ESP kutatasok eredmenye

[ennyi]

@pounderstibbons (67255): Nem felteteleztem, hogy te ilyet mondtal volna.
Amit irtam az mind sajat kutfobol szarmazik.
Bocs a felreertesert.

A lenyeg, hogy van egy pszi-nek nevezett valami, amirol semmit nem lehet tudni, azon kivul, hogy az emberei gondolatokat kozvetiti, tavolsagtol es arnyekolastol fuggetlenul, de nagyon gyengen, es idonkent epp az ellenkezojet kozvetiti, csak statisztikai modszerekkel mutathato ki, hol ugy, hogy a veletlentol ebbe az iranyba, hol meg ugy, hogy a veletlentol epp a masik iranyban van statisztikailag szignifikans elteres.
Ez a pszi, ami a veletlento hol,erre, hol meg arra valo elterest eredmenyez.

De mar ez is tul sok rola, figyelmeztes es moderalas fogja kovetni.

Pedig isten bizony a temahoz szoltam hozza. A legjobb tudomasom szerint.

[pounderstibbons]

@ennyi (67256):

Nemrég említetted a feromonokat, amit a felismerésük előtt simán pszinek lehetett volna nézni.
Lehet hogy ezen a téren is találnak még egy vagy több dolgot amit eddig pszi-nek néztek, pedig nem az. De addig nyugodtan hívhatjuk pszínek, amíg jobb magyarázatot és nevet nem találunk rá. De persze az is kiderülhet, hogy a kísérletek voltak valamiért rosszak, vagy még meg kell őket ismételni kellő számban, hogy a véletlen eltérés tényleg ide ÉS oda is megnyilvánuljon és kiderüljön, hogy csak tényleg véletlenszerű ingadozás az egész.

De ha a mondanivalód tényleg csak annyi, hogy a "legjobb tudomásodból" ennyire telik, hogy szerinted a pszi az "a veletlento hol,erre, hol meg arra valo elterest eredmenyez" tényleg indokolhat moderálást, ha ezt ennyiszer és ennyi témában ismétled meg.

Vesd össze a mostani soraidat szinte bármely kreacionistával, aki nem képes egy biosztankönyvet sem elolvasni, csak ismételgeti, hogy "Ugyanmár, mennyire hihető, hogy egy fajból egy másik lesz , amikor a mutációk csak "hol,erre, hol meg arra valo elterest eredmenyeznek", de lényegében nem változik semmilyen faj.

[ennyi]

@pounderstibbons (67257):

Vesd össze a mostani soraidat szinte bármely kreacionistával, aki nem képes egy biosztankönyvet sem elolvasni, csak ismételgeti, hogy "Ugyanmár, mennyire hihető, hogy egy fajból egy másik lesz , amikor a mutációk csak "hol,erre, hol meg arra valo elterest eredmenyeznek", de lényegében nem változik semmilyen faj.

Osszevetettem, tisztan latom a kulonbseget, de nem merem kifejteni.
Egy mondatot, ha megengedsz:
a mutaciok altal letrejovo valtozas eredmenye ismert.

[Gábor]

@pounderstibbons (67235):

A kísérlettel szerinted is sok a probléma, ami ezek után engem nem is érdekel. Én Szabolccsal beszélgettem, tőle kérdeztem, neki válaszoltam. Arra, hogy ő mit gondol, mire alapozza. Innentől kezdve az egész olyan gyönyörű terelés, mint a huzat, ugyanis ha ő nem tud érvelni, nyilván ő sem értette meg a kísérletet (ami, engem még mindig nem érdekel. Majd, ha érdekel szólok.) Annyira jó, hogy beleszóltok egy beszélgetésebe, és fogalmatok sincs miről van szó...

[Szilágyi András]

@Gábor (67271):
Ami nem érdekel, ahhoz ne szólj hozzá.

[Gábor]

@Szilágyi András (67273):

Szívemből szóltál, de akkor miért szóltál bele? Ez csak költői kérdés volt, igazából nem érdekel! A legjobb az lesz, ha ignoráljuk egymást, én kezdem, most.

[Szabolcs]

A "tudomanyos sajto" miert kapta fel ennyire Daryl J. Bem kiserletet es annak replikaciot? Ha a google-on rakeresek az ESP kutatasra errol ad ki a legtobb talalatot, legalabbis ami a nem parapszihologia oldalakat illeti.
Pl.:
http://news.discovery.com/human/psychol ... 120315.htm
http://news.discovery.com/human/psychol ... 120912.htm
http://www.newscientist.com/blogs/short ... st-of.html
http://www.plosone.org/article/info%3Ad ... ne.0033423

[pounderstibbons]

@Szabolcs (67437):

Azért kapták fel, mert Dr. Bem azt állította, hogy nagyon erős bizonyítékokat talált, könnyedén megismételhető kíséretekben, különböző parajelenségek létezésére.

De már az eredeti cikkekben szereplő adatokat is sokan támadták és a reprodukálási kísérletek se haladnak valami fényesen dr. Bem számára.

Egyelőre nem nyert megerősítést szerintem, hogy dr. Bem kísérletei igazolnák a para-képességek létezését, pedig ugye az eredeti Bem féle állítás ez volt.

http://en.wikipedia.org/wiki/Daryl_Bem# ... ontroversy

[Szabolcs]

Azt hiszem abban egyetertunk, hogy nincs olyan kiserlet, ami csak onmagaban tudta bizonyitani az ESP letezeset. Vannak olyan metaanalizisek amik nagyon eros bizonyitekokat velnek felmutatni, amiket lehurrognak/-unk, hiszen nem tarlamazzak az osszeg kiserletet, a kiserletekben lehetett hiba, kulonbozo szamu kiserletek valamivel eltero eredmenyeket adnak, stb.
Nagy efektusokat nem sikerult egy kulon kiserletbol bizonyitani. Kissebbeket meg nem lehet, hiszen azokat csak metaanalizisekbol lehetne, amiket az ESP-szkeptikusok nem szeretnek. Amit en nem ertek az az, hogy:
Minden meta-analizis utan kiszamitjak a "p erteket" es azt, hogy azt az eredmenyt hany kiserlet "semmisiti meg". Az utobbi az micsoda?

[mimindannyian]

@Szabolcs (67645): Nagyjából annyi, hogy negatív kísérleti eredménnyel kellene kibővíteni a metaanalízist, hogy annak eredménye megváltozzon, érvénytelenné váljon. Tehát pl. hány nem tetsző eredménynek kell a fiókokban titkon lapulnia, ezzel eltorzítva az analízist, hogy ne legyen hatás (nullhipotézis), mégis az ismertetett eredmény jöjjön ki.

[Szabolcs]

Ez sztem hulyeseg. Honnan tudjuk azt, hogy egy ilyen teszteben hany kiserletszam van? Mert hiaba az egyik teszt 7-bol 4 ha a masik 1000-bol 249.
Marmint ebben az esetben(Ganzfeld) azt szamolja, hogy hany tesznek kell meg lennie ahhoz, hogy az eredmeny 25% legyen?

Amugy ezeknek a meta-analiziseknek mi ertelmuk van, ha egyik sem tudja osszefoglalni az osszes kiserletet? Lehet, hogy az altalam kivalasztott kiserletek 30%-ot adnak, de ha az osszeset osszefoglaljuk 25% jon ki.

[mimindannyian]

@Szabolcs (67650): Metaanalízis. Mond ez valamit? Látszólag nem. Pont ezen problémák megoldására szolgáló módszer, hogy sokféle, eltérő körülmények között kapott kísérleti eredményt valamiképp egy tető alá hozva összesített eredményt kapjunk.

[Szabolcs]

@mimindannyian (67656): Ertem en, de mi ertelmuk van akkor, hogyha nem tartalmazzak az osszes kiserletet? Mert lehet, hogy az altalam kivalasztott 50 kiserlet 30%-ot ad, de ha az osszes letezo kiserletet egyesitenenk akkor 25% jonne ki.
Es magyarazza el nekem valaki, hogy mi ertelme van annak az "elrejtett kiserletek" faktornak, ha egy meta-analizis nem tarlamazza az osszes ismert kiserletet, es a kulonbozo kiserletek kulonbozo kiserletszamu probalkozast tartalmaznak.
Lehet, hogy valahogy kijon az, hogy pl.63 kiserlet semlegesitene az eredmenyeim. De mind1 az, hogy egy kiserlet 2 vagy 700 probalkozast tartalmaz?

Ez szerintem igy ertelmetlen hulyeseg. De lehet, hogy ezt csak en latom igy es hulyesegeket irok, mert nem ertek hozza, akkor viszont magyarazza el nekem valaki...

[Question]

@Szabolcs (67666):
Ezen az alapon azt is kérdezhetnéd, mi értelme a kísérletezésnek. Hiába jön ki 3000 alkalommal egy adott eredmény, lehet, hogy a következő 6000000 alkalommal más jönne ki.

[Szabolcs]

Ok, de az, hogy pl 100 kiserlet van szugseg arra, h semlegesittsenek egy eredmenyt, az hulyeseg, mert lehet h annak a 100 kiserletnek csak mondjuk 2-2 probalkozasa van, nem?
Question:En csak azt mondom, hogy sztem csak ugy lenne ertelme meta-analizist csinalni, ha az osszes publikalt eredmenyt tartalmazza a meta-analizis.

Miben tevedek?

[ennyi]

Nem kell misztifikalni a metaanalizist.

Ki kell mutatni egy hatast jol kontrollalt kiserletsorozattal, elegendo szamu ismetlessel .
Mas kutatok megismetlik parszor es kesz.

Ha nem reprodukalhato, akkor meg kell keresni, miert nem, ki tevedett, nem osszemaszatolni a helyes es a teves eredmenyeket es nepszavazassal donteni.

A metaanalizis az nem mas, mit egy attekinto osszefoglalas a helyzet jelenlegi allasarol.

[ennyi]

@Szabolcs (67671):

Ok, de az, hogy pl 100 kiserlet van szugseg arra, h semlegesittsenek egy eredmenyt, az hulyeseg, mert lehet h annak a 100 kiserletnek csak mondjuk 2-2 probalkozasa van, nem?
Question:En csak azt mondom, hogy sztem csak ugy lenne ertelme meta-analizist csinalni, ha az osszes publikalt eredmenyt tartalmazza a meta-analizis.

Lehet(ne) sulyozni az mintaszammal.
De a metaanalizis nem teljesen azonos modon elvegzett kiserleteket rak egymas melle.

Ha valami A modon vizsgalva mindig mukodik, akkor ezt nem lehet ervenyteleniteni azzal, hogy ketszer annyi kiserletet vegzel B modon, amik negativ eredmenyt adnak.

[Question]

@ennyi (67672):

A metaanalizis az nem mas, mit egy attekinto osszefoglalas a helyzet jelenlegi allasarol.

Nem nyert.
http://en.wikipedia.org/wiki/Meta-analysis

[ennyi]

@Question (67674): Mas szavakkal irtam, de errol van szo. Review.

A wikis link, amit idezel:

a meta-analysis refers to methods focused on contrasting and combining results from different studies, in the hope of identifying patterns among study results, sources of disagreement among those results, or other interesting relationships that may come to light in the context of multiple studies

[Szilágyi András]

@Szabolcs (67671): Hát azt feltételezik, hogy a nem publikált kísérletek hasonló számú próbából állnak, mint a publikáltak.

[Szilágyi András]

@ennyi (67676): A metaanalízis egy matematikai statisztikai eljárás. Nem keverendő össze a "systematic review"-nak nevezett fogalommal.

[Question]

@ennyi (67676):
Ha csak áttekintő összefoglalás lenne, nem kellenének hozzá statisztikai eszközök.

[Szabolcs]

@Szilágyi András (67677):

Hát azt feltételezik, hogy a nem publikált kísérletek hasonló számú próbából állnak, mint a publikáltak.

Szerintem ez az allitasod(ha tegezhetlek) nem helyes, mert:Egy meta-analizis eseten nem beszelhetunk altalanositva publikalt es nem publikalt kiserletekrol, mert:
1.)A m.-analizisek az osszes publikalt kiserletek EGY RESZET tartalmazzak.
2.)Mit ertunk hasonlo szamu proba alatt, amikor van 7 kiserletszamu es 128 kiserletszamu is?


Pl. Feltetelezzuk, hogy valaki keszit egy 2500 trial-bol allo meta-a-t. Abban kijon egy 33% eredmeny(nyilvan nagyon szignifikans). Majd jon masvalaki aki belefoglalva az elobbi meta-a adatait belefoglalja az osszes publikalt adatot amirol "tudni lehet", es kijon egy 5-6.000 trialbol allo 25% koruli eredmeny. Ebbol mit kovetkeztethetunk? A nagy meta analizis "semlegesiti"-e a kicsit? Levonhatjuk ebbol azt a kovetkeztetest, hogy az elso m-a-ban talalt efektus "eltunik" a masodik miatt?

[ennyi]

@Question (67679): Statisztikai modszerrel tekintik at az eddig publikalt eredmenyek kozul azokat, amelyeket ilyan vagy olyan kriteriumok alapjan erre alkalmasnak, igy ertekelhetonek tartanak.

[ennyi]

@Szabolcs (67671):

En csak azt mondom, hogy sztem csak ugy lenne ertelme meta-analizist csinalni, ha az osszes publikalt eredmenyt tartalmazza a meta-analizis.

Nem, mert vannak olyan publikaciok, amelyek nyilvanvaloan hibasak, alkalmatlanok arra, hogy statisztikailag osszevessek oket a tobbivel.

[Szilágyi András]

@Szabolcs (67681):
Pl. feltételezik, hogy hasonló a próbaszámok eloszlása.

Levonhatjuk ebbol azt a kovetkeztetest, hogy az elso m-a-ban talalt efektus "eltunik" a masodik miatt?

Igen, ha egyébként nincs más ok, amiért a nagyobb mintára más eredményt várnánk, mint a kisebbre.

Sajnos a metaanalízis sem teljesen egzakt tudomány, nagy a szabadság a kiértékelési módszerek és a befoglalási kritériumok megválasztásában. Ezért a metaanalízisek szerzői ugyanúgy be tudják csempészni (öntudatlanul is) az előzetes elfogultságaikat az eredménybe, mint az egyedi vizsgálatok szerzői. A "publication bias" helyes mérése is problémás és vitatott dolog.

[Szabolcs]

A publication bias celja azt kiszamolni, hogy "mi szugseges" a 25%-ra csokkeneshez?

[Szabolcs]

http://forums.randi.org/showthread.php?t=139720

Ugyanennek az Ersby-nek van egy kb. 5-6000 trial osszefoglalo meta-analizise a forumon, de nem talalom (( Van valakinek aktivalt felhasznaloja a JREF forumon?

[Szabolcs]

Nagyon nehezen, de megvan.
http://67.228.115.45/showthread.php?s=9 ... d4&t=39050

5200 trial utan, 28,6%. Kettot kiveve mar csak 27,9%. Ez mar erdekes. Talan megsem 30-35% a Ganzfeld kiserletek atlaga?

[Szilágyi András]

@Szabolcs (67710): Ennek is még egy az egymilliárdhoz körüli az esélye. (p=1,68x10^-9)

[ennyi]

@Szabolcs (67694):

A publication bias celja azt kiszamolni, hogy "mi szugseges" a 25%-ra csokkeneshez?

publication bias az a jelenseg, hogy a sikertelen kiserleteket nem publikaljak

Arrol lehet szo, hogy ezzel kapcsolatban azt szamoljak, hogy hany es mennyire sikertelen kiserlet kellene legyen mellette ha az eredmeny veletlen es nem oksagi kapcsolat miatt jott ki.
Peldaul 6 kockadobasbol mind a 6 dobas eredmenye 1 (az egy potty van felul, mind a hat esetben).
Ennek a valoszinusege 2.143358 * 10^-05.
Ha valaki azt publikalja, hogy a kiserleteben 6 kockadobasbol hatszor egyes jott ki neki, akkor kiszamoljuk, hogy 46655 kiserletet nem publikalt, csak ugy lehet igaz, hogy a kockadobas veletlenen alapul.

[ennyi]

@Szabolcs (67710): Amig a novekvo szamu kiserleti eredmenyek atlaga nem lesz pontosan 25%, addig valamekkora eselye mindig marad annak, hogy nem veletlen okozza az elterest.

Arrol, hogy mi okozza, semmit nem tudunk.

[Szabolcs]

Az is erdekes, hogy 2 kiserletet kiveve 0,6% csokkent az atlag. Ez megmutatja azt is, hogy mennyit szamit egy esetleges hibas kiserlet. Ez alapjan el lehet felejteni a 35%-os Ganzfeldet.

A tegnapit folytatva azt nem ertem, hogy mi ertelme van p-t szamolni akkor, ha az osszes kiserlet egy kisebb reszet osszefoglaljuk egy metaanalizisbe, majd abbol p-t szamolni, mert kulonbozo metaanalizisek valtozo szazalekot kapnak es 1-2% sokat novel/csokkent ezen a p erteken.

[Szabolcs]

@ennyi (67734):
Kulonbozo metaanalizisek kulonbozo eredmenyt adnak. Lehet, hogy az egyik m-a eredmenye az osszes publikaltal 30% es ez a "bias ertek" 600 nem publikalt kiserlet. De lehet, hogy egy masik, ami az osszeset tartalmazza 25% kap, 0 bias, nem?
28%-tol kezdve 38%-ig is lehet Ganzfeld m-a. kapni, ez alapjan van valami furcsa a dologban.


Mi ertelme van publication biasrol beszelni akkor, ha a meta-analizis sem foglalja magaba az osszes publikaltat?

[Szabolcs]

A Stargate Projekt, amit az amerikai allam vegzett ezzel a kovetkeztetessel zarult le:

The foregoing observations provide a compelling argument against continuation of the program within the intelligence community. Even though a statistically significant effect has been observed in the laboratory, it remains unclear whether the existence of a paranormal phenomenon, remote viewing, has been demonstrated. The laboratory studies do not provide evidence regarding the origins or nature of the phenomenon, assuming it exists, nor do they address an important methodological issue of inter-judge reliability.

Further, even if it could be demonstrated unequivocally that a paranormal phenomenon occurs under the conditions present in the laboratory paradigm, these conditions have limited applicability and utility for intelligence gathering operations. For example, the nature of the remote viewing targets are vastly dissimilar, as are the specific tasks required of the remote viewers. Most importantly, the information provided by remote viewing is vague and ambiguous, making it difficult, if not impossible, for the technique to yield information of sufficient quality and accuracy of information for actionable intelligence. Thus, we conclude that continued use of remote viewing in intelligence gathering operations is not warranted.

— Executive summary, "An Evaluation of Remote Viewing: Research and Applications", American Institutes for Research, Sept. 29, 1995

"

Tehat ott is volt szignifikans eredmeny, de megis lezartak a programot...

[Szilágyi András]

@Szabolcs (67738): A metaanalízis azért nem foglal magába minden publikált kísérletet, mert előre lefektetett minőség kritérium alapján válogat közöttük. Ami nem teljesíti ezeket a kritériumokat, azt nem veszik figyelembe, hiába van publikálva. A publication bias alatt azt értik, hogy lehetnek olyan, a kritériumoknak egyébként megfelelő kísérletek, amelyeket nem publikáltak.

[Szabolcs]

@Szilágyi András (67742): Ertem. Viszont a kulonbozo meta-a kulonbozo eredmenyeket adnak, mert kulonbozo kiserleteket foglalnak magukba. Ezert szamomra egyertelmu, hogy ebben eleg nagy a szubjektivitas-faktor. A JREF forum nagyobb metaanalizise utal arra, hogy a Ganzfeld kiserletek nem igazan erik el a "hirdetett" szintet, es nem nevezheto feltetlenul bizonyiteknak, sok parapszi oldalon ezt hozzak fel fo bizonyitekkent.
Bennem inkabb az a kerdes maradt meg, hogy ha a pszi nem letezik feltetlenul, hogy lehet az, hogy pl. csaladtagok, tehetseges, muveszalkatu szemelyek sokkal jobb eredmenyt ernek el?

[Szilágyi András]

@Szabolcs (67743): Bocs, de egy fórumon közölt "metaanalízist" nem igazán tudok komolyan venni. De még ha komolyan veszem is, akkor is csak egy metaanalízis a sok közül.

[Szabolcs]

http://www.wisegeek.com/what-is-the-sta ... roject.htm

University of California statistics professor, Jessica Utts, conducted an analysis of the Stargate Project upon its completion, which revealed that the project’s gifted psychic subjects scored 5%-15% above chance, but that their accounts included a large volume of irrelevant and vague information. Upon the disclosure and subsequent termination of the Stargate Project in 1995, the government issued a statement declaring that the project “has not been shown to have value in intelligence operations.

[ennyi]

@Szabolcs (67741):

Tehat ott is volt szignifikans eredmeny, de megis lezartak a programot...

Termeszetesen, mert meg ha valos is a 35% vagy 28% az csak annyit jelent, hogy veletlennel csak egy kicsit tobb a talalat meg egy ilyen egyszeru, negy valasztasos kiserletben is.
Ebbol extrapolalva mondjuk egy 100 valasztasi lehetoseges kiserletre, ahol a veletlen talalgatas 1%-ban ad helyes eredmenyt, a ganzfeld 1.2-1.5% koruli helyes eremeny adna, arra pedig nem lehet alapozni semmit.
Gyakorlatilag azonos a veletlen talagatassal.

[ennyi]

@Szabolcs (67743):

Bennem inkabb az a kerdes maradt meg, ..., hogy lehet az, hogy pl. csaladtagok, tehetseges, muveszalkatu szemelyek sokkal jobb eredmenyt ernek el?

Ilyen adatokat hol olvastal? Mennyivel jobb az eredmenyuk?

[Szabolcs]

@ennyi (67748): Az konkret adat, hogy csak 1%-ban voltak elteresek? Van egyaltalan konkret adat ezekrol a kiserletekrol, vagy csak szobeszed?

Ilyen adatokat hol olvastal? Mennyivel jobb az eredmenyuk?

Allitolag szignifikansan elternek. Guglizz ra, ha erdekel. En mar nem tudom miben higyjek. En csak azt nem ertem, ha tenyleg akkora kulonbsegek vannak, akkor miert nem kombinaljak oket(muvesz csaladtagokkal vegzett kiserletek, dinamikus kepekkel) es ernek el 50-60% Ganz. eredmenyeket... Na mind1

[ennyi]

@Szabolcs (67750):

Az konkret adat, hogy csak 1%-ban voltak elteresek? Van egyaltalan konkret adat ezekrol a kiserletekrol, vagy csak szobeszed?

Nem tudok arrol, hogy vegeztek volna 100 abraval ilyen kiserleteket, en extrapolaltam a 4 abras kiserletek eredmenyei alapjan, a kovetkezokeppen gondolkozva:
Negy abra eseten a veletlennek gyakoribb a talalat, de kevesebb mint ketszer gyakoribb, a veletlen talalgatas ertekenet 1.2-1.5-szorose a az atlag.
HA vegeznenek 100 abraval kiserletet, akkor 1% lenne veletlen talalgatas alapjan varhato eredmeny, ennek vettem 1.2-1.5-szoroset.

Idézet:
Ilyen adatokat hol olvastal? Mennyivel jobb az eredmenyuk?

Allitolag szignifikansan elternek. Guglizz ra, ha erdekel. En mar nem tudom miben higyjek. En csak azt nem ertem, ha tenyleg akkora kulonbsegek vannak, akkor miert nem kombinaljak oket(muvesz csaladtagokkal vegzett kiserletek, dinamikus kepekkel) es ernek el 50-60% Ganz. eredmenyeket... Na mind1

Bocs, de ezt nem tudom komolyan venni. "Allitolag"... ne hidd el te sem, ha nem hiteles forrasbol olvasod.
A googli sok allitolagos de teves/hamis/hazug allitast is megtalal, tudod.

Valoszinuleg epp azert nem csinaljak igy, mert tudjak, hogy nem igaz.

[Szabolcs]

"Hivatalos" kiserletekrol van szo, nem csak ures fecsegesekrol, ha gondolod utannanezhetsz. Nekem most nincs kedvem...
Engem csak az idegesot, hogy mindenki csak a sajat hite szerint allitja be a pszi-vel kapcsolatos dolgokat senki sem probal objektiv lenni. Szerintem ha van is ilyen hatas, addig amig felfedeznek, hogy hogyan mukodik a budoseletbe nem fogja a "nagy tudomany" elfogadni. Ha meg nincs, akkor a pszi kutatok sem fogjak feladni. Kesz rohej az egesz...

[ennyi]

@Szabolcs (67754):

Nekem most nincs kedvem...

Nekem sincs kedvem utananezni a te allitasod alapjanak. Ebben maradunk.

Kesz rohej az egesz...

egyetertunk

[Szabolcs]

Megeggyeztunk.




Nem sok dolgot talaltam viszont errol a Stargate Project-rol. Tud valaki rola konkret eredmenyeket? Tenyleg voltak atlagnal 15-20% is jobb eredmenyek? Marmint olyan alanyok akik rendszeresen ilyen eredmenyeket ertek el.

A PEAR lab bezarasanak meg mi volt a valodi oka? Lehet tudni valami konkretat?

Csak az valaszoljon aki mar olvasott roluk es meg szeretne osztani velem is, nem akarok en munkat adni senkinek!

[Szilágyi András]

@Szabolcs (67770):

Tenyleg voltak atlagnal 15-20% is jobb eredmenyek?

Igen, ilyen volt pl. Joe McMoneagle, akivel személyesen is találkoztam.

A PEAR lab bezarasanak meg mi volt a valodi oka? Lehet tudni valami konkretat?

A vezetője, Robert G. Jahn úgy vélte, hogy elvégezték a munkát, továbbá meg is öregedett. Ezen felül a PEAR magánadományokból működött, és az adományozók nagy része időközben meghalt.

[Szabolcs]

Joe McMoneagle az, aki azt allitja, hogy elore meglatott egy szovjet titkos szerkezetet, ami tengeralattjarohoz hasonlit?
A tudomanyos vilag a PEAR lab bezarasat ugy allitja be, hogy azert tortent meg, mert nem talaltak semmit. Most akkor hazudnak?

[Szabolcs]

http://skepdic.com/pear.html
Ebben acikkben az all, hogy a PEAR laborban 50.05% eredmenyeket kaptak, van egy masik ertelmezes ami 50.01%-et ad... Hmmm... meggyozo eredmenyek.

Szilágyi András:Szerinted ezek ferditesek, vagy tenyleg ezzel vicceltek a PEAR laborban?

[ennyi]

@Szabolcs (67782): Azt nem latom, hogy ha epp senki nem akarta befolyasolni, akkor a veletlenszam generator mit csinalt?

Amugy ezek valoban meggyozo eredmenyek - arrol, hogy a vizsgalt jelenseg nem letezik.