Találtam egy cikket, ami lehetségesnek tartja, hogy a tömeg lehet negatív is:
https://www.facebook.com/koncz1987/post ... 68598769:0













a tenzorok olyan mátrixok, amikben akár n-dimenziós vektorok is lehetnek
Miii?Alapvetően ez a plazma képes lenne gravitációs hullámok keltésére, mely teljesen átlátszó volna a plazma frekvenciája alatti hullámhosszokban.
András, kérlek!Igénytelen témanyitás már megint. Több ilyet nem fogok jóváhagyni!
a posztmodern művészet egy gyöngyszeme.![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
még mindig nem igaz.A izotróp nyomás a relativitáselmélet keretei között szintén mindig csak pozitív lehet.
A művészet minden formában felbukkan, és értékelhető.G.Á írta:a posztmodern művészet egy gyöngyszeme.
Nem egészen, de hasonlóan.G.Á írta:Ezzel szabiku azt akarja mondani, ...
Szerintem meg igaz.G.Á írta:Mindenki más számára, ez:
"A izotróp nyomás a relativitáselmélet keretei között szintén mindig csak pozitív lehet."
még mindig nem igaz.
Festhetnél ezekhelyett színes képeket.Mint "kortárs" művész.'150év és befutó lesz...300 év múlva megcáfolja valaki
Lehet. Ezt kísérletek is bizonyítják.szabiku írta:G.Á szerint tehát lehet negatív a tömeg...
Kutatók egy csapata negatív tömegű szuperfolyadékot hozott létre: mikor az anyagot jobbról nyomták meg, balra mozdult el - és fordítva.
Akkor rajta hát!Buktasd le!
A törésmutató például lehet negatív is.Sőt!Semmi nincs ami negatív.
A természetben negatív NINCS.
És ebből kifolyólag úgy gondolod a tömeg is és egyben az impulzus is?G.Á írta:A törésmutató például lehet negatív is.
Törésmutató???....nevetséges.A virtuális valóság(ami a fejedben van) lehet negatív,de semmi köze a valóságos valósághoz,sem a természettudományhoz,sem a fizikai valósághoz.
Nem tudom hogy most a törésmutatónak a puszta létezését vonod kétségbe, vagy azt hogy a valós komponense felvehet negatív értéket?Törésmutató???....nevetséges.
ami egészen egyszerűen nem igaz, mert vannak olyan klasszikus és nemklasszikus mennyiségek, amelyekről a hétköznapi tapasztalataink alapján elvárnánk a nemnegativitást, de kísérletileg megvalósítható olyan rendszer, ahol előfordulnak ilyen paraméter negatív értékei.A természetben negatív NINCS.
Grandpierre is így gondolja: https://www.youtube.com/watch?v=87F4VhQAfYscon írta:A z U n i v e r z u m o t m a g a a z é l e t m o z g a t j a !
Általános esetek indoklás nélkül?Miféle tudományos módszer az ami nem elég meggyőző ahhoz hogy kizárjuk a feltételezéseket?G.Á írta: Egy másik dolog, hogy elvben nem zárják ki a pillanatnyi elméleteink azt hogy a tömeg negatív, vagy éppen képzetes legyen.
A tapasztalataink egy szűk köréből interpolálni teljesen általános esetre megfelelő indoklás nélkül -(Lehet rész-indoklást adni bizonyos esetek kiszűrésére, de ezek bizonyos lehetőségek következményeit vizsgálják meg. A tudományos módszer jelenleg nem teszi lehetővé azt, hogy meggyőző bizonyossággal kizárjuk az ilyen feltételezések igazságát.) -nem indokolt.
Az hogy a hétköznapi tapasztalataid által mit vársz el és mi a valóság az két különböző dolog.Felesleges keverni a szart...az akkor is szar marad.G.Á írta: Arra reagáltam, hogy:
A természetben negatív NINCS.
ami egészen egyszerűen nem igaz, mert vannak olyan klasszikus és nemklasszikus mennyiségek, amelyekről a hétköznapi tapasztalataink alapján elvárnánk a nemnegativitást, de kísérletileg megvalósítható olyan rendszer, ahol előfordulnak ilyen paraméter negatív értékei.
Elég gyenge lábakon állsz...ezért támogatlak.Elég az is ha figyelsz.Vigyázni kell ha valaki jót akar,de azt nem látod ha átvernek?Megérdemled!
Helyezkedjünk egyetlen foton tekintetére, mert ugye a fény fotonokból áll. Azt akarod állítani, hogy létezik olyan foton, amelynek hármasimpulzusa a terjedésével ellenkező irányba mutat?? Mert akkor megeszem a kalapom.
viewtopic.php?f=8&t=799&start=2650Azt akarod állítani, hogy a negatív törésmutatójú anyag miatt létezik olyan (nem virtuális, hanem) valódi foton, amelynek hármasimpulzusa a terjedésével ellenkező irányba mutat?? Mert akkor megeszem a kalapommal együtt a lakkcipőmet is.
Mégegyszer, a fent idézett esetben nem kell kvantummechanika a magyarázathoz.És még annyit hozzá, hogy amikor az aláhúzott részt írtam (jóval korábban), akkor nem gondoltam olyan dolgokra, amikkel barbár módjára betámadsz a nemkvantumos relativisztikus kontinuummechanikámba. Ezekkel a(z egyébként tényleg érdekes) és inkább csak kvantummechanikai magyarázatú közegoptikai esetekkel, helyzetekkel.
Tényleg azt állítod, hogy a foton saját impulzusa nem feltétlen kell, hogy a terjedésének irányába mutasson??G.Á írta:Én ezt állítom, bár tény hogy valamelyest definíciós nehézségekbe ütközik az, hogy kölcsönhatások esetén mit is tekintünk fotonnak.
Még egyszer mondom, az én eredeti témámban (energiaimpulzus-tenzorban lehet-e negatív a nyomás) a szabad fényt (fotonokat) kell tekinteni, és ezt a közegbeli jelenséget csak te hoztad fel, hogy cáfoljál, de nem igazán illik az eredeti témámba ez a helyzet. Ennek ellenére vállalom az állításom, hogy az impulzus nem lehet negatív. És akkor ezen prédikáció után megvizsgálom azt, amit küldtél ez elleni érvelésként.G.Á írta:bár tény hogy valamelyest definíciós nehézségekbe ütközik az, hogy kölcsönhatások esetén mit is tekintünk fotonnak.
Az impulzus egy vektor, nincs értelme arról beszélni, hogy negatív vagy pozitív.
Hence Bondi pointed out that two objects of equal and opposite mass would produce a constant acceleration of the system towards the positive-mass object,[5] an effect called "runaway motion" by Bonnor who disregarded its physical existence, stating:
https://en.wikipedia.org/wiki/Negative_ ... way_motionI regard the runaway (or self-accelerating) motion […] so preposterous that I prefer to rule it out by supposing that inertial mass is all positive or all negative.
Természetesen térre, és nem téridőre gondoltam, miközben ezt írtam.
Hm. Valóban. Igazából kötéllel is működne, ha a negatív tehetetlen tömegű doboz nem mozogna ellenkező irányba, mint a rákötött kötél. Ezért valóban jobb egy távolhatás erre. (igazából két azonos töltésű dolog is kergetné egymást, meg két bármi is, hiszen newtoni fizikában a belső erők összege 0, így ugyanarra mozdulnak el. Illetve az impulzusmegmaradásból is ez ugyanez jön ki (az egyik összefüggés a másiknak az integrálja/deriváltja))
Különböző előjelű tömegek inkább kergetik egymást, ha megtartjuk azt a törvényt hogy a belső erők összege 0. Lásd fenn.szabiku írta:Ebből az jön ki, hogy ha a képletben különbözőek az m tömegértékek előjelei, akkor a kölcsönös F erő negatív értékű, tehát taszítják egymást.
Viszont ha mind a két m tömeg értéke negatív, akkor a kölcsönös F erő értéke pozitív, tehát vonzzák egymást, mint normál esetben.
Az mv impulzus tekintetében már gond van.