@vaskalapos (21461): "a mozgo megfigyelo nem tavolsagokat mer"
Fénnyel mérjük a távolságot. Miután c=f*λ ezért mindegy, hogy c=λ/t függvény alakot vagy c=f*λ alakot használjuk, miután f=1/t .. Így λ és t egyenértékű a fénnyel történő hosszmérésben.
"semmi problema nincs azzal, hogy masik rendszerben merve a a feny egyszerre eri el a detektorokat."
A probléma a specrellel van. Amely szerint a kék eltolódással és vörös eltolódással a kék és a vörös hullámhossz sem pontosan egy méter hosszú..
De ami sokkal lényegesebb! Nem egyforma hullámhosszú a kék és a vörös eltolódott hullám! Ezért
a specrel szerint nem érhetnek el egyszerre a mérőrudakhoz.
Azaz ha a specrel helyes lenne, akkor csak addig villannának fel a mérőrudak lámpái, amíg senki sem mozog a merev testhez relatívan.
"Egy kozonseges tukor nem lenne jo?" - elvben jó lenne, gyakorlatilag nehéz lenne két tükröt szinkronizálni.
"Vagy arra gondolsz, hogy akkor sugaroznak, amikor a masikbol is indul a sugarzas (nem akkor, amikor erkezik)?"
Miután egész számú hullám végén van mindkettő, ezért mindkét állítás egyszerre teljesül, mert mindkettőhöz akkor érkezik be a fényimpulzus, amikor a másiktól éppen elindul a következő.
"fenti frekvencia a folyamatosan kibocsajtott feny frekvenciaja, vagy a vilagitas-nem vilagitas valtakozasanak a frekvenciaja?"
A villogás frekvenciája f, a fény frekvenciák három nagyságrenddel nagyobbak, ezért a konkrét értékük mellékes. Csupán a látszólagos megváltozása a kék és vörös eltolódás érdekes.
Emlékeztetlek, hogy az eltolódás az egyaránt azonos arányú a villanási és a fény frekvenciák esetében is..
Azaz a rel.Doppler szorzó csak a relatív sebesség függvénye, és független a frekvenciától.
"Azaz folyamatosan vilagit a lampa a tukorig az 1 meter hullamhosszu "fennyel"... de akkor nincsenek villanasok, akkor folyamatos a feny"-- Nem, nem.. Villanások közötti távolság pontosan egy méter.
"logikai allohullam mezo - nagyon jol hangzik, de mit jelent?" - Szó szerint ezt.
A mérőrudak lámpai egyszerre villannak fel, mintha a szembe érkező hullámok pozitív maximumait jeleznék.
"Erdekesek ezek az erzekelok. Erzekelik a fenyt, de kozben valtozatlanul at is eresztik, mintha ott sem lennenek."
Egy moziban, lépcsősen ülnek az emberek, így mindegyik egy picit kap a vászonról elindult fényből, és nem árnyékolják a mögöttük ülőt..
"a hullamszam 1 meter????" -- elírás, bocs! Hullámhossz 1 méter és a hullám szám is 1/méter . A lényeget nem befolyásolja.
"akkor megsem folyamatos a feny, hanem villanasok kovetik egymast?" Mindt ahogy írtam a villanások frekvenciája f..
"Egyreszt kek illetve voros eltoldast eszlel masreszt a hullamhossz valtozatlansagat?
A kek illetve voros eltolodas enm epp azt jelenti, hogy a hullamhossz valtozik?"
A mérőrudak a rendszerében kétfelől érkező fény, az a megfigyelő rendszerében is kétfelől érkező fény..
Azaz a specrel szerint a fényt tekintheti úgy is a megfigyelő, hogy a saját rendszeréből indult kék és a másik irányból vörös fényben mozog a mérőrudak rendszere.
A kék eltolódás v=0,8c esetén f
kék=f
0*3
és a vörös esetén f
vörös=f
0/3
Illetve a hullámhosszok
kék eltolódáskor λ=λ
0/3 = 1/3 m és
vörös eltolódáskor λ=λ
0*3= 3 m
A rudak közötti távolság pedig L = 0,6 m
Azaz egyetlen időpontban sem villanhatna az összes mérőrúd egyszerre a specrel szerint számolva.
Viszont a megfigyelő látja, hogy minden mérőrúd 1/3e8 másodpercenként azaz f frekvenciával villog.
Az relatív egyidejűségről már nem is szólva! Amely szerint az egyszerre villanó rudakat nem láthatja egyszerre villanónak..
Amit pedig a rudak érzékelői között fennálló logikai ÉS kapcsolat zár ki.
Mert ezzel az és kapuzással vagy minden lámpa villan vagy egy sem.
:D:D:D vicces vagy. Elvileg sem adhat pontos eredményt.
csak az áltrel kezeli ezt az esetet. Arról neked aztán meg végképp gőzöd sincs.
