Szilágyi András írta:Jó szöveg annak leplezésére, hogy nem tudod megmagyarázni.
Akkor ennyi? Feladtad?
És te még ezt az egyszerű, idealizált helyzetet sem tudod megmagyarázni.
Te vagy az az ember, aki szerint egyszerű példákkal nem szabad foglalkozni a fizikában, csak bonyolultakkal. Az egyszerű példa veszélyes, félrevezető, azzal ne foglalkozzunk, csak hadováljunk a sokkal bonyolultabbakról. Oké.
Leírtam egészen pontosan, hogy mit mér a mérleg. Arra születtek ezek az itt idézett, elmésnek szánt pamfletjeid. Annyi világos lett ebből, hogy te nem értetted amit írtam, ezért inkább finom kis gúnyolódásra adtad a fejedet, tanulás és gondolkodás helyett.
De akkor tegyük tisztába a dolgokat, egzaktul.
Szabiku javaslatára először maradjunk a specrelben, és legyen a mérleg egy gyorsuló űrhajón. Mit mér a mérleg? Szerinted hőmérsékletet, vagy golyócskák sebességét, vagy relativisztikus tömeget. De szerintem csak súlyt, erőt. Nézzük:
Jelöljük a rapiditást X-vel. Ami a chi görög betű akar lenni, de itt körülményes képleteket írni...
Üljünk bele az űrhajó pillanatnyi inerciarendszerébe.
Maradjunk csak 1+1 dimenzióban.
Ekkor a mérlegen lévő doboz négyesimpulzus vektora: p
k0=(E
0/c,0).
Eltelik dtau idő, ezalatt az űrhajó dX rapiditásra tesz szert a dobozzal és mérleggel egyetemben.
Mennyi lesz az új négyesimpulzus vektor?
p
k1=(E
0/c,(E
0/c)*dX), mivel chdX=1 és shdX=dX.
Mi lesz a négyesimpulzus megváltozása? dp
k=(0,(E
0/c)*dX).
Tehát akkor mennyi lesz a tau szerinti deriváltja a négyesimpulzusnak? A 0. komponens nulla, nézzük a térszerű tagot:
(E
0/c)*(dX/dtau)=(E
0/c)*(a/c)=(E
0/c2)*a=ma!
Gondoltad volna? A mérleg F=ma-t méri! Az ebben szereplő m pedig az invariáns tömeg, amit te nyugalmi tömegnek nevezel! Az “a” pedig a sajátgyorsulás. Csupa skalár adat. És ráadásul amint látod, végig csak E betű szerepel a levezetésben, a tömeget (ami a skalár tömeg!!!) csak a legvégén írtam be, hogy ismerős alakra hozzam az eredményt.
És ehhez semmit nem használtam fel a négyesimpulzus vektoron kívül. Nem kellett a dobozt kitöltő anyagfajta semmilyen tulajdonságáról semmit sem tudnom. Nem kellett tudnom, hogy egyatomos ideális gáz, vagy kerek gumilabdák, vagy milyen halmazállapotú, milyen anyagfajta tölti ki! SEMMIT nem kellett tudnom az anyagfajtáról. Csak az energiáját, és végig csak az E betűt használtam.
A válasz pedig egyetlen sorban kijött. Ha a hosszas magyarázó dumát elhagynám, és egyszerűen csak felírnám a négyesimpulzus deriváltját, akkor ez egyetlen sor! Pont úgy, ahogy ezt korábban is írtam, amit te “hadoválásnak” bélyegeztél.
És kijött, hogy nagyon meglepő módon a mérleg nem hőmérsékletet mér (ahogy te először nekifutottál az energiának), még csak nem is golyók sebességét méri, hanem számodra igencsak meglepő módon (merthogy ezt is kigúnyoltad): energiát mér.
A specrel legnagyobb újítása, hogy értelmezte és levezette az energiát, impulzust, valamint egyetlen objektív létezőbe, egy négyesvektorba foglalta ezeket a mennyiségeket. És a mérleg ennek a mennyiségnek a deriváltját méri, mert erőt mér, az erő pedig definíció szerint az impulzus (lehet négyes és hármas is) deriváltja.
A gravitációs esetet is ki fogom tárgyalni, Schwarzschild téridőben. Az lehet, hogy nem egy sor lesz, hanem talán 3 is kell majd hozzá.
De nem itt fogom közölni, mert nem vagyok hozzászokva tudományos kérdésekben, matekozás/fizikázás közben ehhez a hangnemhez. Ezért az majd a Kozmofórumon lesz megtalálható.
Pontosan ugyanezt kell ott is csinálni egyébként, a négyesimpulzus kovariáns deriváltját kell kiszámolni, azt fogja mérni a mérleg. Az eredményt viszont már itt is közlöm: az F=mg hármaserőt fogja mérni a mérleg. És az m itt is a nyugalmi, az invariáns tömeg! Nem pedig a relativisztikus tömeg, ahogy te képzeled.