Létezik-e a mágneses monopólus

[szabiku]

A kvázirészecskék szintjén létezik: https://www.youtube.com/watch?v=Wdhji21ioN4 (kb. 32:55-től)

[Morcos]

A kvázirészecskék szintjén létezik: https://www.youtube.com/watch?v=Wdhji21ioN4 (kb. 32:55-től)

https://phys.org/news/2014-01-physicist ... years.html

Na és? Mit akarsz ebből kihozni?

[szabiku]

Mit na és? Egyelőre csak ennyi. Majd valami alakul belőle. Csak eleresztettem egy galambot. Egyelőre ennyi. Érzitek?

"A fizikusok szintetikus mágneses monopólust hoznak létre több mint 80 évvel ezelőtt"

Ez mit akar jelenteni? És mitől szintetikus?

[Morcos]

Mit na és? Egyelőre csak ennyi. Majd valami alakul belőle. Csak eleresztettem egy galambot. Egyelőre ennyi. Érzitek?

"A fizikusok szintetikus mágneses monopólust hoznak létre több mint 80 évvel ezelőtt"

Ez mit akar jelenteni? És mitől szintetikus?

Nem olvastad el a cikket?

Ááá megyek vissza az ingyenenergia topikba

[szabiku]

Nem, mert nem magyarul van. Nem tudok kicsit sem angolul. Összefoglalnád nekem, mi a lényeg benne?

[Morcos]

Nem, mert nem magyarul van. Nem tudok kicsit sem angolul. Összefoglalnád nekem, mi a lényeg benne?

Szabiku írtam neked privátban.

[szabiku]

THX.
re

[kovats]

Ugye nem baj, hogy a "maradi" nézetemmel fölborzolom a kedélyeket?

A mágneses részecske létezését én nem fogadom el. Véleményem szerint mágneses részecske nincs, csak mágneses hatás van.

Mágneses hatást csak mozgó elektromos részecske képes létrehozni. Tehát, csak hatást tud létrehozni, nem részecskét.

Az igaz - és bizonyítható -, hogy a mágneses tér megváltozása is elektromosságot hoz létre, de nem szabad elfelejteni, hogy a mágneses tér változását az őt létrehozó elektromos tér változása idézte elő. Ha nincs mozgó elektron, akkor nincs mágneses jelenség.

Egyszerűbben fogalmazva: elektromos áram maga körül mágneses teret gerjeszt. A mágneses tér megváltozása hoz létre elektromos teret.
(Durván fogalmazva: akár el is felejthetnénk a mágneses tér definícióját, és a kapcsolatos képleteket, mert az csak a számításokat könnyíti meg)

Két, nyugalomban lévő elektron taszítja egymást. Ez elektromos jelenség.
Ha az egyik mozog, a másik áll, akkor ennek a másik, nyugalomban lévő elektronnak "fogalma sincs" mágneses hatásról. Számára a mágneses hatás nem létezik.
Ha viszont a másik is mozog, akkor már lesz róla tudomása.

Ha az egyik elektron periodikus rezgőmozgást végez, akkor a másik (nyugalomban lévő) elektron - ha akarja ha nem - rezgésbe jön. Ezt a jelenséget nevezzük elektro-mágneses hatásnak, elektromágneses indukciónak.

A hatásakció sorrendje:
feszültség -> létrehoz áramot -> áram létrehoz fluxust -> fluxusváltozás létesít feszültséget...

[a.n]

A hatásakció sorrendje:
feszültség -> létrehoz áramot -> áram létrehoz fluxust -> fluxusváltozás létesít feszültséget...

Igen.De hogyan folytatható tovább?Van-e egyáltalán folytatása ezeknek a hatásoknak?Elképzelhető-e olyan eredmény amikor megbillen a teljesítmény mérleg nyelve,tehát a veszteségek kerülhetőek-e? Csak egy snassz vizsgálat,semmire sem jó.Semmire?
https://www.youtube.com/watch?v=6prwtRBoa-k

[kovats]

Igen.De hogyan folytatható tovább?

Ugyanúgy, mint előbb, de most egy kicsit pontosabban leírva:

A feszültség létesít áramot (a feszültség csak áramot tud létrehozni, fluxust nem);
Csak áram létesíthet fluxust (az áram nem hoz létre feszültséget, csak fluxust);
Csak a fluxus változása létesíthet feszültséget (majd a feszültség létesíthet áramot,
Az áram létesít fluxust, és így tovább, elölről...

Megnéztem a videódat. Egy lényeges fogalmat nem ismersz (vagy nem használsz), ez pedig a szórási fluxus fogalma.
A jelenségben semmi különös nincs - kivéve az avatatlanokat.

Ennek lényege:
a videón egy úgynevezett mag típusú transzformátor látható, melyre jellemző, hogy a primer és szekunder tekercs külön külön oszlopon van.
Amikor a két tekercs egy oszlopon van, akkor azt köpeny típusú transzformátornak nevezzük.
Ez utóbbinál a főfluxus ketté oszlik, és a két oldalt a "köpenyen" tud záródni.

A mag típusú transzformátornál nem osztódik ketté a főluxus. A két magot (vasmagot) alul és fölül járomvas köti össze.

Ha mag típusú transzformátor szekunder tekercsét terheljük, akkor a megjelenő ellengerjesztés miatt a fluxus kilép a vasmagból, és a levegőn keresztül záródik, melynek egy része még átjárja a jármokat.
Ezt a kilépő fluxust nevezzük szórási fluxusnak. Röviden: szórt fluxusnak.
A szórt fluxus záródó útja tehát: járom-levegő-járom.

A videón látható jelenséget tehát a szórt fluxusok okozzák. A szórt fluxus annál nagyobb, minél nagyobb a szekunder tekercs terhelése.
Hiába van ellenkapcsolásban a két azonos menetszámú (3. és 4.) járom-tekercs, a két tekercset átjáró szórt fluxus nem lesz egyenlő nagyságú. A primer tekercshez közelebb lévő járom-tekercs feszültsége nagyobb lesz, mint a távolabbié.

Tanulmányozd a hegesztő transzformátor működését, mert ott is egy söntölő vasmaggal szándékosan növelhető meg a szórási fluxus, mert ezzel a szekunder feszültség erősen csökkenthető terheléskor. Üresjárási feszültség pl. 60 V, az ív fenntartási feszültség pedig 25 V lehet.

[a.n]

Ugyanúgy, mint előbb, de most egy kicsit pontosabban leírva:

Értem.Köszönöm a válaszodat.

[Morcos]

Igen.De hogyan folytatható tovább?Van-e egyáltalán folytatása ezeknek a hatásoknak?Elképzelhető-e olyan eredmény amikor megbillen a teljesítmény mérleg nyelve,tehát a veszteségek kerülhetőek-e? Csak egy snassz vizsgálat,semmire sem jó.Semmire?
https://www.youtube.com/watch?v=6prwtRBoa-k

Azért látom rendíthetetlenül kutatod ami szerinted nincs, az ingyenenergiát.

[a.n]

A primer tekercshez közelebb lévő járom-tekercs feszültsége nagyobb lesz, mint a távolabbié.

Javíts ki ha nem jól gondolom.Ezt feltételezve,ill ebből kiindulva a két érték különbségének meg kellene egyeznie.De nem.Vagyis.Ha a két "járom" tekercset megmérem szekunder terhelés nélkül ,akkor az egyenként 40V.Szembe kötve 0V ugye.Szekunder terheléssel a primerhez közelebbi tekercsen 36.5V míg a másikon 29V.Ha a primerhez közelebbi tekercs feszültsége a mérvadó,akkor abból ha kivonom a 29V-ot csak 7.5V lehetne az izzón mérhető feszültség. De valójában 16V mérhető rajta.Így akkor nemcsak különbség kivonás lehetne?Vagy mi.

[a.n]

Igen.De hogyan folytatható tovább?Van-e egyáltalán folytatása ezeknek a hatásoknak?Elképzelhető-e olyan eredmény amikor megbillen a teljesítmény mérleg nyelve,tehát a veszteségek kerülhetőek-e? Csak egy snassz vizsgálat,semmire sem jó.Semmire?
https://www.youtube.com/watch?v=6prwtRBoa-k

Azért látom rendíthetetlenül kutatod ami szerinted nincs, az ingyenenergiát.

Van vagy nincs mindegy is.Egyszerűen csak érdekel.
A Flynn féle találmányok hatékonyság lemérése sehol nem látható . (lemértük mi is,az eredmény nem győzött meg) A fellelhető feltöltött videók pedig nemigazán a korrektség jelképei.Végül is nem sikerült neked sem bizonyságot adni róla.Vagyis az nekem nem meggyőző ,hogy márpedig "van". Pont úgy mint ahogy a "márpedig nincs".

[szabiku]

Furcsa, hogy a szekunderes terhelés miatt ekkora feszkülönbség alakul ki, pedig jó minőségűnek látszik a trafó.
Nem csaltál a.n.??

[Morcos]

Van vagy nincs mindegy is.Egyszerűen csak érdekel.
A Flynn féle találmányok hatékonyság lemérése sehol nem látható . (lemértük mi is,az eredmény nem győzött meg) A fellelhető feltöltött videók pedig nemigazán a korrektség jelképei.Végül is nem sikerült neked sem bizonyságot adni róla.Vagyis az nekem nem meggyőző ,hogy márpedig "van". Pont úgy mint ahogy a "márpedig nincs".

Az ingyenenergiás topikban válaszolok, hogy ne offoljunk itt.

[szabiku]

Hát igen.. Khm.. Khm..
Itt kérem komoly dolgokról van szó, nem játékokról..

[a.n]

Nem csaltál a.n.??

Mi értelme lenne?

[szabiku]

Semmi természetesen.

[kovats]

Ha a két "járom" tekercset megmérem szekunder terhelés nélkül ,akkor az egyenként 40V.Szembe kötve 0V ugye

Csak úgy kutyafuttából rajzoltam le a fluxusképet egy terheletlen, mag típusú trafónál. Ezzel kívánom megvilágítani, hogy a szórási fluxusokat hogyan kell elképzelni. A vonalak egyáltalán nem tükrözik arányosan az indukció (B) értékét a különböző helyeken. Indukcióvonalak valójában nincsenek, ezt csak a magyarázat megkönnyítésére szoktuk rajzolni:
https://photos.google.com/album/AF1QipM ... IPKy?pli=1

[Morcos]

Hát igen.. Khm.. Khm..
Itt kérem komoly dolgokról van szó, nem játékokról..

Na igen... megint az ingyenenergia, mindig ugyanoda lyukadunk ki

[szabiku]

Nincs. Nem. No. Nyema.

[a.n]

Csak úgy kutyafuttából

Error 404

[kovats]

Nincs. Nem. No. Nyema.

Egyet értek, de bocs', érted is, vagy csak hiszed? Jó lenne, ha Te is megindokolnád miért nincs.

Ugyanakkor van, ami első látásra nem könnyen érthető (mágnes áram?):
"one wire transfer"
https://youtu.be/HbwMAxxYcvE?t=149
Milutin Miletic Serbian inventor

Egyelőre nincs tippem.

[kovats]

Error 404

Ez mit jelent?

[Szilágyi András]

Error 404

Ez mit jelent?

Azt, hogy nem működik a link, amit megadtál.

[Szilágyi András]

Ugyanakkor van, ami első látásra nem könnyen érthető (mágnes áram?):
"one wire transfer"
https://youtu.be/HbwMAxxYcvE?t=149
Milutin Miletic Serbian inventor

Egyelőre nincs tippem.

Ebből a szabadalmi beadványból az derül ki, koaxiális kábelt használ. A belső drót a fázis, a burkolat a nulla.
http://overunity.com/11029/safe-one-wir ... ch/124826/

Nem éppen egy korszakalkotó felfedezés.

[kovats]

Ebből a szabadalmi beadványból

Erre nem gondoltam volna. Köszönöm a választ.

[szabiku]

Nincs. Nem. No. Nyema.

Egyet értek, de bocs', érted is, vagy csak hiszed? Jó lenne, ha Te is megindokolnád miért nincs.

Én ezt a semmiből való úgynevezett "ingyenenergiára" mondtam, de a mágneses monopólusra is azt vallom, hogy nem létezik.
Kérdésed melyikre vonatkozik?

[kovats]

Én ezt a semmiből való úgynevezett "ingyenenergiára" mondtam

Így már teljesen világos, és egyet is értünk.
A semmiből nem lesz valami.
A mágnesesnek pedig mindig két pólusa van.
Amikor a mágnes, vagy a mágneses mező (képzelt) indukcióvonalait ábrázoljuk, jó ha figyelembe vesszük a felruházott tulajdonságait, amit valószínű kevesen tudnak. A "felruházás" összhangban van a vasreszelékes vizsgálatnál szerzett tapasztaltokkal.

Indukcióvonalak tulajdonságai
- mindig zárt görbék,
- rövidülni igyekeznek,
- egymást taszítják,
- egymást sosem keresztezik,
- É sarokból lépnek ki, és D sarkon lépnek vissza (ez a megállapodás; ez a jobb-, ill. bal-kéz szabály alkalmazásánál fontos)

Az elektromos töltés, vagy elektromos mező erővonalai sosem zártak...

[szabiku]

Az ... elektromos mező erővonalai sosem zártak...

Ebben biztos vagy?

[Szilágyi András]

Akkor válaszolok a topik kérdésére: Nem tudjuk, létezik-e mágneses monopólus.
Akkor lezárhatom?

[szabiku]

Akkor válaszolok a topik kérdésére: Nem tudjuk, létezik-e mágneses monopólus.

Én is olvastam ezzel kapcsolatban sokat, komoly fizikai tanulmányokat, de elég erőltetettek és ellentmondásosak is.
Ez még egy nyitott kérdés, nem hinném, hogy ilyen egyszerűen le kellene zárni...
A Maxwell-egyenletek ellentmondásban lennének a mágneses monopólus létezésével.

[szabiku]

Ne félj András, nem fogja idevonzani a téma azt a bandát a másik oldalról. Már eléggé felmorzsolódtak...

[Szilágyi András]

Ez még egy nyitott kérdés, nem hinném, hogy ilyen egyszerűen le kellene zárni...

Ha egyszer nem tudjuk, hogy léteznek-e mágneses monopólusok, akkor mit akarsz még rajta okoskodni?
Valamiféle vitát képzelsz el, legyenek ilyen hozzászólások, hogy "de szerintem léteznek", "de szerintem meg nem", meg ilyesmi?
Most is keresik őket pl. az LHC-ban, majd gondolom szólnak, ha megtalálják őket.

[szabiku]

Zárd le inkább a Tiltott találmányokat, az úgysem engedélyezett...

[szabiku]

Most is keresik őket pl. az LHC-ban, majd gondolom szólnak, ha megtalálják őket.

Na, milyen jó lesz majd akkor azt itt ebben a topikban megvitatni, nem?

[Morcos]

Zárd le inkább a Tiltott találmányokat, az úgysem engedélyezett...

Ezt kell lezárni, azt irány oda!

[szabiku]

Az már nagyon elhízott. Átláthatatlan. Le kell zárni. (gyújtunk majd egy gyertyát érte... hogy a menybe szálljon.)

[szabiku]

Nézzétek, ez a mágneses monopólus téma milyen érdekes:
http://www.atomcsill.elte.hu/letoltes/f ... Laszlo.pdf

Még az eltén is tárgyalják.

[szabiku]

Előadás is itt van: https://videotorium.hu/hu/recordings/12 ... onopolusok

Ez egy aktuális és érdekes nyitott téma.

[Szilágyi András]

Előadás is itt van: https://videotorium.hu/hu/recordings/12 ... onopolusok

Ez egy aktuális és érdekes nyitott téma.

Linkelgetni mindenki tud. Mondanivalód van róla? Nincs. Akkor ennyi.

[szabiku]

( szabiku súgja: nyugi András! csigavér denevér... )

A Maxwell-egyenletek ellentmondásban lennének a mágneses monopólus létezésével.

A klasszikus elektrodinamikai Maxwell-egyenletek egy olyan stabil klasszikus fizikai képet írnak le, mint pl. a klasszikus newtoni mechanika, dinamika. Klasszikus határesetben mind a relativitáselmélet, mind a kvantummechanika utóbbiba megy át. Sőt, kell, hogy abba menjen át. A Maxwell-egyenletekkel ugyan ez kell legyen a helyzet. A kvantumtérelméletben középértékben (átlagban) a Maxwell-egyenletek érvényesek. A Maxwell-egyenletek pedig nem engedik meg a mágneses monopólusok létezését.

A topik legelején belinkelt előadásban szereplő anyagon belül létrejövő "monopólus" kvázirészecske nem valódi részecske, és valójában nem is monopólus. Egy kicsit becsapós az, hogy egy speciális anyagszerkezet a háttér, és bár nincs kihangsúlyozva, de ez a háttér anyagszerkezet a mágneses erővonalak záródását magában rejti(!!). A becsapás segédje pedig az a dolog, hogy ezek a kvázirészecskék egymástól függetlenül képesek az anyagon belüli mozgásra. Ezt az előadó többször ki is hangsúlyozta, hogy hamisan erősítse a hallgatóban a "mono" szórész érvényességét. Csakhogy az a kvázirészecske nem a mágneses pólus szempontjából mono, hanem a részecskeszerűség szempontjából, és ez nagyon nem mindegy. (Csak egy költői kérdés: Miért kell a hamis nézetet erősíteni a fizikus (vagy nem fizikus) hallgatóságban?? Ez valami mai trend, szenzációhajhászás szerűség, vagy mi a fészkes fene?? Esetleg maga az előadó professzor sincs teljesen tisztában a dolgok igazi lényegével?? Nem az lenne a cél, hogy a helyes látásmódot hirdessük, főleg egy eltén??)

Visszatérve, hogy a Maxwell-egyenletek nem engedik meg a mágneses monopólusok létezését, szerintem elég nyomós érv. Nem sikerült még teljesen átrágnom magam a nem abeli spontás szimmetriasértéses monopólus elméleteken (mert nem könnyűek), de körvonalakban is elég erőltetettnek és problémásnak tűnik. Szóval egyelőre én nem osztom azokat. (Magyar Fizikai Folyóirat XXXV. kötet 2. füzet, Hidas Pál magyar fizikus diplomamunka részletei, melyek neves fizikusok elképzeléseit mutatják be. (sajnos persze eléggé elnagyoltan...))

[Szilágyi András]

Visszatérve, hogy a Maxwell-egyenletek nem engedik meg a mágneses monopólusok létezését, szerintem elég nyomós érv.

Egyáltalán nem, triviális lenne kiegészíteni őket úgy, hogy megengedjék.
Tudod, a törvény nem előírja, hanem leírja a természet működését.

[szabiku]

Egyáltalán nem, triviális lenne kiegészíteni őket úgy, hogy megengedjék.

Hát nem. Ugyanis , és ezért , ami azt jelenti, hogy nincs mágneses forráspont (sem nyelőpont). mező csak örvényes, erővonalai csak önmagukba záródhatnak.

Tudod, a törvény nem előírja, hanem leírja a természet működését.

is-is.

[Szilágyi András]

Hát nem. Ugyanis , és ezért , ami azt jelenti, hogy nincs mágneses forráspont (sem nyelőpont). mező csak örvényes, erővonalai csak önmagukba záródhatnak.

Mondom ki lehet egészíteni. Nem érted?

[szabiku]

Hogyan? (Ellentmondás nélkül.)
(képlet beszél...)

[Szilágyi András]

Hogyan? (Ellentmondás nélkül.)
(képlet beszél...)

Itt le van szépen írva többféleképpen is:
https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_ ... _equations

[szabiku]

Köszi, ezt ismerem, és szerintem problémás, amit nemsokára kifejtek, hogy szerintem miért.

[kovats]

"Csak filozófia, semmi más"

Vettem a fáradságot és végig néztem a Palla László-videót (azért néhol beletekertem).

Az előadás filozofikus. Nem meggyőző. Még csak gondolatébresztő sem.
A matematika csodálatos dolog, mert egyszerűsíti, átláthatóvá, érthetővé teszi a bonyolult fizikai jelenségeket, de bizonyos határon túl bevisz a sötét erdőbe, átcsap filozófiába, elszakad a valóságtól. Kivétel, ha kísérlet igazolja a "a matematikai felfedezést".

Elhangzott: "E forrása a töltés, B forrása az áram". Vagyis ez a kijelentés helyes, kísérletileg igazolható is.
Értsd! Ha nincs áram, akkor nincs B! B azért lett, mert mozgásba lendült a töltés.
És még valami: a mozgásba lendült töltés csak egy másik mozgásba lendült töltésre képes hatással lenni.

A többi már hipotetikus: "a monopólus olyan, mint a ponttöltés". Ezt kísérletileg még nem tudták bizonyítani: "léggömbös kísérlet...kozmikus sugárzás...monopol-szerű nyom (!)...utóbb kiderült kiderült 2c/3-al mozgó arany részecske nyoma volt..."