Alternatív kvantumfizika

[Gézoo]

@Rigel (71329):

Tévedsz!
Az általam leírt pontdetektoros módszer is kiadja az interferenciamintát. A nagy üres semmiben. Nem kell hozzá "elektronfelhő-hullámzás"-baromság, amit te találtál ki kínodban.

Gondolkodj! Milyen piciny legyen a detektorod? Egyetlen atom? Két atom? Na és mennyi elektron van két atomban? Már kettőben is sok-sok elektron van.

Mégis mit gondolsz, hogy porszemnyi detektor anyagában mégis mekkora mennyiségű elektron van ha gramm atomsúlynyi mennyiségben 600 000 000 000 000 000 000 000 db atom és pl. réz esetében 29-szer több elektron azaz 29*600 000 000 000 000 000 000 000 db elektron van.
Na ha az egyiket meglöki a befogott foton mit csinál a többivel az elmozgó elektron?

Gondolkozz egy kicsit!

[Rigel]

Ennyit a vízről. És most újra kezdjük az egészet, de ezúttal már az elektronokkal.
A forrás egy izzószál, a forrással szemben volfrámlemezek egy, illetve két nyílással, és a detektor bármilyen berendezés lehet, amely elég érzékeny ahhoz, hogy egyetlen beérkező elektron töltését is érzékelni tudja. Ha úgy jobban tetszik, a kísérletet fotonokkal is elvégezhetik, a fémlap helyett fekete papírt használva (bár ez nem túl jó, mert a szálas szerkezet miatt nem készíthetők elég éles rések), és detektorként egy fotoelektron-sokszorozót használhatunk, amely a beérkező fotonokat képes egyenként kimutatni. Mi történik e két esetben? Csak az elektronok esetét fogom vizsgálni, mivel a fotonokkal pontosan ugyanaz történik. Elektronkísérletünkben elsőnek a detektorból – pontosabban a mögé szerelt erősítőkből – hallható kattanásokat figyelhetjük meg. A kattanások mindig egyforma erősségűek (egyforma hangosak). Ha a forrást gyengébbre állítjuk, a kattanások időben távolabb kerülnek egymástól – ritkábban követik egymást –, de hangerejük nem változik. Ha azonban a forrás nagyon erős, akkor a kattanások olyan sűrűn érkeznek, hogy nem is különböztethetők meg egymástól. Tehát egy olyan erősséget kell beállítani, hogy a detektorba egyszerre ne érkezzenek túl sűrűn a részecskék. Ha most egy másik helyen elhelyezünk még egy detektort, és mindkettőt figyeljük, akkor észrevehetjük, hogy vagy az egyik, vagy a másik kattan, de a kettő sohasem szólal meg egyidejűleg, feltéve, hogy a forrás elég gyenge, és az időt is elegendő pontossággal tudjuk mérni. Ebből arra következtethetünk, hogy ami a detektorokhoz érkezik, az mindig „adagokban” érkezik. Minden adag azonos nagyságú, a detektorhoz csak egész „adagok”, és egy időpillanatban és helyen csak egyetlen adag érkezik. Nos, rendben van, eszerint az elektronok – vagy a fotonok – adagokban érkeznek. Ezért most nem is kell mást tennünk, mint amit a golyók esetében tettünk: megmérhetjük itt is a beérkezési valószínűséget. A detektort tehát különböző helyekre tesszük – megtehetjük persze azt is, hogy egyidejűleg mindenhová teszünk detektorokat, de ez meglehetősen költséges –, és minden helyen mondjuk egy óra hosszat hagyjuk, megszámoljuk az ezalatt beérkezett elektronokat, majd ezt az értéket időre átlagoljuk. Milyen eredményt fogunk kapni a beérkező elektronok számára? Ugyanolyan típusút, mint a golyók esetében kapott N12? A 30. ábra mutatja, mit kapunk N12-re, tehát arra az esetre, amikor mindkét rés nyitva van. Ez a görbe bizony azzal egyezik meg, amit a hullámok interferenciájára kaptunk! És mire adódott ez a görbe? Nem egy hullám energiájára, hanem egy ilyen „adag” beérkezésének valószínűségére!
(Richard P. Feynman - A fizikai törvények jellege)

Az egész könyvet nem fogom belinkelni. A lényeg, hogy Feynman is "pontdetektorral" magyarázta el a kétrés-kísérlet interferencia jelenségét. Mert van ilyen akkor is, amikor nincs semmiféle kiterjedt ernyő a maga "elektronfelhő-hullámzásával".
Van interferencia az híg üres semmiben is, ha egy-egy pontdetektorral a térben pontról-pontra letapogatjuk az oda érkező részecskék darabszámát.

Ennyit Gézoo minden alapot nélkülöző működésképtelen "magyarázatáról".

[Rigel]

@Gézoo (71330):
Gondolom, fel sem bírod fogni, hogy miről beszélek, amikor a pontdetektor példáját előhoztam.

Nem számít, hogy milyen anyagú, milyen a felülete, mennyi elektron van benne. Egy pontdetektor a tér egy pontjára kihelyezve csak a DARABSZÁMOT regisztrálja az adott pontra érkező részecskékből.
Ha ezt a tér számos pontjára megcsinálod, akkor egy lapra - mondjuk szintvonalazással - felrajzolod az adatokat, és egy interferenciamintát fogsz kapni. Ott van az interferenciaminta a töküres vákuumban akkor is, ha nincs ott semmiféle ernyő, semmiféle elektronfelhőjével...

[Rigel]

@Gézoo (71313):

Különben ha egymás után más és más energiájú fotonokat sugárzunk ki, vagy elektronokkal egymást követő kisugárzásaikkor különböző nagyságú gyorsító feszültségnél is kialakul interferencia kép.

Ne menjünk el szó nélkül emellett a bullshit mellett sem...
Gézoo, te hülyeséget írkálsz. Az interferenciamintához ugyanis kötelezően szükséges a monokróm fény (azonos hullámhossz!), és ami ennek analógja a részecskéknél: az azonos gyorsítóenergia. Ha összevissza hullámhosszú fotonokat vagy egyéb részecskéket próbálsz a két résen átküldeni, akkor nem lesz interferenciaminta!

(Főként azért nem, mert a különböző hullámhosszak különböző geometriájú mintázatot okoznának, ha viszont ezek egymásra szuperponálódnak, mivel vegyes hullámhosszú a forrás, akkor az eredmény elmossa a mintát.)

[Gézoo]

@Rigel (71331): Látom nem sikerült gondolkoznod.
Azt ugye tudod, hogy a papír és a fémlap is atomokból áll? Sőt a detektor is.

A detektort tehát különböző helyekre tesszük

Amivel szépen megváltoztatjuk a kamrában a térerősség eloszlását.


Nem elegendő, hogy ide-oda mozgatjuk, de sok kV-os gyorsítófeszültségű lemezeit is ide-oda tesszük vele együtt. Ezzel még egy kézi térerősségmérővel méterekről is kimutatható nagyságú hibát okozunk.

" és minden helyen mondjuk egy óra hosszat hagyjuk, megszámoljuk az ezalatt beérkezett elektronokat, majd ezt az értéket időre átlagoljuk. Milyen eredményt fogunk kapni a beérkező elektronok számára? "

Ugye éles képhez 1 0 000 000 000 000 000 000 000 db becsapódás kell, azaz ha másodpercenként 10, hogy egyesével detektálhatók legyenek.. ez úgy 30 000 000 000 000 év alatt detektálható.. egészen meggyőző!

Na ne viccelj!

Azt megértetted, hogy akármilyen piciny is a detektor akkor is elektronok milliárdjai hullámoznak benne?

Gondolom, fel sem bírod fogni, hogy miről beszélek, amikor a pontdetektor példáját előhoztam.

Nos, én azt látom, hogy levegőbe beszélsz.

"Nem számít, hogy milyen anyagú, milyen a felülete, mennyi elektron van benne. "

Így van. Mert bármilyen kicsiny is, bármilyen anyagú is, elektronok sok-sok milliárdjai mindben rezonálnak, hullámoznak.

z interferenciamintához ugyanis kötelezően szükséges a monokróm fény (azonos hullámhossz!),

Atyám! Te honnan jöttél? Két egymástól eltérő fázis kell az interferenciához!
Dehogy kell monokróm fény... azt csak a szebb kép érdekében szokás használni, hogy az interferenciák sokasága ne fedje le egymást.

" Ha összevissza hullámhosszú fotonokat vagy egyéb részecskéket próbálsz a két résen átküldeni, akkor nem lesz interferenciaminta!"

Egyszer, majd végezz el pár interferencia kísérletet!

[mimindannyian]

@Rigel (71333): Ez onnan jön Gézoonál, hogy megpróbálta a kvantummechanikát a saját szintjén megmagyarázni, és azt találta ki, hogy a világon igazából csak egyféle kölcsönhatás létezik, elektron is foton kölcsönhatása. Ebből vezetett le mindent, és néz, ha valaki kimutat ebből rendszerből.

[Gézoo]

@mimindannyian (71335): Nem nyert. A ti szintetekre próbálom levinni a középiskolai fizika magyarázatát, de sajnos eddig még így sem értettétek meg.

[Rigel]

@Gézoo (71336):

Nem nyert. A ti szintetekre próbálom levinni a középiskolai fizika magyarázatát, de sajnos eddig még így sem értettétek meg.

Na, itt a hiba!

A kvantumfizikai jelenségeknek NINCS középiskolai fizikai szintű magyarázata.

[Rigel]

@Gézoo (71334):
Egyre jobban belekavarodsz a saját marhaságodba.

[Gézoo]

@Rigel (71337):

A kvantumfizikai jelenségeknek NINCS középiskolai fizikai szintű magyarázata.

Nos, anno nekünk tananyag volt. Hogy te még a létéről sem tudsz az mindent megmagyaráz.

Egyre jobban belekavarodsz a saját marhaságodba.

Szóval nem értetted meg, hogy még a porszemben is elektronok milliárdjai hullámoznak.

De legalább az interferencia feltételét megértetted?

[Rigel]

@Gézoo (71313):

Különben ha egymás után más és más energiájú fotonokat sugárzunk ki, vagy elektronokkal egymást követő kisugárzásaikkor különböző nagyságú gyorsító feszültségnél is kialakul interferencia kép.

@Gézoo (71334):

Dehogy kell monokróm fény... azt csak a szebb kép érdekében szokás használni, hogy az interferenciák sokasága ne fedje le egymást.

Na, most akkor már végre eldönthetnéd, hogy szerinted VAN interferenciaKÉP a vegyes hullámhosszú forrással, vagy NINCS KÉPE az interferenciának, mert a sok eltérő elfedi egymást, összemossa?

Az a te bajod, hogy még magaddal is ellentmondásba keveredsz, és amikor erre felhívják a figyelmedet, akkor egy végtelen magyarázkodásba menekülsz ahelyett, hogy elismernéd: nem értesz a dologhoz, ezért nem vagy képes az összes következményt végiggondolva egyértelmű kijelentéseket tenni.

[Rigel]

@Gézoo (71339):

A kvantumfizikai jelenségeknek NINCS középiskolai fizikai szintű magyarázata.

Nos, anno nekünk tananyag volt.

Látod, ez a te bajod. Abban a hiszemben vagy, hogy amit középiskolai szinten ismeretterjesztésül a kvantumfizikáról elmondtak, az a "magyarázat". Hát nem. Messzebb nem is lehetne a pontos magyarázattól! A középiskolában csak egy felszínes ismertetőt adnak, hogy a korábbi fizikaismereteknek szögesen ellentmondó valódi kvantumfizika ne zavarja meg a szegény diákok fejét, és képesek legyenek utána is mechanikai és elektrodinamikai dolgozatpéldákat megoldani.

[Rigel]

@Gézoo (71339):

De legalább az interferencia feltételét megértetted?

Melyiket? Azt a hülyeséget, amit te kitaláltál hullámzó elektronfelhőkkel, vagy a valódit?

A valódit korábban is értettem. Éppen emiatt állítom, hogy eszement ostobaságokat írkálsz a témával kapcsolatban.

[Gézoo]

@Rigel (71340):

Na, most akkor már végre eldönthetnéd, hogy szerinted VAN interferenciaKÉP a vegyes hullámhosszú forrással,

Természetesen van. Tanultad te is! Vagy talán nem tanultad?

vagy NINCS KÉPE az interferenciának,

Ezt hogyan érted?

Soha sincs képe az interferenciának! Az interferencia, legalább két egymástól eltérő fázisú jel eredője. Az pedig, hogy ezt az eredményt mi hogyan jelenítjük meg a mi magánügyünk.

"Az a te bajod, hogy még magaddal is ellentmondásba keveredsz," - Javaslom hogy ha tényleg ha így véled, akkor egy dyslexia szakembert keress fel. (Vagy ha tudnád azt is, hogy mit jelent az amit leírtam, sokat segítene a megértésében! )

Látod, ez a te bajod. Abban a hiszemben vagy, hogy amit középiskolai szinten ismeretterjesztésül a kvantumfizikáról elmondtak, az a "magyarázat". Hát nem.

Nem, nem. Ebből csak az következik, hogy mi már kiskamaszként elvégeztük laboron azokat a méréseket amikről te csak olvastál.

A középiskolában csak egy felszínes ismertetőt adnak, hogy a korábbi fizikaismereteknek szögesen ellentmondó valódi kvantumfizika ne zavarja meg a szegény diákok fejét, és képesek legyenek utána is mechanikai és elektrodinamikai dolgozatpéldákat megoldani.

Ezt olvastad valahol a középiskoláról? Javaslom felejtsd el gyorsan! Nem úgy megy a tanítás.

Melyiket? Azt a hülyeséget, amit te kitaláltál hullámzó elektronfelhőkkel, vagy a valódit?

Ezt már írtam, nem én találtam ki. Így amikor abba a téveszmébe burkolózol, hogy "az én tévedésem" akkor Avogadro, Planck, Boltzmann tévedéseiről írsz.

Szóval még mindig nem érted, hogy a porszemben is hullámoznak az elektronfelhők.
Na és akkor egy hidrogén molekulában hogyan rezonál a két elektron? Ezt csak megérted!
Hiszen csak két proton és két elektron alkotta rendszerben folyik a rezonancia!

Jó lenne ha például ezt elolvasnád:
http://www.fat.bme.hu/student/pub/Fizik ... fer_bk.pdf

Nyilván a felét sem fogod érteni, ezért kérdezz nyugodtan!

Ez is interferencia: http://wiki.ham.hu/images/5/54/Allohullam-animacio.gif

[Szilágyi András]

Gézoo! Rigel azért hozta fel a pontszerű detektorokat, mert a te hullámzó elektronfelhős magyarázatodat úgy lehetett érteni, hogy szerinted az ernyő síkjában hullámzanak az elektronok, és ezért jön létre az interferenciakép. Azonban ha nincs ernyő, csak pontdetektor, akkor az ernyő síkjában nem tudnak hullámzani az elektronok, mert nincsenek ott, csak egyetlen pontban vannak. Akkor merrefele hullámzanak és hogyan jöhet létre interferenciakép az ernyő síkjában? Na ezt próbáld meg érthetően leírni, de ne csak annyit írj, hogy hullámzanak az elektronok, hanem hogy milyen irányban, hol, merre, miért, és hogyan interferálnak teszerinted.

[Gézoo]

@Szilágyi András (71344): András, nincs olyan kicsiny detektor amiben ne elektronok milliárdjai hullámoznának.

Mint Rigelnek többször említettem, még egy-egy kétatomos molekula is rezgő-hullámzó rendszert alkot. De nem akarja elfogadni ezt a tényt.

Magáról az interferenciáról is olyanokat írt amiből az látszik, hogy fogalma sincs a jelenségről.

Szerinted ha elmagyaráznám neki, hogy például egy adott frekvencia egész számú többszöröseinek az interferenciájából kaphatunk négyszög vagy akár háromszög alakú amplitúdót képező interferencia jelenséget, akkor azzal közelebb kerülne az interferencia megértéséhez?

[Szilágyi András]

@Gézoo (71345): Nem volt érthető a kérdésem?
Ha ernyő van, az ernyő síkjában látunk interferenciamintázatot. Miért? Az ernyőben hullámoznak az elektronok az ernyő síkjában?
De ha nincs ernyő, hogyan jöhetne létre ugyanez a mintázat? hiszen csak egyetlen pontban van detektor, oldalirányban nem tudnak kihullámzani a detektorból az elektronok. És mégis ugyanaz a mintázat mérhető ki - pontonként!

Ezt magyarázd meg, vagy tudod mit, rajzold le! Hol, merre megy az az elektronhullám, ha van ernyő, és ha nincs ernyő!

[Gézoo]

@Szilágyi András (71346): Á, értelek! Tehát úgy gondolod, hogy 2D síkban kellene hullámozniuk az elektronoknak ahhoz, hogy az interferencia létrejöhessen?
Bocs, de ez a lehetőség fel sem merült a 4D-s interferencia jelenség kapcsán bennem.

Na akkor így: Az amit látunk, az csak egy vetület, egy eredmény megjelenítés. Ha egyetlen hidrogén atomot "ragasztanánk oda a nagy semmibe" azon is létrejönne az interferencia.

Ugyanis a két résen át eltérő időben érkezik az elektronjához az a két E térerősség változás.
Vagyis ha az egyiken át keltette egy adott fázisú rezgését az azon át érkező térerősség változás, akkor a másik résen át érkező változás ezzel a rezgéssel már biztosan nem lehet azonos fázisban.
Ezzel ezen pontban az eredőjük kellően nagy (1e22 db) részecske beérkezése és elektronok esetében akár a közelében elhaladása esetén is már stabil, állandó amplitúdót eredményez.

[Rigel]

@Gézoo (71343):
Vissza kéne menni a kályhához és újból kezdened onnét, hogy NINCSENEK ELEKTRONFELHŐK.

Az "elektronfelhő" egy szemléletes kép, ami éppen a középiskolai szintnek megfelel. Viszont semmi valóságalapja nincs. Aki pedig Hamilton-operátorok meg komplex hullámfüggvények helyett "elektronfelhőkkel" akarja megmagyarázni a kvantumfizikát, az ne csodálkozzon, hogy észreveszik rajta: a középiskolai ismeretekkel akar parasztvakítani.

Az elektron viselkedését egy komplex hullámfüggvény írja le. (Amúgy minden részecskéét.) A komplex hullámfüggvény bizonyos körülmények között interferenciába lép önmagával, így olyan állapota alakul ki, amiből az elektron megtalálási valószínűsége (a komplex hullámfüggvény négyzete) az ún. "interferenciaminta" térbeli megoszlásával lesz azonos. Természetesen az egyszem elektron detektálásakor az említett valószínűségi eloszlásnak csak egyetlen pontjában történik esemény. Ahhoz, hogy a teljes mintát "kirajzolja" a rendszer, nagyon sok azonos hullámfüggvényű elektront kell megfigyelni.
És mivel a megtalálási valószínűség (az "interferenciaminta") csupán a résekre küldött részecske komplex hullámfüggvényétől, a rések geometriájától valamint a detektálás résektől való távolságától függ, a VALÓDI kvantumfizikai magyarázat megválaszolja azokat a kérdéseket is, amikre nem voltál hajlandó válaszolni: hogy miért nem befolyásolja az interferenciát sem a forrás semmilyen tulajdonsága, sem a detektorernyő bármiféle fizikai mérete.

[Rigel]

@Gézoo (71347):
Mi van, bekapcsolt a bullshit-generátor?

[Szilágyi András]

@Gézoo (71347): Nem értem. Egész eddig arról beszéltél, hogy az elektronfelhők hullámzanak. De a mostani leírásodban már szó sincs erről, az E terek hullámzásáról beszélsz. Amit egyébként úgy hívnak: foton.
Szerintem te se érted, amit zagyválsz.

[Gézoo]

@Rigel (71348):

Az "elektronfelhő" egy szemléletes kép, ami éppen a középiskolai szintnek megfelel. Viszont semmi valóságalapja nincs. Aki pedig Hamilton-operátorok meg komplex hullámfüggvények helyett "elektronfelhőkkel" akarja megmagyarázni a kvantumfizikát, az ne csodálkozzon, hogy észreveszik rajta: a középiskolai ismeretekkel akar parasztvakítani.

Nekem pedig pont az ellenkezője a meggyőződésem. Aki Hamilton-operátorokkal próbálja helyettesíteni a szimpla eredő amplitúdót képző hullámjelenségeket az még életében nem volt interferencia közelében... mármint úgy, hogy tudatában lett volna annak, hogy amit a szemével lát, az mind-mind egymásra "fekvő" interferencia.

Az elektron viselkedését egy komplex hullámfüggvény írja le

Abszolút tévedés. Így is leírható. De ettől még se nem komplex hullámfüggvény, se nem valószínűségi függvény alkotja. Hanem ez a két piciny holon és spinon.

"a rések geometriájától valamint a detektálás résektől való távolságától függ, "

Leírod, de nem fogod fel az értelmét. A rések helyén annak az anyagnak amelyen a rések vannak nincsenek részecskéi. Ezzel nincs a rések helyén töltéseltolódásra képes anyag sem.
Azaz a réseket tartalmazó panel anyagának geometriája eleve meghatározza a töltések eloszlását, E-térerősségeinek alakulását a hullámfüggvények alakjával együtt.
Ez pont olyan, hogy a lényeges hatalmas jelentőségű hatásokat úgy figyelmen kívül hagyod, mintha nem is lennének. Ezzel szemben az eredőjüket emlegeted mint okozót.

amikre nem voltál hajlandó válaszolni: hogy miért nem befolyásolja az interferenciát sem a forrás semmilyen tulajdonsága, sem a detektorernyő bármiféle fizikai mérete.

Egyrészt még a megfigyelő személy helyzete is módosítja az interferencia képet. Más részt többször leírtam. Hogy akár egyetlen atomnyit is hozzáteszünk vagy elveszünk az ernyőhöz/ből azonnal átalakul az interferenciakép. Talán nem kellene szelektíven olvasnod.

Éppen így a forrás áram nagysága, ha megváltozik, megváltozik az interferencia csíkok helyzete is. De még ha a vezetékeit arrébb teszem, már akkor odébb mászik az összes csík.
Ezért ajánlgatom, hogy csináld te is élőben! Hogy lásd mi történik.

[Rigel]

@Gézoo (71352):

Hanem ez a két piciny holon és spinon.

Megint olvastál valamit, amiről fingod sincs, hogy mit jelent, ezért "lefordítottad" magadnak primitívre: "az elektron holonból meg spinonból áll".
Na, ez is egy nagy bullshit. Nem unod még a hibás állítások beírkálását?

[Gézoo]

@Szilágyi András (71350):

Nem értem. Egész eddig arról beszéltél, hogy az elektronfelhők hullámzanak. De a mostani leírásodban már szó sincs erről, az E terek hullámzásáról beszélsz. Amit egyébként úgy hívnak: foton.
Szerintem te se érted, amit zagyválsz.

Nos, ha egy elektron E térerősségéhez neked nem elegendő a térerősségének említése, akkor igazából azt látom, hogy fizikus létedre csak kötözködsz, terelsz.

Nyilván az E térerősség forrása egy töltés. Ami lehet - mint ebben a beszélgetésben példaként - az elektron is.
Szintén nyilván, ha elmozdul, mondjuk halad a rések panelja felé, akkor ezzel töltéseltolódást okoz minden anyagban.
És úgyszintén nyilvánvaló, hogy az általa okozott töltéseltolódások is térerősség változásokként jelennek meg. De nem csak az elektron pályája tekintetében, de még az elektronforrás tekintetében is.

A foton kisugárzás analóg ezzel. Ott is elektron gyorsulásváltozása hozza létre a fotont.
Amihez térerősség változás kell- nyilván nem kell külön említeni azt, hogy a E térerősség változást a vezetőknél általában elektronokkal hozzuk létre.

Szóval miért is kötözködsz?

[Gézoo]

@Rigel (71353):

Na, ez is egy nagy bullshit.

Na, ez is egy nagy bullshit.

Na, ez is egy nagy bullshit.

Értelmesek a válaszaid! Tetszenek! Tartalmasak!

[Rigel]

@Gézoo (71355):
Egyszerűen arról van szó, hogy te csupán ostobaságokat írkálsz.
Mit vársz? Mi mást írjak az ostobaságra, hogy az ostobaság?

[Gézoo]

@Szilágyi András (71350):

az E terek hullámzásáról beszélsz. Amit egyébként úgy hívnak: foton.

De hogy még ezt is elrontsd.. Feltöltöm a fésűmet.. és mozgatom szépen jobbról balra és vissza. Az asztalon előttem heverő térerősségmérő egykedvűen szépen mutatja a térerősség változását. +...- ...+... és így tovább..

Na akkor mondd csak! Hogy állunk ezzel a fotonnal? Mégis csak fotont hoz létre a kezem lengetése?

[Gézoo]

@Rigel (71356): Azt várom, hogy kinyiss egy fizika könyvet és ne csak ideollózz olyan szövegrészeket amiről azt hiszed, hogy az a fizika! Pont azt teszed amit a Fekete Gábor!
Nyilvánvalóan minden mérési tapasztalat nélkül beszélsz a levegőbe, ostobaságnak nevezed azt amit nem értesz.
Ezen csak te változtathatsz!

[Szilágyi András]

@Gézoo (71357): Egész eddig azt ismételgetted, hogy a foton nem hullám, merthogy csak az elektronfelhő tud hullámzani.
Most már ott tartasz, hogy az E-tér hullámzik.
Tudod, amikor az E tér hullámzik, azt más néven elektromágneses hullámnak hívják, annak a kvantuma pedig a foton.
Tehát visszajutottunk oda, hogy mégiscsak elismered a foton hullámtermészetét. Akkor ezt le is zárhatjuk.

[Gézoo]

@Szilágyi András (71360): Nem ezt kérdeztem. De mindegy. Látom nem akartál a kérdésre felelni. Nem az volt a célod.

[Rigel]

@Gézoo (71358):

Azt várom, hogy kinyiss egy fizika könyvet és ne csak ideollózz olyan szövegrészeket amiről azt hiszed, hogy az a fizika!

Richard Feynman-tól idéztem, ha nem tűnt volna fel. FIZIKAI Nobel-díjas. Úgyhogy biztosan ért a fizikához. Ezt rólad nem lehet elmondani.

Amúgy meg csak azért nem a híres Feynman-Mai fizika könyvekből idéztem, mert nincs meg nekem a sorozat. Amúgy abban is ugyanaz lenne, ami ellentmond minden ideírogatott ostobaságodnak.

[Rigel]

@Gézoo (71352):

Egyrészt még a megfigyelő személy helyzete is módosítja az interferencia képet.

Nem teszi.

Más részt többször leírtam. Hogy akár egyetlen atomnyit is hozzáteszünk vagy elveszünk az ernyőhöz/ből azonnal átalakul az interferenciakép.

Nem alakul át.


Na, van még további bullshit a tarsolyodban?
Te gyakorlatilag eddig nemlétező dolgokra alapoztad a személyes elképzelésedet! Nem volna itt az ideje, hogy megismerd a VALÓDI jelenséget is?

[mimindannyian]

Azaz nem a foton hullámzik, hanem az elektronfelhő. Így helytelen azt gondolni, hogy a rések távolsága olyan értelemben határozná meg az interferencia mintát mint ahogyan sokan értelmezik.

kicsit később 1 elektron is képezhet felhőt, és a foton mégis hullámzik:

Ha egyetlen hidrogén atomot "ragasztanánk oda a nagy semmibe" azon is létrejönne az interferencia.
Ugyanis a két résen át eltérő időben érkezik az elektronjához az a két E térerősség változás.

[Question]

Csináld magad Gézoo-vitatechnika:

0. lépés: Az Alap
Tételezd fel, hogy zseni vagy, és értesz mindenhez, amihez hozzászólsz. Soha, véletlenül se vizsgálj felül semmit, amit írsz! Soha!

1. lépés: Generálj valami tudományosat!
A hangsúly a "generálj" szón van. Olvass valamit, mindegy, hogy valójában érted-e (ha nem értenéd, gondolj a 0. lépésre), majd ezt a tetszőleges, számodra szimpatikus állítást bizonyítandó, írj egymás után valójában teljesen véletlenszerű, de azért odaillő szavakat, hátha jelenteni fog valami értelmeset, ami kijön!

2. lépés: Védd minden állításod mindhalálig
Erre remekebbnél remekebb technikák vannak, mint például:
a, Hivatkozz nem létező tekintélyedre, vagy ennek egy változataként hivatkozhatsz arra, hogy mennyi de mennyi ember szerint van igazad. Akár kollégákat, barátokat is kitalálhatsz ehhez!
b, Hivatkozz arra, hogy aki veled vitatkozik, az valójában ezen emberek közül vitatkozik valakivel:
1, Einstein, 2,Newton, esetleg 3,Schrödinger 4,Planck. Közülük ugyan egyikőjükről sem igazán tudsz semmit, de ez egy percig se zavarjon, gondolj csak a 0. pontra
c, Kiálts személyeskedést! Ez nagyon jó módszer annak alátámasztására, hogy miért nem válaszolsz, pedig nyilván simán tudnál, dehát ha személyeskedés van....
Persze mindenki átlát ezen, de tudod, ott a 0. pont. Harc a végsőkig!
d, Kérdésre felelj kérdéssel! Remekül eltereli a saját figyelmedet arról (sajnos másét nem, de te hidd ezt!), hogy nem érted miről van szó, így még a 0. ponthoz sem kell ez esetben folyamodnod. Ennek egy alpontjaként, a választól függetlenül kijelentheted, hogy a válaszadó nem ért semmihez, és eljuthatsz az e, pontig.
e, Ha valamit sokszor elmondasz, az igaz lesz! Ismételd el minél többször a hülyeségeket, hátha megunja a vitapartner! Ennek egy továbbfejlesztett változataként nyugodtan hivatkozhatsz bármilyen "tényre", amit épp generáltál úgy, mint egy igazságra.

Ennyi az egész, mint látjuk, nem is bonyolult. Innentől kezdve, ha ráérek, csak erre a hozzászólásomra hivatkozva fogom demonstrálni a különböző pontok megjelenését egy-egy Gézoo-hozzászólásban, hogy működés közben is láthassuk az algoritmust!

[Gézoo]

@mimindannyian (71364):

kicsit később 1 elektron is képezhet felhőt, és a foton mégis hullámzik:

Nem tudom, hogy te milyen fizikát-kémiát tanultál, de mifelénk a hidrogén atomot egy elektronból és egy protonból álló rendszerként tanították. Azaz nem egyetlen önálló elektronként.

[Gézoo]

@Rigel (71363):

Idézet:
Egyrészt még a megfigyelő személy helyzete is módosítja az interferencia képet.

Nem teszi.

Ennyi. Tehát még életedben nem csináltad. Fogalmad sincs róla.
Mert bizony minden hatás módosítja a csíkok helyzetét.
Még ha egy szkóppal a legegyszerűbb interferenciát figyeltél volna meg, már ez esetben is tapasztaltad volna.
Állítod, hogy nem teszi, így te még az életben nem csináltad semmilyen formában sem.

[Gézoo]

@Rigel (71362):

Úgyhogy biztosan ért a fizikához. Ezt rólad nem lehet elmondani.

Oké, mi kell ahhoz, hogy az interferencia eredménye farkasfog alakú amplitúdó legyen?

Neked mint a fizika könyvekkel részben rendelkezőnek ezt tudnod kell.

Tehát? Hogyan hozzunk létre ilyen kimenetelű interferenciát?

[Gézoo]

@Question (71365): Látom a fizika nem megy, így számodra marad a személyem támadása. Ez troll viselkedés.

[bkercso]

@Rigel (71348):
Bocs, hogy belebele, de:

NINCSENEK ELEKTRONFELHŐK

Ez akkor minek a képe?:
https://www.google.hu/search?q=afm&sour ... 80&bih=855

[Question]

@Gézoo (71367):
2 d, pont vége

@Gézoo (71368):
Szintén a 2 d, pont vége.

@Gézoo (71369):
a, pont egy változata, mely (mint egyébként nálad gyakran) tanárszerepbe csap át. Ez persze egyébként a 0. ponthoz vezethető vissza egyenes ágon.

@Gézoo (71370):
2 c, pont

Nem sikerült újat mutatnod, Gézoo. Ezzel szépen alátámasztod a fent leírt működési mechanizmusodat.

[Gézoo]

@Question (71372): Fizikáról is fogsz írni, vagy csak végig maradsz a személyeskedő trollkodásnál?

[Question]

@Gézoo (71373):
2 c, pont

Nem sikerült újat mutatnod, Gézoo. Ezzel szépen alátámasztod a fent leírt működési mechanizmusodat.

[Gézoo]

@Question (71374):

c, Kiálts személyeskedést! Ez nagyon jó módszer annak alátámasztására, hogy miért nem válaszolsz, pedig nyilván simán tudnál, dehát ha személyeskedés van....

Legalább saját listádhoz legyél hű! Nem kérdeztél, nincs a 2.c.- pontnak megfelelő válaszadási elvárás ami elöl kitérhettem volna.
Csupán kérdeztelek ami elől kitértél... jaaaa, hogy ezek a pontok rád érvényesek! Ó, bocs!

[Question]

@Gézoo (71375):
Dehogy nincs benne, rögtön az első mondat, személyeskedés kiáltása.
És kitérsz az elől, hogy válaszolnod kelljen a felmerült vádakra, amiket én pontok formájában fogalmaztam meg.

És mivel ismét az én inkompetenciámmal próbálsz visszatámadni ahelyett, hogy cáfolnád a leírtakat, még egy kicsit 2,d jellege is van.

[Gézoo]

@Question (71377): Vádakra? Bocs, de ez nem óvoda. Bár lehetséges az is, hogy tévedek ebben.

[Question]

@Gézoo (71379):
És mi köze az óvodának a vádakhoz?
Te is érzed, hogy csúnyán leszerepeltél ebben a kis vitánkban?

[Gézoo]

@Question (71380): Nem a dedóban vagyunk. Bár nyilván te ezt nem vetted észre és leszerepelést emlegetsz minden alap nélkül.

[Rigel]

@Gézoo (71368):

Egyrészt még a megfigyelő személy helyzete is módosítja az interferencia képet.
...
Mert bizony minden hatás módosítja a csíkok helyzetét.
Még ha egy szkóppal a legegyszerűbb interferenciát figyeltél volna meg, már ez esetben is tapasztaltad volna.
Állítod, hogy nem teszi, így te még az életben nem csináltad semmilyen formában sem.

Állítom, hogy nem tudod mit beszélsz. Állítom, hogy nem értesz az egészhez. És igen, állítom, hogy nem változtatja meg a megfigyelő személy helyzete a kétrés-kísérlet interferenciacsíkjainak a helyzetét. A fő csík a két rés távolságának felező merőlegesén található, a további csíkok távolsága pedig z>>d esetében a

w = zλ/d

képlettel számolható, ahol z a vizsgálat résektől való távolsága, λ a vizsgált részecske hullámhossza, és d a rések egymástól való távolsága.

Kérlek mutasd meg, hogy a képletben hol befolyásolja a kialakult minta geometriáját a megfigyelő személy pozíciója!

[Gézoo]

@Rigel (71382):
Állítod, de feladod a labdát?
Oké! Mitől függ a w = zλ/d eredményének nagysága?

λ függ, az időtől, sebességtől, az E térerősségtől, ε azaz a dielektromos állandó, vagyis a dipólusok számától, μ azaz a permeabilitás nagyságától.

d függ, az időtől (Például a gravitáció nagyságától, a közeli testek töltéseitől, tömegétől, stb..) , az E térerősségtől, ε azaz a dielektromos állandó, vagyis a dipólusok számától, μ azaz a permeabilitás nagyságától és még a hőmérséklettől, nyomástól, stb.-stb.-stb. ... Még sok-sok hatástól.

Már önmagában az x=z*λ szorzatban az x nagysága más sebességű részecskék esetében más és más.. picit ugyan, de kivédhetetlenül más és más.

Szóval még ezt sem tudod? Így nem csoda, hogy állítod... na de alaptalanul.

Egyébként mi a helyzet a farkasfog alakú amplitúdót okozó interferenciával? Megértetted a kérdést?

[Szilágyi András]

@Gézoo (71385):