vaskalapos írta:Ha jol ertelek, a fenti logika szerint a harom ottalatos valoszinuseges is 1 a milliohoz? Mert ugye nem vetted figyelembe az elso esemeny valoszinuseget!
A cikk ugy szamol, hogy az eso ottalalat valoszinusege 1/43 millio es ez utan egy even belul kell meg egy otos, ennek a valoszinuseges 52 a 43 milliohoz, tehat a teljes valoszninuseg, az, hogy egyvalaki ketszer nyer egy even belul az kb 1 a 43 millio*millio (azaz billio) 1: 43*1012.
De ugye ez annak a valoszinusege, hogy egy konkret evben megtortenik az esemeny, nem annak, hogy valaha is megtortenhet-e. Mondjuk 100 even belul valamelyik evben 1: 43*1010.
Ha hozzateszem, minden jatekban egymillio ember jatszik. 1: 43*104.
Lehet jatszani a kerdesfeltevessel, es mindig mas szam jon ki.
Ha ket konkret otos sorozattal torteno nyeres valoszninuseget kerdezed, hogy elsore az 1 3 5 7 9 szamokkal, masodszorra meg a 2 4 6 8 10 szamokkal nyerjen (nem a szam erdekes, nem neztem meg mi volt a konkret nyeroszam abban a ket ottalaltosban), akkor viszont... rad bizom, szamold ki, milyen pici vloszinuseg jon ki!
kb 1: 43*1026.
Csak hogy tisztább legyen a kép:
1. Minden véletlenszerűen vagy szándékosan kiválasztott szám ugyanolyan valószínűséggel nyer. (1/43 millió)
2. A sorsolások egymástól függetlenek, így ha az 1,3,5,7,9 számot kihúzták, a következő héten az 1,3,5,7,9-nek ugyanaz a valószínűsége, mint a 2,4,6,8,10-nek.
3. A független valószínűségek összeszorzódnak.
Ez alapján konkrét kérdésre már lehet konkrét választ adni.
a. "Mi a valoszinusege, hogy ugyanaz az ember egy even belul ketszer megnyeri a fonyerement a lotton?"
Mivel bármelyik ember megfelel a célnak, ezért megvárom, míg lesz egy öttalálatos (ez előbb vagy utóbb bekövetkezik), majd megnézem, hogy az öttalálatost elért ember milyen valószínűséggel ér el egy éven belül ismét ötöst. (52/43 millió)
b. "Mi a valoszinusege, hogy egy bizonyos ember egy even belul ketszer megnyeri a fonyerement a lotton?"
Az első nyerés és a második nyerés valószínűsége is 1/43 millió, így a valószínűség 52/43.000.000^2 ~ 1/35*10^12
c. "Ha ket konkret otos sorozattal torteno nyeres valoszninuseget kerdezed, hogy elsore az 1 3 5 7 9 szamokkal, masodszorra meg a 2 4 6 8 10 szamokkal nyerjen"
Mivel minden szám ugyanolyan valószínűséggel nyer, ezért ugyanaz a válasz mint a b. esetben: ~ 1/35*10^12
d. Ha arra vagy kíváncsi, hogy mi van ha több szelvénnyel és több éven keresztül játszik, akkor szorozni kell a szelvények és az évek számával.
"Ez a nagyon kicsi valoszinuseg cafolja-e a multban megtortent, dokumentalt esemenyt, vagy csak azt mondja, hogy ha meg szeretnenk ismetelni, akkor valoszinuleg nagyon sok probakozas kene?"
Se nem cáfolja, se nem igazolja, csupán az esemény bekövetkezésének valószínűségét számszerűsíti.
"Barmilyen nullatol eltero valoszinusegu esemenyre igaz a valasz."
Teoretikusan igaz, gyakorlatilag nem. A már idézett cikk (
http://www.tbiomed.com/content/6/1/27) azt javasolja, hogy az 1/10^200 -nál kisebb valószínűségű lehetőségekkel ne foglalkozzunk.
"Mi az ertelme egy multbeli megtortent esemeny valoszinuseget kiszamolni?
Ha az nagyon kicsi, az azt jelenti, hogy valoszinutlen a megismetlodese."
Itt nem a megismétlődésről van szó, hanem a bekövetkezésének esélyeiről.
A neodarvinizmus alapfeltevése (véletlen mutáció/természetes szelekció) kitűnő alapot ad egy genetikai esemény(sor) bekövetkezéséhez szükséges valószínűség kiszámításához. Éppen ezért amikor genetikailag lehetséges eseménysorozatot fogalmazol meg, akkor oda kellene tenni ennek az eseménysornak a valószínűségét is. Ha ez a valószínűség egy meghatározott érték alá csökken, akkor mint gyakorlatilag lehetetlen eseményt el kell vetni, és új magyarázat után nézni.
Ha bármilyen nagyon kicsi de még pozitív valószínűségű esemény bekövetkezését elfogadod, akkor az elmélet cáfolhatatlanná válik, igaz semmit sem fog érni, hiszen akkor az is megtörténhet, hogy egy kutya macskát ellik, ugyanis ennek a valószínűsége sem nulla.