Létezik-e a Novobátzky-effektus

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.02.11. 01:10

Visszatérve az eredeti témához:

Tegyük fel (az egyszerűség kedvéért), hogy mondjuk van értelme a relativisztikus pontmechanikában egy hármaserőteret megadni a megfigyelő inerciarendszerében. (Ennek értelme egyébként abból ered, hogy a töltés értéke nem változik a mozgás közben...) Aztán ebbe az erőtérbe valahova valamilyen kezdőfeltétellel elindítunk egy tömegpontot (mondjuk egy töltéssel rendelkezőt, de most nem a töltés a lényeg...), és aztán vizsgálgatjuk a mozgás pályáját. Ezzel akkor még nincs probléma.

- Van-e értelme ezek után annak, ha ugyan ezt tennénk kovariáns négyeserővel??
(Tehát egyszerűen csak megadnánk egy kovariáns négyes erőteret, és aztán abba szándékoznánk beleültetni egy önálló tömegpontot, hogy megvizsgáljuk utána, hogyan mozog.)

Nyilván nincs, hiszen a kovariáns négyeserő, azaz a Minkowski-féle erő $K = \varkappa F = \frac{1}{\sqrt{1 - \frac{v^2}{c^2}}}\, F$ .
Ebben viszont szerepel a $v$ sebesség, amit előre nem tudhatunk,
Így a $K$ mezőt sem fixálhatjuk le előre. Egy erre építő dinamikai példának valódi fizikai értelme nincs. (Ortvay 2016. 23.)

Rigel · Hozzászólás Szerző: **Rigel** » 2017.03.22. 08:31

szabiku írta:Egy hatalmas nagy Marhaság az egész...

Nyugszik az ápolt!

Van egy szomorú hírem a számodra. Akárhány sárga és zöld vigyorit raksz a szemetedbe, a tény attól még tény marad: Dávid Gyula ért ahhoz, amit csinált, te neked viszont csak az ilyen laikus fórumokon van nagy pofád beszólogatni, és játszani az eszed totálisan félreértelmezett összefüggésekkel és matematikailag hibás levezetésekkel. Nem vagytok egy súlycsoportban. Jobban tennéd, ha meghúznád magad...

szabiku, a hozzászólásodat kimoderáltam személyeskedés miatt. Vegyél erőt magadon, és próbáld meg a mondandódat szemtelenkedés és tiszteletlenség nélkül leírni.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.22. 12:38

Rendben.

Átfogalmazom, meg csökkentem a szmájlikat benne.

Antares · Hozzászólás Szerző: **Antares** » 2017.03.22. 16:50

szabiku írta:Ebben viszont szerepel a $v$ sebesség, amit előre nem tudhatunk,
Így a $K$ mezőt sem fixálhatjuk le előre. Egy erre építő dinamikai példának valódi fizikai értelme nincs. (Ortvay 2016. 23.)

Akkor a Lorentz-erőnek sincs értelme? ( F = q v x B )

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.22. 19:53

Értelme van természetesen a Minkowski-féle erőnek is, és az általad felhozott Lorentz-erőnek is.
De előre, csak úgy, a mozgás ismeretének hiánya miatt, vagy másként fogalmazva: a konkrét mozgástól (és még pl. a próbatest vagy részecske egyéb szükséges mennyiségétől, mint pl. a mennyisége, irányultsága, ... ) függetlenül egyiket sem lehet megadni, mint erőteret(mezőt). (Még az áramelem esetén sem olyan a helyzet...)

Szelki_Lata

Már megint pattog ez a beteg?

Tisztázzunk valamit. A specrelt megalapozó szimmetriákból, annak matematikájából nagyon egyszerűen, 2 sorban következik a Novobátzky effektus. Ez az általános dinamika a specrelben.
Ha valaki amellett szeretne érvelni, hogy miért nem teljesül az ÁLTALÁNOS dinamika, akkor meg kellene indokolnia azokat a körülményeket, amik miatt ennek az ÁLTALÁNOS dinamikának csak egy SPECIÁLIS esete valósulna meg a természetben.
Ez nagyon nehéz lesz, tekintve, hogy vagy 3 éve már Nobel-díjat adtak ennek a KÍSÉRLETI kimutatásáért is.

Ha az ápolt amellett próbálna érvelni, hogy a QFT nem illeszkedik a specrelbe, akkor hajtsátok el jó messzire, merthogy de, illeszkedik. A specrel a világ szimmetriáinak a kibontott elmélete. És a QFT is engedelmeskedik a világ szimmetriáinak. Természetesen.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.22. 21:01

Ki fogok szedni belőle minden gúnyolódást, ne aggódj...
De érdemes reagálni rá, mert nagy sületlenség.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.22. 21:21

Igen, persze... Legfeljebb ilyen ráolvasós szövegekkel.

De semmi érdemleges matematikai alátámasztással.

Én, ha valamit cáfolok vagy előadok, gyakran levezetést is közlök mellé.
Nem csak úgy dumálgatok össze-vissza.

---------------------------------------------------------------------------
Nem igaz, hogy senki nem látja az óriási távolságot és szakadékot a Higgs-dolog és a relativisztikus dinamika négyesmunkája között...

Szelki_Lata véglegesen kitiltva.

Antares · Hozzászólás Szerző: **Antares** » 2017.03.22. 21:54

szabiku írta:De előre, csak úgy, a mozgás ismeretének hiánya miatt, vagy másként fogalmazva: a konkrét mozgástól (és még pl. a próbatest vagy részecske egyéb szükséges mennyiségétől, mint pl. a mennyisége, irányultsága, ... ) függetlenül egyiket sem lehet megadni, mint erőteret(mezőt).

A B-t (indukciót) nem lehet megadni a részecske mozgásának ismeretének hiánya miatt?

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.22. 23:46

De igen, azt azért meg lehet, mert nincs alapvető akadálya, és annak úgy van hasznos értelmezhetősége is. Az E és B erők viszont nem mechanikai erők, tehát nem a tömegre hatnak, hanem elektromágneses erők, amik a töltésre (utóbbi az úgynevezett áramelemre is, amit szintén a töltés ad) hatnak. A töltés skalár mennyiség, ami kapcsolatban áll azzal, hogy annak mozgásának ismerete nélkül is van értelme ilyen elektromágneses erőtereket adottnak venni. Ez mögött a potenciál (vektorpotenciál) értelme és létjogosultsága áll. Mivel a (tehetetlen)tömeg nem skalár mennyiség (relativisztikus tömeg, ami azt jelenti, hogy a nyugalmi tömeg tehetetlensége a mozgásával, vagyis a mozgásnak megfelelő energia tömegértékével nő), ezért a relativitáselméletben a tömegre ható (mechanikai) erő fiktív megadása, mint erőtér, értelmetlen és hibás. Alapvetően nincs lehetőség ez mögött a potenciálra. Komplikált és nem alapvető módon azonban bizonyos sokaságban kikeveredik a tömegre vonatkozólag skalárpotenciál tér. Pl. a Novobátzky-féle "kvantumpotenciál" esetében, ahol a kvantumos effektus ad erre lehetőséget, és pl. az izotróp nyomás esetében, ahol a tömeg-energia ekvivalencia miatt a nyomásból eredő potenciális energia tömegértéke van szükségszerűen felszámítva az adott helyen tartózkodó elemi anyagdarabra.

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2017.03.23. 01:34

Megint egy tipikus magyarázkodás, amivel ki akar keveredni az Antares jelezte csapdából. Kezdi valami "hasznos értelmezhetőség"-re hivatkozva, majd öszekutyulja az E és B mezők csatolásait vagyis a töltést és az áramelemet azzal, hogy vajon mire is hatnak az segítségükkel kiszámolt F_E és F_B erők. Így odatáncikál, hogy "nem a tömegre hatnak", majd beszúr egy látszólag mély értelmű utalást a potenciál "létjogosultságáról", a töltés skalár mivoltáról, ami szerinte megengedi, hogy "adottnak vegyük" az elektromágneses mezőket. Miközben a relativitáselméletben "értelmetlen és hibás" a "nem skalár" tömegre ható "fiktív" mezők megadása.

Lehetetlen reagálni egyszerre ennyi, meg a többi marhaságra, hisz csupán töredékét említettem a halandzsáknak, amelyeket szabiku belezsúfolt első 4 mondatába. Nem is folytatom, mert a továbbiakban is hasonló hihetetlen töménységgel nyomja. Minden szakmának vannak buzgó félművelt megszállottai, akik fáradságot nem kímélve építgetik a maguk égigérő vascsicsergőit.

Antares · Hozzászólás Szerző: **Antares** » 2017.03.23. 03:45

szabiku írta:A töltés skalár mennyiség... Mivel a (tehetetlen)tömeg nem skalár mennyiség..., ezért a relativitáselméletben a tömegre ható (mechanikai) erő fiktív megadása, mint erőtér, értelmetlen és hibás.

Ezt nem egészen értem. Ha a tömeg nem skalár, akkor micsoda? Vektor vagy tenzor? Vagy úgy érted, hogy nem konstans?

De ha jól tudom (javítsatok ki, ha hülyeséget írok), a Novobátzky-ban nem a tömeg a csatolási állandó, hanem egy g mennyiség:

$M=m+\frac{g}{c^2}\Phi$

Itt a g nem egy konstans, ami ugyanolyan szerepet játszik, mint mondjuk a töltés egy elektromágneses térben?

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.23. 16:36

A korábbi hozzászólásom végén lemaradt még egy mondat:

A Novobátzky-féle esetben a potenciáltér nem független a "mozgástól". Egészen hasonlóan a nyomás esetében pedig minden elemi anyagdarab együtt mozog és feszül a közvetlen környezetével, nem pedig függetlenül egy adott potenciáltérben.

--------------------------------------------------------
@api.con: Nem magyarázkodás az, hanem olyan átgondolások miatt fogalmazok olykor körültekintően, mert minden kapcsolódó részletre nem térek ki, de azok miatt nem lehet mindent egyszerűen és teljesen világosan leírni pár sorban.
Mivel a töltést a tömeggel össze kell rögzíteni (és így a töltés (mert még skalár is) csatolásként is érthető), ezért nem csak egyféleképpen lehet felfogni a mi mire hat dolgot.
És igen, hogy lehet-e vagy nem valamiféle potenciálmező ezekkel kapcsolatban az meghatározó a kérdésben. (Már a neve is utal rá...)

Antares írta:Ezt nem egészen értem. Ha a tömeg nem skalár, akkor micsoda

Nálam a tömeg a tehetetlenség mértéke, és ekvivalens az energiával, tehát vektorkomponens jellegű mennyiség és ennek megfelelően transzformálódik. Én alapvetően nem értem a tömeget nyugalminak (csak ha ezt a szót hozzáteszem).

Antares írta:De ha jól tudom (javítsatok ki, ha hülyeséget írok), a Novobátzky-ban nem a tömeg a csatolási állandó, hanem egy g mennyiség:

$M=m+\frac{g}{c^2}\Phi$

Itt a g nem egy konstans, ami ugyanolyan szerepet játszik, mint mondjuk a töltés egy elektromágneses térben?

Én ilyennel Novobátzkyt olvasva nem találkoztam, és szerintem ez egy hibás extrapoláció, de javítsál ki konkrét dokumentumra, cikkre, írásra hivatkozva, amit Novobátzky írt, és pontosan ez áll benne.

Az 1952-ben írt kvantummechanikai cikkében az áll, hogy $m_0' = m_0 + \frac{V}{c^2}$ , ahol a $V$ négyes skalárpotenciál a $-\frac{h^2}{2m_0}\frac{\square A}{A}$ úgynevezett "kvantumpotenciál"-ból vagy "sűrűségpotenciál"-ból ered.

Marx György (és társai), valamint Dávid Gyula ezt ferdíti el, extrapolálja hibásan, valamint a hidrodinamikai izotróp nyomásból eredő $P$ nyomáspotenciál esetét.

És akkor most még egyszer leírom amit az elején:

A Novobátzky-féle esetben a potenciáltér nem független a "mozgástól". Egészen hasonlóan a nyomás esetében pedig minden elemi anyagdarab együtt mozog és feszül a közvetlen környezetével, nem pedig függetlenül egy adott potenciáltérben.

Ezek nem jelentenek semmilyen (kitalált) független $\Phi$ mezőt meg $g$ csatolást.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.23. 16:52

A Higgs-mechanizmus meg egészen más dolog, nem vonatkoztatható ide.

szabiku írta:
Az 1952-ben írt kvantummechanikai cikkében az áll, hogy $m_0' = m_0 + \frac{V}{c^2}$ , ahol a $V$ négyes skalárpotenciál a $-\frac{h^2}{2m_0}\frac{\square A}{A}$ úgynevezett "kvantumpotenciál"-ból vagy "sűrűségpotenciál"-ból ered.

Nem abból ered.

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2017.03.23. 17:58

szabiku:

Nálam a tömeg a tehetetlenség mértéke, és ekvivalens az energiával, tehát vektorkomponens jellegű mennyiség és ennek megfelelően transzformálódik.

Ez itt a baj. Ez egy "nálad" fizika.
Hogy ezt a szakma komolyan vegye, ahhoz előbb célszerű lenne rendesen megtanulnod sztenderd fizikát, meg a sztenderd matematikát, hogy ne sülj fel folyton iskolás tévedésekkel. Aztán meg kéne mutatnod, hogy ez a náladfizika sehol se kerül ellentmondásba a kísérletekkel ott, ahol a többiek fizikája helyesen jósolja meg azok eredményét, s legfőképp meg kéne mondanod, hogy egyáltalán mi előnye van a tiédnek.
De ilyen zűrös szövegekkel és képletekkel én nem sok jót jósolok neked. Az effélékből alig egy bekezdésnyit olvas el egy lektor. Így csak náladfizika marad.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.23. 19:20

Szilágyi András írta:
szabiku írta:Az 1952-ben írt kvantummechanikai cikkében az áll, hogy $m_0' = m_0 + \frac{V}{c^2}$ , ahol a $V$ négyes skalárpotenciál a $-\frac{h^2}{2m_0}\frac{\square A}{A}$ úgynevezett "kvantumpotenciál"-ból vagy "sűrűségpotenciál"-ból ered.
Nem abból ered.

Hát akkor szerinted honnan??

https://www.scribd.com/document/3382278 ... -Gleichung

(De nehogy azt mond, hogy egyel visszábbról, az (5)-ös formula utolsó $-\frac{h^2}{m_0}\sum{\left(\frac{\partial A}{\partial x_i}\right)^2}$ tagjából, mert ezzel lényegében akkor ugyan azt mondanád, mint én.)

szabiku írta: Hát akkor szerinted honnan??

Sehonnan, az egy teljesen általános levezetés, ami független a cikk többi részétől.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.24. 03:12

O.K. persze ez igaz, de én úgy értem, hogy annak a $V$ skalárpotenciálnak megfelelő mennyiség az úgynevezett "kvantumpotenciál"-ból vagy "sűrűségpotenciál"-ból ered a cikkben.

Az az általános egyszerű rövid levezetés nem tárja fel, hogy a $V$ skalárpotenciál nem lehet független, mert az ellentmondásokra vezet. <-- Ez a lényeg !!

Milyen alapon veszi azt bárki is függetlennek, tehát külsőleg megadhatónak, a "mozgástól" függetlenül rögzítettnek.

Ez itt a kérdés. Itt van a kutya elásva.
Erre próbálok rávilágítani, hogy az nem megy, mert ellentmondásokra vezet.

Tehát annak a $V$ skalárpotenciálnak megfelelő mennyiség úgy származhat csak, hogy az nem független a "mozgástól". Ennek eleget tesz a kvantumpotenciálból eredés, és a nyomáspotenciálból eredés.

Az szerintem egy értelmetlen hibás kitaláció, hogy egyszerűen veszünk a levegőből egy $\Phi(x)$ integrálható négyes(potenciál) skalármezőt, meg kigondolunk hozzá egy $g$ csatolást. Ugyanis ennek a negatív gradiense a Minkowski-féle $K(x) = \frac{dp}{d\tau}$ négyeserő. Ámde ebben rejtve szerepel a mozgás megfigyelő szerinti sebessége (pontosabban annak négyzete), hiszen a $d\tau$ idő a mozgást megfigyelő $dt$ idejéből a $\sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}$ alapján csak a mozgási sebesség nagyságának ismerete után tudható.

A relativitáselméletben az $F(x) = \frac{dp}{dt}$ mechanikai (azaz tömegre ható) erő, mint mező megadása, is tulajdonképpen csak akkor értelmes, ha lehetséges mögötte a mozgástól független potenciáltér. Ilyen pl. a mozgó $q$ skalár töltés sugárzásának elhanyagolása esetén az $F_E(x) = qE(x)$ statikus erőtér. Az $F_B(x) = qv \times B(x)$ Lorentz-erő már nem ilyen, mert nem tudjuk előre a $v$ sebességet (se a nagyságát, se az irányát, sőt lehet arra sem jár a $q$ töltés az egész mozgása alatt..).

viewtopic.php?f=8&t=909&start=87

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.29. 21:29

Relativisztikusan (sőt általánosan) kovariáns Lagrange formalizmus (1:54:00-tól)

https://www.youtube.com/watch?v=E3cz7b6PnZs

Ezek szerint a relativisztikus részecske általános (négyes)impulzusa: $p_k = \frac{\partial L}{\partial u^k}$ . (Ez helytelen !!)
Az általános (négyes)erő pedig: $Q_k = \frac{\partial L}{\partial x^k}$ . (Ez szintén helytelen !!)

Egy hatalmas nagy Marhaság az egész...

Mindent elárul az is, hogy a tetszőleges szabad mozgású részecskét leíró első esetben (2:08:00-tól) az jön ki, hogy $p_k = 0$ , azaz a részecske négyesimpulzusa nulla.

Ez nem csak azt jelenti, hogy nincs mozgása a részecskének, hanem se energiája nincs, se tömege nincs, sőt akkor maga a részecske sincs. $p_k = m_0 u_k = 0$ , azaz mivel $u_k \neq 0$ , csak az lehet, hogy $m_0 = 0$ .

A második esetnél ugyanez a helyzet.

A harmadik esetnél szintén. A részecske tömege nulla. Ez mellett az jön ki, hogy $p_k = -\frac{e}{c}A_k$ (ez is rossz !!), ami az általános impulzus akar lenni. Csakhogy az általános impulzusban ez a tag pozitív előjellel szerepel.

(2:16:20) $p_k$ "... az mínusz e per c szer á ká. Itten mindenki látja, hogy ennek nincs ténylegesen impulzus jellege, hiszen ez nem függ a részecskétől. Ez a külső erő."

(No comment)

(Landau II könyv 89. oldal, (23,7) $-\frac{\partial S}{\partial x^i} = mcu_i + \frac{e}{c}A_i = p_i + \frac{e}{c}A_i$ , és utána a szöveg: "A

$-\partial S / \partial x^i$ négyesvektor a részecske $P_i$ általános impulzusa.", ahol a felkiáltójelnél egy előjelet javítottam, mert a könyvben az lemaradt. Valamint még annyi, hogy a könyvben itt kis $p_i$ nem az általános impulzus, hanem csak a részecske saját kinetikus impulzusa.)

A $\textbf{p} = \frac{\partial L}{\partial \textbf{v}}$ általános impulzus, és a $\textbf{Q} = \frac{\partial L}{\partial \textbf{x}}$ általános erő a klasszikus mechanikában érvényes, a relativisztikus mechanikában NEM érvényes !!. Értem ez alatt azt, hogy ezeket nem lehet csak úgy egy hamis analógiát kitalálva a téridőre átpattintani úgy, ahogy azt D.Gy. a fenti képletek szerint hibásan teszi.

A hatás $\frac{\partial S}{\partial \textbf{x}}$ parciális deriváltja (Landau I (43,3)) azonban relativisztikus esetben is az általános impulzust adja, csak bejön egy negatív előjel a téridő pszeudo jellege miatt, és így $-\frac{\partial S}{\partial x^i}$ lesz az általános impulzus. (Landau II (9,12) és (23,7))

D.Gy. tulajdonképpen a következő sületlenséget csinálja:
A klasszikus három dimenzióról négy dimenzióra tér át, és a relativitáselméletben szükséges $u_i u^i = c^2$ feltételre, ami egy anholonom kényszer. (Erre a kényszerre nem is lehet a Lagrange-féle multiplikátoros módszert alkalmazni...) Az $S = \int_a^b{L\, dt}$ -ben pedig a $dt$ -t átkereszteli $d\tau$ -ra. Ez utóbbi hatalmas NAGY Badarság...

És ezután azt hiszi, hogy $L$ , ami egyébként nem kovariáns, az most már így az, és elnevezi az egészet kovariáns Lagrange-formalizmusnak...

Persze ez tűnhet úgy, hogy a rendes $L$ -ből kiemel egy $\sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}$ tagot, és ezt $dt$ mellé rakva együtt $d\tau$ -t adnak. Viszont akkor ami $d\tau$ mellet marad, azt itt félrevezető $L$ -nek nevezni, mert az már nem(!!) a mechanika Lagrange-függvénye, és nyilván badarságokra vezet a rá alkalmazott klasszikus mechanika alapú formalizmus. A variációs formában egyáltalán nem térhetünk át a megfigyelő szerinti (és ezért a mozgástól független) $t$ időről, és az ezzel képzett $v$ sebességről, a mozgó részecske $\tau$ sajátidejére, és az ezzel képzett $u$ sebességre. Ez egyszerűen nem működik. A formalizmus ezt a tulajdonképpen jelölésváltoztatást nem veszi tudomásul. Másrészt pedig az utóbbiak az előre nem ismert mozgás megfigyelő szerinti sebességének függvényei. (Az előző hozzászólásomban is éppen erre hívtam fel a figyelmet...) A relativitáselméletben nincs olyan, hogy ellényegtelenedik a nem kovariáns mennyiség, és a megfelelő kovariáns mennyiség lép színre helyette. Ez badarság (amit pl. S.Laci b.v. mélyen hisz...

).

A Hamilton-függvény mindenhol rossz. Erről 2:04:50-től böszme nagy hamisságokat állít, és hibásan azt hozza ki, hogy a relativisztikus Hamilton-függvény az a nyugalmi energia (H = Mc²), vagyis tulajdonképpen a (nyugalmi)tömeg.

Egyébként ez a "kovariáns Lagrange-formalizmus" hasonlóan szerepel sajnos a Novobátzky könyvben is a 97-98 oldalakon, de ettől még teljesen hibás elképzelés. Gyula ráadásul még jobban elrontja

, mert itt a Lagrange-függvény első $-m_0 c^2$ tagja ott $\frac{1}{2}m_0 u_i u_i = \frac{1}{2}m_0 (u_i)^2$ , és ezért itt elveszik a $p_k$ rendes $m_0 u_k$ tagja (amiért szinte általános iskolás nagy egyes jár...

).

A teljes elképzelés kudarca ezen is látszik, hogy tulajdonképpen $c^2 = u_i u^i$ , vagy Novobátzkynál $u_i u_i = (u_i)^2 = -c^2$ , és ez mindenképpen konstans, aminek a variációja nulla. Ilyen tagnak semmi értelme a Lagrange-függvényben, ráadásul az, hogy ilyen formában van felírva, vagy olyan formában, annak nem szabadna semmit sem változtatnia az eredményen. (A hatás variációjában ez a tag mindenképpen kiesik.) Ez az eltérés Gyula és Novobátzky számításaiban éppen jól meg is világítja az elképzelés hamisságát.

A Lagrange-függvény első tagja helyesen mindenképpen ez: $-m_0 c^2 \sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}$ .

srudolf · Hozzászólás Szerző: **srudolf** » 2017.03.30. 09:43

Te szabiku, ezt az előadást Dgy fizikusoknak és fizikatanároknak tartotta.
2.5 óra alatt teleírt képletekkel villámgyorsan 25 táblát úgy, hogy követhető volt a mondanivalója.
Leírta ugyanazt két féle formalizmussal, hogy mindenki megértse, bemutatott egy csomó tudománytörténeti részletet is, a hallgatóság végig figyelt és hozzászólt. Ez kb. a csúcsa az ilyen jellegű előadásoknak. Dgy egy lábon járó tudományos lexikon, aki el is tudja mondani, amit tud.
Erre te hibákat kapsz benne... amit oltári stilusban prezentálsz. Vegyél vissza az arcodból, ez undorító.

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2017.03.30. 10:46

Tegnap estére szabiku kissé lecsillapodott.
Már nem akarja Dunába dobni Dávid Gyulát.
Csak valami képletféleségeket írogatva motyog magába:
Egy hatalmas nagy Marhaság az egész...
D.Gy. tulajdonképpen a következő sületlenséget csinálja ...
Ez badarság (amit pl. S.Laci b.v. mélyen hisz... ).
amiért szinte általános iskolás nagy egyes jár... )
Erről 2:04:50-től böszme nagy hamisságokat állít ...

Ismét csak tahó formában adtad elő a mondandódat, szabiku. Ez nem segít ám rajtad. Ezt egy figyelmeztetéssel honorálom.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.30. 13:54

Rudolf, én megértem az érzelmeidet, felnézésedet, csodálkozásodat, sértődöttségedet, ... stb., de sajnos a fizika vagy a matematika helyessége ezektől független.

Szóval Dávid Gyula és Novobátzky "kovariáns Lagrange-formalizmus" elképzelése vagy jó, vagy hibás.

Én (a visszacsipkelődésem mellett) elég jól rámutattam a hibára.
Ez mindenképpen hasznos a témával foglalkozók számára.
Sőt éppen hogy ez a hasznos, és nem a hibás elmélet terjesztése.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.30. 14:00

Szilágyi András írta:Ismét csak tahó formában adtad elő a mondandódat, szabiku. Ez nem segít ám rajtad. Ezt egy figyelmeztetéssel honorálom.

Igen, igazad van, még maradt benne egy kis csipkelődés, úgyhogy elfogadom a körmöst.
De vállalom a kritikámat, hogy az előadott "kovariáns Lagrange-formalizmus" elképzeléssel baj van.

Rigel · Hozzászólás Szerző: **Rigel** » 2017.03.30. 14:15

szabiku írta: Én (a visszacsipkelődésem mellett) elég jól rámutattam a hibára.

Vagy olyasmire mutattál rá, amit TE tartasz hibának azért, mert eleve nem értesz a dolog matematikájához, és nemcsak a képletek fizikai jelentéseivel nem vagy tisztában, hanem még az "elemi" matematikai (és geometriai) műveletek során is hibákat vétesz.
Mivelhogy ilyesmire volt már példa, nagyon valószínű, hogy ez az eset áll fent: hibát látsz ott, ahol nincsen, mivel te hibás levezetésekkel operálsz.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.30. 14:39

Szóval akkor, ha az ELTÉ-n Gyula azt vezeti le egy színvonalas előadáson (amit más tanárok is nagy érdeklődéssel figyelnek) egy létező objektumra, hogy $p_k = 0$ , akkor az jó??

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2017.03.30. 16:45

szabiku:

elég jól rámutattam a hibára.

értelmesen érveltem

Alighanem olyan iskolába járt, ahol a diákok maguknak osztogatták a piros pontokat, a tanárokat meg a Dunába lökdösték. Az egészségesen szocializálódott gyerekek már 10-12 éves korukra felfogják, hogy az efféle öndicsérő megállapítások semmit se érnek, sőt nevetségesek. Felnőtt korban inkább csak a szociopatákra jellemző a társadalmi interakciók ilyen fura félreértése.
Fizikáról szükségtelen is beszélni, szabiku itt csak ugyanazt ismételgeti, amivel már régen megbukott a kozmofórumon. Persze ő erre ott is piros pontot osztott magának, szó szerint azt állítva, hogy :

sikeresen megvédtem dgy-vel szemben a disszertációmat

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.30. 16:56

Maradjunk a fizikánál...
$p_k = 0$ az jó??

Solaris · Hozzászólás Szerző: **Solaris** » 2017.03.31. 15:53

szabiku írta: Relativisztikusan (sőt általánosan) kovariáns Lagrange formalizmus (1:54:00-tól)
https://www.youtube.com/watch?v=E3cz7b6PnZs

Nos, megnéztem, meghallgattam Dávid Gyula előadását. Nagyszerű élmény volt és sokat tanultam belőle. Úgy gondolom Dávid Gyula ért ahhoz, amiről előadást tartott és milyen előadást! A hallgatósága pedig nem laikusokból állt, hanem szakemberekből, akik ízekre szedték volna azon nyomban, ha hülyeséget kezd magyarázni. Nos "szabiku", nem vagy egy súlycsoportban Dávid Gyulával és néhai Novobátzky Károllyal sem. Kisebbre vehetnéd az arcod.

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2017.03.31. 16:36

Solaris írta:Nos, megnéztem, meghallgattam Dávid Gyula előadását. Nagyszerű élmény volt és sokat tanultam belőle. Úgy gondolom Dávid Gyula ért ahhoz, amiről előadást tartott és milyen előadást! A hallgatósága pedig nem laikusokból állt, hanem szakemberekből, akik ízekre szedték volna azon nyomban, ha hülyeséget kezd magyarázni. Nos "szabiku", nem vagy egy súlycsoportban Dávid Gyulával és néhai Novobátzky Károllyal sem. Kisebbre vehetnéd az arcod.

Dgy zseniális a maga területén.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.31. 17:27

Igen..., mint ahogy te is, a semmiből energia generátoroddal...

Roppant zseniális az ELTÉ-n egy prémium előadás keretében azt levezetgetni, hogy $p_k = 0$ .

Ebből aztán tényleg sokat lehet tanulni...

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2017.03.31. 17:34

szabiku írta:Igen..., mint ahogy te is, a semmiből energia generátoroddal...

Pedig az is zseniális

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.31. 17:46

Szólj, ha meggazdagodtál belőle.
D.Gy. jól kamatoztatja a Novobátzky-effektusát...

Esetleg valaki megpróbálkozhatna a konkrét cáfolattal is.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.31. 18:11

Itt most pontosan minek a cáfolatára célzol?

dgy · Hozzászólás Szerző: **dgy** » 2017.03.31. 18:13

Tisztelt moderátor!

Ez már tényleg tűrhetetlen.

Kurdi Szabolcs (szabiku) a múltkor a Dunába dobásomat javasolta, most pedig az alábbi rágalmazást ereszti meg:

"Szólj, ha meggazdagodtál belőle.
D.Gy. jól kamatoztatja a Novobátzky-effektusát..."

E mocskos rágalmazásommal kutatói és oktatói integritásomat vonja kétségbe.

Egy-egy figyelmeztetés vagy egy hozzászólás törlése ilyen esetben már nem elég.

Sokkal kisebb sértésekért is töröltek már felhasználókat.

Ha a Szkeptikus fórum a továbbiakban is eltűri ennek az alaknak a működését, kénytelen vagyok azt hinni, hogy a Fórum szervezői, működtetői és moderátorai egyetértenek vele.

Dávid Gyula

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.31. 18:20

Gyula, nem kell mindent véresen komolyan venni.
Ezek csak amolyan csipkelődések. Ösztönzi az embert a tévedés beismerésére, amely mindenkivel megeshet.
A gond ott kezdődik, ha valaki ezt nem képes beismerni, és esetleg javítani önmagát, hanem inkább eltaposni igyekszik azt, aki rávilágít a problémára. Nekem egyáltalán nem célom a tekintély rombolása. Egyszerűen csak szeretem, ha valami korrekt.
De most komolyan, az a $p_k = 0$ tényleg nem korrekt. Ugye??

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2017.03.31. 18:41

dgy írta:Tisztelt moderátor!

Ez már tényleg tűrhetetlen.

Kurdi Szabolcs (szabiku) a múltkor a Dunába dobásomat javasolta, most pedig az alábbi rágalmazást ereszti meg:

"Szólj, ha meggazdagodtál belőle.
D.Gy. jól kamatoztatja a Novobátzky-effektusát..."

E mocskos rágalmazásommal kutatói és oktatói integritásomat vonja kétségbe.

Egy-egy figyelmeztetés vagy egy hozzászólás törlése ilyen esetben már nem elég.

Sokkal kisebb sértésekért is töröltek már felhasználókat.

Ha a Szkeptikus fórum a továbbiakban is eltűri ennek az alaknak a működését, kénytelen vagyok azt hinni, hogy a Fórum szervezői, működtetői és moderátorai egyetértenek vele.

Dávid Gyula

Túl komolyan veszed az itt elhangzó ostobaságokat, pedig a politikusokat naponta húznák lámpavasra, mégse veszik fel.

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2017.03.31. 20:13

De egy politikus integritását legfeljebb infinitezimális mértékkel lehetne mérni. Összevethetetlen egy fizikuséval. Az arányuk nem renormálható.
Dávid Gyula a kozmofórumon végtelen türelemmel tanítgatta Kurdi Szabolcsot. Éveken keresztül pontról pontra végigvette legtöbb hosszadalmas irományát, még ha a legtöbb elemi tudatlanságokra épült is.
Kurdi Szabolcs "csípkelődései" valójában egy sértett ember kisszerű pimaszkodásai.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.31. 20:23

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2017.03.31. 20:32

con írta:De egy politikus integritását legfeljebb infinitezimális mértékkel lehetne mérni. Összevethetetlen egy fizikuséval. Az arányuk nem renormálható.
Dávid Gyula a kozmofórumon végtelen türelemmel tanítgatta Kurdi Szabolcsot. Éveken keresztül pontról pontra végigvette legtöbb hosszadalmas irományát, még ha a legtöbb elemi tudatlanságokra épült is.
Kurdi Szabolcs "csípkelődései" valójában egy sértett ember kisszerű pimaszkodásai.

Engem is cikiznek meg mórickáznak, de nem érdekel. Nevetek az egészen.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.31. 20:40

Én sem nagyon veszem fel a bizonyítás nélküli rámolvasásokat. (Mert akkor már többször össze kellett volna törnöm lelkileg.)

Meg hát tudom, hogy $p_k \neq 0$ .

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2017.03.31. 21:40

Nem nevetnél, ha egy életen keresztül űzött szakmádban pattogna és gyalázna egy tudatlan nyikhaj. Ne haragudj, de ez az összehasonlítás elég durva léptéktévesztés a részedről.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.03.31. 21:51

con írta:Nem nevetnél, ha egy életen keresztül űzött szakmádban pattogna és gyalázna egy ...

aláhúzás: Lehet, hogy ez csak visszatükröződés ám...

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2017.03.31. 22:03

con írta:Nem nevetnél, ha egy életen keresztül űzött szakmádban pattogna és gyalázna egy tudatlan nyikhaj.

Ilyenek mindig vannak. Mindenhol.

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2017.03.31. 22:08

Kurdi Szabolcs nem csak a fizikában félművelt, de nem ismeri jó pár közkeletű szó vagy fordulat valódi jelentését se:
ráolvas:
Az igézés olyan neme, ami varázsigék, bűbájoló imádságok elmondásában áll, és ezekkel akar valami bajt orvosolni, fenyegetőt elhárítani, vagy más csodás hatást előidézni.
Ezt Kurdi Szabolcs nyilvánvalóan összekeveri a "fejére olvas" fordulattal.
Máskor meg káromlásnak mondja, mintha őt káromolni lehetne, akár valami istenséget, vagy vallási imádatban részesülő személyt.
A képletei és interpretációi is tele vannak efféle mókás, iskolázatlan félreértésekkel.
De javítani sem érdemes őket, mert sohasem tanul belőle, hanem napról napra újabb habveréssel ámítja magát.

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2017.03.31. 22:14

Szerintem túl nagy figyelmet szenteltek szabikunak, ő meg jókat kuncog magában, hogy megint jól felhúzott benneteket.