@mimindannyian (60872):
András példájára utaltam és a te órás analógiádra.
A "nem tudom, hány óra, de az biztos, hogy éjfél nem lehet", pontos megfelelője a "nem tudom, mi van 10 fényévnyire innen, de kizárt, hogy cerkófmajmok lebegjenek az űrben" kijelentésnek.
A nemtudás nem implikálhat fizikai vagy valószínűségi alapon nyugvó lehetetlenségeket.
Így gondolkodik egy pszeudoszkeptikus.Ezt olyan nehéz megértened?
Szándékosan és látványosan nem veszel tudomást arról, hogy mi is képesek vagyunk súlyozni a valószínűségekkel és a tudásunk korlátaival.
Itt arra gondolok, hogy sem én, sem ennyi nem zár ki bizonyos lehetőséget, esélyt olyan területen, amelyet nem ismerünk, feltéve, ha ez még a lehetőség szintjén sem mond ellent bizonyos törvényeknek.
Fölöslegesnek tartom megadni a létezés mégoly parányi esélyét is képtelen dolgoknak, pusztán agnosztikus okokból.De ezt már annyiféleképpen megfogalmaztam.
Az a baj veletek,(ahogy ezt már valamelyikünk megfogalmazta) hogy ti tényleg csak a vitapartner lehengerlésére törekedtek, meg sem próbáljátok például figyelembe venni, hogy egy bizonyos elágazási pontig mi is ugyanolyan szkeptikusok vagyunk, mint ti.
És hiába tértek vissza a hétköznapi élet szintjén a mi változatunkhoz, e pusztán filozófiai kacskaringó révén hirdetitek a ti elvetek felsőbbrendűségét, és kirekesztéssel próbálkoztok.
Mindezt arrogáns, és sokszor sértő stílusban.
Ezzel van bajunk.
/András példája logikailag nem megfelelő a probléma szemléltetéséhez./