonta, és egy kicsivel több halat ad az halászoknak hétvégére. A BTESZ aktivisták örülnek, pezsgőt bontanak, aztán elkezdenek zúgolódni azon, hogy azért az a 120 font se sok, ateremburáját, miközben a norvég még mindig 5000-et kap. Borítékolható, hogy egy éven belül újra zúgolódni fognak, vagy ha nem ők, akkor egy másik szervezet.
Közben az NGAH kénytelen növelni az indonéz rézpöndörítő árát, mert a részvényesek nem tolerálnák a fizetésemelések miatti bevételkiesést. Hozzá kell tenni, hogy a NGAH fő részvényesei angol nyugdíjpénztárak részvényalapjai, akiknek az a fő céljuk, hogy a nyugdíjra gyűjtögető kliensek minél nagyobb hozamhoz jussanak öregkorukra, és nehogy pénztárat váltsanak, mert az alap által vásárolt részvények értéke csökken. Ezért bizony a NGAH részvényesei nem ismernek tréfát, nem fogadják el a bevétel kiesését.
Az áremelés miatt visszaesik a indonéz rézpöndörítő angliai fogyasztása, mert így a Vérszívó Német Halvállalat (VNH) kínai káposztacápája vagy 80 pennyvel olcsóbb kilónként, így az emberek inkább azt veszik, így hiába emelte az árakat a cég, bevételt veszítenek. Az NGAH részvények meg is csúsznak lefelé a tőzsdén, néhány befektető ki is veszi a pénzét, ami miatt a cégnek kicsivel több hitelt kell felvenni jövőre, és ki is kell rúgni 300 indonéz halászt.
Mivel az NGAH folyamatos versenyben áll az VNH-val, ezért a cég vezetői összedugják a fejüket, hogy hogyan ússzák meg a profit további kiesését. Számolgatás és piackutatás révén rájönnek, hogy a horvát tangózó repülőhalat sokkal olcsóbban tudnák árulni, ha azt közvetlenül a Kis Horvát Halásszövetségtől (KHH) veszik meg, akik saját hajóflottával és legénységgel dolgoznak. Így megspórolják az indonéz részleg összes költségét, flottástul, és vagy 50 pennyvel a VNH káposztacápája alá mennek, úgy hogy csak a szállításról és a feldolgozásról kell nekik gondoskodniuk.
Így az NGAH inkább bezárja az indonéz üzemeit, eladja az ottani hajókat, és szélnek ereszti az indonéz halászokat, akik miután felvették az utolsó fizetésüket, hazamennek a kis indonéz falujukba, ahol egy rozoga ladikban ugyanazt csinálják, amit a jól felszerelt halászhajón, csak éppen nem kapnak érte fizetést, hanem remélhetik, hogy bejön valamennyi a Csóró Indonéz Halpiacon (CsIHa) abból a halból, amit a család nem eszik meg.
Aki a fenti sztoriban rá bír mutatni egy gazdaságilag és/vagy szociálisan kizárólagosan pozitív, vagy kizárólagosan negatív tevékenységre, hát annak gratulálok.
0 x
-
- Hozzászólások: 1375
- Csatlakozott: 2011.09.25. 23:11
Multinacionális vállalatok
@stark (55475): Vagy a tarisznyát utálod, vagy a bölcsészeket, vagy mindkettőt. Ez szociálisan kizárólag negatív, és ha a tanaid elterjednek, sosem látott munkanélküliség fog bekövetkezni a tarisznyaépítő-iparban, így gazdaságilag is negatív lesz!
A bölcsészeket már így is utálják, azzal nem zavarsz meg semmit sem.
A bölcsészeket már így is utálják, azzal nem zavarsz meg semmit sem.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@stark (55475): Lám, a múlti akármit csinál, az rossz, monnyon le! Ezen áldatlan állapotokra csak a kommunizmus jelenthet megoldást.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
A multik megjelenése gazdasági szükségszerűség.
Mindig a kereslet az, ami létrehozza a multit.
Amire órási kereslet van, az óriási ellátó vállalatot, céget igényel, legyen az kőolaj(Exxon), olcsó élelmiszer, fogyasztási cikk egy helyen(Wal-Mart, Aldi, Tesco stb), szoftver(Microsoft), mobiltelefon(Apple, Nokia), gyógyszer((Pfizer, Bayer) és még sorolhatnám.
Némi túlzással bármelyikőtökből multi lehetne pár év alatt, feltéve hogy feltaláltok valami újat, amire számottevő kereslet fog mutatkozni és óriási mennyiséget lennétek képesek belőle eladni.
Mindig a kereslet az, ami létrehozza a multit.
Amire órási kereslet van, az óriási ellátó vállalatot, céget igényel, legyen az kőolaj(Exxon), olcsó élelmiszer, fogyasztási cikk egy helyen(Wal-Mart, Aldi, Tesco stb), szoftver(Microsoft), mobiltelefon(Apple, Nokia), gyógyszer((Pfizer, Bayer) és még sorolhatnám.
Némi túlzással bármelyikőtökből multi lehetne pár év alatt, feltéve hogy feltaláltok valami újat, amire számottevő kereslet fog mutatkozni és óriási mennyiséget lennétek képesek belőle eladni.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@lorenz (55501): A szoftvergyártást kivenném a felsorolásból, mert a nagy példányszámhoz nem szükséges nagy cég, sőt egyáltalán nem szükséges cég. A digitálisan másolható termék nem hagyományos jószág, pláne nem áru - bár igyekszik a tradicionális piac annak feltüntetni.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55502):
semmit nem mond a mereterol, kis ceg is lehet multi
A vetomagtermeleshez sem szukseges nagy ceg, sot ceg nelkul is lehet vetomagot termeszteni. Ettol meg vannak multinacionalis cegek, amik ezzel (vetomag, szoftver) foglalkoznak.
A vetomag meg biologiailag masolhato. Nem a masolhatosag (vagy masolhatatlansag) tesz valamit aruva.
Multi = multinacionalisA szoftvergyártást kivenném a felsorolásból, mert a nagy példányszámhoz nem szükséges nagy cég, sőt egyáltalán nem szükséges cég.
semmit nem mond a mereterol, kis ceg is lehet multi
A vetomagtermeleshez sem szukseges nagy ceg, sot ceg nelkul is lehet vetomagot termeszteni. Ettol meg vannak multinacionalis cegek, amik ezzel (vetomag, szoftver) foglalkoznak.
Penzert adjak a boltban.A digitálisan másolható termék nem hagyományos jószág, pláne nem áru
A vetomag meg biologiailag masolhato. Nem a masolhatosag (vagy masolhatatlansag) tesz valamit aruva.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
Nézzétek meg, hogyan lehet meglovagolni a keresletet.
Felhívnám a figyelmet a 2008-as év slágertermékére.
És, bevallom, nekem a hóbagoly is tetszik.Pláne, hogy pislog.
http://www.pto.hu/post/1/9478
Felhívnám a figyelmet a 2008-as év slágertermékére.
És, bevallom, nekem a hóbagoly is tetszik.Pláne, hogy pislog.
http://www.pto.hu/post/1/9478
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Multinacionális vállalatok
@lorenz
@mimindannyian
@stark
Köszi a szemléltetést, tanulságos olvasmány.
Ehhez kiegészítésként szerintem érdemes azt a nem túl közismert gondolatot hozzátenni, hogy a sikernek, növekvő keresletnek, újításnak stb. nem feltétlen szükséges feltétele az új dolgok kitalálása, a technológiai fejlesztés. Már ismert technológiák újszerű kombinálásával is nagy sikereket lehet elérni, lásd McDonalds.Némi túlzással bármelyikőtökből multi lehetne pár év alatt, feltéve hogy feltaláltok valami újat, amire számottevő kereslet fog mutatkozni és óriási mennyiséget lennétek képesek belőle eladni.
@mimindannyian
Ehhez pedig azt érdemes hozzátenni, hogy nem csak a termékek, de a piacok világában is nagyon jelentős változásokat hozott az elektronikus kereskedelem. Vannak olyan (szerintem szélsőséges) vélekedés, melyek egyenesen azt mondják, hogy a hagyományos (nem elektronikus) piacok el fognak tűnni.A digitálisan másolható termék nem hagyományos jószág, pláne nem áru - bár igyekszik a tradicionális piac annak feltüntetni.
@stark
Köszi a szemléltetést, tanulságos olvasmány.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@ennyi (55503):
Olvasd el azt is, mire válaszoltam. ("Mindig a kereslet az, ami létrehozza a multit. Amire órási kereslet van, az óriási ellátó vállalatot, céget igényel")Multi = multinacionalis
semmit nem mond a mereterol, kis ceg is lehet multi
Hagyományosan igen, erre utaltam. Ám minimális költséggel tökéletesen sokszorosítható. Ezért nem hagyományos.Penzert adjak a boltban.A digitálisan másolható termék nem hagyományos jószág, pláne nem áru
De bizony, ez fontos ismérve az árúnak. Egy digitális mű (sw/zene/film/akármi) hasonló mértékben árú, mint bármilyen mém (dal, szokás, vicc etc), csak nem közvetlenül az emberen "élősködik". Éppen ezért hibás minden érv, ami szoftverlopást emleget, mert az igen ritkán valósul meg, valójában a szoftver klónozás, amit üldözni igyekszik a forgalmazó.A vetomag meg biologiailag masolhato. Nem a masolhatosag (vagy masolhatatlansag) tesz valamit aruva.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára mimindannyian 2012.10.18. 22:33-kor.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
@Question (55505):
"Már ismert technológiák újszerű kombinálásával is nagy sikereket lehet elérni, lásd McDonalds."
A McDonalds szerintem egy teljesen új technológia volt a maga területén.Akárcsak az Ikea.
Ha már ellenpéldát akarsz mutatni nekem, akkor ott az Aldi, amely ha jól tudom egyetlen szatócsbolttal indult.
Ott tehát nem egy új technológia, vagy találmány adta meg a lökést, hanem a tulajdonos ambíciója és hozzáértése.
Vagy vegyük a Zarát, az is egyszerű varrodából nőtte ki magát top fast fashion üzletlánccá.
"Már ismert technológiák újszerű kombinálásával is nagy sikereket lehet elérni, lásd McDonalds."
A McDonalds szerintem egy teljesen új technológia volt a maga területén.Akárcsak az Ikea.
Ha már ellenpéldát akarsz mutatni nekem, akkor ott az Aldi, amely ha jól tudom egyetlen szatócsbolttal indult.
Ott tehát nem egy új technológia, vagy találmány adta meg a lökést, hanem a tulajdonos ambíciója és hozzáértése.
Vagy vegyük a Zarát, az is egyszerű varrodából nőtte ki magát top fast fashion üzletlánccá.
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Multinacionális vállalatok
@lorenz (55508):
"A McDonalds szerintem egy teljesen új technológia volt a maga területén.Akárcsak az Ikea."
A McDonalds mögött annak létrejöttekor már minden technológia ill. gyártási modell megvolt (sztenderd termékek nagy üzemben gyártása). Csak más nem alkalmazta még az élelmiszeriparban.
Egyébként egy másik példa: a Samsung egy kis kereskedőházból nőtte ki magát.
"A McDonalds szerintem egy teljesen új technológia volt a maga területén.Akárcsak az Ikea."
A McDonalds mögött annak létrejöttekor már minden technológia ill. gyártási modell megvolt (sztenderd termékek nagy üzemben gyártása). Csak más nem alkalmazta még az élelmiszeriparban.
Egyébként egy másik példa: a Samsung egy kis kereskedőházból nőtte ki magát.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@Question (55511): Mi a különbség technológia és az újszerű alkalmazási mód között?
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Multinacionális vállalatok
Részleteiben, erre gondolok, amikor az újítások többféle fajtájára akarok utalni:
http://www.innovationmanagement.org/Wik ... r_Drucker)
szerk.: működő link ugyanerről: http://snakecoffee.wordpress.com/2006/0 ... nnovation/
Technológiai újítás: amikor ki kell találni valami olyan módszert vagy terméket, ami addig nem volt a piacon. Újszerű alkalmazási mód=már meglévő dolgok alkalmazása olyan feladatokra/szituációkra, melyekre eddig nem alkalmazták.
http://www.innovationmanagement.org/Wik ... r_Drucker)
szerk.: működő link ugyanerről: http://snakecoffee.wordpress.com/2006/0 ... nnovation/
Technológiai újítás: amikor ki kell találni valami olyan módszert vagy terméket, ami addig nem volt a piacon. Újszerű alkalmazási mód=már meglévő dolgok alkalmazása olyan feladatokra/szituációkra, melyekre eddig nem alkalmazták.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@Question (55513): Tehát pl. egy új algoritmus új technológia, vagy újszerű alkalmazása létező technológiáknak (jelesül az algoritmust felépítő lépéseknek, melyekben nincs semmi új)?
0 x
-
- Hozzászólások: 1060
- Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38
Multinacionális vállalatok
Ahogy az az üzleti tudományokban lenni szokott, ezek a kategóriák meglehetősen képlékenyek, és mint új sokszor, a legjobb válasz: attól függ
Ha ténylegesen csak egymás mögé/mellé kell rakni vagy összekombinálni a már meglevő elemeket az algoritmushoz, az szerintem újszerű alkalmazás. Ilyen például a McDonalds, aki az éttermeket összerakta a tömegtermelés koncepciójával, ez inkább a tömegtermelés újszerű alkalmazása, mint technológiai újítás. A tömegtermelés maga meg technológiai újítás volt.
De ezek elég relatív dolgok.
Ha ténylegesen csak egymás mögé/mellé kell rakni vagy összekombinálni a már meglevő elemeket az algoritmushoz, az szerintem újszerű alkalmazás. Ilyen például a McDonalds, aki az éttermeket összerakta a tömegtermelés koncepciójával, ez inkább a tömegtermelés újszerű alkalmazása, mint technológiai újítás. A tömegtermelés maga meg technológiai újítás volt.
De ezek elég relatív dolgok.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55507):
Penzert adjak, veszik. Miert ne lenne aru?
Egy konyv a konyvesboltban aru?
A lopas akkor tortenik, ha valaki jogellenesen lemasolja ES arusitja.
Attol meg aru.Idézet:
A digitálisan másolható termék nem hagyományos jószág, pláne nem áru
Penzert adjak a boltban.
Hagyományosan igen, erre utaltam. Ám minimális költséggel tökéletesen sokszorosítható. Ezért nem hagyományos.
Penzert adjak, veszik. Miert ne lenne aru?
Egy konyv a konyvesboltban aru?
Ebben egyetertunk.Éppen ezért hibás minden érv, ami szoftverlopást emleget, mert az igen ritkán valósul meg, valójában a szoftver klónozás, amit üldözni igyekszik a forgalmazó.
A lopas akkor tortenik, ha valaki jogellenesen lemasolja ES arusitja.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
A multikat a tömegigény hívta életre.Ez is része a gazdasági evolúciónak.
Nem tudnék elképzelni például sok kis kőolaj kitermelő, finomító, exportáló céget, mondjuk családi vállalkozásként.Ahogy távközlési szolgáltatást sem lehet egy családi házból irányítani.Persze a cég lehet egy család tulajdona, de szerkezetét és működését tekintve multinacionálisnak számít, annak összes ismérvével együtt.
Ja, és ezt mondom a gazdasági evolúció éppen kihalás szélén lévő fajaként.
Nem tudnék elképzelni például sok kis kőolaj kitermelő, finomító, exportáló céget, mondjuk családi vállalkozásként.Ahogy távközlési szolgáltatást sem lehet egy családi házból irányítani.Persze a cég lehet egy család tulajdona, de szerkezetét és működését tekintve multinacionálisnak számít, annak összes ismérvével együtt.
Ja, és ezt mondom a gazdasági evolúció éppen kihalás szélén lévő fajaként.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@ennyi (55516):
Egyrész nem a szoftverért fizetsz, hanem annak használati jogáért, ezért max szolgáltatás lehetne. Másrészt az árunak csereértéke is van, nem csak használati. Márpedig amit kvázi ingyen tökéletesen lehet másolni, azt az eladója nem akarja "visszavásárolni", hiszen semmi haszna nem származik belőle. Ezért itt csereértékről nem beszélhetünk.Penzert adjak, veszik. Miert ne lenne aru?
Nem, lopás során eltulajdonítasz valamit, azaz a te birtokodba kerül és a másiktól hiányozni fog. Ha lemásolsz digitális adatokat, azzal nem tulajdonítottad el, tehát nem loptál.A lopas akkor tortenik, ha valaki jogellenesen lemasolja ES arusitja.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55530):
Lehet szofware-t is vasarolni, nem csak licenszet (hasznalati jogot).
Az, hogy az elado nem vasarolja vissza az nem erv amellett, hogy aru vagy sem.
Csereertek: te penzt adsz erte a boltban. Utana, ha ugy tetszik nektek, a baratoddal elcserelheted egy konyvre.
Ha lemasolsz valami olyat, amit seoha nem vettel volna meg, akkor valoban nem karosul a gyartoja (iroja).
Egyebkent dallamok, gondolatok, otletek, abrak stb eseten is letezik a lopas fogalma a hetkoznapi nyelvben is. Pont a jogtalan masolast nevezik lopasnak.
Lehet szofware-t is vasarolni, nem csak licenszet (hasznalati jogot).
Az, hogy az elado nem vasarolja vissza az nem erv amellett, hogy aru vagy sem.
Csereertek: te penzt adsz erte a boltban. Utana, ha ugy tetszik nektek, a baratoddal elcserelheted egy konyvre.
Ha lemasolod, es arusitod, akkor az eredeti tulajdonos karosodik, hianyzik neki az a bevetel, amit a te vasarlod adott volna.A lopas akkor tortenik, ha valaki jogellenesen lemasolja ES arusitja.
Nem, lopás során eltulajdonítasz valamit, azaz a te birtokodba kerül és a másiktól hiányozni fog. Ha lemásolsz digitális adatokat, azzal nem tulajdonítottad el, tehát nem loptál.
Ha lemasolsz valami olyat, amit seoha nem vettel volna meg, akkor valoban nem karosul a gyartoja (iroja).
Egyebkent dallamok, gondolatok, otletek, abrak stb eseten is letezik a lopas fogalma a hetkoznapi nyelvben is. Pont a jogtalan masolast nevezik lopasnak.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@ennyi (55547):
Fehér holló, tudsz példát mondani?Lehet szofware-t is vasarolni, nem csak licenszet (hasznalati jogot).
Az nem, hanem az, hogy miért nem vásárolja vissza. Megvan neki, így az adatsorozat visszaszolgáltatása semmi haszonnal nem járna.Az, hogy az elado nem vasarolja vissza az nem erv amellett, hogy aru vagy sem.
Ilyen hülye barátaim nincsenek . Miért adna egy könyvet egy copy parancs leütéséért? Nem, szoftver nem cserélnek az emberek, és nincs is erre bevett gyakorlat (olyan copy, ami azonnal, kérlelhetetlenül lezúzza az eredetit). Mivel egy ilyen, az eredeti példányt megsemmisítő másolás semmivel sem fogyaszt kevesebb energiát, ezért nem is használja senki (sőt, azon elképzelés szerint, amikor az információ megsemmisítése növeli az entrópiát, még többe is kerülne mint a sima klónozó másolás).Csereertek: te penzt adsz erte a boltban. Utana, ha ugy tetszik nektek, a baratoddal elcserelheted egy konyvre.
Te most az elmaradt bevételre utalsz? Az persze lehet valós, de attól még nem lesz valami lopás, mert amiatt kisebb lett a terjesztő bevétele.Ha lemasolod, es arusitod, akkor az eredeti tulajdonos karosodik, hianyzik neki az a bevetel, amit a te vasarlod adott volna.
Létezik, de egészen mást jelent, mint a tárgyak lopása. Önnön kreativitásunk bírálata csupán (nem az enyém az ötlet, az autószerelőtől "loptam").Egyebkent dallamok, gondolatok, otletek, abrak stb eseten is letezik a lopas fogalma a hetkoznapi nyelvben is. Pont a jogtalan masolast nevezik lopasnak.
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55549):
Definiald, mit ertesz aru alatt, itt van az eb elhantolva.
áru (főnév)
1. Közgazdaságtan: Eladásra szánt termék. Termelő tevékenység, munka, gyártás eredménye, amely adásvétel útján kerül forgalomba.
lopás (főnév)
1. az a cselekvés, amikor valaki titokban, engedély nélkül elveszi valaki másnak a tulajdonát.
Igen.Lehet szofware-t is vasarolni, nem csak licenszet (hasznalati jogot).
Fehér holló, tudsz példát mondani?
Valoban nem jar neki haszonnal. De ez nem erv amellett, hogy nem aru.Idézet:
Az, hogy az elado nem vasarolja vissza az nem erv amellett, hogy aru vagy sem.
Az nem, hanem az, hogy miért nem vásárolja vissza. Megvan neki, így az adatsorozat visszaszolgáltatása semmi haszonnal nem járna.
Definiald, mit ertesz aru alatt, itt van az eb elhantolva.
áru (főnév)
1. Közgazdaságtan: Eladásra szánt termék. Termelő tevékenység, munka, gyártás eredménye, amely adásvétel útján kerül forgalomba.
Olyat meg nem lattal. hogy kulcs (soft vagy hard) van a szoftverhez, es egyszerre csak egy gepen fut?Idézet:
Csereertek: te penzt adsz erte a boltban. Utana, ha ugy tetszik nektek, a baratoddal elcserelheted egy konyvre.
Ilyen hülye barátaim nincsenek . Miért adna egy könyvet egy copy parancs leütéséért? Nem, szoftver nem cserélnek az emberek, és nincs is erre bevett gyakorlat (olyan copy, ami azonnal, kérlelhetetlenül lezúzza az eredetit). Mivel egy ilyen, az eredeti példányt megsemmisítő másolás semmivel sem fogyaszt kevesebb energiát, ezért nem is használja senki (sőt, azon elképzelés szerint, amikor az információ megsemmisítése növeli az entrópiát, még többe is kerülne mint a sima klónozó másolás).
Jogtalanul eltulajdonitottad mas tulajdonat, ez a lopas definicioja szerintem.Idézet:
Ha lemasolod, es arusitod, akkor az eredeti tulajdonos karosodik, hianyzik neki az a bevetel, amit a te vasarlod adott volna.
Te most az elmaradt bevételre utalsz? Az persze lehet valós, de attól még nem lesz valami lopás, mert amiatt kisebb lett a terjesztő bevétele.
Persze, hogy mast jelent, de attol lopas az egyik is meg a masik is.Idézet:
Egyebkent dallamok, gondolatok, otletek, abrak stb eseten is letezik a lopas fogalma a hetkoznapi nyelvben is. Pont a jogtalan masolast nevezik lopasnak.
Létezik, de egészen mást jelent, mint a tárgyak lopása. Önnön kreativitásunk bírálata csupán (nem az enyém az ötlet, az autószerelőtől "loptam").
lopás (főnév)
1. az a cselekvés, amikor valaki titokban, engedély nélkül elveszi valaki másnak a tulajdonát.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@ennyi (55553):
Ha az elesett haszonra hegyezzük ki a kérdést, akkor ugye meg ott a bibi, hogy ez egy fogalom, nem megfogható termék. Valaki megkapja a szoftvert kézen-közön, s nem fizet az eladónak, az eladó talán nem is tud erről. Csak mi, a narrátorok vagyunk tudatában annak, hogy lehetne nagyobb bevétele is az eladónak. Vagyis mit loptak el az eladódól? Amiről nem is tudott, amit nem állított elő. Egy jövőbeli reményét, egy álmát lopták el?
Akkor mondj! Érdekel, őszintén.tudsz példát mondani?
Igen.
De, mert az árut visszavenné, és újra értékesíthetné. De nem veszi vissza, mert effektíve ennek nincs értelme. Egy árunál pedig ennek lenne értelme, hiszen így másnak tudná odaadni.Valoban nem jar neki haszonnal. De ez nem erv amellett, hogy nem aru.
A klasszikus árufogalmat. Olyan egyedi és megismételhetetlen produktumot, mely megvételekor megfizetjük mind a használati értéket, mind az elkerülhetetlen előállítási folyamatot. Az egyedi és megismételhetetlen alatt pedig azt, hogy minden példány más, s emiatt az árura megközelítőleg igaz a tömegmegmaradás. Ennek folyományaként a szellemi termék nem klasszikus áru, csak lehet árusítani, azaz áruként kezelve pénzt kérni érte. De ettől még nem áru, mint ahogy egy deszkán is át lehet kelni a folyón, de ettől még nem híd.Definiald, mit ertesz aru alatt, itt van az eb elhantolva.
Igen, pontosan ezért van gond a hagyományos piaci elven működő zene és filmipari forgalmazással, mert ez a definíció hiányos. A tökéletes és olcsó reprodukálhatóság olyan új tulajdonság, mely alapjaiban változtatja meg az alkotás (piaci)kultúránkban betöltött helyét.1. Közgazdaságtan: Eladásra szánt termék. Termelő tevékenység, munka, gyártás eredménye, amely adásvétel útján kerül forgalomba.
De. Csakhogy észre kell venni, hogy ez egy gyermeteg igyekezet arra, hogy a szoftver is egyedi és megismételhetetlen legyen - vagy legalábbis a kulcsa. Ha jó ez a kulcs, akkor az valóban áru, az tényleg eladható valakinek és akkor nekem már nem lesz meg, vagy visszavásárolja az eladó. Vagyis a szoftver itt sem áru, csak össze van kötve egy áruval.Olyat meg nem lattal. hogy kulcs (soft vagy hard) van a szoftverhez, es egyszerre csak egy gepen fut?
Akkor definiáld az eltulajdonítást is. Nem mindegy ugyanis, hogy úgy tulajdonítod el, hogy maga az "áru" tőle elvész, vagy úgy, hogy ő akár észre sem veszi, hogy hiányozna tőle.Jogtalanul eltulajdonitottad mas tulajdonat, ez a lopas definicioja szerintem.
És mi az, hogy elveszi? Szerinted az elveszi és a lemásolja ugyanaz? Nem. Tehát a szoftvermásolás nem lopás.Persze, hogy mast jelent, de attol lopas az egyik is meg a masik is.
lopás (főnév)
1. az a cselekvés, amikor valaki titokban, engedély nélkül elveszi valaki másnak a tulajdonát.
Ha az elesett haszonra hegyezzük ki a kérdést, akkor ugye meg ott a bibi, hogy ez egy fogalom, nem megfogható termék. Valaki megkapja a szoftvert kézen-közön, s nem fizet az eladónak, az eladó talán nem is tud erről. Csak mi, a narrátorok vagyunk tudatában annak, hogy lehetne nagyobb bevétele is az eladónak. Vagyis mit loptak el az eladódól? Amiről nem is tudott, amit nem állított elő. Egy jövőbeli reményét, egy álmát lopták el?
0 x
-
- Hozzászólások: 3849
- Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55554):
Legyen, ahogy gondolod, legyen a definicioid szerint, nem banom.
Megegyeztunk: a szoftver nem aru, a dal nem aru.
ennyi
u.i.: peldat kertel: mi vettunk a labor reszere szoftvert parezer itteni penzert, amit nekunk irt a programozo, es teljes kizarolagos tulajdonosai vagyunk. Nem csak a hasznalati jog a mienk, hanem minden.
Egyebkent van egy olyan mozgalom a vilagban, hogy a megvasarolt szoftver licence is ujra eladhato legyen, ha neked mar nem kell.
http://www.computerworld.com/s/article/ ... ven_online
De ez csak kotozkodes, csipkelodes reszemrol, az, hogy ujra eladhato, az nem teszi aruva. Nem aru es kesz.
Legyen, ahogy gondolod, legyen a definicioid szerint, nem banom.
Megegyeztunk: a szoftver nem aru, a dal nem aru.
ennyi
u.i.: peldat kertel: mi vettunk a labor reszere szoftvert parezer itteni penzert, amit nekunk irt a programozo, es teljes kizarolagos tulajdonosai vagyunk. Nem csak a hasznalati jog a mienk, hanem minden.
Egyebkent van egy olyan mozgalom a vilagban, hogy a megvasarolt szoftver licence is ujra eladhato legyen, ha neked mar nem kell.
http://www.computerworld.com/s/article/ ... ven_online
De ez csak kotozkodes, csipkelodes reszemrol, az, hogy ujra eladhato, az nem teszi aruva. Nem aru es kesz.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 2662
- Csatlakozott: 2010.05.25. 11:01
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55554):
Példa: Tegyük fel van 300 fénymásolt szórólapod Budapesten, és én ellopom az irodádból ezt, viszont megmarad az eredetid, amit könnyen olcsón újra lefénymásolhatsz, ennek költsége szerintem bőven összemérhető egy szoftvereladáséval (honlapfenntartás, marketing, könyvelés, banki költségek, stb.) Akkor én a te fogalmaid szerint nem loptam el tőled a szórólapodat?
Mondjuk azt is elárulom, hogy az egészet megtalálod Békéscsabán, de tudod, hogy a fuvarköltség nagyobb lenne, mint a helyszíni újranyomtatás, emiatt a visszavétellel se érdemes próbálkoznod.
Jogilag persze nem felel meg a kalózkodás-torrentezés a lopás fogalmának, de pont emiatt alkottak rá külön tényállást, és szerintem mint a példám mutatja nem nehéz a szoftver állítólagos egyediségével kapcsolatos feltételeidet, valódi lopással is megvalósítani.
A fimmel vagy programmal kalózkodó tényleg nem a terméket lopja el, de megakadályozza a valódi tulajdonost a hasznok szedésében(v.ö. ellopja a hasznot), amivel kárt okoz neki, ami büntetendő más esetekben is, bár ezt se feltétlenül lopásnak nevezik, hanem pl. rongálásnak, bitorlásnak, stb.
De említeném, hogy know-how "eltulajdonítását" is tiltják a törvények, pedig azért mert én elkezdem használni egy jól bevált eljárását egy cégnek (pl. építek egy mcdonaldsot franchise-szerződés nélkül), attól még neki is megmarad a módszere.
A lényeg minden esetben valamiféle (vagyoni) jog sérülése, ami reparációt illetve büntetőjogi védelmet igényel a jogszabályok szerint, mert a jogalkotó adott esetben törvényi védelmet adott természetes vagy jogi személyeknek, pl. fizikai tulajdon vagy akár a szellemi tulajdon védelmére, különféle szankciókkal büntetve azokat, akik ezeket megsértik.
Hogy utána az egyes jogtárgyaknaknak megfelelően eltérő az alkalmazott terminus technicus (pl. lopás vagy kalózkodás, bitorlás), az már szerintem eléggé mindegy köznyelvileg, de jogilag persze nem, ha eltér a tényállás és a szankció.
Különben ha már nem emlékszik valaki hogyan került a "Multinacionális vállalatok" témába ez a vita, annka felidézném:
A multi az nem termékspecifikus, hanem méretspecifikus és olyan cégeket lehet vele leírni szerintem, akiknek egy adott ország piaca már kicsi ráadásul a méretüknél fogva, emiatt máshova is kacsingatnak, sőt ott is erőteljes jelenlétük van, ez pedig tényleg a kereslettől függ, nem az áru fajtájától.
Manapság pedig egy szoftvercégnek tényleg nem kell "multivá válnia", a több országban is megvalósított jelenléthez köszönhetően a terméküknek, de:
-Az Electronic Artsot én nyugodtan nevezném multinak, de a 2 appstore-os programot bemutató Picikesoft Kft.-t nem, pedig ugyanannyi országban elérhetőek a termékeik, hála az internetnek.
-Próbálná ezt meg valaki a multik által nyújtott platformok (windows, googleplay, appstore, stb.), nélkül. Szóval mégis mintha kellenének hozzá a multik a háttérben legalább és a sok kis nem-multi szoftvercég, csak a multikon élősködve (és egyben azokat táplálva) tud megmaradni.
Ez a "tökéletes és olcsó reprodukálhatóság" nekem eléggé homályosan hat."a tökéletes és olcsó reprodukálhatóság olyan új tulajdonság, mely alapjaiban változtatja meg az alkotás (piaci)kultúránkban betöltött helyét."
Példa: Tegyük fel van 300 fénymásolt szórólapod Budapesten, és én ellopom az irodádból ezt, viszont megmarad az eredetid, amit könnyen olcsón újra lefénymásolhatsz, ennek költsége szerintem bőven összemérhető egy szoftvereladáséval (honlapfenntartás, marketing, könyvelés, banki költségek, stb.) Akkor én a te fogalmaid szerint nem loptam el tőled a szórólapodat?
Mondjuk azt is elárulom, hogy az egészet megtalálod Békéscsabán, de tudod, hogy a fuvarköltség nagyobb lenne, mint a helyszíni újranyomtatás, emiatt a visszavétellel se érdemes próbálkoznod.
Jogilag persze nem felel meg a kalózkodás-torrentezés a lopás fogalmának, de pont emiatt alkottak rá külön tényállást, és szerintem mint a példám mutatja nem nehéz a szoftver állítólagos egyediségével kapcsolatos feltételeidet, valódi lopással is megvalósítani.
A fimmel vagy programmal kalózkodó tényleg nem a terméket lopja el, de megakadályozza a valódi tulajdonost a hasznok szedésében(v.ö. ellopja a hasznot), amivel kárt okoz neki, ami büntetendő más esetekben is, bár ezt se feltétlenül lopásnak nevezik, hanem pl. rongálásnak, bitorlásnak, stb.
De említeném, hogy know-how "eltulajdonítását" is tiltják a törvények, pedig azért mert én elkezdem használni egy jól bevált eljárását egy cégnek (pl. építek egy mcdonaldsot franchise-szerződés nélkül), attól még neki is megmarad a módszere.
A lényeg minden esetben valamiféle (vagyoni) jog sérülése, ami reparációt illetve büntetőjogi védelmet igényel a jogszabályok szerint, mert a jogalkotó adott esetben törvényi védelmet adott természetes vagy jogi személyeknek, pl. fizikai tulajdon vagy akár a szellemi tulajdon védelmére, különféle szankciókkal büntetve azokat, akik ezeket megsértik.
Hogy utána az egyes jogtárgyaknaknak megfelelően eltérő az alkalmazott terminus technicus (pl. lopás vagy kalózkodás, bitorlás), az már szerintem eléggé mindegy köznyelvileg, de jogilag persze nem, ha eltér a tényállás és a szankció.
Különben ha már nem emlékszik valaki hogyan került a "Multinacionális vállalatok" témába ez a vita, annka felidézném:
lorenz:
A multik megjelenése gazdasági szükségszerűség.
Mindig a kereslet az, ami létrehozza a multit.
Amire órási kereslet van, az óriási ellátó vállalatot, céget igényel, legyen az kőolaj(Exxon), olcsó élelmiszer, fogyasztási cikk egy helyen(Wal-Mart, Aldi, Tesco stb), szoftver(Microsoft), mobiltelefon(Apple, Nokia), gyógyszer((Pfizer, Bayer) és még sorolhatnám.
Némi túlzással bármelyikőtökből multi lehetne pár év alatt, feltéve hogy feltaláltok valami újat, amire számottevő kereslet fog mutatkozni és óriási mennyiséget lennétek képesek belőle eladni.
Szerintem se kell feltétlenül multi egy sikeres szoftverhez(microsoft és apple, mint apró amerikai garázscégek kezdték), de ez a vitát elindító lista mindegyik cégére állhat, mert a Tesco-t meg 30 fontból alapította egy szatócs, az Exxon se multiként kezdte, hanem egy ohio-i kisvállalkozásként.mimindannyian
@lorenz (55501): A szoftvergyártást kivenném a felsorolásból, mert a nagy példányszámhoz nem szükséges nagy cég, sőt egyáltalán nem szükséges cég. A digitálisan másolható termék nem hagyományos jószág, pláne nem áru - bár igyekszik a tradicionális piac annak feltüntetni.
A multi az nem termékspecifikus, hanem méretspecifikus és olyan cégeket lehet vele leírni szerintem, akiknek egy adott ország piaca már kicsi ráadásul a méretüknél fogva, emiatt máshova is kacsingatnak, sőt ott is erőteljes jelenlétük van, ez pedig tényleg a kereslettől függ, nem az áru fajtájától.
Manapság pedig egy szoftvercégnek tényleg nem kell "multivá válnia", a több országban is megvalósított jelenléthez köszönhetően a terméküknek, de:
-Az Electronic Artsot én nyugodtan nevezném multinak, de a 2 appstore-os programot bemutató Picikesoft Kft.-t nem, pedig ugyanannyi országban elérhetőek a termékeik, hála az internetnek.
-Próbálná ezt meg valaki a multik által nyújtott platformok (windows, googleplay, appstore, stb.), nélkül. Szóval mégis mintha kellenének hozzá a multik a háttérben legalább és a sok kis nem-multi szoftvercég, csak a multikon élősködve (és egyben azokat táplálva) tud megmaradni.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
@pounderstibbons (55556):
Én sem úgy gondoltam, hogy egyik napról a másikra keletkezik egy multicég.Egyértelmű, hogy két nap, vagy két hónap alatt lehetetlen 10000 fős vállalatot alapítani.
A multit az alkalmazottak száma és/vagy az általa ellátott, kiszolgált terület nagysága jellemzi elsősorban.
Úgy gondoltam, ez mindenki számára evidens.
Ami elemzésre érdemes, az a kialakulásuk, megjelenésük, társadalmi és gazdasági hasznuk, valamint működésük árnyoldalai.
Esetleg beszélgethetnénk erről is.
Én sem úgy gondoltam, hogy egyik napról a másikra keletkezik egy multicég.Egyértelmű, hogy két nap, vagy két hónap alatt lehetetlen 10000 fős vállalatot alapítani.
A multit az alkalmazottak száma és/vagy az általa ellátott, kiszolgált terület nagysága jellemzi elsősorban.
Úgy gondoltam, ez mindenki számára evidens.
Ami elemzésre érdemes, az a kialakulásuk, megjelenésük, társadalmi és gazdasági hasznuk, valamint működésük árnyoldalai.
Esetleg beszélgethetnénk erről is.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@pounderstibbons (55556):
- a fénymásolat papírjai egyedi megismételhetetlenek, még ha ezt az adott esetben nem is használjuk ki. De ha már valaki pl. jegyzetelni kezd a hátoldalukra, máris észrevehető, hogy sokkal több egy fénymásolt papír, mint a rajta álló reklám,
- nagyon is másnak tekinthetők a fénymásolatok az eredetihez képest. Tökéletes fénymásolatok készíthetősége esetén ugye nem lenne értelme az eredeti és a másolat megkülönböztetésének. (Festmények tökéletes (atomi pontosságú) másolata esetén megszűnne a kérdés, hogy egy kép eredeti-e. Látszik tehát, hogy azon nagyon pici, csak műszeresen feltárható különbségeknek is nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk.)
- a fénymásolatok előállítása nagyobb költségű és több ideig tart, mint a szoftvermásolás. Nagyságrendekkel több, még ha látszólag mindkettő piti tételnek is hat. Ne felejtsük ugyanis el, hogy a fénymásolat egyszerre a sokszorosított reklám, másrészt a hordozó anyag is. A példádnak tehát valami olyan szoftverlopás felelne meg, amikor pl cd-ket gyárt a kereskedő, és azokat lopják el, nem csak a digitális adatot. Akkor neki azt újra le kell majd gyártania.
Azaz a példádban nem érezném, hogy a szórólap reklámtartalmától megfosztottak, viszont 300 fénymásolt papírlap, a konkrét tartalmától független értéktől igen. Remélem, most már nem homályos, mitől tökéletes és olcsó egy reprodukálhatóság .
Példa: van egy remek üzleti ötletem, mellyel nagy bevételre fogok szert tenni, minden józan mérlegelés szerint. Egyik este elmondom a kocsmában a jó cimboráimnak. Következő héten kiderül, hogy továbbmondták, és mások már meg is valósították, én pénz nélkül maradtam. Nem mondtam a kocsmában, hogy ez titok, mert én megszoktam, hogy a mi falunkban ilyen beszélgetések nem szivárognak ki, de itt, ez a városi brancs elmondta mindenkinek. Megloptak! De azt mondja az ügyvédem, hogy ha már elmondtam, titoktartási szerződést kellett volna vele kötni velük. Erre nekem az lesz a válaszom, hogy minek, én megszoktam, hogy ilyen miatt nem kell, én arra számítottam, hogy azon eljárás, hogy "beszélek róla a cimboráimnak, majd megvalósítom és kaszálok" működik. Nem működött, tehát megloptak ők, meglopott ez a modern városi rendszer.
Ráadásul, aki digitális tartalmat állít elő, az már hallott a másolás lehetőségéről, tehát csak álnaivan képes azt állítani, hogy ő azt remélte, hogy ilyen módon nem fog terjedni az anyag.
SZVSZ a digitális adat hagyományos áruként való kezelése elavult, csak azért próbálják ezen látásmódot erőltetni a zene/film/szoftvergyártók, mert nekik ez érdekük. Kedvezne nekik, ha 100 évvel előbbre járnánk, ahol még ilyen másolási lehetőség nem volt. A kor és annak lehetőségei itt túlhaladták a klasszikus árukereskedelem szabályait. Minden büntetés tehát, melyet ilyen "lopás" miatt szabnak ki, letűnt korokhoz való ragaszkodás haláltusája.
Elég jó határesetet sikerült kitalálnod, ahol már a finomságok döntenek. Alapvetően igen, azt mondanám, hogy nem vagyok megkárosítva, ha a 300 másolat újra előállítása nekem elenyésző költség. Mindazonáltal a párhuzamod hibáit ebben látom:Példa: Tegyük fel van 300 fénymásolt szórólapod Budapesten, és én ellopom az irodádból ezt, viszont megmarad az eredetid, amit könnyen olcsón újra lefénymásolhatsz, ennek költsége szerintem bőven összemérhető egy szoftvereladáséval (honlapfenntartás, marketing, könyvelés, banki költségek, stb.) Akkor én a te fogalmaid szerint nem loptam el tőled a szórólapodat?
Mondjuk azt is elárulom, hogy az egészet megtalálod Békéscsabán, de tudod, hogy a fuvarköltség nagyobb lenne, mint a helyszíni újranyomtatás, emiatt a visszavétellel se érdemes próbálkoznod.
- a fénymásolat papírjai egyedi megismételhetetlenek, még ha ezt az adott esetben nem is használjuk ki. De ha már valaki pl. jegyzetelni kezd a hátoldalukra, máris észrevehető, hogy sokkal több egy fénymásolt papír, mint a rajta álló reklám,
- nagyon is másnak tekinthetők a fénymásolatok az eredetihez képest. Tökéletes fénymásolatok készíthetősége esetén ugye nem lenne értelme az eredeti és a másolat megkülönböztetésének. (Festmények tökéletes (atomi pontosságú) másolata esetén megszűnne a kérdés, hogy egy kép eredeti-e. Látszik tehát, hogy azon nagyon pici, csak műszeresen feltárható különbségeknek is nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk.)
- a fénymásolatok előállítása nagyobb költségű és több ideig tart, mint a szoftvermásolás. Nagyságrendekkel több, még ha látszólag mindkettő piti tételnek is hat. Ne felejtsük ugyanis el, hogy a fénymásolat egyszerre a sokszorosított reklám, másrészt a hordozó anyag is. A példádnak tehát valami olyan szoftverlopás felelne meg, amikor pl cd-ket gyárt a kereskedő, és azokat lopják el, nem csak a digitális adatot. Akkor neki azt újra le kell majd gyártania.
Azaz a példádban nem érezném, hogy a szórólap reklámtartalmától megfosztottak, viszont 300 fénymásolt papírlap, a konkrét tartalmától független értéktől igen. Remélem, most már nem homályos, mitől tökéletes és olcsó egy reprodukálhatóság .
Ez igaz, csak vegyük észre, hogy ez elég erőltetett megközelítés. Mihez képet károsította meg? Ahhoz a terjesztési szisztémához képest, amit ő elképzelt (hogy ti. minden egyes felhasználó majd tőle veszi meg az adatsorozatot). És miért tételezte ezt fel? Egyrészt nyilván mert neki ez a legjövedelmezőbb, és mindenki szeret álmodozni, másrészt, mert ez a hagyományos áru esetén megszokott (és nem megkerülhető) magatartás. Vagyis azért ítéli meg a jog az ő sérelmére elkövetett bűncselekményt, mert ő nem erre számított? Érezhető, hogy ez elég gyermeteg jogalap.A fimmel vagy programmal kalózkodó tényleg nem a terméket lopja el, de megakadályozza a valódi tulajdonost a hasznok szedésében(v.ö. ellopja a hasznot), amivel kárt okoz neki, ami büntetendő más esetekben is, bár ezt se feltétlenül lopásnak nevezik, hanem pl. rongálásnak, bitorlásnak, stb.
Példa: van egy remek üzleti ötletem, mellyel nagy bevételre fogok szert tenni, minden józan mérlegelés szerint. Egyik este elmondom a kocsmában a jó cimboráimnak. Következő héten kiderül, hogy továbbmondták, és mások már meg is valósították, én pénz nélkül maradtam. Nem mondtam a kocsmában, hogy ez titok, mert én megszoktam, hogy a mi falunkban ilyen beszélgetések nem szivárognak ki, de itt, ez a városi brancs elmondta mindenkinek. Megloptak! De azt mondja az ügyvédem, hogy ha már elmondtam, titoktartási szerződést kellett volna vele kötni velük. Erre nekem az lesz a válaszom, hogy minek, én megszoktam, hogy ilyen miatt nem kell, én arra számítottam, hogy azon eljárás, hogy "beszélek róla a cimboráimnak, majd megvalósítom és kaszálok" működik. Nem működött, tehát megloptak ők, meglopott ez a modern városi rendszer.
Ráadásul, aki digitális tartalmat állít elő, az már hallott a másolás lehetőségéről, tehát csak álnaivan képes azt állítani, hogy ő azt remélte, hogy ilyen módon nem fog terjedni az anyag.
SZVSZ a digitális adat hagyományos áruként való kezelése elavult, csak azért próbálják ezen látásmódot erőltetni a zene/film/szoftvergyártók, mert nekik ez érdekük. Kedvezne nekik, ha 100 évvel előbbre járnánk, ahol még ilyen másolási lehetőség nem volt. A kor és annak lehetőségei itt túlhaladták a klasszikus árukereskedelem szabályait. Minden büntetés tehát, melyet ilyen "lopás" miatt szabnak ki, letűnt korokhoz való ragaszkodás haláltusája.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@lorenz (55557):
A köznyelvben igen, de ahogy ennyi rámutatott a multi attól multi, hogy több országban van egyszerre jelen. Látszólag a wiki is ezt támasztja alá. Úgyhogy jó lenne tisztázni, mit is tekintünk multinak, és a nevezett Appstore-on nyomuló Picisoft kft-t miért nem? (Lásd még pl. a graphisoft vagy recognita cégeket, akik nem rendelkeznek óriási munkaerővel, mégis sokhelyütt jelen vannak.) Vagy legyen egy kategória, a köznyelvi multi, mely alatt a sok embert ("rabszolgaként") foglalkoztató multinacionális vállalatot értjük, melyek jellemzően nem digitális (=> kvázi ingyen sokszorosítható) termékekben utaznak, és a topic csak ezek hatásaival igyekszik foglalkozni? - AZAZ, kivesszük-e végre a szoftvergyártókat a listából?A multit az alkalmazottak száma és/vagy az általa ellátott, kiszolgált terület nagysága jellemzi elsősorban.
Úgy gondoltam, ez mindenki számára evidens.
0 x
-
- Hozzászólások: 1375
- Csatlakozott: 2011.09.25. 23:11
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55560):
Másrészt a rabszolgaként foglalkoztatók köre szintén nehezen értelmezhető, hiszen van hazánkban egy(?) japán eredetű autógyár, ahol voltak problémák a cég által nem engedélyezett szakszervezet körül -és más helyeken is történnek megdöbbentő dolgok-, de ha összehasonlítjuk az így elnyomott dolgozók helyzetét pl. az Alföldön -teljesen helyi és magyar tulajdonos által- rabszolgaként tartott mezőgazdasági munkásokéval, vagy az egyszerű magyar KKV-k által be nem jelentetten (nincs TB, nincs nyugdíj, nincs érdekképviselet, nincs stabil fizetés stb.) foglalkoztatott alkalmazottakéval, akkor már jelentősen árnyalt a helyzet.
Egyrészt egy kis kötekedés: definícióban nem szerencsés, ha a definiálandó szó is jelentéspontosító funkcióban van jelen (kiemelt rész) .Vagy legyen egy kategória, a köznyelvi multi, mely alatt a sok embert ("rabszolgaként") foglalkoztató multinacionális vállalatot értjük...
Másrészt a rabszolgaként foglalkoztatók köre szintén nehezen értelmezhető, hiszen van hazánkban egy(?) japán eredetű autógyár, ahol voltak problémák a cég által nem engedélyezett szakszervezet körül -és más helyeken is történnek megdöbbentő dolgok-, de ha összehasonlítjuk az így elnyomott dolgozók helyzetét pl. az Alföldön -teljesen helyi és magyar tulajdonos által- rabszolgaként tartott mezőgazdasági munkásokéval, vagy az egyszerű magyar KKV-k által be nem jelentetten (nincs TB, nincs nyugdíj, nincs érdekképviselet, nincs stabil fizetés stb.) foglalkoztatott alkalmazottakéval, akkor már jelentősen árnyalt a helyzet.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@Tuttisuu (55566):
Nem látom a problémát. A "köznyelvi multi" fogalom a multi egy alosztályát képezheti, s hogy milyen alosztályt, abban egészen nyugodtan használható ismét a teljes halmazra referáló multinacionális szó. Ismerünk ehhez hasonló, a megértés során kontextusváltást igénylő megfogalmazásokat, pl. "az ember az férfi ember".Egyrészt egy kis kötekedés: definícióban nem szerencsés, ha a definiálandó szó is jelentéspontosító funkcióban van jelen (kiemelt rész) .Vagy legyen egy kategória, a köznyelvi multi, mely alatt a sok embert ("rabszolgaként") foglalkoztató multinacionális vállalatot értjük...
Persze, nem is akartam itt korrekt definíciót javasolni, csak megpendítettem egy irányt, amit leginkább a közbeszédből kiérzek, mint ami miatt ostorozható a munkáltató. De, ha másnak mást jelent a multi (eltérve a wiki pragmatikus kategóriájától), akkor még érdekesebb a helyzet. Szokták pl. azzal is összefüggésbe hozni, hogy törvényekkel biztosított (adózási) előnyöket élvez, és a termelt profitot kiviszi az országból, micsoda ejnye-bejnye! Kijelölhető ezzel is egy alosztály, illetve vizsgálható, hogy több-e ez a vád egyáltalán, mint demagógia.Másrészt a rabszolgaként foglalkoztatók köre szintén nehezen értelmezhető, hiszen...
0 x
-
- Hozzászólások: 1375
- Csatlakozott: 2011.09.25. 23:11
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55579):
Viszont akkor az osztály meghatározása hiányzik. Csak annyi, hogy (Cl.: ) multi (multinacionális vállalat) = több országban is előforduló vállalat(?). (SCl.: ) Köznyelvi multi = és ide jön a te általad megfogalmazott meghatározás. De írod, hogy nem akartál konkrét definiálást végezni, úgyhogy a dolog végül is nem hangsúlyos.Nem látom a problémát. A "köznyelvi multi" fogalom a multi egy alosztályát képezheti, s hogy milyen alosztályt, abban egészen nyugodtan használható ismét a teljes halmazra referáló multinacionális szó.
Így van, ismerünk ilyen megfogalmazásokat, de ez nem azt jelenti, hogy jók is, főleg nem, hogy definícióként használandók. Nem egyértelműsít, nem segíti a megértést. A többit lásd fentebb.Ismerünk ehhez hasonló, a megértés során kontextusváltást igénylő megfogalmazásokat, pl. "az ember az férfi ember".
Ez gondolom azért alakult így, mert az első multinak hívott nemzetközi vállalatok nagy gyárak voltak a rendszerváltás után, valamint a szó rövid (mindössze 5 hang), könnyen megtanulható, leírható, egyesek számára misztikus hangzású is. Nagy előnye, hogy kellően elhatároló (magyar vállalatok vs. multik azaz mi <-> ők) és egységesítő (finn mobilcégtől a japán autógyárig mindenki), és kellően arctalan is marad (nem fenyeget a veszélye, hogy Multi Lajos és családja a szomszédba költözik, és még a végén kiderül, hogy rendesek). Így könnyen szidható. Szerintem.Persze, nem is akartam itt korrekt definíciót javasolni, csak megpendítettem egy irányt, amit leginkább a közbeszédből kiérzek, mint ami miatt ostorozható a munkáltató.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@Tuttisuu (55656):
Dehogy! Akkor hiányozna, ha a végső definíció precizitását igyekeznék összerakni. Ám mivel emitt még nem ezt a célt tűztem ki, nekem legalábbis semmiképp sem hiányzik. Pont ezen játékos megfogalmazás hivatott kreatív ötletek szülőatyja lenni.Viszont akkor az osztály meghatározása hiányzik.
Furcsa, ha nem értetted a topic témájául szolgáló multi szó definíciójára való játékos felhívást. Kifejezetten gyakori a kétértelmű, túlzó, sarkított, avagy szándékosan téves ötletek bedobása, amikor gondolatébresztés a cél.Így van, ismerünk ilyen megfogalmazásokat, de ez nem azt jelenti, hogy jók is, főleg nem, hogy definícióként használandók.
Teljesen egyetértek.Ez gondolom azért alakult így, mert az első multinak hívott nemzetközi vállalatok nagy gyárak voltak a rendszerváltás után, valamint a szó rövid (mindössze 5 hang), könnyen megtanulható, leírható, egyesek számára misztikus hangzású is. Nagy előnye, hogy kellően elhatároló (magyar vállalatok vs. multik azaz mi <-> ők) és egységesítő (finn mobilcégtől a japán autógyárig mindenki), és kellően arctalan is marad (nem fenyeget a veszélye, hogy Multi Lajos és családja a szomszédba költözik, és még a végén kiderül, hogy rendesek). Így könnyen szidható. Szerintem.
0 x
-
- Hozzászólások: 1375
- Csatlakozott: 2011.09.25. 23:11
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55745):
Ezt én úgy értelmeztem, hogy konkrét "megoldást kívánsz nyújtani" , de ha nem az volt, akkor rendben van.Úgyhogy jó lenne tisztázni, mit is tekintünk multinak, és a nevezett Appstore-on nyomuló Picisoft kft-t miért nem?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@Tuttisuu (55751): Nem, s ezek szerint akkor rendben van. Pláne, mivel amúgy sincs érdeklődés a téma iránt .
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
Jol ertem, hogy az AppStore-ra jatekot fejleszto 1 vagy ket szemelyes ceget is multinak tekinthetjuk?
Egy pekseg sem lesz multi attol, hogy a Tesco aruhazaiba szallit.
Ha rosszul ertelmeztem, bocs.El voltam foglalava es most olvasom vissza a bejegyzeseket.
Egy pekseg sem lesz multi attol, hogy a Tesco aruhazaiba szallit.
Ha rosszul ertelmeztem, bocs.El voltam foglalava es most olvasom vissza a bejegyzeseket.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@lorenz (55756): Azon definíció alapján, hogy a multi olyan cég, mely jelen van termékeivel és/vagy szolgáltatásaival egyszerre több országban, úgy az appstore-os, vagy épp googlePlay-es programozó is multinak lehetne besorolható.
Érezzük, hogy nem erről szokott szólni a köznapi beszéd multi fogalma, ezért merült fel, hogy pontosan kéne definiálni, ha már egyszer ez a topic címe...
Ugyanakkor azt is érdemes észrevenni, hogy már megint az "ingyen sokszorosítható szoftver" hozza be a problémát - melyet úgy egyszerűbb lenne kikerülni, hogy a digitális tartalom nem hagyományos árú. A példádbeli pékség, ha sok ország tescojába szállít be, szerintem lehet köznapi értelemben is multi.
Érezzük, hogy nem erről szokott szólni a köznapi beszéd multi fogalma, ezért merült fel, hogy pontosan kéne definiálni, ha már egyszer ez a topic címe...
Ugyanakkor azt is érdemes észrevenni, hogy már megint az "ingyen sokszorosítható szoftver" hozza be a problémát - melyet úgy egyszerűbb lenne kikerülni, hogy a digitális tartalom nem hagyományos árú. A példádbeli pékség, ha sok ország tescojába szállít be, szerintem lehet köznapi értelemben is multi.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
@mimindannyian (55768):
"A példádbeli pékség, ha sok ország tescojába szállít be, szerintem lehet köznapi értelemben is multi."
Nos, igen, viszont akkor mar megfelel a tobb ezer alkalmazottat foglalkoztatas kriteriumanak, amit korabban mar feltetelkent emlitettem.
"A példádbeli pékség, ha sok ország tescojába szállít be, szerintem lehet köznapi értelemben is multi."
Nos, igen, viszont akkor mar megfelel a tobb ezer alkalmazottat foglalkoztatas kriteriumanak, amit korabban mar feltetelkent emlitettem.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
-
- Hozzászólások: 1375
- Csatlakozott: 2011.09.25. 23:11
Multinacionális vállalatok
@lorenz (55770):
Nem okvetlenül. Határ menti kisváros péksége és a szomszéd faluközpontté is azonos céghez tartozik, utóbbi történetesen a schengeni határ túloldalán van. 5-6 alkalmazott üzemenként, összesen ~10 , mégis multi nacionális vállalat. Vagy nem?Nos, igen, viszont akkor mar megfelel a tobb ezer alkalmazottat foglalkoztatas kriteriumanak, amit korabban mar feltetelkent emlitettem.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@Tuttisuu (55775): Jogos! Szó szerint és képletesen is határokat feszegető felállás.
0 x
-
- Hozzászólások: 2081
- Csatlakozott: 2009.12.11. 17:47
Multinacionális vállalatok
Szerintem itt (már megint), a felszínt vakargatjátok.
Az ellenzők legfőbb érve az, hogy a multinacionális vállaltok, mint, ahogy az a nevükben is benne van, a nemzetek, nációk, (nemzet-)államok fölött, mellett, helyett működnek, úgy fölözik le a hasznot, hogy a lehető legkevésbé szándékoznak részt vállalni a szükséges háttér megteremtésében, és a tevékenységük által előidézett természeti károk helyrehozatalában.
Az egészségügy, oktatás, infrastruktúra kiépítésében, fenntartásában lehetőleg a legkevesebbet akarnak részt venni, miközben azoknak az eredményeit felhasználják, az erőforrásokat amennyire csak lehetséges kiszipolyozzák, majd továbbállnak. A kisebb (vagy akár nagyobb) államok kormányai, törvényhozása tehetetlenek, mert a "versenyképesség" mindenek előtt való, a multik diktálnak, az államok befolyása pedig egyre csökken.
Na ez az alapvető kérdés a multik ellenzői szerint.
Az ellenzők legfőbb érve az, hogy a multinacionális vállaltok, mint, ahogy az a nevükben is benne van, a nemzetek, nációk, (nemzet-)államok fölött, mellett, helyett működnek, úgy fölözik le a hasznot, hogy a lehető legkevésbé szándékoznak részt vállalni a szükséges háttér megteremtésében, és a tevékenységük által előidézett természeti károk helyrehozatalában.
Az egészségügy, oktatás, infrastruktúra kiépítésében, fenntartásában lehetőleg a legkevesebbet akarnak részt venni, miközben azoknak az eredményeit felhasználják, az erőforrásokat amennyire csak lehetséges kiszipolyozzák, majd továbbállnak. A kisebb (vagy akár nagyobb) államok kormányai, törvényhozása tehetetlenek, mert a "versenyképesség" mindenek előtt való, a multik diktálnak, az államok befolyása pedig egyre csökken.
Na ez az alapvető kérdés a multik ellenzői szerint.
0 x
-
- Hozzászólások: 1375
- Csatlakozott: 2011.09.25. 23:11
Multinacionális vállalatok
@Popula(c)tion (56147):
Ezek a továbbálláson kívül ugyanúgy igazak a nem multinacionális vállalatokra.Az egészségügy, oktatás, infrastruktúra kiépítésében, fenntartásában lehetőleg a legkevesebbet akarnak részt venni, miközben azoknak az eredményeit felhasználják, az erőforrásokat amennyire csak lehetséges kiszipolyozzák, majd továbbállnak.
0 x
-
- Hozzászólások: 2081
- Csatlakozott: 2009.12.11. 17:47
Multinacionális vállalatok
@Tuttisuu (56152):
Hát ez az. A helyi cégnek 5-10-20- év múlva is ott kell eredményesen működnie, több felelősséggel, előrelátóbban kell eljárnia.
Hát ez az. A helyi cégnek 5-10-20- év múlva is ott kell eredményesen működnie, több felelősséggel, előrelátóbban kell eljárnia.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
Ennek fényében leginkább az a "baj" a multikkal, hogy túl nagy (ideális esetben csak gazdasági) hatalmat képviselnek és mindemellett nagyon rugalmasak is (telephelyáthelyezés/bezárás). És ha egy játékban feltűnik egy új nagyobb, gyorsabb és ügyesebb szereplő, az gyakorta kiszorítja a kis tohonya játékosokat.
Mondhatjuk-e tehát, hogy a multikkal lényegében azért van problémázás, mert újak, szokatlanok, és senki sem szereti az olyan újdonságot, melynek nem haszonélvezője?
Mondhatjuk-e tehát, hogy a multikkal lényegében azért van problémázás, mert újak, szokatlanok, és senki sem szereti az olyan újdonságot, melynek nem haszonélvezője?
0 x
-
- Hozzászólások: 1375
- Csatlakozott: 2011.09.25. 23:11
Multinacionális vállalatok
@Popula(c)tion (56156):
Kell? Inkább csak kellene. A német szemetet az Alföldre hordató cég is magyar volt, ha jól emlékszem. A be nem jelentett munkaerő alkalmazása szintén ilyen szerintem, hiszen most kell a pénz a dolgozónak -nem akar éhenhalni-, így belekényszerül egy olyan helyzetbe, hogy 5-10-20 év múlva nem kap majd nyugdíjat, tb-t, a munkanélkülieknek járó minimális támogatásokat.Hát ez az. A helyi cégnek 5-10-20- év múlva is ott kell eredményesen működnie, több felelősséggel, előrelátóbban kell eljárnia.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
@Popula(c)tion (56147):
Az általad felsorolt negatívumokra bőven van ellenpélda.A multikkal szemben tanúsított hozzáállásra azonban mindig is jellemző volt és lesz a demagógia.
Ha a Tesco százmilliót adományozna jótékony célra, akkor is gúnyos kacaj lenne a reakció, mondván, hogy könnyű neki az óriási nyereségből adakoznia.Szerintem pedig nem így kellene felfogni a dolgot.Tisztában vagyok azzal is, hogy az adakozásnak óriási marketing és reklámhozadéka van, de fogadjuk el, hogy a piac és a kapitalizmus törvényei jelölik ki egy cég(kisebb vagy nagyobb) prosperitásának pályáját.
Az általad felsorolt negatívumokra bőven van ellenpélda.A multikkal szemben tanúsított hozzáállásra azonban mindig is jellemző volt és lesz a demagógia.
Ha a Tesco százmilliót adományozna jótékony célra, akkor is gúnyos kacaj lenne a reakció, mondván, hogy könnyű neki az óriási nyereségből adakoznia.Szerintem pedig nem így kellene felfogni a dolgot.Tisztában vagyok azzal is, hogy az adakozásnak óriási marketing és reklámhozadéka van, de fogadjuk el, hogy a piac és a kapitalizmus törvényei jelölik ki egy cég(kisebb vagy nagyobb) prosperitásának pályáját.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Multinacionális vállalatok
@lorenz (56162): Igen, de ilyen tekintetben praktice minden, ami könnyen megnevezhető és kellően sokhelyen jelen van, vonzza a demagóg kirohanásokat. Ugye anno "a GMK-k" is olyan összekacsintós csalfa kiskapuk voltak, mint ma amikor valaki vállalkozó. Ja, ha vállalkozó, akkor adócsaló, pénzmosó, sumák üzletelő... És ugyanide csatlakoznak be a rasszista sztereotípiák is.
Ezek a negatívumok tehát általános, leegyszerűsítésre törekvő (és emiatt általában téves) feltételezésekhez vezető gondolkodás termékei.
Ezek a negatívumok tehát általános, leegyszerűsítésre törekvő (és emiatt általában téves) feltételezésekhez vezető gondolkodás termékei.
0 x
-
- Hozzászólások: 3119
- Csatlakozott: 2011.06.29. 14:22
- Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad
Multinacionális vállalatok
@Tuttisuu (55775):
"5-6 alkalmazott üzemenként, összesen ~10 , mégis multi nacionális vállalat. Vagy nem?"
Szigorúan és főleg nyelvészeti szempontból természetesen igazad van, de az egyszerűség kedvéért azokról a vállalatokról beszéljünk, amelyeknél markánsabban mutatkoznak meg a multik klasszikus ismérvei.
Valahogy úgy képzelem, hogy egy kétkilós vulkanikus kőzetet is könnyebb tanulmányozni, mint egy félgrammosat.
"5-6 alkalmazott üzemenként, összesen ~10 , mégis multi nacionális vállalat. Vagy nem?"
Szigorúan és főleg nyelvészeti szempontból természetesen igazad van, de az egyszerűség kedvéért azokról a vállalatokról beszéljünk, amelyeknél markánsabban mutatkoznak meg a multik klasszikus ismérvei.
Valahogy úgy képzelem, hogy egy kétkilós vulkanikus kőzetet is könnyebb tanulmányozni, mint egy félgrammosat.
0 x