Lehet-e negatív a tömeg

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.06. 19:43

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Találtam egy cikket, ami lehetségesnek tartja, hogy a tömeg lehet negatív is:

https://www.facebook.com/koncz1987/post ... 68598769:0

Igénytelen témanyitás már megint. Több ilyet nem fogok jóváhagyni!

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.06. 19:55

Ok. Rendben, csak gondoltam feldobom egy kis sordíszítéssel. Szép szerintem.. Csini lett.

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2017.12.06. 20:03

Úgylátszik nem hallottál még a negatív tömeg meghajtásról.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.06. 20:09

Nem. Miért, neked van olyan?
Megosztanád velünk?

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2017.12.07. 13:11

Valóban felesleges témát nyitni ennyire igénytelen alapon.
És nem a gyermeteg vigyorkáidtól igénytelen, hanem a belinkelt szövegtől. Koncz Attila hallott valahol valamit harangozni, még az is lehet, hogy tanult valamikor némi fizikát, de ez az írás igen kusza. Szakértői álarcban előadott hebrencskedés. Nem csak szakmailag felületes, de sokszor még a mondatszerkesztésbe is beletörik a bicskája. Csak két példa:

a tenzorok olyan mátrixok, amikben akár n-dimenziós vektorok is lehetnek

Alapvetően ez a plazma képes lenne gravitációs hullámok keltésére, mely teljesen átlátszó volna a plazma frekvenciája alatti hullámhosszokban.

Miii?
A gravitációs hullámok volnának teljesen átlátszóak?
Vagy inkább azt akarta írni, hogy a plazma átlátszó a gravitációs hullámok számára?
Tele van ilyen fogalmazászavarokkal. De szereti a fennkölt szavakat, például, hogy "midőn"

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.07. 19:45

Írt a csávó még ennél cifrábbakat is.

És full komolyan ajánlotta. Nem tűrt a negatív tömeg ellen érvelt felszólalást. Elég gáz.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.11. 00:47

Mondtam neki, hogy negatív tömeg az egész relativitáselméletben nincs, erre megsértődött és bannolt a csillagász csoportból.

Vicces.

Egy kis kapcsolódó okoskodás:

A $T_{00}$ energiasűrűség komponens mindig pozitív. Ennek belátásához induljunk ki a nyugalmi rendszerrel rendelkező anyag alsóindexes energiaimpulzus-tenzorát megadó kifejezésből:

$T_{ik} = (p + \epsilon)\,u_i u_k - p\,g_{ik} = \epsilon\,u_i u_k + p\,u_i u_k - p\,g_{ik} = \epsilon\,u_i u_k + p\,(u_i u_k - g_{ik})$ ,

$T_{00} = \epsilon\,u_0 u_0 + p\,(u_0 u_0 - g_{00}) = \epsilon\,u_0^{\,2} + p\,(u_0^{\,2} - g_{00})$ .

Mivel $u_0^{\,2}$ egy valós szám négyzete, ezért ez mindig pozitív. A $p$ izotróp nyomás a relativitáselmélet keretei között szintén mindig csak pozitív lehet. (Egy nem izotróp eset eleve problematikus a relativitáselméletben, akárcsak a negatív nyomás esete, úgyhogy ezekkel nem is tudunk foglalkozni.) Az $\epsilon$ energiasűrűségre ugyanez érvényes, mert nincs a relativitáselméletben negatív tömeg, és az ekvivalencia értelmében negatív energia, energiasűrűség sincs. Tehát legfeljebb a zárójelben lévő kivonás okozhatna még negatív értéket. De hogy mégsem, annak belátása a következő:

$u_0 = g_{00}u^0 + g_{0\alpha}u^{\alpha} = \frac{g_{00}dx^0 + g_{0\alpha}dx^{\alpha}}{ds}$ . Ezt felhasználva:

$u_0^{\,2} - g_{00} = \frac{(g_{00}dx^0 + g_{0\alpha}dx^{\alpha})^2}{ds^2} - g_{00} = \frac{(g_{00}dx^0 + g_{0\alpha}dx^{\alpha})^2 - g_{00}ds^2}{ds^2} =$

$= \frac{g_{00}\left(\sqrt{g_{00}}dx^0 + \frac{g_{0\alpha}dx^{\alpha}}{\sqrt{g_{00}}}\right)^2 - g_{00}g_{ik} dx^i dx^k}{ds^2} = \frac{g_{00}}{ds^2}\left[\left(\sqrt{g_{00}}dx^0 + \frac{g_{0\alpha}dx^{\alpha}}{\sqrt{g_{00}}}\right)^2 - g_{ik} dx^i dx^k \right] =$

$= \frac{g_{00}}{ds^2}\left[g_{00}dx^0 dx^0 + 2g_{0\alpha} dx^0 dx^{\alpha} + \frac{g_{0\alpha}g_{0\beta}dx^{\alpha}dx^{\beta}}{g_{00}} - g_{ik} dx^i dx^k \right]$ .

A szögletes zárójelben lévő első kettő és utolsó tagok összevonása után:

${u_0^{\,2} - g_{00} = \frac{g_{00}}{ds^2}\left[-g_{\alpha\beta}dx^{\alpha}dx^{\beta} + \frac{g_{0\alpha}g_{0\beta}dx^{\alpha}dx^{\beta}}{g_{00}}\right] = \frac{g_{00}}{ds^2}\left[\left(-g_{\alpha\beta} + \frac{g_{0\alpha}g_{0\beta}}{g_{00}}\right)dx^{\alpha}dx^{\beta}\right] = \frac{g_{00}}{ds^2}\,dl^2}$ .

A szögletes zárójelben lévő kifejezés a valódi távolság négyzete, ami szintén csak pozitív lehet. Ez a valódi távolságnégyzet a Landau II könyv 304-305. oldalain van levezetve, ami $g_{00} > 0$ esetén érvényes. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy a választott koordináta-rendszer megvalósítható valódi testekkel. Tehát arra jutottunk, hogy az alsóindexes energiaimpulzus-tenzor $T_{00}$ energiasűrűség komponense ekkor mindig pozitív. A $T^{00}$ komponens ekkor szintén mindig pozitív. (Ennek belátása házi feladat, mert mire kigondoltam, már nem volt kedvem leírni.

Egyébként nem bonyolult.) A $T^0_0$ vegyes indexhelyzetű komponensnek általában nincs határozott előjele.

G.Á · Hozzászólás Szerző: **G.Á** » 2017.12.11. 12:37

Igénytelen témanyitás már megint. Több ilyet nem fogok jóváhagyni!

András, kérlek!
Tudniillik ez:

a posztmodern művészet egy gyöngyszeme.

Ezzel szabiku azt akarja mondani, hogy mikor valamit nem ért, akkor először merev szemgolyóval kezd bámulni, majd ha már nem bírja pislogás nélkül, akkor undorodva félrenéz két, erre a célra készített kérdőjel irányába.
Ezután szabiku még mindig nem tudja mi van, ezért elkezd sikítani, miközben addig üti a fejét, amíg az be nem zöldül.
Aztán elvigyorodik, felvesz egy szemüveget és szakállat növeszt.

Mindenki más számára, ez:

A izotróp nyomás a relativitáselmélet keretei között szintén mindig csak pozitív lehet.

még mindig nem igaz.
Ettől persze még a hivatkozott facebook-oldalon is szerepelnek hülyeségek.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.11. 16:11

G.Á írta:a posztmodern művészet egy gyöngyszeme.

A művészet minden formában felbukkan, és értékelhető.

G.Á írta:Ezzel szabiku azt akarja mondani, ...

Nem egészen, de hasonlóan.

Azért értékelem G.Á erőfeszítését a piktogram sorozatom értelmezésére tett próbálkozásáért.
A házi feladatot is ilyen sikerrel oldottad meg?? Azt is leírhatnád, kíváncsi vagyok.

G.Á írta:Mindenki más számára, ez:
"A izotróp nyomás a relativitáselmélet keretei között szintén mindig csak pozitív lehet."
még mindig nem igaz.

Szerintem meg igaz.

Olyan vagy, mint D.Gy. Egy saját mondattal képes vagy látszólag mindenkit a te oldaladon kórustagként megjelentetni.
A retorika is egyfajta művészet.

Bár nem annyira a fizikusoké, de van akinek szükségeltetik az érveléseihez.

idegen · Hozzászólás Szerző: **idegen** » 2017.12.13. 22:48

szabiku írta: . Ezt felhasználva:

.

A szögletes zárójelben lévő első kettő és utolsó tagok összevonása után:

.

Festhetnél ezekhelyett színes képeket.Mint "kortárs" művész.'150év és befutó lesz...300 év múlva megcáfolja valaki

...jön egy új Einstein.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.13. 23:15

A képekkel sajnos jobban megéri kereskedni, mint festeni őket.

idegen · Hozzászólás Szerző: **idegen** » 2017.12.15. 23:20

szabiku írta: A képekkel sajnos jobban megéri kereskedni, mint festeni őket.

Sajnos azokat a képeket is előbb meg kell festeni...

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.27. 18:42

Az jutott eszembe ma, lehetséges, hogy én vagyok L. D. Landau reinkarnációja.(?)
Ma olvastam ezt az érdekes cikket: https://archivum.ujszo.com/cimkek/tudom ... an-zsenije , és az áll benne, hogy Landau is január 22-én született, mint én.

dgy · Hozzászólás Szerző: **dgy** » 2017.12.27. 22:55

Abban a cikkben az is szerepel, hogy Landau zseni volt.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.27. 23:03

Akkor egy picit még gyúrok.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2017.12.27. 23:10

Elkészítettem a megígért fizika lapomat: https://szabiku.000webhostapp.com/

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.01.02. 23:23

G.Á szerint tehát lehet negatív a tömeg...

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2018.01.02. 23:32

szabiku írta:G.Á szerint tehát lehet negatív a tömeg...

Lehet. Ezt kísérletek is bizonyítják.

https://24.hu/tudomany/2017/04/19/labor ... olyadekot/
https://index.hu/tudomany/2017/04/19/el ... _folyadek/

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.01.02. 23:44

Kutatók egy csapata negatív tömegű szuperfolyadékot hozott létre: mikor az anyagot jobbról nyomták meg, balra mozdult el - és fordítva.

Gyerekkoromban, mikor fejbe rúgtam az osztálytársam, jobb lábbal rúgtam, és a feje balra repült. Akkor ezek szerint az ő fejének is negatív volt a tömege.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.01.03. 18:32

Ez a két cikk lényegében ugyanaz. Akik írták, azoknak gőzük sincs a dologról. Se a bonyolult kvantumfizikai effektusról, se a klasszikus newtoni fizikáról. Összefűznek olyan dolgokat, amik össze sem illenek, és össze-vissza állítanak minden hamis marhaságot. Egy totális ferdítés az egész. Egyszerűen hamis. Nagyon könnyű lebuktatni ezeket a cikkeket.

idegen · Hozzászólás Szerző: **idegen** » 2018.01.13. 23:54

szabiku írta: Nagyon könnyű lebuktatni ezeket a cikkeket.

Akkor rajta hát!Buktasd le!
Nem akarom elkeseríteni a "negatív"tömeg hívőket(sem),de NINCS negatív tömeg.
Sőt!Semmi nincs ami negatív...kivéve persze az előhívott fotónegatívot és a terhességi tesztet(stb).
Mondjatok egy valamit ami negatív!(matek kizárva).
Alapvető kérdés hogy hol a nulla.Ugyanis ott kezdőd/het/ne a negatív...ami nincs és nem is lesz.A természetben negatív NINCS.

G.Á · Hozzászólás Szerző: **G.Á** » 2018.01.14. 09:20

Sőt!Semmi nincs ami negatív.
A természetben negatív NINCS.

A törésmutató például lehet negatív is.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.01.14. 20:57

G.Á írta:A törésmutató például lehet negatív is.

És ebből kifolyólag úgy gondolod a tömeg is és egyben az impulzus is?

idegen · Hozzászólás Szerző: **idegen** » 2018.01.18. 22:45

G.Á írta: A törésmutató például lehet negatív is.

Törésmutató???....nevetséges.A virtuális valóság(ami a fejedben van) lehet negatív,de semmi köze a valóságos valósághoz,sem a természettudományhoz,sem a fizikai valósághoz.
Negatív tömeg egy nagy marhaság.Negatív tömeg a sok barom ember...aki elhiszi ezt a sok ökörséget.
Üdv.

G.Á · Hozzászólás Szerző: **G.Á** » 2018.01.18. 23:20

Törésmutató???....nevetséges.

Nem tudom hogy most a törésmutatónak a puszta létezését vonod kétségbe, vagy azt hogy a valós komponense felvehet negatív értéket?
Az utóbbi kísérletileg megvalósított.
Ha az előbbivel van problémád, akkor a fenomenológia szerepével való megismerkedést javaslom.

idegen · Hozzászólás Szerző: **idegen** » 2018.01.19. 22:53

Fingom sincs semmilyen törésmutatóról,mert nincs jelentőssége.
Negatív tömeg témában hová tudnád elhelyezni a "törésmutatót"???Fény tömege?Vagy megtört fény tömege??
...amúgy nincs problémám.Minden úgy jó ahogy éppen van.
Te nyilván valami fenomén vagy.Bocs hogy lenéztem rád

"– a látszat nem maga a valóság, míg a jelenség valóságos dolog. Az igazi ismeretet a jelenség megismerése adja.""
Üdv!

G.Á · Hozzászólás Szerző: **G.Á** » 2018.01.20. 12:09

Arra reagáltam, hogy:

A természetben negatív NINCS.

ami egészen egyszerűen nem igaz, mert vannak olyan klasszikus és nemklasszikus mennyiségek, amelyekről a hétköznapi tapasztalataink alapján elvárnánk a nemnegativitást, de kísérletileg megvalósítható olyan rendszer, ahol előfordulnak ilyen paraméter negatív értékei.

Egy másik dolog, hogy elvben nem zárják ki a pillanatnyi elméleteink azt hogy a tömeg negatív, vagy éppen képzetes legyen.
A tapasztalataink egy szűk köréből interpolálni teljesen általános esetre megfelelő indoklás nélkül -(Lehet rész-indoklást adni bizonyos esetek kiszűrésére, de ezek bizonyos lehetőségek következményeit vizsgálják meg. A tudományos módszer jelenleg nem teszi lehetővé azt, hogy meggyőző bizonyossággal kizárjuk az ilyen feltételezések igazságát.) -nem indokolt.

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2018.01.20. 20:02

Vigyázzatok Idegennel,
mert ő számtalan dologról kapásból tudja, hogy nevetséges nagy marhaság, csak az a sok barom hiszi el azt a sok ökörséget.
Miheztartás véget azért persze hozzáteszi, hogy fingja sincs a dologról.

De halljátok emberek a nagy igazságot!
Idegen nagy igazságát.
Ami biztosan nem nevetséges, nem marhaság, nem csak az a sok barom hiszi el az a nem ökörséget.
És egyáltalán nem is virtuális, nem csak Idegen fejében van, hanem a valóságos valóságban.
Mégpedig a következő:
A z U n i v e r z u m o t m a g a a z é l e t m o z g a t j a !
És nem ám attól mozog, hogy unatkoznak az anyagok és reakcióba lépnek!
Aki pedig ez ellen mondana valamit, az bizony gyenge lábakon áll!
Ezért mondom, vigyázzatok Idegennel, mert ő egy valódi i d e g e n élőlény.

Morcos · Hozzászólás Szerző: **Morcos** » 2018.01.20. 20:39

con írta:A z U n i v e r z u m o t m a g a a z é l e t m o z g a t j a !

Grandpierre is így gondolja: https://www.youtube.com/watch?v=87F4VhQAfYs

con · Hozzászólás Szerző: **con** » 2018.01.20. 22:48

Grandpierre pedig csak tudhatja az igazságot, hisz Grandpierre az égvilágon mindent csinál, mindenhez ért, ahogy az egy vágtázó halottkémhez illik.

idegen · Hozzászólás Szerző: **idegen** » 2018.01.21. 01:02

G.Á írta: Egy másik dolog, hogy elvben nem zárják ki a pillanatnyi elméleteink azt hogy a tömeg negatív, vagy éppen képzetes legyen.
A tapasztalataink egy szűk köréből interpolálni teljesen általános esetre megfelelő indoklás nélkül -(Lehet rész-indoklást adni bizonyos esetek kiszűrésére, de ezek bizonyos lehetőségek következményeit vizsgálják meg. A tudományos módszer jelenleg nem teszi lehetővé azt, hogy meggyőző bizonyossággal kizárjuk az ilyen feltételezések igazságát.) -nem indokolt.

Általános esetek indoklás nélkül?Miféle tudományos módszer az ami nem elég meggyőző ahhoz hogy kizárjuk a feltételezéseket?

idegen · Hozzászólás Szerző: **idegen** » 2018.01.21. 01:19

G.Á írta: Arra reagáltam, hogy:
A természetben negatív NINCS.

ami egészen egyszerűen nem igaz, mert vannak olyan klasszikus és nemklasszikus mennyiségek, amelyekről a hétköznapi tapasztalataink alapján elvárnánk a nemnegativitást, de kísérletileg megvalósítható olyan rendszer, ahol előfordulnak ilyen paraméter negatív értékei.

Az hogy a hétköznapi tapasztalataid által mit vársz el és mi a valóság az két különböző dolog.Felesleges keverni a szart...az akkor is szar marad.
Elmeséled röviden hogy mi a célod ezekkel a klasszikus és nemklasszikus mennyiségekkel?Negatív értékekkel?
Valami pozitív kellene aminek van gyakorlati haszna és nem csak egy meddő vita.

idegen · Hozzászólás Szerző: **idegen** » 2018.01.21. 01:44

con írta: A z U n i v e r z u m o t m a g a a z é l e t m o z g a t j a !
És nem ám attól mozog, hogy unatkoznak az anyagok és reakcióba lépnek!
Aki pedig ez ellen mondana valamit, az bizony gyenge lábakon áll!
Ezért mondom, vigyázzatok Idegennel, mert ő egy valódi i d e g e n élőlény.

Elég gyenge lábakon állsz...ezért támogatlak.Elég az is ha figyelsz.Vigyázni kell ha valaki jót akar,de azt nem látod ha átvernek?Megérdemled!
A z U n i v e r z u m o t m a g a a z é l e t m o z g a t j a !
Mondj ellent!
Figyelek Rád.Szívesen meghallgatnám hogy az unatkozó anyagok meddíg jutnak el az akció-reakcióval.Ja és utána hogyan tovább?
Nem én vagyok idegen Te (moderálva)...Nekem idegen ez a nyomorék emberkedés.
(moderálva)

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.01.28. 23:56

G.ÁÁÁ, írjál már föl légyszi valami negatív tömeges és/vagy negatív impulzusos fizikai képleteket, amik vannak! Biztosan tudsz, mert váltig ragaszkodsz a létezésükhöz, és kíváncsi lennék rájuk, hogyan illeszkednek bele a mechanikába.

G.Á · Hozzászólás Szerző: **G.Á** » 2018.01.29. 01:42

Mielőtt bármely kérdésedre válaszolok, szeretnék kapni tőled egy fényképet, amin szerepelsz te, és tisztán megállapíthatóan eszed a kalapodat.
A képen tarts egy cetlit, amin jól olvashatóan "Szabiku, 2018" szerepel.
Fűszerek alkalmazása megengedett.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.01.29. 16:22

Valahogy az ilyen tanulmányok, mint amivel a topikot is nyitottam, nem hozták meg az étvágyamat.
És még te sem győztél meg a korábbi eszmecserénk során. Egyszerűen nem merültek fel letisztult formulák, melyek nem hamis spekulációk csupán, és jól összevethetők a mechanika alapvető tényállásaival (ami persze tagadja ezt a dolgot).
Szóval tényleg nagyon érdekel mi van benne (gyerekkoromban is mindent szétszedtem).

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.01.29. 16:32

OFF

Na, DGY visszatért szokásos elsöprő stílusával: http://kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=9& ... &start=905
/OFF Elnézést!

G.Á · Hozzászólás Szerző: **G.Á** » 2018.01.29. 16:50

Január 2.-tól kezdve próbáltál behívni a beszélgetésedbe, néha olyan dolgokat implikálva, mintha nem értenéd a szavak jelentését, különös tekintettel a "lehet" és "van" különbözőségére.
De ezekre mind nem szeretnék különösebben szót vesztegetni, mert mindattól függetlenül ami ebben a topikban szerepel, írtad hogy:

Helyezkedjünk egyetlen foton tekintetére, mert ugye a fény fotonokból áll. Azt akarod állítani, hogy létezik olyan foton, amelynek hármasimpulzusa a terjedésével ellenkező irányba mutat?? Mert akkor megeszem a kalapom.

Azt akarod állítani, hogy a negatív törésmutatójú anyag miatt létezik olyan (nem virtuális, hanem) valódi foton, amelynek hármasimpulzusa a terjedésével ellenkező irányba mutat?? Mert akkor megeszem a kalapommal együtt a lakkcipőmet is.

viewtopic.php?f=8&t=799&start=2650

Én ezt állítom, bár tény hogy valamelyest definíciós nehézségekbe ütközik az, hogy kölcsönhatások esetén mit is tekintünk fotonnak.
Ettől függetlenül azt is írtad később, hogy:

És még annyit hozzá, hogy amikor az aláhúzott részt írtam (jóval korábban), akkor nem gondoltam olyan dolgokra, amikkel barbár módjára betámadsz a nemkvantumos relativisztikus kontinuummechanikámba. Ezekkel a(z egyébként tényleg érdekes) és inkább csak kvantummechanikai magyarázatú közegoptikai esetekkel, helyzetekkel.

Mégegyszer, a fent idézett esetben nem kell kvantummechanika a magyarázathoz.

Én ennek nem kerítenék túl nagy feneket, de te magad írtad hogy vállalod a kalapod elfogyasztását, ha egy jól demonstrált jelenség létezik. Személy szerint el tudok tekinteni a lakkcipőre vonatkozó szavaidtól, de ha már kimondtál valamit, akkor azt tartsad is meg.

Alternatívaképpen vondd vissza az akkori hibás állításaidat, és valld be, hogy az elméleti fizikával kapcsolatos állításaid túlnyomó része -hogyismondjam- meglehetősen gyengéd kapcsolatban áll a valósággal.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.02.01. 07:27

G.Á írta:Én ezt állítom, bár tény hogy valamelyest definíciós nehézségekbe ütközik az, hogy kölcsönhatások esetén mit is tekintünk fotonnak.

Tényleg azt állítod, hogy a foton saját impulzusa nem feltétlen kell, hogy a terjedésének irányába mutasson??
És akkor az hogyan van?

Jó, engedek, legyen olyan "fotonról" szó, ami nem a vákuumban terjed, hanem valamilyen közegben.
Ez valóban egy kicsit komplikált eset, nem is a szakterületem, de legyen.

Szóval akkor a közegben terjedő "foton" saját impulzusa nem kell feltétlen, hogy a terjedésének irányába mutasson, és pl. mutathat az ellenkező irányba?

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.02.02. 02:38

Marha kíváncsi vagyok erre, hogy ez hogyan lehet. Mutass valami képletekkel is alátámasztott helyes magyarázatot erre a dologra, mert ugye ezt alá is kell ám támasztani.

G.Á · Hozzászólás Szerző: **G.Á** » 2018.02.02. 12:44

Az általam ismert legtömörebb megközelítés fizikai okát már egyszer leírtam régen, amikor a fizikai optikára hivatkoztam.
Nézd át például ezt, egy konkrét példa kedvéért:
https://books.google.hu/books?id=r2boCA ... on&f=false
Itt a törésmutatónak a kapcsolatát érdemes tanulmányoznod a hullámvektorral, az adott módusokra vonatkozóan.
Ebbe negatív számokat minden különösebb probléma nélkül be lehet helyettesíteni. A módusokra kiírva az impulzust, láthatóvá válik a hullámvektorral való kapcsolatuk. A csoportsebesség meghatározza a haladási irányt.

Ezenkívül, én tényleg nem akarlak megbántani, de úgy érzem hogy a beszélgetésünk nagyon kevéssé konstruktív. Nem mondom azt, hogy soha többé nem írok ide, csak hagyjuk egymást békén, és ha lehet, ne akarj tőlem választ kiprovokálni a sajátos értelmezéseiddel.
Előre is köszönöm.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.02.02. 16:57

Köszönöm, meg fogom hamarosan vizsgálni, amit küldtél.

Ezen kívül én sem akarlak bántani, de azért nem kell sértődöttnek lenned, mert valamit én másképpen látok, fogok fel, hiszen itt nem érzelmekről van szó, hanem matematikával és logikus gondolkodással alátámasztott fizikáról. Az emberek szeretnék azt érezni, hogy ők mindent tudnak, és hogy nekik mindenki hajlongva vakon hisz és egyetért, mert ez is az előbbi érzetvágyukat táplálja. Én nem vagyok ilyen, e nélkül is stabil vagyok fizikalelkileg, de amennyiben mégsem, igyekszem feltalálni és önfejleszteni magam. Nem vágyom mindenttudásra, csak azokban a témákban amik érdekelnek, de ezekben is tudom érzelemmentesen kontrollálni a fizikuszabikumat.

Nem kínlódok érezhetően, hogy de akkor is nekem higgyenek. Inkább csak logikusan és megfontoltan érvelek, és ha valamit elrontok, azt igyekszem inkább kijavítani, mint azt elvárni, hogy 'nem érdekes, most már higgye mindenki úgy'.

De azért már most előre mondom (még nem néztem meg amit küldtél..), hogy egy igazi foton (vagy fény) az szabad részecske (hullám), és így van felállítva az alapvető elmélete, és minden könyv leírja, hogy az impulzus(a) a terjedés irányába mutat. A közegbeli fény és "foton" az egy részleteiben igen bonyolult dolog, ami nem különálló. Persze szerintem ekkor is igaznak kell lennie, hogy minden dolognak a saját impulzusa annak terjedési irányába kell mutasson. Összetett szétválaszthatatlan esetekben ennek belátása lehet kicsit nehezebb a szétválaszthatatlanság miatt (és mert a létrejövő effektusok megcsalhatják az ember gondolkodását).

G.Á írta:bár tény hogy valamelyest definíciós nehézségekbe ütközik az, hogy kölcsönhatások esetén mit is tekintünk fotonnak.

Még egyszer mondom, az én eredeti témámban (energiaimpulzus-tenzorban lehet-e negatív a nyomás) a szabad fényt (fotonokat) kell tekinteni, és ezt a közegbeli jelenséget csak te hoztad fel, hogy cáfoljál, de nem igazán illik az eredeti témámba ez a helyzet. Ennek ellenére vállalom az állításom, hogy az impulzus nem lehet negatív. És akkor ezen prédikáció után megvizsgálom azt, amit küldtél ez elleni érvelésként.

szabiku írta: az impulzus nem lehet negatív

Az impulzus egy vektor, nincs értelme arról beszélni, hogy negatív vagy pozitív.

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.02.03. 04:49

Igen persze, ebből a szempontból igazad van. Viszont akkor megfordulna az előjele, ha negatív volna a tömeg, vagy a jelterjedés iránya ellentétes volna, mint a hozzá rendelhető impulzusé. Ezt hívom itt egyszerűen negatív impulzusnak, mert a rendeshez képest ellentétes (volna). Szóval így kell érteni. Ugye milyen abszurd?

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.02.05. 23:04

@G.Á:

neked szerintem eléggé negatív a tömeged. A fényt is az ellenkező irányba töröd.

123 · Hozzászólás Szerző: **123** » 2018.02.05. 23:51

Az "F=ma" képlet szempontjából és gravitálás szempontjából hogyan viselkedik a negatív tömeg/energia/nyomás/akármi?

Az utóbbit valahogy úgy képzelem, hogy ha van egy dobozom tele negatív dolgokkal, vagyis antigravitál, akkor az mondjuk leesik a Földre, beszívja egy fekete lyuk, de mondjuk két ilyen már taszítaná egymást. (Tehát a sima nyomás/energia megszünteti/összenyomja a téridőt, a negatív meg teremti/kitágítja azt.)
Ki van dolgozva ennek az elmélete? Figyeltek már meg ilyet?

És az F=ma képletben szereplő m lehet negatív? Az mit jelentene egyáltalán?

123 · Hozzászólás Szerző: **123** » 2018.02.06. 08:13

Hence Bondi pointed out that two objects of equal and opposite mass would produce a constant acceleration of the system towards the positive-mass object,[5] an effect called "runaway motion" by Bonnor who disregarded its physical existence, stating:

I regard the runaway (or self-accelerating) motion […] so preposterous that I prefer to rule it out by supposing that inertial mass is all positive or all negative.

https://en.wikipedia.org/wiki/Negative_ ... way_motion

szabiku · Hozzászólás Szerző: **szabiku** » 2018.02.06. 13:56

Köszönöm, meg fogom nézni a linket. Addig az én elgondolásom:

Ha átrendezed a képlet, akkor így néz ki: a=F/m, tehát egy F erőtérben egy ellentétes előjelű m tömegérték az a gyorsulás értékét is ellentétes előjelűre változtatná, tehát az ellenkező irányba gyorsulna. Két ellentétes tömegű ellentétes töltés kergetné egymást. (Ez éppen a Dirac-tengerből feljövés első elgondolása.)

A newtoni gravitációs képlet: F=Gm₁m₂/r².

Ez alapján, egy ellentétes előjelű m tömegérték szintén előjelváltozást okoz az egyenlet másik oldalán, tehát most F értékében.
Ebből az jön ki, hogy ha a képletben különbözőek az m tömegértékek előjelei, akkor a kölcsönös F erő negatív értékű, tehát taszítják egymást.
Viszont ha mind a két m tömeg értéke negatív, akkor a kölcsönös F erő értéke pozitív, tehát vonzzák egymást, mint normál esetben.

Az mv impulzus tekintetében már gond van.
Ha az egyik m tömeg értéke ellenkező, mint a másiké, akkor miközben egymásra hatnak, és ellenkező irányba gyorsulnak, a növekvő abszolút értékű impulzusuk egyező irányú, hiszen a sebességük ellentétes irányú. Ez nagyon nem frankó. A teljes rendszer m₁+m₂ tömege nulla, de az impulzusa nem. ERROR van! Ez valami nagy hülyeség, amivel G.Á "fizikus" egyetért.

A negatív nyomás az olyan, hogy nem lökdös, hanem húzkod. Ezzel az a probléma, hogy a hatás jelének terjedése negatív impulzusú. Ha a hatás terjedésének nincs felső sebességkorlátja, mint a newtoni fizikában, akkor itt elkerülhető a negatív impulzus szükségessége (tehát egyúttal a negatív tömeg is) a negatív nyomáshoz. Ez gázoknál nem megy, csak összefüggő anyagszerkezetnél.

A newtoni fizikának nincs különösebb problémája a negatív energiával (mint energiaszintekkel).

A newtoni gravitációs képlet teljes mértékben hasonló a töltésekre vonatkozó Coulomb-törvényre, így a potenciál tekintetében is. Ha megvizsgáljuk a sztatikus térenergiát, akkor kiderül, hogy nem illik bele a képbe az, hogy a pozitív értékű m tömeghez negatív gravitációs potenciált rendelünk. Sőt az derül ki, hogy egyáltalán nem is szabadna m-hez ilyenformán térpotenciált rendelni, mert így csak sérteni tudjuk az energiamegmaradást. (Mert ha közelebb van egymáshoz két egyforma tömeg, akkor nagyobb a kiintegrált térenergia (nem megyünk el egészen a pontszerű tömegig, ahogy a töltéseknél sem...), holott a tömegvonzás miatt kisebbnek kellene lennie. Ellentétes tömegeknél pedig fordítva.) A töltéseknél ez a probléma nem merül fel, ugyanis ott éppen fordítva van, a töltés értékének előjelével egyező a térpotenciál előjele (elektrodinamikai skalárpotenciál), mert az azonos értékű töltések taszítják egymást.
Mivel az égboltot figyelve mégis konstatálhatjuk a tehetetlen m tömegre vonatkozó newtoni gravitációs törvényt, azt lehet feltételezni, hogy nem jó a newtoni fizika. (Ehhez nem is kell észrevenni, hogy más az elektrodinamika transzformációs tulajdonsága.)

123 · Hozzászólás Szerző: **123** » 2018.02.06. 15:04

123 írta: (Tehát a sima nyomás/energia megszünteti/összenyomja a téridőt, a negatív meg teremti/kitágítja azt.)

Természetesen térre, és nem téridőre gondoltam, miközben ezt írtam.

szabiku írta: Két ellentétes tömegű ellentétes töltés kergetné egymást.

Hm. Valóban. Igazából kötéllel is működne, ha a negatív tehetetlen tömegű doboz nem mozogna ellenkező irányba, mint a rákötött kötél. Ezért valóban jobb egy távolhatás erre. (igazából két azonos töltésű dolog is kergetné egymást, meg két bármi is, hiszen newtoni fizikában a belső erők összege 0, így ugyanarra mozdulnak el. Illetve az impulzusmegmaradásból is ez ugyanez jön ki (az egyik összefüggés a másiknak az integrálja/deriváltja))

szabiku írta:Ebből az jön ki, hogy ha a képletben különbözőek az m tömegértékek előjelei, akkor a kölcsönös F erő negatív értékű, tehát taszítják egymást.
Viszont ha mind a két m tömeg értéke negatív, akkor a kölcsönös F erő értéke pozitív, tehát vonzzák egymást, mint normál esetben.

Az mv impulzus tekintetében már gond van.

Különböző előjelű tömegek inkább kergetik egymást, ha megtartjuk azt a törvényt hogy a belső erők összege 0. Lásd fenn.
Szerintem ebből a képletből az adódik hogy negatív tömegek taszítják egymást. De lehet hogy mindegy, lehet úgy is általánosítani a képletet, hogy vonzás jöjjön ki. Mindenesetre inkább a kölcsönös taszítás felé kéne általánosítani a Newtoni fizikát is, ha már egyszer az áltrel azt adja. (?)

A negatív nyomásos részek értelmezésedig még nem jutottam el. (És valószínűleg nem is fogok egyhamar, nem nagyon tiszta számomra ez a nyomás dolog.)