Kvantum-teleportáció

[repair]

@mimindannyian (28948):

Pont azért alakultak ki újabb elméletek, hogy efféle kérdésekre értelmes magyarázatok születhessenek.

Tökéletesen egyetértek ezzel!
Akkor most Te jössz.

Semmi más teendő nincs. Elméletileg ki kell ezt próbálni milyen esetben szűnik meg a paradoxon.

[ge3lan]

@repair (28941):
Már többször is megírták neked, hogy relativisztikus részecskéknél milyen összefüggés érvényes az energia, impulzus és a nyugalmi tömeg között, de valamiért figyelmen kívül hagyod.

[Gábor]

@ge3lan (28970): Szerintem mert nem érti. Ezt nem gúnyból mondom.

[ge3lan]

@Gábor (28971):
Ez meglehet, mert általában én sem értem amit ő mond

[mimindannyian]

@repair (28959): Én jövök? Megelőztek, lásd ge3lan válaszát.

[Szilágyi András]

@repair (28941): Miket zagyválsz össze már megint?
Nincs olyan, hogy párhuzamos inerciarendszer.

[repair]

@Szilágyi András (28987):

Nincs olyan, hogy párhuzamos inerciarendszer.

Az M.M. kísérlet eredménye.

Ez a speciális relativitáselméletben , két egymáshoz képest egyenletes mozgásban lévő inercia rendszer.
Párhuzamos, egyenrangú, nincs kitűnttetve a másikkal szemben.

Einstein elmélete többek között kimondja:
Minden inercia rendszer teljesen egyenrangú s közöttük semmilyen úton nem tehető különbség.
Az abszolút idő helyébe egy új fogalom lép . Az abszolút fény sebesség.

Más formában ezt már felhoztam. Newton két kritériumából ez egyik elmarad. Helyébe egy pontatlan kísérlet eredménye kerül. Ez a bizonyíték. Az új abszolútum helytelen. Paradoxont képez.

Te hogy értelmezed, ezt? " gyenge ekvivalencia elv."?
Alapvető értelmezés számomra akkor ebből több van. Egy gyenge és ???
Mikor melyiket illik ( kell ) használni?

[Szilágyi András]

@repair (29023): Nem érdemes veled foglalkozni, falra hányt borsó!

[repair]

@Szilágyi András (29090):

Valóban, a foton azért tömeg nélküli, mert az elektromágnesességet az U(1) mértékelmélet írja le. Valamilyen jelenségre volt szükség, mely az SU(2)-szimmetriát sérti, tömeget adva a W- és Z-bozonoknak.

Egy magyarázattal, a Higgs-mechanizmussal, Peter Higgs szolgált

http://hu.wikipedia.org/wiki/W-_%C3%A9s_Z-bozonok

Az úgynevezett virtuális fotonok - melyek megjelenése a határozatlansági reláció eredménye …..Az ilyen rövid ideig létező foton tömege a határozatlansági elv értelmében nem zérus,

http://hu.wikipedia.org/wiki/Foton

Mégis van tömege a fotonnak?

[lorenz]

@repair (38286):

Jó lett volna, ha előtte tanulmányozod a határozatlansági relációt.
Ez a kvantummechanika egyik alapelve, és egészen furcsa dolgokat produkál.
Például nem lehet egy részecske energiáját tetszőleges pontossággal meghatározni ugyancsak tetszőlegesen kicsi időintervallumban.
Ez azt jelenti, hogy egészen kicsiny ideig akár részecskék is keletkezhetnek a semmiből(persze a kvantummechanika szerint nem létezik tökéletesen üres tér), mintegy energiát kölcsönözve a vákuumból.A kölcsön feltétele, hogy gyorsan "visszafizetésre" kerüljön, mielőtt a világ "tudomást szerezne" az energia megmaradás sérüléséről.
A virtuális fotonjaid ugyanilyen módszerrel tesznek szert tömegre(energiára), ám elbomlanak, eltűnnek mielőtt galibát csinálnának a makrovilágban.
Könnyebben megérted a lényeget, ha egy másik hétköznapi kvantummechanikai jelenséggel magyarázom.
Ez pedig az alagút-effektus.Az ,hogy a jelenség működik és fennáll, gondolom te sem vitatod.
Viszont, ahogy soha nem fogsz makroméretben alagút-effektust észlelni(például, hogy hirtelen egy fal túloldalára kerülsz), ugyanúgy nem láthatsz ,detektálhatsz tömeggel rendelkező fénysugarat.
Ne csak a wikipédia egyes mondatait lobogtasd, nézz utána alaposabban a magyarázatoknak.

[Gézoo]

@lorenz (38289):

Ez azt jelenti, hogy egészen kicsiny ideig akár részecskék is keletkezhetnek a semmiből(persze a kvantummechanika szerint nem létezik tökéletesen üres tér), mintegy energiát kölcsönözve a vákuumból.

Legalább te ne vezesd félre ilyen mondatokkal.
Érdekes, "akár részecskék is keletkezhetnek a semmiből" , nos a semmiből csak semmi keletkezik. Valami csak a valamiből keletkezhet, a semmiből sohasem.
Egyébként egyetértek veled. Első lépésként célszerű megismerni, megtanulni és megérteni, nem csak lobogtatni.. mert így értelmetlenné válik.

[Gézoo]

@repair (38286):

Valóban, a foton azért tömeg nélküli, mert az elektromágnesességet az U(1) mértékelmélet írja le.

Nos, nem csak ezért nem. Főként azért nem nevezhetjük tömeggel rendelkezőnek, mert ahhoz, hogy tömeggel rendelkezőnek nevezhessük, mutatnia kellene a tömegre jellemző tulajdonságokat.
És miután a sebessége kizárja azt, hogy a róla elinduló hatásokat a tömegekre jellemző hatásokként érzékeljük, nem nevezhetjük tömegnek.
Persze ettől még lehet-lehetne tömege.. Csakhogy azt sohasem érzékelhetnénk tömegre jellemző hatásúnak amíg haladó mozgást végez.

Gondoltál már olyan lehetőségre, hogy elemezd azt, hogy mik is a tömeggel rendelkezők azon tulajdonságai amiknek folytán tömeggel rendelkezőknek nevezzük őket?

[lorenz]

@Gézoo (38292):

"Legalább te ne vezesd félre ilyen mondatokkal.
Érdekes, "akár részecskék is keletkezhetnek a semmiből" , nos a semmiből csak semmi keletkezik. Valami csak a valamiből keletkezhet, a semmiből sohasem. "

Ezt mondja egy fizikatanár?

Azért találkozom enyhén hibbant egyénekkel itt a fórumon, mert ilyenek oktatják nekik a fizikát?
Legalább a kvantummechanikát ne magyarázd nekik.


Semmiből semmi keletkezik?
"Tehát semmi az van?De a semmi az nem van, hanem nincs.Mert ha semmi van az pont, hogy nincs semmi.
Na, de ha a semmi nincs, az meg már valami.Az meg már nem semmi!"/Besenyő Pista bácsi/

Semmiből semmi keletkezik?
Kár ,hogy az Univerzum nem ismeri ezt a gézoo-féle axiómát.Illetve szerencse!

[Gézoo]

@lorenz (38294): Feynman azért nevezte virtuális fotonoknak, mert a QED fogalmai szerint nem nevezhetők fotonnak, miután a QED szabályai szerinti hatásokat-jellemzőket nem mutatják, miután egyesével az energiájuk sok nagyságrenddel az érzékelési azaz a hatásküszöb alatt van.
Ennek ellenére amikor egy-egy téridő pontba "összefutva" összegződik a hatásuk, akkor az összegződött energiájuk nagysága fordítottan arányos azzal az idősáv szélességgel amelyben vizsgáljuk őket.
Azaz közel végtelenül kicsiny időszakaszban közel végtelenül nagy energiákkal találkozunk.
Olyan hatalmas energiákkal, amelyek képesek detektálható jelenségeket kelteni.

Ja, hogy egy fizika tanár mit mond egy fórumon? Az fizika tanára válogatja.
Nem az számít, hogy itt mit írunk le, hanem az amit az órán mondunk el. Ugyanis ott kizárólag a hivatalos tananyag jelenhet meg és semmi más.
Itt viszont olyanról is írhatunk, amelyről csak tudunk, de még nem része a hivatalos tananyagnak.

Hogy ezért hibbantnak nevezz, az több mint túlzás. Szégyeld magadat érte.

Ami pedig az univerzum keletkezését illeti, egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy megalapozottan kijelenthesse, hogy a semmiből képződött.

[lorenz]

@Gézoo (38295):

"Azaz közel végtelenül kicsiny időszakaszban közel végtelenül nagy energiákkal találkozunk.
Olyan hatalmas energiákkal, amelyek képesek detektálható jelenségeket kelteni."

Például?
Hogyan detektálunk óriási energiát, mondjuk 1/10 a kétszázadik hatványon másodperc alatt?
Ugye nem zavar ez a viszonylag kicsi időintervallum?
Hiszen írhattam volna 10 a háromszázadikon hatványt is.Ekkor még nagyobb energiát kapnánk.
Várom a detektálható jelenségeket ,tanár úr!

A hibbantért még elnézést is kérnék,...ha történetesen rád értettem volna.
Ugyanis nem olyan szintű vitapartnernek tartalak, akivel szemben ilyen stílust megengedhetnék magamnak.
Azokra gondoltam, akik még a legalapvetőbb fizikai ismeretekkel sem rendelkeznek, de bárkivel egyetértenek, aki például Einstein elméletét szapulja.
De mivel félreérthető voltam, ezért mégis csak elnézést kérek.

"Ami pedig az univerzum keletkezését illeti, egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy megalapozottan kijelenthesse, hogy a semmiből képződött."

Sajnos, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a semmiből való keletkezésnél nem tudtunk jobb magyarázattal előállni, egyelőre marad a kvantumfluktuációból való születés, némi szimmetriasérüléssel kombinálva.
Ha érdekesebb, logikusabb és hihetőbb verziód van, szívesen elolvasom.

[Gábor]

@lorenz (38298): Lorenz, a bibliában olvastam utoljára a semmiből keletkezést... A tudomány mai állása szerint, vagyis a kozmológusok szerint az univerzum egy hihetetlenül forró és sűrű állapotból keletkezett, és ez szerintem nem semmi! Az egy dolog, hogy egy szinten túl (10^-43 sec) nem lehet fizikai fogalmakkal leírni azt a - fizikai értelembe vett - "anyagmentes" állapotot, de ez a sűrű valami nem semmi. A fekete lyuk hasonló jelenség, mégsem mondod rá, hogy semmi, gondolom.

[lorenz]

@Gábor (38299):
Ma úgy látszik sokaknak félreérthető vagyok.
Számodra egyébként is sűrűn.
Lehet, hogy kvantumfluktuáció helyett vákuumfluktuációt kellett volna írnom(ha egyáltalán elolvastad odáig az írásomat), ezt értettem a semmin.
Ha úgy tetszik, a hihetetlenül forró és sűrű állapotot megelőző "valamit".Illetve "semmit"

Adj rá egy jobb megközelítést.
Mivel érdekelt a téma, és az Ősrobbanásra,a tér és idő megszületésére már egészen pontos leírások vannak, elkezdtem utánanézni, hogyan vélekedik a tudomány az Ősrobbanást megelőző viszonyokról.Jelentsen ez utóbbi bármit.
A legfrappánsabb megoldást Peter William Atkins,Teremtés című könyvében találtam.
/A cím ne tévesszen meg, Atkins ateista./
Azt próbálja magyarázni, mire van szüksége egy végtelenül lusta "teremtőnek" egy univerzum létrehozásához.A végkövetkeztetés az ,hogy az égvilágon semmire."Teremtőre" pedig végképp nem.Az Univerzum a semmiből teremti meg önmagát.

Ajánlom neked is olvasásra.A letehetetlen könyvek közé tartozik.
Tehát, csak a tisztázás végett, nem a szupersűrű és forró állapotra értettem a "semmit".
Elnézést, hogy egy lépéssel az Ősrobbanás előttről próbáltam indítani, és erre nem hívtam fel külön a figyelmet.

[lorenz]

@Gábor (38299): OFF
Valamiért a bögyödben vagyok?Idegesítőnek találod a stílusomat, ezért próbálsz minden jelentésárnyalatba belekötni?Feltételezed rólam, hogy nem vagyok tisztában az Ősrobbanás fizikájával?Úgy vetted észre, hogy szimpatizálok a bibliai teremtés verziójával?Remélem, hogy én is csak félreértettelek.
/OFF Elnézést!

[Gábor]

@lorenz (38303): Ha szavakkal akarod leírni, régiesen "ősatom", vagy modernebben gravitációs szingularitás. Ez mind nem semmi, ezekről elég sok könyv szól. Az "ősrobbanás előtti" állapotokról a tudomány sehogy nem vélekedik, minthogy a kérdés maga értelmetlen, mert ugye mi volt az idő előtt?

Ha (számomra) félre érthetően fogalmazol akkor szólok, ha rosszul tudsz valamit írok. És ezt mindenkitől ugyanígy elfogadom, sőt kérem! (Illetve volt egy félrekommentem is ... ez hülyén hangzik, bocs.) Nincs külön Lorenz ingerenciám, bocs ha kicsit nyersen fogalmazok, soha nem voltam egy nyálas Igyuszi.

[Gézoo]

@lorenz (38298): Hála a jó Istennek, tisztázódott a félreértés.

Nos, a végtelen nagy energia. Példának vegyünk egy Joule energiát.
Első ránézésre nem túl nagy energia adag. Hiszen amikor például
E=m*g*h = 70*10*0,5=350 J energiát felhasználunk arra, hogy csak fél méter magasra emeljünk egy átlagos emberi tömeget, akkor a sokszorosát használjuk fel. Így az egy Joule szinte semmi..
Viszont ha egy virtuális részecske halmaz például összesen 10e-18 másodpercre "rak össze" 1 Joule energiát, akkor máris számolhatunk úgy is, hogy ha folyamatosan létezne ez a halmaz akkor milliószor-millió MJ energia lenne egy "kupacban"..Azaz egy másodperccel számolva a paksi erőmű teljesítményének is a több milliószorosa..
Szóval eléggé csalóka ebben a világban az energia "nagyságáról" beszélni. Hiszen ha még kisebb időszakaszra "fut össze" összesen néhány Joule energiát hordozó virtuális foton, akkor azon a téridő ponton végtelenül kicsiny időszakaszon közel végtelenül nagy energiának számíthat az a csupán egyetlen Joule .. egy felálláshoz viszonyítva is szinte semekkora energia adag.

Az ősrobbanásról és az ősrobbanásokat megelőző időről is beszélgethetünk. Csupán azt jeleztem, hogy .. - és amint látom ezzel te is tisztában vagy - igazából ez a terület ma még, igencsak a feltételezések és a találgatások (még ha úgy is vélik sokan, hogy megalapozott találgatások ) területére esik.
Na persze, ha Einstein korát nézzük, amikor még egyetlen galaxis alkotta az egész világmindenséget.. legalább is úgy hitték, vagy akár korábbra nézünk vissza és okulunk a mindenkori hivatalos képzetek csacskaságán, akkor valószínűbbnek láthatjuk azt is, hogy még sok adat kell ahhoz, hogy egyáltalán fogalmi szinten megközelíthessük az ősrobbanások előtti idők világképét.

Hogyan detektálunk óriási energiát, mondjuk 1/10 a kétszázadik hatványon másodperc alatt?
Ugye nem zavar ez a viszonylag kicsi időintervallum?
Hiszen írhattam volna 10 a háromszázadikon hatványt is.Ekkor még nagyobb energiát kapnánk.
Várom a detektálható jelenségeket ,tanár úr!

Jogos a felvetés! Igazából még jóval a tíznek a mínusz huszadik hatványa alatti időszakaszok mérésénél tartunk.
Kevésbé félreérthetően fogalmazva a finomságot, a felbontást illetően az atto és a femto szekundumok táján jár a technikai fejlettségünk.
Ez pedig messze-messze kevés ahhoz, hogy mérni tudjunk az általad is emlegetett mínusz kétszázadik vagy még kisebb értéket adó hatványok felé..

Viszont!..( és ezért merészkedhetünk erre a területre ) az ilyen rendkívül és szinte mérhetetlenül kicsiny időintervallumok alatt történnek olyan eredmények, események, amelyek mutatják a történések energiáinak nagyságát és egyáltalán a megtörténésüknek a tényét.
Így ha nem is tudjuk, hogy mi és mekkora idő alatt csinálta, csak azt, hogy rövidebb idő alatt mint amit mérni tudunk és egyébként kisebb energiájú valamik, mint amit érzékelni képesek vagyunk, de létrehozták a változást, a hatást.

Igazából a fotonokkal is félig-meddig így vagyunk. Nem tudjuk mérni a kiterjedésüket, és a többi jellemzőiket, csak a hatásaikból következtetünk a lehetséges tulajdonságaikra, mégis elfogadjuk és természetesnek tartjuk a létüket.

Ha jobban belegondolunk, akkor azt is látjuk, hogy kicsit sem csoda az, hogy ennyi ismeretlennel találkozunk .. Hiszen a fizika, de ha jobban körülnézünk akkor azt látjuk, hogy szinte minden tudomány ág, csupán az elmúlt pár évben indult szinte a semmiből nagyon komoly fejlődésnek.
Így nézve kicsit sem csoda ha ugyanazon "dogmának" számító elveket, leírásokat másként leírva látszólag teljesen új elvek elméletek születnek.

[lorenz]

@Gábor (38308):

Nem a stílusoddal van bajom, még csak nyersnek sem tartom(bár már voltam tanúja, amikor valaki kihozott a sodrodból).
Csak úgy érzem, hogy nincs igazad.

Én magam is számtalanszor alkalmaztam azt a példát, miszerint értelmetlen feltenni azt a kérdést, hogy mi van az Északi-sarktól északra.
Jól tudom, hogy nincs értelme térről és időről beszélni az Ősrobbanás "előtt".Már maga ez az szó is csak a mi téridőnkben nyer jelentést,tartalmat.
Azt nem értem, hogy miért nem hívhatok egy tér és idő nélküli állapotot "semminek"?

Vagy ez már inkább filozófiai kérdés?

[mimindannyian]

@lorenz (38332):

Azt nem értem, hogy miért nem hívhatok egy tér és idő nélküli állapotot "semminek"?

Nincs értelme tér és idő nélküli állapotról beszélni. Mitől állapot akkor?... Mi az az állapot? Filozófiai kategória? És mi köze ennek a filozófiának a fizikához?

Ha filozófia, akkor meg a semmiből születés azért is aggályos, mert akkor ugye volt a semmi, és egyszer csak történt benne valami. De idő és tér nélkül?...

[lorenz]

@Gézoo (38321):
"Szóval eléggé csalóka ebben a világban az energia "nagyságáról" beszélni. "

Nem értek veled egyet.Az energiamegmaradás az egyik legszigorúbb, az egész Univerzumra érvényes tétel.
Mindössze a kvantummechanika ad felmentést ez alól, de csak igen szigorú megkötésekkel.
Ha értelmetlen az Ősrobbanást megelőző történésekről (tudom,Gábor!Ez sem helyes kifejezés!) beszélni, akkor arról sem, hogy milyen hatalmas energiák keletkeznek 1/10 a mínusz kétszázadik hatványon másodperc alatt.

Abban egyetértek, hogy az Ősrobbanást"megelőző" állapotokról kizárólag csak elméleteket és spekulációkat tehetünk.
Felhívnám viszont a figyelmedet arra, hogy az Ősrobbanás előtti (ez most nem hibás alkalmazása az időfogalomnak) szuper sűrű szingularitás, méreténél fogva, a kvantummechanika fogalmaihoz köthető.

[mimindannyian]

@lorenz (38335):

Nem értek veled egyet.Az energiamegmaradás az egyik legszigorúbb, az egész Univerzumra érvényes tétel.

Pont, hogy nem. Az egész univerzumra egyáltalán nem biztos, hogy teljesül. Az univerzum nem invariáns az időeltolásra, mert volt kezdő időpont, így a noerther tétel értelmében az energiamegmaradás szimmetriája nem is állhat fenn.

Ha értelmetlen az Ősrobbanást megelőző történésekről (tudom,Mimindannyian!Ez sem helyes kifejezés!) beszélni, akkor arról sem, hogy milyen hatalmas energiák keletkeznek 1/10 a mínusz kétszázadik hatványon másodperc alatt.

1) 1/10 a mínusz 200-adikon az 10 a 200-adikon, ami nem kevés, hanem sok
2) már miért vesztené értelmét az időben lezajló folyamatok energiamérlegéről beszélni, ha létezik egy értelmetlen témakör, nevezetesen az "idő előtti állapot"?

Abban egyetértek, hogy az Ősrobbanást"megelőző" állapotokról kizárólag csak elméleteket és spekulációkat tehetünk.

Ha elfogadjuk, hogy az idő azóta ketyeg, akkor értelmetlen mégcsak spekulálni is a "megelőző állapotokról". Egy ilyen spekuláció semmi mást nem mond, minthogy nem tudunk elszakadni a hétköznapi tapasztalatunktól, miszerint mindig volt egy előbbi pillanat. Emez viszont nem fizikai probléma, hanem felfogógépességbeli.

szuper sűrű szingularitás, méreténél fogva, a kvantummechanika fogalmaihoz köthető.

Nem. Az ősrobbanás állapotában érvényesülő fizikát nem ismerjük. Hasonlóan azt se, hogy a fekete lyukakban mi történik, ha egyáltalán történik valami, és van-e ott bent fizika, van-e egyáltalán "ott bent".

[Gábor]

@lorenz (38332): Gravitációs szingularitást nem értem miért hívnád semminek!? Van tömege, sűrűsége, és a téridő bele van sűrítve, csak a hatása (vagyis az események egymásutánisága, távolság) nem érvényesül, de ott van. Ráadásul, a sok keletkezés-elmélet közül, ha jól rémlik a kvantumos verziót kedveled, ami nem pontszerű szingularitásról beszél, hanem rendes fizikai mennyiségekről, fizikai hatásokról; kvantumgravitációról, csupasz eseményhorizontról stb... Így meg aztán egyáltalán nem értem, mert ebben pont van valami!?

[Gábor]

@Gézoo (38321):

Na persze, ha Einstein korát nézzük, amikor még egyetlen galaxis alkotta az egész világmindenséget.. legalább is úgy hitték, vagy akár korábbra nézünk vissza és okulunk a mindenkori hivatalos képzetek csacskaságán, akkor valószínűbbnek láthatjuk azt is, hogy még sok adat kell ahhoz, hogy egyáltalán fogalmi szinten megközelíthessük az ősrobbanások előtti idők világképét.

Edwin Hubble az 1920-as évek elején bebizonyította, hogy az egyik legközelebbi galaxis, az Androméda-köd csillagokból áll, sőt, a benne lévő cefeida változócsillagok segítségével sikerült meghatároznia távolságát is. 1936-ban egy olyan osztályozási rendszert állított fel a galaxisokra, amelyet ma is használnak., Einstein meg 1955.ig élt. Szóval, nézzük csak Einstein korát...

A Tejút csillagait látták, meg benne ködöket, miért kellet volna egy pacáról azt feltételezni, hogy az egy másik galaxis, és nem tartozik a Tejúthoz, megmondanád?

[lorenz]

@Gábor (38372):

Szerintem nem beszélhetünk kimondottan gravitációs szingularitásról az Ősrobbanást megelőző állapotban.
Azon az energiaszinten már nem lehet elkülöníteni egymástól a négy alapvető kölcsönhatást.

A kvantumkozmológia tudománya az Ősrobbanást és az azt kiváltó folyamatot próbálja magyarázni a kvantummechanika segítségével.Abban ugye egyetértünk, hogy az Univerzum planck méreténél szerephez juthattak a kvantumhatások és kvantumtörvények.Ezek közé tartozik, úgy tudom,részecskék spontán keletkezése is a semmiből.
Alan Guth, a felfúvódó világegyetem elméletének kidolgozójától származik az a mondás is, hogy az egész Univerzum egy ingyenebéd.
El nem tudom képzelni, hogy mi másra gondolt volna, mint a semmiből teremtődésre.

De zárjuk le a vitát.Ha van kedved, reagálj még erre a kommentemre, aztán beszéljünk másról.
Hátha találunk olyat is, amiben egyetértünk.

[Gézoo]

@lorenz (38335):

Nem értek veled egyet.Az energiamegmaradás az egyik legszigorúbb, az egész Univerzumra érvényes tétel.

Igazad van és nincs is.. Az energiáról úgy írsz, mintha az valamilyen "tárgy" lenne, pedig nem az. Igazából egy képesség. Egy olyan képesség ami a munkavégzésre képessé tevő feltételek eloszlásának függvénye csupán.
Jó példa erre a buborék.. Bár a belsejében nincs folyadék, de van gáz ami nem engedi a folyadék beáramlását. Ha megoldjuk, hogy a gáz ne álljon a beáramlás útjába, akkor tudunk munkát végeztetni a folyadékkal, azaz akkor tapasztaljuk az energiájának létét, ha nem megoldható ez, akkor nem végezhet munkát, azaz nincs energiája. Mert az energia a munkavégzésre való képesség.
Sok példa van a világunkban arra, hogy nem valaminek a szintje, mennyisége hanem az eloszlása teszi alkalmassá a munka végzésére, azaz az energia közlésre.
Így az energia azaz a munkavégzésre való képesség fogalma mindig összekapcsolódik az inhomogenitással és (bár ez eddig leírtakból nem következik,) az idővel és az idő múlási sebességével is.

"Ha értelmetlen az Ősrobbanást megelőző történésekről ".. nem értelmetlen, csupán a sulykot nem célszerű elvetni az ilyen beszélgetések során, amikor senkinek sem áll a rendelkezésére a szükséges minimum információ mennyiség, minőség.

"szuper sűrű szingularitás" Ez kicsit kusza fogalom keverés.. A "szingularitás" azt a helyet jelölő matematikai fogalom (idegen szóval leírva,) ahol a függvényeknek szakadási helye van, azaz arra a pontra vonatkozik-mutat ez a kifejezés, ahol-amelyre az adott függvény már nem érvényes.
Ezért nem lehet sem sűrűsége sem szuper sűrűsége a szakadási helynek. Szimplán azon a helyen nem értelmezhető a függvény, de más függvény ugyanazon értéknél lehet érvényes..

Példaként vedd a tangens függvényt! Szingularitása van fi=zéró szögértéknél, de ez sem azt nem jelenti, hogy nincs zéró szögérték, sem azt nem jelenti, hogy más szögfüggvényeknek is szingularitása lenne ugyanott..mint ahogyan a szinusznak vagy a koszinusznak sincs szingularitása zéró helyen.

Így szemlélve, ha azt olvasod, hogy a térnek szingularitása van valahol, akkor tudnod kell, hogy nem szó szerint a térnek, hanem a teret leíró adott függvénynek vagy modellnek van szingularitása azaz szakadási helye az adott feltételek mellett..
Azaz csak az adott modell nem érvényes abban a pontban-síkban-térelemben, de a többi modell, a többi függvény még ettől simán lehet érvényes ugyanarra a pontra..

[Gézoo]

@Gábor (38375):

Edwin Hubble az 1920-as évek elején bebizonyította, hogy

Ezért esett meg, hogy négy évvel korábban még nem volt bizonyítva, de még csak nem is feltételezte az áltrel megírásakor Einstein, hogy lenne más galaxis a miénken kívül is.

[repair]

@lorenz (38289):

Én maradok a newtoni feltevésnél, számomra a természetben, nincsenek véletlennek, de még a kvantummechanikában sem.
Einsten azt állította, ” a kisujja azt súgja neki, hogy a kvantummechanikának hiányosnak kell lennie. ”. Ha hiányos az elmélet akkor hiányos a magyarázat.

A kvantummechanika fejlődésével a ” para ” jelenségek magyarázata is bővülni fog.
Meggyőződésem a kvantummechanika mint ” mikrovilág ” teljes megértéséhez a biológiának ismeretére és bevonására is szükség lesz.
A bonyolult, - csak - matematikai részigazságok, még bonyolultabb magyarázatokat eredményeznek.

A biológia nem operátorokat használ a működése közben, és nincsenek benne véletlenek.
Azt még értem, hogy nem jellemezhetők folytonos függvényekkel, és az operátorok használatával egy rendszer kialakítható és így a részecske helyzete megállapítható,
ez is rendben! legimitáltad ,,, utólag. De ezt előre nem lehet meghatározni, és szerintem lehetetlen, hogy ez ” véletlenszerű ” legyen.

Valószínű félre értettél. / vagy rosszul fogalmaztam /
A határozatlansági reláció a többek között azt mondja, . . . . elektromos és a mágneses térerősség egyszerre sohasem lehet nulla, itt nem ez a gond, hanem a következtetés,

ilyen részecskékbôl álló rendszer összenergiája egyik pillanatról a másikra teljesen véletlenszerűen megváltozhat.
Szerinted hol tartana a világ, ha szó szoros értelmében véletlenül változna?

Maguk a felfedező tudósok állítják, hogy szinte felfoghatatlan az egyes következtetés eredménye, a kísérlet után, az ő szemszögükből is. Persze mert csak matematikailag gondolkoznak és - főleg makróvilág tapasztalattal – a biológiában, ezen a szinten nem járatosak.

Ez pedig az alagút-effektus.Az ,hogy a jelenség működik és fennáll, gondolom te sem vitatod

Ha jól tudom, az alagúteffektus kvantummechanikai folyamat, amelynek során az elemi részecskék bizonyos valószínűséggel olyan akadályokon is átjuthatnak, amelyeken a klasszikus mechanika törvényei szerint biztosan nem hatolnának át.

Mit szólnál ehhez a meghatározáshoz?
Az aura látás egy olyan született képesség, amely bizonyos valószínűséggel akár öt boksz esetén is képes meghatározni hol helyezkedik el a médium.

Véleményem szerint, - és én így fogom fel - a ” a makróvilág ” egy eredmény, ami sok sok kis apró " mikrovilág " részeredmény összessége. A jelenlegi kvantummechanikai ismereteink révén, most megpróbáljuk fordítva a számtani műveletet. Az eredményből próbáljuk a részeredményeket igazolni, miközben nem is ismerjük az összes tényezőjét, alkotóját.
Elméletileg valóban nem lehetetlen, csak rengeteg ” zöld erdőben járást " igényel.

De ezt a vitát most függesszük fel egy időre, Ha CERN kísérletek igazolják a Higgs-bozonokat
ami logikailag azt jelentené, megtalálták az étert, úgyis kezdhetjük előröl az egészet.

Sajnos az a baj, hogy a kvantummechanikában nincsenek világ nézetek, csak szigorú szabályok, és ezeket nem érdeklik a különböző nézetek, ráadásul nem is ismerjük eléggé,
De sebaj, erre közel ötezer év áll a rendelkezésünkre.

[repair]

@Gézoo (38293):

Szerintem a kvantummechanika egyik legnagyobb paradoxonja, a fény - a foton - kettős természete, bár nem csak a fény viselkedik így.
Konkrétan tudod mikor melyik állapotban van? Mikor kellene meghatározni, és hogyan a tömegre jellemzőit?
Szerinted mi a kizáró ok, hogy nem érzékelhetjük tömegre jellemző hatásúnak?
A foton gyorsítható?
És azt, nem is mondtam, hogy a fotonra a tömege a jellemző.

Visszakérdezem. Kizárásos alapon. Gondoltál már arra, a valós életben valaminek ne legyen tömege?

És végre! megkérdezhetek egy szakembert arról, amit soha sem értettem alapjában.
Áltrel !
Hogyan lehet egy vizuális példában, viszonyítás egy mechanikus óra

[lorenz]

@repair (38470):

"De ezt a vitát most függesszük fel egy időre, ..."

Egyetértek!
Addig mindenképp, amíg csak szemezgetsz a saját szájízed szerint a határozatlansági elv, kvantummechanika és a biológia tárgyköréből, mondatokat emelsz ki, idézeteket bányászol, amiket ostoba teóriák igazolására próbálsz használni.

"A kvantummechanika fejlődésével a ” para ” jelenségek magyarázata is bővülni fog."

Nem igaz.Para jelenségeket még soha, senkinek sem sikerült igazolni.


"Mit szólnál ehhez a meghatározáshoz?
Az aura látás egy olyan született képesség, amely bizonyos valószínűséggel akár öt boksz esetén is képes meghatározni hol helyezkedik el a médium."

Azt, hogy ennek a valószínűségnek a matematikai értéke pontosan meg fog egyezni a vaktában tippelés valószínűségi értékével.
Meg azt is hozzátenném, hogy az auralátás színtiszta baromság.

[lorenz]

@repair (38470):

"
Én maradok a newtoni feltevésnél, számomra a természetben, nincsenek véletlennek, de még a kvantummechanikában sem."

Meg tudnád mondani mi váltja ki a radioaktív bomlást?

[alagi]

@repair (38470):

A kvantummechanika fejlődésével a ” para ” jelenségek magyarázata is bővülni fog.

100 ev kvantummechanika fejlodese eddig nulla db parajelenseg magyarazatara volt eleg.
Ennyi erovel azt is mondhatnad, hogy a klasszika filologia fejlodesevel a parajelensegek magyarazata bovulni fog.
Valamint hogy meggyozodesed hogy a a kvantummechanika mint ” mikrovilág ” teljes megértéséhez a vegyipar ismeretére és bevonására is szükség lesz.

ilyen részecskékbôl álló rendszer összenergiája egyik pillanatról a másikra teljesen véletlenszerűen megváltozhat.
Szerinted hol tartana a világ, ha szó szoros értelmében véletlenül változna?

Ha ezt a veletlent a kvantummechanika irna le, akkor pont ott, ahol most tart.

Az aura látás egy olyan született képesség, amely bizonyos valószínűséggel akár öt boksz esetén is képes meghatározni hol helyezkedik el a médium.

De semmikeppen se kettosvak teszttel vizsgaljuk, hanem inkabb csak kerdezzuk meg az alanyt: "latod, ugye?"

Ha CERN kísérletek igazolják a Higgs-bozonokat
ami logikailag azt jelentené, megtalálták az étert,

Nem jelentene azt. Koze sincs hozza.

De sebaj, erre közel ötezer év áll a rendelkezésünkre.

7012 a helyes vilagvege datum? (biztos felreertettek a majakat, ke't- vagy he't- valoban osszekeverheto ha nem figyel az ember Valamint innen is latszik hogy a majak is magyarul beszelnek )

[alagi]

@Gézoo (38379):

Így szemlélve, ha azt olvasod, hogy a térnek szingularitása van valahol, akkor tudnod kell, hogy nem szó szerint a térnek, hanem a teret leíró adott függvénynek vagy modellnek van szingularitása azaz szakadási helye az adott feltételek mellett..
Azaz csak az adott modell nem érvényes abban a pontban-síkban-térelemben, de a többi modell, a többi függvény még ettől simán lehet érvényes ugyanarra a pontra..

Egy altalanos geometriaban ketfele szingularitas lehet:

Az egyik a koordinata-szingularitas, ahol pusztan a terkepezesnek van szingularitasa, nem maganak az objektumnak. Ez egy uj koordinatarendszer valasztasaval megszuntetheto. Ilyen pl. a foldon a szokasos koordinatarendszerrel az eszaki sarok. Mint tudjuk, ott nincs semmi kulonos, csak a hosszusagi korok ott osszefutnak. Hasznalhatnank olyan koordinaterndszert is, ami Gronlandra teszi a mostani eszaki sarkot, akkor latjuk hogy az regi eszaki sarok nem egy specialis hely a foldon (legalabbis nem a fold geometriaja szempontjabol).

A masik az igazi szingularitas, amit nem lehet atkoordinatazassal megszuntetni. Ilyen pl. egy kup alaku test csucsa. Akarmilyen koordinatarendszert vezetsz be, a kup csucsa mindig egy kituntetett hely lesz.* Ilyen szingularitas az osrobbanas is (legalabbis ameddig visszafele kovetni tudjuk, arrol nincs sok informacionk hogy Planck skala felett mi tortenik)


* rajzoljunk a kupra egy kis kort (kor alapu kupra gondoljunk). Ha a csucs nincs benn a kor belsejeben, akkor ervenyes lesz az hogy a kor kerulete = 2 * pi * r . Viszont ha a csucspont a kor belsejeben van, akkor kerulet <= 2 * pi * r , attol fuggoen hogy milyen a kup nyilasszoge. Ez azt jelenti, hogy kup gorbulete mindenhol nulla, kiveve a csucspontjat.

[repair]

@lorenz (38472):

Nagyjából reálisak a válaszok

Addig mindenképp, amíg csak szemezgetsz a saját szájízed szerint a határozatlansági elv, kvantummechanika és a biológia tárgyköréből, mondatokat emelsz ki, idézeteket bányászol, amiket ostoba teóriák igazolására próbálsz használni.

Végeredményben mondhatod a saját szájízt is, de ez egy komplex téma és az objektivitásom jele pont az, hogy a jelenlegi kvantummechanikai ismereteket idézem és csak azok következtetéseit próbálnám más megvilágításban is igazoltnak látni. /mert ezt még soha senki nem igazolta /

"A kvantummechanika fejlődésével a ” para ” jelenségek magyarázata is bővülni fog."

Valóban, hétköznapi nyelven mondva ez jóslás, elismerem, és így kénytelen vagyok várni amíg más valaki akár ha más témában, valamit megfelelő bizonyítékkal megtámogat.

Nem igaz.Para jelenségeket még soha, senkinek sem sikerült igazolni

Ez is igaz. Viszont ez már valóban, a saját szájíz! Ahhoz, hogy ez legalább kétesélyes legyen, egy kizáró bizonyíték kellene.

…. még soha, senkinek sem sikerült igazolni

Igen. Ez a világ egyik legérdekesebb fajta állítása, számomra.
Te biztosan megtudod csinálni, én csak elképzelni tudom. Ugyan olyan függvényt operátorral mint a részecske meghatározásánál.
a - még soha …. - mellé egy évszámot rendelj,és abban az évben, ezen jelzővel említett eseményt. Kezd mondjuk a 2011 évvel és írd mellé ” éter ” bizonyítása.
majd csökkenő sorrendben ahányat akarsz, és az idő függvényében ábrázold.
majd nézd vissza emelkedő évszám szerint.
Az adott évre igaz lesz de ha ” kvantum ugrást ” végzel felfelé, az emelkedő évszámnál már nem igaz.
Az idő függvényben elveszti az igazságát.
Bocsi. a porias, de legalább a szakmába illő példáért.

Azt, hogy ennek a valószínűségnek a matematikai értéke pontosan meg fog egyezni a vaktában tippelés valószínűségi értékével

Itt is igazad van alapjába véve.
Itt szerintem az a baj hogy az összehasonlítást egy ” nem látó ”tesztjével kellene összehasonlítani, és rögtön lenne különbség, a - látó és nem látó – tesztje között.

[repair]

@lorenz (38473):

Meg tudnád mondani mi váltja ki a radioaktív bomlást?

Nem tudom.
Ha ezeknek az állításoknak, következtetéseknek csak 1% saját kútfejem terméke lenne, hidd el, nem ezen a fórumon írogatnék.
Csak akkor kapom fel a fejem ha valaki azt állítja, hogy az lehetetlen, aminek a birtokában vagyok, és tudom használni.
Én csak egy kis kritikus vagyok, aki többnyire tudomásul veszi az állítást, csak miután az állításból a szerzője levonja a következtetést és ez idővel szerintem ellentmondásba kerül, akár magával akár mással, megpróbálom magamban a helyére tenni.

[repair]

@alagi (38479):

100 ev kvantummechanika fejlodese eddig nulla db parajelenseg magyarazatara volt eleg.

Ez igaz, de nem egészen pontos!
Magyarázat volt már, csak az nem bizonyíték.
Arra is van bizonyíték, hogy két éven belül legalább egy nem lehetséges?

7012 a helyes vilagvege datum?

Ezzel kapcsolatban, számomra komolynak tűnő kérdésekre tudnál komolyan válaszolni?

[vaskalapos]

@alagi (38479):

100 ev kvantummechanika fejlodese eddig nulla db parajelenseg magyarazatara volt eleg.

A parajelensegekkel nem az a problema, hogy nincs rajuk magyarazat.
Inkabb az, hogy nem valodi jelensegek, ellenoroztt korulmenyek kozott nem reprodulakhatoak.

Es az teny, hogy az azosok szeretnek a kvantummechanikara hivatkozni.
Magyarazat van, tobb, mint eleg, jelenseg nincs.

[vaskalapos]

@repair (38487):

Azt, hogy ennek a valószínűségnek a matematikai értéke pontosan meg fog egyezni a vaktában tippelés valószínűségi értékével

Itt is igazad van alapjába véve.
Itt szerintem az a baj hogy az összehasonlítást egy ” nem látó ”tesztjével kellene összehasonlítani, és rögtön lenne különbség, a - látó és nem látó – tesztje között.

Miert, az aurat "nem lato" tippelese nem fog megyezeni a vaktaban tippeles valoszinusegi ertekevel szerinted?
Jobb lesz annal, vagy rosszabb a talalatok szama?

[lorenz]

@repair (38487):

"Ahhoz, hogy ez legalább kétesélyes legyen, egy kizáró bizonyíték kellene."

Én bizonyítsam a nemlétezést?

Te meg vagy huzatva?
Annak idején a szüleidtől is levezetést kértél a Télapó nemlétére?

Ha van egy állításod, állj elő egy bizonyítással és kísérleti igazolással.

[alagi]

@repair (38492):

Magyarázat volt már, csak az nem bizonyíték.

En ikabb ugy fogalmaznek, hogy kepzelgesek voltak mar.

Arra is van bizonyíték, hogy két éven belül legalább egy nem lehetséges?

Arra van bizonyitek, hogy ket even belul a klasszika filologia nem fog legalabb egy bizonyitekot talalni?

Ezzel kapcsolatban, számomra komolynak tűnő kérdésekre tudnál komolyan válaszolni?

tudnek.
Tedd fel a kerdest, aztan meglatjuk mi lesz.

[lorenz]

@repair (38490):

"Meg tudnád mondani mi váltja ki a radioaktív bomlást?


Nem tudom.

Csak azért kérdem, mert a radioaktív bomlás teljesen véletlen jelenség.
Soha nem tudnád megjósolni, mikor fog egy atommag elbomlani.

Képes lennél megmondani 100%-os pontossággal, hogy milyen nemű lesz egy születendő gyermek?

Akkor, hogy is állunk a véletlenekkel?

Azt nem értem, ha valamit nem tudsz, akkor miért próbálsz következtetéseket gyártani belőlük?

[repair]

@vaskalapos (38493):

Mit jelent itt az, hogy nem valódi jelenség?

[repair]

@vaskalapos (38494):

Miert, az aurat "nem lato" tippelese nem fog megyezeni a vaktaban tippeles valoszinusegi ertekevel szerinted?

Nem ezt írtam! Egy látó és nem látó teszt összehasonlítást írtam.
De ezt az aura fórumon folytassuk, rendben?

[repair]

@alagi (38500):

tudnek.
Tedd fel a kerdest, aztan meglatjuk mi lesz.

Rendben
Háromszor próbáltam magamnak leírni, mindig hosszúnak találtam
A maya klasszikusnak nevezett korszakát szeretném viszonyítani, mondjuk a magyarság
honfoglalásával, ami kronológiailag közel azonos. viszont szerintem, genetikailag nem magyarázható.
Csillagászat, matematika náluk, nálunk
Társadalmi hiearchiájuk náluk nálunk
A világ mindenség magyarázata náluk nálunk
Elhagytam a saját véleményeimet ugyan erről.

És egy konkrét kérdés.
Van hivatalos információd arról, a föld mennyi idő alatt kerüli meg az állatövi jegyeket?
Neked erről az egészről mi a véleményed?

[repair]

@lorenz (38501):

Csak azért kérdem, mert a radioaktív bomlás teljesen véletlen jelenség.
Soha nem tudnád megjósolni, mikor fog egy atommag elbomlani.

Úgy érzem nem fogadtad meg a javaslatom a függvénnyel kapcsolatban.
A jóslat nem racionális meghatározás, de embere válogatja, hogy azt mondja, nem tudom,
vagy pedig véletlen.

A gyakorlatomban eddig, nem találkoztam még véletlennel, amire később nem találtam volna magyarázatot. Ha rendszereztem, egy tényező minden estben ugyan az a ” később ”
Az alagi által idézet filológia talán adna rá jobb magyarázatot, de szerintem sok ember számára más az értelmezése a ” nem tudom ”- nak, - mert úgy gondolja emiatt lenézhetik a tudás szintjét, mert kimondta, hogy nem tudom.

A tudomány meg egyenesen magát minősítené, ha ezt a szót használná, tehát marad számára. a véletlen szó használata.

Én nem használom.
Majdnem pontosan idézem alagit: azért, mert a jelenség, ellenőrzött körülmények között nem reprodukálható

Képes lennél megmondani 100%-os pontossággal, hogy milyen nemű lesz egy születendő gyermek?

Saját tapasztalatom.
Az illető azt mondta a hölgynek, ha három hónapon belül terhes lesz,
lánya fog születni,és a család következő gyereke tényleg lány lett.
Tudom, valószínűség számítás, nem reprodukálható, és véletlen, stb

Azt nem értem, ha valamit nem tudsz, akkor miért próbálsz következtetéseket gyártani belőlük?

Talán itt lehet a kezdeti hibád. Nálam ez az élet ” sója ” Különben ülhetnék a média elött és találgatnám vajon jól járok ha ezt vagy azt veszem meg, kire hallgassak kinek van igaza? Én szeretem a számomra fontos dolgokat megmagyarázni, főleg magam számára, a pozitív eredmény számomra nagyon jól esik.

[alagi]

@repair (38599):

Van hivatalos információd arról, a föld mennyi idő alatt kerüli meg az állatövi jegyeket?

http://en.wikipedia.org/wiki/Zodiac
kb 25700 ev

Neked erről az egészről mi a véleményed?

Marmint mirol?

Az alagi által idézet filológia talán adna rá jobb magyarázatot,

http://en.wikipedia.org/wiki/Poe%27s_law

Saját tapasztalatom.
Az illető azt mondta a hölgynek, ha három hónapon belül terhes lesz,
lánya fog születni,és a család következő gyereke tényleg lány lett.
Tudom, valószínűség számítás, nem reprodukálható, és véletlen, stb

Sajat tapasztalatom:
Az elobb feldobtam egy penzermet, elore megjosoltam hogy mi fog kijonni, es tenyleg az jott ki.
Tudom, valoszinuseg szamitas, nem reprodukalhato, stb, de ezek szerint en kepes vagyok 100%-os pontossaggal josolni.

[lorenz]

@repair (38600):

"Én szeretem a számomra fontos dolgokat megmagyarázni,"

Nem mindegy, hogy ezt hogyan teszed.
Jelenleg, az elméletek kellő nem ismeretéből fakadóan, helytelenül magyarázod.

A függvényeddel kapcsolatban értem én, hogy megpróbálsz tudományos színezetet adni az elképzelésednek, és azt is jól tudom, hogy előszeretettel szoktatok hivatkozni az időtényezőre, vagyis eszerint aura és hasonló baromságok igenis léteznek, de a tudomány jelenlegi módszereivel nem tudjuk kimutatni.Ám ez csak idő kérdése.


Mivel gyakorlott szkeptikus vagyok, rengeteg kérdést tudnék feltenni ezzel kapcsolatban, de akár meg is válaszolhatnám magamnak helyetted, annyira ismerem már a gondolkodásmódotokat.
Például kiindulhatnánk abból, hogy mit jelent érzékelni valamit.Ugyanis ezt én úgy képzelném, hogy a testünk egy megfelelő receptorával-jelen esetben a retinánkkal-egy kibocsátott jelet, sugárzást észlelünk, amit agyunk idegsejtjeivel feldolgozunk és képpé formálunk a tudatunkban.
Az teljesen mellékes, hogy a sugárzások egy szűk tartományában látunk(ezzel az érvvel szoktatok visszavágni), itt az elv a lényeg.
Bármilyen test vagy "dolog" által kibocsátott "valaminek" engedelmeskednie kell a fizikai törvényeinknek.Ha valami kibocsát"valamit", azt detektálni lehet.Akár szemmel, akár műszerekkel.
Olyan nincs, hogy egyikünknek "látszik", a másikunknak nem.A látás folyamata ugyanúgy működik minden embernél.
Rejtélyes érzékszervekkel se gyere elő, mert az is ugyanolyan elven működik(ha létezik) , mint bármilyen más jelfelfogó eszköz.Ilyeneket nem találtak még az emberi agyban.

Most látom, egy kissé elkanyarodtam a témától.
Elnézést érte.

Az időfüggvényedre visszatérve, azért tartom hibás érvelésnek, mert egyrészt nem úgy igazolunk valamit, hogy még nem telt el elegendő idő a bizonyítás kivitelezéséhez(így akár a tündéreket is elfogadhatnánk), másrészt vannak olyan törvények, amelyek az Univerzum sajátosságai miatt még tetszőlegesen hosszú idő elteltével sem kerülhetőek meg.


"A tudomány meg egyenesen magát minősítené, ha ezt a szót használná,"
Ezt is rosszul tudod, ráadásul kész tényként közlöd.
Meggyőződéssel állítasz valamit, ami egyszerűen nem igaz.
Ha olvastad volna Feynman előadásait, biztosan találkoztál volna az alábbi mondatokkal:

"Volt idő, amikor az újságok arról cikkeztek, hogy csupán tizenkét ember érti a relativitáselméletet.Én nem hiszem, hogy ez valaha is így volt.Lehetett olyan időszak, amikor csak egyetlen ember értette-mert történetesen ő fedezte fel-,de miután ezt a cikkben is közölte, így vagy úgy, de sokan mások is megértették a leírtakat:tizenkettőnél bizonyára jóval többen.
Ezzel szemben azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy a kvantummechanikát senki sem érti.Ezért ne vegyék ezt az előadást túlságosan komolyan, s ne érezzék úgy, hogy meg kell érteniük valamilyen modellel mindazt, amiről beszélni fogok:inkább engedjék el magukat, s élvezzék gondtalanul, amit hallani fognak!El fogom mondani, hogy viselkedik a természet.Ha csak elfogadják, hogy ez lehetséges, máris gyönyörűségesnek és elbájolónak fogják találni.Hacsak tudják, próbálják elkerülni, hogy folytonosan kérdezgessék önmagukat:"De hát miképp lehetséges ez?", mert akkor lezuhanunk egy sötét szakadékba, ahonnan még senkinek sem sikerült kijutnia.Kérdésükre a választ senki sem tudja."

[Gézoo]

@alagi (38482):

Egy altalanos geometriaban ketfele szingularitas lehet:

Érdekeset írsz kár, hogy semmi köze a geometriához. Miután a szingularitás a matematikában csak egyféle lehet: a függvény szakadási helyét jelölő fogalom.

Egyébként a példáid sem jók. A kúppalást matematikailag 2D-körcikk ( http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rcikk ) amelyet leíró függvénynek nincs szingularitása sehol. Éppen így a szélességi körök és a hosszúsági körök mint a nevük mutatja "körök", szingularitás nélkül, ezek egyetlen kijelölt pontja a nulla ill. v/h pont vagy az É ill. D pont.. azaz a körnek ez esetben sincs sehol szingularitása.