A fény lelassítása

[szabiku]

A 36. percnél van egy érdekes kísérlet.
Ezt kellene pontosan megmagyarázni.

[Morcos]

A 36. percnél van egy érdekes kísérlet.
Ezt kellene pontosan megmagyarázni.

Az egész magyarázat zavaros volt, én nem is értettem. Fénynek a milye préselődik össze?

[szabiku]

Hulláma.

[G.Á]

Gondolom megfelelően csörpölt impulzus és diszperzió + indukált átlátszóság a közegre.

[szabiku]

Ezt fejtsd ki bővebben, mert Morcos tuti nem érti.

[dgy]

Ezt fejtsd ki bővebben, mert Morcos tuti nem érti.

Ezt az együttérzést! Meg kell a szívnek szakadni...

De tudok jobbat.

Ha szegény Morcos nem érti, te viszont igen (hiszen úgyis mindent jobban tudsz mindenkinél, még Einsteinnél is), akkor akár te is kifejthetnéd.

dgy

[szabiku]

Mindennel én sem lehetek tisztában, de azért ilyen összepréselődésről már hallottam meg olvastam egy keveset.
Gondoltam meghagyom ennek ismertetését egy hozzáértőbb személynek. Ez így van helyén.

[dgy]

Ezt fejtsd ki bővebben, mert Morcos tuti nem érti.

Ezt az együttérzést! Meg kell a szívnek szakadni...

De tudok jobbat.

Ha szegény Morcos nem érti, te viszont igen (hiszen úgyis mindent jobban tudsz mindenkinél, még Einsteinnél is), akkor akár te is kifejthetnéd.

Mindennel én sem lehetek tisztában, de azért ilyen összepréselődésről már hallottam meg olvastam egy keveset.
Gondoltam meghagyom ennek ismertetését egy hozzáértőbb személynek. Ez így van helyén.

Ebben az esetben egy tisztességes - nem nagyképű és nem pimasz - ember a következőt írta volna:

szabiku írta VOLNA:
Kérlek, fejtsd ki bővebben, mert nem érteM.

- és nem próbálja "elegáns" felülállással meg lenézéssel szegény Morcosra kenni az egészet.

A tudatlanság önmagában nem bűn.

A mindentudássá habosított, önimádattal, nagyképűséggel, mindenki más lenézésével és állandósult megalázó stílusú szövegekkel dúsított pimasz tudatlanság viszont az. És ráadásul undorító.

dgy

[Solaris]

A tudatlanság önmagában nem bűn.

A mindentudássá habosított, önimádattal, nagyképűséggel, mindenki más lenézésével és állandósult megalázó stílusú szövegekkel dúsított pimasz tudatlanság viszont az. És ráadásul undorító.

dgy

Ez szép volt!

[szabiku]

[Morcos]

De tudok jobbat.

Ha szegény Morcos nem érti, te viszont igen (hiszen úgyis mindent jobban tudsz mindenkinél, még Einsteinnél is), akkor akár te is kifejthetnéd.

dgy

Így most már értem:

[szabiku]

http://www.ng.hu/Tudomany/2003/12/Lesto ... _a_csapdat
http://index.hu/tudomany/fenystop1211/
http://hvg.hu/tudomany/20130728_1_percr ... ni_a_fenyt
http://users.atw.hu/kladna/elemireszek/fenylassito.htm
http://civiltudomany.blog.hu/2009/07/17 ... egallitasa
http://www.xhirek.hu/index.php?cikk=new ... o_feny.php
http://www.ng.hu/Tudomany/2003/12/Aki_m ... iserletrol
http://nol.hu/archivum/archiv-436670-245372
ez utóbbi:
Hau és kollégái nem kezdők a fénnyel való trükközés terén: 1999-ben például sikerült az egyébként 300 ezer km/másodperc sebességgel száguldó fényt egy szuperhideg közegben, az úgynevezett Bose-Einstein-kondenzátumban 60 km/órára lassítaniuk. 2001-ben ennél is tovább mentek: megállították a fényt, majd újra elindították. Az amerikai fizikusok akkori kísérletében az abszolút nullához közeli hőmérsékletre lehűtött, egyetlen kvantumállapotba (Bose-Einstein-kondenzátum) rendeződött rubídium atomsokaságra két olyan vörös színű lézernyalábot - egy fő- és egy segédnyalábot - bocsátottak, amelyeknek a színe csak kissé tért el egymástól. Később a segédnyalábot kikapcsolták. Bizonyos ok miatt ekkor megszűnt a kimenő fényjel, az anyagban kialakult újfajta rendezettség tárolta a belépett fény "leírását". A segédnyaláb újbóli bekapcsolására kiszabadult az információ - a kísérletről részletesen a Magyar Tudomány számolt be 2002-ben -, és az eredeti vörös jellel teljesen megegyező vörös fény lépett ki a gázból. Az első sikeres kísérletekben fél milliszekundum volt a tárolás idő. Ez az atomi világban hosszú idő, ennyi idő alatt 150 kilométert tesz meg vákuumban a fény.

A mostani felfedezés ezen az eredményen tesz túl: a fényt nem abban a közegben indították újra, ahol megállították. A tudósok itt is azt használták ki, hogy a fény és az atomok különösen viselkednek a Bose-Einstein-kondenzátumban. Hau professzorék ezúttal nátriumatomokat hűtöttek az abszolút nulla foknál (mínusz 273 Celsius-fok) csak töredék fokokkal melegebbre, és két egymáshoz közeli atomfelhőt hoztak kondenzált állapotba - ismertette lapunkkal a kísérlet lényegét Benedict Mihály, a Szegedi Tudományegyetem elméleti fizikusa. A kondenzátumban 24 km/órára lelassított irányított lézerfény átrendezte az atomokat, és ezt az állapotot a tudósok egy második lézerrel rögzítették.

Az egyik kondenzált atomfelhőt sárga lézerfénnyel világították meg, amely egy vele szemben haladó, közel azonos hullámhosszú (színű) kontroll-lézerrel együtt átrendezte az atomokat. A kontroll-lézert ezután kikapcsolták, miközben a két fénysugár hatására a felhő atomjainak egy része küldöncként elindult a másik ultrahideg atomfelhő felé. Miután a küldönc elérte ezt a másik kondenzátumot, abban az eredeti fény tulajdonságainak lenyomatát őrző állapot alakult ki. Ekkor a második kondenzátumot világították meg a kontroll-lézerrel, s az újra az eredetinek megfelelő - a kontrollsugárral szembe haladó - lézerfényt sugárzott ki. Mindez koherens módon ment végbe, ami azt jelenti, hogy az eredeti fénysugárban hordozott információ átkerült a mozgó atomfelhőbe, majd a második kondenzátumban ismét olyan fénysugár keletkezett, amely az eredetivel azonos információt hordozott. A két kondenzátum közötti távolság tized milliméteres nagyságrendű volt, amelyet a küldönc atomok mintegy 200 méter/óra sebességgel tettek meg.

A kísérlet jelentősége az, hogy bizonyos információt kódoló műveleteket a fényen közvetlenül nehéz végrehajtani, de a kondenzátumok és lézer segítségével a másodlagosan keletkező fényjel tulajdonságai célzottan befolyásolhatók. Az amerikaiak szerint az információtechnológiában, de a kvantumtechnikában is szerepe lehet a kísérleteknek.
http://www.bitepito.hu/pir/index.php?se ... icleid=493

[Solaris]

Nagyon helyesen nézel ki!

[szabiku]

Csörpölt impulzusok: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 03s03.html

[szabiku]

Nagyon helyesen nézel ki!

[Morcos]

Nagyon helyesen nézel ki!

Megmondom öszintén szabiku ez dgy-nek megint nem fog tetszeni. Le fog korholni.

[szabiku]

A végén ebben is van fény lassulás.

[szabiku]

Érdekes:
https://www.facebook.com/koncz1987/post ... 9196206194
https://arxiv.org/pdf/1709.01478v2.pdf

Vélemény?

[idegen]

A végén ebben is van fény lassulás.

Nem csak ebben tévedett,de legalább beismerte.
Olyan ember nincs aki sohasem téved...olyan viszont sok van aki soha nem látja be.

[szabiku]

Einstein sok tévedését nem látta be.

[idegen]

Ha a róla fentmaradt infók megfelelnek a valóságnak akkor bizony belátta.

[szabiku]

Ha belátta volna, akkor pl. egyenesbe tudott volna kerülni a kvantumelmélettel, vagy pl. nem akarta volna élete végéig egyesíteni az elektromágneses kölcsönhatást a gravitációval, stb...

[szabiku]

Csak az ideálisan szabad (a kölcsönhatásoktól távoli) fotonoknak nincs tömege

Azért apróval megemlítem a forrást: http://kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=9&t=310&start=67
Szerintem ez nem O.K.
És akkor erre G.Á "professzor" ráerősít:

... úgymond fundamentális megközelítéssel definiáljuk a fotont, de ennek fizikai köze csak a szabad, vákuumbeli, kellően hosszú ideje kölcsönhatásban nem lévő fényhez van. [...] Ha azt akarjuk, hogy a "foton"-nak köze legyen a valódi, fizikailag közvetlenül is észlelhető jelenségekhez, akkor olyan objektumokat vezetünk be, melyek "majdnem fundamentális fotonok", [...] Az ilyen objektumokat hívhatjuk kvázirészecskéknek is, és valóban lehet hozzájuk tömeget rendelni. [...] ha szigorúan vesszük a definíciókat, a valóságban csak virtuális részecskék léteznek.

A kvantummechanika kétféle határozatlansága; a csererelációkból fakadó és a szuperpozícióból fakadó, valóban összemosódik. Pl. egy ideje gerjesztett állapotban lévő atom kelt egy fotont, ami egy idő után újra gerjesztett állapotba hoz egy távolabbi másik atomot. Ebben a folyamatban az alapvető cserereláció miatti határozatlanság miatt lesz a kibocsájtott fotonnak szuperpozíciós impulzus állapota. Ez nem rontja el a vákuumbeli foton nulla nyugalmi tömegét. A kvantumtérelméleti részecskekölcsönhatás-elméletben a Feynman-diagramokat alapvető kölcsönhatások leírására használjuk, melyekben a köztes ágaknak megfelelő virtuális részecskék semmilyen fizikai kísérlettel, eszközzel nem mutathatók ki. A példaként felhozott eset nem ilyen alapvető ütközési folyamat, abban a köztes foton nem virtuális, hanem valódi és kimutatható is.

Az egy másik kérdés, hogy igen rövid időn belül a "virtualitásuk", vagyis az energia-impulzus reláció sértése nagyon kicsinnyé válik, és adott esetben ekkor nevezhetjük a részecskét valódinak.

G.Á és api elképzelésében a kölcsönhatási szintek és így a virtuális foton össze van keverve a kvázi fotonnal, ami meg a vákuumbeli valódi fotonnal... A vákuumbeli valódi fotonnak nincs nyugalmi tömege. Ez így egy elkülönült, de nagyon is létező objektum, és szó sincs arról, hogy mert általában ez nem
a végtelenségig létező objektum, ezért ez valami ideális dolog lenne, ami szinte nincs is, azaz pontosan nem is létezik. A vákuumbeli valódi fotonra csupán mondjuk, hogy nulla a nyugalmi tömege, de valójában az nem csak éppen eltűnő, hanem az egyszerűen nincs is, ami egy erősebb tény.

[szabiku]

És Dgy is megerősíti az elgondolást:

Két kölcsönhatási lépés között a részecskéknek nem kell tömeghéjon lenniük, azaz nem kell rájuk teljesülnie az energia, impulzus és tömeg közti ismert E²−p²=m² relációnak. És mivel minden részecske mindig éppen két kölcsönhatási esemény között van, ezért - ahogy Ákos is írta - szigorúan véve csakis virtuális részecskék léteznek.

Szerintem ez így hamis és félrevezető. Sántít.

[G.Á]

G.Á és api elképzelésében a kölcsönhatási szintek és így a virtuális foton össze van keverve a kvázi fotonnal, ami meg a vákuumbeli valódi fotonnal...

Nem, a virtuális egyszerűen azt jelenti, hogy nincs tömeghéjon.
A "kvázirészecske" foton pedig a (például közeggel) kölcsönhatás megértéséhez bevezetett, a fizikai valósághoz közelebb álló objektum.
Ameddig megmondjuk hogy miről beszélünk, addig nincsen semmi összekeverve.

Szerintem ez így hamis és félrevezető.

Jó neked.

[szabiku]

És itt is van rögtön egy értelmes gondolat az állítottakkal szemben:

szerintetek szigorúan véve semmilyen részecskére soha nem teljesül az egyenlőség, addig mások szerint szigorúan véve minden részecskére teljesül.

[szabiku]

Nem, a virtuális egyszerűen azt jelenti, hogy nincs tömeghéjon.
A "kvázirészecske" foton pedig a (például közeggel) kölcsönhatás megértéséhez bevezetett, a fizikai valósághoz közelebb álló objektum.
Ameddig megmondjuk hogy miről beszélünk, addig nincsen semmi összekeverve.

Na de szerintem ezek elméletileg különálló kölcsönhatási szinten vannak értelmezve. A ti koncepciótok szerint pedig ezek végül is elméletileg összefolynak, ami szerintem nem áll.

[G.Á]

Elképzelhető, hogy készítek egy kiselőadás-fóliát, amelyben ezekről a fogalmakról lesz szó.
Arra gondoltam, hogy felhasználom az itt szereplő hozzászólások egy részét, mint a gyakori félreértésekre való példát.

Hozzájárulnál-e ehhez, illetve beszélnél-e még egy kicsit arról, hogy te miként képzeled el a virtuális és kvázirészecskék fogalmának jelentését?
Külön örülnék neki, ha a kvantumfluktuációkról is írnál valamit.

Előre is köszönöm.

[szabiku]

Rendben. Pár nap kell még, mert most elfoglalt vagyok.

[szabiku]

Nos, az indexen tegnap elkezdtem regélni a virtuális részecskékről, sőt, nyitottam is neki egy topikot, amit azzal kezdtem, hogy beidéztem a K-fórumról a nemrég megjelent elképzeléseket, amik többnyire szerintem igen helytelenek. Ezek DGy, és a te mondataid többnyire, valamint Api-é, azaz Construct-é. Engem is érdekel ez a téma, foglalkozok is vele, szóval ezt a tisztázás céljából tettem. Link: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9238697

A kvázirészecskék fogalmát röviden én úgy képzelem el, hogy létükhöz nem a vákuum a háttér, hanem valamilyen egyéb anyagi struktúra, és így egészen újszerű kvantumos részecskék, melyek a vákuum háttéren nem tudnak létezni, hiszen létük éppen a háttérként szolgáló valamilyen anyag szerkezetéből adódik.

A kvantumfluktuáció fogalma nem egyértelmű. Ugye egyszerű alapvetőség, hogy a kvantumelméleti harmonikus oszcillátornak a legalacsonyabb energiájú állapotában van úgynevezett meg nemszűnő nullponti (azaz vákuum)ingadozása. Viszont olyat is emlegetnek, hogy a vákuumban virtuális részecske-antirészecske párok keletkeznek. Ez utóbbi szerintem az egyik másodrendű Feynman-gráfos folyamat, aminek nincsenek külső vonalai, hanem csak három egymásba záródó belső, amik egy virtuális foton, egy virtuális részecske, és a neki megfelelő virtuális antirészecske.

A virtuális részecskékről az említett linken elkezdtem írni, majd folytatom, de röviden néhány dolgot megemlítek:
A virtuális részecske tulajdonképpen propagátor, azaz terjedési függvény. (A belső virtuális világ dolgainak boncolgatásokkor az úgynevezett pontos propagátorokkal meg vertexekkel bíbelődnek a nagy elmészek: Landau IV könyv XI. fejezetétől.)
Attól, hogy a virtuális részecskék úgymond nincsenek tömeghéjon (meg képzetes tömeg), nem áll elő olyan, hogy bármilyen hatás, részecske terjedési sebessége nagyobb lenne a c vákuumbeli fénysebességnél, azaz az elvi korlátnál. Téveszme az is, hogy a Feynman-gráfok külső vonalai egy mindent egyben leíró nagyobb "Feynman-gráf" belső vonalai lennének. Ebből a gondolatból fakadóan írtátok, hogy valójában nincsenek csak virtuális részecskék... (az okoskodó api meg még rá is ült erre a hamis lóra. xD ) Tehát a nemkvázi valódi észlelhető fotonoknak nulla a nyugalmi tömege, ami egyáltalán nem valamiféle idealizáció. Külön érdekesség, hogy tömeghéjon is vannak virtuális fotonok, de ezek másfélék; a longitudinális és skaláris "foton"-ok, melyek szerepelnek a hullámfüggvényben(/állapotvektorban), mint a valódiak, csak szintén nem észlelhetők (elméletileg sem az indefinit metrikájú állapottér miatt). A kvantumelektrodinamika így nem mértékinvariáns, vagy ha annak tekintjük, akkor vétünk a kvantálási szabály ellen, miszerint minden polarizációs szabadsági fokra kvantálni kell. A mértéktérelmélet ezzel a(z egyébként elméletileg hozzá nagyon közeli) kvantumtérelméleti precízkedéssel nem törődik, és ennek ellenére sikeres.

Több gondolatom is van e témáról, csak most elfogyott az időm.

[G.Á]

Köszönöm, ennyi elég is.

[con]

Bőven!

[szabiku]

Köszönöm, ennyi elég is.

Ennyi??

És akkor a fóliádon most én leszek a példa, aki félreérti a dolgokat?

[szabiku]

Találtam valamit, ennek szerintem köze van a topik témájában felhozott érdekes kvantumos kísérletekhez.
https://qubit.hu/2019/07/28/amikor-a-fe ... szefonodik
Persze azért érezhető, hogy itt tulajdonképpen nem is igazán a fény lelassításáról van szó, hanem inkább bonyolult kvantumrendszeres effektusokról. Szóval ne dőljünk be a felületes (inkább szenzációhajhász) elnevezéseknek..

[G.Á]

Ez a cikk annyira általános dologról próbál meg beszámolni ismeretterjesztő szinten, hogy így szinte mindenhez köze lehet. Így persze a fény lelassításához is.

[idegen]

Ha belátta volna, akkor pl. egyenesbe tudott volna kerülni a kvantumelmélettel, vagy pl. nem akarta volna élete végéig egyesíteni az elektromágneses kölcsönhatást a gravitációval, stb...

Úgy látom nem érted.Azért akart Ő mindent egyesíteni,mert azt már tudta hogy minden mindennel összefügg.Azt hogy hogyan?Mikor? és mennyire?...azt rád hagyta.Ez a Te örökséged