Én megmondtam, ahogy a többletenergiát is. Csak azt sem hiszitek el.kovats írta:Nem marad más hátra, mint hinni az elméletben: 0 V .

Én megmondtam, ahogy a többletenergiát is. Csak azt sem hiszitek el.kovats írta:Nem marad más hátra, mint hinni az elméletben: 0 V .
Ennek nagyon is egyszerű magyarázata van.
kovats írta:ezt a "rajzocskát" nem szabad szó szerint venni, a rajz alapján elvégzett mérés nem fog választ adni az elvi kérdésünkre.
A rajz arra hivatott volt utalni, hogy az egy menetű gyűrűben lejátszódó eseményeket jobban megértsük.
Nem, mert ha ez utóbbi ábra alapján, pl. a hurok belsejében van a mérőműszer és mérőkábel, akkor egészen más a helyzet, és akkor már nem oltják ki úgy egymást a feszültségek a mérőkábelben. Nem 0V lesz a megoldás, mint amikor kívülről kerülve ment a vezeték a műszerhez. (Kifejezetten lényeges, hogy sugárirányba megy a mérővezeték, vagy ívirányba, és persze az is, hogy hol mennyit.)kovats írta:A továbbiakban nem is kell Cu-Al kombinációra gondolunk, mert a kérdés felvetése bármilyen (azonos, vagy különböző) anyagú és keresztmetszetű vezető hurok esetében is jogos.
Ez nem igaz. Értelmezhető, csak kicsit komplikáltabb, és bizonyos feltételekhez is van kötve.kovats írta:A nagyon elméletben gondolkodók (pl. elméleti fizikusok) még a kérdés felvetését is helytelenítik: "örvényes elektromos erőtérben nem értelmezhető még a potenciálkülönbség sem".
Ez a gondolatmenet több sebből vérzik.kovats írta:A "rajzocskát" tehát úgy kell értelmezni, mintha végtelen számú áramforrást kötnénk össze nulla ellenállású vezetékekkel, nulla átmeneti ellenállásokkal, ahol így a feszültség növekedések és a feszültségesések "végtelenül rövid szakaszokon" egyensúlyba kerülnek. Ezért nem lesz potenciálkülönbség a hurok bármely két pont között.
Nem bölcsességnek szántam.Az oka egyszerűen a tömegvonzás/mint természeti jelenség/.
Mit akartál ebből kihozni?Sokmindentől függ ám,hogy mit mutat és "milyen az a voltmérő"!kovats írta: Úgy látom a "mit mutat a voltmérő" kérdés fölvetése nem sokakat indított meg, pedig pontosan jó példa arra, miként válaszolna rá egy elméleti fizikus és egy mérnök (aki állítólag nem ért a fizikához).
A 0V-os válasz hiányos, mert nem az volt a kérdés mekkora a potenciálkülönbség két pont között, hanem hogy, mit mutat a voltmérő. A potenciálkülönbség valóban nulla a kör bármely két pontja között. Azonban ez magyarázatra szorulna: örvényes elektromos tér keletkezik..., Igaz, ebből még nem mindenki érti meg, miért lenne nulla a feszültség. A potenciálkülönbség elvben valóban nulla lenne, de itt nem ez volt a kérdés.
Ám, ha elmagyarázzuk egy egyszerű példán keresztül, akkor érthetőbb, vagy legalább is elfogadhatóbb lenne: kapcsoljunk sorosan két db. 4,5 V-os lapos elemet. Az eredő feszültség 9 V lesz:
majd vegyünk mély levegőt, és fogyasztó nélkül kössük össze ezt a két pontot. A bezárult körben a 9 volt hajt zárlati áramot, de a voltmérő nullát mutat:
A kiindulási feladatot átalakíthatjuk, mellyel érthetőbbé válhat a jelenség:
A voltmérő bármely két pont között nullát fog mutatni.
"Mit mutat a voltmérő" kérdésre az én válaszom: nem nullát, mely érték függ:
- merre záródnak a fluxusvonalak?
- mekkora a mérővezetékek által keletkezett hurok?
- pontosan hol csatlakozik a mérőzsinór: a rézhez, vagy az alumíniumhoz?
- és akkor nem is vettük figyelembe a Lenz-törvény által megismert visszahatásokat...
- és ki tudja, mitől függhet még?
A szupravezető gyűrűből állandó mágnes lesz,potenciálkülönbség jelentkezik,de nem kimutatható(a ma elérhető mérőműszerekkel).kovats írta: Tovább lépek.
Kerüljön szupravezető állapotba az egymenetű gyűrű, majd ezután helyezzünk a gyűrű közepébe egy erős állandómágnest. Ekkor áram indul meg a gyűrűben - mely egy irányú áram lesz -, és mindaddig fönn is marad, amíg a mágnest el nem távolítjuk. Az eredő mágneses tér a Lenz törvénye miatt elvben nulla lesz. A betolt mágnes tere kompenzálódik a létrejött áram mágneses hatása miatt.
A potenciál különbség ugyanakkor semelyik két pont között nem jelentkezik, sőt, talán még nem is értelmezhető.
Hát ez jó kérdés, de majd ha lecsengtek a furfangos gyűrű mérésének utórezgései, akkor majd megint bedobom, amit már többször visszaidéztem magamtól.idegen írta:De mi köze ennek a nemlétező mágneses monopólushoz?
Ha eddig nem derült volna ki: én a "nincs monopólus" oldalon állok.
És a vákuumban terjedő elektromágneses hullámok? Azokban van mágnesesség áram nélkül.Ahol nincs áram, ott nem mutatható ki a mágnesesség
Sajnos ez nem lehetséges. Előre bocsátom, ez az én véleményem, de aki megérti az érvelésemet, talán igazat ad nekem.
"Az „Elméleti Fizika” más utat követ és más a célja is. „Deduktív módszert” alkalmaz. Azaz a „Maxwell egyenleteket” adottnak veszi. Nem foglakozik azzal, hogy arra miként jöttünk rá. Elfogadja mint „feltételezett alaptörvényeket” (axiomák) és megnézi, hogy „mi jön ki belőlük”. Azaz milyen származtatott törvények sokaságát lehet „kihámozni” ebből a rendszerből. Majd megkeresi azokat a konkrét jelenségeket, amelyek mintegy „igazolják” a kapott törvényeket. "
Én ehhez még hozzátenném, hogy ott a kvantummechanika is, ahol a spinből is adódig mágnesesség, és a pályamomentum sem nagyon fogható fel konkrét áramlásnak. Tehát pl. az elektronnak mozgás nélkül is van mágnesessége.con írta:kovatsÉs a vákuumban terjedő elektromágneses hullámok? Azokban van mágnesesség áram nélkül.Ahol nincs áram, ott nem mutatható ki a mágnesesség
Mintha megint elfelejtkeznél Maxwell nagy felismeréséről a dE/dt (parciális derivált) tagról.
Nekem is, de nekem van fentebb egy konkrétabb okfejtésem, és arról mindenki "bölcsen" hallgat.kovats írta:Ha eddig nem derült volna ki: én a "nincs monopólus" oldalon állok.
...
Meggyőződésem, hogy a monopólus létezésének felvetése már elvben hibás.
Az okfejtésem pont arról szól, hogy mi az elvi akadálya a mágneses monopólusok létezésének:kovats írta:∇B = 0 (vektorosan) Ez azt a tapasztalati tényt fejezi ki, hogy nincsenek mágneses monopólusok, legalább is eddig nem tapasztaltuk ezeknek a jelenlétét. Az állítás azért „érdekes”, mert nem ismerünk olyan alapvető „szimmetriatörvényt”, amely tiltaná ezeknek a létét.
Az igazi kérdés tehát valójában az, hogy „Miért nem létezik a megfigyelhető környezetünkben mágneses monopólus, ha egyszer létezhetne?” Erre a kérdésre csak egy „kozmológus” és/vagy egy „részecskefzikus tud(na)” válaszolni. A válaszuk azonban eléggé hipotétikus (feltevés jellegű) lenne."
szabiku írta:A másik probléma pedig az, hogy ez az egész tulajdonképpen a rendes elektrodinamika duplikációja, majd egy olyan látszólagos egyre redukálása, melyben a fizikailag komplementer "duális" egy matematikai duális képzéssel szinkronizálódni látszik, és így összeadhatónak látszik, mertaz
-hoz, és
a
-hoz adódik. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor minden jogos, tehát hogy jogosan lett bevezetve egy másik elektrodinamikai
vektorpotenciál. Az elektromágneses potenciál ilyen duplikálása teljesen jogtalan, ugyanis még az
poláris hármasvektor, addig az
axiális hármasvektor, és hasonlóan még
axiális hármasvektor, addig a
poláris hármasvektor, tehát az
és
valamint a
és
hármasvektorok mind vegyesek ebből a szempontból, viszont az
energiasűrűség-áram poláris hármasvektor kell legyen, ami így általában nem teljesül. ERROR van! A Lorentz-transzformáció felől vizsgálva a dolgot az szintén ERROR-os.
Az nem monopólus...csak annak látszik!Mitől lenne monopólus az ahol belül van a "másik"pólus???
Én is!
Elég mostoha testvérek...Az áram valóban mindíg létrehozza a mágneses teret.Talán épp azért mert MOZOG.Egy állandó mágnes nem csinál áramot.
idegen írta: Elég mostoha testvérek...Az áram valóban mindíg létrehozza a mágneses teret.Talán épp azért mert MOZOG.Egy állandó mágnes nem csinál áramot.
Sem benne sem körülötte..
???idegen írta: Ha a mágnes mozog,akkor létrehoz áramot a vezetőben,de úgy nem tudod mozgatni hogy egyenáramot adjon!(egy kivétel azért van:A mágnes forog vagy áll...mindegy,a vezető mozog és egyenáramot ad.)
Nem mozgás nélkül van neki, hanem a spinjétől (forgástól). Ez az, amit nem tudunk még pontosan.
Ha Maxwell egyenletekből indulsz ki, akkor igazad van. Maxwell "csupán" matematikailag fogalmazta meg a fizikát. A valóságban nem feltétlenül kell a térben lévő mágnesességre gondolni. Tudom, ez meredek kijelentés.
De kell!A valóságban nem feltétlenül kell a térben lévő mágnesességre gondolni.
Ne tévesszen meg a "spin" szó szó szerinti fordítása, hogy pörgés, mert a kvantummechanikai spinnek semmi köze a klasszikus értelmű mozgáshoz, pörgéshez. Hasonlóan a mag körüli pályamomentumoknak egy klasszikus értelmű mozgáshoz, keringéshez.kovats írta:Nem mozgás nélkül van neki, hanem a spinjétől (forgástól). Ez az, amit nem tudunk még pontosan.szabiku írta:Tehát pl. az elektronnak mozgás nélkül is van mágnesessége.
Amit tudni lehet, ezért képes összetapadni két elektron. (én így tudom)
Igen. Ha ezt a spint egy közeli, de nem érvényes módon át akarod számolni klasszikus pörgéssé, akkor az jön ki, hogy az elektron felülete gyorsabban száguld a fénysebességnél. A "pálya"momentumnál pedig a klasszikus pálya fogalom érvénytelenen, mert egy közeli, de nem érvényes átszámításnál elveszik a hullámszerűség és a Heisenberg-féle határozatlanság is. (Ezek az előbbire is igazak.)kovats írta:Az elektron a spinje miatt(?) (tehát nem a pörgés miatt) mágneses momentummal rendelkezik.
Igen, célba. Acélba.kovats írta:Vagyis nem fogható föl egyfajta köráramnak, akkor célba érkeztünk.
Sok áltudományos (és kezdetekbeni tudományos) elképzelés van az elektron szerkezetéről, de azok nem felelnek meg.kovats írta:Meg van mágneses monopólus, mégpedig két darab van benne, mert az elektronok emiatt képesek összekapaszkodni, vagy rosszul tudom?
Miért kell valamilyen "oldalon" állni, miért kell egyáltalán "oldalakat" kitalálni?
András, ebben mit gondolok rosszul?? :Szilágyi András írta:Te se tudod jobban, mint bárki más, semmit nem számít, hogy milyen "oldalon" állónak képzeled magad.
szabiku írta:A másik probléma pedig az, hogy ez az egész tulajdonképpen a rendes elektrodinamika duplikációja, majd egy olyan látszólagos egyre redukálása, melyben a fizikailag komplementer "duális" egy matematikai duális képzéssel szinkronizálódni látszik, és így összeadhatónak látszik, mertaz
-hoz, és
a
-hoz adódik. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor minden jogos, tehát hogy jogosan lett bevezetve egy másik elektrodinamikai
vektorpotenciál. Az elektromágneses potenciál ilyen duplikálása teljesen jogtalan, ugyanis még az
poláris hármasvektor, addig az
axiális hármasvektor, és hasonlóan még
axiális hármasvektor, addig a
poláris hármasvektor, tehát az
és
valamint a
és
hármasvektorok mind vegyesek ebből a szempontból, viszont az
energiasűrűség-áram poláris hármasvektor kell legyen, ami így általában nem teljesül. ERROR van! A Lorentz-transzformáció felől vizsgálva a dolgot az szintén ERROR-os.
Ebben igazad van. Én is nagyon sok mindenre azt mondom: nem tudom (vagy: még a tudósok sem tudják).
Nem tudom, nekem zagyvaság az egész, még a betűk jelentését sem definiáltad, nincs kontextusa a szövegednek.
Ilyen nincs a tenzoros leírásban.szabiku írta: Az E, B, D, H az elektrodinamika térerősség és indukció vektorait jelölik. Az A a rendes elektrodinamikai vektorpotenciált jelöli, és a hozzá tartozó E, B mennyiségeket zárójelben indexeli. P jelöli a mágneses monopólus miatt kitalált hasonló vektorpotenciált, valamint a hozzá tartozó E, B mennyiségeket zárójelben indexeli.
Ez az új Szabiku-fizika.Szilágyi András írta:Ilyen nincs a tenzoros leírásban.szabiku írta: Az E, B, D, H az elektrodinamika térerősség és indukció vektorait jelölik. Az A a rendes elektrodinamikai vektorpotenciált jelöli, és a hozzá tartozó E, B mennyiségeket zárójelben indexeli. P jelöli a mágneses monopólus miatt kitalált hasonló vektorpotenciált, valamint a hozzá tartozó E, B mennyiségeket zárójelben indexeli.
Ezt már korábban én is belinkeltem, de ez az előadás nem egy eget verő feltárás...Solaris írta:Itt van Palla Lászlónak (ELTE) egy érdekes előadásvázlata 2015-ből. Érdemes megnézni, elolvasni. Kiderül belőle, hogy milyen módszerekkel kutatnak a mágneses monopólus után, vagyis a fizika nem zárja ki a mágneses monopólus létezését.
Most akkor veszek egy nagy levegőt...Szilágyi András írta:Ilyen nincs a tenzoros leírásban.
Amiről szó van, az egy előadásvázlat. Az eget verő feltárásokat meg te szoktad szállítani. A szekér ettől függetlenül szalad, folyik a kutatás. A végső szót meg aligha te fogod kimondani, legalább is nagyon kicsi ennek a valószínűsége.
Ez egy globális kijelentés, (ami így marhaság).
Megértettem!Visszavonni már nem tudom,ezért inkább helyesbítek:A szupravezetés ilyen célú haszna bevallom eszembe sem jutott.
Háát azért ez elég futurisztikus...kovats írta: De viszont nem kellene a 750 kV-os távvezeték, és vele együtt az összes alállomás. Az erőművi generátorok közvetlenül szolgáltathatnák a 230-os feszültségszinten a villamosenergiát. A fogyasztói villamos hálózat vezetékei igen vékonyak lehetnének.
Tovább megyek: 230 V??? Minek ekkor feszültség, elég lenne 1,5 V is.
Villamos vontatás-, metró vezetékei, motorai? Folytassam?
Bevallom, miután elküldtem a 1,5 V-os szöveget, egy kicsit én is meghökkentem (miket írok?).
Egyáltalán nem.Idegen:
Egy szupravezető(legyen jó vékony keresztmetszetű)korlátlan áramot képes átengedni?
Szerencsére van néhány alkalmazás a szupravezetés jó tulajdonságainak kiaknázására, pl.:
Ez mind oké,de itt másról volt szó!A határok feszegetése a végletekig....kovats írta: Szerencsére van néhány alkalmazás a szupravezetés jó tulajdonságainak kiaknázására, pl.:
Szupravezető mágnestekercset tartalmazó MRI készülék keresztmetszete a képen látható.
Vagy a MAGLEV:
Ezeknél állandó alacsony hőmérsékletre van szükség, amit folyékony nitrogén és hélium használatával érnek el. Milyen jó lenne, ha nem kellene ennyire lehűteni.
Oké, de mi mit tehetünk? Várjuk a sült galambot, vagy tépjük a szánkat.
Remek!szabiku írta: Palla László a https://videotorium.hu/hu/recordings/12 ... onopolusok előadásában a 6:20 (p:mp) időtől beszél egy úgynevezett duális szimmetriáról.
Nos, hát szerintem ilyen szimmetria egyáltalán nincs, ugyanis a , de pontosabban inkább ennek négyes verziója, a kifejezés, nem követi ezt a "szimmetriát", és az vektorpotenciál eleve felsőbb rangú mennyiség, mint a belőle származó és mennyiségek. A kvantumelmélet szerint utóbbiakat nem is ismerhetjük egyszerre.
A Wikin lévő https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1gn ... p%C3%B3lus elképzelés két vektorpotenciált akar használni; külön az elektromos töltésre, és külön a mágneses töltésre. Ennek problémáját már fentebb kifejtettem: viewtopic.php?f=8&t=943&start=63
A Dirac-szálas elképzelés viszont a szokásos vektorpotenciálból szeretné kisajtolni a mágneses monopólus terét is, csakhogy ez is súlyos problémáktól szenved:
Palla László (15:00): "A monopólus az egy olyan mágneses tér, mint a ponttöltésnek az elektromos tere, de azt a mágneses teret egy vektorpotenciál rotációjaként kell előállítani."
Ez a mondat azt állítja, hogy gradiens mezőt kell (hármas)rotációval előállítani, amit nyilván nem lehet, ugyanis . Ez a vektoranalízis egyik szerintem kétségtelen azonossága. (hármas)Rotációval nem lehet előállítani forrásos mezőt. Az úgynevezett Dirac-szál nem konzisztens a vektoranalízissel, ami hatalmas gond. Nem csak matematikailag, de fizikailag is. A Dirac-szálhoz hozzá tartozik a végpontja is. Az egész szálon nincs értelmezve az elmélet matematikája, és ebbe beletartozik a végpont is, ami éppen a mágneses monopólus helyén van. Nem is értem, hogy Dirac ezt hogyan gondolhatta jónak. Folytonos elosztottságra nem is lehetne áttérni, mert akkor a tér minden pontja tiltott pont, ahol nem lehet értelmezni matematikailag a leíráshoz elgondolt függvényeket. Így pedig az egésznek semmi értelme. Az a mértéktranszformáció, ami a Dirac-szálat az ellenkező irányba teszi, amolyan "itt a piros, hol a piros" módszerrel, az szerintem nem tünteti el sem a szálproblémát, sem a végpontjának problémáját. A vektoranalízis szigorú, nem lehet így trükközni.
A dia http://www.atomcsill.elte.hu/letoltes/f ... Laszlo.pdf 6. oldalán az nem értem, hogy honnan jön, és minek a tömege. (Gondolom az elektromos töltésé, a mágneses töltésé.) Ez alatt ami fel van írva, az pedig az akar lenni szerintem, hogy rögzítve van az origóban egy mágneses monopólus (mágneses töltés), és körülötte van egy elektromos töltés. Nem értem, hogy miért nem szerepel itt a képletekben.
( a töltés pályamomentuma, pedig a teljes rendszer impulzus momentuma. Utóbbi, hogy kiadódik-e az elektromágneses térrel számolva, annak nem számoltam utána, de érdemes lenne...)
(A 10. oldalon a kvantummechanika alapvető fázis szabadsága nem a lokális, hanem a globális fázisszabadság. A Dirac-féle kvantálási feltétel megállapításához szerintem kell a részecskefizika mértéktérelméleti koncepciója is...)
Hát csak megpróbáltam felhívni a figyelmet az előadott téma gyenge pontjaira.idegen írta: ...mit akarsz ebből kihozni?(ha nem titkos meséld el
Lefordítom.Remek!
A lényeget lefordítod magyar nyelvre?
Oké.