@zsolt68 (12062):
"Egyébként csak kíváncsiságból... hogyan néz ki egy osztódó sejt (pl. mikroszkópos felvételen)?"
Attól függ, milyen módszerrel mutatod ki.
Ha egyszerűen giemsa-festést végzel, meglátod a kromoszómákat, amik csak osztódó sejtekben láthatóak. Ekkor azokat a sejteket fogod látni, amelyek éppen ebben a pillanatban osztódnak.
Ha mondjuk foszfoiszton-festétst végzel, akkor tulajdonképpen egy ellenanyag segítségével mutatod ki azokat a sejteket, amelyek az osztódáskor jellemző fehérjéket termelik, ezek világítani fognak ibolyántúli fényben. Eseleg előhívhatod kémiai (AEC) reakcióval is, ekkor a festődő sejtmagok élénkvörösek lesznek látható fényben. Ekkor azoat a sejteket fogod látni, amelyek most osztódnak, vagy a közelmúltban osztódtak.
Ha adsz hozzájuk bróm-diuridint, ami egy bázisanalóg, az beépül a készülő DNS láncba, ott kimutatható ellenanyagokkal, mint az előbb. Ekkor azokat a sejteket fogod jelölni, amelyek a bróm-diuridin kezelés időtartama alatt osztódtak. Mivel a kezelés bármilyen hosszú lehet, így elméletileg ki lehetne mutatni akármilyen ritkán osztódó sejteket, csak a Brdu erősen rákkeltő, így nem fognak ezzel embereket etetni éveken át.
Nekem ez a három jutott eszembe, de biztosan van még más módszer is.
"Ha az emberi populációt veszsük, akkor a szó szoros értelmében az utódok génállományában bekövetkező változást nevezzük mutációnak. Én ezt egy kicsit tágabban értelmezem, és az ember sejtjeiben bekövetkező változást is mutációnak tekintem (bár lehet, hogy erre a biológusok valami más szót használnak).
Namármost ha testsejtek tényleg nem szaporodnak, nem reprodukálódnak, akkor a daganatok hogyan alkulnak ki?"
Egy testi sejt genomjában történt változás is mutáció és a testi sejtek osztódnak is. Utódok viszont csak az ivarsejtekből lesznek, a testi sejtekben történt mutációk az egyed halálával elvesznek, nem kerülnek át az utódokba, így az evolúció szemontjából lényegtelenek. Magyarán lehet akármilyen durva daganatod, a gyerekeid egészségesen születnek majd. (Természetesen vannak olyan mutációk, amik hajlamosítanak a rákra, de ezeknek a csíravonalban kell öröklődniük, a testi sejtekben történt mutációk nem jutnak át az utódokba. Kivéve vegetatívan szaporodó növényeknél.)