Rákgyógyítás

[bekukk]

@Avoué (76909):

....eredeti neve Bernd Klein. Sok dolga volt mar az igazsagszolgaltatassal mint sarlatan es alternativ gyogyito , mar 2000 elott is.... nevet valtoztatott es elhuzott Nemetorszagbol.

[flygandeangel]

@bekukk (76911):

eredeti neve Bernd Klein.

ratalahatsz Bernd Witchner neven is ismerik a germanok.

http://scienceblogs.com/insolence/2013/ ... quackfest/

One of the biggest crackpots in the alt cancer game is participating in that 10-day online conference, but he never seems to get much attention from skeptics.

He goes by the name “Dr.” Leonard Coldwell, and I first heard him on Coast To Coast AM a couple of yeats ago.

He claims a 92.3% (!) cure rate for all cancers, he claims to have successfully treated 35,000 people, he claims all cancers can be cured within two weeks, and he claims he was personally summoned by Ronald Reagan to cure his cancer.

He’s got an interesting background: he was associated with Kevin Trudeau’s Global Information Network (G.I.N.) until they had a bitter falling out. He was born in Germany and his real name is Bernd Klein, or Bernd Witchner, but he changed it to Leonard Coldwell in 1998. He says he has four MD degrees but there is no evidence for any of them, although he does have a Ph.D. from a now-defunct diploma mill. He has several self-help books and CDs on Amazon, but despite his claimed cure rate of 92.3% (that .3 adds extra credibity, as if 92% wouldn’t be impressive enough) he has no Google presence except for all of his own sales websites. Not even a Wikipedia page. There are a couple of skeptics who have written about him and he promptly threatens them with lawsuits and unleashes a barrage of semi-literate insults at his critics.

http://saltydroid.info/darker-than-the-darkside/

[Vaszilov]

@Question (76897):
http://www.plosmedicine.org/article/inf ... ed.0050001

[ennyi]

@Vaszilov (76924): http://www.ifpma.org/fileadmin/content/ ... lePage.pdf

A kutatasi raforditas ezen forras szerint kb 2x nagyobb (135 milliard), mint az 57 milliard a PLOS cikkben.

[Vaszilov]

@ennyi (76925): Egy 2007-ben megjelent közelről megnem nevezett kanadai tanulmány szerint az US- gyógyszeripar 2004-ben (Euróra átszámítva) kutatásra, fejlesztésre 21,5 Mrd-ot, propaganda célokra 39,3 Mrd-ot fordított.

[ennyi]

@Vaszilov (76926): Ezzel szemben all ket megnevezett es belinkelt cikk.

Eme cikk szerint pedig 19x tobbet koltenek marketingra:
http://www.huffingtonpost.com/2012/08/0 ... 60380.html

Egyebkent tokmindegy, nem?

Az autoipar eseten mi ez az arany?
Az elelmiszeriparban?

Ettol az aranytol fugg, hogy jo-e az auto, az elelem?

[Vaszilov]

@ennyi (76928): A vegy/gyógyszeripar kivételével valóban tökmindegy a kutatás/fejlesztés és a reklám/propaganda aránya!
Abban is igazad van, hogy ennek az aránynak semmi köze nincs a termék/árú minőségéhez.

[ennyi]

@Vaszilov (76941): Miert kievetel a vegyipar es a
gyogyszeripar?

[Question]

@Vaszilov (76924):
Bár ez csak egy tanulmány, és nem hiszem hogy minden létező gyógyszeripari cégre igaz lenne ez, mivel saját állításom mellett nem találtam semmi bizonyítékot, egyenlőre elfogadom, hogy nektek is lehet igazatok. Azonban azt meg kell jegyeznem, hogy sem te, sem pedig ennyi nem veszi figyelembe, hogy a kutatás-fejlesztés és a marketingköltségek nem élesen elkülöníthetőek, hisz a termékfejlesztés például mindkettőhöz kapcsolódik szerintem.

[Vaszilov]

Összefoglaló válasz a #76896, #76897, #77001 sz .hsz-ekre.
A #76952-re külön és később fogok válaszolni.

Azert masoltad be, hogy velemenyt kerj rola?

Naponta kapok 4-5 személytől elektrónikus postát, aminek nagy részét olvasás / nyitás nélkül törlöm. Ebbe beleolvastam, arra és gondoltam az itteni szakértőket érdekelheti. Question hsz-e után végigolvastam.

Velemeny: szemet, torz, beteg

Ha a téma érdekelne, vagy értenék valamit hozzá, akkor bizony rákérdeztem volna a világos, de túl egyszerű, sematikus, és érveket nélkülöző válaszodra.

Attol tartok a mai tarsadalomban ez minden iparagra igaz.

Nem egészen! Tény, hogy a reklám tömege nagyobb, mint valaha, ami a híradástechnika mai színvonalával függ össze. Régen csak nyomtatásban jelenhettek meg reklámok, de a technikai forradalom következtében lehetőség nyilt a rádióban, mozi előadásokon, majd a televizióban és jelenleg már az internetetn is toborozni a vevőket az árúkra.
Különösen az eddig nemlétező technikai újdonságok eladása érdekében a kezdetben a hírverés szükséges, de később már a már széles körben meghonosodott cikk fejlesztése automatikusan magával hozza a felhasználók érdeklődését.
Két példa.
A XIX.sz végén piacra került az első fényképező gép, aminek elterjedésében a reklámnak nagy szerepe volt. A manapság "fogyasztott" reklámáradatban alig fordul elő a fényképezőgép, mégha digitál is.
A televiziókészülék is újdonság volt a XX.sz. elején. Az is változáson ment át mind a mai napig, de már nem kell reklámozni, mert azt interneten a világon gyártott összes tv.készülék, fényképezőgép, mosógép stb. műszaki adatait, képét összehasonlíthatod és így a gyártók nagyon olcsón megusszák a reklámköltséget.
Másik dolog a koncentráció világszerte. Az autóiparban van még egy kis konkurrencia, de nem sok, mert a nagyhalak megették a kis halakat és a nagyhalak meg .csoportba "verődtek".

teljesen nem is válik el a kutatás-fejlesztés és a marketing, hisz van fejlesztést támogató marketing-tevékenység is.
........
a kutatás-fejlesztés és a marketingköltségek nem élesen elkülöníthetőek

Megint csak kívülállóként a következőket tudom "nyilatkozni":

Akarat kérdése az elkülönítés. Gondolom, a fejlesztést támogató marketing tevékenység jogosan tartozik a kutatáshoz.
Visszatérve az amerikai gyógyszeriparra és az említett 21,5 Mrd. € kutatási ráfordításokkal és 39,3 Mrd. € reklám-kiadásokkal kapcsolatban néhány észrevétel.
Az amerikai kormány által a gyógyszerkonszernekre kiszabott büntetés 1991 és 2012 között 30,2 Mrd $ volt.
Az indok árcsalás, titkos és tilos provízió, egyéb törvénytelenség, stb.
Ebből a 30 milliárdból a 2009-2012 3 éves időszakran 5,1 Mrd € esik, vagyis kb. ötszörös növekedés az utóbbi három évben.
A gyógyszergyárak ezeket a várható büntetéseket természetesen beépítik üzleti költségeikbe.
Ez azt jelenti, hogy az u.n. kutatási hányad a valóságban még kisebb!

[Vaszilov]

@ennyi (76952):

Miert kievetel a vegyipar es a gyogyszeripar?

Miért teszek kivételt a gyógyszeripari és az egyéb ipari reklámtevékenység között?

Bevezető megjegyzések:

1./ A következőekben az általam megszemélyesített gyógyszeripar alatt a világ összes (közel ezer) kis, nagy és óriási gyógyszergyárak dolgozóit, technikusait, kutató mérnökeit, menedzsereit, valamint tulajdonosait, részvényeseit értem!
2./ Mindig a jelenlegi állapotról lesz szó, nem a száz évvel ezelőttiről!
3./ Azzal az irásmóddal - "vegy/gyógyszeripar"- csak azt akartam kifejezni, hogy a gyógyszeripar, mint a vegyipar részé-ről van szó. Ha azt akartam volna, hogy a vegyipar és a gyógyszeripar, akkor azt így írtam volna " vegyi -, gyógyszer-ipar"
4./ A kivételezésnek részemről kettő és egymástól független oka van, amely alapjaiban különbözik minden más iparágtól.
Az első a reklámtevékenység nagysága, a második a mikéntje, és a "mellékhatása".

Az első-höz

Már az egyes használati- (pl.: húsdaráló), vagy fogyasztási- cikkek (pl.: fogkrém) között is eltérő a reklámozás szükségessége és nagysága. A reklám-kiadásokkal kapcsolatban különbséget lehet tenni az ipari termékek szokásos nyomdai, film, internet-, vagy tv-reklámozási tevékenysége, valamint a hadiipar és a gyógyszeripar módszere között.

A hadiipar - temészeténél fogva - reklámtevékenysége a háttérben és titokban működik főleg megvesztegetés, korrupció formájában. Országonként csak néhány magasrangú tisztviselő "együttműködésére" van szüksége a cél elérésenek érdekében.

Ezzel ellentétben a gyógyszeriparnak széles bázisra, az orvosok százezreinek támogatására, ezek arra való ösztönzésére van szüksége, hogy termékeiket receptre felírják, ezáltal a felhasználásukat, a fogyasztást, vagyis a bevételt fokozzák.
Ezt a célt szolgálják a kéjutazásokkal egybekötött szimpóziumok az "új", bevezetendő gyógyszerről. Tanulmányok megrendelése és díjazása. Prémium kifizetése bizonyos gyógyszer receptre felírt mennyisége után. A patikusok prémiumozása is a stratégia része.
Az állami szervek korrumpálása is sikerrel járt, mert a nyolcvanas évek óta feloldották a tilalmat és az engedélyezett széleskörű reklámozással az átlag polgárt is befolyásolhatja különböző vegyszerek vásárlására.
Érthető, hogy a gyógyszeripar sokat költ a reklámra, hiszen mindenegyes piacra kerülő orvosság merőben ÚJ "dolognak" számít (vagy legalább is annak hirdetik!), tehát igényli a reklámot!

A második-hoz

Alapvető különbség például, hogy az árúcikkek reklámjának hatására a vevő önhatalmúlag dönthet megveszi-e, használja-e, céljának megfelelőnek tartja-e a kérdéses cikket.
A gyógyszerek esetében az a helyzet, hogy (magától érthetően) az orvos dönt, hogy mit "vegyen (be) a vevő"! Ami magában véve még nem rossz, hiszen az átlagembernek halvány fogalma sem lehet a biológia "rejtelmeiről"!

A 19.századdal szemben a 21. században a gyógyszeripar ugyanazon gazdasági elveken működik, mint minden egyéb termelési ágazat. A működés célja kínálattal a kereslet, azáltal a termelési forgalom és természetesen a nyereség növelése.
Lényeges különbség azonban az, hogy a gyógyszeripar "működési területe", kísérleti alanya és kiszolgáltatottja az ember élő teste a maga komplexitásával.
Az orvosság nem a szokásos fogyasztási árú!
Tagadhatatlan a biológiai kutatások óriási jelentősége és szenzációs eredményei a gyógyítás, járványos betegségek leküzdése terén.

A gazdaság törvényei azonban minden ágazatban azonosan működnek, így bővített ujratemelésre van szükség a gyógyszeriparban is, hogy a beruházók nyeresége ne legyen kisebb, inkább nagyobb, mint más iparágban.

A gyógyszeriparnak egészen más és nagyon sok mód és lehetőség áll rendelkezésére nyereségének növelésére, mint egyéb iparágnak. Azon felül, hogy a környezeti ártalmak ( pl. tiszta levegő és tiszta víz hiánya, a természetes élelmiszer (növények, állatok), valamint az iparilag előállított élelmiszerek "vegyi-szennyezettsége" mintegy automatikusan az orvosság-kereslet növelését jelenti, amihez az ipar maga is aktívan hozzájárul.

Abból indulok ki, hogy

a./ az emberi szervezet ( de az állati, sőt a növényi is) alapvető működési elve/törvénye az egyensúlyra való törekvés, ami éppen a dinamikája miatt "átmeneti" jelenség (mármint az egyensúlyi állapot!)!

b./ Az élő ember minden legkisebb (egységbefogható) része/alszerve/szerve az idegrendszer segítségével és vezérlésével szoros egységben, egymással függő "viszonyban", összeköttetésben van. Ennek következtében, ha külső, vagy belső behatás következtében változás áll be egy egységnek nevezhető részben (vagy szervben), az kihatással van, ha nem is az egész, de további szervekre, vagy azok részeire.

c./ Ha a gyógyszeripar egy szimptómára orvossággal szolgál, azzal a szervezetben további változásokat okoz, amit "mellékhatásként" aposztrofál. A mellékhatás újabb orvossággal "leküzdhető", de annak is van mellékhatása, azaz újabb zavar a természetes egyensúlyban. És így tovább! Ezt felfoghatjuk az orvosság-szükséglet automatikus bővített ujratermelésének.

d./ A c. ponton kívül további profit növelő lehetőségek, mint például szabadon (recept nélkül) vásárolható vegyszerek a legkülönfélébb célokra !( Vizsgaelőtti szorongás ellen, álmatlanság ellen, tehát nyugtató tabletta, ellentéte az élénkítő tabletta, gyomorsav csökkentő, gyomorsav növelő stb.stb.)

e./ Új betegség bezetése/kitalálása azáltal, hogy a vérkép statisztikai adatainak valamelyik határértékét leszállítják, hogy az azon felül mért esetben orvosságra legyen szükség.

f./ Mindez hatásosan működik:
A világ gyógyszertermelés bruttó értéke milliárd Dollárban:
2010-ben = 780
2011-ben = 818
2012-ben = 839

g./ A profithajhászás, a felelőtlenség következményei sokoldalúak. A legszerencsésebb esetben a forgalombahozó gyár gyorsan visszavonja a gyógyszert, aminek kérdéses hatása van. Kevésbbé szerencsés esetben csak 50 halálos eset (lipobay) bizonyítása után hajlandók erre a lépésre. A legdrasztikusabb példát, a "Contergan" esetet meg sem említem.

[ennyi]

@Vaszilov (77237):

3./ Azzal az irásmóddal - "vegy/gyógyszeripar"- csak azt akartam kifejezni, hogy a gyógyszeripar, mint a vegyipar részé-ről van szó. Ha azt akartam volna, hogy a vegyipar és a gyógyszeripar, akkor azt így írtam volna " vegyi -, gyógyszer-ipar"

Van olyan gyogyszeripar is, ami nem resze a vegyiparnak, es arra nem vonatkozik amit irsz?
Vagy az osszes gyogyszeriparrol szolsz?

Prémium kifizetése bizonyos gyógyszer receptre felírt mennyisége után

Hol es hogyan?
En ugy tudtam, hogy ez illegalis.

Ha a gyógyszeripar egy szimptómára orvossággal szolgál, azzal a szervezetben további változásokat okoz, amit "mellékhatásként" aposztrofál. A mellékhatás újabb orvossággal "leküzdhető", de annak is van mellékhatása, azaz újabb zavar a természetes egyensúlyban. És így tovább!

Igen ritka eset, hogy egy gyogyszer mellekhatasat masik gyogyszerrel kelljen korrigalni, es szamomra elkepzelhetetlen hogy mellekhatas-ellenes szer mellekhatasa ellen is kellejn valami...

e./ Új betegség bezetése/kitalálása azáltal, hogy a vérkép statisztikai adatainak valamelyik határértékét leszállítják, hogy az azon felül mért esetben orvosságra legyen szükség.

Meg az ellentete is, amikor a hatererteket felemelik, es amiatt nem kell kezelni (epp a kozelmultban a magas vernyomas eseten emeltek 60 ev folott azt a hatart, amit kezelni javasolnak.

[Rigel]

@Vaszilov (77237):

A 19.századdal szemben a 21. században a gyógyszeripar ugyanazon gazdasági elveken működik, mint minden egyéb termelési ágazat.

Van egy szomorú hírem a számodra! A 19. században is a gyógyszeripar (vagy manufaktúra, ha a méretét figyelembe vesszük) ugyanolyan gazdasági elveken működött, mint minden egyéb termelési ágazat: nyereséget akart termelni azzal, hogy jó pénzért eladta a gyógyszert (vagy annak vélt készítményt) a betegeknek.
Valójában mióta a "patikus" mint mesterség felbukkant a városokban (kb. középkor-újkor), a gyógyszerkészítés ÜZLET.

[Vaszilov]

@Rigel (77240):
Igazad van annyiban, hogy a pénz feltalálása óta, mindent azzal "mérnek"!
Azért mégis van különbség a 19.századi (pl.:L.Pasteur, R. Koch stb.), méginkább a megelőző századi (pl.:E. Jenner) biológusok, kutatók és a mai kutatók között.
Természetesen a régiek sem vetették meg a pénzt, de elsősorban humanisták voltak és egy-egy betegség leküzdése/gyógyítása volt a céljuk. Akkoriban vagy egyedül, vagy nagyon kis csoportban munkálkodtak.
Manapság a kutatók óriási többsége nagy cégek, sőt konszernek beosztottjai és feladatukat a vezetőség szabja meg és irányítja a maximális profit érdekében.
A Novartis cég statisztikája:
2010 forgalom: 50,624 nyereség:11,526 tiszta nyerség: 9,969 = 19,7 %
2011................ 58,566 ................10,998......................... 9,245 = 15.8%
2012................ 56,673 ................11,193......................... 9,618 = 17 %
2013................ 57,920 ................10,910......................... 9.292 = 16 %

Nyilván az afrikai, vagy ázsiai szegények lepra betegei nem olyan érdekesek, mint a fejlett nyugat divatos betegségei. Ezért van az, hogy többek között inkább a koleszterinnel fuserálnak, mert az remekül kifizetődik.

[ennyi]

@Vaszilov (77287): Minden profitot termelo ipari es mezogazdasagi vallakozas eredmenyet elutasitod, vagy csak a gyogyszeripar eseten bun az, hogy penzert dolgozik?

Autokat sem az ehezo afrikaiaknak tervezik az autogyarak, es a nagy szallodalancok sem nekik epulnek... stb stb...

[Vaszilov]

@ennyi (77292):

csak a gyogyszeripar eseten bun az, hogy penzert dolgozik?

"Lényeges különbség azonban az, hogy a gyógyszeripar "működési területe", kísérleti alanya és kiszolgáltatottja az ember élő teste a maga komplexitásával.
Az orvosság nem a szokásos fogyasztási árú!""

[ennyi]

@Vaszilov (77301): Elvarnad, hogy ingyen kutassanak, ingyen tereljenek, es ingyen adjak a gyogyszert?

[spraaq]

@Vaszilov (77301): Ez szerintem BS. Az autóipari termékeknek, bicikliknek, repülőgépeknek, mosóporoknak, élelmiszereknek ugyan úgy az ember a kiszolgáltatottja, csak például autóbalesetben sokkal többen halnak meg mint mondjuk gyógyszer mellékhatások kapcsán.

[Vaszilov]

@ennyi (77302):

Elvarnad, hogy ingyen kutassanak, ingyen tereljenek, es ingyen adjak a gyogyszert?

Légy szíves olvasd el mégegyszer (elejétől végig) a #77237 számú hsz-emet.
Ha figyelmedet semmi környezeti ártalom nem tereli el, akkor arra a valóságra kell ráébredned, hogy én a gyógyszeripar reklám kiadásait indokoltam (elég semlegesen), valamint magával a reklámtevékenységgel foglalkoztam! Slussz!

Előállítási, vagy forgalmazási árakról, azok megalapozott-, vagy megalapozatlan- ságáról egyetlen árva szót sem vesztegettem!

Ennek ellenére buta és félrevezető kérdésedre mégis válaszolok: nem várom el! Sőt még azt sem várom el, hogy a gyógyszeripar célja az emberiség egészségének érdekében munkálkodjon, amikor nyilván való, hogy mindent megelőző elsőrendű cél a profit tervszerű növelése!

[ennyi]

@Vaszilov (77308): Namarmost, ha penzert dolgoznak, a penzt akkor kapjak, ha az erut amit termeltek megveszik az emberek.

Ehhez szukseges a reklam, ha az emberek nem ismerik a termeket, akkor nem fogjak megvasarolni. Hogy mennyit koltenek a reklamra, az pedig az o strategiai dontesuk kene legyen.

Ugy tudom, eleg szigoruan szabalyozott, hogy milyen korben es hogyan szabad gyogyszereket reklamozni.

[Vaszilov]

@ennyi (77309): Ismétlem! Meg sem kérdőjeleztem a reklámozás nagyságát, sőt meg is indokoltam az értelmét!
Még azt sem írtam, hogy ejnye, ejnye!
De most Neked írom, hogy ejnye, ejnye, mert teteted az értelmetlent! Hsz-ed nem tartalmaz sem újat, sem kiegészítést, sem ellentéteset, vagy cáfolást ahhoz amit írtam.

De ha már összejöttünk néhány gondolatébresztő adat számodra:

2012-ben az USA lakosai (317 238 800 fő) 330 milliárd $-ért vásároltak a gyógyszeripar termékeiből. (1040 $/fő)

Ugyan abban az évben Nyugat-Európában (379 800 000 fő) 181 milliárd $ értékű orvosságot fogyasztottak. (478 $/fő)

Az egész világ fennmaradó részében (7 214 480 000 fő) az effajta fogyasztás összege 228 milliárd $ volt. ( 31,6 $/fő)

[ennyi]

@Vaszilov (77322):

Elvesztettem a fonalat.
Mondanivalod lenyege az, hogy... (kerlek ird le)

Az adataid bennem semmilyen gondolatot nem ebresztettek, te mire gondoltal, amikor leirtad?

[Vaszilov]

@ennyi (77324):

Az adataid bennem semmilyen gondolatot nem ebresztettek, te mire gondoltal, amikor leirtad?

Az adatok összeszedésénél gondolatok cikkáztak az agyamban, de nem tudtam dönteni mi mit jelenthet, ezért reméltem abban, hogy segítségemre leszel.
a._ A 3 adat összehasonlításából az derül ki, hogy az USA lakossága a legegészségesebb, a maradék világ (ny.-E-kivételével) a legbetegebb???
b._ Avagy az USA lakossága a legbetegebb, mert rengeteg orvosságot fogyaszt és a maradék világ népe (Ny.E. kivételével) a legegészségesebb???
c._ Amerikában nincs általános és kötelező betegbiztosítás.
d._ Az USA-ban a gyógyszerekre kiadott összeg 2010-ben 315, 2011-ben 329 millárd Dollár volt. Tehát állandóan emelkedik. Ez nem az egészségügyi állapot rosszabbodását jelenti???
e._Ha a gyógyszerek az emberek egészségét javítaná, nem kellene csökkenni a kiadásoknak???
f._ A régmulttal szemben, amikor is a betegségben meghaltak fertőző-betegségek, járványok áldozatai voltak, jelenleg és főleg "nyugaton" a nem-fertőző-betegségek miatt halnak meg az emberek. Miért???
g._ Amíg az ipari államokban 2000-ben a halált okozó betegségek közül 60%-ú volt a nem fertőző betegségek aránya és ez az arány 2011-ben 87%-ra emelkedett, addig a u.n."fejlődő" országokban 36%!! Miért???
h._Úgy látszik, hogy a "harmadik világban" a környezeti ártalmak lassabban terjednek, mint azt a gyógyszeripar szeretné. Vagy pedig fordítva, azért nagy a fertőző betegségek aránya (100-36=64%), mert az ottani járványok elleni kutatás nem kínál nagy üzleti lehetőséget, mert a nép nem fizetőképes az orvosságra???

Kérlek, hogy világosíts fel gyenge elmémet!

[ennyi]

@Vaszilov (77340):

a._ A 3 adat összehasonlításából az derül ki, hogy az USA lakossága a legegészségesebb, a maradék világ (ny.-E-kivételével) a legbetegebb???
b._ Avagy az USA lakossága a legbetegebb, mert rengeteg orvosságot fogyaszt és a maradék világ népe (Ny.E. kivételével) a legegészségesebb???

Az adatok amiket ideztel semmit nem mondanak errol.

c._ Amerikában nincs általános és kötelező betegbiztosítás.

Az adatok semmit nem mondanak errol.

d._ Az USA-ban a gyógyszerekre kiadott összeg 2010-ben 315, 2011-ben 329 millárd Dollár volt. Tehát állandóan emelkedik. Ez nem az egészségügyi állapot rosszabbodását jelenti???

Nem. Aremelkedest jelent. Ujabb, dragabb termekek, es/vagy regi termekek ara emelkedik.

e._Ha a gyógyszerek az emberek egészségét javítaná, nem kellene csökkenni a kiadásoknak???

Ha az autoszerelo az auto egeszsegi nallapotat javitana, nem kellene csokkeni az autjavitasi kiadasoknak?

f._ A régmulttal szemben, amikor is a betegségben meghaltak fertőző-betegségek, járványok áldozatai voltak, jelenleg és főleg "nyugaton" a nem-fertőző-betegségek miatt halnak meg az emberek. Miért???

higienia, vedooltasok, antibiotikumok

g._ Amíg az ipari államokban 2000-ben a halált okozó betegségek közül 60%-ú volt a nem fertőző betegségek aránya és ez az arány 2011-ben 87%-ra emelkedett, addig a u.n."fejlődő" országokban 36%!! Miért???

higienia, vedooltasok, antibiotikumok

h._Úgy látszik, hogy a "harmadik világban" a környezeti ártalmak lassabban terjednek, mint azt a gyógyszeripar szeretné.

Neked osszeskuves kell a kornyeszetszennyezeshez is?

Vagy pedig fordítva, azért nagy a fertőző betegségek aránya (100-36=64%), mert az ottani járványok elleni kutatás nem kínál nagy üzleti lehetőséget, mert a nép nem fizetőképes az orvosságra???

higienia, vedooltasok, antibiotikumok

[Vaszilov]

@ennyi (77341): Napok óta az a kérdés foglalkoztat, hogy vajjon én lőttem-e nagyobb bakot amikor Tőled vártam a kérdésemre okos választ, vagy Te lőttél-e nagy bakot sztereotíp, semmitmomdó, sőt a valóságot teljesen nélkülöző megnyilatkozással, amely így hangzik: "higienia, vedooltasok, antibiotikumok"
Az "f._" és a "g._" pontok értelme / mondani valója / megállapítása az, hogy a nem-fertőző-betegségek és azok okozta halálesetek száma állandóan és jelentős mértékben növekszik. Ha Európában a jelenlegi halálozási- arányokat nézzük, akkor nem a fertőző-betegségek (minimális) csökkenéséról, hanem a nem-fertőző betegségek, vagyis a krónikus betegségek drámai szaporodásáról van szó.Néhány példa:
Ha az egész világ halottainak számát vesszük:
1. Szívbetegségek és szívinfarkt 2000-ben 5.9 2011-ben 7.0 millió
2. Agyszélütés 2000-ben 5.6 2011-ben 6.2 millió
3. Légcső és tüdőrák 2000-ben 1.2 2011-ben 1.5 millió
4. Cukorbetegség 2000-ben 1.0 2011-ben 1.4 millió
Természetesen az élő betegek és a megbetegedések száma többszörösen növekszik, mert a gyógyszerek segítségével a betegek elhalálozása jelentős mértékben késleltethető.
Felsorolok néhány nem-fertőző, azaz krónikus esetleg civilizációsnak mondott betegséget:
Alkoholismus, érelmeszesedés, asztma, fekélyes vastagbélgyulladás, COPD, demenz /Alzheimer, diabetes mellitus, epilepszia, endometriózis, köszvény, magas vérnyomás, szívkoszorúérbetegség, szívbetegség, májcirrózis, Crohn-betegség, myalgikus enzephalomyelitisz, Parkinson-kór, rheuma és a rosszindulatú daganatok: mellrák, bélrák, méhrák, hererák, májrák, vérrák, tüdőrák, gyomorrák. bőrrák, veserák, petefészekrák, prosztatarák, pajzsmirigyrák stb.
Tekintve, hogy a biológiában csak nagyon általános ismeretekkel rendelkezem, légy szíves világosítsál fel, hogy milyen ok-okozati összefüggés van a fenti betegségek és az általad felsorolt egészségügyi ténykedések között !("higienia, vedooltasok, antibiotikumok")

[ennyi]

@Vaszilov (77451):

Napok óta az a kérdés foglalkoztat, hogy vajjon én lőttem-e nagyobb bakot amikor Tőled vártam a kérdésemre okos választ, vagy Te lőttél-e nagy bakot sztereotíp, semmitmomdó, sőt a valóságot teljesen nélkülöző megnyilatkozással, amely így hangzik: "higienia, vedooltasok, antibiotikumok"

Ez egy teljesen komoly valasz volt, sajnalom, hogy enm erted.
Kifejtem: arol van szo, hogy a fertozo betegsegeket meg tudjuk elozni, ebben a higienia es a vedooltasok a legfontosabbak, es a bakteriumok okozta fertozeseket tudjuk gyogyitani antibiotikumokkal.
Ezert a fertozo betegsegek okozta halalozasok jelentsen csokkentek, ezert az aranyuk is csokken, ez onmagaban noeli az egyeb halalozasok aranyat, akkor is, ha azoknak a szama valtozatlan.

Valamiben mindenkinek meg kell halni. Ha a fertozo betegsegeket konrollaljuk, akkor mas, nem fertozo betegsegben fognak meghalni az emberek, amiket nem tudunk kontrollalni. Igy azoknak a szama is novekszik, nem csak az aranyuk.

Vegezetul, az emberek letszama is novekszik, igy a halalok abszolut szamerteke akkor is novekszik, ha minden valtozatlan maradna. Az abszolut szamok vizsgalatanal tobbet mond az 1000 vagy 100 000 emberre vetitett szam.

Tekintve, hogy a biológiában csak nagyon általános ismeretekkel rendelkezem, légy szíves világosítsál fel, hogy milyen ok-okozati összefüggés van a fenti betegségek és az általad felsorolt egészségügyi ténykedések között !("higienia, vedooltasok, antibiotikumok")

Semmi. Felreertetted. A "higienia, vedooltasok, antibiotikumok" a fertozo betegsegek okozta halaokat csokkentik, nem az altalad sorolt betegsegeket novelik.
Tudod, egy aranyparnak ket oldala van.

[ennyi]

@Vaszilov (77451):

Napok óta az a kérdés foglalkoztat, hogy vajjon én lőttem-e nagyobb bakot amikor Tőled vártam a kérdésemre okos választ, vagy Te lőttél-e nagy bakot sztereotíp, semmitmomdó, sőt a valóságot teljesen nélkülöző megnyilatkozással,

nem erdemes napokig foglalkozni vele, ha nem erted, kerdezd meg, szivesen kifejtem, ahogy most is tettem.

[Vaszilov]

@ennyi (77453):

Ezert a fertozo betegsegek okozta halalozasok jelentsen csokkentek, ezert az aranyuk is csokken, ez onmagaban noeli az egyeb halalozasok aranyat, akkor is, ha azoknak a szama valtozatlan.

Akár hiszed, akár nem, de elárulom, hogy sejtettem mire gondoltál, amikor azt írtad "higienia, vedooltasok, antibiotikumok"
A most következő választ már régen közölhettem volna, de biztosra akartam menni és most sikerült bebizonyítanod, hogy manipulálsz, bár teljesen igaz amit állítasz.

Állításodnak megfelelő példa: Egy bizonyos városban egy bizonyos évben 200 személy halt meg betegség következtében. Tegyük fel 100 személy krónikus, másik 100 járvámyos betegségben, tehát 50-50%!
Egy későbbi évben "higienia, vedooltasok, antibiotikumok" következtében csak 20 személy halt meg fertőzéses betegségben, míg krónikus esetek száma változatlan!
Tehát 100+20=120 megfelel 76% és 24%-nak, (tehát az 50-50-ből 76-24- lett!)

A másik véglet: ha a későbbi évben 315 személy halt meg krónikus betegségben, míg a fertőzéses esetek száma változatlan!
Tehát 315+100=415 ez is 76% - 24% - nak felel meg!!

A valóság természetesen valahol a két véglet között van!

Azt általam megadott statisztikai adatok egyértelműen tükrözik, hogy a krónikus (civilizációs) betegségek nyugaton rohamosan szaporodnak és ez a halálozási statisztikából is kiderül!

Tehát a fennt idézett mondatod csak a valóság elkendőzésére tett kísérlet!

Bizonyítékul, hogy nem vagyok elfogult egy olyan statisztika, aminek örülni fogsz. Tíz év alatt, 1996 és 2006 között a fertőző betegségek okozta halálesetek világviszonylatban így alakultak:
1._Légzőszervi betegségek
1996-ban 4,4 millió, 2006-ban 3,9 millió (főleg gyermekek)
2._AIDS
1996-ban 2,9 millió, 2006-ban 1 millió
3._Kolera, tífusz
1996-ban 3,1 millió, 2006-ban 2,1 millió (főleg gyermekek)
4._TBC
1996-ban 3,1 millió, 2006-ban 1,6 millió
5._Malária
1996-ban 2,1 millió, 2006-ban 1 millió
6._Himlő1996-ban 1 millió, 2006-ban 0,8 millió
7._Álomkór
1996-ban ? , 2006-ban 0,5 millió
8.Tetanusz
1996-ban 460 ezer, 2006-ban 300 ezer
9._Szamárköhögés
1996-ban 355 ezer, 2006-ban 300 ezer
10._Hepatitisz B/C
1996-ban 1,1 millió, 2006-ban 180 ezer

De vannak más számok is!

rák 2008-ban 7,5 millió, 2012-ben 8,2 millió haláleset, ebből
mellrák 2008-ban 448 ezer, 2012-ben 522 ezer
tüdőrák 2012-ben 1,59 millió
májrák 2012-ben 746 ezer
gyomorrák 2012-ben 722 ezer


rák betegek száma 2008-ban 12,7 millió, 2012-ben 14,1 millió
ebből
tüdőrák 2012-ben 1,8 millió
mellrák 2012-ben 1,7 millió
bélrák 2012-ben 1,4 millió

[gybencsko]

@Vaszilov (77464):

@ennyi (77453):

Ez ügyben ajánlom ezt az előadást 35:11-től kezdve:

http://www.youtube.com/watch?v=IWjILXZLKMg

[Vaszilov]

@Vaszilov (77464):

higienia, vedooltasok, antibiotikumok

Az antibiotikumokhoz néhány laikus mondat:

1928 óta (penicillin, Alexander Fleming) 86 év telt el. A kezdeti sikerek és a további kutatások következtében több, mint 15 különböző osztályú orvosság került a piacra és szenzációsan pozitív hatással járt hatásuk a fertőzőbetegségek ellen. Nyakra-főre gyártották és vetették be nemcsak az emberek fertőző betegségei ellen, hanem a nagyüzemi állattenyésztésben , jobbanmondva a "hús-ipari-előállításában" is elmaradhatatlan lett az antibiotikum a betegségek megelőzése érdekében. Ezenkívül felesleges nemfertőző betegség elleni felhasználással, az orvosi előírások figyelmen kívül hagyásával stb. az történt, hogy "sikerült kitenyészteni a rezisztens baktériumokat!"
Persze nem akarattal! De ha 1 millió baktérium között akad egy mutáns, amelyikre nem hat az antibiotikum, akkor az vígan tovább osztódik, szaporodik. Manapság már ott tart a világ, hogy eljön az az idő, amikor le lehet állni a gyártásával, mert nem használ.

Hogy "ennyi"-t megkíméljem a fáradságtól, leírom válaszát: "El fog jönni az az idő, amikor a kutatók megtalálják a mostani rezisztens baktériumok ellenszerét!"
Több, mint valószínű! Akkor ott leszünk pontosan, ahol 1928-ban volt a világ a fertőző betegségeivel. Megkezdődhet a harc a rezistensbaktéiumok ellen az új orvossággal, az "antirezbaktin" segítségével. Persze csak 80-90 évig, amíg az "antirezbatin"-ra rezisztens batériumok annyira elszaporodnak, hogy gyártásával le lehet állni.
Na, de a kutatók nem hagyják annyiban a dolgot és jön az "antiantirezbatin"! És így tovább és így tovább!

[ennyi]

@Vaszilov (77479): Ennel sokkal oszetettebb erdekesebb a problema.

Az "uj generacios" DNS szekvenalassal hatalmas adathalmazokat lehet letrehozni es atvizsgalni, egy lohely teljes mikrobialis kozossegenek teljes orokitoanyag halmazat, az osszes gent. Egy kutato ezekben az adathalmazokban antibioltikum rezisztencia geneket bongeszett.
Meglepo modon az antibiotikum rezisztencia genek jelen vannak az antibiotikumoktol nem erintett populaciokban is, mi tobb, elemeztek olyan mintakat, amiket a az adott antibiotikum felfedezese elott tettek felre, es mar azokban is jelen volt a rezisztencia gen.

Az antibiotikumot termelo elolenyek kornyezeteben maguk szelektaljak a rezisztenseket.

Tovabbi erdekesseg a perzisztencia, azaz a bakteriumok (pl korokozok) kics hanyada akkor is tuleli az egyebkent szamara gyilkos hatasu antibiotikum kezelest, ah egyaltalan nem rezisztens... egy olyan passziv anyagcsere allapotba kerul ideiglenesen, ahol az antibiotikum nem hatasos.

Amugy nem "antiantirezbatin" hanem masik, uj antibiotikum az amit keresni kell.

Amugy meg a vetesforgo nem csak a gyomok es allati kartevok ellen hatasos elv, hanem az antibiotikumok hasznalata eseten is.

[Vaszilov]

@ennyi (77341):

én:
._Úgy látszik, hogy a "harmadik világban" a környezeti ártalmak lassabban terjednek, mint azt a gyógyszeripar szeretné.
ennyi:
_Neked osszeskuves kell a kornyeszetszennyezeshez is?

Első állításom: ".... a "harmadik világban" a környezeti ártalmak lassabban terjednek....",
Azt hiszem "ennyi" kivételével mindenki részére világos, hogy a harmadik világ lakosai nagy számuk ellenére a legkevesebb autóval, repülőgéppel, hőerőművekkel, vegyiparral, tömegállattenyésztéssel, ipari fejlettséggel stb. rendelkeznek, tehát a környezeti szennyeződés még nem érhette el a Nyugateurópait. Ennek a ténynek az égvilágon semmiféle üsszeesküvés, vagy akár sima megegyezés sem lehet oka, egyszerűen a technikai fejlődés elterjedésének időre és térre van szüksége!

Második állításom: "mint azt a gyógyszeripar szeretné."
Az sem titok, hogy az úgynevezett civilizációs betegségekre a gyógyszeripar megfelelő orvosságokkal rendelkezik és milyen összeesküvés kell ahhoz, hogy a gyógyszeriparnak jól jönne, ha orvosságait a harmadik világban olyan mértékben tudná eladni, mint pl. Európában?

Gondolatok az "összeesküvés-elméletének" elméletéről:
http://file1.npage.de/001876/61/html/alf98.html

[ennyi]

@Vaszilov (77652):
Hasonlitsd ossze a kinai es anyugeteuropai kornyezetszennyzest, majd vizsgald felul az allaspontodat.
Mas peldakat is hozhatnek, a kornyezetszennyezes nem csak az ipari letesitmenyek szamatol fugg... pl egy modern auto nagysagrendekkel kevesbe szennyez, mint egy harmadikvilagbeli tarsa, az ipari tevekenyseget (a szabalyozastol fuggoen) kulonbozo kornyezetszennyzes mellett lehet folytatni.

Az sem titok, hogy az úgynevezett civilizációs betegségekre a gyógyszeripar megfelelő orvosságokkal rendelkezik és milyen összeesküvés kell ahhoz, hogy a gyógyszeriparnak jól jönne, ha orvosságait a harmadik világban olyan mértékben tudná eladni, mint pl. Európában?

Milyen gyogyszereket ismersz a kornyezetszennyezes ellen?

A gyogyszeripar rafinaltabb, mint gondolod, a kornyezetszennyezes miatt koran halo embereknel kedvezeobb szamara a magasabb eletkort megelo, es fizetokepesebb paciens.

Szerinted aki mondjuk sebkotozo anyagokat gyart, az naponta imadkozik tobb balesetert, uj haborukert, csak hogy tobb sebkotozo anyagot adhasson el?

Nagyon rossz velemennyel vagy az emberekrol.

[Vaszilov]

@ennyi (77653):

Milyen gyogyszereket ismersz a kornyezetszennyezes ellen?

Ki beszél itt, vagy ott környezetszennyezés elleni gyógyszerekről???????
Ha jól értem magamat, én a (környezetszennyezés által okozott) civilizációs betegségek elleni orvosságokról csevegtem!

A gyogyszeripar rafinaltabb, mint gondolod, a kornyezetszennyezes miatt koran halo embereknel kedvezeobb szamara a magasabb eletkort megelo, es fizetokepesebb paciens.

Na ne bolondozz, és főleg ne nézdd az embereket hülyének! A környezetszennyezés okozta krónikus betegségek elleni orvosságok egy jelentős része az emberek életét nagy mértékben meghosszabbítják és ők a gyógyszeripar fontos és stabil fogyasztójává válnak

Szerinted aki mondjuk sebkotozo anyagokat gyart,.....

1. Aki sebkötözó anyagot gyárt, azt gyárt mást is!
2. Aki sebkötözó anyagot gyárt, az igyekszik a meglévő piacot meghódítani.
3. Ez lehet reklám, minőség, dömping áron betör egy piacra stb.stb..
4. Kiépíti üzleti kapcsolatait többek között a hadsereggel
5. Ha már minden elérhetőt elért, megszaporodott tőkéjét más iparcikkbe, vagy iparágba invesztálja.
6. Még a hadiparba is beszállhat!

[ennyi]

@Vaszilov (77656): 1. Aki környezetszennyezés okozta krónikus betegségek elleni orvosságot gyárt, azt gyárt mást is!
2. Aki környezetszennyezés okozta krónikus betegségek elleni orvosságot gyárt, az igyekszik a meglévő piacot meghódítani.
3. Ez lehet reklám, minőség, dömping áron betör egy piacra stb.stb..
4. Kiépíti üzleti kapcsolatait többek között a hadsereggel
5. Ha már minden elérhetőt elért, megszaporodott tőkéjét más iparcikkbe, vagy iparágba invesztálja.
6. Még a hadiparba is beszállhat!

[aszfaltbetyár]

szinte off.
Bede Mártonnak teleszaladt a zsákja.
http://444.hu/2014/03/27/hamarabb-halsz ... -a-borsra/

[TranszfettiAcid]

@aszfaltbetyár (77808): Ezen nem csodálkozom, tényleg rengeteg hülyeséget írnak, és ezzel hamis reményt ébresztenek a beteg emberekben - és persze hozzátartozóikban.
Az orvosokat ezzel együtt meg nagy ívben leírják. Csoda, hogy nem maradnak itthon? Minden hozzáértő lecsúszott modell, vagy kozmetikus, pedikűrös, sajtós, gésa, vízszerelő és nyugdíjas jobb, hatásosabb gyógymódok (nem kezelések!) egész sorát ismeri, tudja(!), mint egy orvos. Sőt ajánlja is, mert bár nem érti, de tudja, érzi, hallotta, olvasta! Épp csak a felelősséget nem vállalja. Szemét nagyszájú banda.

No de visszatérve BI rákterápiájára:

Még nem kiforrott, ezért csak önkéntes alapon lehet jelentkezni arra a gyógymódra, amit a színész agydaganata ellen bevetnek

- Bors, mint autentikus hírforrás...
Szóval erről tud valaki valamit? Hol lehet jelentkezni? Milyen ez a "gyógymód"? Szájon át juttatják be, vagy intravénásan, vagy akupunktúrával, köpölyözéssel, vagy hogyan? Most komolyan kérdezem, hogy érdekel. Hogy lehet ilyen kísérletekbe bekerülni? Milyen betegeknek? Mennyire etikus ez? No jo, ez utóbbit tudom.

[flygandeangel]

@TranszfettiAcid (77813):

Az orvosokat ezzel együtt meg nagy ívben leírják. Csoda, hogy nem maradnak itthon?

szerinten nem irjak le . OFF
Most errol a helyi vilagstarrol jutott eszembe
/OFF Elnézést!

Dr Kelly Turner munkaja, aki olyanokrol ir /keresett fel / akikrol a hagyomanyos orvoslassal mar lemondtak es az alternativ orvoslas reven
megtortent Veluk a "csoda " vagy spontan remisszio allt be.


http://www.youtube.com/watch?v=PX0oeUuKDjU&gl=DE

http://www.drkellyturner.com/

In her groundbreaking and inspiring book, Radical Remission: Surviving Cancer Against All Odds, Dr. Kelly A. Turner, founder of the Radical Remission Project, uncovers nine factors that can lead to a spontaneous remission from cancer—even after conventional medicine has failed.
http://www.psychologytoday.com/blog/rad ... -remission

Why We Should Study Anomalies like Radical Remission
A Radical Remission is when someone heals from cancer against all odds.
Published on March 27, 2014 by Kelly Turner, Ph.D. in Radical Remission

...I came across my first case of Radical Remission 10 years ago and thought, Did this really happen? Later that night, I did a quick search of the medical literature, and much to my surprise, found that there were over 1,000 cases of Radical Remission published in medical journals – yet I hadn’t heard of any of them. At the time, I was counseling cancer patients at a major cancer research center, so I wondered why none of the doctors I worked with had ever mentioned these cases before.

Having studied Radical Remissions for a decade now, including getting my PhD and conducting around-the-world research on this topic, I now understand the main reason why doctors aren’t studying Radical Remission – it’s because they can’t explain them.

This reason is easy enough to understand – it is inherently difficult to study something that you can’t even begin to explain. However, that doesn’t mean that it is okay to ignore it completely. In fact, one of the very first things I learned in my statistics class at UC Berkeley is that it is a researcher’s scientific responsibility to investigate any and all anomalies – that is, people or events that don’t fit into your hypothesis or theory. However, when it comes to the anomaly of Radical Remission, most doctors unfortunately just shrug their shoulders and move on.....

While getting her Ph.D. at the University of California, Berkley, Dr. Turner, a researcher, lecturer, and counselor in integrative oncology, was shocked to discover that no one was studying episodes of radical (or unexpected) remission—when people recover against all odds without the help of conventional medicine, or after conventional medicine has failed. She was so fascinated by this kind of remission that she embarked on a ten month trip around the world, traveling to ten different countries to interview fifty holistic healers and twenty radical remission cancer survivors about their healing

[091308]

@ennyi (77483):
nem találtam antibiotikumos topikot, ezért erre a kommenedre kérdezném meg: ezek szerint a fölösleges antibiotikumos kezelés nem növeli annak a kockázatát, hogy később nem segít az antibiotikum a rezisztencia miatt? van egyátalán kockázata a fölösleges antibiotikumozásnak? (bélflóra etc) egészen kicsigyereknél pl? (a gyerekorvosnál kicsit úgy érzem mindenre felírja- de nem akarom én eldönteni laikusként, hogy mikor adjam be,mikor ne.csak közben jó lenne tudni ezzel veszélyeztetem e a gyerekem- -persze ő az orvos stb, de sajna az én szakmámban is vannak olyanok akik bár ők a szakértők mégis hülyeségeket mondanak). köszi

[ennyi]

@091308 (78946): A belflorat karositHATja, de a kezeles utan gyorsan visszatelepul. Ra lehet segiteni pre- es probiotikumokkal (azaz rostokban gazdag taplalekkal es erjesztett, fermentalt taplalekkal pl savanyu kaposzta. yoghurt, kefir, kovaszos uborka stb).

A rezisztencia bonyolultabb kerdes. En ugy latom, hogy nem egyeni problema, hanem csoport-problema. Antibiotikum kezeles, kulonosen ideje elott abbahagyott kezeles soran letrejohetnek rezisztens korokozok... akik/amik majd masokat fognak megfertozni, es masok eseten lesz az adott antibiotikum hatastalan. Az az egyen, akiben kialakultak, az mar vedett az ellen a konkret korokozo ellen. Tehat egymas erdeken, a tobbiek erdekeben celszeru korlatozni az antibiotikum hasznalatot, amennyire lehet.

Ugy velem a rezisztens torzsek elsosorban korhazakban illetve a mezogazdasagban, allattenyesztesben alakulnak ki, ahol sokkal nagyobb mertekben, nagysagrendekkel nagyobb mertekben, hasznaljak az antibiotikumokat, nem annyira egy beteg kisgyerek a rezisztens bacik fo kialakitoja.

Ha csak nincs komoly okod nem bizni az orvosotokban, akkor hallgass ra, kovesd a tanacsait, ez az o szakmaja.
A gyerekedet nem veszelyezteted.

Az unokaim eseten ugy erzem, sokkal ritkabban irjak fel, mint en indokoltnak tartanam, de ok a szakemberek.

[091308]

@ennyi (78951):
nagyon köszi a választ. igazából egyszer felírt egy gyógyszert légzéskimaradás miatt (annyira nem volt vészes a helyzet utólag kiderült, kicsit mi is a pánikunkkal belehúztuk őt) majd a kórházban azt mondták nem lehetett vna,mert először ellenőrizni kell, hogy a gyógyszer nem emei e túlzottanfel a pulzust- ő meg azt mondta, hogy nem akart kockáztatni- szóval határeset. de ez azért egy elég spec probléma volt,gondolom egy mandulagyulladás vs torokgyulladás kb 40 év praktizálás után már nem ilyen kérdés. de ezt azt hiszem off uh elnézést a többiektől, és köszi mégegyszer!

[Ganajozó Vazsvella]

@ennyi (78951):

Ugy velem a rezisztens torzsek elsosorban korhazakban illetve a mezogazdasagban, allattenyesztesben alakulnak ki

Ez így is van, csak annyit tegyünk hozzá, hogy a GMO-fejlesztésben a legutóbbi időkig alkalmaztak antibiotikum-rezisztens baktériumokat, egyesek szerint még ma is.

A mezőgazdasági alkalmazással kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy az állati betegségeket okozó baktériumok általában ugyan emberben nem okoznak betegséget, de vajon képesek-e átadni a rezisztenciát más, az embert is megbetegítő törzseknek. Továbbá milyen az élelmiszerrel emberbe átkerülő antibiotikumok hatása?

A kórházi alkalmazás különösen problémás, mert ott a korábban okozott rezisztencia miatt egyre erősebb hatású új antibiotikumokat használnak. Ezek (de például a fertőtlenítő szerek is) erős szelekciós nyomást gyakorolnak a kórokozókra, amelyek ettől egyre virulensebbek, agresszívabbak lesznek. Vannak olyan, tipikusan a kórházi fertőzésekben vétkes kórokozók, például a "húsevő" baktériumok, amelyekkel szemben már csak 1-2 antibiotikum hatásos.

[ennyi]

@Ganajozó Vazsvella (78958): A molekularis biologiai kutatasban (GMO vagy nem, mindegy) evtizedek ota hasznalnak antibiotikum rezisztancia geneket. Ma is. Nagyon jo genetikai markerek, amik segitsegevel kovetni es szelektalni lehat az eppen vizsgalt bakteriumot. Ennek a hasznalatnak icipici toredeke a kereskedelmi celu GMO eloallitas.
Nem tartom jelentosnek.

A mezőgazdasági alkalmazással kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy az állati betegségeket okozó baktériumok általában ugyan emberben nem okoznak betegséget, de vajon képesek-e átadni a rezisztenciát más, az embert is megbetegítő törzseknek.

Olyan is van, amelyik okoz. Atadhatjak. Ha kapcsolatba kerulnek.

Nem csak allatokat gyogyitanak, hanem "megelozeskent" is adjak nekik, es peldaul almaskerteket is permeteznek antibiotikumokkal bizonyos bakterium okozta betegseg ellen... na akkor azutan mindenhol folyik az antibitikum.
Ehhez kepes szinte semmiseg az az 1-2 gramm, amit egy beteg felhasznal.

Továbbá milyen az élelmiszerrel emberbe átkerülő antibiotikumok hatása?

Nem gondolom, hogy jelentos, mivel a hatasos dozis toredeke kerulhet csak at, ritka extrem esettol eltekintve.

A kórházi alkalmazás különösen problémás, mert ott a korábban okozott rezisztencia miatt egyre erősebb hatású új antibiotikumokat használnak. Ezek (de például a fertőtlenítő szerek is) erős szelekciós nyomást gyakorolnak a kórokozókra, amelyek ettől egyre virulensebbek, agresszívabbak lesznek.

Nem lesznek virulensebbek, csak rezisztensek. A rezisztencia teher a bakteriumnak, ha nincs jelen az antibiotikum, akkor kisebb-nagyobb merheto hatranyt okoz neki, viszont az antibiotikumjelenleteben hatalmas szelekcios elony, szinte csak a rezisztens el tul.

Szinte csak az, mert vannak ideiglenesen rezisztensek egyedek egy bakteriumpopulacioban (perzisztensek, nagyon erdekes tema), es olyan is van, hogy a reziszten bakterium megvedi a kornyezeteben elo nem rezisztenseket, es olyan is, hogy bizonyos bakterium-kozossegek (biofilm) genetikai rezisztencia nelkul is tulelik az antibiotikum kezelest.

Kozelmultban egy vendeg-eloado az antibiotikum rezisztncia genekrol tartott eloadast: a kereskedelmi forgalomba kerulo antibiotikum szeleskorul hasznalata, sot felfedese elott is jelen voltak mar a rezisztencia genek termesetes bakterium populaciokban.
Ami most tortenik, csak szelekcio, dusitas.
Varhatoan egy adott antiboitikum hasznalatanak szuneteltese csokkenteni fogja a ra rezisztens populaciok szamat.

Sajnos nem olyan nagy uzlet egy uj antibiotikum, igy a kereskedelmi/ipari celu kutatasa nem folyik olyan intenzitessel, mint amennyire szukseges lenne.

[Ganajozó Vazsvella]

@ennyi (78963):
A virulencia evolúciója ennél azért bonyolultabb. Az egy adott gazdán belüli versenyben antibiotikum nélkül a virulensebb kórokozó van előnyben, de ha túlságosan virulens és megöli a gazdát, akkor nem tud továbbfertőzni mást, mert a gazdaszervezettel együtt elpusztul. Tehát egy emberről emberre közvetlenül terjedő kórokozónál nem feltétlenül előny a túlságosan súlyos kimenetel, különösen ha rövid lappangási idővel jár együtt. Köztes gazdával terjedő kórokozónál viszont inkább előny a magas virulencia, ha a köztes gazda gyakorisága elegendően nagy, és állandó. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy nem vagyok sem orvos, sem genetikus, pusztán amatőr érdeklődő, ezért komoly vitába nem megyek bele.

[ennyi]

@Ganajozó Vazsvella (78967): Nagyjabol egyetertek, en is hasonloan gondolom.

Ha egy korokozo gyorsan megoli gazdat, mielott az tovabbadhatta volna egy masik egyednek, az zsakutca, hamer kipusztul.
Ha csak nagyon beteggge teszi, az nem kifejezett hatrany, es itt sokfele nyero strategia van, a bekes egymas mellett elestol kezdve a hosszu eveken at tarto (fertozokepes) lappangason at (Pl HIV), a gyors megbetegites es tovabbadas (Infuenza)...

[flygandeangel]

drlanyi meeeeeeeerre vaaaaaaagy ?

“Integrative oncology”: The Trojan horse that is quackademic medicine infiltrates ASCO

Posted by David Gorski on June 9, 2014 (340 Comments)

+ 340 komment


http://www.sciencebasedmedicine.org/int ... ates-asco/

[bekukk]

​Így "gyógyít" a Bajor Imrét is kezelő "orvos"

Soha nem olvastam ilyen durva, torokszorító kommentet a Cinken. Andrabian felhasználó elmeséli, hogyan kezelte a rákos gyerekét "doktor" Vargha Zoltán, a híres természetgyógyász-csodadoktor.

...teliholdról, mély hangokról hadovált motyogva és laikusok számára is anatómiai képtelenségeket mondott. Nem volt még semmilyen tapasztalatom az alternatív gyógyászatban, ezért kerek perec megkérdeztem, hogy gyógyított-e már meg agydaganatos gyereket. Hajajj, de mennyit! Igazából az asszisztensei riadt arcáról vettük le. hogy mi újság van, és bár akkor olyan helyzetben voltunk, hogy senkitől nem kaptunk orvosi segítséget, azonnal tudtuk, hogy át akar verni.

Bajor Imre betegsége és a magyar bulvársajtó
Csodadoktor

[Dézi]

Kedves Betegek,Hozzátartozók!

C -vitamin injekció beadásával,rendelésével kapcsolatban tudok segíteni!
Orvos tudok ajánlani aki beállítja személyre szabottan az adagolást!
Referencia adott!

Tisztelettel:Dézi

[Dézi]

Kedves Mindenki! Ha valaki tud eladó intravénás Rotexmedica C-vitamint, kérem jelezzen privátban. Köszönettel: Csatordai Gyöngyi

[flygandeangel]

Igaz meg kezdeti stadiumban a gyogyszer felhasznalas hatekonysaga ,de ha megszuletik "kemoterapia " uj utat talalt.

How to identify which cancer drugs work best for each patient
Implantable device could allow doctors to test cancer drugs in patients before prescribing chemotherapy

April 22, 2015
http://www.kurzweilai.net/how-to-identi ... ch-patient