ez igaz, azért is osztanak ki ilyen szépen téged

Már dehogynem! T= E/C ahol T a hőmérséklet növekmény, E az átadott energia, C a fajhő.T hőmérsékletű test nem melegíthet csak úgy fel egy másik testet T hőmérséket fölé. ez lesz a házi feladatot mára.
A szerződésük szerint?mégpedig a hidegebb test hőmérséklete fog növekedni, a melegebb test meg lehűlni. de mindenesetre a hidegebb test hőmérséklete nem fogja átlépni a melegebb test hőmérsékletét, hanem egy köztes hőmérsékleten fognak megállapodni.
Ugye nem láttál még hőszivattyút?hiába csűröd-csavarod a dolgokat, 2 sugárzó test adott, ez egyik hömérséklete T_1, a másiké T_2. Legyen T_1 < T_2. A ez eredetileg T_1 hömérsékletű test hőmérséklete nem fogja a T_2 -t meghaladni a hőcsere után,
Ebben, látod, igazad van! Mert magad sem érted. Hogyan is tudnád bárkinek elmagyarázni?Gézoo írta:Nem magyarázom el neked is külön mit tartalmaz a Stefan-Boltzmann sugárzási törvény.
Óvodába sem jártál? Nem tudod, hogy így nem lehet társalognod?na mi van? mit beszélsz már megint félre? miért nem ismered be, hogy ostoba vagy?
Pontosítsd a kérdésedet! Mi nincs még a hőszivattyún kívül? Mi van és hol, milyen paraméterekkel érvényes amire választ szeretnél?erre válaszolj: adott egy T hömérsékletű sugárzó test. meg egy másik hidegebb test. egyet értesz e azzal, hogy pusztán egyszerű hőcsere útján (tehát NINCS hőszivattyúnk) a melegebb T hőmérsékletű test nem fogja felmelegíteni a hidegebb testet T fölé?
Nagyon-nagyon hibás választ írtál. Feltételeztem, hogy azóta megtanultad, megértetted. Bocs! Tévedtem!"erre ugyanis válaszoltam már"
Vicces egy gyerek vagy!Gézoo írta:Több mint harminc éve tanítok.
De az 1200000 W/m2 még mindig messze van a 6000 K-nek megfelelő sugárzási teljesítménytől. Csak kb. 2100 K-nek felel meg. A 6000 K-nek kb. 74 millió W/m2 felel meg.Számoljunk!
A lencse felülete amely a Napfényt gyűjti legyen például A=0,01 m2
ezt gyűjtse 10 mm2 felületre azaz Apont=10/1e6=1e-5 m2
Arányuk=1e-2/1e-5=1e3
A Napból a Föld felszínén a maximális sugárzási teljesítmény sűrűség P= 1200 W/m2
Akkor a lencsére érkezik P=1200*0,01= 12 W majd a 10mm2 felületre jut.
Ezzel a 10mm2 felületet érő sugárzási teljesítmény négyzetméterenként
P= 12 W /1e-5= 1 200 000 W/m2 Ami valóban egyenértékű is lehetne azzal, ha a Naphoz sokkal közelebb vinnénk a 10 mm2-es felületet.
Ez nem fog menni egyébként, mert a Naphoz közel a napsugarak nem párhuzamosan, egy irányból jönnek, hanem minden irányból. Ezért nem tudod őket fókuszálni. Pont úgy, ahogy felhős ég esetén sem tudod nagyítóval fókuszálni az égről érkező fényt.ha a Naphoz közeli testnek a Nappal ellentétes oldalára homorú tükröt tennénk amellyel a testre fókuszálnánk
A külseje még hidegebb és mindkettő sokkal hidegebb mint a belseje.Ez most nem érdekes. A kanálnak a tea felőli oldala ugyanolyan meleg lesz, mint a tea felszíne.
Ez csak optikai megoldás kérdése.Ez nem fog menni egyébként, mert a Naphoz közel a napsugarak nem párhuzamosan, egy irányból jönnek, hanem minden irányból. Ezért nem tudod őket fókuszálni.
Pont ez az, amit nem lehet csinálni, Gézoo. Nem lehet csak úgy kitalálni számokat, hogy "vegyünk egy 1000 km átmérőjű tükröt, és azzal koncentráljuk a Nap fényét egy 1 mikrométer átmérőjű felületre".Egy parabola legyen A=1000 m2 felületű, melyre Pössz=1000*1200= 1,2 MW napsugárzás érkezik.
Ezt koncentráljuk A2=0,01 m2 felületre - ha kell további tükrökkel - akkor P=1,2*100=120 MW/m2 sugárzási teljesítmény sűrűséget kapunk ami
egy T= 6783 K fokos test felszínén mérhető.
Vagyis jóval melegebb mint a Nap felszíne.
Most legyen a parabola A=1000 km2 felületű, ami így
A=1000*1000*1000 =1e9 m2 Erre a felszínre érkező teljesítmény P= 1200 000 MW
Ha ezt 1 m2 felületre koncentráljuk akkor T=67 826 K fokos test felszíni sugárzási teljesítmény sűrűségét kapjuk.
Ami ugye már "kábé": 11 azaz tizenegyszer melegebb mint a Nap felszíne.
Ha pedig egy Föld méretű parabolának a fókuszába teszünk egy olyan testet ami pont 1 m2 (Ekkor az A felület A= 127 323 954 473 516 m2 ... a kapható sugárzási teljesítmény pedig P=A*1200=152 788 745 368 219 522 W az ehhez tartozó hőmérséklet pedig T=1 281 230 K fok ami több mint kétszázszor magasabb mint a Nap hőmérséklete.)
Dehogynem lehet. Az első lépcsőben kapunk egy összetartó szűkített nyalábot, amit szórással párhuzamosíthatunk, majd újabb fókuszálással még kisebb képet állítunk elő, azaz kisebb foltot.Nem lehet, mert a Nap nem egy pont, hanem egy korong,
Sokan meglepődnének.Meg fogsz lepődni.