@ennyi (66667):
A probaido alatt, nem utana... ha jol tudom.
Akkor aki a probaidot kihuzza, utana mar soha nem lehet kirugni? aligha.
De nem eletszeru, hogy a probaidom alatt (vagy barmikor) jojjon valaki, hogy az en nyilvasnosan ismert fizetesemnel 5%-kal kevesebbert atvegye a munkamat, es komolyan szobaalljanak vele.
Esetleg valami semmi szakkepzettseget nem igenylo munka eseten...
Szakkepzettseget nem igenylo munka eseten pedig ez nagyon is eletszeru. (szakkepzett munka eseten pedig azert nem mert a piac sokkal kisebb)
Egyebkent meg mibe kerulne egy olyan szabalyt hozni, hogy licitalni mas altal egy adott vallalkozast legalabb 5%-alekkal lehet csak?
Te ezt elonynek latod, en hatranynak.
A leghatekonyebb az aki nullat kozelito jovedelemmel beeri, es a dolgozoinak is a leheto legkevesebbet fizeti munkaberkent.
Vagy mert igenytelen, vagy mert van neki egy masik vallalkozasa es abbol van eleg jovedelme! Ekkor megteheti, hogy csak hobbibol, rosszindulatbol, politikai ellentet mitta, megtetszett neki a baratnom, stb ellicitalja a vallalkozasomat, amit en csak ugy tudok uzemeltetni, hogy legalab a sajat letminimumat negtarthassam, neki meg nullszaldosan is megeri.
Lelekben egy kommunista vagy. Ki van probalva, az a rendszer jobb atlagosan mindenkinek, ahol ilyen farkasszabalyok uralkodnak. Lentebb el is magyarazom miert.
Ha nem adom oda, akkor is csokkenti a jovedelmem, neki meg meg tobb jovedelme lesz, mert a tobbletadomat o kapja.
Ezt latva mi akadalyozza meg, hogy ugyanezt megtegye tovabbi 100 vallakozassal?
(Nem o kapja a tobbletadodat, erre mar fentebb felhivtam a figyelmedet. y-x-et kap, egyszer, de nem rogton mert elobb a vallalkozas ki kell termelje, a tarsadalom evenkenti 0.06*y-jabol levonodik, de csak egyszer.)
Mi akadalyozza meg a kapitalizmusban, hogy inditson 100 uj vallalkozast, ami a 100 masik vallalkozasnak alaiger es azokat csodbe viszi?
Azert jobb ez a rendszer megis mindenkinek, mert a termeloeszkozok nem egy monopolium kezeben vannak. Azaz egy embernek legfeljebb egy ket cege van, es a verseny miatt akkor ezekbol nem tud annyira jol keresni mint mondjuk egy kommunizmusban tudna, azonban ez azt is jelenti hogy a vilag osszes tobbi cege pedig az o szamara adja oda az extra profitot, azaltal hogy olcson kinal neki termekeket, olyan olcson hogy ennek a masik ceg tulajdonosanak eppen csak megerje.
Egesezn mas. Most a szomszedban nyilo ugyanolyan vallakozas es az enyem egymas mellett mukodik egy darabig, es lehetosegem van nekem is leengedni az arat, vagy jobb arut kesziteni.
Liskaizmusban eloszor atadom neki a bevezetett vallalkozasomat a vasarloi korrel egyutt...
Vagy pedig fole igersz (vagy akar csak pont ugyanannyit) es tied marad a ceg. Nem rosszabb a Liska rendszer sem. Ha meg ugy iteled meg hogy ennyiert mar nem eletkepes a dolog akkor add oda neki, becsodol es megtanulja a lecket. Vagy nem csodol be, akkor viszont jobb is hogy ove lett a ceg mert o gazdasagosabban tudja uzemeltetni, tobb profitot termel vele a tarsadalomnak. Vagyis neked ha cegtulajdonos vagy akkor rossz ha pont a te cegedet licitalja valaki feljebb, azonban a vilag osszes tobbi cege eseten erdeked, hogy igenis licitalja mar valaki feljebb, es ebbol rengeteget profitalsz.
Amivel a tarsadalom egyaltalan nem jar jol, az tovabbra is 0.06x adot kap.
Ugyan miert? ertelemszeruen a tarsadalom 0.06y adot kap. (mindig direkt kivalasztod a hulye valaszt az ertelmes mellol hogy ramutathass mekkora hulyeseg a rendszer. Nem, hanem a nyilvanvaloan hulyeseget valasztottad.)
Igaz, a kulonbseg az, hogy ezt egymas melletti versenyben dol el, vagy egymast felvaltogato versenyben.
Az egymast valtogato verseny miatt nem tervezhetek hosszu tavra vallakozast.
be van ugye vezetve hogy x evenkent van a licit, ugyhogy boven van ido valtoztatni ha ugy tunik hogy verseny miatt kell.
az 5 eves terv ugyis csak a kommunizmusban "mukodik", a piacgazdasagban mar amugy is hetek, de legfeljebb honapok alatt reagalni kell mindenre. (ez az idoskala persze fugg egy kicsit az iparagtol is, pl. hazepitesnel sokkal nagyobb mint a peksegben.)
