gondolj arra, hogy aminek erősebb a gravitációs tere, annak nagyobb a tömege.
Szabiku szerintem arra céloz, hogy az áltrel szerint minden energia és energiaáramlás gravitációs effektust kelt. Sőt nem csak az energia, hanem az impulzus és annak áramlásai is.
Való igaz, hogy a téridő metrikus tenzorának (így a görbületének) meghatározásához az Einstein egyenlet jobboldalán az energiaimpulzus tenzor tíz komponensében összegezni kell a jelenlévő összes különböző folyamat energiaimpulzus tenzorainak tíz-tíz komponensét, így az elektromágneses mező tenzorának komponenseit is. Ezek között természetesen ott van az elektromágneses energia illetve annak áramlása is. Az elektromos áram pedig nyilván energiaáramlással jár, ezt méri az áramvezető körül (nem magában a vezetőben de vele párhuzamosan) kialakuló Pointing vektormező. (Emellett persze van maga az elektromágneses mező energiasűrűsége, impulzussűrűsége, meg az impulzus áramlása is, amelyek maguk is mind görbítik a téridőt, tehát gravitálnak.
Tehát az elektromos áram valóban gravitál. Ám épp az áltrel mutatta meg, hogy
egyáltalán nem csak a tömeg gravitál, hanem az energiának mindenféle formája, sőt azok áramlása is. Így Szabiku érveléséből nem következik, hogy az áramnak tömege lenne. Szerintem ő ezt egy olyan elavult szóhasználat alapján gondolja, ami a tömeget általában az energia szinonimájaként kezelte az E=mc
2 képlet félreértése következtében. Ez a régi felfogás beszélt például "mozgási tömegről". A mostani példában pedig azt látjuk, hogy e szerint a szóhasználat szerint beszélnünk kellene az "elektromos energia tömegéről" az "elektromos energia áramlásának tömegéről", azon belül konkrétan az "áram tömegéről", az "elektromágneses sugárzás tömegéről", sőt a "sugárzási impulzus tömegéről", horribile dictu a "sugárzási impulzus áramlásának tömegéről" is.
Nem, a tömeg nem az energia másik neve. A fizika nem alkalmaz két nevet ugyanarra az objektumra. A relativitáselméletben az energiaimpulzus egy négykomponensű vektormennyiség, aminek időszerű komponense az energia, három térszerű komponense pedig az impulzusok. Ennek
a négyesvektornak a hossza, vagyis a normája a tömeg, ami egy koordinátarendszerektől független invariáns skalár szám. A régi szóhasználatban ezt nevezték nyugalmi tömegnek. De egyáltalán nem csak ez gravitál, sőt nem is csak az energiaimpulzus vektor komponensei, hanem az egész energiaimpulzus tenzor mind a 10 komponense. Aminek igazából 16 komponense van, de közülük 6-ot ki lehet számolni a többi 10-ből.