Van eszünk és eszünk, amit veszünk!

[Vaszilov]

A társadalom és technika, de az élet minden vonalán, így a táplálkozásban is az USA-é a vezetõ szerep, õ a példakép. Ez azt is jelenti, hogy a világ egyéb részeihez viszonyítva idõben min. 10 évvel megelõzi a többi társadalmat és rajta keresztül a "jövõbe" látunk. Például ami a táplálkozási kultúrát és annak hatásait illeti. Évtizedekkel ezelõtt az USA-ban indult el az élelmiszerek, készételek nagyipari gyártása és manapság a fogyasztott élelmiszer több, mint 50%- a ilyen termék. Melyek a következmények?

Amerikai egészségügyi szakértõk szerint a lakosság ca. 70%- a allergiában és (ami nem ugyanaz) bizonyos anyagok elviselhetetlenségében szenved. Az allergiában szenvedõk számaránya Európában 30% és évenként növekszik. Négy-öt év mulva 50% várható. Az USA-ban a népesség 50%- a, Svájcban az iskolás gyermekek 25%- a, Németországban 30%- a túlsúlyos, elhízott, ami vérkeringési, szívmûködési és izületi betegségekhez vezet.

A fejlett nyugati / ipari államokban statisztikailag kimutatható, hogy 8-10 évente megduplázódik az asztma betegek aránya és évente 180 ezren halnak meg világszerte a régen ritkán elõforduló betegségben. A rákos betegségek is különösen a tüdõ-, gége-, mell-, prosztata-, máj-, vér-rák, stb. is szedik áldozataikat mind nagyobb számban és ami a legfeltûnõbb már gyermekek is szenvednek olyan betegségekben, ami azelõtt csak öregek "kiváltsága" volt. Azelõtt alig, vagy nem is ismert betegségek ütik fel fejüket.

Ugyancsak szaporodnak az idegbetegségek különbözõ fajtái, egyrészük szintén már gyermekkorban. Az USA-ban a rákos gyermekek száma 1975 és 2000 között 33%- kal nõtt, több, mint 9 ezer gyermek szenved vese-, csont-, vér-rákban, vagy agydaganatos. Németországban évente 1800-2000 gyerek lesz rákos.
Sõt már az anyaméhben "problémák" merülnek fel. Az USA-ban évente csaknem 3000, Angliában ca. 1500, a világban a születettek 1-5%- a velõcsõzáródási rendellenességekkel (spina bifida, vagy anenzephalie) születik. A férfiak magtalanságának terjedése is komoly probléma. Svájcban a fiatal házasságok 20%- a terméketlenség miatt gyerektelen.

Természetesen a kiváltó okok összetettek: ártalmas anyagok a vízben, a levegõben, a tisztítószerekben és az élelmiszerekben, Csernobil, Fukushima és elektroszmog. Több ok véletlen összejátszása is lehetséges. Általánosan és régóta ismert az alkoholizmus és a dohányzás egészséget károsító hatása.

E cikkben csak az élelmiszeripar "áldásos" tevékenységével foglalkozom. A cikk végén található a témához kapcsolódó cikkek linkje. Azon cikkek listája, amelyekre késõbb utalni fogok, vagy idézek belõlük.

Ezt az idézet elején a link sorszámával (pl.: 1.*) jelzem.
Mivel tárgyi összefüggésekre fektetem a hangsúlyt és nem a technikai, biológiai-szakmai anyagot akarok ismertetni, a következõ javaslatom van: akit biológia (és ezen belül az immunitás) részletesen érdekel, nagyon jól teszi, ha az 1.sz. linken elolvassa Dr.Erdei A. professzornõ cikkét.
Aki ezt mellõzi, az legalább az 5.sz. linken "Élelmiszereink kozmetikumai az adalékanyagok" cikket feltétlenül olvassa el. Nem nagyon hosszú és lényeges ismereteket közöl, amit nem árt tudni.
Aki azonban részletesen akarja magát kiismerni azokban az anyagokban (vegyszerekben), amelyeket naponta táplálkozás közben elfogyaszt, annak ajánlom a 3.sz. link tartalmát.
A szóbanforgó vegyszerek, kémiai vegyületek száma, az arómákat leszámítva több száz, arómákkal együtt több ezer darab. Amerikában minden újszülött köldökzsinórja 287 ipari és mezőgazdasági vegyszert tartalmaz!
(Aróma anyagokból (ca. 5 ezer ismeretes) az Európai Élelmiszerhatóság (EFSA) szerint 2800 félét használ(hat) az élelmiszeripar és ebbõl a mennyiségbõl csak 2 ezret ellenõríztek egyáltalán, és 2007 végéig kellett a hiányzó 800-at vizsgálni egészségügyi szempontból.)

Az úgynevezett adalékanyagok egyrésze az emberi szervezetben amúgy is elõforduló vegyület (pl.glutaminsav / glutamat), másik része növénybõl, vagy állati szervbõl kivont "természetes anyag" (pl.mannit, szorbit, lecitin), a harmadik teljesen mesterséges úton, vagy gén manipulációval elõállított vegyület (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, alluravörös).

Mielõtt az adalékanyagok bármilyen élettani szerepét, hatását kritizálnám, vagy minõsíteném, javaslom fogyasszunk el egy kiadós villásreggelit (a következő fejezetben)!

A teljes cikk:
Élelmiszeripar (Élelmi-vegy-szerek)

[solarboat]

.

[Nsolt]

@solarboat (64830):
Nem maradt más hátra, próbálkozzunk fényevéssel!

[pounderstibbons]

@Vaszilov (64792):

Hát az ellenőrizhető források hol maradtak?

Bár a kiemelt szép kerek százalékok nekem azt sugallják, hogy vagy nincsenek is eredeti adataid, vagy pont annyira hasraütésszerűek, mint ahogy tőled azt már megszoktuk.

Mellesleg meg kellene vizsgálni, hogy a vegán étrend nem lehet-e felelős Csernobilért ls Fukushimáért, mivel egy tanulmány kimutatta, hogy a katasztrófákat megelőző évben a környékbeli lakosság akár 20-30%-al is több növényt evett, mint korábban.
(Rejtélyes módon ez a növekedés Csernobiléban a Fukushimai katasztrófa évében történt, Fukushimában, pedig a Csernobili katasztrófát megelőzően. Vajon véletlen? )

ui: Az általad nemműködőnek talált oldalak közül a Gunda féle biztosan működik:
http://www.gunda.hu/e_num/
és a mindentudásos oldal is csak szerintem át lett szervezve, de megtalálható a cikked rajta.

[ennyi]

@Vaszilov (64792):
Egyszeru: ha valaki ugy gondolja, hogy az iparilag eloallitott elelmiszeripari kesztermekek nem jok, ne vasarolja oket, vasaroljon tiszta alapanyagokat, es keszitse el maganak az eteleit.
Nem boszorkanysag, es meg olcsobb is.

Mi itt a problema?

Amugy a cikk tele van tulzasokkal, csusztatasokkal, tevedesekkel es helyesirasi hibakkal. Tudom, bagoly mondja veregnek, de kulonbseg van akozott, hogy mintegy irott beszedkent par mondatos kommetet vet oda az ember, vagy nagykozosnseg szamara ir publikaciot. Hovatovabb, nem felreutes veletlen elgepeles amit kifogasolok, hanem ilyenek: mulva (ekezetes kornyezetben), arómákkal (kovetkezetesen hosszu o-val)...

[Vaszilov]

@ennyi (64841):
Nagyon hálás lennék, ha konkrétan idéznél példaként néhány, általad "túlzásnak, csusztatásnak, tévedésnek" minősített megállapítást!
Lehetőleg ellenvetéssel, indoklással, tény-alátámasztással.

[ennyi]

@Vaszilov (64850):

Nagyon hálás lennék, ha konkrétan idéznél példaként néhány, általad "túlzásnak, csusztatásnak, tévedésnek" minősített megállapítást!
Lehetőleg ellenvetéssel, indoklással, tény-alátámasztással.

Keresedre, par pelda, csak az altalad ide beirt laprol, es arrol sem az osszes altalam túlzásnak, csusztatásnak, tévedésnek tartott allitas. Csak peldak:

Évtizedekkel ezelõtt az USA-ban indult el az élelmiszerek, készételek nagyipari gyártása és manapság a fogyasztott élelmiszer több, mint 50%- a ilyen termék. Melyek a következmények?

Amerikai egészségügyi szakértõk szerint a lakosság ca. 70%- a allergiában és (ami nem ugyanaz) bizonyos anyagok elviselhetetlenségében szenved.

Tulzas, hogy az USA-ban fogyasztott elelmiszer 50%-a nagyipari gyartasu keszetel. Nincs annyi.

Csusztatas, az, hogy a keszesetl fogyasztas kovetkezmenye lenne az allaergia. Nem az,

Tulzas az, hogy a lakosok 70%-a allergias es tulrzekeny valamire.

Csusztatas az, hogy " Az USA-ban a népesség 50%- a, Svájcban az iskolás gyermekek 25%- a, Németországban 30%- a túlsúlyos, elhízott,..." az ipari keszetelek kovetkezmenye lenne.

Nics osszefugges az idegbetegsegek es a gyermekkori rak kozott, es egyikuk sem a keszetelek hatasa - csusztatas
"Ugyancsak szaporodnak az idegbetegségek különbözõ fajtái, egyrészük szintén már gyermekkorban. Az USA-ban a rákos gyermekek száma 1975 és 2000 között 33%- kal nõtt, több, mint 9 ezer gyermek szenved vese-, csont-, vér-rákban, vagy agydaganatos. Németországban évente 1800-2000 gyerek lesz rákos."

"Amerikában minden újszülött köldökzsinórja 287 ipari és mezőgazdasági vegyszert tartalmaz!"

Hazugsag! Legfeljebb az lehet, hogy egy adott vizsgalatban egy vagy nehany konkret ujszulott eseten ennyit mutattak ki.
Megteveszto megallapityas, amig nem teszik hozza, hogy mibol mennyit mutattak ki, tudod, a konhaso is lehet ipari vegyszer,de az ujszolott vereben 0.85% letfonstossagu belole.

"Az úgynevezett adalékanyagok egyrésze az emberi szervezetben amúgy is elõforduló vegyület (pl.glutaminsav / glutamat), másik része növénybõl, vagy állati szervbõl kivont "természetes anyag" (pl.mannit, szorbit, lecitin), a harmadik teljesen mesterséges úton, vagy gén manipulációval elõállított vegyület (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, alluravörös). "

A lecitin az emberi szervezet nelkulozhetetlen alkotoeleme, nem idezojelben, mitegy csufolodva termesztes, a glutaminsav sem emberbol kerul eloallitasra, a szorbitot nem novenybol vagy allatbol vonjak ki, szintezissel keszul, az E vitamin egy termesztese es nelkulozhetetlen anyag, a felsoroltak (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, alluravörös) egyiket sem lehetseges genmanipulavioval eloallitani.

stb. stb...

Vitat akarsz kezdeni, menjunk vegig mondatrol mondatra a cikken, vagy csak kivancsi voltal?

[Vaszilov]

@ennyi (64851):

Vitat akarsz kezdeni, menjunk vegig mondatrol mondatra a cikken, vagy csak kivancsi voltal?

Igen, hajlandó vagyok vitatkozni, de csak adatokkal és érvekkel!!
Alapfeltétel, hogy a cikk előszavát mégegyszer és figyelmesen elolvasod.
Különös tekintettel az alábbi mondatokra szeretném becses figyelmedet felhívni:

Természetesen a kiváltó okok összetettek: ártalmas anyagok a vízben, a levegõben, a tisztítószerekben és az élelmiszerekben, Csernobil, Fukushima és elektroszmog. Több ok véletlen összejátszása is lehetséges. Általánosan és régóta ismert az alkoholizmus és a dohányzás egészséget károsító hatása.
E cikkben csak az élelmiszeripar "áldásos" tevékenységével foglalkozom.

Lehet, hogy a cikk most idézett részét nem olvastad???
Egy kis tulzással azt lehetne mondani, hogy megértés esetén ellenvetéseid tárgytalanok és minden alapot nélkülöznek!

[ennyi]

@Vaszilov (64863): Ha igy all hozza a cikk, akkor semmit nem mond, mert nem mondja meg, hogy az altala krititizalt dolgok milyen mertekben es milyen iranyban jarulnak hozza az egeszseghez.
Orulok, hogy te ugy olvasod, hogy a keszetelek legfeljebb reszben (nem tudjuk milyen reszben) felelosek a leirt problemakert.
Igy valoban nem tudom biralni a kapcsolatot feltetelezo allitasokat. LEHET, hogy van valami NAGYON KICSI kapcsolat, de NINCS egyertelmu OKSAGI osszefugges.
OK?

ezen tulmenoen tobb mas allitast is kritizaltam:

Tulzas, hogy az USA-ban fogyasztott elelmiszer 50%-a nagyipari gyartasu keszetel. Nincs annyi. A valodi adat 15% alatti.

Tulzas az, hogy a lakosok 70%-a allergias es tulrzekeny valamire. Valodi adat 55%

"Amerikában minden újszülött köldökzsinórja 287 ipari és mezőgazdasági vegyszert tartalmaz!"

Hazugsag! Legfeljebb az lehet, hogy egy adott vizsgalatban egy vagy nehany konkret ujszulott eseten ennyit mutattak ki.
Megteveszto megallapityas, amig nem teszik hozza, hogy mibol mennyit mutattak ki, tudod, a konhaso is lehet ipari vegyszer,de az ujszolott vereben 0.85% letfonstossagu belole.

"Az úgynevezett adalékanyagok egyrésze az emberi szervezetben amúgy is elõforduló vegyület (pl.glutaminsav / glutamat), másik része növénybõl, vagy állati szervbõl kivont "természetes anyag" (pl.mannit, szorbit, lecitin), a harmadik teljesen mesterséges úton, vagy gén manipulációval elõállított vegyület (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, alluravörös). "

A lecitin az emberi szervezet nelkulozhetetlen alkotoeleme, nem idezojelben, mitegy csufolodva termesztes, a glutaminsav sem emberbol kerul eloallitasra, a szorbitot nem novenybol vagy allatbol vonjak ki, szintezissel keszul, az E vitamin egy termesztese es nelkulozhetetlen anyag, a felsoroltak (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, alluravörös) egyiket sem lehetseges genmanipulavioval eloallitani.

[Solaris]

@Vaszilov (64863): Miért van olyan érzésem, hogy a hangod nagyobb, mint a mögötte lévő tényanyag és tudás? "Ennyi" szakszerű ellenvetésekett tett, te érdemi válasz nélkül hagyod. Miért?

[Vaszilov]

@Solaris (64868): Miért van olyan érzésem, hogy egyes törzstagok előszeretettel alkalmaznak olyan cselt, hogy nem létező állításra tesznek "szakszerű" ellenvetéseket?
A bevezetésemben felsoroltam azokat a negatív jelenségeket, amelyek jellemzik a modern ipari államok lakóinak negatív egészségügyi paramétereit és amelyek terjedése , nagysága fokozódott az utóbbi évtizedekben.
Kifejtettem, hogy ennek okai összetettek, komplikáltak. Hangsúlyoztam, hogy csak az élelmiszeripar ilyen irányú hatásával foglalkozom.
Ezután részletesen kitértem a felhasznált adalékanyagokra és azok bizonyított, feltételezett és tagadott hatásaira.
Különböző nemzetközi-, állami- és magán- kutatóintézetek kiadványaiból idéztem, amelyek az adalékanyagokkal, azok biológiai hatásával foglalkoztak.
(Zárójelben megjegyzem, hogy pár évvel a cikk írása után kiegészítést írtam és akkor, a forráslinkek ellenőrzésekor megdöbbenve tapasztaltam, hogy nem működnek. Ezért töröltem a linklistát! Viszont beleírtam a szövegbe, hogy mi történt!)
Milyen érdemi választ adható erre a mondatra?

"Csusztatas, az, hogy a keszesetl fogyasztas kovetkezmenye lenne az allaergia. Nem az,"

Minden adalékanyagról mindent meg lehet tudni a világhálón közzétett adatok alapján. Nemzetközi kimutatások léteznek, mely anyagok, milyen betegséget pl, allergiát okozhatnak.
Az érdemi válaszom kétesélyes:
1. Ha feltételezem, hogy a mondat írójának anyagi érdekeltsége fűződik a vegy-, vagy az élelmiszer-iparhoz, akkor érthető elfogultsága, de túl átlátszó primitív az "érvelése"(amely csak tagadásban nyilvánul meg).
2. Ha nem anyagi, vagy alkalmazotti érdek vezérli, akkor elképesztő tájékozatlanságról lehet csak szó.
Milyen érdemi választ adható erre a mondatra?

"..a felsoroltak (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, alluravörös) egyiket sem lehetseges genmanipulavioval eloallitani."

Ez így igaz ugyan, de az alábbi mondatomból a priori nem következik!!
" ,a harmadik teljesen mesterséges úton, vagy gén manipulációval elõállított vegyület (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, alluravörös)".

Az az érdekes "Ennyi" hsz-ben, hogy ő csusztat azzal, hogy engem gyanúsít csusztatással. Lásd e hsz-em elejét!

[ennyi]

@Vaszilov (64900): Bocsanat, elkerulte a figyelmemet, hogy te vagy a tanulmany szerzoje!

Nagyon orulok, es ha van kedved, menjunk vegig rajta, ha megengeded, en is kerdeznek, bizonyos allitasoknal, hogy mire alapozod oket.

Rolam annyit, hogy semmi kozom az elelmiszeriparhoz, illetve annyi, hogy fogyasztom a termekeiket. Tehat az elfogultsag vadat hagyjuk, maradjunk a tenyeknel, erveknel, adatoknal.
Benne vagy?

Kezdetnek nezzuk ezt, a kulonbozo linkekrol:

Egyik sem működik, úgylátszik visszavonták őket (nekem volt igazam???!!)

Ezért töröltem a linklistát! Viszont beleírtam a szövegbe, hogy mi történt!)
Milyen érdemi választ adható erre a mondatra?

Biztosan nem vontak vissza, de van ahol domain-nev csere volt, es van ahol az egesz domain megszunt, es van ami mukodik:

http://www.gunda.hu/e_num/ mukodik - ez a legjobb, innen erdemes kiindulni!

http://www.mindentudas.hu/erdei/20030428erdei1.html

Végéhez ért a Mindentudás Egyeteme 2.0 programsorozat. 16 témakörön belül egy-egy előadás, riportfilm és kerekasztal-beszélgetés keretében mutattuk be a magyar tudományos élet izgalmas, érdekes kutatási eredményeit. A tévésugárzás lezárulta után médiumot váltunk, és a figyelem átterelődhet a webre. Valamennyi műsorszám teljes terjedelmében megnézhető a Mindentudás Egyeteme portálon, ahol természetesen a korábbi szemeszterek anyagai is elérhetőek.

http://www.e-szamok.hu/ mukodik

http://www.zpok.hu/fogyved/e-szamok/eanyagok.html elkoltozott az egesz zpok http://lmv.hu/zoldpok

http://egeszsegesen.freeweb.hu/elelmisz ... tikum.html teljes domain megszunt

[Vaszilov]

@ennyi (64907):

ha megengeded, en is kerdeznek, bizonyos allitasoknal, hogy mire alapozod oket.

A cikk történetéhez tartozik, hogy kb 8 évvel ezelőtt kezdtem el írni és minden adatot (főleg németnyelvű) szakirodalomból vettem. Egyetlenegyet sem magam találtam ki!
Dr.Gunda Tamás úr 2004-ben megjelent cikke egészen másképpen nézett ki, mint a mai, ami természetes. Annak idején kivétel nélkül(!) minden felsorolt E-szám mellett a következő szó ált "ártalmatlan".
Én ezt emailban szóvátettem neki és felhívtam figyelmét a német kutatók eredményeire. Kedvesen válaszolt és megemlítette, hogy szigorúan véve nem szakmája, mert ha jól emlékszem gyógyszerekkel foglalkozik. Néhány év mulva láttam, hogy változtatott az összeállításon. Kb. 2008-2009 óta nem foglalkoztam sem cikkel, sem a témával, sem a linkekkel.
Terveztem ugyan, (sőt adatgyűjtést is folytattam) hogy hasonlóképpen a többi környezeti ártalmakról is egy-egy összefoglaló cikket írok: pl. agrárvegyiparról, gyúgyszeriparról, levegő, vízszennyezésről stb. De az óriási adathalmaz és hatalmas munka elvette a kedvemet. Márcsak azért is mert számítani lehetett a "magasabb érdekek" kiszolgálóinak beszólásaira.

Igaz, hogy nem vagyok most naprakészen tájékozott, de ha egy egy olyan adattal jössz, amit helyesbíteni tudok, meg fogom tenni. (Épp ma láttam, hogy az EU államokban külön-külön az emberek hány százaléka túlsúlyos.)

[ennyi]

@Vaszilov (64916):

Igaz, hogy nem vagyok most naprakészen tájékozott, de ha egy egy olyan adattal jössz, amit helyesbíteni tudok, meg fogom tenni. (Épp ma láttam, hogy az EU államokban külön-külön az emberek hány százaléka túlsúlyos.)

Az elhizas nem attol van szerinted, hogy tobbet esznek es kevesebbet mozognak az emberek?

Miert kapcsolod az elhizast a keszetelekhez? En peldaul mindig az unnepek alatt szedek fel par kilot, amikor finom unnepi hazi keszitesu eteleket eszunk.

Akkor most frissited a cikkedet, a linkekkel kapcsolatos reszet?

Megkerdezhetem, hogy mi a szakmad (ha mar Gunda Tamas hitelessege a szakmaja kapcsan szoba jott)?

[Vaszilov]

@ennyi (64918):
Géptervezó.

[ennyi]

@Vaszilov (64923): OK, koszi.

Nyilvan alaposan megismerkedtel a temaval, mielott a tanulmanyodat megirtad volna, tehat ez nem lesz erv se pro, se kontra. Csak az allitasokkal foglalkozzunk, a Te irasodban is, Gunda Tamas citalt weblapjan is.

En biologus vagyok. Ha valami olyat irok, ami nem ertheto, vagy maskepp gondolod, kerdezz ra.

[Vaszilov]

@ennyi (64918):

"Az elhizas nem attol van szerinted, hogy tobbet esznek es kevesebbet mozognak az emberek?"

Nem! Azaz nem kizárólag, sőt talán nem is túlnyomó részben!Csábító érv lenne ennyire leegyszerűsíteni a dolgok állását. Természetesen igazad van abban, hogy ha a felvett kalória mennyiség nagyobb, mint a felhasznált, akkor a többlet "elraktározódik". Ez a tény azonban csak egy része az igazságnak és az okozat láncolatok utolsó szeme. Felsorolok néhányat a kövérség lehető okai közül, nem mintha feltételezném, hogy biológus létedre nem lennél vele tisztában.
A kövérség eredhet:
_családi örökség, azaz gén probléma (valamikor régen a gén deformációjának is kellett valamilyen kémiai okának lenni!)
_modern életforma: kevés mozgás, hibás étkezés (gyakori energiadús falatozás/készételek/hamburger), cukordús italok, alkoholos italok, Cola-"család"
_stressz, vagy lét-, munkahely-bizonytalanság
_endokrin betegségek
_orvosságok hatása pl. antidepresszíva, bétablokkoló, neuroleptikumok, antidiabétikumok, glükokortikoidok stb.
_ dohányzás abbahagyása után nikotinhiány
_ A pszichológusok szerint önsajnálat, unalom, bánat, szeretetlenség, elhagyatottság érzésének következményeként fellépő fegyelmezetlenség és felvilágosultság hiánya. Vagyis az egyensúlyi állapot megváltozik.

Még egy megjegyzésem: olvasom, hogy Németországban évek óta növekszik a kövérek száma, ötévenként megduplázódik. Jelenleg a 25 BMI (testtömegindex) felettiek aránya ca.70% férfiaknál, ca. 60% nőknél.


Kiegészítésként leírom, hogy a német férfiak 18%-ának BMI-Je 30 felett van, a nőknél ez az arány 20%!

Még egy kiegészítés: eszembejutott egy régi cikkem:
http://file1.npage.de/001876/61/html/alf40.html

[ennyi]

@Vaszilov (64970): Egyetertek a felsorolasoddal, azok mind befolyasoljak az alapveto okot amire az elhizas visszavezetheto.

Az alapveto ok, tobb kaloriat vesz fel, mint amennyit elhasznal, es felesleget zsir fotmajaban raktarozza.

Listad nagyon jol mutatja, hogy mennyi kulonbozo oka lehet annak, hogy meirt vesz fel tobbet illetve miert fogyaszt kevesebbet.

Orulok, hogy egyetertunk.

Ezek utan azt hiszem a keszeteleket legfeljebb, mint egy ici-pici, nagyon mellekes tenyezokent sorolhetjuk fel, tehat a helyedben en a keszetelek kritikajabol kivennem az elhizast. Tisztabb, meggyozobb lenne tole az irasod.

Mellesleg:

Még egy megjegyzésem: olvasom, hogy Németországban évek óta növekszik a kövérek száma, ötévenként megduplázódik. Jelenleg a 25 BMI (testtömegindex) felettiek aránya ca.70% férfiaknál, ca. 60% nőknél.

Akkor ot ev mulva 140% es 120% lesz, illetve ot evvel ezelott meg csak 35% es 30% volt? Erosen ketelkedek ebben.

Amugy a BMI-t mar nagyon sokan kritizaljak, nem igazan jo mutatoja az elhizasnak.

Tetszik a cikked a koversegrol.

[solarboat]

.

[ennyi]

@solarboat (65081): A farkasalma (Aristolochia sp). nem okozhat vesebajt, hiszen teljesen termeszetes... a vesebajt az elelmiszeradalekok okozzak, mert azok mestersegesek.

Mondanak a termeszet-gyogyaszok.

Wiki hulyeseget ir:

Aristolochia has been shown to be both a potent carcinogen and kidney toxin. Herbal compounds containing Aristolochia are classified as a Group 1 carcinogen by the International Agency for Research on Cancer.[17] Epidemiological and laboratory studies have identified Aristolochia to be a dangerous kidney toxin; Aristolochia has been shown associated with more than 100 cases of kidney failure.[18] Furthermore, it appears as if contamination of grain with European Birthwort (A. clematitis) is a cause of Balkan nephropathy, a severe renal disease occurring in parts of southeast Europe.[19]

In Traditional Chinese Medicine Aristolochia is used for...

ennyit a hagyomanyos kinai gyogyaszatrol - rakkelto, vesekarosito anyagot hasznal tradicionalis gyogyszernet.

Tenyleg, miert is nevezik farkasalmanak?????

[solarboat]

.

[ennyi]

@solarboat (65083):

Igen, errol van szo, pontosan errol.

[solarboat]

.

[Vaszilov]

@Solaris (64868):

Miért van olyan érzésem, hogy a hangod nagyobb, mint a mögötte lévő tényanyag és tudás?

Ha feltételezem, hogy józan állapotodban több eszed van, akkor a miért kérdésedre kétesélyes válasz lehetséges:
1./ túl mélyen néztél a pohár fenekére, azaz illumnált állapotban voltál
2./ kábítószer hatása
Mindkét esetben az agy működésében olyan változások lépnek fel, amelyek megváltoztatják nemcsak az egyén felfogóképességét, hanem az érzetekért felelős hormon-kiválasztás mértékét is.

[ennyi]

@Vaszilov (65093): Szemelyeskedes helyett inkabb vitassuk tovabb az topikot indito temat, jo?
Mar ha valoban azert nyitottad a topikot, hogy errol beszelgessunk.

Eddig abban allapodtunk meg, hogy az elhizassal kapcsolatos reszek nem tartoznak a temahoz. Frissited majd az irast?

Meg azt is latjuk, hogy a cikkedben levo linkeket a feltetelezeseddel ellentetben nem vontak vissza.
Frissited majd az irast?

Nezzuk a kovetkezot?

Ezt allitod:

A következõ elemi dolgokkal kell tisztában lenni: Nincs két ember a világon, akiknek teljesen (mikrobiológiai szinten) azonos szervezete lenne. Azonkívül a környezeti leterhelés is nagyon különbözõ. Egyesek állandóan, vagy idõlegesen orvosságot szednek. Tehát az adalékanyagok ártalmatlan, vagy káros voltát meghatározni felelõtlen nagyképûség.

A kiindulasi allitas igaz, nincs ket teljesen azonos ember. A kovetkeztetes teves. Annak ellenere, hogy nincs ket teljesen azonos ember, meg lehet hatarozni kulonbozo anyagokrol, hatasokrol, hogy azok artalmatlanok, vagy karosak. Az adalekanyagok sem kivetelek ez alol.

Ugye nem vitatod, hogy a 10 kg-os kalapacs raejtese a kezredre az karos. 1 g KCN szajon at az nagyon karos. 10 liter viz szajon at nagyon karos.
10 ml viz szajon at az artalmatlan. 1ug KCN az artalmatlan. 10 mg-os palca raejtese a kezedre az artalmatlan.

Az adalekanyagok eseten is pontosan igy van ez.

Tovabb ragozom:

Vannak bizonyos anyagokra erzekeny (intolerans) emberek. Kivalo pelda a laktoz. A 1g laktoz karos vagy artalmatlan (sot ertekes tapanyag) attol fuggoen, hogy aki megeszi, az kepes-e emeszeteni, vagy lakttoz-intolerns.

Meg tovabb ragozom:

Vannak bizonyos anyagokra allergias emberek. Kivalo pelda a foldimogyoro. Egy marak foldimogyoro kivalo csemege es ertekes talalek, artalmatlan, kiveve, ha allergias ra valaki, az belehalhat egy icipici, eszrevetlen adagjaba is (peldaul a szereme foldimogyorot fogyaszt, majd megcsokolja).

Az adalekanyagok eseten is pontosan igy van ez.

Egyetertunk ebben?

A difoszfátokból (E452) a tej literenként csak 1 milligrammot tartalmazhat, a húsáruk kilónként 5 grammot, azaz 50 milligrammot.

Ugye ez csak felreutes volt, az 5 gramm az nem 50 milligramm, javitsd.

Ugyanitt:

Ha negyed liter tejet megiszom és 200 gramm felvágottat elfogyasztok, jó esetben 11 milligramm polyfoszfátot nyeltem le. Ez most sok, vagy kevés számomra?
Arról nem is beszélve, hogy a nap folyamán még egyebekben is kaphattam belõle néhány grammot. Ha felvágotton keresztül jut a gyomromba a méreg, akkor ötvenszeresen többet elviselek, mint ha tej segítségével nyelem?

Jo kerdes, de ez tipikus szalmabab erveles. Van arra is ajanlas, hogy mi a maximum, amit nem javasolt tullepni. Csak epp ezt torvennyel nem lehet szabalyozni, ez a fogyasztora van bizva.

http://www.food-info.net/uk/e/e452.htm
Acceptable Daily Intake:
Up to 70 mg/kg bodyweight for all phosphate containing additives

Tehat egy 50kg sulyu emberke 3500mg-nal ne fogyasszon tobbet. Latod, a parizer es a tej hatarerteke olyan, hogy normalis fogyasztassal meg sem tudod kozeliteni ezt a hatarerteket.
Ha valaki megeszik 70kg parizert egy ulo helyeben, akkor eleri a maximumot, aminel tobb polifoszfatot valoban nem ajanlott fogyasztani.
Realis az, hogy egy 50kg-os emberke 70 kg parizert reggelizzen?

Most mar te is tudsz valaszolni a sajat kerdesedre:

jó esetben 11 milligramm polyfoszfátot nyeltem le. Ez most sok, vagy kevés számomra?

Nem sok, ennel 300-szor tobbet is nyugodtan fogyaszthatsz.

Ennyit a hatarertekekrol.

Kivancsian olvasnam a reakciodat.

Arra is kivancsi vagyok, frissited-e majd az irasodat az itteni vita alapjan?

Mellesleg, ha mar epp ez a pelda: a polifoszfat egy termeszetben, eteleinben, belflorankban normalis esetben is jelen levo "termeszetes" anyag.
Attol, hogy az etelbe kulon teszik bele, ilyen vagy olyan cellal, attol nem valik ordogive. Ha egy sajat magad altal haznal tartott, csak bio-zoldsegekkel etetett tehenke tejebol keszitesz mindenfele adalek nelkul aludttejet, az abban levo bakteriumkultura bizony polifoszfatot is keszit.
Mivel nem te tetted bele, nem kell raird, hogy E452, de benne van az E452-vel jelolt vegyulet. Ezzel nem akarom elvenni a kedved a bio aludttejtol, joghurttol kefirtol, inkabb a polifoszfattol valo felelmedet akarom csokkenteni.

[Vaszilov]

@ennyi (65095):

Szemelyeskedes helyett inkabb vitassuk tovabb az topikot indito temat, jo?

Ezzel a mondattal 5 napot késtél!

A vitában tevékenyen fogok résztvenni, "de módjával", ezért türelemre lesz szükségünk.

[ennyi]

@Vaszilov (65224): Turelmesen es kivancsina varok. Rmelem erdemi vita lesz, ahol az erveket megfontoljuk, es vagy elfogadjuk, vagy indoklassal utasitjuk el.

Ennek fenyeben az elhizassal kapcsolatos grafikonod beillesztese nem sok jot iger, hiszem egyetertettunk, hogy az elhizasnak szamos oka van, es "az élelmiszerek, készételek nagyipari gyártása" nem tartozik az okok koze.

[Vaszilov]

@ennyi (65227):

.Ennek fenyeben az elhizassal kapcsolatos grafikonod beillesztese nem sok jot iger, hiszem egyetertettunk, hogy az elhizasnak szamos oka van, es "az élelmiszerek, készételek nagyipari gyártása" nem tartozik az okok koze.

Ami stimmel:
egyetértettünk, hogy számos oka van, de abban nem , hogy a készételek nem tartoznak az okok közé!

Első lépésként csak azt szeretném, ha (mint biológus) megnyugtatnál engem (akinek halvány fogalma sincs ebben az "ügyben"), hogy igazam van-e, ha a következőket merészelem állítani:
Az emberek kövérségének, vagy túlkövérségének oka csak részben a pozitív energiamérleg!
Az emberek másik részénél szerzett, vagy öröklött defektről / betegségről van szó!
Például:
1./ Két (2) %-a a népességnek anyagcsere-betegségben szenved (pajzsmirigy elégtelenség; zavar a kortizon-szabályozásban; hiperinzulizmus stb.)
2./ Adenovirussal való fertőzés
3./ Egyes gyógyszerek (antidepresszánsok, inzulin, neuroleptikumok, kortikoszteroid, bétablokkoló, fogamzásgátló) mellékhatása.

Második lépésként szeretném, ha megnyugtatnál, hogy tudomásod van arról, hogy a 20.század második felétől a kövérek/túlsúlyosak aránya állandóan növekszik. (Elsősorban az USA-ban és Ny.Európában.)

Ennyit a mai napra!

[mimindannyian]

@Vaszilov (65308):

Az emberek kövérségének, vagy túlkövérségének oka csak részben a pozitív energiamérleg!
Az emberek másik részénél szerzett, vagy öröklött defektről / betegségről van szó!

Gondolkozz már egy kicsit, ha nem pozitív az energiamérleg, azaz nem visz be több energiát, mint amit fel is használ, akkor mi rakódik le, mi okozza a kövérséget? Átalakul a teste zsírrá? Vagy a sötét anyag rakódik le rá titokban?...

Amire te gondolsz, az inkább az energiafelhasználásban mutatózó eltérés: a bevitt energiának a szokásosnál nagyobb részét raktározza, mintsem használja fel. De ha nem visz be, akkor nincs miből zsírt építeni. Bármilyen hormonális zavara is van valakinek, csakis pozitív energiamérleg esetén hízhat. Már persze, ha az energiamegmaradást nem vetjük el.

[Vaszilov]

@mimindannyian (65310):
Igazad van abban, hogy rosszul, azaz röviden fogalmaztam.
A különbség a két dolog között az, hogy az egyik esetben a "túl-evés" következtében a felesleges energiából "lesz" zsír.
A másik esetben a hormon / hormonhoz hasonló vegyület / vegyület hatására a cukor zsírrá alakítása megkezdődik és folyamatos az energia elhasználástól függetlenül, ezért a delikvens kényszerül enni az energia hiány kipótlására.

PS.
Ugyis mondhatnám normális és anormális (pozitív)energiamérleg.

[mimindannyian]

@Vaszilov (65327): Most még rövidebben fogalmaztál.

[ennyi]

@Vaszilov (65308):

Offolod a topikodat, am legyen.

Ami stimmel:
egyetértettünk, hogy számos oka van, de abban nem , hogy a készételek nem tartoznak az okok közé!

A keszetelek csak annyiban tartoznak az okok koze, mint barmilyen mas etel, emrt az eteltol hiznak el akik tobbet eszenek, mint amit lemozognak.

Első lépésként csak azt szeretném, ha (mint biológus) megnyugtatnál engem (akinek halvány fogalma sincs ebben az "ügyben"), hogy igazam van-e, ha a következőket merészelem állítani:

Csufolodsz?

Az emberek kövérségének, vagy túlkövérségének oka csak részben a pozitív energiamérleg!

Nem igaz. Negativ energiamerleg mellett mindig fogyni fog az ember, talan olvastal valami energiamegmaradas cimu elvrol. Nem is elv, rendelet... vagy inkabb TORVENY!
Minde elhizas kozvetlen oka a pozitiv energiamerleg.

Az emberek másik részénél szerzett, vagy öröklött defektről / betegségről van szó!
Például:
1./ Két (2) %-a a népességnek anyagcsere-betegségben szenved (pajzsmirigy elégtelenség; zavar a kortizon-szabályozásban; hiperinzulizmus stb.)
2./ Adenovirussal való fertőzés
3./ Egyes gyógyszerek (antidepresszánsok, inzulin, neuroleptikumok, kortikoszteroid, bétablokkoló, fogamzásgátló) mellékhatása.

Ezek a tenyezok, (es masok) hozzajarulhatnak ugy, azon keresztul, hogy elosegitik a pozitiv energiamerleget. Kozvetett okok.

Második lépésként szeretném, ha megnyugtatnál, hogy tudomásod van arról, hogy a 20.század második felétől a kövérek/túlsúlyosak aránya állandóan növekszik. (Elsősorban az USA-ban és Ny.Európában.)

Nincsenek rola reszletes adataim, de elfogadom az allitasodat.

Nem latom, hogy erveid hogyan kapcsolodnak a keszetelekhez.
Csak nem arra gondolsz, hogy no a keszetel fogyasztas aranya, es no az elhizas, akkor a keszetel az ok? Nem lehet hogy forditva van? Az elhizas okoz keszetelfogyasztast?

Azt tudod, hogy a legikozlekedes aranya a 20.század második felétől állandóan növekszik. Akkor lehet, hogya legikozlekedes okozza az elhizast? Vagy a legikozlekedes keszetelfogyasztast okoz?

Na hagyd, hogy talalgasak, mert latod mi jon ki belole.

Ird le, mi a kapcsolat a keszetelek es az elhizas kozott szerinted?

[Szilágyi András]

Vaszilov, mit nevezel készételnek?
Miért hizlalna egy étel jobban attól, hogy már kész van? (Túl azon, hogy nem kell mozogni az elkészítéséhez.)

[Vaszilov]

@Szilágyi András (65346):
A cikkem elején ez a mondat virít: "Évtizedekkel ezelõtt az USA-ban indult el az élelmiszerek, készételek nagyipari gyártása "
Továbbá kifejtettem, hogy az élelmiszeripar (áldásos) tevékenységével fogok csak foglalkozni (Nem a gyógyszeriparral, nem a kozmetikai iparral, nem a vegyiparral, nem a mezőgazdasággal) !
Mivel az élelmiszeripar élelmiszer gyártásával foglalkozik, ami alatt mezőgazdasági termékek feldolgozását értjük elfogyasztásra alkalmas félkész, vagy kész-étellé.
Ismétlem: minden iparilag előállított élelmiszerről csevegek nemcsak készételről, ami nem is olyan régi termék. Ezelőtt 70 évvel zöldborsó konzervet már lehetett kapni, de abból készült ételt még nem !

[Vaszilov]

@ennyi (65344):

Minde elhizas kozvetlen oka a pozitiv energiamerleg.

Lásd "mimindannyian"-nak írott mai hsz-emet!
A többire holnap válaszolok.

[ennyi]

@Vaszilov (65404):

A másik esetben a hormon / hormonhoz hasonló vegyület / vegyület hatására a cukor zsírrá alakítása megkezdődik és folyamatos az energia elhasználástól függetlenül, ezért a delikvens kényszerül enni az energia hiány kipótlására.

Tehat tobbet eszik, mint amit elhasznal. Pozitiv az energiamerlek azert hizik.

Tovabbra sem latom, mi koze ennek az iparilag eloallitott etelekhez?

minden iparilag előállított élelmiszerről csevegek nemcsak készételről

Ugymint liszt, cukor, so, etolaj, tea, kave, tej, turo, vaj, kefir, felvagottak, husok, stb gyakorlatilag minden boltban vasarolhato elelmiszer, kiveve friss zoldsegeket es gyumolcsoket, illetve maganemberek altal kezmuves modon eloallitott elelmiszereket.
Jol ertem?

[balinta53]

@Vaszilov (64970):
1. mi közünk nekünk az USA-hoz -mar ami az ottani emberek táplálkozási szokásait és kövérségét illeti.
2. nem igazán értem a "készétel" fogalmat. a fagyasztott zöldség, gyümölcs mi? a tejet, vajat, sajtot nagyon kevesen készítik otthon, ahogy a kenyeret sőt a kekszeket, süteményeket sem. (a nők munkában vannak, két keresős a családmodell)
3. a vidéki/falusi lakosság biztosan nem jár gyorsétterembe, maga termeli a kertjében a zöldséget, gyümölcsöt és tart lábasjószágot, disznót. ergo: "tiszta" ételt eszik, és mégis túlnyomóan túlsúlyos, beteges. mozog is, mert dolgozik a saját kertjében, állatot tart amivel munka van. nyilván sok zsírt és szénhidrátot eszik, ahhoz képest amennyire a szervezetének szüksége van. de -gondolom- szeret enni (inni) és ez örömet okoz számára. 4. az örökletesség inkább az étkezési szokásokban nyilvánul meg

a múlt századokkal szemben most mégis hosszabb az emberi élettartam, még akkor is ha mi magyarok a sor végefelé vagyunk! de nem a táplálkozás ebben a fő ludas. ha gondolod írom a hivatkozásokat.

[Szilágyi András]

@Vaszilov (65403): Részben igazat adok, de túl általános a "készételek" vagy az "élelmiszeripari termékek" hibáztatása. Vannak a nagy energiasűrűségű (magas zsír- és szénhidráttartalmú), de tápanyagokban (pl. vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben) szegény ételek, összefoglaló néven "junk food". Ezek valóban hozzájárulnak az elhízás terjedéséhez, mert a kelleténél többet kell enni belőlük a jóllakottság érzetének eléréséhez.

[Vaszilov]

@Szilágyi András (65434):

de túl általános a "készételek" vagy az "élelmiszeripari termékek" hibáztatása

Lehetséges, hogy fel fogom sorolni, azokat a vegyszereket és vegyipari trükköket, amelyek az indító okai a "túlzabálásnak"!
De minden konkrétum nélkül, csupán logika alapján is el lehetne gondolkodni azon, hogy mi lehet az oka az utóbbi évtizedekben tapasztalható mértéktelen kövéredésnek? (a csillagok állása?, új vallás ütötte fel a fejét?, ufók?, ezotérika?, műholdak tömege?, a Szovjetúnió szétesése?,stb.....?)
Egyes krematóriumok ajtaját a szabványtól eltérően meg kellett nagyobbítani a sok testes hulla miatt!

[Vaszilov]

@balinta53 (65408):

1. mi közünk nekünk az USA-hoz -mar ami az ottani emberek táplálkozási szokásait és kövérségét illeti.

Kár, hogy nem olvasod el a cikket mielőtt nyilatkozol. Idézem a cikk bevezető két mondatát, amely egyben válasz is kérdésedre!

"1. Előszó
A társadalom és technika, de az élet minden vonalán, így a táplálkozásban is az USA-é a vezetõ szerep, õ a példakép. Ez azt is jelenti, hogy a világ egyéb részeihez viszonyítva idõben min. 10 évvel megelõzi a többi társadalmat és rajta keresztül a "jövõbe" látunk."

2. nem igazán értem a "készétel" fogalmat.

A készétel fogalma tényleg zavaros lehet ezért ezentúl kizárólag "élelmiszeripari termék(ek)ről" fogok értekezni. Ebbe mindazon emberi táplálkozásra alkalmas anyagok tartoznak, amelyeket áruházakban előre kimért és papírba, vagy lágy, ill. kemény műanyag-formába, vagy -fóliába csomagolva, avagy fémdobozba zárva, tartalomjegyzékkel és lejárat-dátummal ellátva árulnak. (Száz évvel ezelőtt ilyen még nem volt!)

3. a vidéki/falusi lakosság biztosan nem jár gyorsétterembe

Először olvasd el a cikket végig. Később a hsz-ekből még meg fog világosodni egy és más.

4. az örökletesség inkább az étkezési szokásokban nyilvánul meg

Kivéve, amikor többízben beigazolódott, hogy a sovány örökbefogadó szülők kövér szülőktől származott gyereke kövér lett.

[Vaszilov]

@ennyi (65406):

Tovabbra sem latom, mi koze ennek az iparilag eloallitott etelekhez?

"Türelem, rózsát terem!"
Azért vagyok itt, hogy megmagyarázzam, de mint írtam türelemre van szükség, mert ha az a cikkből nem derül ki, részletesebb magyarázatra van szükség!

Jol ertem?

Nem!
A készétel fogalma tényleg zavaros lehet ezért ezentúl kizárólag "élelmiszeripari termék(ek)ről" fogok értekezni. Ebbe mindazon emberi táplálkozásra alkalmas anyagok tartoznak, amelyeket áruházakban előre kimért és papírba, vagy lágy, ill. kemény műanyag-formába, vagy -fóliába csomagolva, avagy fémdobozba zárva, tartalomjegyzékkel és lejárat-dátummal ellátva árulnak. (Száz évvel ezelőtt ilyen még nem volt!)

[mimindannyian]

@Vaszilov (65469):

De minden konkrétum nélkül, csupán logika alapján is el lehetne gondolkodni azon, hogy mi lehet az oka az utóbbi évtizedekben tapasztalható mértéktelen kövéredésnek? (a csillagok állása?, új vallás ütötte fel a fejét?, ufók?, ezotérika?, műholdak tömege?, a Szovjetúnió szétesése?,stb.....?)

Valami prózai okot miért keresel? Jólét, az emberi fizikai munka háttérbeszorulása?

[Szilágyi András]

@Vaszilov (65469):
A junk food az egyik ok, de a teljesebb magyarázat az, hogy ez egy evolúciós megszaladási jelenség. Lásd ebben a könyvben:

http://www.typotex.hu/konyv/csanyi_vilm ... t_evolucio

[Vaszilov]

@mimindannyian (65488):

Jólét, az emberi fizikai munka háttérbeszorulása?

Hol élsz jóember??
Az igazán jól-élők soványak!
Nézz körül a nagyvilágban!
A proletárok, a szegények, a munkanéküliek, az alsó réteg a kövér!!!!
Sétálj gyalog New-York szegény-negyedében!

[mimindannyian]

@Vaszilov (65491): Ne keverd össze az evolúciós mértékkel releváns jólétet a nyugati kultúra berkeiben élő jelentéssel.

[Vaszilov]

@balinta53 (65408):

a múlt századokkal szemben most mégis hosszabb az emberi élettartam,

Hogy ode ne rohanjak!
Erre a választ már kb. 5-6 évvel ezelőtt megírtam!
http://file1.npage.de/001876/61/html/alf10.html

[ennyi]

@Vaszilov (65474):

A készétel fogalma tényleg zavaros lehet ezért ezentúl kizárólag "élelmiszeripari termék(ek)ről" fogok értekezni. Ebbe mindazon emberi táplálkozásra alkalmas anyagok tartoznak, amelyeket áruházakban előre kimért és papírba, vagy lágy, ill. kemény műanyag-formába, vagy -fóliába csomagolva, tartalomjegyzékkel és lejárat-dátummal ellátva árulnak. (Száz évvel ezelőtt ilyen még nem volt!)

Kristalycukor papirzacskoban
Konyhaso muanyag foliaban (lejarata: korlatlan)
Liszt papirzsacskoban.
Elore csomagolt, foliazott disznokaraj de az elore nem csomagolt az nem...

Biztos, hogy jo a definiciod?

Tovabbra sem latom, mi koze ennek az iparilag eloallitott etelekhez?
"Türelem, rózsát terem!"
Azért vagyok itt, hogy megmagyarázzam, de mint írtam türelemre van szükség, mert ha az a cikkből nem derül ki, részletesebb magyarázatra van szükség!

Meg gondolkodnod kell a magyarazaton? Tul koran inditottad a topikot?

[balinta53]

@Vaszilov (65471): A készétel fogalma tényleg zavaros lehet ezért ezentúl kizárólag "élelmiszeripari termék(ek)ről" fogok értekezni. Ebbe mindazon emberi táplálkozásra alkalmas anyagok tartoznak, amelyeket áruházakban előre kimért és papírba, vagy lágy, ill. kemény műanyag-formába, vagy -fóliába csomagolva, tartalomjegyzékkel és lejárat-dátummal ellátva árulnak. (Száz évvel ezelőtt ilyen még nem volt!)

1. Szóval ha Gruyerben (Svájc) a tejgazdaságban becsomagolják az általam választott sajtot az készétel?
2. Érdekelne, hogy hogyan képzeled el az otthoni ételtermelést/készítést? Mondjuk nagyvárosokban.
3. A reflektálásod (belinkelés) az élethosszra vonatkozó mondataimra nem található.
Az alábbi tanulmánnyal azt szeretném "igazolni", hogy a táplálkozás milyensége elenyésző.
"A MAGYAR NÉPESSÉG ÉLETKILÁTÁSAI
Kopp Mária

MTA doktor, egyetemi tanár

Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet

kopmar net.sote.hu

Skrabski Árpád

CSc, főiskolai tanár

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

mpszov t-online.hu

Az ezredfordulón Magyarországon a középkorú, 50–64 éves férfiak halálozási arányai abszolút értékben is magasabbak, mint az 1930-as években voltak, miközben az 1960-as években az életkilátásaink jobbak voltak, mint több nyugat-európai országban. Ma az osztrák férfiak várható élettartama 76,4 év, a magyaroké 68,6 év, tehát az osztrákok 7,8 évvel élnek tovább. Az osztrák nők várható élettartama 82,2 év, a magyaroké 76,9 év, azaz 5,3 évvel élnek tovább. 1965 és 1992 között a magyar férfiak várható élettartama Magyarországon jelentősen csökkent, míg eközben Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában, de érdekes módon a Távol-Kelet átalakuló országaiban, Japánban vagy Szingapúrban rendkívül nagymértékben emelkedett (Marmot, 1996).

A magyar népesség életkilátásaival kapcsolatban ma a legsúlyosabb probléma a rendkívül magas arányú idő előtti halálozás, elsősorban a férfiak között. Ez a jelenség igen komoly népgazdasági veszteséget jelent az emberi – egészség – tőke tekintetében. Annak valószínűsége, hogy egy férfi megéli a 65. életévét, ma Magyarországon csupán 64 %, az érettséginél alacsonyabb végzettségű rétegekben 50 %-nál is kevesebb, míg ez az arány az osztrák férfiak között 82 %. A nők esetében ez az arány Magyarországon 83,5 %, Ausztriában 90,7 %. A magyar középkorú népesség halálozási arányaihoz hasonló folyamatok játszódtak le a régió többi átalakuló országában is, azonban az 1980-as évek végéig a rosszabbodás Magyarországon volt a legkifejezettebb. A szomszédos országokban, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban már korábban megfordult ez a negatív trend, ugyanakkor az 1990-es évektől Oroszországban, Ukrajnában, a Baltikum országaiban még súlyosabb egészségi krízis alakult ki, ott is elsősorban a középkorú férfiak esetében. Ezt a jelenséget nevezik közép-kelet-európai egészség paradoxonnak, mivel az egészségi állapotunk tekintetében sokkal rosszabb a helyzet ebben a régióban, mint az a gazdasági mutatók alapján várható volna (Cornia – Panicia, 2000).

Az idő előtti halálozás mai arányai nem magyarázhatóak genetikai okokkal, mivel az 1960-as évekig a magyar halálozási statisztikák jobbak voltak számos fejlett nyugati országénál. Nem magyarázhatóak a lakosság elszegényedésével sem, mivel a legerőteljesebb rosszabbodás az 1980-as évek közepéig volt tapasztalható, 1989-ig a nemzeti össztermék jelentősen emelkedett, és az 1980-as évek végéig a legszegényebb rétegek anyagi helyzete sem romlott az 1960-as évekhez képest. Az egészségügyi ellátás számos mutatója szerint például a születés körüli, illetve az időskori halálozásban ebben az időszakban jelentős javulás mutatható ki, tehát az egészségromlás nem magyarázható az egészségügyi ellátás rosszabbodásával sem.

Az ismert, igen nagy népegészségügyi jelentőségű önkárosító magatartásformák, a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás változásai nem elégségesek ennek az ún. közép-kelet-európai egészség paradoxonnak a megértéséhez, egyrészt, mivel a rosszabbodásnak statisztikailag csak bizonyos hányadát, mintegy 40 %-át magyarázzák, másrészt alapvető kérdés az is, hogy milyen pszichológiai, motivációs és társadalmi tényezők vezetnek az önkárosító magatartásformák gyakoribbá válásához. Az átalakuló közép- és kelet-európai országokra az utóbbi évtizedekben jellemző morbiditási és mortalitási krízis hátterében a legelismertebb nemzetközi kutatócsoportok eredményei szerint a lelki, magatartási tényezők szerepe alapvető (Cornia – Panicia, 2000; Marmot, 1996, 2004).




A viszonylagos lemaradás szerepe




Az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb népegészségügyi felismerése, hogy a civilizált országokban alapvető egészségügyi veszélyeztető tényező a társadalmon belüli viszonylagos szociális-gazdasági lemaradás. Ha a halálozási és megbetegedési adatokat a hagyományos kockázati tényezők (mint a dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód) szerint korrigáljuk, ezeknél sokkal lényegesebb szerepet játszik a viszonylag rosszabb szociális helyzet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Angliában közel 10 évvel korábban hal meg egy segédmunkás, mint a diplomás, még akkor is, ha nem iszik, dohányzik többet (Marmot, 1996). „Státusszindrómának” nevezik azt a jelenséget, hogy a férfiak esetében a társadalmi hierarchiában való lemaradás igen súlyos egészségi következményekkel jár (Marmot, 2004). Míg a fejlődő országok esetében az egészségi állapot a nemzeti jövedelemmel arányosan növekszik, a fejlett (OECD) országokban minél nagyobbak az országon belüli jövedelem-, illetve szociális különbségek, annál magasabbak az idő előtti halálozási arányok.

Az iskolázottság szerinti halálozási hányados a magyar férfiak között lényegesen magasabb, mint Európa más országaiban. Az érettséginél alacsonyabb végzettségű, 74 évnél fiatalabb férfiak halálozási aránya 1,8-szor magasabb, mint a magasabb végzettségűeké (ehhez hasonló eltéréseket csupán a Cseh Köztársaságban mutattak ki), ezzel szemben a középkorú nők között ez az iskolázottság szerinti halálozási különbség csupán 1,3-szoros (Mackenbach et al., 1999).

A magyar népesség körében végzett vizsgálataink eredményei szerint (Kopp – Kovács, 2006) a viszonylag rosszabb szociális-gazdasági helyzet nem önmagában, hanem elsősorban a depressziós tünetegyüttes közvetítésével idéz elő magasabb megbetegedési arányokat. Tehát nem önmagában a nehéz szociális helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szubjektív átélése a leglényegesebb egészségügyi veszélyeztető tényező. Ha valaki szegényebb, de nem depressziós, akkor nem is betegebb. Számos nemzetközi vizsgálat eredményeivel összhangban a társadalmi, gazdasági, jövedelmi lemaradás férfiak számára jelentősebb pszichés és következményes egészségi veszélyeztető tényező, mint a nők esetében (Marmot, 2004).

Vizsgálataink eredményei azt jelentik, hogy a szociális-gazdasági lemaradás és az egészségi állapot közötti igen szoros összefüggés nagyrészt a depressziós tünetegyüttes súlyosságán keresztül érvényesül. Míg 1970-ben szinte azonosan alacsony életszínvonalon élt a magyar lakosság nagy része, a nyolcvanas évek végére a társadalom jelentős hányada lényegesen magasabb szociális-gazdasági helyzetet ért el, egy vagy több gépkocsit, saját tulajdont, lényegesen magasabb jövedelmet szerzett. Azaz a társadalmon belüli viszonylagos különbségek emelkedtek jelentősen, és felborult a korábbi viszonylag stabil dominanciasorrend. Önrontó kör kialakulását feltételezhetjük a viszonylag rosszabb szociális-gazdasági helyzet és a depressziós tünetegyüttes között, ami együttesen jelentős oki szerepet játszik a magasabb morbiditási (megbetegedési) és halálozási arányok hátterében.

Nem önmagában a rossz szociális-gazdasági helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás a leglényegesebb tényező, hisz az egységesen alacsony életszínvonal mellett az 1970-es évekig a magyar egészségügyi statisztikák jobbak voltak Európa több országáénál. Ennek a jelenségnek a hátterében a krónikus stressz szerepe alapvető (Kopp – Réthelyi, 2004). Állatvizsgálatok is kimutatták, hogy nem maga a dominanciasorrend, hanem annak megváltozása jelent igen súlyos krónikus stresszállapotot. Régiónkban e jelenség figyelhető meg az elmúlt évtizedekben, hisz a korábban biztosnak hitt társadalmi státus vált bizonytalanná, sokszor másokhoz képest hátrányossá.

A nemi szereppel kapcsolatos elvárások ebben a tekintetben igen különbözőek, a mi régiónkban még mindig elsősorban az anyagi sikeresség a férfi önértékelés alapvető jellemzője. Ugyanakkor vizsgálataink eredményei szerint a nők férfiakkal szembeni elvárásai igen súlyos stresszforrást jelenthetnek a férfiak számára. Azokban a kistérségekben, ahol a nők rosszabbnak ítélik meg saját anyagi helyzetüket, ez komolyabban befolyásolja a férfiak idő előtti, 45–64 éves halálozási arányait, mint a férfiak saját véleménye anyagi helyzetükről. Ezzel szemben a nők iskolázottsága igen jelentős védőfaktor a férfiak számára (Kopp – Kovács, 2006).

A tradicionális társadalmi viszonyok és az értékrend átalakulása csökkenti a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások különbségeit. A nyugati, elsősorban a skandináv modellhez hasonló változásokat tapasztalunk Magyarországon is. Érdekes módon Norvégiában, ahol a nemek közötti egyenlőség megvalósításában talán legeredményesebbek voltak, ez mind a férfiak, mind a nők várható élettartamának növekedésével együtt járt, miközben a termékenységi mutatók tekintetében ma Európában az egyik legjobb helyet érték el. Ez a példa arra mutat, hogy a női értékrend részleges átvétele, a férfiak családban betöltött szerepének erősítése védő tényező mind a férfiak, mind a nők életkilátásai, valamint a demográfiai krízis megoldása szempontjából.

Az utóbbi időben egyre több tanulmány emeli ki a krónikus stressz és a depresszió közötti párhuzamot. A depresszió kialakulásában a gyermekkori, családi háttér, az egyén megbirkózási képességei, szociális kompetenciája és az életesemények meghatározó szerepet játszanak. Mivel az önértékelés attól függ, hogy az ember milyen célokat tűz ki maga elé, mikor érzi magát sikeresnek, az én-ideál, a célok, értékek szerepe a krónikus stresszállapot és a depresszió megelőzése szempontjából alapvető.




A közös normák, az értékrend,

az élet értelmébe vetett hit védő szerepe,

az anómia, értékvesztés következményei




Andorka Rudolf élete utolsó éveiben szinte minden írásában az anómia, értékvesztés, céltalanság jelentőségét hangsúlyozta a magyar népesség testi-lelki bajainak hátterében. Az anómia azt a meggyőződést jelenti, hogy egy adott társadalomban csak a szabályok és törvények megszegésével lehet eredményeket elérni, a céltalanság és irányvesztés érzése. Olyan helyzetekre utal, amikor a társadalmi normák elvesztik befolyásukat az emberek viselkedésére. A Hungarostudy2002 felmérés eredményei szerint az anómia megyei átlagértékei igen szoros kapcsolatot mutatnak mind a középkorú férfi-halálozás, mind a depresszió megyei átlagértékeivel. Az anómiás lelkiállapot a társadalmi tőke, a bizalom és a kölcsönösség igen súlyos hiányával jár együtt (Skrabski, 2003). A krónikus stressz szempontjából a bizonytalanság, kontrollvesztés érzése az egyik legfontosabb összetevő.

Az „élet értelme” élmény magában foglalja a sikeres megküzdés, megbirkózás képességét, azonban ennél többet jelent. Azt a képességet és biztonságot jelenti, hogy a személy bízik benne, hogy változó körülmények között mindig képes lesz megfelelő erőforrásokat mobilizálni, adott esetben nem csupán saját erőforrásokat, hanem külső segítségben, a kölcsönösségben bízhat, így erős „társadalmi tőkével” is rendelkezik. Az élet értelmébe vetett hitet életkortól, nemtől és iskolázottságtól szinte független lelki és testi egészségi védőfaktornak találtuk. Ez azt jelenti, hogy azonos életkörülmények között a társadalmi átalakulás negatív hatásai sokkal kevésbé érintik azokat, akik úgy érzik, életüknek van értelme. Akire ez a lelkiállapot jellemző, ugyanolyan egészséges marad alig iskolázott parasztemberként, mint a legmagasabb végzettségű egyetemi professzorként.

Az élet értelmébe vetett hittel negatív kapcsolatban áll több nagy egészségi kockázatot jelentő társadalmitőke-mutató, mint a bizalmatlanság, a rivalizálás, az anómia (Skrabski, 2003). Az élet értelmébe vetett hit és a vallásosság között ugyan szoros kapcsolatot találtunk, de a két fogalom nem azonos. Vannak vallásos emberek, akik nem hisznek az élet értelmében, és koherens személyiségek, akik nem vallják vallásosnak saját magukat.

A svéd népegészségügyi program első pontja a társadalmi tőke, a társadalmi kohézió erősítése és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Számos kitűnő nemzetközi példa mutatja, hogy a krónikus stressz, például a munkahelyi stressz megelőzésével jelentősen javíthatóak a középkorú népesség életkilátásai. Magyarországon is újfajta szemléletre van szükség ahhoz, hogy az idő előtti egészségromlás és halálozás krízisét leküzdjük.

Selye János születésének századik évfordulóján, 2007-ben végre tudomásul kellene vennünk, hogy a krónikus stressz az egészségromlás valamennyi formájának meghatározó összetevője, a civilizált világ legpusztítóbb gyilkosa. Ha ennek szintjét csökkenteni tudjuk a közös társadalmi értékrend megerősítésével, a társadalmi tőke, a bizalom javításával és a kiszolgáltatottság, ellenségesség csökkentésével, akkor komoly esélyünk van egy pozitívabb jövőkép kialakítására."

[ennyi]

Attol tartok Vaszilov nem fog semmi erdemi hozzaszolast tenni, csak regi irasat nepszerusitendo nyitotta a topikot. De ha mar van, hat hasznaljuk ki.

@balinta53 (65516):

Az alábbi tanulmánnyal azt szeretném "igazolni", hogy a táplálkozás milyensége elenyésző.

Ne ertek egyet azzal, hogy a "a táplálkozás milyensége elenyésző" hatasu az egeszsegre, es az eletkilatasokra, komoly szerepe van benne.
Persze nem a keszetel vagy nemkeszetel, vagy ipari elelmiszer vagy hazi elelmiszer fogyasztasa az ami szamit.

Mind ipari, mind hazi eloallitasu, csomagolasu (vagy nem csomagolt) stb elelmiszerekbol lehet egeszsegesen es egeszsegtelenul taplalkozni.

[ennyi]

Az, hogy valamit iparilag allitanak elo, vagy hazilag, az, hogy valamit elore becsomagolnak, vagy kimerve arusitanak, annak semmi szerepe nincs abba, hogy az adott elelmiszer jo vagy rossz, elonyos vagy hatranyos.
Ezt a marhasagot gyorsan felejtsuk el.

Ugyanakkor a gyari keszetelekkel es felkesz-etelekkel vannak problemak.
Nem az, hogy kulonbozo adalekokat hasznalnak az eloallitas soran.
Az E-betus szamoktol nem kell felni. Gunda Tamas korabban tobbszor citalt irasa iranymutato a kerdesben.

Sokkal inkabb az erdekes, hogy mi az osszeteteluk. Par pelda, tipikus, de nyilvan nem mindegyik kesz es felkesz etelre igaz:
Tul sok so van bennuk.
Tul sok zsir/olaj van bennuk.
Tul sok cukor, szenhidrat, "ures kaloria".
Keves rost.

Ertelemszeruen nincs bennuk friss zoldseg/gyumolcs.

Mellesleg: ugyanez a problema sok hazilag keszitett etellel is.


Folytassuk?

Mi ertelme egy ilyen vitanak? Hogy vasarlaskor olvassuk a cimket, az osszetevoket, es tudatosan hozzunk ertelmes dontest.